A FÜZESABONY-PUSZTASZIKSZÓI KÖZÉPSŐ BRONZKORI TEMETŐ EMBERTANI VIZSGÁLATA

Átírás

1 Anthrop. Közi. 47; 17 30, (2006) A FÜZESABONY-PUSZTASZIKSZÓI KÖZÉPSŐ BRONZKORI TEMETŐ EMBERTANI VIZSGÁLATA Hajdú Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Embertani Tanszék, Budapest Hajdú, T.: Anthropological examination of the Middle Bronze Age cemetery from Füzesabony- Pusztaszikszó. 30 graves of the Füzesabony culture from the Bronze Age were excavated by F. Kőszegi near Füzesabony in In total, 18 graves were examined in this study. In the course of the anthropological study the sex, age of death, morphological traits and pathological changes were examined, and the skull and long bones measured. In lack of physical anthropological literature dealing with the Füzesabony culture, thus the publication of results is important. According to the results 5 males, 5 females, 6 children and 2 individuals with undetermined sex were buried in this cemetery. The skulls of the males were archetypal mesokran and steno- or metriometop. The average skulls of females were steno- or metriometop. According to the method of Sjpvold (1990) the mean of the males stature was tall, and according to Pearson-Rösing (1988) was medium. Altogether, only one female s stature could be estimated. According to both previously mentioned methods, this woman was found to be tall. The males were found to be highly masculine while the females femininity was not so remarkable. The shape of the skulls were mostly ovoid from a norma verticalis point of view. The occipital bones were typically curvoccipital or bathrokran. Keywords: Physical anthropology, Bronze Age, Füzesabony culture. Bevezetés A középső bronzkorban a mai Magyarország északi, észak-keleti részének jelentős részét a füzesabonyi kultúra népessége tartotta megszállva (Kemenczei 1963). Az első jelentős, a füzesabonyi kultúrához köthető telep feltárását Tompa Ferenc végezte el Füzesabony-Öregdombon (Tompa 1936). A későbbiek során ez lett a kultúra névadó lelőhelye. A magyar régészet 1975-ben 95 (Bóna 1975), 1989-ben pedig már lelőhely (Kovács 1989) alapján körvonalazta a kultúra területét. Bóna (1975) szerint nyugatról a Galga- és a Felső-Ipoly völgye, keletről a Bodrog, illetve a Felső-Tisza völgye, északról a Szepesség, délről pedig a Tiszazug határolta a területet. Ezt a későbbi évek eredményei sem változtatták meg jelentősen (Kovács 1989). A mai Magyarország területén számos, a füzesabonyi kultúrához sorolható, nagy sírszámú temetőt találtak. Tompa Ferenc Hernádkakon és Megyaszón végzett ásatásokat, azonban a feltárt sírok embertani anyagát visszahantoltatta (Mozsolics 1946). Az azóta eltelt évtizedekben többek között Tiszafüreden és Füzesabonyban egyaránt több lelőhelyen, emellett Gelej-Kanálisdűlőben is feltártak nagy temetőket. Ezek részletes antropológiai feldolgozása azonban még nem történt meg. Tóth 1973-ban közreadta néhány Tiszafüred-Majoroshalomról származó férfi és női koponya Martin szerinti méretének átlagát. Farkas 1975-ben ismertetett 5 egyént ugyanerről a lelőhelyről (két maturus és egy adultus korú nőt, valamint két gyermeket). Szathmáry 1979-ben 17

