BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK NAPPALI TAGOZAT EU-KAPCSOLATOK SZAKIRÁNY MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK ENERGIA CONTRACTING A KÖZÉP-DUNA VIDÉKÉN Készítette: Erős Veronika Budapest, 2006.
Tartalomjegyzék 1 BEVEZETÉS... 5 2 AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAPOLITIKÁJA... 7 3 MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA... 11 4 KÖZÉP-DUNA VIDÉK... 14 4.1 Twin City Liner (menetrendszerinti hajójárat két város között)...... 15 4.2 Energia-racionalizálás...... 16 4.2.1 Szerződési modulok... 17 4.2.2 Feladatok, beruházási folyamat... 18 5 ENERGIA-RACIONALIZÁLÁS... 20 5.1 Mi az energia-contracting?...... 20 5.2 Mikor érdemes az energia-contractingot választani?...... 22 5.3 A contracting előnyei...... 23 5.4 Alkalmazási területek...... 24 5.5 Finanszírozási modellek...... 25 5.5.1 Finanszírozás contracting-céggel... 26 5.5.2 Direktfinanszírozás... 26 5.5.3 Finanszírozás beruházási társaság közreműködésével... 27 5.6 Vonatkozó törvények, adózás, közbeszerzési eljárás...... 28 5.6.1 Vonatkozó törvények... 29 5.6.2 Contracting szerződések adóvonatkozásai... 29 5.6.3 Az energia-contractingot érintő közbeszerzési eljárás vonatkozásai... 30 5.6.3.1 Értelmező rendelkezések...... 30 5.6.3.2 Közbeszerzési eljárás folyamata...... 31 5.6.3.3 Zöld közbeszerzés!...... 34 5.7 Lehetséges műszaki intézkedések...... 34 5.8 Megtakarítási-contracting...... 37 5.8.1 Leggyakrabban igénybevett intézkedések a megtakarítási-contracting során:... 40 5.8.2 Megtakarítás kiszámítása:... 40 5.9 Berendezés befektetési-contracting...... 41 5.9.1 Berendezés befektetési-contracting a Central Danube segítségével... 42 5.9.2 Biomassza-contracting... 43
5.9.2.1 Biomassza...... 44 5.9.2.2 A biomassza felhasználásának előnyei...... 46 5.9.3 Napenergia-contracting... 47 5.9.3.1 Napenergia...... 47 5.9.3.2 A napenergia felhasználásának előnyei...... 48 5.9.4 Geotermikus energia hasznosítása az energia-contracting során... 49 5.9.4.1 Geotermikus energia...... 50 5.9.4.2 A geotermikus energia előnyei...... 50 6 ENERGIA-CONTRACTING A GYAKORLATBAN... 52 6.1 Egészségügyi szektor...... 52 6.1.1 Petz Aladár Győr-Moson-Sopron Megyei Kórház energia-hatékonysági piaci lehetőségeinek felmérése... 52 6.2 Oktatási szektor...... 54 6.2.1 Nyugat-Magyarországi Egyetem... 54 6.3 Az energia-contracting jövője...... 56 7 BEFEJEZÉS... 59 IRODALOMJEGYZÉK... 61 MELLÉKLETEK... 63 4
1 BEVEZETÉS Napjainkban, amikor nem múlik el egyetlen híradás sem, hogy ne hallanánk valamilyen extrém természeti katasztrófáról a világban mely, sajnos egyre többször nálunk, Magyarországon is előfordul nem engedhetjük meg magunknak, mint átlag polgároknak sem, hogy ne foglalkozzunk azzal a gondolattal, vajon mi okozza mindezeket. Globális felmelegedés, üvegházhatás, fenntartható fejlődés, versenyképesség. Ezek mind olyan fogalmak, melyek eredete egyetlen szóra vezethetőek vissza: ENERGIA. Energia nélkül nincs élet, hisz bármilyen cselekvést is végez az ember, azt csak energiafogyasztással teheti. Tulajdonképpen nem is magára az elemi energiára van szükségünk, hanem annak végső hasznosítására, az energia nyújtotta szolgáltatásokra: hőre, fényre, áramra, stb. Mivel a legnagyobb energiaszükséglettel az emberek rendelkeznek, az iránta mutatott igény a népesség bővülésével egyenes arányban növekszik. Ez önmagában talán még nem adhat okot egy szakdolgozat megírására, viszont az már igen, hogy a rendelkezésre álló energiatartalékaink fordítottan arányosak a fenti igényekkel. A prognózisok szerint a Föld lakossága 2050-re a jelenlegi 6 milliárdról 8-10 milliárd főre fog szaporodni, s mivel az élet energia befektetés nélkül elképzelhetetlen, felhasználása iránt egyre növekvő kereslet mutatkozik. A Föld lakosságának négyötöde a fejlődő országokban él, ami azt jelenti, hogy a népesség növekedése ott összpontosul, és ezzel együtt az energiaigény jelentős része is náluk jelentkezik. Az előrejelzések szerint a világ primerenergia-szükséglete 50-60%-kal fog nőni a mostani, illetve a következő évtizedben, s ebből kétharmad rész jut a világ fejlődő részére. Energiaszükségletünket továbbra is az erősen környezetszennyező és fogytán lévő fosszilis tüzelőanyagok elégítik ki, mivel a tudomány és a technika ma még nem tud költség-, és környezetkímélőbb megoldást nyújtani. A világ legfontosabb energiahordozója az előttünk álló évtizedekben továbbra is a kőolaj marad. A megújuló energiák ugyan egyre nagyobb teret hódítanak, de arányuk az összes energiafelhasználáson belül még mindig alacsony szintűnek mondható. Ennek többek 5
