A Magyar Borkönyv előírásai (borászati termékek jelölése és kiszerelése)
Tartalomjegyzék 1. fejezet: Bevezetés... 5 1. : A rendelkezések célja...5 2. : A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek... 6 3. : A rendelkezések tartalma... 6 4. : A jelölési és a kiszerelési rendelkezések alkalmazási területe... 6 2. fejezet: Közös előírások minden termékre... 7 5. : A címkézés fogalma... 7 6. : Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő termékek)... 8 7. : A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre vonatkozó rendelkezések... 8 8. : A félrevezetés tilalma... 9 9. : A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei... 9 10. : A jelölések helyénvalóságának bizonyítása... 9 11. : A kötelező jelölések feltüntetésének helye... 10 12. : A tényleges alkoholtartalom megadásának formája... 10 13. : A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma... 10 14. : Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma... 11 15. : A tokaji palack-típus kizárólagos használata... 11 16. : Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok... 11 17. : Tartályok jelölése... 12 18. : Márkanevek használata... 13 19. : Kódok használata... 14 20. : Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos kifejezések más termékeken... 14 21. : Védett földrajzi jelzések védelme... 15 22. : Meghatározott termőhely nevének védelme... 15 23. : A címkézéshez használható nyelvek... 16 24. : Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása... 16 25. : A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása... 17 3. fejezet: Az ra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra, gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borra vonatkozó előírások... 17 26. : Kötelező jelölések... 17 27. : Választható jelölések... 19 28. : Egyéb választható jelölések használata... 20 2
29. : A bor és az kifejezés használata... 20 30. : Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások... 20 4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások... 21 31. : Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és foglalkozásának feltüntetése... 21 32. : Cukortartalomra vonatkozó jelölések... 22 5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások... 23 33. : Évjárat feltüntetése... 23 34. : Díjak és érmek feltüntetése... 23 35. : A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések... 23 36. : A vállalkozás neve... 25 37. : Palackozásra vonatkozó jelölések... 26 38. : Szőlőfajták nevének feltüntetése... 26 39. : A 85%-os szabállyal kapcsolatos pontosítások... 27 40. : Hagyományos kifejezések és védelmük... 27 41. : Kiegészítő hagyományos kifejezések... 29 42. : Földrajzi egységhez nem kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai... 29 43. : Földrajzi egységhez kötött hagyományos kifejezések és használatuk kritériumai... 30 44. : Nyelvhasználat hagyományos kifejezések esetében... 31 6. fejezet: A tájborokra vonatkozó előírások... 31 45. : Tájborok (85%-os szabály)... 31 46. : Földrajzi jelzések... 31 7. fejezet: M.t. minőségi borokra vonatkozó előírások... 32 47. : M.t. minőségi borok esetén feltüntethető jelölések (előállítási mód, típus, szőlőfajta)... 32 48. : Hagyományos egyedi kifejezések... 32 49. : Állami ellenőrzőjegy... 32 50. : A meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység... 33 51. : A meghatározott termőhelyen belül történő palackozásra való utalás... 34 8. fejezet: Pezsgőre és habzóborra vonatkozó előírások... 34 52. : A fejezet hatálya alá tartozó termékek... 34 53. : Az előállító, az előállítás és az eladó fogalma... 35 54. : Kötelező jelölések... 35 55. : Választható jelölések használatának feltételei... 37 56. : Cukortartalomra vonatkozó jelölések... 37 3
57. : Az előállító adatainak feltüntetése... 38 58. : Települések nevének feltüntetése... 38 59. : Magyarország területénél kisebb földrajzi egység és Magyarország nevének használata... 39 60. : Szőlőfajta nevének használata... 40 61. : A palackban erjesztett, hagyományos módszerrel palackban erjesztett, az előállítás módszerére utaló speciális kifejezések és a termelői pezsgő kifejezés használata... 40 62. : Az évjárat feltüntetése... 42 63. : Kiváló minőségre való utalás... 42 64. : Versenyre, díjra való utalás feltüntetése... 42 65. : A prémium vagy reserve kifejezés feltüntetése... 43 66. : A címkézésre használható nyelvek... 43 67. : Márkanevek használata... 43 68. : Palackok lezárása, pezsgős palackba tölthető termékek... 44 69. : Félrevezetés tilalma (nem pezsgő pezsgőre emlékeztető jelölése ill. kiszerelése)... 45 70. : M.t. minőségi pezsgő jelölése... 45 71 : A pezsgőkre vonatkozó kiegészítő rendelkezések... 45 72. : Pinot szőlőfajták... 46 9. fejezet: Szőlőmustra, részben erjedt szőlőmustra, sűrített szőlőmustra és a még erjedésben lévő újborra vonatkozó előírások... 46 73. : Kötelező jelölések... 46 74. : Választható jelölések... 47 75. : Földrajzi jelzés feltüntetése... 48 10. fejezet: Likőrborokra, gyöngyöző borokra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borokra vonatkozó előírások... 48 76. : Kötelező jelölések... 48 77. : Választható jelölések... 49 78. : Kiegészítő rendelkezés... 50 11. fejezet: Ízesített italokra vonatkozó előírások... 50 79. : Az ízesített italok jelölése... 50 80. : Egyéb ízesített italok... 50 81. : Az ízesített italok címkézése és kiszerelése... 51 12. fejezet: Bor eredetű szeszipari termékekre vonatkozó előírások... 52 82. : A szeszesitalok jelölése... 52 83. : Címkézés és kiszerelés... 52 4