2 Nagydobos-Sípos telekről egy adultus korú férfit, egy felnőtt nőt, valamint egy 5-6 éves gyermeket írt le ben Füzesabonytól körülbelül 3 km-re észak-nyugatra, Pusztaszikszón kavicskitermelés közben emberi csontokra bukkantak. A leletmentés során Kőszegi Frigyes összesen 30, a bronzkori füzesabonyi kultúrához tartozó sírt tárt fel. A temető régészeti ismertetése m egjelent (Kőszegi 1968). A feltárt sírok embertani anyagát jelenleg a M agyar Természettudományi Múzeum Embertani Tárában őrzik. Vizsgálatom célja a középső bronzkor embertani képéről szerzett ismereteink bővítése volt. Anyag és Módszer A feltárás során 30 sírra bukkantak, ebből 18 sír embertani anyagát tudtam megvizsgálni. A hiányzó 12 sír csontanyaga jelenleg nincs a Magyar Természettudományi M úzeum Embertani Tárában. A hiányzó sírok közül a feltáró régész véleménye szerint az 5., a 9., a 19. és a 27. emberi hamvakat tartalmazott. A 6. sírban töredékes koponya és váz volt, míg a 14. sírban a csontok egy urnában voltak eltemetve. A 15. sírban egy felkarcsont és koponyatöredékek, a 17. és 28. sírban egy-egy koponya és váz volt. A 18. sírban koponya és mellkas csonttöredékei feküdtek, a 21. sírban pedig a régész szerint egy gyermek csontváza feküdt. A 20. sírnak a régészeti feltáráskor már csak a helye volt meg, a feltáró régész a sírban nem talált emberi maradványokat. A morfológiai nem meghatározásánál a koponyán 8, az állkapcson 4. a hosszúcsontokon 9 nemi dimorfizmust mutató anatómiai jelleget vettem figyelembe (Ery és mtsai 1963, Acsádi és Nemeskéri 1970). A biológiai életkor becslésére az inf I. és inf. II., valamint a juvenis korcsoportúaknál felhasználtam a tej- és a maradó fogak számán és fejlettségi fokán (Schour és Massier 1941, Bodzsár és Zsákai 2003), valamint a végtagcsontok hosszán alapuló módszereket (Stloukal és Hanáková 1978). Az adultus és maturus korcsoportúaknál felhasználtam az os pubis felszíni változását (Todd 1920), az agykoponya varratainak külső (Meindl és Lovejoy 1985) és belső felszíni elcsontosodását (Nemeskéri et al. 1960), a molárisok kopottságának mértékét (Brothwell 1963), valamint a bordák sternalis végének morfológiai változásán alapuló módszert (Iscan et al. 1984). A metrikus eredmények kiszámítására Bemert programcsomagját használtam fel (Bem ert 2005). A testmagasságbecslést Pearson-Rösing és Sjpvold módszere alapján is elvégeztem (Rösing 1988, Sjövold 1990). A patológiás elváltozásokat Ortner és Putshar (1981) munkáját felhasználva makroszkóposán figyeltem meg. Vizsgálati eredmények A vizsgálható 18 sírból feltárt egyének közül öt esetben férfit, öt esetben pedig nőt határoztam meg. Két esetben a csontok rossz megtartása, hat esetben pedig az elhalálozási kor (infans I., ill. II. korcsoport) miatt a nem meghatározása nem volt lehetséges. A vizsgált leletek alapadatait az 1. táblázat tartalmazza. Az infans I. korcsoportba két, az infans II. korcsoportba négy, míg a juvenisek közé egy egyént soroltam. Három egyén az adultus, kettő a maturus korcsoportba tartozott, egy esetben pedig az anyag rossz megtartása miatt az elhalálozási kor az adultus-maturus besorolásnál pontosabban nem volt becsülhető (2. táblázat). 18

3 I. táblázat. A vizsgált egyének alapadatai. Table I. The basic data of examined individuals. Leltári szám Inventory No. Korcsoport-Age groups Sírszám Grave No. Nem Sex Életkor (év) Age (yrs) nő ? férfi férfi nő férfi nő férfi férfi nő 40^ nő táblázat. A nem és életkor szerinti megoszlás. Table 2. Distribution according to sex and age. Nem-Sex Férfiak Males Nők Females 7 Együtt Altogether Infans I Infans II Juvenis Adultus Maturus Senilis Összesen-Total A nemi jellegek vizsgálatának eredményei A nemi jellegek vizsgálatának eredményeit a 3. táblázat, azok átlagát a 4. táblázat tartalmazza. Az eredmények alapján a férfiaknál a szexualizáltság átlagos értéke +1,29 volt. A maszkulinitás a koponyán (+1,27) és a vázon (+1,37) is rendkívül erőteljesen jelentkezett. A koponyán a vizsgált jellegek közül a glabella és az arcus superciliaris, a trigonum mentale, a processus mastoideus, míg a vázon az angulus subpubicus, a sacrum, valamint a kismedence volt a leginkább férfias. A nők átlagos feminitása -0,81 (a koponyán -0,87, a vázon -0,78) volt. A koponyán a legnőiesebbnek a trigonum mentale és az angulus mandibulae adódott. A vázon a feminitás leginkább az incisura ischiadica major-on jelentkezett. 19