között oka az, hogy nem eléggé versenyképesek, alacsony hatékonyságúak, kis energiasűrűséggel rendelkeznek, költségvonzatuk ezzel szemben viszont magasnak mondható. Egy ország gazdaságát és versenyképességét nagy mértékben befolyásolja az energiagazdagsága, ennek ellenére viszont a versenyképessége folyamatos fenntartása miatt gondoskodnia kell hosszú távon az energiaellátás biztonságáról valamint a környezetkímélő energiatermelés fokozott bevonásáról. Az emberiség fejlődésével együtt jár növekvő energiaéhsége, ami azt jelenti, hogy az emberi szükségletek kielégítésére egyre több termelő folyamatot indít be, egyre több gépre van szüksége, a háztartások is gépi erővel helyettesítik az emberi munkát, amit alátámaszt az a tény, hogy az energiafelhasználás mintegy 25%-a ma már a háztartásokban realizálódik. Dolgozatomat a fentiek figyelembe vételével készítettem el, azt remélve, hogy Ausztriában az Európai Unión belül a megújuló energiaforrások felhasználásában élen járó energiapolitikával rendelkező államban már bevált és egyre gyakrabban alkalmazott projektplatform bemutatásával Magyarországon is sikereket érhetünk el, az alternatív energiák felhasználásának terén, mely jelentősen javíthatja hazánk lakosságának életminőségét, hozzájárulhat gazdaságunk további fejlődéséhez, s mindezt környezetünk védelmének maximális figyelembevételével valósíthatjuk meg. A megújuló energiaforrások alkalmazása egyszerre szükségszerű és lehetőség Magyarország részére. Szükségszerű, hogy a XXI. század elején válaszokat találjunk a fosszilis energiahordozók túlzott felhasználására visszavezethető problémákra (pl. klímaváltozás, kőolaj-, földgáz árának emelkedése, stb.). A világ minden országa szembesül ezekkel a kihívásokkal, de különösen fontos ez Magyarország számára, tekintettel a jelentős energiahordozó-importra és az EU tagállamként fennálló kötelezettségeinkre. Elsődleges célom tehát gyakorlati helyem tevékenységének bemutatásán keresztül az energia-racionalizálási (energia-contracting) folyamat ismertetése. Hogy megértsük, miért van szükség a fent említett új metódus importálására, röviden szemléltetem az uniós, illetve magyar energiapolitika helyzetét és az alternatív energiaforrásokra alapozott céljaikat. Igyekszem világos képet alkotni az energia-contracting lényegéről, felhasználási és finanszírozási lehetőségeiről, törvény általi szabályozásáról, valamint a lehetséges és már kivitelezésre került intézkedésekről, utóbbit példával alátámasztva. Végül ejtek pár szót az energia-contracting jövőjéről. 6
2 AZ EURÓPAI UNIÓ ENERGIAPOLITIKÁJA A megújuló energiaforrások nevüket is onnan kapták, hogy szinte soha nem merülnek ki. Az emberiség ma belátható jövője időszakára számolhatunk a Nap sugárzásával, az időjárási tényezők változása maga után vonzza a szelek folyamatos kialakulását, így a megújuló energiaforrások között elsőkként számolhatunk a Nap és a szél energiájának felhasználásával, melyek egyik legáltalánosabb és legfontosabb jellemzőjük, hogy nem szennyezik be az emberi környezetet. Ezen energiaféleségek mind nagyobb mérvű felhasználása megoldásul szolgálhat a bevezetőben felvetett problémákra. Az Európai Unió 1 felismervén a fosszilis energiahordozók okozta környezeti károk hatásait, választotta a szembenézés politikáját, melyben kiemelten kezeli a versenyképességet, a környezetvédelmet, az ellátásbiztonságot és a fenntartható fejlődést. Az éghajlatváltozás a legfőbb kihívás az emberiség számára, ezért az EU hosszú távú célként tűzte ki maga elé, hogy a globális hőmérséklet az iparosodás előtti korhoz képest két fokkal ne emelkedjen. Ahhoz, hogy ez megvalósítható legyen, 2050-re a világnak minimum 15%-kal kell csökkentenie az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását. Ilyen gáz például a szén-dioxid (CO 2 ), mely a fosszilis tüzelőanyagok, mint például a kőszén, kőolaj, földgáz égésekor keletkezik. Az Európai Unió kulcsfontosságú szerepet tölt be a nemzetközi energiapiacon, mint a legnagyobb importáló és a második legnagyobb felhasználó a világon. Az előrejelzések és a jelenlegi politika ismeretében 2030-ra szükségletének 70%-át import energia fogja kielégíteni, amely már ma is eléri az 50%-ot. 2 Eredetileg a Közösség energia politikája két energiaforrásra korlátozódott: szénre (Európai Szén- és Acélközösség 1951) és atomenergiára (Európai Atomenergia Közösség 1957). Az 1973-as kőolajválság ellátásnehézségének következménye volt, hogy az Unió rádöbbent sebezhetőségére és kiszolgáltatottságára. Ennek következtében az 1980-as évek energia politikájára már a megújuló energiaforrások fokozottabb bevonása és az energia hatékonyság hangsúlyozása volt jellemző. 