A Magyar Vasúti Egyesület ( HUNGRAIL) tagjainak összefoglalt álláspontja a 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet tervezett módosításaival kapcsolatosan Általános megjegyzések: A rendelet nem ad lehetőséget a beszámíthatóságra és a megfeleltethetőségre. Így egy általános (nagy) forgalmi vizsgával rendelkezőnek külön váltókezelői forgalmi vizsgát tennie, ha ilyen irányú tevékenységet kíván végezni. Ugyanígy ha egy országos pályahálózaton közlekedő mozdonyvezető MÁV utasítás szerinti saját célú pályahálózaton akar dolgozni, külön infrastruktúra vizsgát kell tenni, pedig a tudásanyag az előbbinek csak részhalmaza. A rendelet nem kezeli azokat az eseteket, mint amilyen F.1. és F.2. utasítás változásával, vagy a jövőben bármilyen más jellegű jelentős módosítással járó különbözeti vizsgáztatás. Szükséges definiálni, hogy azoknál, akiknek eddig nem volt előírva forgalmi szakvizsga, milyen vizsgával kell rendelkeznie 2013. január 1-vel. A villamosított vonalak üzemére vonatkozó E.101. utasításból vállalati hatáskörű vizsgát tettek a felsővezeték közelében dolgozók. Ezek között jelentős számban nemcsak MÁV Zrt. dolgozók voltak, akikre az utasítás és így a vizsgázási kötelezettség is hatályos. A 19/2011. NFM rendelet azonban tételesen ezt a fajta szakvizsgát nem ismeri (csak a forgalmi szolgálattevőnél találunk pályavasúti berendezés kezelési ismeretek vizsga). Célszerű azonban a vállalatinál magasabb szinten meghatározni ezt a vizsgakötelezettséget, mert részben a személy-, de részben a vasútbiztonságot is befolyásolja. Milyen eljárást kell tanúsítani a jövőben a vasúti társaságoknak a felsővezetékes vizsgák tekintetében? Konkrét megjegyzések : 1. A Rendelet 2. szakaszában foglalt értelmező rendelkezések 11. ponttal történő kiegészítése meglátásunk szerint nem szükséges, tekintettel arra, hogy a Rendelet háttérjogszabályai (többek között a 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről) a fogalmat tartalommal töltik ki. A tervezet új 12. pontban szerepelő meghatározást javasoljuk pontosítani. 2. A Rendelet 4. szakaszának módosításával kapcsolatosan javasoljuk, hogy az új (2a) bekezdés b, pontjában foglaltak teljesítése ne az engedély megszerzésének, hanem az adott képzés megkezdésének a feltétele legyen, egyúttal az alábbiakban jelzett szövegszerű javaslatot tesszük, mivel nem tartjuk életszerűnek, hogy a helyben, illetve a környéken lakó számára kötelező legyen az elszállásolás igénybe vétele. (A törlésre javasolt szövegrésszel kapcsolatosan jelezzük, hogy annak pontosítása mindenképpen indokolt volna mivel a szervezet fogalma nem értelmezhető.) 3. A 4 és 24 paragrafus kapcsán felmerül a kérdés, mi a teendő, ha az alapképzések helyszíne bővül pl. új partner igényel saját telephelyén képzést? 4. 4. (2a) b) nyilatkozik, hogy rendelkezik az egyes tanfolyamok esetében a képzés meghirdetett létszámának megfelelően képes biztosítani a képzésen részt vevők igény szerinti elszállásolását szálláshellyel, vagy szálláshely biztosítására vonatkozó szerződéssel szálláshely biztosításával foglalkozó szervezettel vagy természetes személlyel; 1
