3. fejezet. A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok

75 3. fejezet A vegyi anyagok termelésével, importjával, exportjával és felhasználásával kapcsolatos legfontosabb aggályok Cél: áttekintést adni a vegyi anyagok termelésével, kereskedelmével és felhasználásával kapcsolatos problémák természetéről és amennyire ismert, a gondokat okozó vegyi anyagokról, vagy vegyi anyag kategóriákról. 3.1. A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolatos aggályok ismertetése Az elmúlt évek hazai tapasztalata azt mutatta, hogy a gazdálkodási gyakorlat az intenzív környezetvédelmet nem támogatta megfelelően. A beruházási eszközök általában szűkösen álltak a vállalatok rendelkezésére, ezért szó sem lehetett a nagymértékben szennyező technológiák, berendezések cseréjéről, ehelyett súlyos gondokat okozó esetekben kisebb beruházási vonzatú, de hosszabb távon drágább extenzív módszereket alkalmaztak. Rendszerint pl. korszerű tisztítóberendezéseket telepítettek korszerűtlen vagy közepes műszaki színvonalú termelőberendezések mellé. Ezzel nagyrészt lemondtak azokról az innovációs teljesítményekről, amit az új hulladékszegény technológiákkal a termelékenység növelésén, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésén keresztül nyerhettünk volna. Ennek következményeként sokan még ma is a vegyipart tekintik a természeti környezetet leginkább terhelő iparágnak. Bár az utóbbi években ez a helyzet jelentősen javult és főként a nagyobb cégek komoly erőfeszítéseket tesznek tevékenységük környezeti hatásainak mérséklésére, számos probléma vár még megoldásra. A környezeti terhelés egyik legsúlyosabb területe az emberi egészség közvetlen veszélyeztetése, az egészségre, a környezetre vagy az élővilágra veszélyes anyagok nem kielégítő tárolása, szállítása, alkalmazása és adott esetben későbbi megsemmisítése. A fogyasztói elvárások elsősorban a vegyipari termékek használati értékével, minőségével és árával kapcsolatosak, de egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a környezeti hatások csökkentésére (újrahasznosítás, lebonthatóság) vonatkozó igények is. Ez folyamatos innovációt kíván a vegyipari cégek részéről. Mivel az új termékek kifejlesztésének költsége egyre magasabb, a potenciális kockázatok mérséklésének igénye szintén a fúziók irányába hat. A környezetvédők, akiknek az értékrendjében a tiszta környezet iránti igény a társadalmi átlagnál magasabb, vezetik azt a törekvést, hogy a káros emissziók csökkenjenek, vagyis, hogy akár

76 az anyagi javak és szolgáltatások fogyasztásának csökkenése árán is sikerüljön az ökológiai értékeket megőriznünk. A vegyi anyagok importjával, termelésével és felhasználásával kapcsolatos problémák diagnosztizálásában és fontosság szerinti rangsorolásában a 3.1. és 3.2. Táblázat ad tájékoztatást. A 3.1. Táblázat áttekinti és leírja a problémaköröket, a problémák előfordulási helyét és körülhatárolja a vegyi anyagok jellemző csoportját. A 3.2. Táblázat az előbbiben felsorolt problémakörökkel kapcsolatos kiegészítő információkat és általános elemzést nyújt, beleértve többek között a legfontosabb aggályos területek rangsorolását. 3.1. Táblázat A vegyi anyagok importjával, gyártásával és felszanálásával kapcsolódó problémák leírása A probléma természete 1 Levegőszennyezés 2 Levegőszennyezés 3 Felszíni vizek szennyezése Budapesti kerület / Megye Budapest IV, V, VII, VIII, IX, X, XI, XII, XIII, XVIII, XIX, XXII Pest Baranya Bács-Kiskun Borsod-Abauj-Zemplén Csongrád Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron Somogy Szabolcs-Szatmár-Bereg Budapest XXII Komárom-Esztergom Győr-Moson-Sopron, települések az ország különböző pontjain Budapest IX, XVIII Baranya Borsod-Abauj-Zemplén Heves, Pest A probléma rövid leírása A közlekedés, az ipari és a szolgáltatások velejáró vagy hibás technológiában eredő kibocsátásai, szennyezései. Építményekben az azbeszttartalmú szigetelő anyaggal elöregszik és porzik. Felszíni vízbe, csatornába engedett, árvíz sodorta szennyezőanyagok, hulladékok, légi permetezés (elszóródás). Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) SO X, NO X, NH 3, Cl 2, CH, Pb, bűzös anyagok, kipufogó gázok Azbeszt rostok Ecetsav, cián nehézfémek, peszticidek, irtószerek, gyógyszergyári hulladék

77 A probléma természete Budapesti kerület / Megye 4 Talajszennyezés Budapest XIX, XX, XXII Pest Baranya Csongrád Hajdú-Bihar Heves Komárom-Esztergom 5 Felszín alatti Budapest IV, XV, XIX víz-, talajszennyezés 6 Levegő-, víz-, Budapest IV, XII, XIX, talajszennyezés Bács-Kiskun Győr-Moson-Sopron 7 Lomtalanítás okozta szennyezések, baleseti mérgezések 8 Gyermekjátékok okozta szennyezések 9 Hazai és import élelmiszerek szennyezése 10 Felhasználatlan gyógyszerek lakásokban 11 Vegyszeres szúnyogirtás 12 Vegyi anyag maradék élelmiszerben 13 Veszélyes hulladék nem kellő ártalmatlanítása 14 Belsőtéri levegőszennyezettség Heves, Pest, Zala Budapest és a nagyvárosok országos országos országos A probléma rövid leírása A vegyszerek és vegyszerhulladékok helytelen vagy illegális tárolása miatt a környezet szennyeződik. A vegyszerek helytelen vagy illegális használata, tárolása. Tűzeset, autófényezés, hígító használat, levegő-, víz- és talajszennyezés is. Lomtalanítás alkalmával ismételten előforduló gyermekkori mérgezések. Gyermekjátékok vegyi szennyezettsége. Hazai és import élelmiszerek vegyi szennyezettsége. Felhasználatlan gyógyszerek felhalmozódása lakásokban. 3.1. Táblázat/1 Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) Vegyes Peszticidek, irtószerek Szerves oldószerek, üzemanyag DNOC, Pb, kidobott gyógyszerek Ftalát Aflatoxin, ochratoxin, ólom, K-bikromát Vegyes országos Vegyszeres szúnyogirtás. Diklorvos, deltametrin országos Hiányosan ellenőrzött Állatgyógyszer, élelmiszerek importja. peszticid, Komárom-Esztergom, Győr-Moson-Sopron országos Hulladékégetők hibás működtetése. Tökéletlen lakásfűtés, rossz életmód, helytelen szellőztetési szokások. nehézfémek, PCB Szervetlen, szerves vegyületek, nehézfémek, klórozott CH-k CO dohányfüst azbeszt NO 2 formaldehid VOC