4 3. táblázat. A nemi jellegek vizsgálatának eredményei. Table 3. Results of the examination of the sexual traits. Sírszám--Grave No Nem-Sex $ c? <5 9 <? 9 <J $ 9? _ +2 _ _ i c*~, ON 'W _ <u D bű <u Z i Átlagok-Means -0,87 + 1,20 + 1,41-0,12 + 1,38-1,31 +0,77 + 1,29-0,29 + 1,00 4. táblázat. A vizsgált nemi jellegek átlagértékei. Table 4. Means of the examined sex traits. Nemi jellegek-sex traits Férftak-Males M Nők-Females M Nemi különbség Sex distance 1. Tuber frontale et parietale +0,40-1,67 2,07 2. Glabella, arcus superciliaris + 1,80-0,75 2,55 3. Processus mastoideus + 1,60-1,00 2,60 4. Protuberantia occipitalis externa + 1,50-0, Planum occipitale + 1,25 +0,25 1,00 6. Margo supraorbitalis +0,60-0,33 0,93 7. Arcus zygomaticus + 1,50-2,00 3,50 8. Facies zygomaticus + 1,40 0,00 1,40 9. Corpus mandibulae + 1,00 0,50 0, Trigonum mentale + 1,67-1,50 3, Angulus mandibulae +0,75-1,50 2, Caput mandibulae + 1,75-0,67 2, Pelvis major +0, Pelvis minor + 1, Angulus subpubicus +2, Foramen obturatum + 1, Incisura ischiadica major + 1,25-1,67 2, Sacrum +2, Caput femoris + 1,40-0,33 1, Linea aspera +0,80-0,33 1, Sulcus praeauricularis + 1,00-1,67 2,67 Átlagok-Means + 1,29-0,81 2,10 20

5 A temetőben a férfiak és nők között a nemi jellegek alapján meglehetősen nagy volt az átlagos távolság (2,1). Bár a feminitás a nőknél nem jelentkezett erőteljesen, a férfiaknál a maszkulinitás annyira kifejezett volt, hogy a nemek egymástól jól elkülöníthetőek voltak. A metrikus vizsgálat eredményei A koponyákon mért adatokat az 5. táblázat tartalmazza. A koponya a hosszúságszélesség jelző (8:1) alapján a 8. és a 11. sírban talált férfinél közepesen hosszú (1-2. ábra), a 12. sírban talált nőnél igen rövid volt (3. ábra). All. sírban fekvő férfi a koponya hosszúság-magasság jelzője (17:1) alapján a közepes, a szélesség-magasság (17:8) jelzője alapján az alacsony, a koponya hosszúság-fülmagasság (20:1) jelzője alapján a nagyon alacsony, a koponya szélesség-fülmagasság (20:8) jelzője alapján szintén a nagyon alacsony csoportba tartozott, emellett alacsony szemüreggel és széles szájpaddal rendelkezett. A négy számítható esetben a transversalis fronto-temporalis (9:8) jelzőt alapul véve mind a férfiak, mind a nők keskeny vagy közepesen keskeny homlokkal rendelkeztek. Sírszám-Grave No. Martin No. 5. táblázat. A koponyák antropometriai jellemzői. Table 5. Measurements and indices of the skulls _ _ I ll

