E-mobilitás: A 21. század új ipari forradalmának kihívásai Magyarországon Vígh Zoltán 2016. május 10.
1. A Jedlik Ányos-terv 2. Nemzetközi környezet 3. Közlekedés 4. Energetika 5. Kutatás és fejlesztés
A MAGYARORSZÁGI SZAKPOLITIKAI KERET KIALAKULÁSA 2014. március 2014. szept. 2015. július 2015 2017 A nemzetgazdasági miniszter bejelenti a Jedlik Ányos Terv (JÁT) elkészítését Megalakul a Jedlik Ányos Klaszter az NGM és a NIH felügyeletével széles szakmai és társadalmi egyeztetés az alapítók hazai innovatív cégek az érintett területekről A Jedlik Ányos-terv (JÁT) kormányzati jóváhagyása Összhangban az EU szabályozásokkal Összhangban az oktatási és munkahelyteremtési programokkal A Jedlik Ányos-terv keretében infrastruktúra kiépítése és pilot projektek indítása
A JEDLIK ÁNYOS KLASZTER A magyarországi elektromos mobilitás legfontosabb érintettjeit tömörítő szakmai platform A JÁK tagjai és együttműködő partnerei (jelenleg 50 szervezet, a létszám folyamatosan nő): Az e-mobilitás területén működő innovációs, gyártó és értékesítő vállalatok Energiavállalatok Tudományos és oktatási intézmények Önkormányzatok Civil szervezetek Munkacsoportok: Közlekedés Energetika Jog Innováció
A JEDLIK ÁNYOS-TERVBEN (2015) FOGLALT FELADATOK K+F+I tevékenység és a hazai gyártás támogatása A projektek finanszírozásának elősegítése (pályázatok) Az elektromos mobilitást támogató jogi- és adózási feltételek felülvizsgálata, kibővítése A közösségi közlekedés jelentőségének növelése Mintaprojektek indítása
A JEDLIK ÁNYOS CSELEKVÉSI TERV A JÁT-hoz kapcsolódó főbb jogalkotási feladatok és határidők FELADAT HATÁRIDŐ Töltőinfrastruktu ra telepi téséhez szükséges eljárási szabályok (u j engedély) 2015. november 30. VET módosi tása 2015. november 30. A villamos energia egyetemes szolgáltatás árképzéséről szóló 4/2011. (I. 31.) NFM rendelet módosi tása 2015. november 30. Zöld rendszám bevezetése (környezetki mélő jármű) 2015. szeptember 30. Illetéktörvény, gépjárműadóról valamint a regisztrációs adóról szóló törvények módosi tása Ingyenes vagy kedvezményes parkolás a településeken (eddig 12 megyei jogu városban) 2015. november 30. folyamatos bevezetés A költségvetés teherbi ró képességéhez igazodó direkt és indirekt ösztönzők egyéb pénzügyi ösztönzők
A JEDLIK ÁNYOS-TERV TOVÁBBGONDOLÁSA (JÁT 2.0) Az elektromos mobilitás terjedésének újabb fókuszterületei A stratégiai gyorstöltő-infrastruktúra tervezése és tervezése és létrehozása állami támogatással Töltők fejlesztésének, gyártásának és karbantartásának támogatása Műszaki tervezés az energiaszolgáltatókkal közösen smart charging követelménye A töltők üzemeltetéséhez piaci és üzleti modell kialakítása magánszemélyeknek, önkormányzatoknak Központi elektromobilitási mérési és elszámolási rendszer létrehozása Elektromos buszok, betegszállítás, ecar-sharing, e- kerékpárok, városi logisztika Fejlesztési források: Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Széndioxid-kvóták eladásából NGM gazdaságzöldítési alap
Iparági környezet
A KÖZLEKEDÉS AZ EU ENERGIAFOGYASZTÁSÁBAN Energiafogyasztás szektoronként (EU 28) 2% 26% 40% háztartások és szolgáltatások közlekedés ipar 32% mezőgazdaság A klímaváltozás veszélye politikai és társadalmi reakciók Az ÜHG-kibocsátás 25 %-a fosszilis üzemanyagok elégetéséből származik
AZ E-MOBILITÁS ÉS A KLÍMAPOLITIKAI KÖTELEZETTSÉGEK EU-döntések - jogi környezet: 2009: A tiszta és energiahatékony járművekről szóló 2009/33 irányelv 2010: 2011: 20-20-20 stratégia: az ÜHG-kibocsátás és az energiafogyasztás csökkentése Az Európai Bizottság közlekedési Fehér Könyve: a városi áruszállításban 2030-tól nem lehet fosszilis üzemanyag 2011: Kötelező a fenntartható városi közlekedési tervek elkészítése 2014: Alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló 2014/94 irányelv (elektromos töltőállomások is!) Tagállami stratégia elkészítésének határideje: 2016. november 18. Végleges uniós stratégia: 2020 (min. 10% alternatív üzemanyag)
AZ ELEKTROMOS MOBILITÁSI PIAC (EKOSZFÉRA) A 21. század 4.0-ás ipari forradalmának részeként a szektor elemei Elektromos jármű (M1-3, N, L, light and heavy duty) Infrastruktúra - töltési rendszerek Energia-menedzsment rendszerek (mérés) Áramkereskedelem (üzemanyagellátás) Elektromos hálózat (biztonság) Informatikai hálózat Telekommunikációs hálózat Elszámolóház Multimodális közlekedési módok Mobilitás, mint szolgáltatás Üzleti modellek