A 4 új (2a) bekezdés b. pontjában egyébként sem világos, hogyan kell értelmezni, hogy a tanfolyamok létszámának megfelelő szálláshelyekkel, rendelkezik, hiszen a 4 évre szóló kérelem pillanatában még nem tudható ezek száma, helye. 5. A Rendelet 4. szakaszának módosításával kapcsolatosan javasoljuk, hogy az új (2a) bekezdés c, pontját az alábbiak szerint javasoljuk kiegészíteni, ugyanakkor megjegyezzük, hogy a 22/2010. (XII. 20.) NFM rendelet a vasúti járművezetői engedélyről és a vasúti járművezetői tanúsítványról 12. (1) bekezdése alapján kiegészítő tanúsítvánnyal a vasúti járművezetőnek kell rendelkeznie. 6. 4. (2a)c) biztosítja, hogy a járműismereti gyakorlati képzést érvényes vasúti járművezetői engedéllyel, a járművezetési gyakorlati képzést érvényes vasúti járművezetői engedéllyel és a képzés tematikájának megfelelő, érvényes tanúsítvánnyal, valamint a mozdonyvezetés terén legalább három éves szakmai gyakorlattal rendelkező oktatók végzik. Amennyiben az oktató nem rendelkezik érvényes tanúsítvánnyal a vonatkozó vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre, akkor a képzés gyakorlati részén jelen kell lennie egy, az adott vasúti pályahálózatra vagy vasúti járműre vonatkozó tanúsítvánnyal rendelkező vasúti járművezetőnek; 7. A 4. új (2a) bekezdés és a 24. új (2a) bekezdés szerint szükséges vállalatirányítási rendszer előírását feleslegesnek és túlzónak tartjuk. Vitára adhat okot, hogy ez elektronikus rendszert jelent, vagy papír alapú vállalatirányítási kézikönyvet. Megítélésünk szerint a képző intézmény saját döntésének kell meghagyni, hogy él-e vállalatirányítási rendszer bevezetésének lehetőségével. Kis vagy közepes méretű vállalatoknál ez felesleges lehet, és ennek költségeit kénytelenek továbbhárítani a vevőik, a vasúti társaságok felé, amely tovább növeli azok működési terheit, és így közvetve a közúti közlekedést hozza versenyelőnybe a vasúttal szemben. Megfelelő vállalatmenedzsmenttel, belső ellenőrzésekkel a kitűzött minőségi célok minőségirányítási rendszer nélkül is elérhetőek. Megítélésünk szerint a képző intézmény saját döntésének kell meghagyni, hogy él-e minőségirányítási rendszer bevezetésével. Egy ilyen rendszer felesleges bevezetése szintén indokolatlan kiadásokkal jár, amelynek költségeit a képző intézmények szintén kénytelenek továbbhárítani a vevőik, a vasúti társaságok felé. 8. A 4. (2a) új bekezdés új c) pontjában, 14. új (5) bekezdésben, 15. új (5) bekezdésben, a 24. új (2a) bekezdésben a vasútszakmai oktatók, vizsgabiztosok számára előírt tanúsítvány kötelező meglétét indokolatlannak tartjuk. A tanúsítványt vasúti társaságok állíthatják ki, de egy a vasútszakmai oktató vagy vizsgabiztos nem feltétlenül áll vasúti társaság alkalmazásában, megbízásában, így nem világos, hogy esetükben a tanúsítványt kinek kellene kiállítania. 9. A 4. (4) bekezdésében a három napon belül szöveget javasoljuk 15 napon belül -re cserélni. 10. A 4 új (2b) bekezdés e. pontjában, hogyan kell értelmezni a nyilatkozatot: csak a főállású vagy a szerződéses oktatókra is vonatkozik, állni kell a költséget, vagy időt kell biztosítani. a képzésen való részvételre? 11. A 4. (6) bekezdésében vagy pontosabban kellene az adatszolgáltatás fogalmát/tartalmát definiálni, vagy a hatóságnak kell állásfoglalást/útmutatót adni ehhez. 2