6 5. táblázat folytatása. Table 5 continued. Martin No. Sírszám-Grave No :1 76,8 79, ,0-17: , : , : , : , :8-63,8 68, ,7 68,7-52: , : , A vázcsontok metrikus adatait a 6. táblázat tartalmazza. Öt férfinél és egy nőnél lehetett a testmagasságot számítani. Sjpvold (1990) módszerével, Martin (1957) beosztását alkalmazva ezek közül kettő közepesen magas (3., 22. sír), egy nagyközepes (8. sír) és egy magas (24. sír) férfi, valamint egy magas nő (12. sír). 6. táblázat. A vázcsontok paraméterei. Table 6. Measurements and indices of long bones. Sírszám-Grave No. Martin No d s C lavicula 6 1 d ,6 s - 26, ,5 d s d s d s s _ 52 _ _ d s J d s d Humerus 6 s s d a d s d 9 s d - 18,6 7:1 s - 21, , ,7 - d 90,0 6:5-82,6 73,9 79,2 80,9 77,3-77,3 - s 89,5 90,9 77,3 85,0 79,2 76, ,9-22

7 6. táblázat folytatása. Table 6 continued. Martin No Sírszám--Grave d s d s d s Radius 4 d _ _ 18 _ 14 _ 15 _ s d s M2 s... 17,0 d _ _ - - 5:4 d _ 87,5 75,0 _ 77,8 _ 78,6 _ 73,3 - s 75,0 82,3 76,5-82, ii Ml 11:12 13:14 Femur :2 d s d s d s d s d _ d s d s _ d 17.4 s - 16,7 14, d - 88,9 68,4-114,3-93,3-86,7 75,0 s - 83,3 72,2-118, d - 103,8 92, ,0 86,4 s 92,3 92,0 91,7-88, d 441 _ _ s d s d s d s d s d s d s d s d 18,7-19,1 20, s 18,8-20,0-21,

8 6. táblázat folytatása. Table 6 continued. Martin No II d 96,7 6:7-114,3 96,4 100,0 96,3 100,0 116,0 104,2 - Femur s 93,3 107,4 117,9 86,21 103,3 100,0 96,3 107,4 96,0 10:9 d 96,9-87,5 73,5 75,0 90,6 69,7-72,7 - s 90,6 81,8 87,5 72,2 77,1 81,8 74,2-66,7 - d Tibia la lb 2 8a 9a 10 10b 1 Ob: 1 9:8 9a:8a s d s d s d s d s d s d s d s d s d s d 21,6 22,9-22,0 21, s 21, , d 65,7 66,7-73,3 73,5 81,5 85,2-85,7 - s 65,7 76,7-72,4 86,7 77,8 77,8-90,9 - d 61,5 67,6-62,9 65,8 75, s 61,5 71,4-65,7 71,0 72,7 71,0-72,4 - Test- Sj0vold (1990) magasság Stature Pearson és Kosing (ivoo) (cm) U gyanezen síroknál a Pearson-Rösing féle (1988) módszert és a Martin (1957) szerinti beosztást alkalmazva egy kisközepes (22. sír), két közepesen magas (3., 8. sír), egy nagyközepes (24. sír) és egy magas (11. sír) férfi, valamint egy közepesen magas nő volt a vizsgálhatók között. A m orfológiai és taxonómiai vizsgálatok eredményei A koponya alakja felülnézetben az esetek döntő többségében ovális volt (7. táblázat). Alveoláris prognathia egyetlen esetben sem jelentkezett. A homlok a férfiaknál ívelt, míg a nőknél ívelt vagy meredek volt. A nyakszirt többnyire ívelt volt, de több esetben bathrokrania is előfordult. A többi vizsgált morfológiai jelleg nagymértékben variált, így ezekből a kis esetszám miatt jelentős következtetés nem vonható le. 24

