AZ UTCAI SZOCIÁLIS KO- ORDINÁTOR ÉS GONDOZÓ KÉPZÉS OKTATÁSI PROG- RAMJA

AZ UTCAI SZOCIÁLIS KO- ORDINÁTOR ÉS GONDOZÓ KÉPZÉS OKTATÁSI PROG- RAMJA Nemzeti Erőforrás Minisztérium Budapest Engedélyezési szám:52998-1/2010-0016szfö SK Engedélyezte: Nyitrai Imre Helyettes államtitkár Intézményi akkreditációs lajstromszám: AL-1638 Felnőttképzési hatósági nyilvántartási szám: 01-0184-05

KÉSZÍTETTÉK: Breitner Péter Gurály Zoltán Lengyel Eszter KÖZREMŰKÖDTEK: Gajdátsy Árpád Hoffmann Krisztina Lőrincz Norbert Miletics Marcell Sasvári Andrea Urbán Beatrix SZAKMAI SZERKESZTŐ: Lőrincz Norbert SZAKMAI LEKTOROK: Gróf András Maróthy Márta Morva Emília NYELVI LEKTOR: Koppándi János 3

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 6 A KÉPZÉS KERETEI, MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK... 8 JOGSZABÁLYOK... 8 A KÉPZÉS MEGNEVEZÉSE... 9 A KÉPZÉS CÉLJA... 9 A KÉPZÉS SZERVEZÉSÉNEK FELTÉTELEI... 10 SZEMÉLYI FELTÉTELEK... 10 A TEREPGYAKORLAT SZEMÉLYI FELTÉTELEI... 11 TÁRGYI FELTÉTELEK... 11 A TANFOLYAMI KÉPZÉSBE VALÓ BELÉPÉS FELTÉTELEI... 12 FELMENTÉSEK KEZELÉSE... 12 A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA... 13 A KÉPZÉS MODULJAI... 13 A KÉPZÉS SZERKEZETE... 14 A KÉPZÉS ÜTEMEZÉSE... 15 A KÉPZÉS TANTÁRGYAI... 16 KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS KÖZÉPFOKÚ VÉGZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK SZÁMÁRA... 16 OKTATÁSI TEMATIKA... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. MEGHATÁROZÁS... 18 UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA... 18 ÉRINTETTJEI, AZ ELLÁTOTTAK KÖRE... 18 CÉLJA, FELADATAI... 18 TEVÉKENYSÉGE... 19 FELDERÍTÉS... 19 SZOLGÁLTATÁS... 19 ÜGYINTÉZÉS... 20 EGYÉNI ESETKEZELÉS (CSOPORTOS ESETKEZELÉS)... 21 UTÓGONDOZÁS... 22 ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK... 22 SZAKMAI STÁBMEGBESZÉLÉS, ESETMEGBESZÉLÉS, SZUPERVÍZIÓ... 24 SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁST VÉGZŐK JOGAINAK VÉDELME... 24 A TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSÉNEK SZEMÉLYI, TÁRGYI FELTÉTELEI... 25 AZ UTCAI MUNKA SZEZONÁLIS TEVÉKENYSÉGEI... 27 A SEGÍTŐ KAPCSOLAT... 29 KONFLIKTUS... 30 STRESSZ... 31 ÖNISMERETI ABLAK... 34 AZ AKTÍV HALLGATÁS, AZ EMPÁTIA JELENTÉSVILÁGA... 35 AZ AKTÍV HALLGATÁS ZAVARAI... 36 AZ AKTÍV HALLGATÁS JELEI... 36 AZ ASSZERTIVITÁS FOGALMA... 40 AZ AKTÍV FIGYELEM... 42 KIEGÉSZÍTŐ KÉPZÉS A KOORDINÁTORI MUNKAKÖR BETÖLTÉSÉHEZ... 44 UTCAI GONDOZÓ TANTÁRGYBLOKK... 47 EGÉSZSÉGÜGYI ISMERETEK AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁHOZ... 47 UTCAI ÉLETFORMÁK: A KÖZTERÜLETEN ÉLŐ EMBEREK MINDENNAPJAI... 50 JOGI ISMERETEK AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKÁHOZ... 53 4

AZ UTCÁN ÉLŐ EMBEREK ELLÁTÁSI JOGOSULTSÁGAI ÉS AZ AZONNAL IGÉNYBE VEHETŐ SZOLGÁLTATÁSOK, ELLÁTÁSOK... 56 UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA PROSTITUÁLTAKKAL... 58 UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA LEHETŐSÉGEI KALLÓDÓ, CSELLENGŐ FIATALOKKAL; LAKÓTELEPI UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA A GYERMEKJÓLÉTI KÖZPONTOKBAN... 60 UTCAI MUNKA DROGFOGYASZTÓKKAL... 63 KÜLFÖLDI TAPASZTALATOK, HASZNOSÍTHATÓ GYAKORLATOK... 65 GYAKORLATI KÉPZÉS: TEREPGYAKORLAT... 66 ÖSSZEFOGLALÓ HÁTTÉR-SZEMINÁRIUM... 72 KÖVETELMÉNYRENDSZER... 75 VIZSGAKÖVETELMÉNYEK... 75 A ZÁRÓVIZSGÁRA BOCSÁTÁS FELTÉTELEI... 76 A TEREPGYAKORLAT, AZ ÍRÁSBELI ÉS A ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE... 76 VIZSGAREND... 78 A KÉPZÉS ÁLTAL NYÚJTOTT KÉPESÍTÉS... 79 A TANÚSÍTVÁNY... 79 A TANÚSÍTVÁNY SZERINTI FELADATOK... 79 MELLÉKLETEK... 80 SZERZŐDÉS (1)... 81 SZERZŐDÉS (2)... 82 SZERZŐDÉS (3)... 83 JELENLÉTI ÍV AZ UTCAI SZOCIÁLIS MUNKA TEREPGYAKORLATÁHOZ... 84 A HALLGATÓI TEREPGYAKORLAT ÉRTÉKELÉSE... 85 A TANKÖNYVBEN FELHASZNÁLT IRODALMAK JEGYZÉKE... 86 5

BEVEZETŐ 2004. január 1. óta az utcai szociális munkát végző szolgálatok rendszeres (ún. normatív) állami támogatást kapnak. Ezzel párhuzamosan a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet (továbbiakban: R.) alapszolgáltatásként definiálja, valamint ugyanitt meghatározza, hogy hol, milyen feltételek mellett jöhet létre utcai szociális munkás szolgálat. A R. megfogalmazta az utcai szociális munka célját és feladatait. A R. (104/A. (5)) a feladatok megfelelő színvonalú ellátáshoz külön képzést ír elő az utcai szociális munkások számára. A R. a munkába állástól kezdve kétéves haladékot ad a már gyakorló utcai szociális munkásoknak arra, hogy a szükséges speciális tudást megszerezzék. Az Oktatási Program végrehajtását, a képzések szervezését, regisztrálását az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2400. (IX. 18.) ESZCSM rendelet szabályozza. Az Oktatási Program által előírt képzésen való részvétel egyaránt betölti a terepen dolgozó utcai szociális munkások továbbképzésének és az újonnan munkába álló utcai szociális munkások betanításának feladatát. Az Oktatási Program középpontjában a gyakorlatban szükséges és hasznosítható ismeretek állnak, legfontosabb eleme a gyakorlati képzés. Az elméleti ismeretek teljes mértékben az utcai szociális munka gyakorlatához igazodnak. Az olyan tantárgyak, mint például a jog, vagy az egészségügy, jelentős részét a mai magyar utcai szociális munka rövid múltjában kiforrott, abban használható felhasználói ismeretek adják. A képzés sikerének elengedhetetlen feltétele, hogy az oktatók maguk is az utcán élők segítésével foglalkozó szakemberek, jogászok, orvosok, szociális munkások és szociológusok legyenek. 6