84. : A félrevezetés tilalma, védett kifejezések... 53 85. : A Hefebrand kifejezés használata... 54 86. : Megkülönböztetésre érdemes termékek jelölése... 54 13. fejezet: Egyéb termékekre vonatkozó előírások... 55 87. : Az alkoholmentes bor, a csökkentett alkoholtartalmú bor, az alkoholmentes borból készült habzó ital, a csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital és a diabetikus boralapú termékek jelölése... 55 14. fejezet: Importtermékekre vonatkozó előírások... 56 88. : A származási országok nevének jelölése... 56 89. Választható jelölések... 56 90. : Választható jelölések importborok esetében... 56 91. : Települések nevének feltüntetése... 57 1. melléklet: A 34. és a 64. -ban említett versenyek és testületek... 58 2. melléklet: A 42. -ban említett hagyományos kifejezések... 60 3. melléklet: A 43. -ban említett hagyományos kifejezések... 80 4. melléklet: Az állami ellenőrzőjegy mintája... 83 5. melléklet: A 82. (3) bekezdése szerinti földrajzi jelzések... 84 A borászati termékek jelölése és kiszerelése 1. fejezet: Bevezetés 1. : A rendelkezések célja (1) 1 Ez a rendelet a bortörvény 31. (1) bekezdésének és 51. (1) bekezdésének megfelelően megállapítja az egyes borászati termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, védelmére, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó rendelkezések végrehajtási szabályait. (2) 2 A 2. (2) bekezdésben említett termékek leírására, jelölésére, kiszerelésére, egyes adatok, utalások és kifejezések védelmére valamint csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozó, ebben a rendeletben szereplő szabályok különösen a következő célokat veszik figyelembe: a fogyasztók törvényes érdekeinek védelme, a termelők törvényes érdekeinek védelme, a piac zökkenőmentes működése, a minőségi termékek előállításának ösztönzése. 1 753/2002/EK rendelet 1. cikk alapján 2 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 1. 5
2. 3 : A rendelkezések hatálya alá tartozó termékek (1) Az 1. (2) bekezdésben említett szabályok az eladás céljára készleten tartott és a forgalomba hozott termékekről rendelkeznek. (2) E rendelet hatálya a következő Magyarországon termelt illetve forgalomba hozott termékekre terjed ki: a) (beleértve a tájborokat) valamint az m.t. minőségi bor (beleértve az m.t. különleges minőségű bort, a védett eredetű bort és a tokaji borkülönlegességeket), b) pezsgő és habzóbor, c) szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor, d) likőrbor, gyöngyöző bor és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, e) ízesített italok, f) bor eredetű szeszipari termékek (borpárlat, brandy, törkölypárlat, mazsolapárlat, Hefebrand), g) alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból készült habzó ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital, diabetikus boralapú termék. 3. 4 : A rendelkezések tartalma Az 1. (2) bekezdésben említett szabályok különösen a következő rendelkezéseket tartalmazzák: bizonyos jelölések használatának kötelezővé tétele, bizonyos feltételek mellett egyes jelölések használatának engedélyezése, más jelölések használatának engedélyezése, ideértve azokat az információkat, amelyek a fogyasztók számára hasznosak lehetnek, bizonyos jelölések védelmének és ellenőrzésének szabályozása, a földrajzi jelzések és a hagyományos kifejezések használatának szabályozása, az importált termékek, vagy amennyiben azt ez a rendelet megengedi, ezekből a termékekből készített termékek címkézésének szabályozása annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók pontosan tudják, milyen termékről van szó, valamint hogy a termék ne legyen magyar termékként felcímkézve, borok csomagolása, szállítása és tárolása. 4. : A jelölési és a kiszerelési rendelkezések alkalmazási területe (1) 5 Az 1. (2) bekezdésben említett szabályok rendelkeznek a 2. (2) bekezdésben megnevezett termékek leírásáról 3 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 5., (2) bekezdés kibővítve 4 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 2. 5 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 3. 6
a címkéken, a pincekönyvben, valamint a hazai jogszabályok által előírt borkísérő okmányokban és egyéb dokumentumokban (a továbbiakban: hivatalos dokumentumokban ), a vámokmányok kivételével, az üzleti dokumentumokban, különösen a számlákon és a szállítóleveleken; a reklámanyagokon, amennyiben ebből a célból e rendelet külön rendelkezést tartalmaz. (2) 6 Az 1. (2) bekezdésben említett szabályok rendelkeznek az ott megnevezett termékek kiszereléséről a következőket illetően: tárolóedény, ideértve a záróeszközt is, címkézés, csomagolás, szállítás és tárolás. 2. fejezet: Közös előírások minden termékre 5. : A címkézés fogalma (1) 7 E rendelet alkalmazásában a címkézés minden olyan szimbólumot, illusztrációt és jelet vagy bármely egyéb jelölést jelent, amely a termék megkülönböztetésére szolgál, és ami ugyanazon a tárolóedényen szerepel, beleértve a záróeszközt vagy a tárolóedényhez rögzített címkéket és a palack nyakát borító fóliát vagy kupakot. (2) 8 Nem tartoznak a címkézés körébe a következő kifejezések, jelek és egyéb jelzések: a) azok, amelyeket a 94/2002 (V. 5.) Kormány rendelet követel meg; b) azok, amelyek a tárolóedény gyártójára vagy térfogatára vonatkoznak, és a tárolóedényen közvetlenül és eltávolíthatatlanul vannak feltüntetve; d) azok, amelyek kódszám és/vagy géppel leolvasható jel segítségével azonosítják a terméket; e) a hivatalos zárak; f) azok, amelyek a termék árára vonatkoznak; h) azok, amelyek az a) f) pont egyikébe sem tartoznak, semmilyen módon nem kapcsolódnak a szóban forgó termék jellemzéséhez, és nem tartoznak e rendelet rendelkezéseinek hatálya alá. 6 1493/1999/EK rendelet 47. cikk 4. 7 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje és VIII. melléklet A. 2 8 753/2002/EK rendelet 2. cikk 7
6. : Címkehasználati kötelezettség (pezsgőktől és habzóboroktól eltérő termékek) (1) 9 Attól a pillanattól fogva, hogy egy terméket 60 litert nem meghaladó névleges térfogatú tárolóedényben forgalomba hoznak, a tárolóedényt felcímkézik. A címkézés e rendelet rendelkezéseinek megfelelően történik; ez vonatkozik a 60 litert meghaladó névleges térfogatú címkézett tárolóedényekre is, amennyiben ezeket címkével látják el. (2) 10 A Magyarországon termelt borok esetében a 6. -ban előírt címkézési kötelezettségek nem vonatkoznak a következőkre: a) olyan termékekre, amelyeket egy és ugyanazon vállalkozás egy megyén belül eső vagy két szomszédos megyében található két vagy több telephelye között szállítanak; b) a nem eladásra szánt, tételenként 30 litert meg nem haladó szőlőmust- és bormennyiségekre; c) a termelők saját fogyasztására és alkalmazottaik fogyasztására szánt szőlőmust- és bormennyiségekre. 