EMBERTANI ADATOK A TISZA-VIDÉK SZARMATA ÉS GEPIDA KORÁHOZ

HAJDÚ TAMÁS'-BERNERT ZSOLT 2 EMBERTANI ADATOK A TISZA-VIDÉK SZARMATA ÉS GEPIDA KORÁHOZ Bevezetés A 2006. év során a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése I. ütem keretében Rákóczifalva-Bivaly-tó térségében megelőző régészeti feltárásokat végeztek. Rokkant Föld I. 3. lelőhelyről, valamint Rokkant Föld II. 4. lelőhelyről Csányi Marietta és Tárnoki Judit régészek vezetésével összesen 10 szarmata, 8 gepida és 3 nem meghatározható korú egyén csontmaradványait tárták fel. A feltárást követően az embertani anyag a Magyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárába került. Vizsgálatainkat ugyanitt végeztük el. A Kárpát-medencében feltárt szarmata temetők antropológiai anyagán számos kutató végzett vizsgálatokat 3. Az első antropológiai tanulmány, mely hazánk területén feltárt gepida temetővel foglalkozik Gáspár 4 nevéhez fűződik. Ezt követően látott napvilágot Bartucz 5 ismertetése, mely a kiszombori, mesterségesen torzított koponyájú gepida népesség vizsgálatának eredményeiről számolt be. Azóta a témában számos publikáció megjelent 6. A fent említett népességekkel foglalkozó tanulmányok közreadása ellenére sem tekinthetjük a hazánkban egykoron élt gepida és szarmata népességek embertani képét teljesen ismertnek. Vizsgálati anyagunkban a koponya mesterséges torzítását több esetben is megfigyeltük. Az előzetesen várthoz képest azonban nemcsak a gepidák, hanem a szarmaták körében is találtunk egy egyént, akinek a koponyáján művi torzítás nyoma látható. A Kárpát-medencétől keletre, a késő szarmatakor egyik legjellegzetesebb vonása a koponya mesterséges torzítása, mely főként a Don, a Volga és az Ural vidékén dominált 7. Amíg a gepida nép hazai temetőiben ez a szokás korántsem tekinthető különlegesnek, addig hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát eddig csak egyetlen lelőhelyről ismertettek 8. Anyag és módszer Vizsgálatainkat összesen 21 egyén embertani hagyatékán végeztük el. A szarmata csontmaradványok a Kárpát-medencében feltárt többi szarmata temető antropológiai leleteihez hasonlóan nagyon rossz megtartásúak. Ehhez a régészeti dokumentáció és a feltáró régészek szóbeli közlése alapján több esetben hozzájárult a sírok erőteljes bolygatása, kirablása is. A vizsgált gepida egyének embertani hagyatéka az előzőeknél valamivel jobb megtartású volt, ennek ellenére teljesen ép koponyát egyetlen esetben sem találtunk. A morfológiai nem meghatározásánál 21 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jelleget vettünk figyelembe 9. A biológiai életkor becslésére az infans I. és II., valamint juvenis korcsoportúaknái a tej- és a maradó fogak számán és fejlettségi fokán 10, valamint a végtagcsontok hosszán alapuló módszereket 11 használtuk fel. Az aduitus és maturus korcsoportúaknái az os pubis felszíni változásán 12, az agykoponya varratainak külső felszíni elcsontosodásán 1, valamint a bordák sternalis végének morfológiai változásán 14 alapuló módszereket vettük figyelembe. A koponyákon és hosszú csontokon méréseinket Martin és Saller 15 szerint vettük fel. A koponya- és vázcsont-indexek kiszámítására Bernért programcsomagját 16 használtuk. A testmagasság-számítást Bernért programcsomagja segítségével, Pearson-Rösing 17 és Sjovold 18 módszere alapján egyaránt elvégeztük. A testmagasság kiszámítása során a Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék 8 Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár MALÁN Mihály 1939, LIPTÁK Pál 1955, 1972, BARTUCZ 9 Lajos 1961, MARCSIK Antónia 1975, TÓTH Tibor 1965, 1973, VADAY Andrea KISZEL Y István 1980-81, Pap 1983, 10 FARKAS Gyula és mtsai 1991, Czékus 1997, Guba és mtsai 2002, 11 Szathmáry és mtsai 2002. 12 GÁSPÁR János 1931. 13 BARTUCZ Lajos 1936. 14 BARTUCZ Lajos 1966, KŐVÁRI Ivett SZATHMÁRY László 15 2003, VARGA Péter Zsolt és mtsai 2003. 16 KULCSÁR Valéria 1998. DIMEN Orsolya 2003, BERECZKI Zsolt MARCSIK Antónia 2005. ÉRY Kinga és mtsai 1963, ACSÁDI György NEMESKÉRI János 1970. SCHOUR, Isaac MASSLER, Maury 1941. STLOUKAL, Milán HANÁKOVÁ, Hana 1978. TODDT. Wingatc 1920. MEINDL Richárd, S. LOVEJOY, C. Owen 1985. ISCAN, M. Yasar et al. 1984. MARTIN, Rudolf SALLER, Kari 1957. BERNÉRT Zsolt 2005. 327

