KÉSZÜLT AZ OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS MEGBÍZÁSÁBÓL OROSZLÁNY VÁROSKÖRNYÉKI TERÜLETFEJLESZTÉSI ÖNKORMÁNYZATI TÁRSULÁS TURISZTIKAI PROGRAM KÉSZÍTETTE TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. 2005. MÁJUS - V1.20 2840 OROSZLÁNY, TÁNCSICS MIHÁLY ÚT 66. TEL: (34) 361-794 FAX: (34) 560-320 E-MAIL: INFO@OVTGF-KHT.HU
K ÉSZÍTETTE SÓLYOM JÖRAN ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. FRANKÓNÉ VARGA IBOLYA MENEDSZERASSZISZTENS TÉRSÉG- ÉS GAZDASÁGFEJLESZTŐ KHT. K ÖZREMŰKÖDŐ SZERVEZETEK OROSZLÁNY VÁROS POLGÁRMESTERI HIVATALA BOKOD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA DAD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA KECSKÉD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA KÖMLŐD KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA SZÁKSZEND KÖZSÉG POLGÁRMESTERI HIVATALA V ÁLTOZATOK V1.00 2005. március - alapváltozat V1.10 2005. május - végleges változat V1.20 2006. május - aktualizált kiadás V1.30 2006. szeptember - 2. aktualizált kiadás 2
T ARTALOM 1. BEVEZETÉS...5 2. A TURIZMUS JELENTŐSÉGE...6 2.1. Koncepció- és stratégiakészítés fontossága...7 2.2. A hazai turizmus versenyképességének növelése...9 2.3. A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása...9 2.4. Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása...10 2.5. A turisták komfortérzetének növelése...10 2.6. Vonzerő és termékfejlesztés...10 2.7. Desztináció-fejlesztés...11 2.8. Kiemelt desztinációk (turisztikai régiók) fejlesztése...11 2.9. Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeinek megfelelő átalakítása.11 2.10. Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása...12 2.11. Szemléletformálás...12 2.12. Helyi desztináció menedzsment szervezet (HDMSZ) kialakítása...12 2.13. Regionális intézményrendszer átalakítása...13 2.14. Turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása...13 2.15. Interaktivitás a turisztikai szolgáltatások terén...14 3. A TÉRSÉG TURIZMUSÁNAK PIACI KÖRNYEZETE...16 3.1. Nemzetközi környezet...16 3.2. Európai környezet...16 3.3. Magyarország...17 3.4. Közép-Dunántúli régió...21 3.5. Komárom-Esztergom megye...22 4. A TÉRSÉG TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI, LEHETŐSÉGEI...25 4.1. Általános fejlesztések...26 4.2. Természetfigyelő turizmus...26 4.3. Sportturizmus...26 4.4. Lovas turizmus...27 4.5. Vallási turizmus...27 4.6. Gyógy- és termálturizmus...27 4.7. Vízi turizmus...27 4.8. Kulturális turizmus...28 4.9. Hivatás (konferencia)- turizmus...28 4.10. Falusi turizmus...28 4.11. Kerékpáros turizmus...28 4.12. Bakancsos turizmus...28 4.13. Vonzerőleltár...29 4.13.1. Oroszlány város...29 4.13.2. Bokod község...30 4.13.3. Dad község...30 4.13.4. Kecskéd község...30 4.13.5. Kömlőd község...30 4.13.6. Szákszend község...31 3
5. SWOT ANALÍZIS...31 6. PROBLÉMAFA...33 6.1. Gyenge térségi szintű együttműködése...33 6.2. Nem létezik megfelelő termék...33 6.3. Nincs a térségben megfelelő fogadóképesség...34 7. FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ...35 8. STRATÉGIAI PROGRAM...36 8.1. Együttműködés fejlesztése...36 8.1.1. Menedzsment kialakítása és működtetése...36 8.1.2. Marketing rendszerkialakítása és működtetése...36 8.1.3. Információs- és tájékozató rendszerkialakítása...36 8.1.4. Képzések fejlesztése...36 8.1.5. Minőségbiztosítási rendszer kialakítása és működtetése...37 8.2. Termékek fejlesztése...37 8.2.1. Természetfigyelő turizmus...37 8.2.2. Aktív turizmus...37 8.2.3. Kulturális turizmus...37 8.2.4. Gasztro- és agrárturizmus...38 8.3. Fogadóképesség fejlesztése...38 8.3.1. Rekreációs területek fejlesztése...38 8.3.2. Falusi turizmus fejlesztése...38 8.3.3. Vendéglátás fejlesztése...38 8.3.4. Szálláshelyek fejlesztése...38 8.3.5. Szolgáltatások fejlesztése...38 9. OPERATÍV PROGRAM...39 9.1. Együttműködés fejlesztése...39 9.2. Termékek fejlesztése...43 9.3. Fogadóképesség fejlesztése...50 10. FELHASZNÁLT IRODALOM...54 10.1. Nyomtatott irodalom...54 10.2. Elektronikus irodalom...54 11. FOGALOM MAGYARÁZATOK...54 4
1. BEVEZETÉS Oroszlány város önkormányzatának megbízásából 2003. júniusában kezdődtek meg azok a vizsgálatok, amelyek a város és szűkebb környezete gazdasági, infrastrukturális és turisztikai adottságainak és lehetőségeinek feltárásán túl helyzetelemzést végeztek országos, regionális és megyei kitekintésben is. Az elkészült vizsgálati anyagot az önkormányzat testülete 2003. szeptember 23-i ülésén hagyta jóvá, illetve felkérte a vizsgálatok végrehajtóit a koncepció elkészítésére. A programkészítés második szakasza a vizsgálati eredményekre alapulva koncepciókészítéssel zárult. Oroszlány város önkormányzata 2003. december 3-i ülésén fogadta el a település turisztikai koncepcióját. A koncepció alapján kidolgozott stratégiai- és operatív programot a város képviselő testülete 2004. április 27-i ülésén hozott döntése értelmében ajánlotta egyeztetésre. A határozat érelmében az egyeztetések lebonyolítását követően 2004. júniusában kívánt testületi döntést hozni az egyeztetett stratégiai- és operatív programról. 2004. év második felében a Belügyminisztériumhoz benyújtott programalkotást támogató pályázatokra kapott állami támogatás biztosított lehetőséget három másik témával együtt az Oroszlányi Kistérség turisztikai programjának kidolgozására is. Az elkészített program alapvetően az Oroszlányi Önkormányzat által készítetett programból indult ki, azzal a kiegészítéssel, hogy figyelembe vette a kormányzati szinten időközben bekövetkezett fejlesztési célokban beállt változásokat, amelyek 2005. januárjában a Magyar Turisztikai Hivatal kiadásában megjelent "Nemzeti Turisztikai Stratégia" című tanulmányban kerültek közzétételre. Szintén munka anyagként használtuk az a program összeállítása során a Magyar Turizmus Rt. - 2005. évi marketing tervét, amelyet a társaság vezetősége 2004. októberében fogadott el és hozott nyilvánosságra. A felhasznált irodalmak terén fontos alapdokumentumként alkalmaztuk a VÁTI által kiadott tematika alapján, az NFH részére a KDRFÜ által készített regionális helyzetelemzést, illetve a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által elfogadott területfejlesztési stratégia helyzetértékelését, illetve annak alapján elkészült stratégia programját. 5