9 A vizsgált egyének között a cromagnoid típus dominanciája volt megfigyelhető. Emellett előfordult egy rendkívül kevert, taxonómiailag meghatározhatatlan komponens is. A férfiakra általánosan jellemző koponyatípus legtisztábban a 8. és 11. sírból feltárt egyéneknél jelentkezett. Férfiaknál jellemző volt a nagyon robusztus, vastag falú, erősen maszkulin koponya, robusztus váz. A nők a férfiakhoz képest mind a koponyát, mind a vázat tekintve jelentős heterogenitást mutattak. 7. táblázat. A morfológiai vizsgálat eredményei. Table 8. Results of the morphological examination. Morfológiai jellegek Sírszám-1Grave No. Morphological traits Norma verticalis ovoid ovoid ovoid nem. nem. ovoid vizsg. vizsg. sphen. ovoid ovoid ovoid Orbita kerek szögi. kerek szögi. kerek nem nem nem nem kerek vizsg. vizsg. vizsg. vizsg. Orr széles kesk. kesk. széles széles nem nem nem nem kesk. vizsg. vizsg. vizsg. vizsg. Apertura piriformis anthr. sulcus sulcus sulcus nem nem nem nem anthr. anthr. praen.. praen.. praen.. vizsg. vizsg. vizsg. vizsg. Spina nasalis anterior nem nem nem nem nem nem í. 1. vizsg. vizsg. vizsg. vizsg. vizsg. vizsg. Alveolaris prognathia nincs nines nines nincs nincs nem nem nem nincs vizsg. vizsg. vizsg. nincs A homlok íve mered nem ívelt ívelt ívelt ívelt ívelt ívelt mered. Arch of forehead vizsg. ívelt A nyakszirt íve bathro curvoc curvoc curvoc bathro curvoc curvoc bathro nem bathro Nape arch kran cipital cipital cipital kran cipital cipital kran vizsg. kran Fossa canina mélysége nem mély közép. mély sekély közép. sekély sekély nem Fossa canina deepth vizsg. vizsg. sekély Kóros elváltozások és anatómiai variációk A temetőben periostitis három esetben fordult elő. A 3. és 12. sírokból feltárt egyéneknél a sípcsontok distalis végén, a 22. sírból feltárt egyénnél ugyanitt és mindkét combcsont distalis harmadában is jelentkezett. Poroticus hyperostosis szintén három esetben volt megfigyelhető (1., 25. és 30. sír). A szemüregben két esetben poroticus (1., 25. sír), egy esetben pedig cribroticus (30. sír) fázisú volt az elváltozás. A 30. sírban talált egyénnél a szemüreg mellett mindkét falcsonton is megfigyelhető volt a csontszerkezet cribroticus fellazulása (4. ábra). Az 1. sírból feltárt egyénnél csípőízületi gyulladás jelentkezett. Mindkét combcsont fején peremképződés és az ízületi porc kopása, emellett mindkét acetabulum szájadékának beszűkülése is kialakult. A gerinc elváltozásai közül a 3. sírnál a háti és ágyéki szakaszokon spondylosis deformans, az első és második nyaki csigolya jobb oldalán a kis ízület gyulladása volt megfigyelhető (5. ábra). A 8. sírnál spondylodiscitis alakult ki a háti csigolyák testén. Traumás elváltozást a 8. sírból feltárt férfi koponyáján, a homlokcsont jobb oldalán figyeltem meg. A maturus korú férfi a koponyasérülést biztosan túlélte, a gyógyulási 25