1 Rövidítve: EU, Unió 2 Forrás: Európai Bizottság Energiaügyi és Közlekedési Főigazgatóság A bővítés és az Európai Unió energiapolitikája 7
1993-ban indult az ALTENER program első része, mely az alternatív energiák felhasználását támogatta; csupán a kilencvenes évek második felére sikerült elérni a Közösség energiapolitikájának liberalizálását. Az ALTENER I-II programoknak köszönhető, hogy kialakultak mind a gazdasági, mind az adminisztratív feltételek a megújuló energiaforrásokra való átállás megkezdéséhez, melyek ösztönzőleg hatottak az állami és magán beruházásokra egyaránt. 1996-ban a Bizottság kiadta a megújuló energiaforrásokról szóló Zöld Könyvét 3, amelyben meghatározta, hogy 2010-re 12%-ra kellene növelni az alternatív energiaforrások arányát az energiatermelésben, ami azzal a pozitív következménnyel is járna, hogy 500.000 új munkahely jöhetne létre az Unió területén. Előnyöket biztosít az EU versenyképességét, fenntartható fejlődését és ellátásbiztonságát illetően; utóbbit úgy éri el, hogy csökkenti az Unió importfüggőségét. Mindehhez persze rengeteg pénzügyi segítségre, K+F lehetőségekre és bizonyos politikák (regionális és mezőgazdasági) intenzívebb fejlesztésére és összehangolására van szükség. A következő lépés 1997-ben a Fehér Könyv 4 megjelenése három cél megfogalmazásáról: versenyképesség, ellátásbiztonság, környezetvédelem. Ahhoz, hogy reális legyen a Zöld Könyv 12%-os célkitűzése, csökkenteni kell a CO 2 kibocsátást, munkahelyeket kell teremteni, redukálni kell az egyoldalú függést és motiválni a belföldi ipart a rendelkezésünkre álló potenciálok kihasználásával. Az első törvényerejű szabályozás az alternatív energiákat illetően a 2001/77/EK irányelv. Ebben határozták meg először a megújuló energiaforrások fogalmát és konkretizálták a nemzeti célokat, melyek a következők: 2010-re az akkori 6%-ról 12%- ra kell növekednie az alternatív energiaforrásokból származó energia arányának, a zöld áramnak 5 2010-ig 13,9%-ról 22,1%-ra kell emelkednie, mindemellett tartani kell a kyotoi vállalásokat. A 2002/91/EC irányelv az épületek energia hatékonyságával kapcsolatos problémákra hívja fel a figyelmet, mivel ez a szektor fogyasztja az Európai Unió energiafelhasználásának 40%-át. Az irányelv végrehajtásával a fenti mennyiség 22%-át lehetne megtakarítani. 3 Green Paper for a Community Strategy - Energy for the future: renewable sources of energy COM(96)576 4 White Paper for a community strategy and action plan Energy for the future: renewable sources of energy COM(97)599 5 Környezetbarát villamos energia. 8
A szintén 2002-ben elfogadott 6. környezetvédelmi cselekvési program tíz évre meghatározta az EU-ra vonatkozó környezetvédelmi cselekvési irányokat és négy, sürgős cselekvést igénylő területet (klímaváltozás, természet és biodiverzitás, erőforrásgazdálkodás, környezet és egészség). 2003 augusztusában indult az Intelligens Energia Európának (2003-2006) Program 6, amely célja pénzügyileg támogatni a helyi, regionális és nemzeti kezdeményezéseket, a megújuló energiaforrásokat, az energiahatékonyságot és a közlekedést illetően. Négy területet jelöl meg, mint célkitűzéseket, az ipar és a vállalatok hozzáállásának javítása érdekében. Ezek a következők: SAVE: energiahatékony infrastruktúra támogatása. ALTENER: az alternatív energiák reklámozása, beruházási támogatások nélkül. STEER: a közlekedés energiahatékonyságának támogatása. COOPENER: a megújuló energiaforrások használatát támogatja a fejlődő országokban. A kezdetekkor hat ország, Belgium, Németország, Franciaország, Olaszország, Luxemburg és Hollandia tartoztak az Európai Szén- és Acélközösség (1951) alapítói közé, amelyet az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség 1957-es megalakulása követett. Azóta öt sikeres bővítés történt: 1973-ban Dánia, Írország, és az Egyesült Királyság csatlakoztak az Európai Unióhoz. 