A kábítószer bűnözés és probléma Borsod- Abaúj- Zemplén megyében Készítette: Simaházi Renáta Konzulens: Csemáné Dr. Váradi Erika TDK 2010.
T a r t a l o m j e g y z é k Bevezetés...3 Történeti kitekintés...5 Miskolci Drogambulancia..9 Borsod- Abaúj- Zemplén megyei Rendőrkapitányság kábítószerrel kapcsolatos munkája...15 Szirmabesenyői Fiatalkorúak Regionális Büntetés- Végrehajtási Intézete...20 Tárgyalás...23 Interjú...25 Befejezés...27 Fogalomtár...28 Melléklet...32 Kábítószerek csoportosítása...32 A középiskolai tanulók által kitöltött kérdőív mintája...37 A drogambulancián kitöltött kérdőív mintája...40 A kábítószer bűncselekmények hatályos jogi szabályozása...45 Irodalomjegyzék...49 2
B e v e z e t é s "Csak szippantani akartam, de a fickó azt mondta: Ha szívni akarsz, be is lőheted magad. És ha belövöd magad, jobb, ha tűt használsz. Féltem a tűtől, de beadtam. Szétáradt a testemben, mint a forróság. Minden fájdalom, szomorúság, bűntudat elpárolgott..." (Egy kosaras naplója c. film) Régóta foglalkoztatott a kábítószerrel, annak hatásaival kapcsolatos témák; mint szerintem minden embert- engem is érdekelt, hogy minek a hatására, milyen külső körülmények miatt kezdi el valaki a drogfogyasztást. Kutatásom során volt szerencsém megismerkedni egy olyan személlyel, akit boldoggá tesz az, hogy segíthet ezeken az embereken. Ő értette meg velem, hogy a függőknek van valamilyen űr az életükbe és ezt próbálják pótolni a szerrel; általában ez az űr a család. Persze könnyen mondhatnánk azt, hogy mindenkinek vannak problémái, a legkönnyebb ezt az utat választani. De az a személy, aki drogfüggő egy veszélykereső; mikor a hatása alá kerül, megszűnik számára a külvilág és ezáltal minden testi-, lelki- és egyéb problémája. Nem fél nem magányos A másik oldalról megközelítve ők bűnelkövetők; károsak magukra és a környezetükre nézve. Nem lehet engedni, hogy büntetlenül tegyék azt, ami egy idő után a fogyasztás velejárója: kereskedés, lopás, garázdaság, rablás Nagy hangsúlyt kell fektetni a gyógyíttatásukra, de még nagyobbat a prevencióra. Nem csak beszélni kell róla. A társadalommal meg kell érttetni, hogy ez egy nagyon komoly és aktuális probléma. De azt soha nem szabad elfelejtenünk-, amire szintén a fent említett személy vezetett rá-, az illegális szerfüggő egy olyan lelkileg sérült személy, akinek mankóra van szüksége. Arra kell gondolnunk, hogy a kábítószer és a tragédia között mindenképpen összefüggés van. Az egészséges életre nevelésnek része a szenvedélybetegségek elleni küzdelem. Reális ismereteket kell nyújtani a drogokról, figyelmeztetve a veszélyekre, szervezetre gyakorolt hatásukra. 1 Dolgozatomban nem célom a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények Btk. béli elemzése, illetve ezen illegális szerek csoportosítása, hatásai, fajtái és egyéb fogalmak meghatározása; ezen kérdésekre a mellékletben teszek említést. 1 Feladatok és lehetőségek szerk.: Juhászné Ceglédi Tünde 3
Bevezető gondolatomat szeretném olyan idézettel zárni, ami rávilágít a téma fontosságára, illetve arra, hogy milyen fiatalon kezdődnek ezek a problémák:,,tizenhat évesen indultam el a lejtőn. Az iskolában összeismerkedtem néhány emberrel. A régi barátaimat elkezdtem hanyagolni, és inkább az újakkal lógtam. Velük csak bulikba jártam. Egy szombat esti parti közepén egy srác félrehívott és megkérdezte tőlem, hogy akarok-e olyat kipróbálni, amiben eddig még soha nem volt részem. Azonnal rávágtam, hogy igen, ő pedig előhúzott egy kisebb csomagot a zsebéből. Fantasztikus este volt! Örökre megváltoztatta az életemet A fű után jött az ecstasy, a speed, azután a kokain, valamint később az LSD és a heroin. Három év alatt tönkretettem magam. Ami először szépnek tűnt, az pokollá tette az életemet (Áfonya) 4
T Ö R T É N E T I K I T E K I N T É S I. A világban A kábítószer fogyasztása szinte az emberiséggel egyidős, alig van néhány olyan népcsoport, ahol ne jelent volna meg. Az ópium már az Ókori Görögországban, valamint az Asszír Birodalomban is fontos gyógyászati szerepet töltött be. Dél Amerikában, az Inka Birodalom idején terjedt el a kokainlevél vágás, mely ott és akkor a munkavégzés motiváló anyagának számított és csak a magasan fekvő területeken vált általánossá a használata. A kokalevél hatóanyagát 1859-ben Niemann izolálta, és kokainnak nevezte el 2.A kokainkereskedelem fellegvára Kolumbia lett. Valószínűsíthető, hogy a kannabisz Közép- Ázsiából származik és innen terjedt el később Kínába, Perzsiába, Amerikába, majd Európába. Az USA- ban 1996 és 2002 között jelentős változások mentek végbe a kábítószerrel kapcsolatos szabályozás terén. Olyan területeket is a vizsgálat tárgyává tettek, - mint például HIV/ AIDS betegség terjedése vagy a kábítószerfüggő személyek kezelése-, amelyek szorosan összefüggnek a bűnözés ezen válfajával. Az előbb említett időszak alatt több tagállamban is legalizálták a marihuána orvosi célokra történő felhasználását és fejlesztették a kábítószerfüggő személyek kezelését. A szabályozás változtatása mögött az az ok állt, hogy a szövetségi szinten meghirdetett,, drogellenes háború nem hozta meg a várt eredményeket. 3 Szigorodtak a büntetőjogi szankciók és a büntetőeljárás. A merev büntetőpolitika alapját a kötelező minimum büntetés alapelve, a jogalkalmazói irányelvek követése alkották. A módosításokat egyre több szakember illette kritikával, mivel szerintük így olyan személyek is büntetés- végrehajtási intézetbe kerültek, akiknél hatásos lett volna az alternatív szankció is, és a gazdaságosság valamint a humánus bánásmód elvei is sérültek. A kötelező minimum alkalmazása iránymutatásként szolgált a bírók számára: kötelezően 5, 10, 20 évig tartó határozott idejű szabadságvesztésre vagy életfogytig tartó szabadságvesztésre kellet elítélni. Nem lehetett enyhítő körülményként figyelembe venni a büntetlen előéletet, vagy hogy a bűncselekményt elkövető személy kezelésre szorul. Az ítéletet csak az alapján lehetett meghozni, hogy milyen mennyiségű kábítószerre követte el a bűncselekményt. Az Office of National Drug Control Policy (Országos Drogfelügyelő Központ) egyik feladata közé tartozik, hogy kétévente jelentést készítsen arról, hogy az amerikaiak mennyi pénzt költenek illegális, valamint legális, de nem legálisan használt drogokra. Ezekből a statisztikai 2 www.doksi.hu 3 Dr. Király Klára: Kábítószer probléma az Egyesült Államokban. Reformok a kábítószer- bűncselekmények joganyagában in: Külföldi Jogi Szemle 2004. 2. szám 109. oldal 5