A helyzetelemzésekben közzétett elméletek és elképzelések alátámasztására az Interneten hozzáférhető online adatbázisokban megjelenő adatokat használtuk Az adatok alapvetően az Organisation for Economic Co-operation and Development http://www.oecd.org, a World Tourism Organization http://www.worldtourism.org, Központi Statisztikai Hivatal http://www.ksh.hu oldalakról kerültek összeállításra. A szervezetek által közzétett adatokat minden esetben átdolgoztuk annak érdekében, hogy a program során a legjobban értelmezhetők legyenek. 2. A TURIZMUS JELENTŐSÉGE Ugyan az idegenforgalom az egyike a gazdaság napjaink legdinamikusabban fejlődő ágazatainak, de azt is tudomásul kell venni, hogy a benne rejlő lehetőségek kiaknázása nagyban függ a környezettől, az ott élő és tevékenykedő emberek és szervezetek lehetőségeitől, valamint a térségben tevékenykedők és kormányzati szereplők együttműködési képességeitől. Éppen ezért elhamarkodott és hibás döntés a turizmusra és a benne rejlő lehetőségekre úgy tekinteni, mint egy térség "egyedüli" megmentőjére. Mivel a turizmus szerepe egyre erősebb a gazdasági életben, ezért természetes módon szerves részét képezi szinte minden ország fejlesztési stratégiájának, és ennek megfelelően az egyes régiók, térségek településfejlesztési koncepcióikba beépítik a turizmus fejlesztését is, mint fontos elemet. Előnye, hogy olyan erőforrások hasznosítását is lehet segítségével biztosítani, amelyek egyébként nem kerülnének a figyelem középpontjába. Ilyenek lehetnek a nemzeti parkok, a tájvédelmi körzetek, az adott területen található folyók, tavak és egyéb természeti kincsek, illetve az ember által alkotott épületek, építmények, amelyek gazdasági hasznosítása napjainkra megoldatlan maradt. De ide sorolható az egyre urbánusabb életvitelből kifolyólag az egyre kevésbé megélt és megtapasztalt természet közeli élet, amely megfelelő alapot biztosíthat egy település falusi turizmusának fejlesztésére. A turizmus fontos tényezőként jelenhet meg a vidékfejlesztési koncepciókban is, ugyanis a turizmusban megjelenő anyagi források (fizetőképes kereslet) komoly lehetőséget biztosíthat egy adott településen, vagy térségben működő vállalkozások számára, hogy termék- vagy szolgáltatásszerkezetüket, profiljukat a piac igényeinek jobban megfelelő módon, tudatosan átalakíthassák, hozzájárulva ezáltal a település, vagy a térség fejlődéséhez. 6
Nem lehet tehát véletlen, hogy a WTO (World Tourism Organization) meghatározása szerint "Turizmus mindazon szolgáltatások összessége, amely egy ember életkörnyezetén, illetve munkahelyén kívüli minden egyéb, szabad helyváltoztatással, illetve a helyváltoztatáshoz kapcsolódó igények és szükségletek kielégítésével összefüggően jelentkezik." a turizmus napjaink egyik legtöbb figyelmet kapott gazdasági területe, amely mind belföldi, mind külföldi viszonylatban egyre tágabb lehetőséget nyit azok számára akik komoly erőket és anyagi forrásokat képesek biztosítani e terület támogatására és működtetésére. A nemzetközi gazdasági elemzők a 2000. évben a turizmus által produkált közel 11%-os GDP arány jelentős növekedését, valamint az ágazatban foglalkoztatottak számának dinamikus emelkedését jósolják a jövőre vonatkozóan, azzal azonban érdemes mindenképpen foglalkozni a területen tevékenykedőknek és a témában döntést hozóknak, hogy ezek a növekedések nem mindenhol fognak ilyen mértékben megjelenni. Hazánk EU csatlakozását megelőzően és azt követően is egyre több EU és hazai forrás áll rendelkezésre, amelynek célja az ágazat dinamikus fejlesztése. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy az ágazatba befektetett forintok hosszú távon való megtérülése és az adott térségben, régióban dolgozók jövedelme csak akkor biztosított, ha a fejlesztéseket komoly elemző és előkészítő munka előzte/előzi meg. A fejlesztést lehetővé tévő források ugyan látványos, gyors fejlődést hozhatnak, azonban a hosszú távú, gazdaságos működtetést csak a pontos tervezés, és a helyes stratégiaalkotás, valamint a folyamatos piacelemzések, illetve azok eredményeit időről-időre felhasználó továbbfejlesztések biztosíthatják. Jelen dokumentumunk az Oroszlány Városkörnyéki Területfejlesztési Önkormányzati Társulás tagjai számára kíván olyan döntéstámogatási információként szolgálni, amelynek felhasználásával hatékonyan lesznek képesek biztosítani a térség, illetve a térség településeinek fejlesztési elképzeléseit, illetve azt, hogy ezekbe a fejlesztésekbe a turisztikai szempontok megfelelően érvényre juthassanak. 2.1. Koncepció- és stratégiakészítés fontossága Mint korábban már említettük a turizmus fejlesztésének kereteit nagyon pontosan végig kell gondolni, ugyanis a látszólag könnyen megszerezhető források olyan fej- 7
lesztések végrehajtására sarkallhatják a településeket, amelyek a későbbiekben inkább gátjai lesznek a fejlesztéseknek, mintsem támogatói. A turisztikai infrastruktúra fejlesztéseként átminősített és felhasznált területek, az azokon felépített épületek és építmények jövőbeni hasznosítása és működtetése egy elhibázott tervezés miatt nehezen lesznek biztosíthatók, ennek következtében gátolhatják a jövőbeni életképesebb fejlesztéseket. Éppen ebből kifolyólag csak a fenntartható fejlődés és a piacon biztosítható folyamatos versenyképesség egyidejű megléte kell, hogy legyen a feltétele a fejlesztéseknek. További fontos szempont, hogy a non-profit, vagy állami szféra és a profit orientált szféra a partnerség elvét biztosítva jó és hatékony együttműködéssel biztosítsa a fejlesztések végrehajtását. A területrendezési, a területhasználati, az infrastruktúrafejlesztési, valamint a közép- és felsőoktatási feladatok végrehajtása állami (önkormányzati) szintű feladatok, azonban a létrehozott épületek és építmények működtetése, a kialakított és magas színvonalon biztosított turisztikai szolgáltatások biztosítása azonban már csak piaci alapon működőképesek, amelyek nem nélkülözhetik a profit orientált szféra módszereit és személetét. A turizmus fejlesztése óhatatlanul egy környezet fokozottabb terhelésével jár, éppen ezért csak olyan marketing szemlélet érvényesülését szabad engedélyezni, amely képes biztosítani az élő környezet védelmét, illetve a környezetbarát működést. A koncepciók, stratégiák (programok) kidolgozását több nemzetközi és hazai ajánlás és jogszabály koordinálja. Hazánkban talán legfontosabb ilyen dokumentum az NFT (Nemzeti Fejlesztési Terv), amelynek továbbfejlesztése az NFT-II. Ez a dokumentum biztosított alapot a 2005. elején megjelent Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiához, amely egységes szerkezetbe foglalva 2005-2013 között biztosítja a területen tevékenykedő emberek és szervezetek számra az átfogó iránymutatásokat és fejlesztési célokat. Az NTS által meghatározott szektorfelosztások: Emberközpontú és hosszú távon jövedelmező fejlődés A hazai turizmus versenyképességének növelése A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása A turistafogadás feltételeinek javítása Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása A turisták komfortérzetének növelése Attrakciófejlesztés Vonzerő és termékfejlesztés 8