78 3.1. Táblázat/2 A probléma természete 15 Mezőgazdasági kistermelők hiányos kémiai biztonsága 16 Nem szervezett munkavégzésben dolgozó ipari tevékenységet végzők hiányos kémiai biztonsága 17 Foglalkozási és lakókörnyezeti daganatos megbetegedések 18 Egyéb jelentős egészségkárosító hatások 19 Ismeretlen vegyi anyag import 20 Elavult vegyi anyag raktározása, hulladék Budapesti kerület / Megye országos országos országos országos Szabolcs-Szatmár-Bereg, Nyirség Budapest, Pest, Csongrád A probléma rövid leírása Főként a kis földterületen gazdálkodók tőkeszegénysége miatt az egyéni védőeszközök nem biztosítottak, sok a túlmunka, munkahelyi higiénés feltételek nem biztosítottak. Foglalkozásegészségügyi ellátás nem biztosított. A szervezett munkavégzés világán kívül maradottak (pl. önmagukat foglalkoztató kisiparosok, fekete gazdaság dolgozói) munkavédelme (egyebek közt veszélyes anyagok elleni védelme) hiányos, ellenőrizetlen. Foglalkozás-egészségügyi ellátás nem biztosított. A magyarországi foglalkozási és lakókörnyezeti eredetű daganatos megbetegedések töredékét ismerjük fel. Ezért ezek prevenciója a jónak tűnő szabályozás ellenére gyakorlatilag megoldatlannak tekinthető. Veszélyes anyagok okozta allergiás megbetegedések gyakorisága növekszik. A hazai endokrin-diszruptor szennyezettség ismeretlen. Nem megfelelő vegyi termékek, peszticidek, termésnövelők behozatala. Illegális és engedély nélküli lerakók, üzemi raktárak hibás működtetése. Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) Növényvédő szerek, esetenként egyéb veszélyes anyag A foglalkozási veszélyes anyagok teljes skálája Foglalkozási és lakókörnyezeti karcinogének teljes skálája Allergizáló anyagok (fémek, oldószerek, biocidok, stb.); endokrin diszruptorok nincs adat nehézfémek, klórozott CH-ek

79 3.1. Táblázat/3 A probléma természete 21 Gyermekkori mérgezések, felnőttek mérgezései/öngyilkosság 22 Perzisztens szerves szennyezők 23 Vegyi anyag szennyezés termékből 24 Sztratoszféra károsító anyagok 25 Üvegházhatású gázok 26 Ipari és szállítási vegyi balesetek 27 Természetes ivóvízszennyeződés 28. Budapesti kerület / Megye országos A még nem mentesített megyék országos regionális országos országos regionális A probléma rövid leírása 2-5 tömeges mérgezés fordul elő évente az ország különböző munkahelyein. Jelentős az öngyilkossági kísérletek nyomán fellépő mérgezések száma (lásd: 3.1.2.2. pont) és a gyermekeket sújtó mérgezések gyakorisága (lásd: 3.1.2.3. pont). POP tartalmú elavult növényvédőszerek vannak még raktárakban. Műanyagok, elektronikai termékek helytelen feldolgozása. Hűtőszekrények kidobása, szabálytalan bontása. Az energiaipar, a mezőgazdaság és a közlekedés kibocsátása magas. Veszélyes anyagok bármely úton történő szállítása potenciális haváriaveszélyt jelenthet. 1,4 millió ember él olyan ivóvízzel ellátott térségben, ahol az As szennyezettség meghaladja az új EU határértéket. Egyebek regionális Pirotechnikai, illetve egyéb tűz- és robbanásveszélyes anyagraktárak robbanása. Vegyi anyag(ok) Szennyező(k) - szénmonoxid, sósav, klór, ólom, - gyógyszerek, növényvédő szerek, háztartási vegyi anyagok 12 ún. POP vegyület pl.: ftalátok, brómozott égésgátlók, PFOS halogénezett szénhidrogének széndioxid, metán tűz-, robbanás- és környezetkárosító veszélyes anyagok széles skálája arzén pirotechnikai anyagok, egyéb robbanóanyagok, veszélyes anyagok A szennyezések mértékére, a gondot okozó anyagok megjelölésére és a problémák prioritásának megjelölésére a 3.2. Táblázat szolgál.

80 3.2. Táblázat A vegyi anyagokkal kapcsolatos legfontosabb aggályok A probléma természete A probléma skálája A veszélyesség szintje A probléma kezelhetőségének szintje Statisztikai adatok létezése Gondot okozó vegyi anyagok Fontosság szerinti rangsorolás 1 2 3 4 5 6. 7 8 9 10 11 Levegőszennyezés Levegőszennyezés Felszíni vizek szennyezése Talajszennyezés Felszín alatti víz-, talajszennyezés Levegő-, víz-, talajszennyezés Budapest és a nagyvárosok Lomtalanítás okozta szennyezések, baleseti mérgezések Gyermekjátékok okozta szennyezések Hazai és import élelmiszerek szennyezése Felhasználatlan gyógyszerek lakásokban Vegyszeres szúnyogirtás regionális/ országos magas közepes elégséges SO X, NO X, NH 3, Cl 2, CH, Pb, bűzös anyagok, kipufogó gázok regionális magas közepes elégséges Azbeszt rostok 1 regionális alacsony közepes elégséges regionális/ országos alacsony nehéz regionális alacsony nehéz regionális alacsony közepes alacsony nehéz nem elégséges nem elégséges nem elégséges nem elégséges Ecetsav, cián nehézfémek, peszticidek, 3 irtószerek, gyógyszergyári hulladék Vegyes 4 2 Peszticidek, irtószerek 4 Szerves oldószerek, üzemanyag DNOC,Pb, kidobott gyógyszerek országos alacsony közepes elégséges Ftalát 2 országos magas nehéz elégséges Aflatoxin, ochratoxin, ólom, K-bikromát országos közepes könnyű elégséges Vegyes 2 országos alacsony közepes elégséges Diklorvos, deltametrin 3 3 3 2 2 4 3 4 4

81 3.2. Táblázat/1 A probléma természete A probléma skálája A veszélyesség szintje A probléma kezelhetőségének szintje Statisztikai adatok létezése Gondot okozó vegyi anyagok Fontosság szerinti rangsorolás 12 13 14 15 16 17 18 Vegyi anyag maradék élelmiszerben Veszélyes hulladék nem kellő ártalmatlanítása Belsőtéri levegőszennyezettség Mezőgazdasági kistermelők hiányos kémiai biztonsága Nem szervezett munkavégzésben dolgozó ipari tevékenységet végzők hiányos kémiai biztonsága Foglalkozási és környezeti daganatos megbetegedések Egyéb egészségkárosító hatások országos alacsony közepes elégséges helyi vagy regionális közepes közepes elégséges országos közepes közepes országos közepes közepes nem elégséges nem elégséges regionális közepes könnyű elégséges országos magas közepes elégséges országos magas nehéz nem elégséges Állatgyógyszer, peszticid, nehézfémek, PCB Szervetlen, szerves vegyületek, nehézfémek, klórozott CH-k CO dohányfüst azbeszt NO 2 formaldehid VOC Növényvédő szerek, esetenként egyéb veszélyes anyagok Foglalkozási veszélyes anyagok teljes skálája Foglalkozási és lakókörnyezeti karcinogének teljes skálája Allergizáló anyagok (fémek, oldószerek, biocidok, stb.); endokrin diszruptorok 4 2 2 2 2 2 3 3 1 1 2 1