7. : A csomagolás fogalma, a csomagban vagy kis tételben való kiszerelésre vonatkozó rendelkezések 11 (1) 12 E rendelet alkalmazásában a csomagolás azt a védőburkolatot jelenti mint például a papírt, különféle tasakokat, kartonokat és rekeszeket, amelyeket egy vagy több tárolóedény szállítására és/vagy azoknak a kiszereléséhez használnak fel a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából. (2 13 ) Amennyiben az e rendelet hatálya alá eső borászati termékeket tartalmazó tárolóedényeket egy csomagban szerelik ki a végső fogyasztó számára történő értékesítés céljából, akkor azt e rendeletnek megfelelően kell címkézni. Azon csomagolások esetében, amelyek két vagy több csomagolt egységet tartalmaznak, de azok nem külön forgalmazásra szánt fogyasztói csomagolási egységek, a teljes nettó mennyiséget, és a különálló csomagolási egységek darabszámát kell feltüntetni. A darabszám feltüntetése nem kötelező, ha ez a csomagolás megsértése nélkül könnyen és egyértelműen megállapítható. 14 (3) 15 A (2) bekezdés sérelme nélkül, ha az e rendelet hatálya alá eső említett termék csomagolásán egy vagy több, a benne lévő termékre vonatkozó jelölés szerepel, ezeknek a jelöléseknek meg kell felelniük e rendelet rendelkezéseinek. 9 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.1. 10 753/2002/EK rendelet 5. cikk (1) 11 A (2) és (3) bekezdés rendelkezései az EU jogszabályában csak a pezsgőkre és a habzóborokra vonatkoznak. 12 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet eleje 13 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5. 14 A 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 5. pontjának második albekezdésében adott felhatalmazás alapján az élelmiszertörvény (1995. évi XC. törvény) végrehajtási rendeletének (27. (10) szövege van idemásolva. 15 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 4. 8
8. 16 : A félrevezetés tilalma Az e rendeletben szabályozott termékek leírása és kiszerelése, valamint az ezekkel a termékekkel kapcsolatos bármifajta reklámtevékenység nem lehet hamis vagy zavartkeltő, és nem vezetheti félre azokat a személyeket, akiket a termék megcéloz, különösen a következőkre való tekintettel: az 1-4. alkalmazása érdekében szabályozott jelölések; ez abban az esetben is érvényes, ha a jelöléseket fordításban használják, vagy ha a termék tényleges származási helyére utalnak, vagy ha olyan szavakkal használják ezeket együtt, mint fajta, típus, szerű, utánzat, márka vagy ezekhez hasonló más szavak, a termékek jellemzői, így különösen azok természete, összetétele, alkoholtartalma, színe, eredete vagy származási helye, minősége, a szőlőfajta, a szüreti év vagy a tárolóedény névleges térfogata, azoknak a természetes vagy jogi személyeknek, vagy személyek társulásainak pontos azonosítása és státusza, akik részt vettek vagy részt vesznek az adott termék előállításában vagy értékesítésében, különös tekintettel a palackozóra. 9. : A nem megfelelően jelölt termékek felhasználási lehetőségei (1) 17 A palackozott borászati termékek címketervét jóváhagyás céljából az Országos Borminősítő Intézetnek (OBI-nak) be kell mutatni. (2) 18 Azokat a termékeket, amelyek leírása vagy kiszerelése nem felel meg e rendelet rendelkezéseinek, nem lehet eladás céljából készleten tartani, forgalomba hozni vagy exportálni. Mindazonáltal az exportra szánt termékek esetében e rendelet rendelkezéseitől el lehet térni, amennyiben az importáló ország jogszabályai ezt megkívánják. (3) 19 Ha egy termék leírása vagy kiszerelése nem felel meg a (2) bekezdésben említett rendelkezéseknek, az OBI meghozza a szükséges intézkedéseket, hogy az elkövetett szabálysértéseket súlyosságuk szerint szankciókkal sújtsa. 10. 20 : A jelölések helyénvalóságának bizonyítása Az OBI megkívánhatja feltéve, hogy a számára elfogadott általános eljárási szabályok szerint jár el, hogy a 2. (2) bekezdés a), c), d), e), f) és g) pontjában megnevezett termékek esetében a palackozók, feladók vagy importőrök, a 2. (2) bekezdés b) pontjában megnevezett termékek esetében az előállítók vagy eladók bizonyítsák a termék leírására használt, az érintett termék vagy a készítéséhez felhasznált termékek jellegére, azonosságára, minőségére, összetételére, eredetére vagy származására vonatkozó jelölések helyénvalóságát. 16 1493/1999/EK rendelet 48. cikk 17 bortörvény 51. (7) 18 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 1. 19 1493/1999/EK rendelet 49. cikk 2. 20 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet C. 2., 753/2002/EK rendelet 6. cikk (2) 9
Amennyiben az OBI úgy találja, hogy nem kapott ilyen bizonyítékot, a szóban forgó jelöléseket e rendelet rendelkezéseinek meg nem felelőnek tekinti. 11. 21 : A kötelező jelölések feltüntetésének helye A 26. -ban és az 54. -ban említett kötelező jelöléseket a tárolóedényen egy és ugyanazon látómezőbe kell csoportosítani, és olyan könnyen olvasható, letörölhetetlen írásjelekkel kell feltüntetni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy jól kitűnjenek abból a háttérből, amelyre azokat nyomtatták, és egyértelműen megkülönböztethetők legyenek a címke minden más (írott vagy grafikus) elemétől. Az importőrre vonatkozó kötelező jelölések és a tételszám azonban a többi kötelező jelölést tartalmazó látómezőn kívül is megjeleníthető. 12. 22 : A tényleges alkoholtartalom megadásának formája A 26. (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 54. (1) bekezdés d) pontjában említett tényleges alkoholtartalmat egész vagy fél térfogatszázalék egységekben kell megadni. Az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül, a feltüntetett alkoholtartalom nem térhet el 0,5 térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A három évnél hosszabb ideig palackban tárolt m.t. minőségi borok, valamint a pezsgők, a habzóborok, a gyöngyöző borok, a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok és a likőrborok alkoholtartalma az alkalmazott referencia elemzési módszerhez meghatározott tűréshatárok sérelme nélkül nem térhet el 0,8 térfogatszázaléknál többel az elemzéssel kapottól. A tényleges alkoholtartalomnak megfelelő számjegyet a % vol jelzés követi, és azt a tényleges alkoholtartalom, tényleges alkohol szavak vagy az alk. rövidítés megelőzheti. A tényleges alkoholtartalmat a címkén legalább 5 mm magas írásjelekkel kell feltüntetni, ha a névleges térfogat meghaladja a 100 cl-t, legalább 3 mm magas írásjelekkel, ha az legfeljebb 100 cl, de 20 cl-nél nem kisebb, és legalább 2 mm magas írásjelekkel, ha az 20 cl vagy annál kisebb. 13. 23 : A palackozó, a palackozás, a feladó és az importőr fogalma E rendelet alkalmazásában: a) palackozón az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) palackozást végez(nek) vagy végeztet(nek) saját nevükben; bérpalackozás esetén a palackozásnak a kísérő okmányok és a pincekönyv alapján nyomon követhetőnek kell lennie; b) palackozáson az érintett termék kereskedelmi forgalomba bocsátás céljából, 60 litert meg nem haladó térfogatú tartályokba történő töltése értendő; 21 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet D. 1., 753/2002/EK rendelet 3. cikk (1) 22 753/2002/EK rendelet 3. cikk (2) 23 a), b) és d) pont: 753/2002/EK rendelet 7. cikk 10