1981-ben Görögország nyert felvételt a tagállamok közé. 1986-ban Spanyolország és Portugália is csatlakoztak. 1995-ben Ausztria, Finnország és Svédország lépett be az EU-ba. 2004-ben pedig történelmi bővítést élhettünk át, mivel 10 közép- és keleteurópai illetve mediterrán ország csatlakozhatott az egységesedő Európához: Ciprus, Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia. Az immáron huszonöt tagállammal rendelkező Európai Unió még mindig nem büszkélkedhet saját energiapolitikával, mivel országai közül csak tizenegy rendelkezik erre irányuló deklarált politikával, azonban ezeknek is egy része újrafogalmazást 6 Intelligent Energy for Europe 9
igényel. A különböző érdekek és energetikai körülmények nehezítik meg, hogy mindenkinek megfelelő alapelveket találjanak. Környezetvédelmi téren is van felzárkóznivalónk, mivel környezetünk minősége közvetlenül hat az egészségünkre és az életminőségünkre. A környezeti tényezők által okozott betegségek növekedést mutatnak. Az EU célja, hogy olyan környezetet teremtsen, amely nem ártalmas az egészségre és ezzel együtt fenntartja jelenlegi életminőségünket. Ez a cél azonban még ellentmondásban áll a jelenlegi helyzettel, amelyet egy erős verseny- és kereskedelem centrikus viselkedés jellemez. Az Európai Uniónak mindössze néhány országában vannak tartalékai. Gáz szükségletének körülbelül a fele három országból érkezik: Oroszország, Norvégia, Algéria. A jelenlegi trendeknek megfelelően a következő 25 évben 80%-kal növekedne a gázbehozatal. A globális kereslet az energia iránt növekszik. 2030-ra a világ energia szükséglete és szén-dioxid kibocsátása a számítások szerint 60%-kal fog emelkedni. 1994 óta a globális olajfogyasztás 20%-kal nőtt, míg az olaj világkereslete évi 1,6%-os növekedést mutat. Az elmúlt két évben pedig megduplázódtak az olajárak az Unió piacán. A gazdasági növekedés természetes erőforrásokat fogyaszt, és hulladékot termel. Az Unió célja, hogy az erőforrás-felhasználás környezeti hatásait csökkentse, és kevesebb hulladékot termeljen ugyanolyan mértékű gazdasági növekedés mellett. Ez azt jelenti, hogy több megújuló energiaforrást kell felhasználni (mindaddig, amíg felhasználásuk növekedési üteme fenntartható), a hulladékot nagyobb mértékben kell újrafeldolgozni, és a maradékot hatásosabban kell kezelni. Az energiatakarékosság deklarált közösségi cél, mint ahogy az energia iránti igény csökkentése is. Kétségkívül nagy befolyása van az uniós politikának Magyarországra, valószínű, emiatt is köteleztük el magunkat az energetikában a versenypiac mellett, annak ellenére, hogy a természeti erőforrásokat illetően nem büszkélkedhetünk túl jó adottságokkal. A megújuló energiák közül számottevő biomassza potenciállal rendelkezünk, mely kiaknázását az Európai Unió támogatja is. Ezt, valamint az épületek energetikai normatíváival foglalkozó EU direktívát az energia-racionalizálási modellel kitűnően tudnánk kihasználni, mivel az energiafelhasználás csökkentéséhez nagy mértékben hozzájárulna az épületek energetikájának hatékonyságnövelése. 10
3 MAGYARORSZÁG ENERGIAPOLITIKÁJA 7 A rendszerváltás utáni magyar energiapolitika alapja az 1993-ban elfogadott országgyűlési határozat, amely a biztonságra, energiahatékonyságra, energiatakarékosságra és a környezetvédelemre épül. A leghangsúlyosabb szerepet a legfontosabb fogyasztóvédelmi elv, a legkisebb költség elve kapta, amelyet a későbbi energetikai törvények is alkalmaztak. Emellett fontos volt a működési feltételek megteremtése, az importtól való függőség csökkentése. 1994-ig kialakult az energetika törvényi szabályozása is, s ezek alkalmassá tették a magyar energetikát az uniós csatlakozásra. Megalakult a Magyar Bányászati Hivatal illetve a Magyar Energia Hivatal, utóbbit azért hívták életre, hogy felügyelje a törvények által szabályozott energia piacokat. A stratégiai jellegű energetikai iparágakban a többségi állami tulajdon volt a meghatározó az önkormányzati és magántulajdon mellett. Annak ellenére, hogy 1995-ben megindultak a privatizációs folyamatok a külföldi tőke beáramlásával Magyarországra, valamint nőtt a hatékonyság, még mindig nem működött megfelelően az energetikai szektor. 