82 3.2. Táblázat/2 A probléma természete A probléma skálája A veszélyesség szintje A probléma kezelhetőségének szintje Statisztikai adatok létezése Gondot okozó vegyi anyagok Fontosság szerinti rangsorolás 19 20 21 22 23 24 25 26 27 Ismeretlen vegyi anyag import Elavult vegyi anyag raktározása, hulladék Gyermekkori mérgezések, felnőttek mérgezései, öngyilkossági kísérletek Perzisztens szerves szennyezők Vegyi anyag szennyezés termékből Sztratoszféra károsító anyagok nehezen felbecsülhető Üvegházhatású gázok Ipari és szállítási vegyi balesetek Természetes ivóvíz szennyezés* helyi alacsony alacsony elégséges nincs adat 4 helyi magas közepes országos közepes/ magas közepes/ alacsony nem elégséges elégséges helyi alacsony megfelelő elégséges regionális /országos közepes elégtelen globális magas közepes elégséges globális közepes alacsony nem elégséges országos közepes közepes/jó elégséges regionális 28 Egyebek regionális közepes alacsony nehézfémek, klórozott CH-ek szénmonoxid, sósav, klór, hipó/gyógyszer, növényvédő szerek 12 ún. POP vegyület pl.: ftalátok, brómozott égésgátlók, PFOS halogénezett szénhidrogének széndioxid, metán a balesetben részt vevő veszélyes anyagok széles skálája 2 1/3/2 alacsony- -magas magas elégséges arzén 1 nem elégséges pirotechnikai és egyéb robbanóanyagok, veszélyes anyagok Megjegyzés. A kiemelten fontos problémákat 1-től 5-ig terjedő számokkal jelöltük (1=legsürgetőbb, legsúlyosabb, 5=legkevésbé sürgető, legkevésbé súlyos). A problémák minősítése részben a tárcáknál (GKM, KvVM, EüM, FVM) rendelkezésre álló adatok, részben az összeállításban résztvevők tapasztalatain, véleményén alapul. *Az ivóvizek arzén szennyezésének megoszlását a 3.1. ábrán mutatjuk be. A természetes eredetű szennyeződések nem képezik a Profil tárgyát; az arzén okozta természetes eredetű ivóvíz-szennyeződésével jelentősége miatt tettünk kivételt! 1 2 2 3 4 3

83 3.1. ábra. Arzén-szennyezettség a magyarországi ivóvizekben. Magyarországon 1,4 millió ember (a lakosság 14%-a) él olyan ivóvízzel ellátott térségben, ahol az ivóvíz arzén szennyezettsége meghaladja az EU jelenlegi határértékét. 3.1.1. A vegyi anyagok okozta egészségkárosító kockázatok 3.1.1.1. Bejelentett foglalkozási betegségek(mérgezések) és fokozott expozíciós esetek Azokat a megbetegedéseket, amelyek ok-okozati összefüggésbe hozhatók a foglalkozással, foglalkozási megbetegedésnek nevezzük. A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról a 27/1996. (VIII.28.) NM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A baleseti ellátásra jogot adó foglalkozási betegségek jegyzékét a 217/1997. (XII.1.) Korm. rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.

84 4000 3264 3526 3316 3000 2867 2371 2000 2053 1649 13911352 1000 1424 990 988 1485 1347 1280 1161 1156 958 901 854 547481 488 675 541 473 829 675 640 719 709 691 670 531 567 469 529 423 379 0 248 19861987198819891990199119921993199419951996199719981999200020012002200320042005 Foglalkozási megbetegedés Fokozott expozíció 3.2. ábra. Bejelentett foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek számának alakulása 1986-2005. években. Forrás: OKK-OMFI éves jelentés. Az adatok kizárólag a szervezett munkavégzés keretei között foglalkoztatott alkalmazásban állókra vonatkoznak; létszámuk 2002 és 2005 között 2 700 000-3 000 000 között mozgott. Foglalkozási mérgezések. A foglalkozási megbetegedések bejelentéseinek rendszere nem megfelelő. Egyrészt a bejelentésekben ellenérdekelt a munkáltató, a munkavállaló érdekeltsége is csak legfeljebb a kártalanítandó betegségek esetében áll fenn. A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkáltatótól függő helyzetben van. A nem szervezett munkavégzők foglalkozási megbetegedéséről nincs az országban adat. Másrészt nincs bejelentési kötelezettség a nem szervezett munkavégzésben résztvevők köréről. Mindez azzal jár együtt, hogy a szervezett munkavégzés világában a bejelentett (és elfogadott), valamint a valójában kialakult foglalkozási megbetegedések aránya függően a kóroki tényezőtől 1:2 és 1:10 között változik. Ez a helyzet hátrányosan befolyásolja a foglalkozási eredetű mérgezések bejelentését is. Fontos azonban, hogy a foglalkozási mérgezések visszaszorulásáért (2001. és 2005. között évente: 42-73 eset) a rossz bejelentési rendszer csak részben okolható. Hazánkban egy olyan munkahelyi biológiai monitorozás működik, amely révén az ún. fokozott expozíciós eseteket úgy tudjuk megszüntetni, hogy nem alakul ki mérgezés. Ez a rendszer a világon először Magyarországon került bevezetésre (3.2. ábra és 3.3. Táblázat). Megjegyzés: i) ha a szisztémás mérgezések mellett a lokális toxikus hatásokat (bejelentett vegyi anyag okozta bőrbetegségek, légzőrendszeri vagy nyálkahártya megbetegedéseket) is, figyelembe vesszük, a kémiai anyagok

85 okozta foglalkozási megbetegedések száma évente 150-200 között mozog. ii) 2000-2005 között évente 1-9 esetben tömeges foglalkozási mérgezés történt az országban; ez 23-142 főt érintett évente; oka: szénmonoxid, széndioxid, klórgáz, nehézfém (ólom), esetenként más veszélyes anyag. 3.3. Táblázat Fokozott expozíciós esetek száma 2004-ben és 2005-ben 2004. évben: 529 2005. évben: 248 ebből vegyi anyagok: 151 ebből vegyi anyagok: 69 fémek 72 fémek 18 ebből: ólom 48 ebből: ólom 8 szerves oldószerek 67 szerves oldószerek 41 egyéb 15 egyéb 0 ebből: fluor 2 ebből: fluor 0 CO 10 CO 0 Foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések többségét viszont vegyi anyagok okozzák. A bejelentett foglalkozási asthma esetek száma még mindig igen alacsony, bár kissé emelkedő tendenciát mutatva 1995 óta évente 20-22 új eset kerül bejelentésre. Az 1990 óta bejelentett 74 esetnél a kóroki ágensek közül a nagy-molekulasúlyú, fehérjetermészetű anyagok és a kis-molekulasúlyú anyagok aránya közel azonos, előbbiek közül a liszt és gabonafélék, valamint a szintén pékségben alkalmazott amiláz, utóbbiak közül az izocianátok és a különböző gyantafélék a leggyakoribbak. Foglalkozási asthma. A foglalkozási asthma, amit olyan anyag vált ki, amelyet az exponált személy gyárt, vagy valamely termék gyártása során felhasznált, vagy amely a gyártási technológiából adódóan, vagy attól függetlenül, de rendszeresen az exponált személy munkahelyén folyamatosan jelen van. A foglalkozási asthmát okozó anyagok száma 200 fölött van. A leggyakoribb foglalkozási allergének: 1. Nagy-molekulájú szerves anyagok: állati eredetű növényi eredetű enzimek 2. Kis-molekulasúlyú szerves és szervetlen anyagok: izocionátok savanhidridek és származékaik fémek és sóik gyógyszerek