12. Az 5. (1a) bekezdés arra enged következtetni, hogy gyakorlati vasútszakmai oktató (mozdonyvezető) kiképzést egyedül nem végezhet, a felügyelet alatti vezetési gyakorlatot teljesítő mozdonyvezető-gyakornokra ketten kell vigyázzanak. Hiszen a "képzésben részt vevő oktatók (jelen estben az oktató-mozdonyvezetők) feladatukat a munkavállalói feladatkörüktől teljesen elkülönítetten, befolyásmentesen tudják ellátni." A Rendelet 5. (1a) bekezdésével kapcsolatosan álláspontunk szerint a korábban kritériumként megfogalmazott irányítási, minőségbiztosítási rendszerek megléte, valamint a működési engedélyezés körében a hatóság által jóváhagyott döntési hatásköri lista véleményünk megfelelően biztosítja azt, hogy elkerülhető legyen az összeférhetetlenség. Megjegyezzük továbbá, hogy a hierarchizált munkaszervezetekben az összeférhetetlenség elkerülését külön utasítás szabályozza.) A fentiekre tekintettel javasoljuk törölni a bekezdést. 13. A 8. -ban megoldást kell találni arra is, hogy egy saját célú hálózaton nincs érettségizett vasúti járművezető, más is lehessen vasúti szakmai gyakorlati oktató. A Rendelet 8. (2) bekezdésének módosítása számunkra értelmezhetetlen, tekintettel arra, hogy érettségi végzettség nincsen. Szövegszerű javaslatot tenni nem áll módunkban, mivel a módosítás célja számunkra nem világos. 14. A 11. (1) bekezdésének bc.) pontjából javasoljuk törölni a képzési napok megjelölésével szöveget. 15. A 12 (3) bekezdése ellentétes a jelenleg hatályos felnőttképzési törvénnyel, mert a vasútbiztonsági elméleti tárgyak esetében nem ad felmentési lehetőséget (előzetesen megszerzett tudás felmérése, beszámítása, eltérő tanulási tényezők figyelembe vétele). A Rendelet 12. (3) bekezdésének módosítását kapcsán az alábbi javaslatot tesszük: 12. (3) Az alapképzés 3. mellékletben meghatározott kiegészítő témakörök elméleti tantárgyainak oktatásán való részvétel alól a rendelet 1. melléklet 101 pontjában meghatározott tevékenységét ellátó állami felsőfokú végzettséggel rendelkező, valamint az 5. (3a) szerinti további típusismereti képzésben részt vevő és a képzést megrendelő vasúti társaság együttes kérelmére a vizsgaközpont mentesítést adhat, ha a vasúti társaság igazolja, hogy a képzésben részt vevő felkészüléséhez a szükséges konzultációs lehetőség biztosított. 16. A Rendelet 14. (5) b, pontjában foglaltakat a gyakorlatban javasoljuk alkalmazni, hogy a már megszerzett jogosultságokat ne érintse ezzel párhuzamosan kérjük az intézkedés bizottsági felülvizsgálatát, mivel a korlátozás életszerűtlen, és hosszútávon végrehajthatatlan. A felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállalók az irányításban töltenek be szerepet, és aktív mozdonyvezetői tevékenységet nem látnak el a mozdonyvezetői képesítés megszerzésének középiskolai végzettség megléte a feltétele. 17. A Rendelet 14. (6) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatosan meglátásunk szerint valamennyi a vasúti járművezetők szakmai felügyeletét, irányítását ellátó járművezetői engedéllyel rendelkező, vagy oktatói névjegyzékben szereplő munkavállaló megfelel a vizsgabiztosi követelményeknek. Szövegszerű javaslatunk: 14. (6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti gyakorlat időtartamába beszámít a vasúti járművezetők felügyeletével, irányításával kapcsolatos tevékenység végzésének az időtartama is, amennyiben ez idő alatt a kérelmező érvényes mozdonyvezetői engedéllyel rendelkezett; illetve a benyújtott kérelemmel kapcsolatos képzési feladatok ellátása terén oktatóként szerzett tapasztalat is 3