Az utcai szociális munkának vannak olyan sajátos technikái, ismeretei, amelyeket jó mielőbb elsajátítania annak, aki erre a munkára szerződött. Azonban az utcai munkával foglalkozó, jelenleg képesítés nélkül dolgozók között számosan vannak olyanok, akik a szakma professzionális képviselőinek számítanak, és akik az elmúlt évek során olyan ismeret-anyag birtokába kerültek, hogy inkább oktatóként merülhet fel a nevük, mintsem hallgatóként. Az utcán dolgozók szakmai képzettségük és felkészültségük alapján is rendkívüli heterogenitást mutatnak. Az oktatási programnak tehát alkalmasnak kell lennie arra, hogy egy, évek óta az utcán dolgozó szakirányú diplomás és tapasztalt szociális munkásnak, de egy szociális segítőként kezdő pedagógusnak, vagy ápolónőnek is egyaránt hasznos - eléggé mély, de nem unalomig ismert; érthető, de nem triviális - tudást nyújtson. Ennek az oktatási szempontból sajátos helyzetnek a program úgy próbál megfelelni, hogy a lehető legpraktikusabb, az utcai szociális munka során hasznosítható tudást rendezett formában fogja egybe, az ismeretek olyan gyűjteményeként, amely hasznos és érthető kezdőknek és tapasztaltabbaknak egyaránt. A programban - példaképpen kiragadva - helyet kap a közterület-használat jogi vonatkozásaitól kezdve, a kihűlés tüneteinek ismertetésén, az utcai életforma lélektani sajátosságain keresztül a hajléktalanellátó rendszer felhasználói megismerése is. Az utcai szociális koordinátor és utcai szociális gondozó képzés Oktatási Programja felkért szakértők közreműködésével készült a Hajléktalan Embereket Segítők Budapesti Társasága (Tízek Tanácsa) megbízásából, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium Családi és Szociális Szolgáltatások Főosztálya útmutatásai alapján. 7

A KÉPZÉS KERETEI, MEGHATÁROZÓ JOGSZABÁLYOK Jogszabályok A többször módosított szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 56.. 57.. (1), 59. (2) bekezdésében a települési önkormányzatok kötelező alapfeladatai között nevesíti a hajléktalan személyek ellátásának megszervezését. A szociális alapszolgáltatások között szerepel az Szt.-ben az utcai szociális munka, amelynek során biztosítani kell az utcán tartózkodó hajléktalan személyek helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérését, szükség esetén ellátásának kezdeményezését, illetve az ellátás biztosításához kapcsolódó intézkedés megtételét. (Szt. 65/E. ) Az utcai szociális munka szakmai feladatait és működési feltételeinek szabályait R.104. -a, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) tartalmazza. Az Oktatási Program az egyes témák feldolgozása során érinti a hajléktalanokkal, valamint a gyermekvédelmi törvény hatálya alá tartozó gyermek- és fiatalkorú csoportokon túl a prostituáltakkal, az utcán megjelenő súlyos mentális, pszichiátriai és szenvedélybetegségekkel küzdő kliensekkel, a lakásukat kényszerűen elhagyókkal, a börtönből szabadultakkal kapcsolatos teendőket. E célcsoportokkal való munka során azokat a feladatokat is nevesíti, illetve tartalmazza a program, amelyek az alapszolgáltatásokat végző intézményekkel való együttműködést erősítik. A szociális, gyermekjóléti tevékenységet végző személyek kötelező szakmai továbbképzését, valamint a szociális szakvizsga letételét a 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet rögzíti. A továbbképzési kötelezettséget a rendelet egyebek között a továbbképzési időszak alatt munkaköréhez kapcsolódó területen elvégzett szakirányú tanfolyamhoz köti. 2004-től a R. 104./A. (5) bekezdésében rendelkezik az utcai szociális munkával kapcsolatos képzésről, amelyben kimondja:...utcai szociális gondozó vagy koordinátor munkakörben alkalmazott személynek a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két hónapon belül be kell jelentkeznie utcai szociális munkával kapcsolatos képzésre, és azt a foglalkoztatás kezdő időpontjától számított két éven belül el kell végeznie. A képzés akkreditációját az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2400. (IX. 18.) ESZCSM rendelet biztosítja, szabályozva a képzésszervezést, regisztrációt, tanúsítvány kiadást. 8

A képzés megnevezése UTCAI SZOCIÁLIS GONDOZÓ ÉS KOORDINÁTOR UTCAI SZOCIÁLIS GONDOZÓ A felsőfokú végzettséggel rendelkezők utcai szociális gondozó vagy utcai szociális gondozó és koordinátor munkakörre, a középfokú végzettséggel rendelkezők utcai szociális gondozó munkakörre jogosító képzésben részesülnek, illetve erről szóló utcai szociális gondozó, valamint utcai szociális gondozó és koordinátor tanúsítványt kapnak. A képzés célja Az utcai szociális munkához és az utcai szociális gondozáshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése. A tanfolyamon részt vevők ismerjék meg a nem lakás céljára szolgáló helyen élő emberek mindennapi életét, szokásait azért, hogy értsék a problémáikat, és képesek legyenek segítséget nyújtani nekik. A segítő legyen képes kapcsolatot teremteni a közterületen élő emberekkel, váljon alkalmassá arra, hogy a megteremetett segítői kapcsolatokat hosszú távon fenntartsa, és olyan szintűvé fejlessze, amely az érintettek számára támaszt, reményt és konkrét segítséget jelent. Az utcai munkát végzők munkájuk során legyenek képesek nagy hatékonysággal használni társadalompolitikai intézményrendszer kínálta lehetőségeket. A felsőfokú végzettségűek rendelkezzenek szervezési ismeretekkel, és jól ismerjék a szociális szolgáltatások körét, azért, hogy a négy főnél több utcai szociális gondozót foglalkoztató intézmény koordinátori munkakörét el tudják látni az 1/2000. SZCSM rendelet 104/A. (5) bekezdésnek megfelelően. 9