adatokból kiderül, hogy 1999- ben kb. 2,8 millió amerikai volt krónikus kokain és kb. 900 ezer volt a krónikus heroin fogyasztó; az alkalmi fogyasztók száma az előbbi szernél kb. 3,2 millió az utóbbinál kb. 250 ezer ember volt. De a marihuánát fogyasztók száma, még ezeket is meghaladja. 4 Az Európai Unióban az 1992-es Maastrichti Szerződés intézményesítette és az EU harmadik pillérévé tette a Bel-és Igazságügyi Együttműködést. Ez alapján ide tartozott többek között a menekültügyi politika; a nemzetközi szintű csalások elleni küzdelem; igazságügyi együttműködés polgári ügyekben; igazságügyi együttműködés büntető ügyekben; rendőrségi együttműködés, a terrorizmus, a kábítószer kereskedelem és a szervezet bűnözés elleni harc területén; és a kábítószer függőség elleni harc. Ezen felosztásban a probléma az volt, hogy például az első és harmadik pillér is tartalmazott szabályokat a kábítószer elleni harc területére. Később az Amszterdami Szerződés szűkebben értelmezte a harmadik pillért: csak a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területeit foglalta magában. A megmaradó harmadik pillér így a Rendőrségi és Igazságügyi Együttműködés Büntetőügyekben címet viseli. Hangsúlyosabb szerepet kapott: a szervezet bűnözés, a terrorizmus, az ember-és gyermekkereskedelem, és a kábítószer-és fegyverkereskedelem. Az egyes kábítószer-politikát hordozó jogforrások a következőképpen csoportosíthatjuk: az információcserére vonatkozó jogforrások; a tagállamok egyes szervei között megkötendő együttműködési megállapodásokról szóló jogforrások; a tagállamok büntető anyagi és eljárási jogának közelítését célzó források; és az egészségügyi vonatkozású források 5. A továbbiakban az információcserére vonatkozó jogforrásokat szeretném bemutatni. Az 1993. február 8-ai tanácsi rendelettel létrehozták a Kábítószer és Kábítószer-függőséget Megfigyelő Európai Központot (EMCDDA). Azzal a céllal keltették életre, hogy a kábítószerekkel összefüggő következményeiről szóló információkat összehasonlításra alkalmas módon, európai szinten biztosítsák. Ezen feladatán kívül az EMCDDA semmilyen intézkedést nem tehet. Fontos forrásként említhető meg ezenkívül az 1995. március 10-ei közös fellépés az Europol Kábítószeregységével kapcsolatban; az 1996. november 29-ei közös fellépés a tagállamok közötti drogkereskedelem elleni küzdelem terén létező együttműködés javításáról, a kábítószerek kémiai jellemzőire vonatkozó információcseréje révén. A tagállamok egyes szervei között megkötendő együttműködési megállapodásokról szóló jogforrások között meg kell említeni az 1996. november 29-ei tanácsi határozmányt a 4 Dr. Király Klára: Kábítószer probléma az Egyesült Államokban. Reformok a kábítószer- bűncselekmények joganyagában in: Külföldi Jogi Szemle 2004. 2. szám 118. oldal 5 Dr.Egedi Anita: Kábítószer-politika az Európai Unióban in: Figyelő Európai kitekintő 6
kábítószer elleni küzdelemmel kapcsolatos, rendőr-és vámhatóságok közötti megállapodásról. Szabályozza a drog illetve más bizonyítékok lefoglalását a kihallgatásokat illetve a nyilvántartásokkal összefüggő problémákat. A tagállamok büntető anyagi és eljárási jogának közelítését célzó források közé tartozik az 1996. december 20-án elfogadott határozmány az illegális kábítószerek kereskedelmének tilalmáról. Ezáltal lehetővé tették, hogy szabadságvesztés büntetése alkalmazható legyen súlyosabb megítélésű kábítószer-kereskedelem esetén. Az egészségügyi vonatkozású források tekintetében az 1989. május 16-ai tanácsi és egészségügyi miniszteri konklúziót kell megemlíteni az intravénás droghasználók AIDS megelőzésével kapcsolatban. Az intravénás droghasználókat fokozottan veszélyeztetett csoportba sorolja és nagyon fontos feladatnak tekinti az AIDS elleni küzdelem terén. A Lisszaboni Szerződés 2009.december 1-jén lépett hatályban és eltörölte a pilléres szerkezetet, valamint olyan fontos változtatásokat hozott, mint a szabályozási minimum megállapítása a kábítószer-kereskedelem területén. II. Fontosabb nemzetközi kábítószer egyezmények A XIX. században az USA kormánya megbízta a Fülöp- szigeti püspököt, hogy tanulmányozza át és tegyen megoldási javaslatot az ópiumproblémára. A nemzetközi kábítószer- fogyasztás elleni küzdelem egyezményének kidolgozása a XX. századra tehető. Az első hivatalos nemzetközi kábítószer egyezmény az 1912- es Hágai egyezmény. Kimondja, hogy a gyógyászati ópium, a morfium és más ópium, alkaloidok és a kokain gyártását és kereskedelmét kizárólag gyógyászati és tudományos célokra szabad engedélyezni. A Hágai Ópiumegyezményt a 46 szuverén államból csak 12 írta alá és így nem lépett hatályba. Azonban az I. világháború utáni Versailles- i békeszerződések kötelezték a szerződő feleket a ratifikálásra, így Magyarország is tagja lett 1920- ban. Az 1925- ös II. Nemzetközi Ópiumegyezmény legfontosabb feladata volt létrehozni a Nemzetközi Kábítószer- ellenőrző Szervet, ezáltal megszervezték a nemzetközi kábítószerkereskedelem felügyeletét, ellenőrzését. Az 1936. évi Genfi Illegális Kábítószerkereskedelem elleni egyezmény után az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozta az ENSZ Kábítószer Bizottságot és az Egészségügyi Világszervezetet, a WHO- t. Fontos még megemlíteni az 1948- as Párizsi Egyezményt, amely kiterjesztette a nemzetközi ellenőrzést a szintetikus kábító- fájdalomcsillapítókra. Az 1961- ben New Yorkban megkötött Egységes Kábítószer- egyezmény a korábbi egyezmények ellenőrzési rendszert egységbe foglalta és a 7