.a mozdonyvezetői engedéllyel és tanúsítvánnyal végzett olyan vezető beosztású munkavállalói időszak, amelynek során vasúti járművezetők közvetlen irányítását látta el, valamint a kérelem tárgyának megfelelő oktatói, vizsgabiztosi tapasztalat ideje. Egyúttal a 14. (6) bekezdéséből a tanúsítvány meglétének szükségességét javasoljuk törölni. 18. A 15 új (5) bekezdésének 5 sorában elírás van a képzése szó helyett vizsgán szövegnek kell szerepelnie. A Rendelet 15. (5) bekezdésének első mondatában javasoljuk a vagy szót és -re cserélni: 15. (5) Az országos vasúti pályahálózaton vonatokat közlekedtető járművezetők vonaton szervezett gyakorlati vizsgáinak lefolytatására a vizsgabiztosnak mozdonyvezetői engedéllyel, vagy és az adott vonalra- és járműtípusra vonatkozó tanúsítvánnyal kell rendelkeznie. 19. 17. (2) bekezdését javasoljuk törölni. A Rendelet 17. (3) bekezdését javasoljuk törölni, tekintettel arra, hogy a vizsgatételek, vizsgakérdések a képzési programban szerepelnek, azaz nyilvánosak meglátásunk szerint az adott vizsgát megelőző eljárásrend szabályozása a Vizsgaközpont belső utasításának hatáskörébe tartozik. 20. A 19 (4) bekezdésének törlését javasoljuk, mert nem ad alkalmat a feladatok közötti súlyozásra. 21. A 24 új (2a ) bekezdésére ugyanaz a kérdés vonatkozik, mint a 4 új (2a) bekezdésére. 22. A 27 (1) bekezdésének 3. mondatában pontosítani kellene a szöveget a következő módon: az adott időszakos oktatási ciklus befejezésétől számított 23. A Rendelet 24. (2a) pontjában hivatkozott oktató vállalkozások kategóriája számunkra nem világos, javasoljuk az értelmezés kedvéért azt definiálni. Megjegyezzük, hogy a jelen szöveg alapján a saját jármű vezetői számára képzést nyújtó vasúti társaságra is vonatkozhat a jelen bekezdés holott mint a képzés egy speciális esete korábban már szabályozásra került. Gyakorlati észrevételünk a Rendelet 34. (1) bekezdésével kapcsolatosan, hogy a vizsga sikeres letételének megfelelően a vasúti társaság a sikeres vizsga elvégzését a tanúsítvány megjeleníti erre figyelemmel a nem látjuk indokoltnak, hogy további adminisztrációs terheket okozva a vasúti jármű vezetőnek ezen dokumentumokat is magánál kellene tartania. Erre tekintettel javasoljuk az utolsó mondatot törölni, egyebekben javasoljuk az alábbi pontosításokat eszközölni a tervezetben. 34. (1) Az alapvizsga eredményéről a vizsgaközpont a vizsgázó részére vizsgaigazolást ad, amely alapján a hatóság hatósági bizonyítványt vagy hatósági igazolványt állít ki. Az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont a munkavállaló részére vizsgaigazolást vizsgajegyzőkönyvet állít ki. A kiállított alapvizsga igazolásról és az időszakos vizsga eredményéről a vizsgaközpont írásban tájékoztatja a képző-, vagy regisztrált szervezetet. Az alap- és időszakos vizsgáról szóló vizsgaigazolásokat a vizsgázó köteles magánál tartani és a hatóság felszólítására felmutatni. 24. Az új 35/A. és 35/B. rendelkezéseit teljesen elfogadhatatlannak érezzük. Ezen szabályok ugyanis teljesen ellehetetlenítik olyan vasúti társaság mozdonyvezetői számára a vonalismeret megszerzését, amely vasúti társaság nem vett részt az új vasúti pálya építésének, vagy meglévő vasúti pálya átépítésének lebonyolításában. Azaz ha nem az adott vasúti társaság közlekedtetett az épülő új, vagy épülő vasútvonalon anyagvonatokat, építő meneteket, akkor a már elkészült új vagy átépített vasúti pályán a vonalismeret megszerzése teljesen ellehetetlenül a számukra. 4