c) 24 feladón az a természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki az árut szállítja vagy szállíttatja; aki csupán megbízottként, képviselőként vesz részt az eljárásban, nem lehet feladó; d) importőrön az a Magyarországon telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, illetve ilyen személyek csoportja értendő, aki(k) felelősséget vállal(nak) a Magyarországon kívüli országokból származó árucikkeknek a Magyarország vámterületén történő forgalomba hozataláért. 14. 25 : Az ólomalapú kupakok és fólia tilalma A borászati termékek zárószerkezetei nem fedhetők ólomalapú kupakokkal vagy fóliával. 15. 26 : A tokaji palack-típus kizárólagos használata A tokaji palack-típus használatát a következő feltételek szabályozzák: A palack egyenes, hengeres testű, hosszú nyakú, színtelen üvegpalack, hozzávetőleg a következő méretarányokkal: a) hengeres rész magassága/teljes magasság: 1:2,7 b) teljes magasság/alapátmérő=3,6:1 A palackon saját anyagából pecsét elhelyezhető, mely tartalmazhatja a Tokaj/Tokaji nevet, márkanevet, cégemblémát vagy más információt. A palack űrtartalma 0,5 l vagy 0,375 l, 0,25 l, 0,1 l vagy kizárólag EU-n kívüli forgalmazás esetén 0,1875 l. Az ilyen típusú palack a tokaji borkülönlegességek számára van fenntartva (tokaji főbor, tokaji fordítás, tokaji máslás, tokaji szamorodnik, tokaji aszúk, tokaji aszúeszencia, tokaji eszencia). 16. : Pincekönyv, kísérő okmányok és egyéb dokumentumok (1) 27 A Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében előírt, a piaci szereplők által vezetett pincekönyvekben, a nyilvántartásokban, a kísérő okmányokban és a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumokban, valamint, ha nem állítanak ki kísérő okmányt, a kereskedelmi okmányokban szereplő leírás a Magyar Borkönyv nyilvántartásról és jelentésekről szóló fejezetében meghatározott jelöléseken kívül tartalmazza a következőket, feltéve, hogy azokat feltüntetik a címkén, vagy azok feltüntetését tervezik: 24 a 10/1996. (III. 25.) PM rendelet 3. melléklet alapján 25 753/2002/EK rendelet 8. cikk, 1493/1999/EK rendelet VIII. melléklet G. 1. második albekezdés, 1576/89/EGK rendelet 7. cikk (2) e) 26 a 753/2002/EK rendelet 9. cikk (1) és az I. melléklet alapján a Tokajhegyaljai Hegyközségi Tanács által készített javaslat 27 753/2002/EK rendelet 10. cikk (1, 2, 3), utolsó három francia bekezdés magyar kiegészítés 11
ok, m.t. minőségi borok és likőrborok esetén a 27. -ban, a 77. -ban és a 89. -ban említett választható jelöléseket; pezsgők és habzóborok esetében a kereskedelmi megnevezést és a termék típusára vonatkozó, az 54. (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett jelölést valamint az 59-65. -ban említett választható jelöléseket, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetén a 26. (2) bekezdésében említett kereskedelmi megnevezést valamint a 27. -ban és a 77. -ban említett választható jelöléseket, szőlőmust, részben erjedt szőlőmust, sűrített szőlőmust és még erjedésben lévő újbor esetén a 74. (1) bekezdésében, valamint a 75. (1) és (3) bekezdésében említett választható jelöléseket, ízesített italok esetén a 81. (2) bekezdésében hivatkozott kötelező és a 81. (3) bekezdésében hivatkozott választató jelöléseket, bor eredetű szeszipari termékek esetén a 82. -ban hivatkozott kötelező valamint a 83. (2) bekezdésének b) és c) pontjában, a 85. -ban és a 86. -ban említett választható jelöléseket, alkoholmentes bor, csökkentett alkoholtartalmú bor, alkoholmentes borból készült habzó ital, csökkentett alkoholtartalmú borból készült habzó ital, diabetikus boralapú termék esetén a 87. -ban említett kötelező jelöléseket. (2) 28 A termelőtől vagy a borkészítőtől eltérő személyek által vezetett pincekönyvekben szereplő leírás legalább az (1) bekezdésben meghatározott jelöléseket tartalmazza. Az (1) bekezdésben említett választható jelöléseket a pincekönyvekben a kísérő okmány vagy a jogszabályokban előírt egyéb dokumentumok száma és a kiállításuk dátuma helyettesítheti. 17. : Tartályok jelölése (1) 29 A 16. -ban említett termékek tárolására használt tartályokat azonosítani kell és fel kell tüntetni névleges térfogatukat. (2) 30 A tárolt termék azonosíthatóságának érdekében a tartályokon pontosan fel kell tüntetni a következőket: mennyiség, a termék kereskedelmi megnevezése, valamint, amennyiben a forgalomba hozandó terméken fel kívánják tüntetni, a termőhely, a fajta és az évjárat megjelölését, hogy az ellenőrzésért felelős hatóság a nyilvántartásokból vagy az azokat helyettesítő dokumentumokból azonosítani tudja tartalmukat. 28 753/2002/EK rendelet 10. cikk (4) 29 753/2002/EK rendelet 10. cikk (5) 30 a bortörvény-módosítás korábbi tervezetéből átvett szöveg (mely a bortörvényben nem szerepelne) 12
(3) A 600 literes vagy annál kisebb, azonos termékkel megtöltött és egy tételben együtt tárolt tartályok esetében azonban a tétel egészének jelölése helyettesítheti az egyes tartályok különkülön megjelölését, feltéve, hogy ez a tétel a többi tételtől egyértelműen el van választva. (4) 31 Aki borászati termékek kimérésével foglalkozik, köteles a kimérő helyiségben az ártáblán is feltüntetni az italok kereskedelmi megnevezését, valamint amennyiben a termék azok használatára jogosult a termőhely, a fajta és az évjárat megjelölését. Aki nem palackozott borászati terméket közfogyasztás céljára forgalomba hoz, annak rendelkeznie kell a borászati termék származását és minőségét tanúsító okirattal. 18. 