nem tudományos célokra való termelését, kereskedelmét és használatát megtiltotta. Ezt a tilalmat az 1971- es Bécsi Egyezmény kiterjesztette a pszichotrop anyagnak nevezett LSD típusú hallucinogén anyagokra, szintetikus stimulánsokra, amfetamin típusú anyagokra, altatókra és nyugtatókra. Az 1988. évi Bécsi Egyezménynek az illegális kereskedelem, a kábítószerekkel kapcsolatos bűntettek fogalmának kiterjesztése és korszerű meghatározása volt a fő feladata. III. Magyarország A magyar jogrendszer az 1961- es Egységes Kábítószer Egyezmény alapján határozta meg a kábítószer fogalmát. Az 1/1968 (V.12) BM- EüM együttes rendelet határozta meg, hogy mi minősül kábítószernek. Az, hogy Magyarországon drogproblémáról beszélhessünk az 1969- es évig várni kellett: Magyarországon az 1970- es évek elején szerves oldószer formájában fogyasztási hullám indult, majd a gyógyszeres opioid használók száma is megnövekedett. A receptre írható kodeinszármazékok visszaélésszerű használata mellett elterjedt a mákból kivont nyers ópium. A következő évtizedben- lengyel mintára- alakult ki a máktea fogyasztási szokása. Később újabb hullám következett: megjelent a heroin, marihuána, speed és az LSD. A magyarországi droghelyzet európai összehasonlításban viszonylag kedvezőnek mondható. A megelőzés érdekében számos programra került sor. 2001 óta évente országos támogatási program kerül kiírásra az iskolai prevenció biztosítására. A program célja, hogy senki se fejezze be iskoláit anélkül, hogy rendszeres egészségfejlesztési- drogmegelőzési képzésben ne részesült volna. Az 1993- as Btk. módosítás bevezette az alternatív gyógykezelés, az elterelés intézményét, lehetővé téve ezzel a kábítószer fogyasztók számára, hogy bizonyos esetekben mentesüljenek a büntetőjogi felelősségre vonás alól. Ezzel a lehetőséggel csak abban az esetben lehet élni, ha csak saját használatra szerezte meg a csekély jelentőségű kábítószert, ekkor sor kerülhet egy hathónapos folyamatos kábítószer függőséget gyógyító vagy megelőző kezelésnek. Később, az 1998- as módosítást követően ezt az intézményt már csak a kábítószerfüggő személyek vehették igénybe. 8
A M I S K O L C I D R O G A M B U L A N C I A Mielőtt létrejött a Drogambulancia Alapítvány felállították a Drogműhelyt. Tagjai kiemelkedő tudású és elismert szakemberek voltak. 1991- ben- amikor B.- A- Z. megye a harmadik legfertőzöttebb területnek számított- javaslatot tettek a drogambulancia szervezése ügyében. Végül még ugyanebben az évben létrehozták az alapítványt és azóta is olyan kitűnő szaktekintélyek vesznek részt a feladatok ellátásában, mint Dr. Lévay Miklós, Juhászné Ceglédi Tünde, illetve Dr. Tarnótzky Margit. A közgyűlés 1996. március 28-i ülésén elfogadta a drogambulancia 1996. május 1- től történő megszervezését a Semmelweis Kórház általi működtetését, a Drogambulancia Alapítvánnyal közösen. A rengeteg munka, idő, pénz és türelem meghozta jutalmát: 1996. június 10- én Miskolcon a Csabai kapu 9-11 sz. alatt megnyitotta kapuit a Drogambulancia. Szakmai programjai közé tartozik, hogy életkortól függetlenül felvállalja a drogosok kezelését. Ez a típusú feladat nagyon sokrétű: a drogosok kezelését egyénre szabottan végzi, elsősorban pszichoterápiás 6 eljárásokat alkalmaz; amennyiben kórházi kezelés indokolt, ezt a működő pszichiátriai osztályok biztosítják, ezenkívül alkalmaznak még családterápiát 7, viselkedés terápiát 8, párterápiát kapcsolatban 9 illetve kiegészítő terápiákat 10. Közreműködnek az elsődleges prevenció céljainak megvalósításában, így például drogmegelőzési programokat tartanak és drogtelefont működtetnek. Tevékenységi köre az évek folyamán egyre bővült. A programok által csökken a drogfogyasztók negatív megítélése. Fontosnak tartották, hogy tudatosítsák az emberekben, hogy ezen programok a lakosság érdekeit is szolgálják, hiszen csökkennek a játszótereken eldobált injekciós eszközök száma. A metadon 11 kezelés eredményeként a heroin 12 használat csökkenése következtében csökkenek az illegális tevékenységek, csökkenek a társadalmi veszélyek. 2004. december 1- től a tűcsere automatát is üzembe helyezték. Szivárványklub elnevezéssel szerveznek készségfejlesztő, ismeretterjesztő és szabadidős programokat olyan hátrányos helyzetű családok gyermekeinek, akik elsősorban Miskolc- Avas III. ütemében laknak. Azért tartják kiemelten fontosnak ezen 6 Lásd fogalomtár 7 Lásd fogalomtár 8 Lásd fogalomtár 9 Lásd fogalomtár 10 Lásd fogalomtár 11 Lásd melléklet 12 Lásd melléklet 9
területen a jelenlétüket és tevékenységüket, hiszen a városban itt található a legtöbb illegális szerfogyasztó. 13 Azon személyek, akik kliensként jelentkeznek a drogambulanciára, rendszeresen biztosítanak számukra HIV és Hepatitis szűréseket. Azt, hogy melyik kliensen milyen kezelést alkalmaznak, függ a kliens állapotától, a kábítószer mennyiségétől, minőségétől és a fogyasztás idejétől. A Miskolci Drogambulancia és Drogambulancia Alapítvány végez ártalomcsökkentő tevékenységet is. Sajnos mivel évről évre emelkedik a kábítószereket kipróbálók és drogfogyasztók száma ezzel párhuzamosan nő a drogfüggők, a droghasználattal összefüggésben fertőzőbetegségeket hordozók száma, de ugyanúgy nő a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmények száma és a kábítószer kereskedelem mellett megjelent a pénzmosás is. Ezért gondolták úgy, hogy ezen probléma ellen csak világos, hatékony együttműködéssel lehet eredményt elérni: ezen belül is esélyt kel teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy pozitív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. 14 2006-ban a miskolci drogambulancia klienseinek kb. 30%- a tűhasználó, az ópiát- függők aránya 20%, 242 fő heroin használó, 37 fő máktea fogyasztó és 7 fő morfin függő. Az extasy és speed fogyasztók között is egyre gyakoribb az intravénás használati mód, mely az alkalmi fogyasztónál is divatosabb és már THC hatóanyagú szert is használnak injektálva. 15 Borsod- Abaúj- Zemplén megyében kétféle ártalomcsökkentő szolgáltatást biztosítanak: 2000- től tűcsere programot és metadon programot. Először a tűcsere programot szeretném bemutatni. Mikor a drogambulancián jártam elmondták nekem az ott dolgozók, hogy egy- egy kliens a tűket általában 4-5- ször is felhasználja, és nagyon sokat megosztják egymással. A tűcsere program lényege abban áll, hogy használt tűért cserébe steril tűt, óvszert és törlőkendőt adnak. Ez az azért is jó, mert így a használt tűk megfelelően kerülnek megsemmisítésre. A program eredményeként azt tudják felmutatni, hogy csökkentek a fertőzések, gyulladások, tályogok. 2004. december 1- től tűcsere automata került átadásra, amiből havonta kb. 400-450 db tű fogy. Azt, hogy az automata, hatékonyan és célszerűen működik az bizonyítja, hogy az általam megkérdezett 18 tűvel kábítószert fogyasztó személy közül 14 rendszeresen használja a készüléket. A metadon program lényege abban áll, hogy az eredetileg fogyasztott rövid hatású, változó és bizonytalan erősségű intravénásan használt, illegálisan beszerzett opiodot helyettesítik hosszú 13 Feladatok és lehetőségek szerk. Juhászné 14 Feladatok és lehetőségek, szerk.: Juhászné 15 Ua. 10