86 egyéb: formaldehid, egzotikus fák pora szerves aminok A foglalkozási asthmák, illetve rhinitis bejelentendő, de nem kártalanítandó foglalkozási megbetegedés; ennek eredményeként 2003-ban mindössze 7 foglalkozási asthma mellett egyetlen rhinitis sem került bejelentésre. A bejelentett esetek száma 2004-ben és 2005-ben is nagyon alacsony volt. A probléma jelentős: ennek oka egyrészt, hogy nagyon sokfajta iparágban, munkahelyen (gyógyszeripar, faipar, élelmiszeripar, gépipar, fémfelületek kezelése, bizsuk készítése egészségügy, múzeumok, levéltárak, stb.) jelentkezhet. Másrészt fontos oka, hogy a túlérzékenységet kiváltó vegyi anyagoknak hasonlóan a genotoxikus rákkeltőkhöz nincs biztonságos határértéke. Harmadrészt: a sorsszerű és a foglalkozási eredetű allergiás megbetegedések elkülönítése nem egyszerű; ezért, és mert kártérítésre nincs lehetőség, bejelentésük általában nem történik meg. Negyedszer: a megbetegedések mintegy kétharmada extrinsic asthma bronchiale, melyben a legfontosabb kóroki ágensek a következő gyakorisággal szerepelnek: parlagfű pollen, házi poratka, állati szőrök, egyéb pollenek. Az allergiás eredetű megbetegedések tehát nem elsősorban vegyi anyagok által előidézett problémához kapcsolódnak. Foglalkozási bőrbetegségek. A vegyi anyagokra kialakult érzékenység, szerzett megbetegedés, az allergénnel való kontaktus váltja ki. Vegyi allergia esetén alacsony koncentrációnál az érzékenység hosszabb idő alatt alakul ki. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget munkahelyen előforduló vegyi anyagok okozzák pl. kontakt dermatitis, kontakt akne, vegyi anyagok okozta bőrrák, pigment zavarok. Legjelentősebb a kontakt dermatitis, melyet az érintkezésnek megfelelően a vegyi anyagok bőrizgató (irritáló) vagy allergizáló hatása vált ki. A kontakt allergiás dermatitist a vegyi anyagra kialakult késői típusú immunválasz okozza. A vegyi allergia nem veleszületett, hanem szerzett megbetegedés, melynek kialakulása számos tényezőtől függ: pl. a vegyi anyag koncentrációjától; alacsony koncentrációnál az érzékenység hosszabb idő alatt alakul ki. A bejelentett kontakt ekzemás betegeknél az allergiás dermatitiszt kiváltó leggyakoribb munkaanyagok a következők: fém-fémsó-fémoxid, gyógyszer, gumi, festék, ragasztók. A kontakt ekzemát kiváltó allergéneket vizsgálva a leggyakoribbak: nikkel, gumi-allergén, króm, kobalt, epoxigyanta. A kontakt irritatív dermatitist bőrizgató hatású anyagok okozzák, melyek különböző patomechanizmus szerint direkt károsítják a bőrt. A foglalkozási betegségként bejelentett bőrbetegségek alakulása 2002-2004 között:

87 2002-ben 47 eset 2003-ban 38 eset 2004-ben 55 eset összesen: 140 eset A 140 esetből 136 esetben vegyi anyagok okozták a betegséget (97%). Diagnózis szerinti megoszlás: kontakt irritatív dermatitis 42%, kontakt allergiás dermatitis megbetegedés 55%, egyéb 3%. A legtöbb foglalkozási bőrbetegséget a fémfeldolgozási termékgyártás, az építőipar és az egészségügyi szociális ellátás területéről jelentették. A bejelentett esetek száma ezek esetében is messze elmarad a valós esetek számától. 3.1.1.2. Mérgezések Magyarországon. Bejelentésük kötelező. 2003-ban 16 558 esetet, 2004-ben 13 658 esetet, 2005-ben 12 823 esetet jelentettek be a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézetében működő Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálathoz. Mérgezést okozó vegyi anyagok rangsora: a mérgezések túlnyomó többségét gyógyszerek okozzák (indíttatás: öngyilkossági kísérlet); az oki tényezők további rangsora: növényvédő szerek, ipari és háztartási anyagok, drogok és alkohol (3.4. Táblázat). A mérgezések indíttatásuk szerinti rangsora: öngyilkossági kísérletek, véletlenbaleseti eredetűek, addikcióval összefüggőek vagy foglalkozási mérgezések. Indíttatást illetően a mérgezések túlnyomó többsége öngyilkossági (3.5. Táblázat). A nagy gyakoriságú öngyilkossági mérgezések magyarországi tradíciója hosszú múltra tekint vissza. Amíg a 20. század első felében a szegény emberek öngyilkossági szerei a lúgok (ritkábban a savak) voltak, a 20. század második felében ezt a szerepet a gyógyszerek és (kisebb részben) a növényvédő szerek vették át. A véletlen/baleseti mérgezések szabálytalan munkavédelmi, vegyi anyag-kezelési (pl. nem eredeti csomagolásban tartott veszélyes anyagok) eljárásból, esetenként ismeretek hiányából erednek. 3.1.1.3. Gyermekkori mérgezések. A gyermekkori mérgezések helytelenül tárolt vegyi anyagok (pl. gyógyszerek) gondatlanul kezelt veszélyes hulladék, gyermekbiztos zár hiánya miatt következnek be. Fontos felismerés, hogy az iskoláskorú gyermekek mérgezése az alapvető kémiai biztonsági ismeretek hiányával függ össze. A gyermekkori mérgezések gyakoriságát a 3.6. Táblázat mutatja be. 3.1.1.4. Nagyobb munka- és környezet-egészségügyi problémákat okozó anyagok Azbeszt. Magyarországon azbeszttartalmú terméket gyártani, behozni, forgalmazni és felhasználni tilos. A korábbi termelő kapacitás felszámolása megtörtént (2001). Az azbesztcement sík- és hullámpala tetőfedések, építmény

88 burkolatok, csővezetékek cseréjére nincs jogszabályi előírás, azok élettartamuk végéig beépítve maradhatnak. A jelenleg már beépített 150 millió m 2 tetőfedő anyagból származó 1.2 millió m 3, továbbá a 86 millió méter cső bontásával keletkező mintegy 900.000 m 3 darabos hulladék (összesített tömege kb. 1,6 millió tonna) elhelyezésével kell számolni kb. 2030-ig. Az EU besorolás szigorodása miatt ez a fajta hulladék is veszélyes hulladéknak minősül, lerakása elsősorban monodepóniákban lehetséges. Így a fajlagos költségek kisebbek, mint a porlódó azbeszt-hulladék esetében, ugyanakkor térfogata annak csaknem százszorosa. A 90-es években a környezetvédelemért és az egészségügyért felelős tárcák megbízásából, részben Phare támogatással készültek felmérések, amelyek az azbeszt-hulladékok összetételét, forrásait, mennyiségét, másrészt budapesti épületek reprezentatív csoportjában a beépített azbeszt előfordulásokat, a veszélyeztetettek körét tárták fel. A Környezetvédelmi Minisztérium irányításával 1999-ben megindult és 2002. végéig folyt a szórt azbesztet tartalmazó épületek országos felderítése és nyilvántartásba vétele. A felmérést 2003 és 2005 között az ÁNTSZ folytatta. A felmérés elsősorban a paneles lakóépületek esetében bizonyult igen eredményesnek, lásd a 3.7. Táblázatot. Az országos nyilvántartásba számos középület (iskola, óvoda, szálloda, irodaépület, sportcsarnok és pályaudvar) került be. Az 1999-2002 között felvett adatbázisba összesítve mintegy 170.000 m 2 felületre felvitt azbeszt vakolatot találtak. Figyelembe véve a szórt azbesztes technológiát alkalmazó kivitelezők 1970 és 1985 között üzemeltetett termelési kapacitását, országos szinten a beépített mennyiség mintegy 400.000-450.000 m 2 -re becsülhető. 2002. végétől az adatgyűjtés feladatát átvette az Országos Tisztifőorvosi Hivatal (OTH), és a 46/2003. (IV.16.) OGY határozattal kihirdetett Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja része lett. A felmérés adatai az OTH-ban rendelkezésre állnak. Ezek alapján kezdődött meg 2005-ben a lakóépületek azbeszt-mentesítése a budapesti XXII. kerületben, Győrben és Tatabányán.