32 : Márkanevek használata Amennyiben az e rendeletben említett termékek leírása, jelölése, kiszerelése és reklámozása márkanevekkel egészül ki, ezek a márkanevek nem tartalmazhatnak semmilyen szót, szórészt, jelet vagy illusztrációt, amely a) esetében fennáll a veszély, hogy tévedéshez vezethet vagy a fogyasztókat félrevezeti, vagy b) amelyek vagy a fogyasztók által összetéveszthetők egy olyan, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készített gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy importált bor jelölésével vagy jelölésének egy részével, amelynek jelölését hazai rendelkezések szabályozzák, illetve az ebben a rendeletben említett bármely más termék megjelölésével, bármely ilyen termék jelölésével azonosak, hacsak az előzőekben említett végtermékek előállításához felhasznált termékek nem jogosultak ilyen jelölésre vagy kiszerelésre. Egy, likőrbor, gyöngyöző bor, szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy importált bor leírására alkalmazott címkézésen továbbá nem szerepelhetnek olyan szavakat, szórészeket, jeleket vagy illusztrációkat tartalmazó márkanevek, amelyek a) tartalmazzák az ok, likőrborok, gyöngyöző borok és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében egy m.t. minőségi bor nevét, m.t. minőségi borok esetében egy nevét, importált borok esetében egy vagy egy m.t. minőségi bor nevét; b) a tájborok, m.t. minőségi borok vagy importált borok esetében hamis információkat tartalmaznak, különösen a földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan; c) a (b) pontban említettektől eltérő ok, likőrborok, gyöngyöző borok és széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borok esetében információkat tartalmaznak a 31 a bortörvény 44. (1) bekezdésén alapuló rendelkezés 32 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet F.1 13
földrajzi származásra, szőlőfajtára, évjáratra vagy a kiváló minőségre történő utalásra vonatkozóan; d) importált borok esetében félreértést okozhatnak egy tájbor, likőrbor, gyöngyöző bor, széndioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor, m.t. minőségi bor vagy földrajzi jelzéssel ellátott importált bor megkülönböztetésére alkalmazott illusztráció miatt. 19. : Kódok használata (1) 33 Az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kódot használnak a 2. (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett, a következő francia bekezdésben említettől eltérő termék címkézésekor olyan információk megadásához, amelyek részben vagy teljesen egy olyan meghatározott termőhely nevére utalnak, amely az érintett termék esetében használhatótól eltér. Kódot lehet alkalmazni a pezsgőktől eltérő bizonyos termékek címkézésekor a 26. (4) bekezdésében meghatározott jelölések esetén. Ennek feltétele, hogy a termék előállításában vagy forgalmazásában érintett, a palackozótól eltérő személy vagy személyek csoportjának neve vagy cégneve, valamint a település vagy annak egy részének neve, ahol az említett személy vagy csoport székhelye található, egészében kiírva szerepeljen a címkén. (2) 34 Az (1) bekezdésben említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a palackozó, feladó vagy importőr telephelye van, míg az 57. és az 58. -ban említett kódokat az az ország határozza meg, amelynek területén a bor készítőjének vagy eladójának telephelye található. A magyarországi telephellyel rendelkező palackozó kódja H betűjelből és négyjegyű számból áll. Az azonosító kódot működési engedély alapján az Országos Borminősítő Intézet adja ki és tartja nyilván. (3) 35 Az (1) (2) bekezdés rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók a 2. (2) bekezdésének c) pontjában említett termékekre. 20. 36 : Fajtanév, hagyományos egyedi kifejezések, kiegészítő hagyományos kifejezések más termékeken A következő neveket és kifejezéseket: egy szőlőfajta neve, hagyományos egyedi kifejezések, vagy kiegészítő hagyományos kifejezések, amennyiben azokat egy bor leírására használják fel, 33 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet E. 34 753/2002/EK rendelet 4. cikk (1), (2), az itt található felhatalmazásnak megfelelő, a hazai gyakorlatra utaló kiegészítéssel 35 753/2002/EK rendelet 11. cikk (3) 36 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 2. 14
kizárólag azzal a feltétellel lehet bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére és reklámozására használni, ha ennek az italnak a természetére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem áll fent. Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre. 21. : Védett földrajzi jelzések védelme (1) 37 A Magyarországon, a szellemi tulajdon kereskedelemmel összefüggő kérdéseit szabályozó egyezményt aláíró országokban valamint az 1994. évi XI. törvény értelmében az Európai Unióban termelt borászati termékek esetében tilos az e rendelet által védett földrajzi jelzések használatával való visszaélés. Tilos ezen földrajzi jelzések használata olyan termékek esetében, amelyek nem arról a helyről származnak, amelyre a kérdéses földrajzi jelzés vonatkozik még akkor is, ha a termékek valódi származási helye fel van tüntetve, vagy ha a földrajzi jelzést fordításban használják, vagy olyan szavakat alkalmaznak mellette, mint fajta, típus, szerű, utánzat, vagy ezekhez hasonló más szavak. (2) 38 Ennek a paragrafusnak az alkalmazásában földrajzi jelzések alatt azok a jelölések értendők, amelyek segítségével pontosan megállapítható, hogy egy adott termék egy, a Kereskedelmi Világszervezet tagjaként nyilvántartott ország területéről, annak egy régiójából vagy helységéből származik-e abban az esetben, ha a termék egy jellemzője, hírneve vagy egyéb más tulajdonsága alapvetően ehhez a földrajzi helyhez köthető. 22. : Meghatározott termőhely nevének védelme (1) 39 Amennyiben egy meghatározott termőhely nevét használják egy m.t. minőségi bor vagy adott esetben egy m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére, akkor ezt a nevet nem lehet a szőlő-borágazat olyan termékeinek jelölésére használni, amelyek nem az adott termőhelyről származnak, és/vagy amelyek nem a vonatkozó előírásoknak megfelelően kapták ezt a megnevezést. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha egy település, egy településrész vagy egy dűlő nevét egyetlen egy m.t. minőségi bor, vagy adott esetben m.t. minőségi borrá feldolgozandó bor jelölésére használják. (2) 40 A bortól vagy szőlőmusttól eltérő italok leírására, kiszerelésére vagy reklámozására egy meghatározott termőhely nevét, egy meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egység nevét, amennyiben annak nevét egy adott bor leírására használják, kizárólag a következő feltételek mellett lehet alkalmazni: a) a 2009, 2202, 2205, 2206, 2207, 2208 és 2209 vámtarifaszám alatt szereplő termékek és a borászati alapanyagból előállított termékek esetében, ha az előzőekben említett neveket és kifejezéseket a Magyar Élelmiszerkönyv elismeri; b) az (a) pontban felsorolt italoktól eltérő italok esetében, ha az italok természetére, eredetére vagy származására és összetételére vonatkozóan az összetévesztés kockázata nem állt fent. 37 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 1. 38 1493/1999/EK rendelet 50. cikk 2. 39 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 1. első albekezdés 40 1493/1999/EK rendelet 52. cikk 4. 15