hatású, kontrollált dózisú, biztonságosan bevihető metadonnal. Világszerte három típusú kezelési módszert alkalmaznak: az első a rövid detoxikáló kezelés, melynek időtartama maximum 3 nap és a célja a minél gyorsabbi ópiát mentesség elérése. A második a hosszú távú detoxikáló kezelés; itt fokozatosan történik a szer elvonása. A kezelés időtartama változó; 1-6 hónap között. Végül a szubsztitúciós (fenntartó) kezelés, amikor a metadon adag hosszú távon fennmarad, mivel a csökkentési illetve leszokási próbálkozások mindig visszaeséssel járnak 16. Ezen szerrel történő kezelést először Svédországban alkalmazták 1967- ben; míg Magyarországon erre csak 1992- ben került sor. Ezen programok bár költségesnek tűnnek, mégis hatékonyak és azért is előnyösek, mert az egészségügy nincs felkészülve nagy létszámú HIV fertőzésre. Így a megelőzés mellett ezek a programok is hatékony eljárásnak bizonyulnak. A következőkben a miskolci drogambulancián és a miskolci középiskolákban kitöltött kérdőívek 17 eredményeit szeretném bemutatni. A drogambulancián 40 fő, az Avasi Gimnáziumban 60 fő, a Ferenczi Sándor Egészségügyi Szakközépiskolában 40 fő és a Debreceni Márton Szakiskolában 28 fő töltötte ki, ezáltal is segítve munkámat. A nyomtatvány kitöltése önkéntes és anonim volt. A drogambulanciai kérdőívek eredményei: 1.A kitöltött személyek életkor szerinti megoszlása: -15-18 év közötti: 7,5% -19-24 év közötti: 40% -25-29 év közötti: 25% -30-40 év közötti: 25% -40 év feletti: 2,5% 2.Az első fogyasztáshoz köthető életkor: -15 év alatt: 20% -15-18 év között: 42,5% -19-24 év között: 27,5% -25-29 év között: 7,5% -30-40 év között: 2,5% 3.Az első fogyasztáskor használt szer: 16 Feladatok és lehetőségek, szerk.: Juhászné 17 A kérdőívek mintái a mellékletben megtekinthetőek 11
- szerves oldószer: 2,5% - alkohol gyógyszerrel: 10% - extasy, speed: 12,5% - marihuána: 65% - morfin: 5% A generációk között az a különbség, hogy az idősebb 25-40 éves korosztály esetén többeknek volt az extasy, vagy a heroin az első szer az életükbe. Azonban az egyértelmű, hogy bármely korosztálynál a marihuána volt az, amely az első kábítószer élményhez köthető. A kérdőív feldolgozásakor derült fény arra a tényre, hogy azon személyek akik füves cigarettát használtak először- megkérdezettek 65%-a- több mint 60%-uk próbált ki, illetve lett függő olyan szerektől, mint az extasy, heroin, morfin, kokain és máktea. Többek között ezért sem értek egyet a Kendermag Egyesület azon kezdeményezésével, hogy a marihuána legális legyen. Bár szakértők szerint a marihuána nem okoz függőséget, mégis ezt fogyasztók és a kérdőívet kitöltő személyek közül többen is úgy nyilatkoztak, hogy részt vesznek a drogambulancia programjában és más szert nem is fogyasztanak, mégsem fognak egy éven belül a marihuána rabságából szabadulni. 4.Kábítószerrel kapcsolatos büntető eljárás folyta- e már ellene: - igen: 50% - nem: 12,5% - jelenleg van folyamatban: 37,5% 5.Iskolai végzettség: - 8 általános: 17,5% - szakiskola: 45% - érettségi: 32,5% - OKJ-s képzés: 2,5% - egyetem, főiskola: 2,5% A kipróbált drogok közül mindent használtak, ami létezik: altatók, nyugtatók, alkohol, heroin, kokain, marihuána, máktea, extasy, speed, LSD, Parkan, ragasztó, KATI,GINA. A kutatás 33 férfi és 7 nő közreműködésével készült. Ez az arány a drogambulancián lévő nemek eloszlását 12
is jelképezi. A nők több, mint fele prostitúcióból tartja el magát, illetve ebből finanszírozza a kábítószer beszerzésével járó költségeket. A szer fogyasztásához köthető legbefolyásolóbb tényezők közül első helyen a barátokat majd a rossz családi körülményeket és a magány érzését írták. A legfontosabb dologként a szeretet és a családot jelölték meg: ebből következik, hogy valószínű ez hiányzott az életükből és ezért nyúltak az illegális szerekhez. A megkérdezettek közül kevesebb, mint 10% él egyedül, ezért feltételezhető, hogy kapnak valamilyen segítséget, erkölcsi- lelki támogatást, hogy a leszokás felé vezető úton elinduljanak. A drogambulancián megjelentek közül a legtöbben városban élnek és többnyire munkanélküliek. A kábítószer megvásárlásához szükséges összeghez általában bűncselekmény útján jutnak. Mikor szembesültem azzal a borzasztó ténnyel, hogy a drogambulanciai program résztvevői között milyen magas a 18 éven aluliak száma, illetve, hogy az első szer fogyasztása is többnyire erre az időszakra tehető-gondoltam arra, hogy utána járok, hogy milyen is a helyzet Miskolc három teljesen különböző középiskolájában. Összesen 128 kérdőívet sikerült kitölteni és a következő eredmények születtek: 1.A megkérdezettek 26%-a fogyasztott már valamilyen kábító hatású szert. 2.A fogyasztók közül legtöbben úgy gondolják, hogy a rossz családi környezet és a baráti társaság miatt nyúltak a szerekhez. 3.A drogprobléma megoldására pedig sokféle ötlet érkezett: - legtöbben olyan intézmények látogatását javasolnák, ahol kábítószert fogyasztó személyekkel foglalkozó szakemberek vannak - oktatófilmek és drogprevenciós előadások tartását is nagyon fontosnak tartják - ezenkívül érkezett még javaslat volt kábítószeressel történő beszélgetésre, és magasabb büntetési tételek, szigorúbb szabályok létrehozására is A válaszokból kiderült számomra, hogy az egyes szerek elnevezésével a tanulók tisztában vannak; a legtöbben az extasyt, marihuánát, kokaint és a heroint ismerik. Azonban az számomra teljesen megdöbbentő, hogy a válaszadók negyede, még soha nem volt drogprevenciós előadáson; hangsúlyoznám, hogy középiskolás korosztályról van szó. És ami még aggasztóbb, hogy ezek közül sok a 18 éven felüli személy A középiskolások szerint is ez egy olyan aktuális probléma, amivel mindenképpen muszáj foglalkozni. Remélem, hogy tanulmányom olvasása néhány pedagógust is ráébreszt arra, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy ne foglalkozzunk ezzel a témával. 13