Az új 35 -ban előképzési program fogalom szerepel, ilyet azonban a felnőttképzési törvény nem ismer. Az új 35/D nem adja meg, hogy a megváltozott biztonsági szabályokból tett vizsga milyen vizsgának minősül és milyen általános szabályok vonatkoznak rá. A Rendelet 35/A. (2) bekezdésében az alábbi pontosítást javasoljuk: 35/A (2) A vasúti társaságok, amelynek munkavállalói számára az új vasúti pályahálózat ismeret a munkavégzés feltétele, az előképzési program alapján megszervezik a vizsgabiztosok és vasútszakmai oktatók részére a vasúti pályahálózat ismeretre vonatkozó elméleti képzést. Ehhez a képzéshez nem szükséges a 4. szerinti képzési engedély vagy az 5. szerinti egyszerűsített képzési engedély. A képzést az előképzési program alapján bármely vasútszakmai oktató is megtarthatja, akinek általános vasúti pályahálózat ismereti, vagy forgalmi képesítése van. A Rendelet 35/B (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatosan meglátásunk szerint szükséges annak meghatározása, hogy a vasúti pálya milyen mértékű átalakítása esetén követendő az eljárás életszerűtlennek tartanánk, ha bármely jellemző megváltozása a tervezetben foglalt eljárás lebonyolítását indukálná. Javasoljuk törölni a Rendelet 35/B (7) bekezdésében foglaltakat, tekintettel arra, hogy az elővizsgát csak az átadás-átvételt megelőzően lehet megszerezni, de az elővizsgák, valamint a szakasz előző rendelkezései alapján a pályára vonatkozó képzések, vizsgáztatások elkezdődnek. (Arról, hogy a vasúti járművezető csak olyan vasúti pályán közlekedhet, amelyre vonatkozóan a tanúsítványában igazolt ismeretekkel bír, jogszabály rendelkezik.) A Rendelet 35/C (2) bekezdésének utolsó előtti mondatát javasoljuk kiegészíteni a jogszabályi hivatkozással. 35/C (2). Ehhez a képzéshez nem szükséges a 4. szerinti képzési engedély vagy az 5. szerinti egyszerűsített képzési engedély A Rendelet 35/D (1) bekezdésében foglaltakkal kapcsolatosan meglátásunk szerint szükséges annak meghatározása, a vasútbiztonsági szabályok milyen mértékű változása esetén követendő az eljárás életszerűtlennek tartanánk, ha minden módosítás a tervezetben foglalt eljárás lefolytatásához vezetne. Mellékletekhez : 1. Az 1.sz mellékletben figyelembe vett feladatkörök meghatározásánál a következő pontosítást javasoljuk (kiemelve félkövérrel) : A vasúti pálya felsővezeték, biztosítóberendezés, távközlő berendezés vasúti pályán történő műszaki állapotának előírás szerinti vizsgálata, mérése és ellenőrzése, a feltárt hiányosságok megszüntetése. Javasoljuk a 19/2011. NFM rendelet hatálya alól, az 1. sz. mellékletből törölni az elektrikust. 2. A 2. sz. mellékletnél nem egyértelmű, hogy ha a járművezetőknek több kategóriára van érvényes vizsgája, a 10 órás mennyiséget többször kell-e figyelembe venni? 3. A 3. sz. mellékletből a 20-22 sorszámú: távközlő berendezés, biztosítóberendezés és a felsővezetékes villamos vontatásra berendezett pálya személyzete kezelői vizsgákat (azok bonyolultsága végett) javasoljuk kivenni. Ennek indoka az, hogy a MÁV hálózatán előzetes felmérésünk alapján 650 állomási és nyíltvonali jelző és biztosítóberendezés üzemel. Ilyen mennyiségű tudásanyagból (kezelési szabályzatok) egy szűkebb körű hatósági vizsgabiztosi létszám felkészülni nem tud. Ezeket továbbra is a MÁV O.1. sz Utasításban kellene kezelni, egy adott területet jól ismerő vasútszakmai oktatói és vizsgabiztosi létszám alkalmazásával. 5