Vitás kérdések esetén a döntés az OBI jogköre. (3) 41 Az e rendelet szerint forgalmazott m.t. minőségi borok és tájborok ellenőrzésére és védelmére vonatkozó szabályokat a Magyar Borkönyv ellenőrzési fejezete tartalmazza. 42 Az előző albekezdésben említett védelmi és ellenőrzési szabályozás az 1994. évi XI. törvény értelmében kiterjed a közvetlen emberi fogyasztásra szánt és földrajzi jelzéssel ellátott, az Európai Unióból származó borok Magyarországon belüli forgalmazásának esetére is. 23. : A címkézéshez használható nyelvek (1) 43 A Magyarországon forgalomba hozott termékek címkézésében használt információknak magyarul és/vagy az EU valamely hivatalos nyelvén ** is kell szerepelniük a címkén annak érdekében, hogy a végső fogyasztó könnyedén megérthessen minden jelölést. Ezzel szemben a meghatározott termőhely nevét, egy másik földrajzi egység nevét, a hagyományos egyedi kifejezéseket és a további hagyományos kifejezéseket, a szőlészeti-borászati üzemek vagy társulásaik nevét és a palackozás adatait kizárólag annak az országnak egyik hivatalos nyelvén tüntetik fel, amelynek területén a termék készült. A Görögországból származó termékek esetében a második albekezdésben említett információkat meg lehet ismételni magyarul vagy az Európai Közösség egy vagy több hivatalos nyelvén. Engedélyezett a második albekezdésben említett információk megadása egy másik nyelven, ha e nyelv használata hagyományos ezeknek a jelöléseknek az esetében. (2) 44 Az (1) bekezdésétől eltérve, ha az érintett termékeket az országból való kivitelre szánják, és a célország jogszabályai úgy kívánják, a címkén szereplő adatok kiváltképpen a kötelező jelölések a magyartól eltérő nyelven is megismételhetők. 24. 45 : Palackozott borászati termékek csomagolása, tárolása és szállítása (1) A csomagolásra használt anyagnak meg kell akadályoznia a palackok törését és meg kell felelnie a korszerű raktározás követelményeinek (hullámkarton, doboz, műanyag rekesz, stb). A termék azonosíthatóságát biztosító adatokat a gyűjtőcsomagoláson is el kell helyezni. (2) Termelői és kereskedelmi tárolóhelyeken a címkézett és a palackozott borászati termékeket fedett, száraz, hűvös, napfénytől és fagytól védett helyen kell tárolni úgy, hogy a 41 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.3. 42 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet G.4. 43 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet D. 1. ** az EU-csatlakozás után: az EU egy vagy több hivatalos nyelvén 44 753/2002/EK rendelet 5. cikk (2) 45 MSZ 21376:1993 nyomán 16
palackban lévő termék és a kiszerelés a tárolási körülmények miatt ne károsodjon. A tárolóhelyiség hőmérséklete nem mehet 5 C alá és 25 C fölé, páratartalma nem haladhatja meg a 70 rel.% értéket. Vendéglátóhelyeken való raktározásnál kannákban lévő termékek esetén nem szabad a borászati termékkel egy helyiségben tárolni erős szagú anyagokat (például fűtőolaj, burgonya). (3) 46 A borászati termékeket úgy kell szállítani és tárolni, hogy a termék ez alatt hátrányos elváltozást külső tényező hatására ne szenvedjen el. Esős időben a palackozott borászati termékeket a megázástól óvni kell. A +4 C alatti átlaghőmérsékletű időben a borokat fagyvédő csomagolásban kell szállítani. 25. : A nem palackozott borászati termékek kiszerelése és forgalmazása (1) 47 Ez a paragrafus szabályozza a Magyarországon termelt, nem palackozott asztali és tájborok kis- és nagykereskedelmi, valamint vendéglátó-ipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek részére történő kiszerelését és forgalmazását (a továbbiakban: nem palackozott kiszerelés). E paragrafus rendelkezései nem terjednek ki a saját előállítású borászati termék közvetlen fogyasztási célú értékesítésére. (2) Meghatározott termőhelyről származó minőségi bor nem palackozott formában csak vendéglátó-ipari üzlet számára értékesíthető. (3) 48 Nem palackozott kiszerelésű az a borászati termék, amelyet két liternél nagyobb, de legfeljebb hatvan literes űrtartalmú edénybe töltenek. (4) 49 A borászati termékek kiszerelésére üveg, fa, korrózióálló acél, valamint más, élelmiszeripai célokra engedélyezett anyagból készült edényzet is használható. A kiszerelés csak ép, tiszta edénybe történhet. 3. fejezet: Az ra, tájborra, m.t. minőségi borra, likőrborra, gyöngyöző borra és szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző borra vonatkozó előírások 26. : Kötelező jelölések (1) 50 A címkézés a 2. (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek esetében kötelezően tartalmazza a következő jelöléseket: a termék kereskedelmi megnevezését; a névleges térfogatot; a tényleges alkoholtartalmat; 46 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 23. (2) 47 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 17. 48 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 18. 49 106/1997. (XII. 19.) FM rendelet 20. 50 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 1. 17