10 folyamatoknak köszönhetően a sérülés következtében kialakult nyílás mintegy negyedével csökkent az elhalálozás pillanatáig. A sérülés ellipszis alakú (mérete 30x25mm), a seb széle lekerekített volt. A koponya belső felszínén egy 10x8 mm-es csonttöredéket figyeltem meg. A sérülés létrejöttekor minden valószínűség szerint ez a csontdarab elmozdult az eredeti helyéről, majd az azt követő gyógyulási folyamatok során az eredetitől eltérő helyen rögzült. A sebszéleken gyulladás nyoma nem látható. Enthesopathia (3. sír, a sarokcsontokon), osteoid osteoma (22. sír, a homlokcsonton a jobb orbita felett) és áttört cysta/abscessus (1. sír, a maxilla-n mindkét első metszőfognál) egyaránt egy esetben fordult elő. Sutura metopica két esetben (12. és 25. sír) volt megfigyelhető. A lambdavarratban 9 esetben figyeltem meg varratcsontokat. Két egyénnél több kis (1., 22. sír), három egyénnél több nagy (3., 8., 25. sír), míg négy egyénnél kevés és közepesen nagy varratcsont volt jellemző. Az eredmények megvitatása A középső bronzkorban, a füzesabonyi kultúra klasszikus fázisában a kultúra temetőiben a halottakat minden esetben zsugorítva temették el (Kemenczei 1963). Tompa (1936) megfigyelése szerint Megyaszón a férfiakat a jobb (D-E-i irányban), míg a nőket a bal oldalukra (E-D-i irányban) fektették. Kőszegi (1968) a Füzesabony-Pusztaszikszón feltárt temető temetkezési rítusát is ismertette. Az embertani vizsgálatok során a férfiként azonosítottak mindegyike (3., 8., 11., 22. és 24. sír) a jobb oldalára volt fektetve. A nők közül négy egyén (1., 10., 26., 30. sír) a bal oldalán, egy pedig a megszokottól eltérően, a hátán (12. sír) feküdt. Az antropológiai módszerekkel nem meghatározható nemű egyének közül a 29. sírba temetett felnőtt a jobb oldalán, míg a 7. (4-6 éves) és 16. sírba (10-12 éves) temetett gyermekek a bal oldalukon feküdtek. A Szathmáry által 1979-ben leírt férfi koponyáján és csontvázán összesen 13 nemi jelleg volt vizsgálható. Ezek mindegyike +2-nek adódott, így a vizsgált férfi hypermasculin volt (Szathmáry 1979). Bár az általam vizsgált férfiak átlagos maszkulinitása ennyire nem volt kifejezett, a népesség férfitagjairól elmondható, hogy az átlagos szexualizáltságuk jelentősen férfias volt (+1,29). A Szathmáry által vizsgált felnőtt nő egyetlen vizsgálható nemi jellege -2-nek adódott. A Farkas által 1975-ben ismertetett két maturus korú nő nemi jellegeinek átlagához képest (-0,2, és -0,5) a Pusztaszikszón feltárt népesség nőtagjai ennél nőiesebbek voltak (-0,87), de az általam vizsgált nők átlagos feminitása sem volt jelentős mértékű. Farkas (1975) szerint mindkét Tiszafüred-Majoroshalmon feltárt maturus korú nő koponyája norma verticalis-ban pentagonoid volt. Szathmáry (1979) az általa leírt férfi koponyaformáját norma verticalis-ban elliptikusnak határozta meg. Ezzel szemben az általam vizsgált koponyák döntő többsége ovoid volt. A Farkas (1975) által leírt maturus korú nők egyikének volt csak számítható a testmagassága. Ez alapján a nő magas termetű volt. A Nagydobos-Sípos telken feltárt egyének termetéről nincs irodalmi adat. A tiszafüredi maturus korú nő termetéhez hasonlóan az általam vizsgált nő (12. sír) termete is magas volt. A taxonómiai összehasonlítást irodalmi adatok hiányában nem tudtam elvégezni. A tanulmányomban ismertetett, a füzesabonyi kultúrához sorolt temető a feltárt, azonban embertanilag nem vizsgált nagy sírszámú temetők feldolgozásához adhat a későbbiek során összehasonlítási alapot. Bár vizsgálatom egyes eredményei a temetőben 26

11 eltemetett egyénekről meglehetősen homogén embertani képet mutatattak, a kis esetszám miatt ezt óvatosan kell fogadnunk. 1. ábra: 8. sír, maturus férfi (elöl- és oldalnézet). Figure 1: Grave 8, mature male (frontal and lateral view). 2. ábra: 11. sír, adultus férfi (elöl- és oldalnézet). Figure 2: Grave 11, adult male (frontal and lateral view). 27

12 3. ábra: 12. sír, adultus nő (elöl- és oldalnézet). Figure 3: Grave 12, adult female (frontal and lateral view). 4. ábra: 30. sir, juvenilis nő (elöl- és oldalnézet). Figure 4: Grave 30, juvenile female (frontal and lateral view). 28