89 3.4. Táblázat A bejelentett emberi mérgezési esetek megoszlása, a mérgezést előidéző fontosabb anyagcsoportok szerint 2001 és 2005 között Anyagcsoportok Összes bejelentett 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. Az összes bejelentettből halálos kimenetelű 2001. 2002. 2003. 2004. 2005. össz. % össz. % össz. % össz. % össz. % Gyógyszerek 5 093 6 006 12 849 10 748 9 976 44 53,66 99 60,74 98 54,44 128 68,5 111 65,6 Ipari és háztartási anyagok 795 772 1 080 1 138 1 121 10 12,20 20 12,27 29 16,11 21 11,2 23 13,6 Alkohol 1 525 1 298 763 524* 718 - - 2 1,23 8 4,44 1 0,5 4 2,4 Növényvédő szerek Kábítószer (szipuzás) Egyéb (növény, gomba, ismeretlen) 253 339 369 322 289 24 29,27 21 12,88 35 19,44 23 12,3 15 8,9 70 90 1 231 591 333 2 2,44 19 11,66 9 5,00 11 5,9 10 5,9 294 279 266 326 386 2 2,44 2 1,23 1 0,56 3 1,6 6 3,6 Mindösszesen 8 030 8 784 16 558 13 645 12 823 82 100,0 163 100,0 180 100,0 187 100,0 181 100,0

90 3.5. Táblázat A mérgezések megoszlása az indítékok szerint 2003 és 2005 között Öngyilkossági kísérlet ebből halálos 2003 6 087 118 (1,9%) 2004 7 677 152 (2,0%) 2005 8 038 123 (1,5%) Véletlen, baleseti mérgezés ebből halálos 2003 1 729 15 (1,9%) 2004 5 893 35 (0,6%) 2005 4 785 46 (0,9%) Megjegyzés: a bejelentett adatok nem teljes körűek. Forrás: OKK-OKBI ETTSZ 3.6. Táblázat Gyermekkori mérgezések 2003 és 2005 között Korcsoport (év) Mérgezések (2003) Mérgezések (2004) Mérgezések (2005) Az összes Az összes Az összes Száma mérgezés Száma mérgezés Száma mérgezés %-ában %-ában %-ában < 1 165 1,0 74 0,5 24 0,2 1-4 764 4,6 896 6,6 932 7,3 5-14 809 4,9 662 4,9 622 4,8 0-14 1 738 10,5 1 632 12,0 1 578 12,3 Forrás: OKK-OKBI ETTSZ Az épületekben alkalmazott szórt azbeszt szigetelések mentesítése várhatóan mintegy tízéves program során történhet meg. Ezzel egyidejűleg az azbeszthulladék keletkezési üteme megnövekszik. Emellett fontos figyelembe venni, hogy az azbeszt környezeti veszélyei elsősorban az azbeszttartalmú épületek, bontása, szigetelések elöregedése során jelentkeznek. Jelenleg az azbeszt-hulladékok kezelésének módja Magyarországon nem egységes. A bontási területeken keletkező azbeszt-hulladékok kezelésének jelenlegi módszerei az alábbiak ötvözetéből áll: a hulladék tárolása (felhalmozása) a termelés helyszínén; különböző alvállalkozók gyűjtik össze a hulladékot a gyártás/bontás helyszínéről; és

91 hulladéklerakó telepen, ellenőrzött feltételek között (mint pl. Aszódon) vagy a települési szilárdhulladék lerakón (előzetes kezeléssel vagy anélkül) történő elhelyezés. 3.7. Táblázat Azbeszt szigetelést, azbesztet tartalmazó épületek adatai A: 2002-ig felmért azbeszt szigetelést, azbesztet, tartalmazó épületek összesítése Lakótelep Szekciók száma Lakások száma Azbeszt mennyisége, m 2 Budapest, Rózsakert ltp. 49 1 004 10 829,00 Tatabánya, Sárbereki ltp. 112 2 017 17 222,00 Tatabánya, Bánhidai ltp. 37 525 5 751,85 Tatabánya, Dózsakert ltp. 3 30 351,00 Esztergom 78 1 210 13 032,02 Nyergesújfalu 13 312 2 323,06 Komárom 47 677 7 057,69 Győr, József Attila ltp. 124 1 915 21 618,55 Győr, Marcalváros I. ütem 88 1 718 14 607,43 Győr, Adyváros I.-V. ütem 191 3 964 21 553,28 Győr 2 114 2 683 18 302,43 Sopron 132 2 611 11 337,24 Mosonmagyaróvár 77 1 532 9 797,00 Összesen: 1 065 20 198 153 782,55 B: A szórt azbeszt mennyisége különböző épülettípusokban Épület-típusok Szórt azbeszt, m 2 Lakóépületek 175 814 Irodák 21 720 Tömegközlekedési épületek 3 540 Iskolák 2 100 Óvodák-bölcsődék 2 750 Kórházak nincs adat Laktanyák nincs adat Szállodák 3 500 Ipari, kereskedelmi, egyéb 26 773 Sportcsarnokok 1 500 Összesen: 237 697 Kiegészítendő a kvázi végleges 2004-2005-s adatokkal: az adatok az OKK-KKL-ben és az OTH-ban állnak rendelkezésre. Forrás: KvVM és ÁNTSZ-OTH.

92 Az azbeszt által okozott tüdőfibrózisok incidenciája Magyarországon 20-40 közötti; nem ismerjük azonban azoknak a tüdőrákos és mesotheliomás betegeknek a számát, akiknek daganatos megbetegedését közvetve vagy közvetlenül azbeszt okozta. A különböző nemzetközi statisztikai felmérések alapján az összes tüdőrák keletkezésében 1-20% között tételezhető fel az azbeszt valamilyen oki szerepe. Ha figyelembe vesszük, hogy Magyarországon a tüdőrák incidenciája 6 000, akkor hazánkban évente minimálisan 60, maximálisan 1 200 tüdőrák keletkezésében játszik szerepet a környezeti vagy foglalkozási azbesztexpozíció. Ehhez képest az évenként bizonyított 5-6 ilyen esetszám mindenképpen alacsony. (Az Európai Unióval együttműködésben egy olyan retrospektív kérdőíves felmérő vizsgálatot végzett az OMÜI, ami részletesen tisztázta a rejtetten maradt foglalkozási azbesztexpozícióra vonatkozó adatokat is.) A megbetegedések és elhalálozások nyilvántartott adatai alapján a 3.8. Táblázat mutatja be a vonatkozó statisztikát. Az azbesztexpozíció és a mesotheliomás megbetegedések gyakorisága közötti összefüggésekre csak becsült adataink vannak (3.4. ábra). 3.8. Táblázat Azbeszt okozta mortalitási és foglalkozási baleseti adatok A: Mortalitási adatok Év Mellhártya Ezen belül Mesothelioma rosszindulatú daganata mesothelioma % 2000 50 15 30,0 2001 58 15 25,9 2002 55 19 34,5 2003 59 13 22,0 Forrás: KSH, Fodor József Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet B: Foglalkozási betegségként bejelentett mesothelioma esetek Év Összesen Halálos Megjegyzés 2000 3 0 eternitgyártás, szórásos hőszigetelés (2) 2001 4 0 mind eternitgyártás 2002 0 0 2003 5 1 eternitgyártás (4), kemenceépítés (, 54 éve kezdődő exp.) 2004 3 0 eternitgyártás Forrás: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ-Országos Munkahigiénés- és Foglalkozás-egészségügyi Intézet