különböző vázcsontok közül elsődlegesen a combcsont legnagyobb hosszát (amennyiben a combcsont hiányzott, a sípcsont legnagyobb hosszát, amennyiben az is hiányzott, akkor a felkarcsont hasonló adatait) vettük alapul. A makrokefál koponyákon kiszámítottuk az Oetteking Ginzburg Zirov-féle torzításjelzőt és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás 19 mértékét. A torzítás következtében a koponyákon kialakult kóros elváltozások vizsgálatához Pap és Józsa munkáját vettük alapul 20. Patológiai vizsgálatainkat Ortner és Putschar munkája alapján végeztük el 21. Eredmények Rokkant Föld I. 3. lelőhely 82. objektum, S-l 15, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 1.: 40 45 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,8. A kéz egyik ujjpercén törés látható, mely jelentős elmozdulás nélkül gyógyult. A sarokcsontokon és a térdkalácsokon a hosszú ideig tartó és jelentős megerőltetés eredményeként a comb feszítő izmainak és az Achillesínnak a csontokhoz való kapcsolódási helyein másodlagos új csontképződés (enthesopathia) látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 178,8 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 172,2 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján dolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran, eurymetop, aristenkephal, chamaekonch. A koponya mesterségesen torzított (1 3. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás 22 mértéke nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás fronto-occipitalis (homlok nyakszirti) típusú. A koponyán megfigyelhető alakbeli módosulások alapján a mesterséges torzításhoz valószínűleg két torzítópólyát (bandázst) használtak fel. Az első (a frontooccipitalis pólya) a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a másik (verticomaxillaris vagy praegonalis pólya) a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A homlok és nyakszirt között húzódó pólya a homlokon nem okozott olyan mértékű bemélyedést a csont felszínén, mint a praegonalis pólya a fejtetőn, ebből következtethetünk arra, hogy míg az előbb említett pólya torzító hatása nagyobb területen érvényesült, tehát szélesebbre volt formálva, addig az utóbbi a létrehozott bemélyedés alapján maximálisan 25-30 mm széles lehetett. A homlokcsonton létrejött alaki elváltozás alapján az is elképzelhető, hogy valamilyen keményebb, de viszonylag hajlékony anyagot tehettek a kötésbe, azonban, mivel a homlok íve megmaradt, ez biztosan nem egy fából, vagy hasonlóan kemény anyagból készült lap lehetett. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza jelentősen rövidült, magassága nőtt, az arc valamivel keskenyebb és magasabb lett, azonban a koponyavarratok lefutásában asszimetria nem alakult ki. Feltűnő az agykoponya caudalis részén, a fali dudoroknál megfigyelhető asszimetria, mely véleményünk szerint csak kis részben köszönhető a talajban kialakult postmortem torzulásnak. A koponyán jelentős méretű tuber praebregmaticum jelentkezett. A teljes arcszög (Martin szerinti 72. méret) 83 és 88 fok között volt (ennél pontosabb mérés a koponya töredékessége miatt nem volt lehetséges). A jobb oldali állkapocsízületben az ízfejet és az ízvápát egyaránt érintő deformitás jött létre. A pórus acusticus externus alakja a koponya torzításának hatására nem változott jelentős mértékben. A bal szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén mély érbarázdák, a bal falcsonton a nyílvarrat mentén pedig Pacchioni granulum látható. Kismértékű alveoláris prognathiát szintén megfigyeltünk. 84. objektum, S-l 18, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 12.: 3 4 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. Az állcsonton az állcsúcs alatt zöld patina nyoma látható. Mindkét falcsonton és a homlokcsonton endocranialis lézió látható, mely több betegség következtében is kialakulhat (skorbut, haematoma, tuberkulózis stb.) 23. A koponya mesterségesen torzított. Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút méretben kifejezett torzítás 24 mértéke nem számítható, mivel a koponya rendkívül töredékes. A koponya az előző egyén koponyájához képest kismértékben torzított. A torzítás fronto-occipitalis (homlok nyakszirti) típusú. A megfigyelhető alakbeli módosulások alapján a mesterséges torzításhoz valószínűleg két bandázst használtak. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott a koronavarrattal párhuzamosan. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A frontooccipitalis pólya 30 40 mm, míg a praegonalis pólya 20 25 mm széles lehetett. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza jelentősen rövidült, magassága nőtt. Az arc változása a csontok rossz megtartása miatt nem. Tuber praebregmaticum nem jelentkezett. Az állkapocsízület elváltozása nem. A jobb szemüregtetőn poroticus (első) fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jelei nem láthatók a koponyacsontok belső felszínén. 85. objektum, S-l 19, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 2.: 2 4 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes-hiányos. A korbecslés a fogak alapján történt. 86. objektum, S-l20, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 17 RÖSING, Friedrich. W. 1988. 18 SJ0VOLD, Torstcin 1990. 19 GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 20 PAP Ildikó JÓZSA László 2006. 21 ORTNER, Donald J. PUTSCHAR, Walter G. J. 1981. 22 GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 23 LEWIS, Mary E. 2004. 24 GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 328

3.: 25 30 éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga 1,1. A sarokcsontokon a jelentős megerőltetés nyomaként az Achilles ínnak a csonthoz való tapadási helyén másodlagos új csontképződés (enthesopathia) látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 163,2 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 156,0 cm magas volt. A koponya az Alekszejev és Debec szerinti kategóriák közül az alábbiakba sorolható: dolichokran, hyperhypsikran, hyperakrokran, hypsikran, eurymetop, euenkephal, euryprosop, hypereuryen, hyperhypsikonch. A koponya mesterségesen torzított (4 6. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov 25 féle torzításjelző értéke alapján a koponya hipomakrokran, tehát kis mértékben torzított. A Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás-mérték alapján 26, mely nem veszi figyelembe a koponya hosszát, a koponya közepesen torzított. A torzítás fronto-occipitalis (homlok-nyakszirti) típusú, torzításához valószínűleg két torzítópólyát használtak fel. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. Mindkét pólya szélessége 18 és 25 mm között lehetett. A homlokcsonton létrejött benyomódás a homlokot szinte két részre osztotta. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza kismértékben rövidült, magassága jelentősen nőtt. Az arc és az orrcsontok változására az arckoponya töredékessége miatt nem tudunk következtetni (az orr rendkívül széles, azonban az orrcsontok hiányában azt nem tudjuk, hogy ezt a tulajdonságot mesterségesen alakították-e ki). A homlokcsonton teljesen nyitott sutura metopica látható, mely a saggitalis síktól kissé balra eltérve találkozik a koronavarrattal. A jobboldali szemüreg jelentősen nagyobb, mint a baloldali, emellett nagyméretű tuber praebregmaticum is jelentkezett. Az agykoponyán, a fali dudorok területén jelentős kétoldali assszimetria látható. Mindkét állkapocsízületben a caput mandibulae és az ízvápa egyaránt nagymértékben deformált. A pórus acusticus externus a koponya torzításának hatására a fejtető irányában kismértékben megnyúlt. A koponyaűri nyomás fokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén mély érbarázdák, a homlokcsont belső felszínén pedig több területen is Pacchioni granulumok alakultak ki. 87. objektum, S-121, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 4.: 40 50 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,9. A bal combcsont proximalis végén jelentős ízületi gyulladás nyoma látható, mely az ízvápára is kiterjedt (coxarthritis). Az acetabulum nagymértékben deformált. A háti és ágyéki csigolyákon enyhe spondylosis deformans alakult ki. A sarokcsontokon és a térdkalácsokon a hosszantartó és jelentős megerőltetés nyomaként a comb feszítő izmainak illetve az Achilles-ínnak a csonthoz való kapcsolódási helyein enthesopathia látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 167,0 cm, míg Pearson-Rösing módszere szerint 164,0 cm magas lehetett. A koponya a számított indexek alapján hyperdolichokran, hyperchamaekran, metriokran, stenometop, aristenkephal, mesokonch, leptorrhin. 88. objektum, S-l22, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 5.: 20 25 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz mindegyike töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga: +0,7. Az ágyéki csigolyákon Schmorl-hernia nyoma látható. A sarokcsontokon, az Achilles-ín tapadási helyén enthesopathia alakult ki. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasságbecslés szerint a vizsgált személy 175,4 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 169,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokran, hypsikran, hyperakrokran, eurymetop, hyperaristenkephal. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (7 9. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov-féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke 27 nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás homlok nyakszirti típusú, azonban az előbbi esetekhez viszonyítva nagyon csekély mértékű. A koponya torzítását valószínűleg nem csecsemő-, vagy kisgyermekkorban kezdték, hanem csak jóval később. A mesterséges torzításhoz ebben az esetben is két torzítópólyát használtak (mindkettő körülbelül 25 30 mm széles lehetett). Az egyik a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirtre, a másik a fejtetőtől, a bregma mérőponttól 2 cm-re caudalisan indult, és a mandibula irányába tartott. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza és magassága nem változott jelentősen. A homlokcsonton kisméretű tuber praebregmaticum látható. A koponyavarratok lefutásában aszimmetria nem alakult ki. A pórus acusticus externus alakja a koponya torzításának hatására a fejtető irányába torzult. A koponyaűri nyomás fokozódását jelző elváltozás nem jelentkezett, alveoláris prognathia azonban kismértékben kialakult. 89. objektum, S-l23, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 6.: 11 12 éves gyermek. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs ép. Az elhalálozási kor becslése a fogak fejlettségi állapota és a hosszúcsontok legnagyobb hossza alapján történt. 90. objektum, S-125, gepida sír. Leltári szám: 2007. 1. 7.: 35 40 éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,7. A csípőízületben csípőficam, az ágyéki csigolyákon Schmorl-sérv, a csigolyák kis ízületein gyulladás, a sarokcsontokon és a térdkalácsokon enthesopathia látható. A csípőízület deformitása következtében a vázrendszer statikájában létrejött változások miatt alakulhatott ki a csigolyákon több helyen is látható Schmorl-sérv és a gerinc kis ízületeinek gyulladása. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 175,4 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 169,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokonch, hyperchamaerrhin, hyperbrachystaphylin. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (10 12. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző 25 GINZBURG, Vulf Vcniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 26 GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 27 GINZBURG, Vulf Vcniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 329