B O R S O D A B A Ú J Z E M P L É N M E G Y E I R E N D Ő R K A P I - T Á N Y S Á G K Á B Í T Ó S Z E R R E L K A P C S O L A T O S M U N K Á J A Varga Sándor alezredes úrral sikerült beszélgetnem a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei rendőrkapitányság munkájáról. Sok izgalmas dolgot hallottam tőle, mivel nagy tapasztalattal rendelkezik a kábítószeres nyomozások tekintetében. Tájékoztatott arról, hogy megyénkben nem súlyosabb a helyzet, mint máshol. Tapasztalatai szerint a kábítószerek szinte valamennyi fajtája megtalálható, azonban ezek beszerzése főleg fővárosközpontú. A terjesztés általános helyszíneként zenés szórakozóhelyeket, zárt baráti közösségeket jelölt meg. A fiatalabb korosztály elsősorban a diszkó drogokat részesíti előnyben, azonban a vezető szer még mindig a marihuána. Egy pár száz főből álló csoport azok, aki heroint árulnak, ők gyakran fogyasztók is és ebből biztosítják maguknak a napi adagot. Elmondta, hogy ritka a feljelentések száma, ennek pedig az az oka, hogy nincsen sértett; ugyanis a kábítószer fogyasztónak az az érdeke, hogy az a személy, akitől beszerzi a drogot a következő alkalommal is elérhető legyen. Főleg rendőri intézkedések, így például közúti ellenőrzések során bukkannak rá egy-egy megdönthetetlen bizonyítékra. A bűnügyi statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy megyénkben a kábítószer- bűnözés tekintetében az ismertté vált bűncselekmények és bűnelkövetők száma 2008. évhez viszonyítva jelentős csökkenést mutat 18 : Vizsgált időszak 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. Összes ismertté vált 28395 30266 26878 27073 23074 bűncselekmény (regisztrált bűncselekmény 2009-től) Közrend elleni 5378 5362 4560 5243 4206 Összes kábítószerrel való visszaélés Ismertté vált bűnelkövetők:összesen Kábítószerrel v. visszaélés Életkor:felnőtt Fiatal k. Állampolgárság:magyar külföldi Nem:férfi nő 385 407 238 368 246 8944 154 127 27 154-142 12 8304 137 125 12 136 1 121 16 9662 181 164 17 178 3 159 19 9750 309 275 34 309-282 27 9692 228 210 18 228-214 14 18 www.bunmegelozes.eu 14
Ha rendőri intézkedés során a rendőr úgy ítéli, meg drogteszt elvégzésére kötelezheti az intézkedés alá vont személyt. Azt, hogy hogyan bizonyítható a kábítószer fogyasztása a későbbiekben fogom leírni. A drogteszt Budapestre kerül toxikológiai vizsgálatra. A kábítószer minőségét és mennyiségét a szakértő feladata meghatározni. A meggyanúsítás alapesete, ha az illető személynél kábítószert találnak. Azt a rendőr lefoglalja és elküldi a szakértőnek vizsgálatra. A vizsgálatok központja a budapesti Bűnügyi Szakértői és Kutató Intézet. Regionális Szervei Győrben, Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Veszprémben találhatóak. A kábítószert soron kívül vizsgálják meg, mivel több szer, mint például a speed, ha szárad veszít a súlyából. A rendőr feladata csomaggal együtt küldeni vizsgálatra. A kábítószer minősítése szakértői vélemények alapján történik. Személyi bizonyítékként tanúvallomások is felhasználhatóak. A kábítószerek nagyon ritkán kerülnek 100%-os tiszta hatóanyag tartalommal a piacra, gyakran,,ütik fel szőlőcukorral,kakaóval,citrompótlóval. A hamisításra használt szennyező anyagok sokszor veszélyesebbek a drogoknál. 19 Alezredes úrral megegyezett a véleményünk a Büntetőtörvénykönyvünk elterelés 20 nevű jogintézményében található joghézagra. Az elterelés alapján bizonyos feltételek fennállása esetén nem büntethető a bűncselekményt elkövető személy. Ezek a feltételek a következők: - kábítószerfüggő személy valósítsa meg a cselekményt - jelentős mennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószerre - saját használatra - a következő elkövetési magatartás valamelyikét kövesse el: termesztés, előállítás, megszerzés, tartás, az országba behozatal, kivitel, illetve az ország területén történő átvitel és ezekkel összefüggésben 2 évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő más bűncselekményt követ el. Ha az elsőfokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy minimum 6 hónapig tartó folyamatos kábítószer-függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesül, vagy megelőző-felvilágosító foglalkozáson vesz részt. A joghézagot abban látom, hogy sehol semmilyen körülmények között még csak iránymutatás formájában sincs megnevezve, hogy mit takar, illetve mit kellene takarnia ezeknek a gyógyítófelvilágosító-megelőző szolgáltatásoknak. A probléma szerintem abban is rejlik, hogy ha egy 19 Füredi- Németh- Tariska: A pszichiátria magyar kézikönyve Medicina 2009. 259. oldal 20 Az elterelés pontos, hatályos jogi szövege a mellékletben található 15
személy ellen megalapozott a gyanú, hogy kábítószerrel visszaélt illetve fogyasztott a megelőző program elveszti jelentőségét. Szerintem a törvényalkotóknak ezen probléma megoldására mihamarabb megoldást kellene találni és ez által hatékonyabb és szigorúbb jogintézménnyé tenni az elterelést; aki részt vesz ebben büntetésnek érezze és ne egy újabb lehetőséget lásson benne. Az 1998-as Btk. módosítások után az elterelésben csak kábítószerfüggő személyek vehetnek részt. A függőséget már többen is próbálták definiálni. Angyal Miklós tansegédlete 21 és az Igazságügyi Szakértői Kutató Intézetek jegyzete 22 alapján a következőképpen foglalhatóak össze: Pszichikai függőségről beszélünk, ha a személy vágyik a szer nyújtotta hatás átélésére azért fogyaszt újra meg újra, hogy a szer által kiváltott hatást ismét átélje. Úgy érzi, hogy jó közérzetét csak a szer által érheti el; ekkor még kontrolálja a szer használatát. Testi függőség esetén a test normális működéséhez már szükség van a drog jelenlétére; a szer megvonása esetén elvonási tünetek jelentkeznek. A szer használatát már nem tudja kontrolálni. Az uralkodó álláspont szerint pszichiáter szakértői szempontból az elvonási tüneteket átélő személy, tehát a testi függőséget megélő személy minősül kábítószerfüggőnek. Grósz Tamás A kábítószer-függőség megállapításáról című cikkében három forrás 23 alapján fogalmazza meg a drog depedencia kritériumait: 1. Erős késztetés a szer fogyasztására 2. Gyakori szerfogyasztás, akár fokozott kockázattal járó helyzetekben 3. A szerhasználat kontrollálhatatlanná válik 4. A szer fogyasztása a káros következmények ellenére tovább folyik 5. Bevitel hiányában pszichés és fiziológiai tünetek jelentkezése 6. Megnövekedett tolerancia 7. Sikertelen leszokási kísérletek 8. Jelentős időráfordítás a drog megszerzésére és elfogyasztására 9. A droghasználat előnyben részesítése más aktivitásokkal szemben, ezáltal csökkenek a szociális és rekreációs tevékenységek 21 Angyal Miklós: Igazságügyi orvostan a büntetőjogi gyakorlatban. Tansegédlet. Pécsi Tudományegyetem Állam-és Jogtudományi Kar, Pécs, 2001. 73.o 22 Általános szempontok, a használt fogalmak, kifejezések ismertetése, tudnivalók a vizsgált személyek által használt kábítószerekről stb. Igazságügyi Szakértői Kutató Intézetek Győri Intézete, Győr, 2009. 23 Ritter Ildikó: Tanulmányok a kábítószer-problémáról. Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola, 2001. 93.o; Kábítószerek használatával kapcsolatos fogalmak, tudnivalók. Jegyzet. Igazságügyi Szakértői Kutató Intézetek Győri Intézete, Győr, 2009. 3.o; Betegségek Nemzetközi Osztályozása 10. revízió 16