A képzés szervezésének feltételei Az utcai szociális munkás és az utcai szociális gondozó tanfolyam olyan képzőhelyen szervezhető, ahol folyik szociális képzés, s adottak a képzéshez szükséges tárgyi és személyi feltételek, továbbá ahol utcai szociális munka, mint szolgáltatás működik, vagy ilyen intézménnyel a képző szervezetek együttműködési megállapodást kötnek a gyakorlat lebonyolítása céljából. A képzést csak olyan szervezet végezheti, amely a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény 8. -ában rögzített feltételeknek megfelel, továbbá Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont (OKÉV) nyilvántartási számmal rendelkezik. A képzés szervezését az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló 81/2400. (IX. 18.) ESZCSM rendelet szabályozza, ezen Oktatási Program a rendelet mellékletét képezi. Személyi feltételek 1. Kiegészítő képzés középfokú végzettséggel rendelkezők számára. Az oktatók képesítése: Tréneri, csoportvezetői tapasztalattal rendelkező, felsőfokú szakirányú szakképzettséggel - felsőfokú szociális alapvégzettség, szociológus, szociális szervező, pszichológus, felsőfokú egészségügyi végzettség mentálhigiénés szakirányú végzettséggel (a továbbiakban felsőfokú szakirányú szakképzettség) - rendelkező, utcai szociális munkát végző személy. 2. Kiegészítő képzés olyan felsőfokú végzettségű hallgatók számára, akik az utcai szociális gondozó és koordinátor munkakör betöltéséhez kívánnak jogosultságot szerezni. Az oktatók képesítése: Felsőfokú szakirányú szakképzettség vagy felsőfokú humán-erőforrás menedzser végzettség, és 3 éves vezetői tapasztalat, és valamint 1 éves gyakorlat az utcai szociális munka szervezésében. 10

3. Utcai szociális gondozói tantárgyblokk Az oktatók képesítése: Utcai életformák: felsőfokú szakirányú szakképzettség és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. Egészségügyi ismeretek: orvos, diplomás ápoló, klinikai szakápoló, felnőtt szakápoló és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. Jogi ismeretek: jogász, felsőfokú államigazgatási szakember, és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. Külföldi tapasztalatok: felsőfokú szakirányú szakvégzettség. Az utcán élő emberek intézményes és pénzbeli ellátási formái jogosultságai: felsőfokú szakirányú szakképzettség és legalább 3 éves gyakorlat a hajléktalan-ellátás területén. Az utcai szociális munka egyéb területei Csellengők, Prostitúció az utcán, Utcai megkereső munka drogfüggőkkel: felsőfokú szakirányú szakképzettség és az adott területen eltöltött legalább 5 éves gyakorlat. Összefoglaló háttér-szeminárium: felsőfokú szakirányú szakképzettség, és csoportvezetői tapasztalat, valamint legalább 3 év gyakorlat az utcai szociális munka területén. A terepgyakorlat személyi feltételei - Tutor: felsőfokú szakirányú szakképzettség, legalább 1 év utcai szociális munkás gyakorlat. Ajánlott feltétel: tereptanári gyakorlat. - Tereptanár: az utcai szociális munka területén jelenleg is alkalmazásban álló személy, aki legalább 1 év gyakorlattal rendelkezik az utcai szociális munka területén. Ajánlott feltétel: felsőfokú szakirányú szakképzettség. Tárgyi feltételek Az oktatáshoz szükséges infrastruktúra, oktatástechnikai eszközök megléte. 11

A tanfolyami képzésbe való belépés feltételei A tanfolyamra jelentkezhet az a személy: aki működési engedéllyel rendelkező utcai szociális szolgálatnál koordinátor vagy utcai szociális gondozó munkakörben dolgozik, továbbá, akit a munkáltató ebben a munkakörben kíván foglalkoztatni, s erről írásban nyilatkozik; aki az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet által meghatározott koordinátor vagy utcai szociális gondozó munkakör betöltéséhez szükséges képzettséggel rendelkezik, s erről végzettséget igazoló dokumentumot nyújt be. Felmentések kezelése A képzésben résztvevőknek az elméleti és gyakorlati tantárgyak alól felmentésre nincs lehetőségük. 12

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA A képzés moduljai A képzés moduljai: sorszáma megnevezése óraszáma 1. Kiegészítő képzés középfokú végzettséggel rendelkezők számára 15 2. Kiegészítő képzés a koordinátori munkakör betöltéséhez 8 3. Utcai szociális gondozó képzés 98 Az óraszámok alakulása az alapképzettség és a megszerezni kívánt végzettség szerint: A képzésben résztvevő hallgató alapképzettsége Az elérni kívánt munkaköri jogosultság Szükséges Óraszámok teljesítendő modulok Elmélet Gyakorlat Összesen Középfokú Utcai szociális gondozó 1+3 60 53 113 Utcai szociális gondozó 3 45 53 98 Felsőfokú Utcai szociális gondozó és koordinátor 2+3 53 53 106 13

M O D U L A képzés szerkezete Tantárgy Utcai szociális gondozó és koordinátor Elméleti tantárgy óraszáma Gyakorlati tantárgy óraszáma Utcai szociális gondozó (középfokú végzettséggel) Elméleti tantárgy óraszáma Gyakorlati tantárgy óraszáma Utcai szociális gondozó (felsőfokú végzettséggel) Elméleti tantárgy óraszáma Gyakorlati tantárgy óraszáma Összes óraszám Utcai szoc. gondozó és koordinátor Utcai szociális gondozó (középf.) 1. Felkészítés az utcai szociális munkára 15 15 2. Vezetési és szervezései ismeretek 8 8 Utcai életformák 4 4 4 4 4 4 Egészségügyi ismeretek utcai szociális munkához 5 5 5 5 5 5 Jogi ismeretek utcai szociális munkához 4 4 4 4 4 4 Az utcán élő emberek ellátási jogosultságai és az azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ellátások 4 4 4 4 4 4 Külföldi tapasztalatok, hasznosítható gyakorlatok 4 4 4 4 4 4 3. Összefoglaló háttér-szeminárium: a gyakorlat és az elmélet feldolgozása, esetmegbeszélés 15 15 15 15 15 15 Egyéb területek: csellengők 3 3 3 3 3 3 Egyéb területek: prostitúció az utcán 3 3 3 3 3 3 Egyéb területek: utcai megkereső munka drogfüggőkkel 3 3 3 3 3 3 Gyakorlat: utcai szolgálatoknál 40 40 40 40 40 40 Gyakorlat: az utcai munka háttérintézményeinél 10 10 10 10 10 10 Intézménylátogatás: diszpécser szolgálatnál 3 3 3 3 3 3 Összesen 53 53 60 53 45 53 106 113 98 Utcai szociális gondozó (felsőf.) 14

A képzés ütemezése 1. modul 2. modul 3. modul Hetek Felkészítés az utcai szociális munkára Vezetési és szervezési ismeretek Utcai életformák Egészségügyi ismeretek utcai szociális munkához Jogi ismeretek utcai szociális munkához Az utcán élő emberek ellátási jogosultságai és az azonnal igénybe vehető szolgáltatások, ellátások Külföldi tapasztalatok, hasznosítható gyakorlatok Gyakorlat Az utcai szociális munka egyéb területei Összefoglaló háttérszeminárium Intézménylátogatás diszpécser szolgálatnál Háttér intézménynél Utcai szolgálatnál Összesen 1. modul 15 15 1. 2. modul 8 8 2. 3 3. 3 2 3 4. 2*2 3 2*5 3*5 3 5. 6. 3. modul 3 7. 3 5 8. 2*2 5 4 3 9. 5 10. 2 2 3 5 3 11. 5 összesen 15 8 4 5 4 4 4 9 15 3 10 40 98 A heti ütemezés csupán a példában szerepel, nem kötelező 15