és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke 28 nem számítható, mivel a koponyalap hiányzik. A torzítás fronto occipitalis típusú. A mesterséges torzításhoz két torzítópólyát használtak fel. A frontooccipitalis pólya a homlokról húzódott a falcsontokon át a nyakszirt irányába, míg a praegonalis pólya a fejtetőtől, a bregma mérőponttól caudalisan indult és a mandibula irányába tartott. A két pólya körülbelül megegyező mértékű torzulást eredményezett. A pólyák szélessége, pontos lefutása és az általuk kialakított torzítás mértéke véleményünk szerint megegyezik a 82. objektumból feltárt egyén koponyáján megfigyeitekkel. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza rövidült, magassága jelentősen nőtt. A homlokon a kötést a 82. objektumból feltárt koponyához hasonlóan valószínűleg szélesre formálták, az is elképzelhető, hogy egy merevebb anyagot tettek bele (azonban ez nem lehetett túlságosan kemény lap, ugyanis a homlok oldalirányú íve megmaradt.). A koponyán jelentős méretű tuber praebregmaticum jelentkezett. A jobboldali állkapocsízületben az ízfejet és az ízvápát egyaránt érintő deformitás jött létre, a baloldalon ez nem alakult ki ilyen mértékben. A koponyaűri nyomás fokozódásának jeleként a koponyacsontok belső felszínén az érbarázdák a normálisnál mélyebbek, a bal falcsonton a nyílvarrat mentén Pacchioni granulum alakult ki. Kismértékű alveoláris prognathiát szintén megfigyeltünk. 218. objektum, S-276, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 1. 8.: 15 17 éves meghatározhatatlan nemű egyén. A koponya és az állkapocs töredékes és hiányos, a váz ép. Mindkét szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia, mindkét combnyakon szintén poroticus fázisú cribra femoralis figyelhető meg. A koponyán mesterséges torzítás nyoma látható (13 15. kép). Az Oetteking Ginzburg Zirov féle torzításjelző és a Ginzburg-féle abszolút számokban kifejezett torzítás mértéke 29 a hiányzó koponyalap miatt nem számítható. A torzítás ebben az esetben is fronto occipitalis típusú volt, kialakításához két torzítópólyát használtak fel. Lefutásuk az előzőekben leírtakkal valószínűleg megegyezett, azonban azoktól eltérően a vizsgált egyén falcsontjain is látható a bandázs nyoma (a bemélyedés alapján ez 30 35 mm széles lehetett). A homlok és a nyakszirt között húzódó pólya a homlokon 20 25 mm széles lehetett, a nyakszirten azonban ennél jóval szélesebbre formálták. A torzítás hatására a koponya legnagyobb hossza kissé rövidült, magassága jelentősen nőtt. A homlokcsonton tuber praebregmaticum és sutura metopica jelentkezett. A pórus acusticus externus alakja a koponyatorzítás hatására jelentősen keskenyebb, és magasabb lett. A jobb szemüregben poroticus fázisú cribra orbitalia látható. A koponyaűri nyomásfokozódás jeleként a koponyacsontok belső felszínén az érbarázdák mélyültek, Pacchioni granulumok azonban nem láthatók. 219. objektum, S-277. Leltári szám: 2007. 1. 9.: 40 50 éves férfi. A koponya, az állkapocs és a váz mindegyike töredékes és hiányos. A vázcsontok a medencétől caudalis irányban hiányoznak. A nemi jellegek átlaga +0,4. A vizsgált egyén egészségi állapota kifejezetten rossz volt. A gerincen spondylosis deformans, a csigolyaközti porckorongok, valamint a kis ízületek gyulladása egyaránt kialakult. Mindkét vállízületben ízületi gyulladás következtében kialakult peremképződés látható. Emellett a felkarcsontok fején és a kulcscsontok vállízületi felszínén az ízületi felszín nagymértékű kopása is látható. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 152,5 cm, míg Pearson Rösing módszere szerint 152,9 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján mesokran, orthokran, metnokran, metriometop, oligenkephal. 368. objektum, S-255. Leltári szám: 2007. 1. 10.: 30 40 éves nő. A koponya és az állkapocs hiányos, a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,1. Az utolsó keresztcsonti csigolyákon a csigolyaívek nem zárultak (caudalisan nyitott sacrum bifidum). A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált személy 159,0 cm, míg Pearson-Rösing módszere szerint 153,0 cm magas volt. 425. objektum, S-755. Leltári szám: 2007. 1. 11.: 30 40 éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A nemi jellegek átlaga +0,5. A bal combcsont elülső felszínén ütés, vagy rúgás következtében létrejött csontkinövés látható. A trauma eredményeként a combcsont valószínűleg nem tört el, csak megrepedt, majd jelentős gyulladás nélkül gyógyult. Rokkant Föld II. 4. lelőhely 31. objektum, S-65, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. /.: 20 30 éves férfi. A koponya töredékes és hiányos, az állkapocs és a váz hiányzik. A nemi jellegek átlaga 0,0. A lambdavarratban mindkét oldalon egy-egy, emellett a lambda varrat bal oldalán, az asterion mérőponthoz közeli harmadban további két varratcsont látható. 80. objektum, S-l23, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 2.: 40 60 éves férfi (?). Az állkapocs és a váz hiányzik, a koponyából csak a koponyatető maradt meg. 90. objektum, S-l33, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 3.: 35 40 éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga 0,7. A koponya a számított indexek alapján mesokonch, hyperchamaerrhin, hyperbrachystaphylin. 116. objektum, S-l01, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 4.: 25 35 éves nő. A koponya, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga 1,8. 118. objektum, S-252, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 5.: 35 40 éves férfi.a koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga +0,8. A koponya és a váz erősen robosztus. A lambdavarrat mindkét oldalán több varratcsont is megfigyelhető. A bal alkar mindkét csontján és több bordán jelentős elmozdulás nélkül gyógyult törés látható. Az alkar törésének iránya alapján valószínűsíthető, hogy a sérülés 28 GINZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 29 GlNZBURG, Vulf Veniaminovics ZIROV, E. V. 1949. 330