1996-ban készítette el az Európai Unió első országvéleményét, amelyben megállapította, hogy a magyarországi célkitűzések megfelelnek az uniós céloknak. Ennek ellenére az 1993-ban elfogadott energiapolitikát mérlegelnünk kellett, ami ahhoz vezetett, hogy a Kormány 1999-ben létrehozta az Energia Központ Kht-t, amely a végrehajtásért felelős és újrafogalmazta Magyarország energiapolitikai céljait: Energetikai biztonság: eszközei közé tartozik az energiabeszerzés diverzifikálása, stratégiai készletezés, a hazai erőforrások kitermelése az igénybevételnek megfelelően, valamint több megújuló energiaforrás alkalmazása, azaz a jelenlegi érték megduplázása 2010-re. Fokozatos liberalizáció a főbb energiahordozók piacán: a kőolaj- és kőolajtermék kereskedelmet, földgázt, szénybányászatot és villamos energiát érinti. 7 Forrás: Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ - Energiagondok a világban és nálunk 11
Energiatakarékosság és energiahatékonyság: pozitívuma, hogy a legkevésbé hatékony források kiiktathatóvá válnak. Az energiatakarékossági szempont indokolja a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos befektetéseket. Környezetvédelem: szintén szoros összefüggésben áll a megújuló energiaforrásokkal, mert minél több alternatív energiát használunk, annál kevésbé szennyezzük a környezetet, lévén, hogy a megújuló energiaforrásoknak egyáltalán nincs vagy csak alig van környezetkárosító hatásuk. Kötelező nyilvánosság: nagyon fontos szerepet játszik a környezettudatos nevelés kialakításában. Jogi és intézményi környezet: enélkül szintén nem biztosítható a megfelelő környezet a közös energiapolitikának illetve új lehetőségeknek a megújuló energiaforrások terén. Jelenleg, 2006-ban sajnos még mindig ott tartunk, hogy sem Magyarországnak, sem pedig az Európai Uniónak nincs kidolgozott stratégiája az energiaügyekben. Energiapolitikai egységességről nem beszélhetünk, inkább csak zűrzavarról. Sürgős intézkedésekre van szükség, mivel a nyugat-európai követelményeknek nem csak energetikai, de környezetvédelmi szempontból is meg kell felelnünk. Egy energiaforrásokban szegény ország, mint Magyarország esetében rendkívül fontos, hogy időben felfigyeljen a kínálkozó új lehetőségekre. Sokan kizárólag a megújuló energiafajtákon alapuló energiagazdálkodásban látják a megoldást, míg mások nem tekintik elegendőnek és gazdaságosnak ezeket, és inkább pártolják a széndioxid mentes, ám veszélyes energiaforrást, a nukleáris energiát. Az alternatív energiaforrások leginkább lokális megoldások következtében fejlődhetnek, mivel a jelenlegi gazdasági és szociális rendszer még mindig a hagyományos energiaforrásokon és a villamos energián alapul. Az adminisztrációs és környezetvédelmi akadályok elhárítása jelentős költségmérsékléssel járna az alternatív energiaforrások alkalmazását illetően. A jelenlegi tényállások szerint úgy tűnik, hogy a megújuló energiaforrások jelentik a jövőt, így ahhoz, hogy országunk versenyképesebbé, dinamikusabban fejlődővé, tisztábbá váljon finanszíroznunk kell a kezdőberuházásokat a fejlődés elindításához. A 12
kezdőberuházások előteremtéséhez pedig az egyik legjobb megoldás a Central Danube Region Marketing & Development GmbH által terjesztett energia-contracting 8. 8 Energia-contracting: vagy rövidítve: contracting egy olyan szerződéses modell, amely épületgépészeti rendszerek modernizálását teszi lehetővé saját tőke bevonása nélkül. 13
4 KÖZÉP-DUNA VIDÉK A Central Danube Region Marketing & Development GmbH 9 alapítói a Wien Holding, Bécs város önkormányzatát képviselve, illetve a Raiffeisenlandesbank Alsó- Ausztria Bécs azzal a céllal hozták létre a céget 2003-ban, hogy közlekedési- és közintézményi infrastruktúra fejlesztési projekteket indítsanak be és bonyolítsanak le a Közép-Duna vidéken. Érdekeltségének legfontosabb területe a Bécs-Pozsony tengely, és emellett üzleti tevékenységeket folytat Kelet-Ausztriában, Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon. A Duna vonala a vállalat üzletterületét meghatározó szimbólum. Ez azt jelenti, hogy partnereit és megrendelőit ebből az üzleti magból kiindulva követi minden olyan területre, ahol gazdasági lehetőségeket vél felfedezni. Üzleti érdekeltségeit és azok kiterjedését leginkább a Duna és a hozzá kapcsolódó mellékfolyók szemléltetik. Európa egyetlen nyugat-kelet irányú folyója így a régiót egy politikai határoktól mentes, gazdasági- és kultúrövezetként, közösségi térként határozza meg. 10 9 Továbbiakban: Central Danube, CDR, CD 10 Forrás: www.centraldanube.at 14