Gerevich József a Droghasználattal összefüggő pszichiátriai problémák és betegségek című cikkéből a következőket tudhatjuk meg: az addikció 24 általában toleranciával 25 és depedenciával 26 jár együtt. Három farmakológiai toleranciatípus ismeretes. A diszpozicionális vagy farmakokinetikus tolerancia során a szervezet fizikokémiai folyamatai úgy módosulnak, hogy csökkentik a fogadósejteket elérő drogok koncentrációját, és mobilizálják a drogokat lebontó enzimeket. Élettani vagy farmakodinamikus tolerancia esetében a megváltozott receptorsejtek egyre kevésbé érzékelik a drogot. Viselkedési toleranciáról akkor beszélünk, ha a környezeti feltételek megváltozásának a hatására a droghatás is megváltozik 27 A depedencia a szertől való kényelmetlen megválást, azaz szerfüggőséget jelent, amelynek fiziológiai és pszichológiai formáit különböztetjük meg. Egyetlen jól megragadható klinikai ismérve van: elvonási tünetek megjelenése hosszabb- rövidebb idővel a drog megvonását követően. A depedenciában az elvonási tünetek megléte vagy hiánya a tét. Elvonási tünetek akkor jelentkeznek, amikor a fizikailag depedens személyeknél a drog koncentrációja a depedenciaszint alá esik. 28 A kémiai addikciónak a következő jellegzetességei vannak: 1. Kényszeres viselkedés: erős belső kényszer által történő irányítás 2. Sóvárgás: erős, sőt kóros vágy a drog iránt. Ez a drogok megszerzésére és fogyasztására serkent. 3. Incentivitás- kielégülés: az incentív fázist a sóvárgás és a késztetés indítja be; majd erős izgalmi állapot alakul ki. A megfelelő drog előkészítése után következik a drogélmény fő aktusa: a drogbevételt követő jóllakottságérzés, elernyedés, nyugalmi állapot. 4. Kockázatkereső viselkedés: veszélyes helyzetek vállalása és veszélyes szerek fogyasztása 5.Helyettesítés: az egyes drogok egymást helyettesítik, csökkenthetik a másik drog hiánya miatt jelentkező elvonási tüneteket 6. Másodlagos kondicionálás: a droghatásra és az elvonási tünetekre semleges külső és belső ingerek másodlagosan kondicionálódhatnak. Emiatt ezek a késztetések a drogokkal specifikus kapcsolatban lévő tárgyak és személyek jelenléte nélkül is előhívhatják az elvonási tünetek egy részét. 24 Lásd Fogalomtár 25 Lásd Fogalomtár 26 Lásd Fogalomtár 27 Füredi- Németh- Tariska: A magyar pszichiátria kézikönyve Medicina 2009. 248. oldal 28 Ua. 17
7. Komplementaritás: az egy droghoz való hozzászokás megnöveli a többi droghoz való hozzászokás esélyét. 8. Multigenerációs jelleg: a szerfogyasztás rendszerint családi halmozódást mutat. Minél több családtagon észlelhető valamilyen szerhasználati probléma, annál rosszabb az addikció prognózisa. A következőkben Dr. Antalfi Bálint által elmondott, számomra ismertetett, a kábítószer fogyasztásának bizonyítási eljárás ismertetésével szeretnék foglalkozni. Csak olyan minták gyűjthetőek, amelyek nem okoznak egészségkárosodást: így vizelet, verejték, nyál, vér, hajszál, szőrszál, köröm. A vérből, izzadtságból és a nyálból a fennálló hatást, a vizeletből a 2-3 napon belüli fogyasztást és a hajból, szőrzetből a korábbi fogyasztást lehet kimutatni. A hajkozmetikumok használata, például a mosás és festés értékelhetően nem változtatja meg az eredményeket, azonban a dauerolás és a szőkítés már nagymértékben igen. A haj akár több hónapig is hiteles eredményeket adhat a kábítószer fogyasztás tényéről. A vizeletből nem kaphatunk információt a bevett adagra, idejére és a befolyásoltság mértékére. Ha mostanában használta a kábítószert akkor a vérben jelen lesz, azonban a vizeletben még nem, ha régebben a vizeletben, izzadtságban igen és a vérben már nem. A rendőrség prevenciós programjai közé tartozik: 1.D.A.D.A. a Rendőrség Biztonságra Nevelő Iskolai Programja A programban a 2008/2009. tanévben 25 iskola, 1548 fő tanulóval vett részt, az aktív oktatók száma 15 fő. A 2009/2010. tanévtől a tanulók létszáma 1637 fő. 2009- ben a Miskolci Rendészeti Szakközépiskola D.A.D.A. fakultációs képzésben résztvevő hallgatók felkészítésében és vizsgáztatásában aktívan részt vállaltak. Folytatódott az,, Ellen- szer középiskola program oktatása a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban és a Gábor Áron Szakközépiskolában, Kazincbarcikán a Jókai Mór Gimnáziumban. 2. Sulizsaru A Tiszaújvárosi Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztálya szintén folytatja iskolai programját. A képzésben egy gimnázium és három általános iskola, négy osztálya vesz részt, az oktatásban részt vevő rendőrök száma három. 3. Beccaria A projekt a megye valamennyi általános (1.- 8. osztályig), és középiskolájában (9. -10. évfolyam) működik, ami érinti az óvodai nevelést is, összesen kb. 120 000 kiskorút. A program részét képezi a gyermekekkel foglalkozó pedagógusok, ifjúságvédelmi felelősök, 18
osztályfőnök felkészítése, illetve a szülőknek szóló drogprevenciós kiadvány elkészítése és terjesztése. 4. A Miskolci Egyetem oktatási keretei között szerepelt a B.- A.-Z. megyei Rendőrkapitányság által meghirdetett Bűnmegelőzés elméleti és gyakorlati kérdései valamint a Bűnmegelőzési Szabadegyetem- A szenvedélybetegségek kriminalitása, a megelőzés és kezelés lehetőségei nevű kurzusok. 29 29 A drogprevenciós program adatainak forrása: www.bunmegelozes.eu 19