pillanatában az alkar a fej előtt-fölött, úgynevezett védekező kéztartásban lehetett. A jobb vállízületben ízületi gyulladás alakult ki. Mindkét sípcsont középső harmadában a laterális felszínen csonthártyagyulladás (periostitis) figyelhető meg. A Sjovold módszerével elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált egyén 158,3 cm, Pearson-Rösing módszere szerint pedig 158,0 cm magas volt. A koponya a számított indexek alapján hyperdolichokran és hypereurymetop. 120. objektum, S-l64, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 6.: 25 40 éves nő. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A nemi jellegek átlaga 0,5. 121. objektum, S-l65, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 7.: 11 12 éves gyermek. A koponya, az állkapocs és a váz egyaránt töredékes és hiányos. A kormeghatározás a fogak alapján történt. 134. objektum, S-l58, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 8.: 40 45 éves férfi. A koponya és a váz töredékes és hiányos, az állkapocs hiányzik. A nemi jellegek átlaga +2,0. A koponya erősen robosztus. A nyílvarrat caudalis harmadában egy varratcsont látható. 199. objektum, S-245, szarmata sír. Leltári szám: 2007. 2. 9.: 30 40 éves férfi. A koponya hiányzik, az állkapocs és a váz töredékes és hiányos. A nemi jellegek átlaga+1,3. Az eredmények megvitatása A szarmata sírok csontanyagának vizsgálatából a kis esetszám és a leletek rossz megtartása miatt a vizsgált népességre vonatkozó következtetés nem vonható le. A gepida egyének esetén azonban sikerült megfigyelnünk néhány olyan jellegzetességet, melyek az általunk vizsgált, a lelőhelyről előkerült egyének többségének csontmaradványán jelentkeztek. Az itt eltemetett gepidákra a nemi jellegek vizsgálata alapján sem a hiperfeminitás, sem a hipermaszkulinitás nem volt jellemző (annak ellenére sem, hogy néhány egyén meglehetősen robusztus testalkattal rendelkezett). A koponyák többsége a koponya hosszúság szélességi jelzője (8:1) alapján hosszú, vagy közepesen hosszú volt (1. és 2. táblázat). Az agykoponya jellemzően magas, a homlok széles, a koponyakapacitás pedig nagy volt. A különböző módszerekkel elvégzett testmagasság-számítás szerint a vizsgált férfiak testmagassága 164,0 és 178,8 cm között variált (3. és 4. táblázat). A szemüreg az esetek jelentős részében kerek, az orr pedig keskeny volt, torus mandibularis egyetlen esetben sem fordult elő (5. táblázat). Kismértékű alveoláris prognathia több esetben is jelentkezett (ez összefüggésben lehet a koponyák mesterséges torzításával is). Figyelemre méltó a kis esetszámhoz képest viszonylag nagy számban jelentkező mesterséges koponyatorzítás. Vizsgálatunk során három gepida férfi, egy gepida nő és gyermek, valamint egy juvenis korú, nem meghatározható nemű szarmata egyén esetén figyeltük meg a koponya művi torzítását. A Kárpát-medencétől keletre, a Don, a Volga és az Ural vidékén a késő szarmatakorból származó koponyákon sok esetben fedezhető fel a mesterséges torzítás nyoma. 30 Amíg a gepida nép hazai temetőiben ez a szokás nem számít különlegesnek, addig hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát ez idáig csak egyetlen lelőhelyen feltárt szarmata kori szériából ismertettek. 31 Lehetséges okként itt megemlíthetjük azt, hogy a feltárt szarmata temetők csontanyaga szinte kivétel nélkül nagyon rossz megtartású, ennek köszönhetően a koponya mesterséges torzítását az esetek döntő többségében nem vizsgálhatjuk. A fent leírtak ismeretében a szarmata kori, torzított koponyájú egyén pontos régészeti datálása különösen fontos lehet. A régészeti dokumentáció alapján a sírt egy szarmata kori gödörből tárták fel. A sírban egy fülbevaló kivételével sírmellékletet egyáltalán nem találtak, ennek ellenére a vizsgált egyén szarmata etnikumhoz tartozása a sír helye alapján nem lehet kétséges. A szarmata gödörből feltárt koponyát összehasonlítva a gepida egyének koponyáival megállapítható, hogy a torzítás módja alapján jelentős különbség nem figyelhető meg. A torzítás minden esetben homlok nyakszirti típusú volt, kialakításához két bandázst együttesen használtak fel. A torzítás módja ezek alapján pontosan megfelelt a korábbiakban Bartucz által vizsgált 21 makrokefál gepida koponyán megfigyeltekkel. 32 Az első kötés a homlok és a nyakszirt között futott, míg a másik a fejtetőről, a koronavarrattal párhuzamosan húzódott a mandibula irányába. Ezen pólyák lefutása és szélessége több esetben nemcsak a koponya torzulásának módja alapján volt kikövetkeztethető, hanem a pólyák szorossága következtében a koponyacsontokon kialakult bemélyedések alapján is (a torzítópólyák szélessége ezek alapján 18 és 35 mm között variált). Anyagunkban több olyan eset is előfordult, ahol a homlokon, vagy a nyakszirten nem volt észrevehető benyomódás. Ezekben az esetekben a bandázs segítségével kialakított, a koponyacsontokra gyakorolt nyomás egyértelműen nagyobb területen oszlott el. Az irodalomból ismert, hogy a torzításhoz több esetben valamilyen kemény anyagból (pl: fából) készült lapot, vagy lemezt használtak. 33 Véleményünk szerint az általunk vizsgált koponyákon e fent említett, nagyobb felületre kiterjedő nyomást a pólyák szélesebbre tekerésével érték el, esetleg egy olyan a pólya anyagánál valamivel merevebb anyag felhasználásával, mely a koponya felülnézetből megfigyelhető ívét nem módosította jelentősen. Pap és Józsa számos olyan elváltozást említ, mely a koponya mesterséges torzításának köszönhetően alakult ki. Vizsgálati anyagunkban ezek közül többet is észleltünk. Az állkapocsízület elváltozása a esetek közül egy kivételével minden esetben kialakult. Az egyetlen esetben, ahol ez nem jelentkezett (Rokkant-Föld I. 3. 30 KULCSÁR Valéria 1998. 31 DIMÉN Orsolya 2003, BERECZKI Zsolt MARCSIK Antónia 2005. 32 BARTUCZ Lajos 1936 1966. 33 BARTUCZ Lajos 1936, 1966. 34 PAP Ildikó JÓZSA László 2006. 331