Desztináció-fejlesztés Kiemelt desztinációk (turisztikai régiók) fejlesztése Emberi erőforrás fejlesztés Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeinek megfelelő átalakítása Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása Szemléletformálás Hatékony működési rendszer kialakítása Helyi desztináció menedzsment szervezet (HDMSZ) kialakítása Regionális intézményrendszer átalakítása Turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása Horizontális célok Élménylánc kialakítása Minőség és fenntarthatóság megvalósítása Ifjúsági turizmus Esélyegyenlőség megvalósítása Határon átnyúló turizmusfejlesztés 2.2. A hazai turizmus versenyképességének növelése A kérdés vizsgálatánál nem kerülhetjük meg az ár/érték, vagy ár/szolgáltatás arány vizsgálatát. A turistákat nem a magas árak riasztják el, hanem a magas áraknak nem megfelelő színvonalú szolgáltatások, termékek. Magyarországra jellemző és ennek fő oka a régóta meghatározó rövid távon profitmaximalizáló gondolkodás, hogy a szolgáltatók sokszor igyekeznek a lehető legmagasabb árat kérni a szokványos, gyenge minőségű, elvárásoktól elmaradó szolgáltatásokért. Az ilyen tapasztalatok a turistában kedvezőtlen képet alakítanak ki az országról, és a negatív élmények hozzájárulnak ahhoz, hogy az adott turistából ne váljon visszatérő vendég. Az ár/érték arány más megközelítésben is igaz: egy jó minőségű, kreatív termék (szolgáltatás) magasabb árát az egyébként olcsóbbnak tekintett Magyarországon is hajlandóak a turisták megfizetni. A megfelelő állapot eléréséhez sok esetben teljes szemléletváltásra van szükség a turisztikai szolgáltatók körében. 2.3. A turizmus életminőségre gyakorolt hatásainak optimalizálása A turizmus helyi társadalomra gyakorolt pozitív hatása abban mutatkozik meg, hogy növelheti szűkebb környezetük erőforrásainak megbecsülését, büszkeségüket, hozzájárul ahhoz, hogy a mindennapi élet során egy teljesebb, értékeit hasznosító helyen élhessenek. Ugyanakkor a fejlesztéseknek tekintettel kell lenni arra, hogy a külső és a helyi viszonyokat nem ismerő befektetők beruházásai ne befolyásolják negatívan az 9
életkörülményeket (a zaj, az új épületek stílusa), vagy hogy a turisztikai célterületek túlzsúfolttá, és így az ország lakói számára kevésbé élhetővé válhatnak. A turizmus kedvezően hathat a munkaerőre is: hozzájárul a munkahelyteremtéshez, növekszik az iskolázottság és a nyelvismeret, továbbképzéssel javul a munkaerő állapota, növekszik az életszínvonal. Az egészségturizmus szolgáltatásainak igénybevétele rendkívül kedvezően hat a vendégek közöttük egyre inkább a hazaiak egészségi állapotára. Ugyanakkor az életminőségük romolhat is, mert a turistákkal együtt megjelennek a bűnözés újabb formái, a városvezetés a helyiek kárára a turisták érdekeit helyezheti előtérbe. 2.4. Turisztikai attrakciók elérhetőségének javítása A rossz elérhetőség, a kedvezőtlen közlekedési szerkezet, a nem kielégítő színvonalú infrastruktúra és szolgáltatások mind a belföldi, mind a külföldi turizmusra negatívan hatnak. Elsősorban az új turisztikai célterületek bevonását és a visszatérő turisták számának növelését nehezítik, hiszen a megközelítés nehézsége elriaszt, a kellemetlen emlékek hatására pedig legközelebb más úti célt választ a turista. 2.5. A turisták komfortérzetének növelése Az idelátogató turisták a turizmus több területre kiterjedő (interdiszciplináris) volta miatt nem kizárólag a szorosan értelmezett turizmusban dolgozókkal érintkeznek, személyes kapcsolat alakulhat ki minden egyes, látogatásuk során velük kapcsolatba kerülő emberrel is. Komfortérzetük kialakulását azonban nem kizárólag az emberi kapcsolatok jellemzik, a környezet minősége, tisztasága, ápoltsága, az információhoz jutás lehetősége mind-mind befolyásolja azt. 2.6. Vonzerő és termékfejlesztés Magyarország nem rendelkezik tengerparttal és a téli sportoknak kedvező magas hegységekkel: a hagyományos turizmusformák területén nem vehetjük fel a versenyt eredményesen olyan országokkal, amelyek e téren előnyösebb adottságokkal rendelkeznek. Ugyanakkor a természeti környezet számos kisebb jelentőségű, de adott célcsoportok számára kedvező lehetőségeket, pl. folyó- és állóvizeket, barlangokat, kirándulásra, kerékpározásra, lovaglásra alkalmas területeket biztosít. Az Európai Unió országaiban a sokkal korábban megkezdett és intenzívebb "természetátalakítás" eredményeként csökkent az élővilág változatossága. Hazánkban ezzel 10
szemben számos olyan egyedülálló természeti érték van, amely az EU országaiban már sehol nem fordul elő, így hazánk jelentős természeti értékekkel gazdagítja az uniót. A természeti okok mellett a néhány ezer éves emberi tevékenység is jelentős hatással volt a gazdag mozaikos táj és élővilág kialakulására (például a Világörökség listára felkerült kultúrtájak). Magyarország területének 10%-a védett természeti terület. 2.7. Desztináció-fejlesztés A fejlett turizmussal rendelkező országokban a turizmusnak piramisszerűen egymásra épülő, együttműködő rendszere van, amely az információáramlást lehetővé tevő kapcsolatokban összeköti az egyes szolgáltatókat és a kistérségi, régiós és nemzeti szinteket. Ez a piramisrendszer a Magyar Turizmus Rt. regionális marketing igazgatóságain (a továbbiakban: RMI) és az Rt. által franchise-rendszerben működtetett Tourinform hálózaton keresztül részben kialakult, de felülről épített jellege miatt nem reagál rugalmasan a piac változásainak megfelelően. Többek között e rendszer hiányosságai miatt nem állnak rendelkezésre aktuális információk. A sikeres termékkialakítás és értékesítés az egyes turisztikai és egyéb szolgáltatók öszszefogásán, együttműködésén múlik. A kistérségi együttműködésnek jelenleg vannak működő példái, ezen kezdeményezések azonban eddig lényegében nem terjedtek ki a turisztikai szolgáltatók körére, sem az értékesítés, sem a marketing területén. Ezek az együttműködések többek között a vidék lakosságának megtartására is szolgáló falusi turizmus alapját is jelentenék. 2.8. Kiemelt desztinációk (turisztikai régiók) fejlesztése A Nyugat-, Közép- és Dél-Dunántúl, az Észak- és Dél-Alföld, az Észak- Magyarország, a Közép-Dunavidék (Budapest), a Balaton, valamint a Tisza-tó valamint jellegzetességeit kiemelő egységes fejlesztését támogató elképzelések sorolhatók ebbe a pillérbe. 2.9. Az oktatási rendszer munkaerő-piaci igényeinek megfelelő átalakítása A hazai turizmusoktatás általános hibája, hogy túlzottan eklektikus ismeretanyagot közvetít, amely ugyan gyakorlatorientált kíván lenni, azonban sok esetben hiányzik a gyakorlati ismeretek készségszintű elsajátítását szolgáló tanszálloda, -étterem, -utazási iroda. A szakmai oktatási-képzési rendszer megváltoztatása nehéz, mivel a szakmai oktatás irányítási rendszere kikerült a szakmai irányítást ellátó tárca feladatköréből. 11