SZIRMABESENYŐI FIATALKORÚAK REGIONÁLIS BÜNTETÉS- VÉGREHAJTÁSIINTÉZETE 1999-ben az országban elsőként kezdte el csoportfoglalkozásait a miskolci Drogambulancia Alapítvány. Többek között lehetőségük nyílt a fogvatartottaknak az agresszió-kezelési technikák illetve érdekérvényesítő módszerek, munkavilágának és álláskeresés technikák elsajátításának megismerésére. Ezáltal problémamegoldó képességük és fejletlen szociális készségük fejlődhetett. 2002-től és jelenleg is a Drogambulancia Alapítvány szakemberei olyan személyeknek tartanak reszocializációs tréningeket, akik kábítószerekkel érintettek. Céljuk az önismeret, kommunikációs készség fejlesztése, valamint a kábítószerekkel összefüggő veszélyek és elkerülési módok elsajátítása. A tréning során azt tapasztalták, hogy az elítélteknek fejlődött az önismerete, hatékonyabban tudták megoldani problémájukat, illetve többeket motiváltak a tanulásra. A résztvevők közül több személynek emelkedett a családdal, barátokkal való kapcsolattartás igénye. 2005-ben egy felhívásra pályázatot nyújtott be az intézet, amelyet meg is nyert. A pályázat célja: az alkoholfüggő és kábítószer használó fiatalkorú és fiatal felnőtt korú elítéltek és pártfogó felügyelet alatt állók számára kezelési és integrációs programok megvalósítása. A megvalósított projekt a,,szer-telenül -addikciók megelőzése és kezelése címet kapta; időtartama 2005.09.01.-2006.05.15. A pályázat benyújtását olyan tényezők felsorakoztatásával nyújtották be, mint például: többnyire a kábítószer használat különböző vagyon elleni bűncselekmények elkövetésével jár együtt illetve ezáltal lehetőség nyílik a prevencióra, képzésre és gyógykezelésre valamint azt is fontosnak tartották, hogy a fokozottan veszélyeztetett társadalmat a prevencióba bevezesse. A projekt tartalmazza többek között tréninget és eset megbeszélést a bv. intézetben dolgozók részére és egyéni esetkezelést és szakorvosi ellátást a fogvatartottak részére. Mindezt kétszer tíz-tizenkét fős csoportokban valósult meg az alábbi módszerekkel: kérdőíves felmérés, személyiségteszt, jogi felvilágosítás és beszélgetés a drogok pszichikai és fizikai hatásairól. Az intézet partnerségi kapcsolatot alakított ki a Drogambulanciával és a Semmelweis Kórház drogambulanciájával. Az előbbi vállalta, hogy megbízott szakemberek elvárt színvonalon és hatékonysággal a tematikában leírt képzést megvalósítja és szakembereket biztosít az esetmegbeszélés levezetéséhez és a kliensi konzultációhoz. A Semmelweis Kórház rendszeres időközökben biztosította az orvosipszichiáteri kezelést a fogvatartottak részére. 20
Bár a drogambulancia által leírt kiemelkedő eredményekről tett számot Fogarassy Edit A fiatalkorúak fogva tartási körülményeinek ombudsmani vizsgálata mást mutat. Felmérésre került 2008. február 13-án, hogy a szirmabesenyői intézet 115 férőhelyén 125 fő van így a telítettség 110%-os.2003 óta drogprevenciós körlet működik 8 fogvatartottal és egy nevelővel. Több, azóta szabadult, de a programban résztvevő személy elmondása alapján feleslegesnek tartják a megelőző beszélgetéseket, mivel a kábítószer használat megtörtént. Úgy gondolják, hogy bizonyos filmek vetítése valamint rendszeres, de ritka csoportfoglalkozások nem elégségesek ahhoz, hogy az egyébként társadalmi peremén elhelyezkedő fiatalkorú fogvatartott szabadulása után ne nyúljon a szerhez. A Tököli Fiatalkorúak Regionális Büntetés- Végrehajtási Intézetében 2008-ban 87%-os terítettség mellett prevenciós tevékenység folyt elkülönített részleg kialakítása nélkül. A Pécsi Fiatalkorúak Regionális BV Intézetében szintenként egy drogprevenciós zárkát helyeztek el, míg a debreceni javítóintézetben a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet tart drogprevenciós foglalkozásokat. Kálóczi Andrea a Börtönben végzett csoportmunka szenvedélybetegekkel című előadása kapcsán, olyan módszereket is említ, amelyek valószínűbb, hogy hatékonyabbak, eredményesebbek lennének a jövőben, így például motivációs interjú, leállt szerhasználóval való beszélgetés, valamint ismeretterjesztő addiktológiai előadásokon való részvétel. A jelenlegi helyzetről Süveges Lászlóné, nevelő az alábbiak szerint tájékoztatott: Egyre több fiatal, s egyre korábban ismerkedik meg a kábító hatású szerekkel a börtönökbe kerültek egy része is fogyasztott már kábítószert legjellemzőbb az un. szipu, a diszkó drogok, fű, speed. Ezért is szolgalmazza a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, hogy a büntetés-végrehajtáson belül is kiemelten kell kezelni ezt a problémát (legyen az nagykorú, vagy fiatalkorú) Több intézetet is kijelöltek 2009-ben az elterelés végrehajtására, és egyre több bv. intézetben van ún. kábítószer-prevenciós részleg. A szirmabesenyői intézetben ez nem jelenti kimondottan a részleget korábban kijelölt zárkák voltak, de elhelyezési és egyéb elkülönítési okok miatt már ez sem valósítható meg. A prevenciós csoportba kérelmükre kerülhetnek a fiatalok, a befogadási és foglalkoztatási bizottság dönt a behelyezésükről. Akik nem adják elő hitelesen a fogyasztást akár a nevelőnek befogadás során, akár a pszichológusnak, vagy orvosnak, azokat nem minden esetben helyezik a csoportba, de a foglalkozásokon részt vehetnek. A börtönbe került fogyasztókra jellemző, hogy szégyellik elmondani a befogadáskor, vagy azt hiszik, hogy ennek következménye lesz, ezért nem beszélnek a drogokkal való kapcsolatról Aki bent is használ valamilyen bódító szert (jellemző a Rivotril), az nem is jelentkezik a részlegbe. 21
Havonta ugyanis szúrópróba szerűen vizeletmintát kell szolgáltatniuk, s az kimutatja a gyógyszert is Sokan csak azért mondják, hogy drogoztak, mert a prevenciós csoportba helyezettek előnyöket is élveznek. Havi 3 látogató fogadás (másoknak 2) havi 3 csomag, heti 3 telefonálás (másoknak 2). Ezeket az OP intézkedés alapján kiadott helyi intézkedés tartalmazza. Együttműködési megállapodásuk van a B-A-Z. Megyei Rendőr-főkapitánysággal, az ÁNTSZszel, illetve a Miskolci Drogambulancia Alapítvánnyal. Az alapítvány pályázik, s ebből a pénzből tartanak általában évi 1-2 alkalommal tréningeket (személyiségfejlesztő-, kommunikációs-, konfliktuskezelő foglalkozás-sorozatokat). Ezekbe a foglalkozásokba igyekeznek a veszélyeztetett fiatalokat is bevonni. Egyébként az ezzel megbízott nevelő tart különböző foglalkozásokat (egyéni-, csoportos-, önismereti tréning, hogyan mondjunk nemet?, szakirodalmat általában a rendőrség biztosít). 22