lh. 88. obj. S-122), a koponya torzulása olyannyira kismértékű volt, hogy az állkapocsízület elváltozása valószínűleg ennek köszönhetően nem alakult ki. Alveoláris prognathiát minden torzított koponyájú egyén esetén észleltünk, bár ez egyetlen esetben sem volt olyan mértékű, mint a Pap és Józsa által vizsgált esetekben. 35 Azt azonban nem tudjuk, hogy ez a morfológiai jelleg a vizsgált népességre egyébként is jellemző volt-e, vagy csak a torzítás következtében alakult ki. A külső hallójárat elkeskenyedését, valamint a koponyaűri nyomásfokozódás jelei közül a Pacchioni granulumokat és a mély érbenyomatokat egyaránt megfigyeltük. Vizsgálatunk eredményeit a könnyebb áttekinthetőség érdekében táblázatban foglaltuk össze (6. táblázat). Az általunk vizsgált makrokefál koponyák esetén a nemi megoszlás nagyfokú férfidominanciát mutatott, azonban ebből a kis esetszám miatt következtetés nem vonható le. A csípőízületben kialakult jelentős ízületi gyulladást (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 87. objektum, S-121), valamint csípőficamot (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 90. objektum, S-l25) egyaránt egy esetben figyeltünk meg. A sarokcsontokon, a térdkalácsokon és a gerincoszlopon több esetben is előfordult fokozott igénybevételre utaló jel (Schmorl-hernia, enthesopathia, spondylosis deformans). Cribra orbitalia összesen két esetben jelentkezett (Rokkant Föld I. 3. lelőhely, 84. objektum S-l 18 és 90. objektum S-125). A vizsgált népességek analógiáit a kis esetszám és a csontok rossz megtartása miatt klasszikus antropológiai módszerekkel nem lehetett megkeresni. Összefoglalás A szarmata sírok csontanyagának vizsgálatából a népességre vonatkozó messzemenő következtetés nem vonható le, a gepida egyéneknél azonban megfigyeltünk néhány olyan jellegzetességet, mely az általunk vizsgált, a lelőhelyről előkerült egyének többségének csontmaradványán jelentkezett. A Rokkant Föld I. 3. lelőhelyről feltárt gepida egyénekre a nemi jellegek vizsgálata alapján sem a hiperfeminitás, sem a hipermaszkulinitás nem volt jellemző. A koponyák többsége a koponya hosszúság-szélességi jelzője alapján hosszú, vagy közepesen hosszú volt. Az agykoponya jellemzően magas, a homlok széles, a koponya kapacitása pedig nagy volt. Az elvégzett testmagasság számítás szerint a vizsgált férfiak testmagassága 164 és 178,8 cm között variált. A szemüreg az esetek jelentős részében kerek, az orr pedig keskeny volt, torus mandibularis egyetlen esetben sem fordult elő. Kismértékű alveoláris prognathia több esetben is jelentkezett (ez valószínűleg részben a koponyák mesterséges torzításának is köszönhető). Vizsgálatunk során három gepida férfi, egy gepida nő, egy gepida gyermek, valamint egy juvenis korú, nem meghatározható nemű szarmata egyén esetén figyeltük meg a koponya művi torzítását. A szarmata kori fiatalkorú egyén feltárásakor a régészeti dokumentáció tanúsága szerint egy fülbevaló kivételével sírmellékletet nem találtak, így a sír pontos datálása a feltáró régészek szerint csak a sír helye ill. helyzete alapján volt lehetséges. Ezt a tényt esetünkben azért fontos megemlíteni, ugyanis hazai szarmata temetkezésekből származó makrokefál koponyát ez idáig mindössze egyetlen lelőhelyen tártak fel. A torzítás módja alapján az általunk vizsgált gepidák és a fiatal egyén koponyája nem különbözik jelentősen. A torzítás minden esetben homlok nyakszirti típusú volt. Kialakításához két bandázst együttesen használtak fel. Az első a homlok és a nyakszirt között futott, míg a másik a fejtetőről, a koronavarrattal párhuzamosan húzódott a mandibula irányába. Ezen pólyák lefutása és szélessége több esetben nemcsak a koponya torzulásának módja alapján volt kikövetkeztethető, hanem a pólyák szorossága következtében a koponyacsontokon kialakult bemélyedések alapján is. Anyagunkban több olyan eset is előfordult, ahol a homlokon, vagy a nyakszirten nem volt észrevehető pólya okozta benyomódás, ezekben az esetekben a bandázs segítségével kialakított nyomás valószínűleg nagyobb területen oszlott el. Ezt azonban véleményünk szerint a pólyák szélesebbre tekerésével érték el, nem pedig egy sík tárgy használatával. A koponya mesterséges torzításának köszönhetően kialakult elváltozások közül megfigyeltük a temporomandibularis ízület és a külső hallójárat elváltozását, a megnövekedett koponyaűri nyomás jeleit, valamint a kismértékben jelentkező alveoláris prognathiát. A makrokefál koponyák nemi megoszlása nagyfokú férfidominanciát mutatott, azonban ezt a kis esetszám miatt óvatosan kell fogadnunk. A csípőízületben kialakult jelentős ízületi gyulladást és csípőficamot egyaránt egy esetben figyeltünk meg. A sarokcsontokon, a térdkalácsokon és a gerincoszlopon több esetben is előfordult fokozott igénybevételre utaló jel, cribra orbitalia két esetben jelentkezett. Összehasonlító vizsgálatokat a kis esetszám és a csontok rossz megtartása miatt nem tudtunk végezni. Köszönetnyilvánítás Szeretnénk kifejezni köszönetünket Csányi Mariettának és Tárnoki Juditnak, amiért a feltárás régészeti dokumentációját teljes egészében rendelkezésünkre bocsátották, emellett kérdéseinkkel is bármikor zavarhattuk őket. Köszönjük Pap Ildikónak és Józsa Lászlónak, hogy megjelenés alatt álló tanulmányukat munkánkhoz felhasználhattuk, valamint Marcsik Antóniának a kárpát-medencei szarmaták embertani szakirodalmának megismerésében nyújtott segítségét. 35 PAP Ildikó JÓZSA László 2006. 332