13 5. ábra: Traumás elváltozás a koponyán (8. sír, maturus férfi). Figure 5: Traumatic changes on the skull (grave 8, mature male). Irodalom Acsádi, Gy., Nemeskéri, J. (1970): History o f human life span and mortality. Akadémiai Kiadó, Budapest. Bemert, Zs. (2005): Paleoantropológiái programcsomag. Folia Anthr., 3: Bodzsár, É., Zsákai, A. (2003): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. Egyetemi tankönyv. Eötvös Kiadó, Budapest, pp Bóna, I. (1975): Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Arch. Hung. 49. Budapest. Brothwell, D.R. (1963): Digging up bones. The excavation, treatment and study of human skeletal remains. British Museum, London. Éry, K., Kralovánszky, A., Nemeskéri, J. (1963): Történeti népességek rekonstrukciójának reprezentációja. Anthrop. Közi., 7: Farkas, Gy. (1975): A Dél-Alföld őskorának paleoantropológiája. Kandidátusi értekezés. Szeged. Iscan, M.Y., Loth, S.R., Wright, R.K. (1984): Age estimation from the rib by phase analisys: White Males. J. Forensic Sciences, 29: Kemenczei, T. (1963): Adatok Észak-Magyarország későbronzkori történetéhez. Arch. Ért., 90: Kovács, T. (1989): Adatok az Ipoly-Zagyva-vidék középső bronzkorához. Arch. Ért., 114: Kőszegi, F. (1968): Mittelbzronzezeitliches Gräberfeld in Pusztaszikszó. Acta. Arch. Hung., 20: Martin, R., Saller, K. (1957): Lehrbuch der Anthropologie l-ii. Fischer Verlag, Stuttgart. Meindl, R.S., Lovejoy, C.O. (1985): Ectocranial Suture Closure: A revised method for the determination of skelethal age at death based ont he lateral-anterior sutures. Am. J. Phys. Anthrop., 67: Mozsolics, A. (1946): Steppei hagyományok a magyarországi bronzkorban. Arch. Ért., 3(7/9): Nemeskéri, J., Harsányi, L., Acsádi, Gy. (1960): Methoden zur Diagnose des Lebensalter von Skelettfunden. Anthrop. Anzeiger, 24: Ortner, D.J., Putshar, W.G.J. (1981): Identification of pathological conditions in human skeletal remains. Smithsonian Contributions to Anthropology. No. 28. Smithsonian Institution Press. Washington. Rösing, F.W. (1988): Körperhöhenrekonstruktion aus Skelettmassen. In: Knussmann, R. (Ed.) Anthropologie. Handbuch der vergleichenden Biologie des Menschen. Band I., Stuttgart-New York. 29

14 Schour, J., Massier, M. (1941): The development of the human dentation. J. Am. Dent. Assoc., 28: Sjpvold, T. (1990): Estimation of stature from long bones utilizing the line of organic correlation. Hum. Evol., 5: 431-^47. Stloukal, M., Hanáková, H. (1978): Die Lange der Langsknochen altslawischer bevölkerungen unter besonderer berücksichtigung von Washstumsfragen. Homo, 29: Szathmáry, L. (1979): A Déri Múzeum bronzkori csontvázleleteinek embertani vizsgálata. (Die anthropologische Untersuchung der Bronzezeit-Skelettfunde des Déri Museums.). DMÉ, 4: Todd, T.W. (1920): Age Changes in the Pubis Bone: I. The Male White Pubis. Am. J. Phys. Ann:, 3: Tompa, F. (1936): 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn BRGK, 24-25: Tóth, T. (1973): On the morfological modification of anthropological series in the Central Danubian Basin. Ann. Hist. - nat. Mus. Nat. Hung., 65: Levelezési cím: Mailing adress: Hajdú Tamás Eötvös Loránd Tudományegyetem Embertani Tanszék H-1117 Budapest Pázmány Péter s. 1/c. Hungary kishajdu@fre .hu 30