A KÉPZÉS TANTÁRGYAI Kiegészítő képzés középfokú végzettséggel rendelkezők számára (1. modul) Felkészítés az utcai szociális munkára Óraszám: 15 óra. A tantárgy célja: Szakirányú, felsőfokú szociális képzettséggel nem rendelkező, de az adott területen dolgozó munkatársak képzésének előkészítése. A tantárgy nyújtson bepillantást abba a társadalmi, gazdasági és szociális környezetbe, amelyben az utcai szociális munkások dolgoznak: villantson fel igazodási pontokat a képzésben résztvevők számára, a képzés későbbi, részletesebb tematikájának megfelelően. A tantárgy biztosítson lehetőséget a résztvevőknek, hogy a képzés megkezdése előtt lássák a helyüket a segítő rendszerben, és el is tudják helyezni magukat a szociális ellátások térképén. Követelmény: A hallgatók a csoportos munka során aktívan hozzájárulnak ahhoz a csoportos munka során, hogy körvonalazódjon az utcai szociális munka szerepe, elhelyezkedése a segítő rendszerben. A nem frontális képzés során a résztvevők közös munkájának eredményeképpen a hallgatók alakítsanak ki egy értelmezési dimenziót a képzés számára. Módszer: egyéni, páros és kiscsoportos munka keretében feldolgozni a megadott feladatokat. Cél a közös gondolkodás elősegítése, a team munka fontosságának személyes átélése. Tananyag: A potenciális klienscsoportok összegyűjtése A feltételezett kliensek szükségleteinek megfogalmazása A kliensek szükségleteire reagáló - az utcai munka szempontjából adekvát - szolgáltatások öszszegyűjtése Az utcán dolgozó szakember jellemzői (fizikai, mentális, kognitív, stb. tulajdonságok) Az utcán dolgozó szakember szükségletei 16

Az utcai szociális szolgáltatás nyújtásához szükséges kapcsolati háló szereplőinek az összegyűjtése Ennek a kapcsolati hálónak a hosszú távú működtetése, a kapcsolattartás lehetőségei a társintézményekkel Szakirodalom: 1. Allport, Gordon W.: Az előítélet. Fordította: Csepeli György. Gondolat, 1977 2. Bagdy Emőke Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 3. Bácskai Erika Gerevich József: Ifjúság és drogfogyasztás. Drogmegelőzési Módszertani Központ és Ambulancia, Budapest, Animula, 1997 4. Forrai J.(2007): Párkapcsolat, szerelem, szex, család. Tankönyv diákok számára. Sex Educatio, Budapest, 2007. ISBN 978-963-06-3689-6 5. Forrai Judit (2007): Párkapcsolat, szerelem, szex, család. Tanári könyv. Sex Educatio. Budapest. 2007. ISBN 978-963-06-3690-2 6. Forrai J. Lőrincz N. (2003): Az utcai szociális munka a prostituáltak megsegítésének szolgálatában. Budapest. Wesley János Lelkészképző Főiskola. 2003. ISBN 963 214 127 X ISSN 1586-8559 (Wesley könyvek szociális munkásoknak) 7. Fonyó Ilona Pajor András (szerk.): Fejezetek a konzultáció pszichológiájának témaköréből 8. Gerevich József: Iskolai mentálhigiéné. Animula Kiadó, 1997. 9. Hunyady Györgyné Szekszárdi Júlia: Konfliktusok az iskolában. Budapesti Tanítóképző Főiskola, Továbbképző füzetek 4. Budapest, 1998. 10. Ligeti György: Konfliktus és szabályalkotás. Új pedagógiai Szemle, 2000.12.sz 11. Rácz József: Addiktológia. HIETE, Bp., 1999 12. Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat, Budapest 1990. 13. Szekszárdi Júlia: Új utak és módok. Dinasztia tankönyvkiadó, 2008 14. Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata. Új Pedagógiai Szemle, 2001/5.sz 15. Wikipédia.hu 17

OKTATÁSI TEMATIKA AZ UTCAI SZOCIÁLIS SZOLGÁLAT SZAKMAI PROGRAMJA Meghatározás Utcai szociális munka Utcára kivitt önálló, szakmai, szociális szolgáltatás, a felderítetlen és ellátatlan egyének, csoportok részére. Az utcán, közterületen életvitelszerűen tartózkodó, fedél nélküli személy helyzetének, életkörülményeinek figyelemmel kísérése, a vele való rendszeres kapcsolattartás, gondozás, szükség esetén ellátásának kezdeményezése, továbbá közterületen krízishelyzetbe került személyek ellátása. Érintettjei, az ellátottak köre Azon utcán élők, akik a szociális ellátással és segítséggel foglalkozó intézmények, intézmény rendszerek hatáskörén kívül maradtak, azokból kiestek, (felderítetlenek), ellátatlanok, a hatósági, intézményi beavatkozással szemben bizalmatlan rászoruló egyének, csoportok. Ezen belül is, a hajléktalan emberek között is különösen hátrányos helyzetű fiatal szenvedélybetegek, akiknek intézményi ellátása jelenleg hiányos. Célja, feladatai Az utcán életvitelszerűen tartózkodó, vagy az ellátórendszer intézményeiből valamilyen oknál fogva kimaradó egyének, csoportok, közösségek, utcán élők felkutatása, szociális és mentális segítése a szociális munka eszközrendszerével. Az Utcai Gondozó Szolgálat legfontosabb feladata a közvetlen életveszély megelőzése, a segítséget kérő megfelelő ellátó-helyre való elirányítása, illetve a tartósan utcán élő gondozottak szociális ellátórendszerbe való bekapcsolódásának elősegítése. 18

Tevékenysége Felderítés A felderítés konkrét célja a segítségre szorulók felkutatása, körülményeik felmérése. Része a személyes megkeresés; napszaktól függetlenül; egyeztetett időpont alapján; nappal egyénileg, éjszaka párokban. Tevékenységi területei: közterületek, lépcsőházak, pincék, szórakozóhelyek, stb. a településen és szűk vonzáskörzetében. Az utcai segítő a téli időszakban minden nap 18 és 24 óra között terepen tartózkodik, állandó elérhetőséggel és jelenléttel, kapcsolódva a Regionális Diszpécser Szolgálatokhoz és az országos diszpécserközponthoz, szükség esetén speciális szolgáltatások nyújtásával. Megkeresést végez lakossági, intézményi, szervezeti, karitatív tevékenységgel foglalkozó szervezetek bejelentései alapján. A felderítés adatairól az utcai munkás csoport folyamatos tájékoztatást ad a helyi önkormányzatoknak, félévente kötelezően elkészíti az utcai szociális térképet, (intézményi lefedettség, befogadó létszámok, elhelyezkedés a klientúrához képest; hajléktalan emberek tartózkodási helye, száma, rétegződésük, helyzetük, speciális igényeik, problémáik, stb.) feltételeként az állami támogatás megítélésének. A Szolgálat munkatársai vezetik a jogszabályban előírt illetve belső használatra kidolgozott kötelező adminisztrációt (1/2000 I.07. rend. 12 melléklet. 2000/2. Szoc. Közlöny 53-56. oldal) és a számítógépes nyilvántartó rendszert. A felderítés adatairól az utcai munkás csoport csak az Adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. Törvény) vonatkozó rendelkezéseinek betartásával ad ki. A felderítés az érintettek igényeinek felmérését is tartalmazza. A felderítéshez tartozik a társintézményekkel való folyamatos kapcsolattartás, szolgáltatásaik feltérképezése, megismerése Szolgáltatás A potenciális kliensekkel történt kapcsolatfelvételt követően az utcai szolgálat az ügyfél érdekében a következő tevékenységeket végzi: - Amennyiben szükséges, azonnali segítségadás (krízishelyzetek feloldása olyan beavatkozás, mely az ellátásra szoruló életveszélyes helyzetének megszüntetésére irányul), kapcsolatteremtés a sürgősségi beavatkozásra működtetett intézményekkel. 19