a tételszámot a (3) bekezdés szerint. (2) 51 A kereskedelmi megnevezés a következőkből áll: a) ok esetében, az kifejezésből, valamint export esetén Magyarország nevéből, ha a szőlőt Magyarországon termelték és dolgozták fel borrá; a -ban szüretelt szőlőből -ban készített bor kifejezésből, kiegészítve az érintett országok nevével olyan borok esetében, amelyeket Magyarországon egy másik országban szüretelt szőlőből készítenek; b) tájborok esetében a tájbor kifejezésből és a Magyar Borkönyv Eredetvédelmi fejezetében szereplő, a tájborok esetében használható földrajzi egységeket tartalmazó listában szereplő valamely névből; c) m.t. minőségi borok esetében a meghatározott termőhely nevéből és a meghatározott termőhelyről származó minőségi bor vagy m.t. minőségi bor kifejezésből vagy a meghatározott termőhelyről származó minőségi likőrbor vagy m.t. minőségi likőrbor kifejezésből vagy a meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor vagy m.t. minőségi gyöngyöző bor kifejezésből, vagy egy, a 48. -ban szereplő hagyományos egyedi kifejezésből; d) importált borok esetében a bor szóból, amelyet ki kell egészíteni a származási ország nevével, valamint ha ezeket földrajzi jelzéssel jelölik meg, a kérdéses földrajzi terület nevével; e) likőrboroknál a likőrbor szóból; f) gyöngyöző boroknál a gyöngyöző bor kifejezésből; g) szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző boroknál a szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor kifejezésből. (3) 52 A tételszám használatának szempontjából egy tétel olyan, több eladási egységből álló mennyiség, amely gyakorlatilag azonos termelési, előállítási és csomagolási jellemzőkkel bír. A termelő vagy a palackozó szabadon dönthet a tétel meghatározásáról és a jelölés megfelelő módjáról, s ő felel a tételszám-használatért. A tételszámnak L betűvel kell kezdődnie, kivéve, ha az világosan megkülönböztethető a címkén található többi jelöléstől. A tételszámot a palackon vagy a rajta található címkén kell feltüntetni, s annak jól láthatónak, könnyen olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie. 51 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 2. 52 a 89/369/EGK tanácsi irányelv alapján megfogalmazott rendelkezés 18
(4) 53 A címkézésnek az ok, a tájborok, az m.t. minőségi borok és az importált borok esetében az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kifejezéseken túl tartalmaznia kell a következő jelöléseket: a palackozó nevét vagy cégnevét, a település és Magyarország nevét vagy a 60 liternél nagyobb névleges térfogatú tárolóedények esetében a szállító nevét, importált borok esetében az importőr vagy ha a palackozás Magyarországon történt a palackozó nevét. (5) Meghatározott termőhelyről származó különleges minőségű borok származási helyeként nem tüntethető fel borvidéki régió neve. 27. 54 : Választható jelölések A Magyarországon előállított termékek címkézését ki lehet egészíteni a következő jelölésekkel: a) ok, tájborok és m.t. minőségi borok esetében: az értékesítésben részt vevő személy(ek) neve, beosztása és címe (a 31. rendelkezései szerint), a termék típusa (a 32. rendelkezései szerint), sajátos szín; b) tájborok és m.t. minőségi borok esetében: az évjárat (a 33. rendelkezései szerint), egy vagy több szőlőfajta neve (a 38. rendelkezései szerint), hivatkozás díjra, éremre vagy versenyre (a 34. rendelkezései szerint), a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (a 35. rendelkezései szerint), kiegészítő hagyományos kifejezések (a 41. rendelkezései szerint), a gazdaság neve (a 36. rendelkezései szerint), egy arra utaló kifejezés, hogy a bor palackozása a gazdaságban, vagy szőlész-borász gazdaságok csoportja által, vagy a termelés térségében levő gazdaságban történt (a 37. rendelkezései szerint); c) m.t. minőségi borok esetében: utalás a meghatározott termőhelynél kisebb földrajzi egységre (az 50. rendelkezései szerint), 53 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet A. 3. 54 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet B.1. 19
információ arra vonatkozóan, hogy a palackozás a meghatározott termőhelyen történt, feltéve, hogy az ilyen jellegű információ hagyományos és szokásos az érintett meghatározott termőhelyen (az 51. rendelkezései szerint). 28. 55 : Egyéb választható jelölések használata A 2. (2) bekezdésének a) és d) pontjában említett termékek címkézése kiegészülhet egyéb jelölésekkel is, feltéve, hogy nem áll fenn annak a veszélye, hogy az ilyen jelölések félrevezethetik azokat, akiknek szólnak, különösen azáltal, hogy összetéveszthetővé válnak a 26. (1) pontjában említett kötelező vagy a 27. -ban említett választható jelölésekkel. 29. : A bor és az kifejezés használata (1) 56 A bor jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. Az jelölés a bortörvény és a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. 57 Magyarországon készített ok jelölésére nem használható a table wine, bordvin, Tafelwein, επιτραπέζιος οίνος, vino de mesa, pöytäviini, vin de table, vino da tavola, tafelwijn, vinho de mesa és bordsvin kifejezés. * (2) 58 Az (1) bekezdés első albekezdésének sérelme nélkül engedélyezett a következő: a bor szó használata egy gyümölcs nevével együtt egy összetett név formájában a szőlőtől eltérő gyümölcs erjedésével nyert termékek megjelölésére, a bor szót tartalmazó egyéb összetett nevek használata. Amennyiben ezeket az összetett neveket használják, el kell kerülni bármiféle összetévesztést az (1) bekezdésben említett termékekkel. Ilyen szóösszetételek esetében az egész szóösszetételt azonos betűmérettel kell feltüntetni. 30. 59 : Egyes termékkategóriák nevének használatára vonatkozó korlátozások A likőrbor jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. A gyöngyöző bor jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. 55 753/2002/EK rendelet 6. cikk (1) 56 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.1. 57 a 1493/1999/EK rendelet I. melléklet 13. pontja értelmében megfogalmazott magyar rendelkezés * az EU csatlakozásig 58 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.2., 4. 59 1493/1999/EK rendelet VII. melléklet C.3. 20