A Z E-MOBILITÁS MAGA IS VÁLTOZÁSOKAT GENERÁL A fenntartható e-mobilitás: technológiai válasz a társadalmi változásokra Új mobilitási minták, infrastruktúra, üzleti modellek Karbonmentes energia integrálása energiarendszerek átalakulása A fenntartható mobilitási szolgáltatások dinamikus piaca Az e-mobilitás többé nem a járműipar belügye Új járműfejlesztési filozófia (connected, shared, ICT-based) Az energia- és az IT-szektor stakeholdereinek döntő szerepe Komplex szabályozás Új szabványok megjelenése
AZ E-MOBILITÁS: GYORSAN VÁLTOZÓ KÖRNYEZET Szélesedik az e-mobilitás stakeholdereinek köre: egyre erősebb a majdani üzleti megtérülés igénye Az eddig kihelyezett töltők máris elavultak, üzemeltetésük megoldatlan, nő az igény a teljesítmény növelésére Élesen elválnak a különböző típusú üzemeltetők üzleti és műszaki megoldásai (pl. otthoni, elérhető magánterületi, nyilvános) További innovációs költségeket emészt fel minden szektorban A nyugati EU-tagállamok tapasztataik révén előnyre tettek szert A közszféra az EU- és állami támogatások nélkül nem terhelhető Az e-mobilitás technológiai hajtóerejét a smart és mobil megoldások biztosítják Mobil járműfedélzeti mérőórák (az EV utáni roaming számlázás) Multifunkcionális és multimodális töltőállomások Mobil adatátvitel a piaci szereplők bonyolult rendszerében Megszűnhet a készpénz szerepe
Intelligens közlekedés
AZ E-MOBILITÁS TÁGABB ÉRTELMEZÉSE: SMART CITY ÉS INTELLIGENT TRANSPORT SYSTEMS Intelligens közvilágítás Intelligens energiamenedzsment Mobility as a service Intelligens helyi közlekedés Intelligens közbiztonság Smart City Infrastruktúra Intelligens töltés Intelligens hulladékkezelés Intelligens Appok Infokommunikációs rendszerek Intelligens parkolás
VÁLTOZÓ JÁRMŰIPARI STRATÉGIÁK A 21. SZÁZADBAN A döntések köre: EU- és állami szabályozás, illetve támogatás Az elektromos járművek integrálása az OEM-ek termékportfóliójába Együttműködés az e-mobilitás értéklánc mentén Töltő (üzemanyag) infrastruktúra (szabványok!) A kilométerfrász megszüntetése Az e-mobilitás vezető szerepe az innovációban Az üzleti alaptevékenységek és folyamatok átértékelése Hungary Premium Automotive Country A hazai járműipar globális beágyazottsága folytán részese lesz ezeknek a döntéseknek. Az iparfejlesztést szolgáló Irinyi-terv ehhez kedvező hátteret kínál.
MIT JELENT AZ ENERGIASZEKTORNAK?
ENERGIAIPAR ÉS E-MOBILITÁS Európa egész energiarendszere átalakul Dekarbonizáció A megújuló energiák integrációja (Energiewende) Decentralizált áramtermelés prosumers Egységes piac: elegendő áram mint üzemanyag Nukleáris erőművek és a hidrogéngazdaság Intelligens hálózatok Kereslet és kínálat új kiegyensúlyozása Az informatika és a telekommunikáció új szerepe Euroelectric: a TCO alapján a tisztán elektromos és plug-in hibrid járművek üzemanyag- és fenntartási költsége alacsonyabb a hagyományos belső égésű motoros járművekénél.
E-MOBILITÁSI FUNKCIÓK ÉS SZEREPLŐK AZ ENERGIAPIACON Forrás: CEN/CENELEC, Eurelectric, OECD Az alap az árampiac Fogyasztó (EV használó) Mérőóra felügyelete Töltőüzemeltető Áram-kiskereskedő Hálózati elosztó (DSO) E-mobilitási szolgáltató Elszámolóház Mobilszolgáltató Adatátviteli szolgáltató Fizetési módok: készpénz, bankkártya, mobil Az áram értékesi tésének módjai: 1. Integrált: az EV-használó e-mobilitási szolgáltatás (pl. parkolás) keretében vételez áramot üzemanyagként. (A JÁK a jelen helyzetben ezt támogatja.) 2. Az EV-használó külön fizet a töltésért és a feljogosított kereskedőnek az áramért.
KUTATÁS ÉS FEJLESZTÉS
E-MOBILITÁSI KUTATÁS, FEJLESZTÉS ÉS INNOVÁCIÓ Az innováció döntő elem Rendszerszintű innováció az új környezet Horizontális kapcsolatok - nemzetközi (EU) kutatási programok (klaszterek is) Vertikális projektek (regionális demonstrációk) Az energetikai, járműipari, közlekedési és IT kutatási tervek egyeztetése Még több szegmens: elektrokémia, félvezetők Rövidülő innovációs ciklusok Ugyanakkor jelentős kockázatokat rejt a KKV-k saját kutatási tevékenysége Amber One karbon kompozit utascellás, kerékagymotorral szerelt prototípus sportautó. Magyar mérnökcsoport fejlesztése. A K+F fókuszába az egyedi és statikus technológiai kihívások (pl. akkumulátorok) helyett a rendszer-szintű innovációs tevékenységek hálózata lép.
Köszönöm a figyelmet! Vígh Zoltán 2016. április 27.