- Ártalomcsökkentés az alapvető fizikai és mentális szükségletek kielégítésével az ellátórendszerekének megkeresésével. - Rendszeres, helyhez és időhöz kötött alapszükségletet kielégítő segítségnyújtás meg-szervezése (tömeges étkeztetés, ruhaosztás, tűcsere, stb.). A szolgáltatást igénybevevők számára különböző ellátórendszerekbe való bejutás segítése, támogatása. - Az ellátórendszeren kívül maradók folyamatos egyéni segítése, rendszeresen, szervezetten gyűjtött vagy adományba kapott szükségleti cikkek mozgatása, felderített rászorulók részére történő eljuttatása. - Rendszeres, helyhez és időhöz kötött szociális információadás, mely során az ellátott tájékoztatást kap az intézmény szolgáltatásairól, más szociális, egészségügyi, munka-ügyi és egyéb ellátásokhoz való hozzájutások feltételeiről és módjáról. - A segítők igény esetén csoportfoglalkozásokat szerveznek, és azokon (felkészültséghez mérten) aktívan részt vesznek. Ügyintézés Kapcsolatfelvétel az illetékes hivatalokkal, intézményekkel, közvetítés az ügyfél és az intézmények között. Szóbeli és írásbeli kapcsolatot tartása a hatósági, önkormányzati, szociális segítéssel foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, kétirányú információs csatorna biztosítása a kliens érdekében. Az ügyintézés fontos eleme a kliens érdekképviselete, ami állhat abból, hogy a segítő a hatóságoknál eljár, feljelentési ügyekben jogi tanácsadót, vagy képviselőt szerez az ügyfél számára, illetve tájékoztatja és biztosítja a szolgáltatást igénybevevő részére a szolgáltatással és egyéb ügyintézéssel kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekről, szükség esetén biztosítja azt. (Ezt az ingyenes jogsegélyszolgálatot együttműködő partnerszervezetünk végzi.). Az utcai szolgálat munkatársa segít beszerezni a személyi igazolványhoz és egyéb iratokhoz szükséges okmányokat, valamint közreműködik a rászoruló hivatali levelezésében. Az ügyfél érdekében a társadalombiztosítás adta lehetőségeket mérlegelve közbenjár az ingyenes gyógy-ellátási, nyugdíjaztatási kérelmek kedvező elbírálásának érdekében. Munkalehetőségeket keres és ajánl a segítségért hozzá fordulónak. Elhelyezési lehetőségeket keres átmeneti szállókra, szociális otthonokba, stb. Segít ügyfelének utazási lehetőség megteremtésében. 20

Közös megegyezéssel, a szolgáltatást igénybevevővel kötött megállapodás alapján közreműködik a szociális segélykérés folyamatában, a kapott összeg felhasználásáig, a szolgáltatást igénybevevővel kötött megállapodás alapján. Egyéni esetkezelés (csoportos esetkezelés) Az utcai szociális munkás kizárólag a kliens kezdeményezésére szakmai alku megkötése után folyamatosan dokumentált kapcsolatban, egyéni esetkezelést végez. A kontaktust a teammel ismerteti és elfogadtatja. A klienst érintő fontos döntéseket csak az utcai munkás teammel történt megbeszélés alapján hoz. Az egyéni esetkezelés során egyenrangú félként, segítettje emberi méltóságát szem előtt tartva, annak önfenntartó képességét erősítve végzi a tevékenységét. A segítő kapcsolatban megszülető cselekvési lehetőségekből, azt a kliens által választott döntést támogatja, amelyik elősegíti az ügyfél társadalomba való visszailleszkedését. Az egyéni esetkezelések alatt a döntések cselekvésekké alakulása közben saját motivációs szerepét megtartva a kezdeményezést átengedi a kliensnek, saját motivációs szerepét megtartva. Az utcai szociális munkásnak egyszerre, egy időben maximum 12 esete lehet. Az esetkezelés a klienssel történt megállapodás időtartamáig, a megfelelő intézményhez való irányításig, illetve az azokba való elhelyezésig, vagy a team megszüntető döntéséig tart. Önkéntes segítő egyéni esetkezelést nem vállalhat. A közösségi szociális munka eszközének alkalmazásával a szociális munkás sokat tehet: az előítéletek csökkentéséért; a társadalmi szolidaritás erősítéséért; az ellátórendszer fejlesztéséért; és tényszerű információk közvetítésével segítheti a közvélemény tájékoztatását; egy-egy csoport ellátáshoz való hozzájuttatása érdekében javaslatot tehet a helyi szociálpolitikában érintett szervek felé; képviseleti szerepben, vagy a képviseletre való alkalmassá tétellel segítheti az utcán élő csoportokat jogaik gyakorlásában (pl. választójog, egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás, társadalombiztosítási ellátásokhoz való hozzájutás). 21

Utógondozás mert nincs, vagy nem elérhető vagy nincs hely, így az utcán marad az ügyfél amíg nincs fedél a feje fölött, és/, vagy nem adható át más ellátó intézménynek ha valószínűsíthető, hogy nem tud megmaradni lakhatásban ha folyamatos veszélyeztetett állapotban van egészségileg, mentálisan, fizikálisan stb. Belső utógondozás/prevenció : lakhatási - foglalkoztatási integráció betegség megelőzés és/ vagy a kezelés háttérintézményi feladatinak ellátása új, eddig nem használt eszközök alkalmazása a kliens fejlesztése érdekében Tradicionális utógondozás: önálló életvitelben való támogatás munka, lakhatási és társadalmi reintegráció elősegítése, alternatívák megajánlása folyamatos kapcsolattartás felajánlása Általános szabályok Az utcai munkát mindig legalább két ember végezze. Az utcai munkások felkészítésért a szervezet vezetője felel. Az utcai szociális munkában a stáb tagjain kívül külső személyek csak megfelelő felkészítés után vehetnek részt. Erőszakos vagy potenciálisan erőszakos helyzetbe tilos közvetlenül beavatkozni. Ha a stáb egy tagját megtámadják, vagy a szociális munkás erőszakos helyzetet érzékel, azonnal értesíteni kell a rendőrséget. Az utcán a kliens vendégei vagyunk. Az utcai szociális munkás saját pénzéből nem adhat a kliensnek. Munkavégzés során nem magánember. A klienseknek világos és következetes információkat kell adni. A klienstől kapott információkat a titoktartás szabályai szerint kell kezelni. 22