IRODALOM ACSÁDI György NEMESKÉRI János 1970. History of human life span and mortality. Budapest, Akadémiai Kiadó. BARTUCZ Lajos 1936. A kiszombori gepida temető koponyái. Dolgozatok 13; 178 204. 1961. Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sarmatcnzeit in Ungarn. Acta Arch. Hung. 13; 157 229. 1966. Paleopathologia III. A praehistorikus trepanáció és orvostörténeti vonatkozású sírleletek. Budapest, Az Országos Orvostörténeti Könyvtár kiadványa. BERECZKI Zsolt MARCSIK Antónia 2005. Újabb torzított koponyaleletek az Alföldről. In: Korsós, Z. (szerk.,1: IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói. Budapest, 29 34. BERNÉRT Zsolt 2005. Palcoantropológiai programcsomag. Fol. Anthr. 3; 71 74. CZÉKUS Géza 1997. Anthropological presentation of skeletons from the Vernsic-Na (Vojvodina, Yugoslavia) cemetery from the Sarmatian age (4-5th centuries). Acta Biologica XLII.; 17 24. DIMÉN Orsolya 2003. Adatok a szarmata időszak embertani feldolgozásához (Madaras Halmok). Szakdolgozat, Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar Embertani Tanszék. ÉRY Kinga KRALOVÁNSZKY Alán NEMESKÉRI János 1963. Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthr. Közi. 7; 41 90. FARKAS Gyula MARCSIK Antónia SZÁLAI Ferenc 1991. Békéscsaba területének embertani leletei. In: Jankovich, B. D., Erdmann Gy. (szerk.): Békéscsaba története. Békéscsaba Megyei Jogú Város. 313 384. GÁSPÁR János 1931. Gepidengräber in Ungarn. Mitt. Anthr. Ges. In Wien. 61. Bd. GINZBURG, Vulf Veniaminovics ŽIROV, E. V. 1949. Antropologiceskiematerialy iz Kelkolkogo katakombnogo mogiln'ika v doline r. Talas, Kirgizkoj SSR. Sbornik MAE 10; 211 265. GUBA Zsuzsanna SZATHMÁRY László MARCSIK Antónia 2002. Az Alföld (Sarmatia) és a Dunántúl (Pannónia) népességének elkülönülése a Kr. utáni első négy évszázadban. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött Tudományos Ülésének Előadásai. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Kiadványai. Nyíregyháza. 64 68. ISCAN, M. Yasar LOTH, Susan R. WRIGHT, Ronald.K. 1984. Age estimation from the rib by phase analisys: White Males. J. Forensic Sciences 29; 1094 1104. KŐVÁRI Ivett SZATHMÁRY László 2003. A továbbélés megítélése az Ároktő, Csik-Gát lelőhelyen feltárt 5 9. századi csontvázleletek alapján (Assessment of surviving relying upon the V IX th century skeletal findings dug up at the location of Ároktő, Csík-Gát). HOME XLII; 135 163. KULCSÁR Valéria 1998. A kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. Múzeumi Füzetek 49. Aszód, Osváth Gedeon Múzeumi Alapítvány, 13. o. LEWIS, Mary E. 2004. Endocranial Lesions in Non-adult Skeletons: Understanding their Aetiology. Int. J. Osteorch. 14; 82 97. LIPTÁK Pál 1955. Recherches anthropologiques sur les ossements avares des environs d'üllő. Acta Arch. Hung. 6; 231 316. 1959. Anthropologische Funde von Ócsa aus der Sarmatenzeit. Fol. Arch. U; 91 94. 1972. Der Anthropologische Fund von dem Achcrhof Szabadszállás- Bocka (A Szabadszállás-Воска tanyai embertani lelet). Cumania I. Archeológia 137 141. MALÁN Mihály 1939. A kecskeméti jazyg sírok embertani vizsgálata. Fol. Arch 1-2; 108 109. MARCSIK Antónia 1975. A püspökladányi szarmatakori sorozat embertani feldolgozása. DMÉ; 191 198. MARTIN, Rudolf SALLER, Kari 1957. Lehrbuch der Anthropologie. I II. Fischer Verlag, Stuttgart. MEINDL, Richard S LOVEJOY, С Owen 1985. Ectocranial Suture Closure: A revised method for the determination of skclethal age at death based ont he lateral-anterior sutures. Am. J. Phys. Anthrop. 67; 51 63. ORTNER, Donald J. PUTSCHAR, Walter G. J. 1981. Identification of Pathological Conditions in Human Skeletal Remains. Smithsonian Contributions to Anthropology 28. Smithsonian Institution Press, Washington. PAP Ildikó 1983. Az endrőd-szujókercszti szarmata-kori sorozat és gepida sír embertani feldolgozása. In: HVaday A., Szőke B. M.: Szarmata temető és gepida sír Endrőd-Szujókereszten. Comm.Arch.Hung.79 132. PAP Ildikó JÓZSA László 2006. A koponyatorzítás és annak következményei. In: Újlaki Pongrácz, Zs. (szerk): Hadak Útján" Népességek és iparok a népvándorlás korában. A Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak XVI. Konferenciáján elhangzott előadások. 85 93. RÖSING, Friedrich W. 1988. Körperhöhenrekonstruktion aus Skelettmassen. In: Knussmann R. (cd): Anthropologie.Handbuch der vergleichenden Biologie des Menschen. Band I., Stuttgart New York. SCHOUR, Isaac MASSLER, Maury 1941 The development of the human dentation. J. Am. Dent. Assoc. 28; 1153 1160. SJ0VOLD, Torstein 1990. Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Hum. Evol.5; 431 447. STLOUKAL, Milan HANÁKOVÁ, Hana 1978. Die Lange der Langsknochen altslawischer bevölkerungen unter besonderer berücksichtigung von Washstumsfragen. Homo 29; 53 69. SZATHMÁRY László MARCSIK Antónia KŐVÁRI Ivett 2002. Az Alföld Kr. utáni első fél évezrede embertani előtanulmány. A Magyar Tudományos Akadémia Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testülete 10 éves jubileumi közgyűléssel egybekötött Tudományos Ülésének Előadásai. MTA Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Tudományos Testületének Kiadványai. Nyíregyháza. 85 90. TODD, T. Wingate 1920. Age Changes in the Pubis Bone: I. The Male White Pubis. Am J. Phys. Antr. 3; 285 334. TÓTH Tibor 1965. A honfoglaló magyarság ethnogenezisének problémája. Anthr. Közi. 9; 139 149. 1973. Korai periódusok a magyar nép származásában. Anthr. Közi. 12; 5 12. VADAI Andrea KISZELY István 1980 1981. Sarmatische Graber in Tiszakürt Homokos. Mitt. Arch. 10/11; 109 117. VARGA Péter Zsolt BERNÉRT Zsolt FÓTHI Erzsébet 2003. Antropológiai adatok a Szolnok-Szanda germánkori temetőhöz. In: Penksza, K., Korsós, Z., Pap, I.(szerk.): III. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium, Előadások összefoglalói. Budapest, 313 316. 333