A Central Danube Marketing & Development GmbH jelentős know-how és tudásmenedzsment képességeire alapozva üzletszerző- és fejlesztési tevékenységeket folytat. Az Európai Unióhoz újonnan csatlakozott országok állami szerveinek, intézményeinek igényeit vizsgálja, ezeknek megfelelő projekteket készít, értékeli azokat megvalósíthatósági, finanszírozási és kivitelezhetőségi szempontokból. Harmonikus és gyümölcsöző együttműködést tud elérni a profitorientált privát érdekeltek és a közösségi érdekeket szolgáló közintézmények között, amelyek céljaikat saját erőből nem tudnák megvalósítani. A cég marketing és fejlesztés jellege abból adódik, hogy fel tudja ismerni a politikai és gazdasági trendeket, illetve szoros kapcsolatot ápol a tudományos közösségekkel és kutatóközpontokkal. Jelentős EU-forrásokhoz jut mind projekt partnerként, mind pedig pályázóként, továbbá intenzív lobbitevékenységet is folytat annak érdekében, hogy időben és aktívan bevonja az állami szerveket a projektek lebonyolításába politikai támogatást is remélve. Jelentős hangsúlyt kapnak a köz- és magánszféra társulási (Public-Private-Partnership PPP) 11 projektek. Ilyen esetekben tiszteletdíjakból, jutalékokból, menedzseri díjakból, speciális esetekben pedig projekt részvételi- és forgalmi jutalékokból finanszírozza saját működését. A cég tulajdonosai az alapításkor egy-egy addigi tevékenységükhöz is közel álló üzleti területet jelöltek meg: közlekedési- és közintézményi infrastruktúrák címmel. 4.1 Twin City Liner (menetrendszerinti hajójárat két város között) A Bécs-Pozsony-Brünn Közép-Duna vidéken rengeteg fontos közlekedési csomópont található, mivel az új Európa sok vízi, közúti, vasúti és légi útvonala itt találkozik. Az egyre erősödő mobilizáció megkívánja a már meglévő összeköttetésekhez, szállítási- és logisztikai rendszerekhez kapcsolódó, gazdaságilag is indokolt beruházásokat, amely azt jelenti, hogy a régi hálózatok modernizálásra szorulnak és további újak kiépítésére van igény. A Central Danube ezen üzleti területhez tartozó, jelenleg meghatározó projektje a Twin City Liner, amely Bécs város központjából Pozsony város központjába minden 11 PPP : közösségi szinten hivatalosan még nincs definiálva, ezért általában olyan konstrukciót jelent, amelyben a közszféra és az üzleti világ szereplői valamely infrastrukturális beruházás megvalósításában hosszú távon együttműködnek. 15
nemű fennakadás nélkül teszi lehetővé a gyors eljutást a Dunán. A 2006 nyarától rendszeresen közlekedő gyors katamarán projektötlete, amely új színt hozott az osztrák hajózás történelmébe, a Central Danube-nak köszönhető. 4.2 Energia-racionalizálás Külön fejezetet, azaz diplomamunkám nagyobb részét a másik üzleti terület ismertetésének közintézményi infrastruktúra, energia-racionalizálás szentelem. Az energia-racionalizálást (energia-contracting) regionális infrastruktúra-fejlesztési beruházásokban alkalmazza a cég, azért, hogy az emberek életminőségét, mobilitását javítsa és hozzájáruljon egy tisztább környezet kialakulásához. A projektek jellegüket tekintve nagyon sokrétűek lehetnek: középületek, közvilágítás, szabadidő-, és turisztikai központok, áramszolgáltató, energiaellátó, vízszolgáltató és csatornázási intézmények modernizálása, hulladék- és környezetgazdálkodás, lakásminőség javítás, e- governmenting 12, stb. Ahogy azonban a felsorolásból is kiderül, nem kizárólagosan, de leginkább olyan területeken vesz részt a Central Danube, ahol állami szerepvállalás szükséges. Az energia-racionalizálási folyamat során a cég nem, mint kivitelezési fővállalkozó, hanem mint semleges tanácsadó elkészíti a megrendelőnek az energiaracionalizálási tervet, segít kiválasztani a legmegfelelőbb fővállalkozót és a legoptimálisabb finanszírozási modellt. Mindezt a megrendelő saját pénzügyi forrásainak bevonása nélkül, úgy, hogy a kivitelezési fővállalkozó szerződésben garantálja az energiamegtakarítás mértékét és az általa befektetett költségek csak és kizárólag a megtakarításból kerülhetnek visszafinanszírozásra. Mind a magán, mind pedig az állami megrendelőnek egyaránt fontos, hogy a céloknak és a kitűzött energia-racionalizálási feladatok elvégzéséhez a megfelelő fővállalkozót találja meg. Nem minden ajánlattevő ért az összes épületszegmenshez, ezért amíg egy beruházásra az egyik fővállalkozó azt mondja, hogy nem éri meg neki az épület kedvezőtlen mérete miatt, addig egy másik szívesen tesz rá ajánlatot. Néha pedig csupán nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal az ajánlattevők. Ezeket a kritériumokat figyelembe kell venni a beruházás elkészítésénél, a megbízottal szemben 12 Elektronikus közigazgatás 16