A kliensekkel való utcai munka során figyelemmel kell lenni: az alkohol és a drog hangulatmódosító hatására, az intuíciókra, megérzésekre; minden kapcsolatfelvételt úgy kell kezelni, mint egy potenciális befektetést, sértődés nélkül kell fogadni a visszautasítást is; a kliens előtt lehetőleg ne jegyzeteljünk. A munka során úgy kell eljárni, hogy a szociális munkás figyeljen saját testi épségére, védelmére: figyeljen a testbeszédre, legyen a lehető legnyugodtabb, hallgasson, beszéljen inkább a kliens, beszéljen egyenletesen és érthetően, ne vitassa meg kijelentéseit és ne is racionalizálja azokat, ne higgye, hogy minden helyzetet kezelni tud, ne hősködjön, ha szükséges, kérjen segítséget, mérje föl a legrövidebb menekülési útvonalat, a vele dolgozó munkatárssal egyeztesse a stratégiát, beszélje meg a kommunikációs kódokat, a napi útvonalat tervezze meg előre, soha ne veszítse szem elől kollégáját, ne menjen hallótávolságon kívül, maradjon vele szemkontaktusban, munkájáról a klienssel óvatosan beszéljen az utcán, mert bárki meghallhatja, ne avatkozzon bele, ha rendőri visszaélést tapasztal, de jegyezze fel a körülményeket és a rendőr azonosító számát, ne tárulkozzon ki a kliens előtt, ne adja meg magántelefonszámát, prostituáltak között lehetőleg férfi és női szociális munkás közösen dolgozzon, ne avatkozzanak a prostituáltak és partnereik kapcsolatába. 23

Szakmai stábmegbeszélés, esetmegbeszélés, szupervízió Az utcai segítő szolgálat munkatársai heti rendszerességgel vesznek részt stábmegbeszélésen, melyeken a napi munka végzéséhez szükséges információkat osztják meg egymással, tapasztalatot és véleményt cserélnek. Az esetmegbeszélő csoportok célja az ellátottak problémáinak hatékonyabb kezelése, az alternatívák megvitatása, a beavatkozás és a döntés felelősségének megosztása. A szupervízió a segítő munkát végző szakemberek számára nyújtott rendszeres egyéni vagy csoportos megbeszélés, melynek célja a lelki egészség megőrzése, védelme, a ki-égés megelőzése, készségek és képességek fejlesztése, tudatosítása, csoportépítés külső szakember segítségével. Szociális szolgáltatást végzők jogainak védelme Az 1993. évi III tv. 94/L 1 bekezdés illetve 1/2000 (I. 7.) SZCSM rendelet 104 4. be-kezdés alapján intézményünk megfelelő munkakörülményeket biztosít dolgozói számára, vagyis rendelkezésre állnak többek között a személyi tisztálkodásra, étkezésre és öltözködésre szolgáló helyiségek. A munkáltató biztosítja az utcai szociális munkát végzők számára a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi feltételeket, szükség szerint közlekedési eszközt vagy utazási bérletet. Az Utcai Gondozó Szolgálat munkatársai munkájuk során megkapják a munkavégzéshez kapcsolódó anyagi és erkölcsi megbecsülést. Az utcai szociális segítő közfeladatot ellátó személynek minősül. Amennyiben a munkatársainknak ingyenes jogsegélyszolgálatra van szükségük, azt együttműködő partnerszervezetünk biztosítja számukra. Az utcai szociális munkát szolgálatonként 2 fő főállású alkalmazott látja el az alábbi beosztással: A heti törvényes munkaideje 40 óra. Munkaidejének beosztása: 8 óra ügyelet 4 óra továbbképzés / esetmegbeszélés / szupervízió 2 óra stábmegbeszélés 20 óra terepmunka 4 óra adminisztráció 2 óra ügyintézés, ügyfélfogadás 24

Az utcai segítő 8:00-24:00 között feladathoz alkalmazkodó munkarendben dolgozik. Tevékenységéről, a kliensekkel kapcsolatos munkájáról a szervezet vezetője által meghatározott időszakonként írásos beszámolót készít. Szolgáltatási tevékenységéről nyilvántartást vezet (kivitt segély, helyszín, időpont stb.). Egyéni esetkezelésről esetlapot vezet. Az utcai szociális munkát végző személyt munkaidőből való távolléte esetén (szabadság, táp-pénz, szakmai továbbképzés, egyéb) a szervezet szakmai vezetője által kijelölt megfelelő végzettséggel rendelkező személy helyettesíti. Az Utcai Gondozó Szolgálat munkatársa felelősséggel tartozik: az egyéni szervezeti feladatok elvégésének szakmai színvonaláért, saját hatáskörében tett intézkedéseiért, a szakmai és szervezeti titoktartásért, a nyilvántartások naprakész vezetéséért. A tevékenység végzésének személyi, tárgyi feltételei képzettség: főállású munkatárs esetén minimum közép -, illetve felsőfokú humán végzettség önkéntes segítő esetén a rendszeres tevékenység megkezdése előtt kötelező belső szakmai képzésen való részvétel, a rendszeres tevékenység megkezdése előtt a munkavégzéshez az utcai gondozó csoport önálló irodával és az ehhez szükséges infrastruktúrával rendelkezik (számítógép, mobiltelefon, fax, stb.) az Egyesület az utazáshoz bérletet, jegyet, illetve az eseti szállításokhoz gépkocsit biztosít az utcai munka végzéséhez az Egyesület az előírt védőruházatot biztosítja A tevékenység végzésének személyi, tárgyi feltételei képzettség: főállású munkatárs esetén minimum közép-, illetve felsőfokú humán végzettség önkéntes segítő esetén a rendszeres tevékenység megkezdése előtt kötelező belső szakmai képzésen való részvétel, a rendszeres tevékenység megkezdése előtt a munkavégzéshez az utcai gondozó csoport önálló irodával és az ehhez szükséges infrastruktúrával rendelkezik (számítógép, mobiltelefon, fax, stb.) az Egyesület az utazáshoz bérletet, jegyet, illetve az eseti szállításokhoz gépkocsit biztosít az utcai munka végzéséhez az Egyesület az előírt védőruházatot biztosítja 25

Az utcai szociális koordinátor Felsőfokú humán alapvégzettséggel, valamint szakirányú továbbképzéssel rendelkező személy. Munkáját a szervezet szakmai vezetőjének útmutatása, illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a szociális munka etikai kódexe alapján. Az utcai szociális gondozó Szakképzettsége középfokú szociális asszisztens, szakirányú továbbképzéssel. Munkáját a szociális koordinátor útmutatása, illetve a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzi a szociális munka etikai kódexe alapján. Társadalmi és civil szervezetek Önkormányzatok Krízisautó Egyházak Utcai Gondozószolgálatok (I.,II.) Regionális Diszpécser Szolgálat Hajléktalanokkal foglalkozó társintézmények Egészségügyi intézmények Teajárat Az utcai szociális munka tevékenységi körét szezonálisan változó speciális tevékenységek egészítik ki. 26

Az utca munka általános feladatai: 1. ügyfélfogadás 2. adminisztráció 3. esetkezelés és ügyintézés 4. adománygyűjtés, - szállítás 5. esetleírások készítése Az utcai munka szezonális tevékenységei Utcai feladatok a nyári időszakban A téli krízisen kívüli időszakban az alapvető gondozási, ügyintézési és utcai segítő tevékenységek zajlanak, kiegészítve az információk gyűjtésével, adatbázisok naprakésszé tételével, valamint a felkészüléssel a téli időszakra. Ekkor van lehetőség a továbbképzéseken, szakmai egyeztetéseken, konferenciákon való részvételre, tapasztalatcsere és kapcsolatépítés céljából. Az utcai munkásoknak lehetőségük van a társintézményeket meglátogatni, az együttműködési megállapodásokat újratárgyalni, aktualizálni. 1. Intézmények feltérképezése Önkormányzat Civil szervezetek Ki mit tud adni klienseinknek? Egyház Kivel miben tudunk együttműködni? Egészségügyi intézmények Egyéb hivatalok, intézmények 2. Esetleges támogatók feltérképezése cégek, magánemberek adományai magánemberek önkéntes munkavégzése társadalmi szervezetek önkéntes részvétele a téli teajáraton 27