Jelenleg a felsőoktatásban túlképzés van, a középfokú, illetve a szakképzés pedig nem a keresleti trendeknek megfelelő tudású végzett tanulót bocsát ki. Az alapképzésben, illetve más szakterületek továbbképzéseiben a turizmus nem súlyának megfelelően vagy egyáltalán nem szerepel. Szükség lenne a turizmus számára nélkülözhetetlen ismeretek, adatok, tények beépítésére más tudományágak tanterveibe. 2.10. Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása A világgazdaság főbb tendenciáit elemezve kimutatható, hogy a fejlett országokban a szolgáltatások bővülése egyre erősebb jelenség. Ahogy egyre tehetősebbek leszünk, úgy egyre többet költünk étteremre, utazásra, egészségünk megőrzésére, tanulásra és a szabadidő eltöltésére, stb. Ezek zömében olyan tevékenységek, melyeket közvetlenül, személyesen adnak és vesznek, nem lehet őket exportálni és importálni, és kevéssé lehet gépesíteni: szükség van arra az emberre, aki helyben elvégzi ezeket a tevékenységeket. Következtetésként megállapítható, hogy a turizmus az egyre inkább globalizálódó világban is képes kiszámítható munkahelyeket teremteni, keresleti oldalról pedig ösztönözni az újabb munkahelyek teremtését. Magyarországnak, mint munkaerőben relatív gazdag országnak, éppen ezért komoly tartalékai vannak a turizmusfejlesztés terén. 2.11. Szemléletformálás Megállapítható, hogy Magyarországon a turizmus jelentősége messze alulértékelt, előfordul, hogy feleslegesnek, vagy akár károsnak is ítélik. A turisztikai szakmunkát végzők presztízse is nagyon alacsony. Ugyanakkor paradox módon a turizmus divatszakma és az ágazatban dolgozó vezetők presztízse magas. A turizmus jelentőségével területközi kihatásainak volta miatt a gazdaság más területén dolgozókat is meg kell ismertetni. Fontos, hogy a felnövekvő generáció tisztában legyen a turizmus jelentőségével és az abban rejlő lehetőségekkel. A nem turizmus szakmában tevékenykedő, de a munkájuk során turistákkal közvetlen kapcsolatba kerülő dolgozók továbbképzése, felkészítése jelenleg többnyire nem kielégítő, bár akad jó példa is, így például a turisztikai és a rendészeti szervek együttműködése. 2.12. Helyi desztináció menedzsment szervezet (HDMSZ) kialakítása Hiányosságai következtében a jogi szabályozás nem támogatja az alulról építkezés rendszerét. A települési önkormányzatok jelenleg nem képesek forráshiány, szakér- 12
telem hiánya miatt és látszólag nem érdekeltek a turizmus szervezésére és azzal való aktív foglalkozásra. Annak ellenére igaz ez, hogy a legtöbb önkormányzat kitörési pontként fogalmazza meg a turizmust, azt már azonban gyakran nem ismerik fel (illetve ha tudják is, akkor sem tesznek többet), hogy az alulról jövő kezdeményezés nem egyenértékű azzal, hogy egy-egy saját ötlethez pénzt kérnek az állami turizmusirányítástól. 2.13. Regionális intézményrendszer átalakítása Magyarország területén kilenc idegenforgalmi régió található, amelyekben regionális idegenforgalmi bizottságok (a továbbiakban: RIB) működnek. A RIB-ek szakmai részvételre alapozott koordinációs szervezetek, amelyek szakmai felügyeletét a Hivatal látja el. Legitimitásukkal összefüggésben lényeges, hogy nem választott testületek, jelentéstételi kötelezettségük elsősorban a "központ" felé van. RIB-ek az országos idegenforgalmi politikai célkitűzésekhez igazodva ellátják a regionális idegenforgalmi állami feladatokat és segítik az önkormányzatokat turisztikai feladataikban. Ennek keretében kialakítják a régió turizmus politikáját és koordinálják annak végrehajtását, segítik a turisztikai infrastruktúra fejlesztését. Koordinálják a non-profit jellegű turisztikai marketing-, termékfejlesztési- és információs munkát. 2.14. Turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása A szakmai szervezetek egyik feladata az általuk képviselt terület, illetve a tagok érdekeinek képviselete, azonban jelenleg a turizmusban tevékenykedő szakmai és civil szervezetek érdekérvényesítő képessége nem kielégítő. Ennek egyik oka, hogy egyes szakmai szervezeteknek gyenge a szervezettsége, hiszen a tagság nem kötelező. A szakmai szervezetek taglétszáma általában messze elmarad a területen működő vállalkozások számától, azonban piaci részesedésük, árbevételük meghatározó. Így azonban kérdésessé válik a valódi érdekképviselet, esetleg egy-egy szövetség csupán a tagok szűkebb szakmai érdekeit képviseli, amely a valóságos képet akár torzíthatja is. Hosszabb távon ezek a problémák a valódi gondokat elfedve gátolhatják a szükséges változásokat, előtérbe helyezve bizonyos rétegérdekeket. alapot biztosított Magyarország 13