Rövidítések jegyzéke Acta Arch.Hung. Acta Archeologica Scientiarum Hungaricae Am.J.Phys.Anthrop. American Journal of Physical Anthropology Anthr.Közl. Anthropológiai Közlemények Comm.Arch.Hung. Comminucationes Archeologicae Hungáriáé DMÉ A Debreceni Déri Múzeum Evkönyve Fol.Anthr. Fólia Anthropologica Fol.Arch. Fólia Archeologica HÓMÉ A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve Hum.Evol. Humán Evolution Mitt.Arch. Mitteilungen des Archáologischen Institutes der Ungarischen Akademie der Wissenschaftten Int.J.Osteorch. International Journal of Osteoarcheology J.Am.Dent.Assoc. The Journal of American Dental Association Í.Forensic Sciences Journal of Forensic Sciences Mitt.Anthr.Ges.In Wien Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft in Wien Sbornik MAE Sbornik Muzea Antropologii Etnografii 1. táblázat A vizsgált koponyák paraméterei Martin szám/ Obj.-Strat 82.-115. torzított 86.-120. torzított Rokkant Föld 1.3.lelőhely 88.-122. 87.-121. torzított Rokkant Föld IIAlelöhely 219.-277. 368.-255. 90.-133. 118.-252.! 1 183 169 192 191 173 202 1/c 180 188 168 2 177 166 187 192 170 3 182 167 182 184 167 5 97 100 7 32 8 135 129 140 147 133 132 9 97 94 92 105 92 94 102 10 118 106 113 123 118 113 114 11 121 109 127 129 114 113 12 106 110 120 107 113 17 134 128 20 124 112 114 127 110 23 502 486 541 550 491 24 167 146 150 172 150 25 138 130 26 113 130 140 124 27 121 125 125 110 _ 28 129 113 28/1 64 64 70 57 63 29 120 107 114 126 109 30 117 98 110 108 101 31 101 93 334

Martin szám/ Obj.-Strat 82.-115. torzított 86.-120. torzított Rokkant Föld 1.3.lelőhely 88.-122. 87.-121. torzított Rokkant Föld II.4.lelőhely 219.-277. 368.-255. 90.-133. 118.-252. 31/1 61 65 66 58 62 basion-a ntibasion 136 38 1477,5 1212,0 1477,8 1660,8 1283,2 40 93 43 105 105 104 101 97 111 45 97 127-46 96 91 47 105 121 48 61 72 58 51 43 37 41 39 52 32 35 34 32 54 25 23 55 54 40 60 61 58 57 60 62 45 40 39 63 36 40 65 114 115 123 66 105 90 109 103 69 30 35 32 24 27 70 68 60 68 65 67 71 36 31 31 33 29 34 28 31 335

2. táblázat A vizsgált koponyák paramétereiből számított indexek Martin szám/ Obj.-Strat Rokkant Föld I.3.1előhely Rokkant Föld IIAlelőhely 82.-115 86.-120 87.-121 88.-122 219.-277 368.-255 90.-133 118.-252 8:1 73,8 76,3 72,9 77,0 76,9 65,35 17:1 79,3 74,0 17:8 103,9 96,2 20:1 67,8 66,3 59,4 66,5 63,6 20:8 91,9 86,8 81,4 86,4 82,7 9:8 71,9 72,9 65,7 71,4 69,2 77,27 47:45 82,7 48:45 48,0 52:51 74,4 94,6 82,9 82,0 54:55 46,3 57,5 63:62-102,6 3. táblázat A vázcsontok paraméterei Lelőhely Martin No. Clavicula Humerus Ulna Radius Femur Tibia Fibula Calcaneus Oldal bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb bal jobb 82.obj.Sl 15 86.obj.S- 120 159 155 343 348 280 252 493 488 395 90 90 142 138 313 317 251 225 433 433 340 339 335 332 71 71 Rokkant Föld U.lh. 87.obj.S- 121 307 447 362 86 85 88.obj.S- 122 328 276 252 252 466 382 383 372 82 85 90.obj.S- 125 147 335 279 253 478 385 388 83 81 219.obj.S -277 132 289 236 218 368.obj.S -255 137 317 312 263 259 241 239 418 417 347 347 344 344 78 78 Rokkant Föld IIAlh. 118.obj.S -252 129 312 311 259 415 334 330 82 80

4. táblázat A vázcsontok paramétereiből számított testmagasság A használt módszer A vázcsont neve 82.obj.S-l 1 5 86.obj.S-12 0 87.obj. S-121 Rokkant Föld 1.3.lelőhely 88.obj.S-12 2 90.obj.S-12 5 219.obj.S-2 77 368.obj.S-2 55 Rokkant Föld IIAlelőhel y 118.obj.S-2 52 Sjovold (1990) Pearson- Rösing (1988) femur 178,8 163,2 167,0 172,1 175,4 159,0 158,3 tibia 177,3 159,0 166,4 173,2 174,5 161,5 156,6 numerus 178,6 164,5 160,8 170,5 173,8 152,5 164,3 162,9 radius 170,0 159,8 170,0 170,3 157,1 165,4 ulna 175,9 150,6 174,1 175,4 155,6 157,5 166,2 fíbula 156,0 169,9 159,8 átlag 176,1 158,9 164,8 171,6 173,9 155,1 161,3 161,0 femur 172,2 156,0 164,0 167,6 169,9 153,0 158,0 tibia 170,5 153,4 162,7 167,5 168,5 155,1 155,5 numerus 169,2 156,9 158,1 164,2 166,2 152,9 156,8 159,4 radius 166,1 155,2 166,1 166,4 155,0 160,2 átlag 169,5 155,4 161,6 166,4 167,7 154,0 156,3 157,7 5. táblázat A morfológiai vizsgálat eredményei Rokkant Föld 1.3.lelőhely Rokkant Föld IIAlelőhely 82.o. S-l 14 86.0. S-l 20 87.0. S-121 88.o. S-l 22 90.o. S-l 25 219.0. S-277 368.0. S-255 425.0. S-755 31.o. S-65 90.o. S-l 33 115.0. S-252 116.0. S-101 Ellipsoid + Ovoid + + + + + Pentagonoid + Sphenoid Norma verticalis Birsoid Rhomboid Plagiocephal Spheroid + + + + + kerek + + + + Orbita Szögletes + + + + + + + + Keskeny + + + + + Orr Széles + + + + + + + 337

Rokkant Föld 1.3.lelőhely Rokkant Föld IIAlclőhcly 82.o. S-l 14 86.o. S-l 20 87.o. S-121 88.o. S-122 90.o. S-l 25 219.0. S-277 368.o. S-255 425.0. S-755 31.o. S-65 90.o. S-133 115.0. S-252 116.0. S-101 Anthropin + + + + + Apertúra piriformís Fossa praenasalis Sulcus praenasalis + + + + + + + Broca 1. + Broca 2. + + + + + + Spina nasalis anterior Broca 3. Broca 4. Broca 5. + + + + + Nincs Alveolaris prognathia Kicsi + + + + + + + + Nagy + + + + Nincs + + Torus palatínus Kicsi + Nagy + + + + + + + + + Nincs + + + + + + + + + Torus mandibularis Kicsi Nagy + + + Nincs + + + + + + + Lapátfog Van + + + + + Meredek + A homlok íve ívelt + + + + + Lapos + + + + + + Curvoccipital + + + + A nyakszirt íve Bathrokran + Planoccipital + + + + + + +