93 Mesothelioma mortalitás, 0-100 éves férfiak, 1986-2003 megyehatár SHH kategóriák magas, p<0,05 magas, p>0,05 átlagos alacsony, p>0,05, vagy nincs adat alacsony, p<=0,05 Mesothelioma mortalitás, 0-100 éves nők, 1986-2003 megyehatár SHH kategóriák magas, p<0,05 magas, p>0,05 átlagos alacsony, p>0,05, vagy nincs adat alacsony, p<=0,05 3.3. ábra. A magyarországi mesotheliomás esetek térinformatikai módszerrel bemutatott regionális és/vagy kistérségi megoszlása nemek szerint. Az expozíciós források azonosítása további kutatást igényel. Piros szín: az esetek jelentős halmozódását jelzi. Forrás: OKK. 2005.

94 Ólom. A toxikus nehézfémek közül a környezetben mindenütt jelenlévő és az emberi szervezetben felhalmozódásra hajlamos ólom változatlanul elsőrangú fontosságú, mind környezet-egészségügyi, mind foglalkozás-egészségügyi szempontból. Bár a foglalkozási ólommérgezések száma a 90-es évek elejére a rendszeres környezeti és biológiai monitorozás segítségével minimálisra csökkent, az utóbbi években, az elsősorban kisvállalkozásokban, kedvezőtlen munkahigiénés körülmények között, ellenőrizetlen ólomexpozícióban dolgozók körében a fokozott expozíciós esetek és mérgezések száma aggasztó módon megnőtt. 1996-ban és 1997-ben sor került elavult nagy gyárak szétszerelésére. A fémszerkezetek nem megfelelően kivitelezett és ellenőrzött lángvágóval történt darabolása foglalkozási eredetű tömeges ólommérgezést okozott (a felforrósított alapozó mínium-festékből ólomgőz párolog ki). A munkavédelmi szabályok figyelmen kívül hagyása fémszerkezetes hidak renoválása (fedőréteg csiszolása, a lecsiszolt por száraz seprése, gyűjtése) során a munkazónába jutó ólomtartalmú festékpor több alkalommal (1961, 2004) okozott tömeges ólommérgezést. A munkanélküliség és a feketegazdaság előretörésével ugyancsak megnőtt azok száma, akik alkalmi munkaként, házilag, teljesen ellenőrizetlen körülmények között és kellő higiénés ismeretek nélkül vállalnak ólomexpozícióval járó munkát, veszélyeztetve ezáltal nemcsak önmagukat, de családjukat és környezetüket. Heves községben az ellenőrzés nélküli ólomolvasztás halálos-kimenetelű gyermekmérgezést okozott. A feketekereskedelem előretörése következtében időről időre forgalomba kerülnek az egészséget súlyosan veszélyeztető termékek, amelyek nehezen felderíthető, tömeges, járványszerű és sporadikus mérgezési eseteket egyaránt okoznak, mint pl. a 1990-es években lezajlott, több száz személyt érintő ólomtartalmú festékkel kevert fűszerpaprika okozta mérgezés vagy az étkezési célokra nem megfelelő cserépedények okozta, családi halmozódású ólommérgezések. Ugyanakkor szerencsére környezet-egészségügyi szempontból kifejezetten örömteli eredményekről, illetve eredményes intézkedésekről is beszámolhatunk. Első helyen érdemel kiemelést, hogy a katalizátoros autók túlsúlyra jutása jelentősen csökkenti a nagyvárosok, a főváros ólomszennyezettségét; a gépjárműpark ilyen irányú átalakítása a jövőben is kiemelt fontosságú. A benzinek ólomtartalmának csökkentésével (1996) a városok levegőjének ólomterhelése kimutathatóan csökkent. Az ólmozott üzemanyagok forgalmazásának betiltása (1999. április 1.) után a környezeti levegő ólom terhelése igen alacsony szinten (a 0,3 μg/m 3 határérték 20 %-a körüli értéken) stagnál.

95 Rákkeltő vegyi anyagok. A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezést és az ezek által okozott egészségkárosodások megelőzését a 26/2000. (IX.30.) EüM rendelet szabályozza. A rendelet előírja, hogy mindazon munkáltató, aki rákkeltővel végez tevékenységet, az ÁNTSZ területileg illetékes városi/fővárosi kerületi intézetének köteles jelentést tenni. Ezek alapján a következő adatok állnak rendelkezésre: Rákkeltő vegyi anyagok gyártásával, feldolgozásával, forgalmazásával foglalkozó bejelentett gazdálkodó egységek száma: 1 288 (2003), 1 245 (2004), 1 020 (2005) Rákkeltő anyaggal exponált munkavállalók száma: 11 804 fő (2003), 15 171 fő (2004), 12 690 fő (2005) Férfi: 10 121 fő (2003), 11 837 fő (2004) 10 364 fő (2005) Nő: 1 683 fő (2003) 3 334 fő (2004) 2 326 fő (2005) Felhasznált rákkeltő anyagok: Benzin (a benzinben lévő benzol rákkeltő) - üzemanyagtöltés Ásványolaj (a kezeletlen kőolajok PAH tartalmuk miatt rákkeltők) Ásványolajok lepárlási termékei Fémek (króm, nikkel, kadmium) Etilén-oxid Vinil-klorid Benzol Azbeszt Keményfapor Megjegyzés 1: A benzin, mint motorhajtóanyag a hatályos minőségi előírások szerint legfeljebb 1% benzolt tartalmazhat. A jelenlegi elért átlagos benzoltartalom 0,7-0,8%. A töltőállomásokon már csak gőzvisszavezetéses kútoszlopok működhetnek. Az elvégeztetett mérések alapján a benzolkoncentráció a töltőállomás kezelő légzési zónájában, személyi mintavevővel mérve is nagyságrenddel, nagyságrendekkel a megengedett koncentráció alatt volt.