2.15. Interaktivitás a turisztikai szolgáltatások terén A NTS által megfogalmazott pillérek között fontos helyet foglal el a komfortérzet növelése, illetve a desztináció fejlesztése. A turizmusfejlesztés szempontjából fontos dokumentumok között felsorolt NFT - II foglalkozik az információs társadalom, illetve a szélessávú Internet egyre szélesebb körű felhasználásának támogatásával. A két cél a turizmus fejlesztésben hatékonyan egyesíthető, amelynek eredményeként kialakíthatók és gazdaságosan működtethetők azon információs csatornák, amelyek hiányát éppen a desztináció-fejlesztés tűzte ki célul. A szomszédos, valamint a távolabbi uniós országok Internetes oldalainak böngészése során megfigyelhető, hogy milyen hatékonyan alkalmazzák a turisztika marketing területén az elektronikus elérhetőség és szolgáltatások lehetőségeit. A korábbi gyakorlattal ellentétbe, amikor a papír alapú prospektusok kiváltását volt hivatott pótolni (vagy több esetben helyettesíteni) az Interneten közzétett információ, napjainkban azt tapasztalhatjuk, hogy ezeken az oldalakon (vagy külön erre a célra szakosodott oldalakon) egyes szolgáltatók, szakmai közösségek komplett elektronikus szolgáltatások kidolgozását és működtetését biztosítják már. A célterülettel kapcsolatos szöveggel, képi információkkal ellátott statikus "e-brosúrák" mellett ma már szinte kötelező elem, a tájékozódást biztosító interaktív (lehetőleg GSP adatokkal is kiegészített) térkép, illetve az egyes szervezetek és szolgáltatások (helyfoglalás, kölcsönzés, program- és szabadidő szervezés, stb.) direkt, Interneten keresztüli elérhetőségét biztosító elektronikus szolgáltatások rendelkezésre állása is. Az ilyen szolgáltatások segítségével hatékonyan növelhető a marketing tevékenység eredményessége. A fent felsorolt elvárásoknak megfelelő országos, regionális és térségi portálok folyamatos frissítése, szolgáltatásainak bővítése ugyan olyan fontos szempont, mint azok kialakítása és elindítása. Azonban a hatékonyan működő portálok nem csak a turisták számára nyújtanak megfelelő szolgáltatásokat, hanem a rajtuk kialakított mérő és értékelő szolgáltatások működtetésével a szolgáltatók, illetve térségi, települési turisztikai tervezést és programozást biztosító szakemberek számára is. A portál segítségével összegyűjtött, folyamatosan aktualizált forgalmi adatokkal, valamint a vendégek által biztosított értékelésekkel hatékonyan támogatható a piaci igények elemezhetősége, ennek eredményeként pedig a továbbfejlesztés stratégiai tervezése. 14
A turizmus teljes keresztmetszetű hazai fejlesztése megköveteli, hogy az egyes szervezetek által készített és gondozott oldalakon kiemelt figyelmet fordítsanak a szomszédos térségben, az adott megyében, illetve régióban elérhető hasonló szolgáltatásokat biztosító oldalak elérhetőségére is. A lentről felfelé (bentről kifelé), illetve a fentről lefelé (kintről befelé) navigálás remek lehetőséget biztosít az NTS horizontális célok között megfogalmazott "élménylánc kialakítása" szempontnak is. Ugyan a turisztika minden ágazatában hatékonyan használható a portál, mint új típusú marketing eszköz, azonban ennek alapvető feltétele, hogy pontosan ismerjük a célcsoport elvárásait. Az elvárások között talán legfontosabb, hogy a portálon közzétett információk, elérhető szolgáltatások a célcsoportok saját anyanyelvén jelenjenek meg, legyenek elérhetők. 15
3. A TÉRSÉG TURIZMUSÁNAK PIACI KÖRNYEZETE 3.1. Nemzetközi környezet A világ és benne Magyarország turizmusában az elmúlt évekre jellemző háborús és erőszakos cselekmények, a természet okozta katasztrófák, illetve gazdaságban tapasztalható recesszió nyomán jelentős változások következtek be. A világ gazdasági mutatói 2001 második felében jelentős mértékben romlottak, amelyből 2002 első felében kezdődött csak meg a kilábalás. Tartósabb növekedés azonban csak 2003 végén volt tapasztalható. A gazdaságelemző szakemberek 2004 második felére, illetve 2005 első felére várják a gazdasági eredmények növekedésének gyorsulását. A turizmus makro környezetének negatív trendjei hatására a nemzetközi elemző szervezetek véleménye szerint a világ turisztikai kereslete a 2003 első hónapjaiban jelentősen visszaesett, a csökkenés azonban 2004 végére azonban mérséklődött, így az előző évet enyhe forgalomcsökkenés jellemezte 2002 évhez képest. A szakemberek az év végéig, illetve 2005 évre a kereslet további, de küldő piaconként erősen eltérő ütemű növekedését várják. millió USD ország megnevezése 2002 2003 2004 Ausztrália 411,9 527,4 641,5 Kanada 726,7 856,6 982,8 Japán 3 972,5 4 300,9 4 682,4 Korea 546,9 605,4 668,1 Mexikó 647,9 625,6 660,8 Egyesült Államok 10 434,8 10 951,3 11 664,6 1. Táblázat: Néhány ország GDP adatai 2002-2004 között [A] 3.2. Európai környezet A világ legjelentősebb küldő- és fogadó területén (földrészek, országok), az átalakuló utazási szokások, kiemelten a közeli, már jól ismert, ennek megfelelően biztonságosnak vélt helyek szerepének felértékelődése, a nemzetközi turizmust jellemző beérkezések számának mérsékelt növekedését eredményezték 2003-ban. Európán belül a legdinamikusabb növekedés a közép-kelet-európai régiót jellemzi, amely viszonylagos újdonsága mellett a kedvező gazdasági-politikai feltételeknek, a szélesedő termékválasztéknak és a javuló szolgáltatásminőségnek köszönhető. 16
millió USD ország megnevezése 2002 2003 2004 Ausztria 208,0 255,2 291,9 Belgium 245,8 304,2 351,5 Dánia 172,4 212,0 241,8 Finnország 132,0 161,8 185,9 Franciaország 1 436,9 1 757,5 2 010,4 Németország 1 983,2 2 401,9 2 703,1 Görögország 133,3 173,2 205,2 Írország 120,5 152,1 181,7 Luxemburg 21,5 27,0 31,7 Hollandia 419,0 512,7 579,0 Portugália 120,9 147,3 167,7 Spanyolország 657,5 840,5 991,7 Svédország 241,6 301,6 346,0 Egyesült Királyság 1 564,9 1 797,9 2 124,5 Összesen 7 457,5 9 044,9 10 412,1 2. Táblázat: Az EU 15-ök GDP adatai 2002-2004 között [A] 2004 végére (2005 elejére) az európai országok idegenforgalmának további növekedése prognosztizált, a legjelentősebb küldő országok gazdasági helyzetének javulása, a tengerentúlról érkezők és az üzleti utazások számának emelkedése, a légitársaságok folyamatosan bővülő kapacitása és szolgáltatási köre eredményeképpen. 2005 turizmusának alakulását kiemelten befolyásolhatják továbbá az árfolyamváltozások, a turisztikai célpontok közötti egyre élesebb versenyhelyzet, a desztinációs szemlélet előtérbe kerülése, az egyre intenzívebb turisztikai marketing és a fogyasztói magatartás változásai (például az egy utazásra jutó költségek csökkenése, a késői- és az Interneten keresztül történő foglalások arányának növekedése) is. millió USD ország megnevezése 2002 2003 2004 Csehország 73,8 90,4 107,0 Magyarország 64,9 82,8 99,7 Lengyelország 191,4 209,5 241,6 Szlovák Köztársaság 24,2 32,7 41,2 Összesen 354,3 415,4 489,5 3. Táblázat: Csatlakozó országok GDP adatai 2002-2004 között [A] 3.3. Magyarország Hazánk turizmusában 2003-ban és 2004-ben a beutazó és a belföldi turizmus ellentétes trendeket mutatott. 2003-ban a beutazó turizmus volumene csökkent, míg a belföldi turizmus növekedést mutatott. 2004. I-VIII. hónapjában ugyanakkor a külföldi vendégéjszakák száma növekedett, a belföldieké azonban jelentősen csökkent. 2004 évben a német, az osztrák, valamint a holland és lengyel vendégéjszakák száma tovább csökkent, az olasz, a francia és az USA-ból érkezők által eltöltött vendégéjszakák száma azonban dinamikusan növekedett. 17