A meghatározott termőhelyről származó minőségi gyöngyöző bor vagy m.t. minőségi gyöngyöző bor jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. A szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyöző bor jelölés a Magyar Borkönyv Borok előállításáról szóló fejezetében szereplő meghatározásnak megfelelő termékekre korlátozandó. 4. fejezet: Asztali borokra, tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások 31. : Az értékesítésben részt vevő személy(ek) nevének, címének és foglalkozásának feltüntetése (1) 60 A 26. (4) bekezdésének első francia bekezdése szerinti kötelező jelölések, valamint a 27. a) pontjának első francia bekezdése szerinti választható jelölések a palackozó vagy a feladó, vagy az értékesítésben részt vevő személyek tevékenységére vonatkozó jelölésekkel egészülnek ki a szőlőtermelő, szőlész, szőlő- és bortermelő, vincellér, bortermelő, borász, termelte, szüretelte, kereskedő, forgalmazza, importőr illetve importálja kifejezések egyikének használatával. A palackozó megjelölését kifejezetten a palackozó vagy a palackozta szónak kell kísérnie. Bérpalackozás esetén azonban a palackozóra vonatkozó jelölést a számára palackozva kifejezéssel kell kiegészíteni, vagy ha a harmadik személy számára palackozást végző nevét, címét és foglalkozását is jelölik, akkor a számára palackozta kifejezéssel. Amennyiben palackok helyett más tárolóedényeket használnak, a második és harmadik albekezdést kell alkalmazni. Ilyenkor azonban a palackozó illetve palackozta szót a csomagoló illetve csomagolta szó váltja fel. A Magyarországon forgalomba hozott termékek esetén a csomagoló illetve a csomagolta szót a töltő illetve a töltötte szó helyettesítheti. A második, harmadik és negyedik albekezdésben szereplő kifejezések egyikének használata sem szükséges azonban, ha a 37. -ban vagy az 51. -ban említett jelölések valamelyikét használják. E bekezdés rendelkezései a (2) bekezdés sérelme nélkül alkalmazandók. Ha a palackozás vagy a küldemény feladása nem a palackozó, illetve a feladó településén vagy egy annak közelében lévő településen történik, akkor az e bekezdésben említett jelölések annak a településnek az adataival egészülnek ki, amelyikben a művelet zajlott, illetve ha az más ország területén történik, akkor annak a nevével. (2) 61 Az (1) bekezdés első albekezdésében említett kifejezések közé nem tartozhat szőlőtermelőre, szőlészre, szőlő- és bortermelőre valamint vincellérre utaló kifejezés, kivéve, ha az érintett termék kizárólag az adott gazdaság vagy egy olyan személy tulajdonát képező 60 753/2002/EK rendelet 15. cikk (1), a megfelelő magyar kifejezések behelyettesítésével 61 753/2002/EK rendelet 15. cikk (2) 21
szőlőültetvényekben szüretelt szőlőből származik, amelyre vagy akire ezen kifejezések valamelyike utal, valamint ha a bor készítése ezen a gazdaságon belül történt. Az első albekezdés alkalmazásánál nem kell figyelembe venni az érintett termék természetes alkoholtartalmának növelésére szolgáló sűrített szőlőmust vagy finomított szőlőmustsűrítmény hozzáadását. (3) 62 Az első bekezdés első albekezdésében említett választható jelölések kizárólag az érintett személy vagy személyek beleegyezésével használhatók. (4) 63 A palackozó, illetve a feladó szerinti ország nevét ugyanolyan típusú és méretű írásjelekkel kell feltüntetni a címkén, mint az érintett személyek nevét, címét és foglalkozását vagy cégnevét. Az ország nevét a) a település vagy településrész megjelölése után teljes nevével ki kell írni; vagy b) a H rövidítéssel és a szóban forgó település postai irányítószámával együtt kell megadni. (5) 64 Asztali borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint az kifejezés feltüntetéséhez használt írásjelek. Tájborok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel szerepel a címkén, mint a földrajzi jelzés neve. M.t. minőségi borok esetében annak a településnek a neve, ahol az (1) bekezdés első albekezdésében említett személy vagy személyek székhelye található, legfeljebb feleakkora írásjelekkel jelenik meg a címkén, mint a meghatározott termőhely neve. E bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók abban az esetben, amikor a települést egy, a 19. (1) bekezdésében említett kód jelöli. 32. 65 : Cukortartalomra vonatkozó jelölések A 27. a) pontjának második francia bekezdése alkalmazásában az ok, tájborok és m.t. minőségi borok címkézése esetében, az m.t. minőségi likőrborokat és az m.t. minőségi gyöngyöző borokat kivéve, amelyekre a 77. (1) bekezdésének b) pontja vonatkozik: a) a száraz kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma nem haladja meg i. literenként a 4 grammot; vagy ii. literenként a 9 grammot, feltéve, hogy a borkősav grammjában kifejezett összes savtartalom literenkénti értéke nem kisebb, mint a maradékcukor-tartalomnál 2 grammal alacsonyabb érték; b) a félszáraz kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma magasabb az a) pontban említett értékeknél és nem több, mint 62 753/2002/EK rendelet 15. cikk (3) 63 753/2002/EK rendelet 15. cikk (4) 64 753/2002/EK rendelet 15. cikk (5) 65 753/2002/EK rendelet 16. cikk (1) 22
i. literenként 12 gramm; vagy ii. literenként 18 gramm és az összes savtartalom borkősavban kifejezve ennél literenként legfeljebb 10 grammal kevesebb; c) a félédes kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma magasabb a b) pontban említett értékeknél, de nem több, mint literenként 45 gramm; d) az édes kifejezés csak akkor tüntethető fel, ha a szóban forgó bor maradékcukortartalma literenként legalább 45 gramm. 5. fejezet: Tájborokra és m.t. minőségi borokra vonatkozó előírások 33. 66 : Évjárat feltüntetése A 27. b) pontjának első francia bekezdésében említett szüreti év feltüntethető a tájborok vagy az m.t. minőségi borok címkéjén, feltéve, hogy a bor készítéséhez használt szőlő legalább 85%-át a szóban forgó évben szüretelték, az esetleges édesítésre használt termékek mennyiségét nem beleértve. A jégbor esetén a szüreti év helyett a folyó borpiaci év kezdetének évét kell feltüntetni. 34. 67 : Díjak és érmek feltüntetése A tájborok és m.t. minőségi borok címkéin feltüntethetők díjak és érmek, feltéve, hogy azokat az érintett díjazott borok egy tétele olyan, Magyarország vagy más országok által engedélyezett versenyen nyerte, ahol az objektív eljárás a diszkrimináció teljes kizárását biztosította. Az ilyen engedélyezett versenyek listáját az 1.a melléklet tartalmazza. 35. : A borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések (1) 68 A 27. b) pontja negyedik francia bekezdésének alkalmazásában a Magyarországon termelt tájborokhoz vagy m.t. minőségi borokhoz a borkinyerés módjára vagy az előállítás módszerére vonatkozó jelölések és ezek használatának feltételei a következők: a) A muskotály kifejezés olyan tájborok és m.t. minőségi borok esetén használható, amelyek legalább 85%-ban a következő szőlőfajták közül egynek vagy többnek a terméséből készülnek: Csaba gyöngye, Cserszegi fűszeres, Hamburgi muskotály, Irsai Olivér, 66 753/2002/EK rendelet 18. cikk 67 753/2002/EK rendelet 21. cikk 68 753/2002/EK rendelet 22. cikk (1) első albekezdés a megfelelő magyar sajátosságok beírásával 23