Utcai feladatok a téli időszakban Az utcán, közvetlenül fedél nélküliek részére, a téli időszakban nyújtott szolgáltatások összessége, melyek az egyén életben maradását, létfenntartását, illetve egyéb szolgáltatásokhoz való jutását segítik elő. 1. Teajárat Minden nap este 18 és 21 óra között az előre meghatározott és felderített területek bejárása során a Szolgálat munkatársai meleg teát és szendvicset osztanak a rászorulóknak. Szükség esetén lehetőség van azonnali krízis helyzetek feloldására a Regionális Diszpécser Szolgálat bevonásával (elhelyezés, egészségügyi ellátás, stb.). A teajáraton az Egyesület munkatársait önkéntes segítők (társadalmi szervezetek, egyházak tagjai, illetve magánszemélyek) kísérik. 2. Krízisautó Megyei lefedettséggel működő mobil segítő szolgálat, mely a Regionális Diszpécser Szolgálat koordinálásában működik. A Krízisautó működtetésének célja, hogy a téli időszakban, napi 24 órában, a terület bármely részén krízishelyzetbe, életét, testi és mentális épségét veszélyeztető körülmények közé kerülő fedél nélküli emberhez viszonylag rövid időn belül ki tudjanak menni az utcai szolgálatának munkatársai, akik segíteni tudnak a veszélyes helyzetek kezelésében. A bejelentéseket a Diszpécser Szolgálat 24 órában működő telefonszámán várjuk, ügyeletesünk a kapott információk alapján mérlegeli, hogy mi a teendő, mentőt hív, információt ad, vagy szociális munkást küld a helyszínre. A Krízisautó tevékenysége az elsősegély jellegű élelem, ruházat, gyógyszer felajánlásától; a szociális, egészségügyi intézményrendszer működésére vonatkozó információk szolgáltatásától, a szállásokra történő szállításon, más szociális és egészségügyi intézményekben való közvetítésen keresztül, a folyamatos kapcsolattartásig, gondozási kapcsolatig ívelő tevékenységi skálán valósul meg. 3. Programszervezések Minden évben megrendezésre kerül az Utcai Szociális Szolgálatok munkatársai által megszervezett Hajléktalanok éjszakája, és a Hajléktalanok karácsonya nevű rendezvény. 28

A segítő kapcsolat A segítő kapcsolat egy egyenrangú, nem alá-fölérendelt viszony, ahol a segítő segítséget nyújt a tőle segítséget kérőtől problémái megoldására. A segítő feladata, hogy a kliens tanuljon meg felelősséget vállalni saját tetteiért, ahol a végső cél egy döntés megszületése. Készségek a segítő szakmában Egy ember sokféle okból lehet segítő, azonban a legtöbben egészséges indítatásból válnak azzá. James Guy (1987) szerint egy jó segítőnek az alábbi képességekkel kell rendelkeznie: Kíváncsiság: természetes érdeklődéssel fordul az emberek felé. Odafigyelés képessége: mások meghallgatását ösztönzőnek találja. Beszédkészség: élvezi a szóbeli eszmecserét. Empátia és megértés: bele tudja élni magát egy másik ember helyébe. Emocionális érzék: megfelelő módon tud bánni az érzelmek széles skálájával. Introspekció: megvan a képessége, hogy belülről lássa /érezze magát. Az öntagadás képessége: félre tudja tenni saját szükségleteit, hogy másokat meghallgasson. A meghittség elviselése: képes emocionális közelség fenntartása. Harmonikus viszony a hatalommal: képes elfogadni a hatalmat bizonyos fokú tárgyilagossággal. A nevetés képessége: meglátja az élet eseményeinek tragikus/komikus oldalát. Comier (1985) szerint a leghatékonyabb segítő hat tulajdonsága: Intellektuális kompetencia: a segítőknek sok elméletet kell alaposan ismerniük, és meg kell, hogy legyen bennük a tanulási vágy és képesség. Energia: a segítők legyenek aktívak az ülések alatt. Flexibilitás: a hatékony segítők nem kötődnek egy bizonyos elmélethez vagy módszertanhoz, hanem kliensük igényeihez igazítják azt, amit tesznek. Támogatás: a segítő támogatja kliensét saját döntésének meghozatalában, segít reményt és erőt kelteni, és tartózkodik attól, hogy ő próbálja megmenteni a klienst. Jóindulat: a jóindulat jellege magában foglal olyan tulajdonságokat, mint a segítő vágya arra, hogy a kliens érdekében konstruktív módon ügyködjék, ami így etikusan segíti elő a kliens függetlenségét. Önismeret: ez a tulajdonság magában foglalja önmagunk ismeretét, beleértve a magunkkal szemben tanúsított viselkedést és érzéseket; valamint azt a képességet, hogy felismerjük, mely tényezők és milyen módon befolyásolják ezt a viselkedést, és ezeket az érzéseket. 29

Konfliktus Öt szabály a konfliktusban érintettek számára 1. Szólítsd meg a másikat, és nézz rá! Egyenesen a másikhoz beszélj és nézz a szemébe! Ne beszélj a csoportban úgy általában a többiekről! 2. Hagyd, hogy a másik elmondja, amit akar, - ne vágj folyton közbe! Próbáld meg megérteni a másik érdekeit és érzéseit! Gyakorold az aktív odafigyelést, használd a testbeszéd jelzéseit! 3. Maradj a témánál! Maradj annál a problémánál, amelyet meg kell oldani! Ne engedd, hogy a másik az egyik problémáról a másikra ugorjon, ő is maradjon a témánál! Először az egyik problémát oldjátok meg, aztán foglalkozzatok a másikkal! 4. Kerüld el a másik hibáztatását! A kölcsönös szemrehányások nem hoznak megoldást, csak megmerevítik a szembenállást. A személyes támadás nem segíti a közös megoldás kibontakozását. Néha segíthet ez a válasz is: "Ez most nem vitatéma." 5. Beszélj egyes szám első személyben! A TE - üzenetek gyakran szemrehányásnak tűnnek. Az ÉN - üzenetek személyes véleményt, meggyőződést stb. tükröznek, és aligha mondhatja valaki, hogy véleményed ilyen formán nem igaz (pld. : az a véleményem, hogy..., úgy találom, hogy, stb.) Mindig magadról beszélj! Kivételt jelent, ha egy csoportot képviselsz ezt közölni kell, mert ebben az esetben a többes szám első személy használata célszerű. A konfliktus - megoldás módszerei 1. Ismerd föl a problémát! Ismerd föl és fogadd el a problémát! Ne rejtsd el, hanem ismerd el a problémát, a szükségleteidet! Tudatosítsd az igényeidet és az érdekeidet! Vannak-e olyan problémák, amelyek a másokhoz vezető utat elállják? Oszd meg a többiekkel a kérdéses eseteket! 30