96 Megjegyzés 2: A faporok esetében a legveszélyeztetettebbek a kis asztalosműhelyekben, préselt bútorlap méretrevágással is foglalkozó kereskedelmi cégek alkalmazottai. [A nagy multinacionális cégek ilyen műhelyeiben sincs rendszeresített minősített egyéni védőeszköz (porálarc)! Itt komolyabb kockázatkommunikáció és határozottabb hatósági ellenőrzés kellene. A bútoriparban a fapor mellett néhány konzerváló anyag (pl. formaldehid) rákkeltő hatásával is számolni kell.] A bejelentett rákkeltő anyagok közül legnagyobb mennyiségben az ásványolajat és származékait (benzin) használják fel. Az azbeszt felhasználásban kiemelendő, hogy főleg bontásnál, szállításnál kerül elő. A keményfapor mennyisége csak becsülhető, mivel sokszor a felhasznált alapanyag mennyiségét adják meg, nem pedig a képződött (elszívott) porét. Az etilén-oxid valós adatait módosíthatja, hogy valószínűleg több egészségügyi intézményben használták, mint ahányból jelentették; jelentősége a formaldehides fertőtlenítésre történő áttérés miatt az utóbbi években csökken. Az etilén-oxid expozíció a munkavédelmi szabályok megsértése miatt az egyik megyei kórház újszülött osztályán (az 1990-s évek végén és a 2000-s évek elején) a nővérek és az orvosnők között tömeges daganatos megbetegedést okozott. A célszerv elsősorban az emlő volt. Az ország valamennyi kórházára kiterjedő epidemiológiai vizsgálat eredménye arra utalt, hogy az etilén-oxid mellett az etiológiában a hordozható rtg. gépekből eredő rtg. sugárexpozíció is szerepet játszott. A rákkeltő anyagok kiváltására egészségre kevésbé ártalmas anyaggal technológiai okok miatt csak ritkán van műszaki lehetőség. A legtöbb rákkeltő alapanyag a technológiában nem helyettesíthető más anyaggal. A jelentések szerint 2004-ben rákkeltő anyaggal, készítménnyel exponált dolgozók körében az elvégzett időszakos orvosi vizsgálatok általában nem mutattak ki egészségkárosodást. A foglalkozás-egészségügyi ellátást végző orvosok rákkeltő anyag által okozott foglalkozási megbetegedést 4 esetben jelentettek be. A foglalkozási eredetű daganatos megbetegedések többségét elsősorban a betegség hosszú latencia periódusa, a diagnosztika nehézségei miatt nem ismerik fel; ezeket sorsszerű daganatként dokumentálják. 3.1.2. Élelmiszerbiztonság A Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Programban nevesített fő nemzeti célok tartalmaznak kémiai biztonsággal összefüggő elemeket is. Ezeket mutatjuk be az alábbiakban. Az élelmiszer nyersanyagok környezetből eredő szennyeződésének csökkentése Biztonságos élelmiszer előállításának alapfeltétele a környezet szennyezettségének lehető legalacsonyabb szinten tartása. A növényi és állati szervezetbe beépülnek a talajban, a levegőben, a vízben előforduló szennyező, mérgező anyagok, melyek eliminálása az élelmiszer-előállítás során már nehezen, vagy

97 egyáltalán nem megoldható. A környezeti szennyeződés így végső soron az emberi szervezetbe kerül, ahol megbetegedésekhez vezet. A társadalomnak minden ésszerű és megvalósítható intézkedést meg kell tenni a környezetben levő, élelmiszerbiztonságot befolyásoló szennyeződések feltárása, csökkentése, az új szennyeződések megelőzése érdekében. A növénytermesztés, állattenyésztés során alkalmazott technológiából eredő szennyeződés csökkentése A népesség elegendő mennyiségű élelmiszerrel történő ellátása, az élelmezésbiztonság fenntartása szükségessé teszi az intenzív növénytermesztést és a tömeges állattartást. Ennek során jelenleg még nélkülözhetetlen a növényvédő szerek, talajjavító szerek, természetes és műtrágyák, állatgyógyszerek, hozamfokozók, tápok alkalmazása is, melyek az élelmiszerekben szennyező anyag maradékot eredményezhetnek. A mezőgazdasági tevékenység során a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazásával, a növényvédő szerekre, az állatgyógyszerekre és takarmányokra vonatkozó előírások szigorú betartásával tudatosan kell törekedni arra, hogy az alkalmazott technológiák a lehető legkevésbé jelentsenek szennyezőanyag-terhelést az előállított élelmiszer-nyersanyagok tekintetében. A mezőgazdaságot és állattenyésztést a lehetőségek határáig ösztönözni kell olyan technológiák alkalmazására, valamint olyan növény- és állatfajták kiválasztására, melyek kisebb mértékben, vagy egyáltalán nem igénylik a kemikáliák és biológiai hatású anyagok használatát. Az élelmiszerbiztonságot elősegítő technológiák alkalmazása, az új technológiák veszélyeinek feltárása, kivédése A technikai, társadalmi haladással, és az életmód változásával egyidejűleg az élelmiszerekkel szemben is új igények fogalmazódtak meg. Előtérbe került a fogyasztásig csak kevés előkészítést igénylő kényelmi termékek iránti igény, és erősödik a fizetőképes kereslet a házon kívüli étkezésre, a házhoz (munkahelyre) szállított ételek rendelésére. A fogyasztók ugyanakkor kevés adalékanyaggal, kíméletes eljárással készülő, a természeteshez közel álló, friss termékek irányába orientálódnak. Az ipar a nagy mennyiségben, és/vagy nagy profittal előállítható termékeket preferálja, míg a kereskedelem a hosszú ideig eltartható, a tárolás körülményei iránt kevéssé érzékeny élelmiszereket részesíti előnyben. Ezek a megváltozott, sok esetben egymással versengő igények előhívják és igénylik a régi technológiák megváltoztatását, új technológiák bevezetését. A bevezetni, alkalmazni kívánt élelmiszerbiztonsági technológia kiválasztásánál elsődleges szempont legyen annak meggyőző igazolása, hogy a technológia nem jelent sem rövid, sem hosszú távú egészségkárosító kockázatot a fogyasztók részére. Ennek legmegfelelőbb eszköze új technológiák esetében a részletes kockázatelemzés, ezen belül is az egészségkárosító kockázatok becslése. Üzemi

98 szinten új technológia bevezetése, az alkalmazott technológia bármilyen megváltoztatása részletes és alapos HACCP elemzést igényel. A fogyasztásra kerülő élelmiszerek mikrobiológiai, kémiai, radiológiai, fizikai szennyeződésének csökkentése a termelés, előállítás, forgalmazás higiénéjének fokozásával Az élelmiszerláncolat valamennyi tevékenységének végső célja és vezérlő elve, hogy a fogyasztásra kerülő élelmiszer ne tartalmazzon ártalmas mennyiségben mikrobiológiai, vegyi, radiológiai, fizikai szennyeződést, ezáltal ne jelentsen egészségi kockázatot a fogyasztó részére. Ennek érdekében a biztonságos élelmiszer előállításához, forgalmazásához szükséges, elérhető legmagasabb szintű higiéniai körülményeket kell biztosítani. Az üzemelés során be kell tartani az iparágra kidolgozott Jó Higiéniai Gyakorlat alapelveit, a tevékenység szabályozását pedig a HACCP alapelvein működő élelmiszerbiztonsági rendszerre kell alapozni. Segíti az egység szabályozott működtetését a HACCP rendszerrel összehangoltan működtetett egyéb minőségbiztosítási rendszer(ek) alkalmazása is. Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos monitoring és surveillance rendszerek áttekinthető, hatékony, egymásba kapcsolódó módon történő kialakítása és működtetése. Gyors veszélyjelzés és élelmiszerbiztonsági kockázat esetén gyors reagálás kialakítása. A hazai élelmiszerbiztonsági helyzet objektív megítélése, nemzetközi adatokkal való összehasonlítása, a trendek megállapítása csak az élelmiszerbiztonsággal összefüggő adatok ismeretében lehetséges. Az adatgyűjtési és elemzési rendszerek lehetővé teszik a beavatkozást igénylő területek és helyzetek észlelését, az élelmiszerbiztonsági beavatkozások hatékonyságának kiértékelését. Jelentős számúak de pontos adatokkal itt sem rendelkezünk az élelmiszer okozta allergiás megbetegedések is. Valószínűleg különböző eredetű allergének (környezeti növényi, állati eredetű allergének, foglalkozási allergének és az élelmiszer-allergének) közötti additív vagy szinergikus hatások együttesen felelősek a megbetegedések jelentős incidenciájáért. Ehhez az élelmiszerek szennyeződésének figyelésére és nyomon követésére alkalmas monitoring, és az élelmiszer eredetű megbetegedéseket jelző surveillance rendszerek által gyűjtött információk nemzeti szinten egységes, koordinált gyűjtése, értékelése, és a nemzetközi adatgyűjtési rendszerekhez történő kapcsolása szükséges. Ki kell alakítani a gyors veszélyjelzés nemzeti hálózatát, és annak csatlakoztatását az Európai Unió Élelmiszer és Takarmány Gyors Veszély Jelző Rendszeréhez (RASFF). Veszélyhelyzet esetére ki kell dolgozni a teendőket és felelősségi köröket tartalmazó szabályozást, melyet minden érintettnek hozzáférhetővé kell tenni, és be kell gyakoroltatni.