T Á R G Y A L Á S 2010. szeptember 14- én és október 28- án a Borsod- Abaúj - Zemplén megyei Bíróság kábítószerrel való visszaélés bűntette miatt folytatott tárgyalást Dr. Kolláth Sándor bíró úr vezetésével. A tárgyalási napokra hét vádlott volt megidézve. Az iratismertetés során kiderült, hogy ezen tárgyalás több, mint egy éve tart, ami során több ízben is hozott bíró úr szabadság elvonását eredményező, valamint szabad mozgást korlátozó kényszerintézkedést. A tényállás alapján az I. rendű vádlottnál a rendőrök olyan mennyiségű kábítószert találták, amellyel kimerítette a Btk.- ban szereplő kereskedelem fogalmát, valamint megvádolták 18. életévét be nem töltött személy részére történő kábítószer átadásával. A II. rendű vádlott a Btk. 282 1. bekezdés alapján kábítószer megszerzésével és tartásával; a III. rendű vádlott a Btk. 282 1. bekezdése szerinti kábítószer megszerzés és a 282/ A 1. bekezdése szerinti kábítószer átadásának bűncselekménye; a IV., V., VI. és VII. rendű vádlottakat csekély mennyiségre elkövetett átadás és megszerzés bűncselekmények elkövetésével vádolta meg az ügyész. Az I. rendű vádlott a szeptember 14- én tartott tárgyalásig házi őrizetben volt, vele szemben további kényszerintézkedés történt a rendőrségi eljárás során: lefoglalásra került gépjárműve. Büntetlen előéletű és bűnösnek, valamint kábítószerfüggőnek vallotta magát, azonban ez utóbbit az orvosszakértő nem állapította meg. Eddigi vallomását fenntartja, a vádpontokat elismeri, azonban azt tagadja, hogy tudta a 18. életévét be nem töltött személyről, hogy még nem nagykorú. II. rendű vádlott szintén házi őrizetben volt, egyébként büntetett előéletű. A szeptember 14- i tárgyalás során megtagadta a vallomástételt, azonban előző vallomásaiból kiderült, hogy nem tartja magát kábítószerfüggő személynek, a rendőrségi eljárás során elvégzett tesztje pedig azért lett pozitív, mert aznap fogyasztott. Kábítószer fogyasztása miatt folyt már ellene eljárás és elfogása óta is vásárolt. Enyhítő körülményként hozható fel, hogy több emberre tett terhelő vallomást. A III. rendű vádlottnak kiskorú gyermeke van- amit ítélethozatalkor enyhítő körülményként vesznek figyelembe. Büntetett előéletű, nem érzi magát függőnek, megtagadta a vallomástételt. A bírói iratismertetés során kiderült, hogy a rendőrség által lefoglalásra került fólia növényi maradványokkal, valamint növényi magvakat. A bíró kérdésére elmondja, hogy felismeri az I. rendű vádlottat és már vásárolt is tőle. A IV. rendű vádlott büntetett előéletű és bűnösnek tartja magát és fenntartja korábbi vallomását. Nem érzi magát függőnek, azonban a gyorsteszt mégis pozitív lett; elmondása alapján ennek oka, hogy előző nap marihuánát, előző héten pedig amfetamint fogyasztott orron át. Magát fogyasztónak vallja, azonban a tényállásban 23
megjelölt bűncselekmény elkövetésekor nem saját részre, hanem barátnője testvérének vásárolt. Az V. rendű vádlott szintén büntetett előéletű, és fenntartja korábbi vallomását. Egy másik tárgyalás keretében folyik ellen eljárás hasonló ügyben. Nem tartja magát függőnek, azonban az ő esetében is pozitív lett a gyorsteszt, amit azzal magyarázott, hogy három héttel korábban marihuánás cigarettát fogyasztott. A VI. rendű vádlott megtagadta a vallomástételt, büntetlen előéletű főiskolai hallgató, szintén pozitív lett a gyorstesztje. A VII. rendű vádlott büntetett előéletű, bűnösnek tartja magát és fenntartja korábbi vallomását. Az orvosi szakvélemény alapján megállapítást nyert marihuána és speed fogyasztása. A rendőrség fóliába csomagolt kábítószert foglalt le. A bizonyítási eljárás a tanuk kihallgatásával folytatódott; kilenc tanú volt megidézve. Az első két tanú mentességükre hivatkozva- az I. és III. rendű vádlottak élettársai- megtagadták a vallomást. A többi tanú az eljárás előző részében vádlottként volta kihallgatva, de a Btk. 283 1. bekezdésének f) pontja alapján elterelésben vettek részt ezáltal velük szemben az eljárás megszűnt. A meghallgatás után bíró úr további bizonyítást rendelt: tanuk idézésével. A következő tárgyalást október 28- ra tűzte ki. ( Az ítélethozatal eredményéről a TDK ülésen fogok beszámolni.) 24
INTERJÚ A következőkben szeretném egy a nevét megnevezni nem kívánó- lány történetét elmesélni. Ezzel a lánnyal kutatásom során sikerült megismerkednem, feltárta előttem legmélyebb titkait és megkért, hogy írjam le, mert ha csak egy emberen, aki droghoz akar nyúlni, segít, akkor már megérte. 1988- ban született Ukrajnában, pár éves korában költöztek Magyarországra. A családjának jól menő vállalkozása volt, így ő és testvére soha nem szenvedtek hiányt semmiben. 12 éves korában a szüleit letartóztatták-, hogy miért azt nem szerette volna elmondani- kb. egy évig voltak börtönben. A testvére ez idő tájt próbálta ki a heroint. Teltek múltak az évek, a család próbált anyagilag helyrejönni, de ez nem igazán sikerült. Szülei elváltak, édesapjával mai napig nem igazán tartja a kapcsolatot. Miskolc egyik legjobb iskolájában érettségizett, felvétel nyert felsőoktatási intézménybe. Közben összeismerkedett testvérének,,kétes eredetű barátaival. Folyamatosan jártak bulizni, ahol először csak az alkohol és a cigaretta volt az elengedhetetlen kellék, később eldurvultak a dolgok Jött az extasy, speed, kokain. Saját elmondása szerint se lehetett ráismerni. Lefogyott, nem kívánta az ételt, a szer előtti barátaival megszakadt a kapcsolata. Semmi más nem töltötte ki az életét csak a buli és a drog. Állandóan csak a drog által kiváltott eufórikus állapotra vágyott, amikor nem számított az idő, nem voltak problémák és olyan mérhetetlen szeretet érzett, amit addig soha. A párkapcsolatait is ebből a körből választotta. A tavalyi évben felköltözött Budapestre. Albérletben lakott és délutánonként egy boltban volt eladó, éjjelente egy szórakozó egységben dolgozott pultosként. Ebben az időben kellett növelnie az adagot, már nem csak akkor fogyasztott, amikor szórakozni ment, hanem reggel így indította a napját, hogy ébren tudjon maradni. Hétvégente ahelyett, hogy pihent volna, elment egy a kábítószeresek által nagyon gyakran látogatott pesti szórakozóhelyre, ahol általában be tudta szerezni a következő heti adagját. Az egyik ilyen,, mulatozása alkalmával ismerkedett össze jelenlegi párjával. Ez a középkorú férfi egy heroinista. Mivel a férfi Borsod- Abaúj- Zemplén megyében lakott, ezért a lány is hazaköltözött, pontosabban összeköltöztek. A fiú a lány kérésére felkereste a miskolci drogambulanciát, bejelentkezett a metadon programba. Azonban azóta is többször fogyasztott heroint. A lány ráállt egy másik szerre: a mefedronra. 25