ezer nap földrész napok száma 1 1-3 3-nál több Afrika 0 16 124 Ausztrália 1 56 243 Ázsia 43 380 1 895 USA 63 361 2 207 Amerika 68 486 2 983 Európa 21 609 15 643 54 003 4. Táblázat: Külföldi látogatók tartózkodási ideje [B] Emelkedésnek indult továbbá a brit, valamint a potenciális küldő piacok közül a japán és a kínai beutazó forgalom is. A Magyarország turizmusában kiemelt szerepet játszó német vendégforgalom csökkenését azonban az említett piacok dinamikus növekedése csak részben ellensúlyozza. A magyarországi beutazó turizmus mind területileg, mind időben nagymértékű koncentrációt mutat. A vendégforgalom szezonalítását jellemzi, hogy továbbra is júliusban és augusztusban realizálódik a vendégéjszakák 1/3-a. A legtöbb külföldi vendégéjszakát regisztráló magyarországi úti célok Budapest és környéke és a Balaton. ezer fő földrész szabadidő üzlet turizmus vásárlás Afrika 0 0 0 0 Ausztrália 0 0 1 0 Ázsia 7 3 10 2 Amerika 6 2 8 1 USA 6 1 7 1 Európa 3 295 364 3 659 6 921 5. Táblázat: Egy napos beutazások főbb céljai [B] Budapest dinamikusan növekvő vendégforgalmát kedvezően befolyásolja a diszkont légitársaságok egyre aktívabb piaci jelenléte és a rövid utazások, városlátogatások népszerűsége. A Balaton régiót ugyanakkor 2004. I-VIII. hónapjában a külföldi vendégforgalom visszaesése jellemezte, amelynek hátterében a forgalom jelentős részét adó német, osztrák és holland vendégéjszakák számának csökkenése áll. ezer fő földrész szabadidő üzlet turizmus vásárlás Afrika 10 5 15 0 Ausztrália 32 6 38 0 Ázsia 210 73 283 4 Amerika 297 80 377 2 USA 217 60 277 1 Európa 7 270 1 036 8 306 360 6. Táblázat: Több napos beutazások főbb céljai [B] 2004-ben és 2005-ben legfontosabb küldő piacainkon a gazdasági teljesítmény javulása várható, az elmúlt évben csökkenéssel vagy alacsony ütemű GDP növekedéssel jellemezhető, Magyarország beutazó turizmusában kiemelkedő szerepet játszó Németország, Hollandia, illetve Svájc is gazdasági növekedéssel számol. A stagnálás vagy az 18
alacsony ütemű növekedés azonban nem vonja magával a turisztikai kereslet dinamikus növekedését, amely Magyarország mellett más célhelyeket is negatívan befolyásol. régió vendég éjszaka Közép-Magyarország 1 695 4 510 Észak-Magyarország 94 248 Közép-Dunántúl 230 1 200 Nyugat-Dunántúl 405 1 903 Dél-Dunántúl 227 1 051 Észak-Alföld 126 618 Dél-Alföld 103 246 7. Táblázat: Fizetős külföldi vendégek - 2003 [C] ezer 2005-ben a fő küldő piacok gazdasági helyzetének javulása, a korábban elhalasztott utazások realizálódása és a diszkont légitársaságok egyre fokozottabb magyarországi jelenléte a beutazó turizmus volumenének növekedését eredményezheti. Az alacsony ütemű gazdasági növekedés miatt azonban az utazók költésüket visszafogják, amely a nemzetközi turisztikai bevételekre negatív hatással lesz. Magyarország beutazó turizmusát az elkövetkező években befolyásolja Európai Uniós csatlakozásunk is, amelynek eredményeként a vendégforgalom növekedése várható mind a korábbi, mind az új tagországokból. A Magyarország számára elérhető EU támogatások és a bővülő tőkebeáramlás pozitív hatással lehet amennyiben a lehetőségekkel élni tudunk az infrastruktúra és a turisztikai szolgáltatások fejlesztésére, minőségi színvonalára is. régió vendég éjszaka Közép-Magyarország 506 1 141 Észak-Magyarország 542 1 242 Közép-Dunántúl 425 1 177 Nyugat-Dunántúl 547 1 517 Dél-Dunántúl 478 1 297 Észak-Alföld 398 1 061 Dél-Alföld 322 767 8. Táblázat: Fizetős belföldi vendégek -2003 [C] ezer A Magyar Turizmus Rt. 2004. október 18-án elfogadott 2005. évre érvényes marketing terveiben foglalt célokat megalapozó nemzetközi adatgyűjtés során az alábbi SWOT analízis került összeállításra hazánkkal kapcsolatosan. 19
Erősségek (Strengths) Közös történelmi és kulturális kapcsolatok a küldő országokkal, Határainkon túl élő magyar kisebbség, Gazdag kulturális örökség, Stabil politikai berendezkedés, kedvezően fejlődő gazdaság, EU csatlakozás pozitív hatásai, Tudatos állami szerepvállalás a turizmus fejlesztésében, Vendégbarát "megítélés", Gazdag természeti és kulturális adottságok kis távolságokon belül, Kedvező egészségturisztikai adottságok, aktív tudományos élet. Kedvező ár/érték arány. Gyengeségek (Weaknesses) Erős infrastrukturális hiányosságok, Közbiztonságunkról alkotott rossz kép, Környezettudatos szemlélet hiánya (rendezetlen településkép), Panaszok barátságtalan kezelése, Belföldi turisták hátrányos megkülönböztetése, Alacsony nyelvtudás, Markáns turisztikai imázs hiánya, Erős szezonalítás, Szolgáltatások színvonalának változó minősége, Hazánkba irányuló turizmust szervező irodák tájékozatlansága hazánkról. Lehetőségek (Opportunities) Központi elhelyezkedés Közép-Kelet-Európában, Kedvező átlagéletkor, Növekvő szabadidő és szabadrendelkezésű jövedelem, IT és az Internet szerepének növekedése, Kelet-Európa népszerűségének növekedése, Hazai ingatlannal rendelkező külföldiek számának növekedése, EU tagság miatt nagyobb figyelem a belépőkre, Fapados járatok megjelenése, Üdülési csekk népszerűségének növekedése, Belföldi utazás presztízsének emelése. 20
Veszélyek (Threats) Elhúzódó világgazdasági recesszió, Világpolitikai helyzet és ezzel a biztonságérzet romlása, Hazánk gazdasági fejlődésének romlása, kereslet csökkenése, Infrastruktúra fejlesztések lassulása, EU pályázatok kihasználatlansága, Környezettudatos szemlélet fejlesztésének elmaradása, Romló ár/érték arány. 