támasztott követelményekkel kapcsolatban és a megfelelő fővállalkozó kiválasztásához szükséges eljárás meghatározásánál. Ebben a Central Danube az egyik legmegfelelőbb partner, mivel kitűnő szakmai háttérrel, hatalmas kapcsolatrendszerrel rendelkezik az energia-racionalizálási projektek lebonyolításához az épületek felmérésétől, az ötlet kidolgozásán át, a contractor 13 kiválasztásáig. Fontos megemlíteni, hogy a projekt sikeres lebonyolítása, akkor valósulhat meg, ha a megrendelő a kivitelezési fővállalkozóval szoros együttműködésben dolgozik, jelen esetben a CD közreműködésével, és mindegyikőjük első számú célja minél több energia zöld gondolatok figyelembevételével való megtakarítása. 4.2.1 Szerződési modulok A cég háromféle szerződési modult kínál megrendelőinek: Harmadik fél finanszírozás (Bank) Kevert finanszírozás (Bank & Megrendelő) Saját finanszírozás (Megrendelő) Kimondottan a contractingre jellemző a Harmadik fél finanszírozás, mivel egy bank bevonásával egy harmadik fél finanszírozza a megrendelő által kért és a fővállalkozó által beépítésre kerülő berendezést. Tehát a nyertes kivitelezési fővállalkozó kölcsönt vesz fel egy banknál, amelyből finanszírozza a beruházást annak összes költségével együtt, bevételét pedig a megvalósult megtakarítás fedezi a futamidő végéig. A szerződés lejártával a megtakarítás 100%-osan a megrendelőnél jelentkezik. 13 Kivitelezési fővállalkozó, fővállalkozó 17
Kevert finanszírozás akkor jöhet szóba, ha a megrendelő rendelkezik valamennyi önerővel, melyet a megtakarítást eredményező invesztíción kívül, más pótlólagos beruházásra kíván fordítani, így csak a hiányzó összeget szeretné a contracting szabályai szerint előteremteni. Amennyiben a megrendelőnek elegendő tőke áll rendelkezésére az energiaracionalizáláshoz, a harmadik fél kihagyása nélkül is megvalósulhat a beruházás. Ekkor a megrendelő kifizeti a berendezéseket és azonnal élvezi a megtakarítás előnyeit. A fővállalkozó biztosítékot nyújt a megtakarítás elérésére, ha az nem valósul meg, büntetést fizet. Mindegyik szerződési variáció esetében a kivitelezési fővállalkozó a futamidő tejes hosszára 100%-os pénzügyi és műszaki garanciát vállal. 4.2.2 Feladatok, beruházási folyamat A CDR segít a megrendelőnek az energia-racionalizálási szerződéskötésben, az objektum kiválasztásában, az energia megtakarítás felmérésében és a megfelelő koncepció kidolgozásában. Mivel folyamatosan szemmel kíséri a contracting témában felhasználható EU pályázatokat, megfelelő esetében átvállalja a lebonyolítási folyamatot. A közbeszerzési eljárás során elbírálja a megrendelőnek legalkalmasabb energia-racionalizálási ajánlatot, végül kidolgozza a finanszírozási és támogatási megoldásokat. 1. Miután a jövendőbeli megrendelő felkeresi a céget, illetve fordítva, az energiaracionalizálás, mint fogalom ismertetése után ingyenes nyers energetikai felmérést és potenciálbecslést végeznek a Central Danube szakemberei a szóba jöhető objektumoknál. 2. Abban az esetben, ha a megvalósítás gazdaságosnak ígérkezik, a megrendelő és a CD megköti az energia-racionalizálási tervezési szerződést. 3. A részletes energetikai átvilágítás során a cég műszaki szakemberei felállítják az energiahatékonysági koncepciót, és a projektfelelős elkészíti a pályázati anyagot. Ebben rögzítésre kerül az energia-, költségmegtakarítás mértéke, a beruházás futamideje, a megvalósítandó műszaki intézkedések és ezek finanszírozása, 18
szóba jöhető európai uniós pályázati lehetőségek, valamint a közbeszerzési eljárás módja. 4. Az egyre sürgetőbb környezetszennyezési probléma megoldására az Európai Unió növekvő szerepvállalással igyekszik támogatni az erre irányuló fejlesztéseket, így ha az adott beruházáshoz kapcsolódóan létezik pályázati lehetőség, mindenképpen ennek kalkulálásával kerül kiírásra az energiaracionalizálási beruházás. 