Rokkant Föld 1.3.lelőhely Rokkant Föld II.4.1előhely 82.o. S-l 14 86.o. S-l 20 87.o. S-121 88.o. S-122 90.o. S-l 25 219.o. S-277 368.o. S-255 425.0. S-755 31.o. S-65 90,o. S-133 115.0. S-252 116.0. S-101 Sekély + + + + + + Fossa canina Közepes + Mély + + + + + 6. táblázat A torzított koponyákon megfigyelt elváltozások A torzítás típusa frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis frontooccipitalis A torzítópólyák száma Poroticus hypcrostosis jelentkczett-e, ha igen, hol Aszimmetriák az arcon Aszimmetriák a koponyavarratok lefutásában A koponyaüri nyomásfokozódás jelei A pórus acusticus externus alaki elváltozásai A mindkét oldalon jelentősen elkeskenyedett, és megnyúlt a fejtető irányába Tuber praebregmaticum jclentkczett-e Alveoláris prognathia 2 2 2 2 2 2 A jobb oldalon jelentős mértékű A bal szemürcgben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható Nincs aszimmetria Nincs jelentős elváltozás A temporomandibularis ízület elváltozásai Mindkét állkapocs feje hiányzik, így azok nem k A jobb szemüregben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható látható kóros elváltozás látható kóros elváltozás Mindkét oldalon jelentős mértékű Nincs elváltozás A jobb oldalon jelentős mértékű Nincs elváltozás Nincs elváltozás Nincs elváltozás A jobb szemüreg jelentősen nagyobb, mint a bal. Van sutura metopica, mely nem pontosan a saggitalis síkban érkezik a koronavarrathoz Pacchioni granulumok és mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Pacchioni granulumok és mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Kismértékben megnyúlt a fejtető irányába Nincs aszimmetria Nincs jelentős elváltozás A baloldalon jelentős mértékben megnyúlt a fejtető irányába, a jobb oldalon ez nem olyan kifejezett Nincs aszimmetria Nincs aszimmetria Pacchioni granulumok és közepesen mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Igen Igen Igen Igen Igen Az ízvápákon jelentős elváltozás nem jött létre, mindkét állkapocs feje hiányzik, így azok nem k A jobb szemüregben kismértékben kialakult eribra orbitalia látható Nincs aszimmetria Kórosan mély érlenyomatok láthatók a koponyacsontok belső felszínén Kismértékű Kismértékű Kismértékű Kismértékű Kismértékű 339

2. kép. 82. objektum, S-l 15. 40-45 éves férfi, oldalnézet /. kép. 82. objektum, S-l 15. 40-45 éves férfi, elölnézet 3. kép. 82. objektum, S-l 15. 40-45 éves férfi, felülnézet 340 4. kép. 86. objektum, S-l 20. 25-30 éves nő, elölnézet

5. kép. 86. objektum, S-l20. 25-30 éves nő, oldalnézet 6. kép. 86. objektum, S-l20. 25-30 éves nő, felülnézet 8. kép. 88. objektum, S-l 22. 20-25 éves férfi, oldalnézet 7. kép. 88. objektum, S-l 22. 20-25 éves férfi, elölnézet 341

9. kép. 88. objektum, S-l 22. 20-25 éves férfi, felülnézet 10 - kép- 90- objektum, S-125. 35-40 éves férfi, elölnezet 12. kép. 90. objektum, S-125. 35-40 éves férfi, felülnézet 11. kép. 90. objektum, S-125. 35-40 éves férfi, oldalnézet 342

14. kép. 218. objektum, S-276. 15-17 éves egyén, oldalnézet 13. kép. 218. objektum, S-276. 15-17 éves egyén, elölnézet A szerzők elérhetőségei: Hajdú Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem, Embertani Tanszék Budapest Pázmány Péter sétány 1/c 1117 kishajdu@freemail.hu Bernért Zsolt Magyar Természettudományi Múzeum, Embertani Tár Budapest Ludovika tér 2 6. 1083 bernert@nhmus.hu 15. kép. 218. objektum, S-276. 15-17 éves egyén, felülnézet 343

HAJDÚ TAMÁS 36 -BERNERT ZSOLT" ANTHROPOLOGICAL DATA TO SARMATIAN AND GÉPID AGE OF THE TISZA REGION Altogether 10 Sarmatic 8 Gépid and 3 undeterminable age graves were excavated by Csányi Marietta and Tárnoki Judit in area of Rákóczifalva Bivaly-lake in 2006.After the excavation the human bones were transported to the Hungarian Natural History Museum, where the authors examined the anthropological findings. We couldn't draw a conclusion from the anthropological examination's results of sarmatic graves, because of the osseine's bad preservation.whereas we noted some characteristic of gepids individuals which were appeared on the majority of examined skeletons. Neither hyperfeminin nor hypesmasculin were typical of the gepids individuals on the strength of sexual traits.most of the craniums were long or medium-long on the basis of length-width index of the skulls (8:l).The neurocranium was typically high, the forehead was wide and the capacity of the skull was big.the heights of the gepid men's body changed between 164,0 and 178,8 cm.in most cases the shape of the orbits were circular, the noses were narrow.additionally we noted slight alveolar prognathia. In the course of the examination we found artificial cranial deformation of six skulls.five were found in gepid graves and one was raised from a sarmatic grave.the archeologists didn't find grave-goods with the exception of earring in the sarmatic grave as it was wroted in the archeological documentation.after all the individual was sarmatic certainly on the basis of grave location.lt was important to mention that because macrocephalic sarmatic skulls had been excavated from just one archeological site (Madaras-Halmok) in the Carpathian Basin. In our opinion the sarmatic skull doesn't differ from gepids skulls in the way of artificial carnial deformation. The cranial deformation was fronto occipital in all cases, which were made by two bandages.the first bandage was wound at the forehead through the occipital.the second bandage was between the vertex and the mandible (in parallel with the suture coronalis).in most cases the running downs and the widths of this bandages not only were concluded from cranial deformation, but there were hollows on the external surface of cranial bones formed by the tigthness of the bandages The artificial cranial deformation caused some changes, for example the deformation of temporo-mandible joints and the acoustic meatus, the signs of the growed pressure in the intracranial cavitiy and the slight alveolar prognathia.the sexual distribution of macrocephalic skulls shows male dominance.unfortunatelly we can't draw a conclusion from this because of the low number of the cases. Additionally we found one case of coxarthritis and one case of luxation of the hip joints.in most cases we could note the signs of physical overload on the calcaneums, patellas and on the spine.two individuals had cribra orbitalia. We couldn't compare our results with other data using the way of any classical anthropological methods because of the bad preservation of the bones and the low number of cases. 36 Eötvös Loránd University, Department of Biological Anthropology 37 Hungarian Natural History Museum, Department of Anthropology 344