3.4. Közép-Dunántúli régió Régiónkban a turizmus kiemelt jelentősséggel kezelendő, amit az is indokol, hogy a régió természeti kincsekben gazdag, ugyan is itt található a Balaton (hazai viszonylatban a három legfontosabb célterület egyike), a Velencei-tó, az utóbbi években jelentős fejlődést felmutató Dunakanyar, a Bakony- és a Vértes hegység. A felsorolt lehetőségek remek környezetet biztosítanak az idelátogatók aktív pihenéséhez (Balatonfelvidéki Nemzeti Park, Duna-Ipoly Nemzeti Park, Vértesi Natúrpark). A régió (királyi régió) városainak műemlékei, épületegyüttesei különös vonzerőt jelentenek a régióba látogató turisták számára. Régiónk irodalmi és történelmi emlékekben is gazdag. [3] megye nemzeti park tájvédelmi körzet hektár term. védelmi terület Fejér 0 22 347 2 730 Komárom-Esztergom 10 319 10 208 294 Veszprém 30 765 9 339 2 695 Összesen 41 084 41 894 5 719 9. Táblázat: A régió országos jelentőségű védett területei [4] A régió erőssége, hogy közúton és vasúton hazai viszonylatban könnyen megközelíthető, sajnálatos módon azonban gyengeségeink közé tartozik, hogy nemzetközi viszonylatban nem rendelkezünk megfelelő színvonalú repülőtérrel. Bár régiónk sikeresen pályázik központi és Európai Uniós pénzekre, a nagyobb mértékű támogatások elmaradása miatt a régió fejlődése ezen a téren sajnos nem dinamikus. A Közép-Dunántúli régió adottságait vizsgálva és a megvalósult fejlesztéseket tekintve megállapítható, hogy Veszprém és Fejér megye jelentős előnyökkel rendelkezik Komárom-Esztergom megyével szemben. Továbbá a turizmus egyik legfontosabb komponensét vizsgálva az is megállapítható, hogy a régió szálláshelyeinek zöme sajnálatosan a Balaton térségére koncentrálódik. Ezt egészíti ki a Velencei-tó térségének fejlett falusi szállásoltatási lehetősége. A nem kimondottan idegenforgalmi jellegű településeken (térségekben) azonban szűkös az olcsó árfekvésű, melegkonyhás szálláslehetőségek választéka, illetve alacsony az idegenforgalomban fontos szolgáltatások színvonala. Turisztikai szempontból kiemelt jelentősséggel bír a térség szomszédságában elhelyezkedő Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet, amelynek területfejlesztési koncepciójában foglaltak alapján a Kormány, a 1117/2003. (XI. 28.) rendeletében hatá- 21
rozott a terület lehatárolásáról. Ennek megfelelően Oroszlány és térsége részben érintett a üdülőkörzet fejlesztési elképzeléseit illetően. 3.5. Komárom-Esztergom megye Komárom-Esztergom megye igazi erőssége, hogy kedvező természetföldrajzi adottságai meglehetősen sokrétű (ennélfogva turisztikailag is könnyen hasznosítható) lehetőségeket kínál a turizmus ezen területét kedvelők számára, hiszen viszonylag kis távolságon belül egyaránt elérhetőek a középhegységi nagykiterjedésű erdők és karsztképződmények (barlangok, víznyelők, sziklapadok stb.). ezer fő ágazat megnevezése 2000 2001 2002 2003 Mezőgazdaság 4,2 4,2 3,7 3,7 Ipar (építőiparral együtt) 36,4 36,8 38,2 40,1 Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 1,7 1,7 1,7 1,8 Egyéb szolgáltatás 34,2 35,1 35,5 36,3 Összesen 76,5 77,8 79,1 81,9 10. Táblázat: A megye alkalmazottainak száma ágazatonként [B] Megyénk kiváló kereteket nyújt a specialitásokat kedvelő, de a kényelmet és komfortos környezetet sem megvető turisták számára. A természetet kedvelőknek egy alkalmas szálláshelyről alig kell utazniuk, hogy a barlangok világába, kőfejtőkbe, igazi botanikai ritkaságok közé kerüljenek. szállás típus egység szoba férőhely kihasználtság Szálloda 22 544 1 334 21,6 % Panzió 48 508 1 318 19,3 % Turistaszállás 5 58 302 24,8 % Ifjúsági szálló 3 109 466 26,6 % Üdülőház 14 364 1 854 15,7 % Kemping 14 - - - 5 180 8,5 % Összesen 106 1 583 10 454 15,8 % 11. Táblázat: Megyei kereskedelmi szálláshelyek kapacitásadatai - 2003 [5] Persze van ennek a viszonylagos közelségnek (természet és urbánus környezet) hátránya is, ugyanis néhány esetben a természeti értékek fennmaradásuk határán léteznek, tehát igen körültekintő (a klasszikus értelemben vett öko) turizmus bevezetése lehet csak cél. [4] szállás típus egy éjszaka [ Ft ] szállás bevétel [ ezer Ft ] Szálloda 4 400,- 450 000,- Panzió 3 330,- 232 000,- Turistaszállás 1 500,- 33 000,- Ifjúsági szálló 1 100,- 40 000,- Üdülőház 2 600,- 219 000,- Kemping 1 100,- 86 000,- Összesen 12. Táblázat: Megyei kereskedelmi szálláshelyek díjbevételei - 2003 [5] 22
A KSH 2003-as adatait vizsgálva a megyébe látogató külföldiek közül az első öt helyen a német (7 488 fő), az osztrák (1 710 fő), a román (1 094 fő), az olasz (943 fő) és a holland (825 fő) turisták állnak. Amennyiben az itt töltött napok (vendég éjszakák) számát is vizsgáljuk, akkor az első öt helyen (Németország, Ausztria, Románia, Olaszország, USA) állók együttes értéke 24 200 éjszaka. Az átlagos tartózkodási időt tekintve Nyugat-Európa területéről érkezők átlagban 6-6.5 napot, még a környező országokból érkezők 2-2.5 napot töltenek megyénkben. 2000. évben elkészült Komárom-Esztergom Megye Zöldturizmus-fejlesztési koncepciója és középtávú stratégiai programja, amelynek részeként kidolgozásra került a megye turisztikai SWOT analízise. Ebből az általunk 10 legfontosabbnak ítélt elemet tüntettük fel területenként. Erősségek (Strengths) Jó minőségű főközlekedési lehetőség (közút, vasút, buszjáratok, hajózás), Gazdag természeti (Duna-Ipoly Nemzeti-, Vértesi Natúrpark) környezet, Aktív turizmus szinte korlátlan lehetőségei, hasznosítható termálvagyon, Bemutatható geológiai jelenségek, felhagyott bányászati területek, Egyedülálló épített történelmi emlékművek, országos ismertségű régészeti lelet, Átalakuló, hangulatos településképek (központok), Megyei szinten elérhető turisztikai információs szolgáltatások, Növekvő érdeklődés a turisztikai vállalkozások tekintetében, Meglévő közép és felsőfokú képzési helyek, Nagyszámban meglévő civilszervezetek. Gyengeségek (Weaknesses) Duna személyszállítás terén kihasználatlan, Települések közötti közlekedési lehetőségek (közút, vasút, buszjáratok), Kerékpárutak kiépítettsége alacsony szintű, Turisztikai szervezetek és vállalkozások alacsony színvonalú kapcsolata, Bányászatból visszamaradt tájsebek rendezetlensége, Túraútvonalak gondozása és karbantartása megoldatlan, Állóvizek vízminőségének problémái, Promóciós hiányosságok, értékeink nem képeznek igazi terméket, Hiányos a vendégfogadás rendszere, Nincs igazi turisztikai termék, amely megfelelő szinten népszerűsített is. 23
Lehetőségek (Opportunities) Megyei területfejlesztési fejlesztések végrehajtása, Két füves repülőtér rendezési koncepciókkal, Turisztikát érintő képzés fejlesztése (Munkaügyi Központok) A megállók és állomások információs pontként való jobb kihasználása, Fejlesztési és szolgáltatási igények publikálása a vállalkozások és a lakosság felé, Program és szolgáltatás kínálat fejlesztése a településeken, Rekultivációs programok kidolgozása és végrehajtása, Vízi turizmus lehetőségeinek feltérképezése és fejlesztésének kidolgozása, Turisztikát szolgáltatásokat biztosító vállalkozások támogatása, Vállalkozói programok kidolgozása a hasznosítási lehetőségek vonatkozásában. Veszélyek (Threats) Természeti környezet terhelésének növekedése, Közutak terhelésének további növekedése, A romló állapotok a kereslet csökkenését eredményezi, Beruházások megtérülése elmarad, fejlesztések nem lesznek biztosíthatók, Az egyedi termékek nem vállnak igazi termékké, Marketing érdekeltség hiánya miatt a fejlesztések nem maradnak életképesek, Szervezetlenség miatt a vállalkozói kezdeményezések csökkenek, Alulképzettség nem biztosít megfelelő színvonalú szolgáltatást, A kis települések fejlesztéshez szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre, A piac folyamatos elemzése nélkül a hatékonyság alacsony színvonalon marad. 24