4. A fentieken túlmenően a Rendelettel kapcsolatosan a gyakorlati alkalmazás során felmerült egyéb problémákra is szeretnénk felhívni a figyelmet egyúttal az azok feloldására tett javaslatainkat az alábbiakban foglaljuk össze. 5. A Rendelet 3. számú mellékletében kerülnek meghatározásra a szükséges alapképzések, az V. fejezet 3.2. pont tartalmazza a Vonal- és állomásismereti modulokat, melyben előírásra került, hogy útvonalanként legalább egyszer sötétben kell felügyelet alatti vezetési gyakorlatot teljesíteni. 6. Az előírás végrehajtása során szembesültünk azzal, hogy sok vasútvonal esetében éjszaka a vasúti közlekedés szünetel, így a sötétben történő gyakorlatszerzés feltétele nem teljesíthető. Javasoljuk, hogy az alábbi szöveg szerepeljen a modulban (a javaslat aláhúzással kiemelve: Útvonalanként legalább 3 oda-vissza út, amelyből - amennyiben lehetséges - egy út sötétben történjen. Értelmezésünk szerint a sötétben kifejezés a napnyugta és a napkelte közötti időszakra utal. 7. Meglátásunk szerint a felügyelet alatti vezetési gyakorlat fogalma nincs definiálva a Rendeletben - a 2. 9. pont a felügyelet alatti munkavégzést határozza meg. Ez utóbbi fogalom álláspontunk szerint jobban megfelel a korábbi jól működő, és vasútbiztonsági szempontból is megfelelő gyakorlatnak, miszerint a vonalismereti vizsgához szükséges gyakorlat úgy szerezhető meg, hogy a vasúti járművezető a vasúti jármű vezetőfülkéjében utazik, de az nem feltétel, hogy vezesse is a járművet. A vasúti jármű vezető a megfigyeléssel szerez tapasztalatot. Erre tekintettel javasoljuk, hogy a modulban a felügyelet alatti vezetési gyakorlat helyett felügyelet alatti munkavégzés kifejezés kerüljön használatra. A fentiekkel összhangban javasoljuk a képzésben való részvétel feltételei közül törölni a kategória és típusismereti vizsgák meglétét annak érdekében, hogy a vonalismeret megszerzése történhessen olyan járművön is, amelyikre a képzésben résztvevőnek nincs kategória, és típusismereti vizsgája és a képzés célja sem a kategória, vagy típusismeret megszerzése. Egyúttal javasoljuk az alábbi táblázatnak megfelelően a Rendelet 3. mellékletét egy új I. 24. ponttal kiegészíteni. 6
3. melléklet I. 23. után Sorszám Képzés A képzésben való részvétel feltételei Az alapképzés témakörei Hatósági vizsga, vizsgatevékenységek 24 egyszerűsített vontatás-szolgáltatási alapképzés Betöltött 18. életév Középiskolai végzettség A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő témakörök: 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek 3.Vontatás-szolgáltatási ismeretek Kiegészítő témakörök: - Tűzvédelmi ismeretek - Egészségügyi ismeretek - Környezetvédelmi ismeretek - Munkavédelmi ismeretek Elméleti: Írásbeli, szóbeli 1. Jelzési ismeretek 2. Forgalmi ismeretek 3. Vontatás-szolgáltatási ismeretek Vizsgáztatás típusa/vizsgáztatásra jogosult Elméleti: Vizsgabizottság: 1 fő vizsgabiztos (forgalmi) 1 fő vizsgabiztos (műszaki) Betölthető munkakörök megnevezése 92. Hálózati vontatási főirányitó, irányító 93. Területi vontatási szolgáltatási központ vezető 94. Vontatási szolgáltatási telephelyvezető 96. Területi vontatási főirányító 97. Területi vontatási vezető Vontatásszolgáltatási tevékenység szervezése, irányítása és koordinálása. 98. Vontatási-telep vezető 99. Mozdonyfelvigyázó 100. Külsős mozdonyfelvigyázó 101. Vontatási reszortos 102. Vontatási (gépészeti) vonalellenőr 103. Vontatási vezetőmérnök 7