99 A hazai élelmiszerbiztonság az utóbbi években kiemelt gondot kell, hogy fordítson a melegégövről származó import élelmiszerek szennyezettségének felismerésére, hatásának megelőzésére. Ezek esetében problémát okoz az aflatoxin és az ochratoxin szennyezettség. De a nehezebb problémák közé tartozik a kistermelők által a piacra vitt élelmiszerek (Pl. zöldségek, gyümölcsök) növényvédő szermaradék szennyezettsége is. Problémát jelent esetenként az eltulajdonított 1-s forgalmi kategóriájú növényvédő szerek avatatlan kezek általi felhasználása, élelmiszer szennyezése. Sajnálatos eseményként fordult elő a fűszerpaprika szándékos szennyezése ólomvegyülettel, illetve káliumbikromattal. 3.1.3. Üzemek és települések veszélyeztetettsége 3.1.3.1. Tűz- és robbanásveszélyes anyagok A haváriák megelőzése szempontjából fontos csoport. Jelentőségüket növeli, hogy a kőolajtermékek termelése (tonna/év) nagyobb, mint az összes többi vegyi anyag együttesen. Havária-, katasztrófa-megelőzés szempontjából kiemelést érdemelnek a kőolajfinomítók, a szénhidrogén csővezetékek és az üzemanyag raktárak is. A nagyobb üzemek tűzoltási és veszélyelhárítási tervekkel, a SEVESO II. hatálya alá tartozó veszélyes ipari üzemek, ezen túlmenően belső védelmi tervekkel rendelkeznek. Az ilyen üzemek egy részében jogszabályi kötelezettség alapján létesítményi tűzoltóságok is működnek. A kőolajszármazékok tárolótartályai stabil vagy félstabil habbal oltó berendezésekkel vannak védve. A tűz és robbanásveszélyes anyagok tárolására szolgáló nagyobb raktárak esetében jogszabályi kötelezettség alapján automatikus jelző és oltóberendezéseket kell kiépíteni, amelyek jelentősen csökkentik egy esetleges tűzeset során az egészség- és környezetkárosító anyagok környezetbe kerülését. A veszélyes ipari üzemek biztonsági dokumentáció készítésére kötelezettek. Ebben bizonyítaniuk kell, hogy az üzem elfogadható kockázatot jelent a környezetében élő lakosság számára. Ez a kockázatelemző tevékenység alkalmas arra is, hogy az üzemeltető megállapítsa, mely tényezők járulnak hozzá legjobban az üzem kockázatához, s ennek megfelelően megtegye a szükséges intézkedéseket. A felső küszöbértékű veszélyes ipari üzemek esetén a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság területi szerve a település polgármesterével együttműködve külső védelmi terv készítésére kötelezett. Az üzemek biztonsági jelentésének nyilvánosságát az érintett település polgármestere biztosítja. Új üzem építése esetén a biztonsági jelentésről, valamint a külső védelmi terv koncepciójáról a lakosság véleményt nyilváníthat.

100 A fentiek, és a biztonsági dokumentáció kötelező időszakos felülvizsgálata biztosítja a súlyos ipari balesetek megelőzésének színvonalbeli javulását és a lakosság fokozottabb védelmét. A 2005. évi adatok alapján 72 település van Magyarországon, amelyet az adott veszélyes ipari üzemben esetlegesen bekövetkező súlyos ipari baleset veszélyeztethet. 3.1.3.2. Veszélyes áru szállítás A globalizáció következtében a szállítási igények, és így a teljesítmények az egész világon növekednek. A közlekedési ágak közül mind jelentősebb arányt képvisel a közúti áruszállítás. Ez az arány, illetve mennyiség a sűrűbben lakott európai régiókban már-már elviselhetetlen terhet jelent az úthálózatra, illetve ennek kapcsán a környezetre. Ez igaz hazánkra is, az utóbbi időben jelentősen nő különösen a veszélyes áruk szállításának mennyisége. A közúti és a vasúti forgalom ugrásszerű növekedésével növekszik a balesetek, haváriák bekövetkezésének a kockázata is (3.4. ábra). A SEVESO II. Irányelv bevezetésének eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az üzemek megpróbálják logisztikai eszközökkel csökkenteni az egy időben tárolt veszélyes áru mennyiségét, ezzel a kockázatot, így kikerülhetnek a SEVESO hatálya alól, viszont ezt a kockázatot áthelyezik az utakra, a szállítási útvonalakra (lásd még: 13. és 14. fejezet). Figyelembe véve a magyarországi utak állapotát, a kockázat fokozottan jelentkezik a szállítási útvonalak által érintett településeken. E települések a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről szóló a 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet 1. számú melléklet I-III. pv. csoportba sorolja ( d) azokat a településeket, amelyek területén a veszélyes anyagok vasúti, közúti, vízi úti szállításával (tranzittárolással) kapcsolatos közlekedési csomópontok, átrakóhelyek találhatók. A polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről szóló 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet, pedig előírja a polgári védelmi szempontból I., II., III. csoportba sorolt településeken veszélyelhárítási alapterv készítését. Ennek megfelelően Magyarországon 554 települést érint a veszélyes anyagok szállításával összefüggő tervkészítési kötelezettség.

101 S Z E R B I A 3.4. ábra. Az ország fontosabb köz- és vasútvonalai. Forrás: ÁMIK. 1990. 3.1.3.3. Veszélyes hulladék helytelen, gondatlan kezelése Az elmúlt évtizedek során a gondatlanul végzett gazdasági tevékenységek, valamint a mainál jóval enyhébb szabályozás következtében számos helyen szennyezett terület alakult ki. A régi, ma már bezárt, többnyire rekultivált lerakókban mintegy 500 millió tonna ipari hulladékot halmoztak fel, amelynek 99%-át a bányaipar, a vaskohászat, a villamosenergia-ipar és az építőipar adta. A lerakott mennyiség mintegy 10%-a ma is veszélyezteti, vagy szennyezi a környezetet. A mai lerakási követelményeket ki nem elégítő módon lerakott, közvetlen veszélyeztetést jelentő veszélyes hulladék mennyisége mintegy 270 ezer tonnára becsülhető, amelynek felszámolása folyamatban van. Egy lerakó felmérési program előzetes adatai alapján közel 620, 3-500 m 3 -t meghaladó nagyságú illegálisan használt és engedély nélküli lerakó létezik az országban, míg a felhagyott, bezárt, de nem kellően rekultivált lerakóhelyek száma eléri az 1 250-et. Ezek mintegy 10 millió tonna felhalmozott hulladékkal veszélyeztetik a környezetet. A régi, nem megfelelő biztonságot adó lerakók felszámolására egyrészt az Országos Környezeti Kármentesítési Programon belül, másrészt a települési hulladéklerakók rekultiválási programján belül kerül sor, amelyek eredményeként évente 50-100 lerakó kerül bezárásra, felszámolásra, illetve rekultiválásra.