4. A TÉRSÉG TURISZTIKAI ADOTTSÁGAI, LEHETŐSÉGEI A térség adottságainak bemutatására társaságunk egy külön tanulmányt készített, amely egységes szerkezetben, folyamatos frissítés mellett képes lesz majd a jövőben biztosítani a térség számára az adottságok, programkészítéstől független bemutatását. A jövőben a további térségi programok kidolgozói számára ezt az alapdokumentumot javasoljuk átadni, azzal a meghagyással, hogy a program kidolgozójának feladata a térség bemutatását biztosító dokumentum frissítése és egységes szerkezetbe foglalása. A fejezet további részeiben a turizmus területén belül megjelölhető főbb területeket adjuk meg, majd részletes javaslatokat adunk az egyes területek programjainak további kidolgozásához. Jelen program hatásában arra kíván koncentrálni, hogy mind ez idáig méltánytalanul kezelt gazdasági terület a jövőben hatékonyabban legyen képes működni az oroszlányi térségben. Fejlesztési lehetőségek Általános fejlesztések Természetfigyelő turizmus Sportturizmus Lovas turizmus Vallási turizmus Gyógy- és termálturizmus Vízi turizmus Kulturális turizmus Hivatás (konferencia)- turizmus Falusi turizmus Kerékpáros turizmus Bakancsos turizmus A fenti lista összeállítása során munkacsoportunk arra törekedett, hogy a térség adottságainak és lehetőségeinek kihasználása lehetőség szerint a kezdetek során ne több száz milliós beruházással legyen csak elkezdhető. Fontosnak tartjuk annak megemlítését, hogy a fejlesztési feladatok térségi szintű beindítása egy főállású megfelelő képességekkel és kapcsolatokkal rendelkező szakember alkalmazása nélkül nem lesz biztosítható. Az ő szervező és irányító munkája biztosítaná, hogy a térségi szinten megfogalmazott projektek számára a pályázatok összeállításra kerüljenek, és sikeres pályázat esetén ő biztosítaná a projektek végrehajtását is. Munkacsoportunk meglátása szerint a fenti listába egyetlen olyan elem került csak felsorolásra, amelynek rövid távú beindítása nem reális. Ez a terület a Gyógy- és termálturizmus, amelynek első és legköltségesebb eleme a lehetséges források felkutatása és annak hasznosíthatóságának kidolgozása. Meglátásunk szerint a többi területen dominánsan a szervezés jelenti a legnagyobb problémát, illetve a programok megvalósításához szükséges pályázatok összeállítása. 25
A lista összeállítása során figyelembe vettük a Velencei-tó Vértes Kiemelt Üdülőkörzet területfejlesztési koncepciójában foglaltakat, annak érdekében, hogy a közös erőfeszítések, egyeztetett és közösen végrehajtott fejlesztési programok várhatóan nagyobb lehetőségeket biztosítanak mind a térség, mind annak környezete, mind az üdülőkörzet számára. 4.1. Általános fejlesztések Szálláslehetőségek fejlesztése, vállalkozók: vendéglátó- és szálláshelyek, hivatalok és intézmények: kulcsos házak, tornatermek, füves területek, egyének: falusi turizmus, csere-üdültetés, Közlekedési- és parkolási lehetőségek fejlesztése, Információs központ és pontok felállítása, működtetése, Települési környezet "megjelenésének" rendezése, Település történet összeállítása, helyi látnivalók leltárának elkészítése, Nyomtatott és elektronikus információk megjelentetése, folyamatos gondozása, Települési ünnepek, szokások, hagyományok összegyűjtése, dokumentálása, Térségi elektronikus rendezvénynaptár kialakítása és működtetése. 4.2. Természetfigyelő turizmus Kilátók, vadász-lesek, erdei pihenőhelyek építése, felújítása, gondozása, Arborétum, állatpark létesítése a kistérség jellegzetes fajaival, Vértes-múzeum építése a hegység kincseinek megőrzésére, Turistautak további létesítése kistérség területén, A Vértes növény- és állatvilágának megfigyelése (dombok, erdők, vizek), A Vértes természeti értékeinek megtekintése (dombok, erdők, vizek), Tanulmányi kirándulások, tanulmányutak szervezése. 4.3. Sportturizmus Gokart, motoros és rally pályák építése, működtetése, Lőtér (éles, skit, paint-ball) építése, kialakítása, működtetése, Műjég- és görhoki pálya építése, működtetése, Komplex nyilvános sporttelep felépítése, Tenisz-, squash-, illetve bowling klub (pálya) építése, Kaland és extrém sport lehetőségeinek kialakítása, Országos sportrendezvények szerevezése, lebonyolítása, Vértesi Tájfutóverseny létrehozása és működtetése, Edzőtáborok szervezése, Vadász- és horgász turizmus fejlesztése, Séta-, sárkány- vagy hőlégballonos repülés, illetve oktatás biztosítása. 26
4.4. Lovas turizmus Lovas farm vagy klub építése, saját és idegen lovak gondozásának biztosítása, Szállási és ellátási infrastruktúra biztosítása, Lovaglóösvények kialakítása, lovas túrák szervezése, Korcsoportos oktatás, gondozás és ápolás bemutatása (környezeti oktatás), Pónilovakkal, kiscsikókkal való foglalkozás (sérült és kiskorú gyermekek), Nyári lovas táborok szervezése, Lovas bemutatók, lovas és fogathajtó versenyek szervezése, Vadászat lóhátról, lovas kocsik, fogatok, hintók bérlése. 4.5. Vallási turizmus Templomok, kegyeleti helyek megtekintése, egyházi ünnepek nyilvánossá tétele, Egyházi táborok, konferenciák szervezése, Lelkészlakok, parókiák turisztikai célú felhasználási lehetőségének vizsgálata, Rendszeres hangversenyek, orgonaversenyek, előadások szervezése, Testvérgyülekezetekkel kapcsolatfelvétel, kapcsolatápolás, Nemzetiségek vallási szokásainak megismerése, bemutatása, Szerzetesrendek életének, szokásainak, mindennapjainak bemutatása, Kegytárgyak értékesítése. 4.6. Gyógy- és termálturizmus Gyógyvízlelőhelyen felmérése, esetleges kialakítása, Fitness-, Wellness (esetleg SPA) centrum létrehozása (zárt és nyitott), Egészségügyi szolgáltatások biztosítása (képzett szakemberek), Nyugdíjas otthon, öregek otthonának építése a termálfürdő közelében. 4.7. Vízi turizmus Az oroszlányi strand, uszoda fejlesztése, aqua park létrehozása, Természetes fürdőhelyek kiépítése, szolgáltatások kialakítása, Vízi sportokra vízfelületek kialakítása, oktatása, Horgászturizmus fejlesztése (stégek, horgászállások, infrastruktúra), Vizes sportok, strandsportok versenyeinek megszervezése, Nyilvános horgásznapok szervezése. 27