5. A Central Danube a közbeszerzési eljárás során kiválasztja annak formáját, pontosan meghatározza a kiíró személyét, felméri a lehetséges ajánlattevők körét, meghatározza a nyertes ajánlat kiválasztásához szükséges kritériumokat, a kiíróval történő folyamatos egyeztetés mellett elkészíti a pályázati dokumentációt, benyújtja azt a Közbeszerzési Tanácshoz, a közbeszerzési törvény előírásainak megfelelően konzultációkat tart, megválaszolja a pályázók kérdéseit, ügyel a határidők betartására, lebonyolítja az ajánlatbontási procedúrát, kiértékeli a pályázatokat, amennyiben szükséges és az eljárás fajtája engedi, tárgyalásokat tart, végül előkészíti és megköti a nyertes kivitelezési fővállalkozóval a szerződést. 6. Az optimalizálási munkálatok során a cég építési felügyeletet gyakorol, majd a berendezések beépítését követően ellenőrzi, hogy ténylegesen a szerződésben meghatározott energiamennyiség kerüljön megtakarításra. 7. A Central Danube minden esetben honorárium, jutalék, közvetítői tiszteletdíj ellenében nyújtja szellemi termékére épülő szolgáltatásait. Az Európai Unió legutóbbi bővítése óta még több lehetőség van az energiaracionalizálási (contracting) piac növekedésére, amelyhez Közép-, és Kelet-Európa hatalmas potenciállal járulhat hozzá, amennyiben a régió országai köztük Magyarország engedik megújuló energiaforrásaikat kiaknázni és végre hasznosítani. Ezt a Nyugat-Európában és Ausztriában is már 12 éve sikeresen működő modellt szeretné a Central Danube hazánkba is bevezetni, hogy eddigi helytelen felhasználói szokásaink, valamint nem gazdaságosan és környezet kímélően működő energetikai rendszereink pozitív irányú változást vehessenek. 19
5 ENERGIA-RACIONALIZÁLÁS A fejezet célja bemutatni az energia-racionalizálást egy Magyarországon még új módszerrel, a contractinggel, amely nem csak energia-, és költségtakarékos, hanem magához az energia-előállításhoz a lehetőségekhez mérten minél több megújuló energiaforrást használ, és ezáltal kíméli a környezetet. Az ismertetés során meghatározom a contracting fogalmát, fajtáit, alkalmazási és finanszírozási lehetőségeit, a vonatkozó törvényeket és a lebonyolítás menetét. 5.1 Mi az energia-contracting? Az energia-contracting egy szerződéses megállapodási modell energiával kapcsolatos szolgáltatások harmadik fél általi finanszírozására, amely egyidejűleg teszi lehetővé az energia-, és költségmegtakarítást, illetve épületek, energetikai berendezések fenntartását, állapotuk javítását és a jelenlegi legmagasabb műszaki szintre emelését. Ezek kiterjedhetnek az energia ellátástól egészen a széles körű megtakarítási intézkedésekig. A szerződés az épülettulajdonos (magán vagy állami) és egy külső szolgáltató, a kivitelezési fővállalkozó között jön létre. KWH A BERENDEZÉS OPTIMALIZÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES TŐKE 60.000 50.000 ENERGIAMEGTAKARÍTÁS 40.000 30.000 20.000 10.000 0 ENERGIAFELHASZNÁLÁS 1 2 3 4 5 Hónap CONTRACTING-BERENDEZÉS ÜZEMBEVÉTELE 20
Alapvetően két fő energia-racionalizálási formát különböztetünk meg: Megtakarítási-contracting alkalmazásakor olyan intézkedések kerülnek végrehajtásra, amelyek által épületek vagy berendezések energia hatékonysági szempontból javulnak és a megtakarított energia összege szolgál a fővállalkozó által alkalmazott intézkedések és energiamenedzsment költségeinek fedezésére. Ezért fontos, hogy mind a műszaki, mind pedig a pénzügyi kockázatot a contractor viselje, mert csak azt a bevételt kapja, amit megtakarít. Berendezés befektetési-contracting esetében az energia ellátás áll az előtérben. Egy fővállalkozó hosszú lejáratú szerződés keretein belül létesít, vagy átvállal és üzemeltet egy új, vagy már létező energiatermelő berendezést hasznos energia 14 szolgáltatás céljából. Ezt a fajta energia-racionalizálási formát már Magyarországon is alkalmazzuk, szolgáltató-contractingként is ismert. Hátránya, hogy az invesztáció nem energia-megtakarításból térül meg, hanem az eladott energia árából. Contracting Megtakarítási-contracting - Befektetés a fővállalkozó részéről - Visszafizetés a megvalósult energiamegtakarításból - Futamidő 7-12 év Berendezés befektetési-contracting - Befektetés a fővállalkozó részéről - Visszafizetés az energia értékesítésbő - Futamidő 20-25 év Mindkét esetben egy harmadik fél lép a színre, aki befektet az energetikai intézkedésekbe vagy berendezésekbe, megtervezi, finanszírozza és beépíti, illetve üzemelteti azokat. A fenti két variációt a visszafizetés módja, a végrehajtott intézkedések jellege és a fővállalkozó által vállalt, a szerződésben szereplő garanciák különböztetik meg. 14 Ténylegesen hasznosuló energia 21