2. Figyelj a konfliktusban szereplő másik fél igényeire és érdekeire! Saját céljaim zavarják-e a másokét? Van-e neki is problémája? Különbözőek-e az elvárások? Különbözőek-e az érdekeink? 3. Keress közös megoldási javaslatokat! A konfliktus megoldásai segítenek-e a közös jövőt építeni? Sikerül-e közös megoldásban megegyezni a konfliktusban érintett másik féllel? A megoldás közös elfogadása a jövő építésének előfeltétele. Van-e olyan megoldás, amelyet csak elfogadnak, de nem éreznek egészen magukénak a felek? Mi következik ebből? 4. Világos megállapodásokat kell kötni a jövőre vonatkozóan. A konfliktus szereplői egyezzenek meg abban, hogyan járnak el a jövőben konfliktus esetén! Van-e szerződéses, formális, írott megegyezés? Stressz Mindennapjaink rengeteg hatással, eseménnyel, változással tarkítottak, melyek gyorsan követik egymást. Hans Selye (1952) 1 a stressz fogalma alatt a külső és belső nyomás által okozott feszültségi állapotot értette, amely alapján életünk minden jelentősebb változását stressz-faktorként tartjuk számon. A közeli hozzátartozó halálát, a sérüléseket, a válást, a szakítást, a házasságkötést, a költözést, de akár az ünnepeket; vagy a nagymennyiségű vizsgaanyagot és a magas tanítási órák számát is a nagyon magas stressz hatást okozó életesemények közé sorolja a pszichológia. Az egyén testi és lelki válasza az adott változásra, eseményre, nyomásra számos körülménytől függ, (pl.): a személyes alkattól (frusztrációtűrési képesség, érzékenység); a hasonló szituációk során szerzett tapasztalatok váltakozásától (siker, balsiker, a szülők reagálása, saját helyzetmegoldó stratégia az adott szituációban); és attól, hogy a stressz csak pillanatnyi, vagy már régóta folyamatosan fennáll. 1 Selye, H. (1952): The story of the adaptation syndrome. Mondtreal: Acta Inc. 31

Helytelen azonban a stresszt, mint kizárólag negatív hatást említeni, helyesebb az élet természetes velejárójának tekinteni. Ezen a vezérfonalon haladva pozitív és negatív stresszről beszélhetünk. Selye szóhasználatával élve, megkülönböztetjük a negatív (distressz) és pozitív (eustressz) állapotot. A distressz káros, frusztráló, és szenvedést jelent az embernek. A pozitív stressz ellenben létfontosságú, energiával tölt fel, növeli az életerőt, örömérzést okoz. A stressz folyamat biológiai hátterét elemezve, a Yerkes-Dodson-törvény alapján elmondható, hogy az idegrendszer közepes izgalmi állapota egyenesen kívánatos a szervezet számára. Az izgalmi állapotunk (melyet az egyén szorongásnak, feszültségnek; vagy ha nagyon erős: félelemnek érzékel.) és a hatékonyságunk, teljesítőképességünk függvénye fordított U alakú; melynél középen, tehát optimális feszültségszinten teljesít az ember a legjobban, ekkor a legéberebb, koncentrálóképességét a legjobban tudja összpontosítani, problémamegoldó képessége a leghatékonyabb. A feszültségszint emelkedésével hatékonyságunk drasztikusan csökken: ismert jelenség az erős vizsgadrukk, vagy erős stresszt okozó esemény hatására történő leblokkolás. A stressz okozhat egyszeri panaszokat, de tartós stresszhatás alatt fogékonyabbá válunk a testi és lelki betegségekre. Több adrenalin és kortizol hormon termelődik, ami változást idéz elő a szívritmusban, a vérnyomásban és az anyagcsere-folyamatokban. Vegyük tehát sorra a stressz köztük az iskolai stressz okozta tüneteket, melyeket több csoportba oszthatunk: A stressz fizikai tünetei: pl. a vérnyomás növekedése, fejfájás, alvászavarok, az immunitás csökkenése, kimerültség, pszichoszomatikus megbetegedések. A stressz lelki tünetei: pl. félelemérzet, idegesség, nyugtalanság, bizonytalanság érzése, türelmetlenség, izgatottság, koncentrációs problémák, döntésképtelenség, alacsony önértékelés, apátia, depresszió. A stressz viselkedésben megnyilvánuló hatása: pl. a diáknak nincs kedve iskolába menni, későn érkezik, elmarad az iskolából, csökken a teljesítőképesség, növekszik a balesetek előfordulásának valószínűsége, viktimizáció, sebezhetőség, zárkózottság, étvágytalanság lép fel, növekszik a szenvedélyszer-használat vagy egyéb addiktív késztetések jelennek meg. 32

Minél erősebb, vagy minél tartósabb a stresszhatás, annál súlyosabbak lehetnek a tünetek. Az egyén alkalmazkodva a rövidebben vagy hosszabban tartó stressz-helyzethez, különböző (hasznos és nem kívánt) megküzdési stratégiákat alakíthat ki, személyiségétől, fejlettségétől, tapasztalatától és a tanult mintáktól függően. Mi a nem kívánt megküzdési stratégia? Olyan kóros viselkedések, belső lélektani folyamatok, testi reakciók, amelyek akkor lépnek fel, ha erős terhelés alatt vagyunk, és nem vagyunk képesek a racionális megoldásra; vagy nem ismerjük fel a probléma lényegét. Pl. regresszív viselkedés, sírás, sírógörcs, iskolakerülés, iskolafóbia, indulatkitörések, vádaskodások, kényszeresség, perfekcionizmus, pszicho-szomatikus megbetegedések jelzik, hogy nem vagyunk képesek adekvát módon megküzdeni a stresszhelyzetekkel. Mi a hasznos (stressz) megküzdési stratégia? A stresszt mindennapjaink velejárójaként kell kezelnünk és meg kell tanulnunk az ártalmas hatásokat kivédeni. Nevezhetjük antistressz programnak is, melynek két útja a negatív, azaz a distresszt megfelelően adagolni, a pozitív, azaz az eustresszt célzottan keresni. A pozitív stressznél (eustressz) az agy limbikus területei, (az örömérzés központja) aktiválódnak. Az örömközpontnak köszönhetően a biztonság megélése tudatosul, az örömérzés, sikerérzés erősödik, akár az extázis átéléséig fokozódik. Az önismeret és a kommunikációs készség fejlesztése A segítő, megelőző munka hatékonysága jelentős részben a benne résztvevők egymás közötti kommunikációjának sikerességén múlik. Ehhez azonban a megfelelő önismeret és a csoporton belüli konvencionálisnál jelentősen nyitottabb kommunikáció szükséges. A hatékony, a célzott hatás elérését segítő kommunikáció fontos feltétele saját magunk, saját személyünk, összes kommunikációs adottságunk és képességünk minél jobb megismerése. 33

Önismereti ablak Kommunikációnk egy részét ismerjük és tudatosan használjuk, más része viszont rejtve marad számunkra, és esetleg úgy nyilvánul meg, hogy nem is tudunk róla. Mások megnyilvánulásaiból viszont mi észlelhetünk olyan elemeket, amelyeknek ők nincsenek tudatában. Ezt a helyzetet modellezi az ún. JOHARI- ablak, amelyet Joseph Luft és Harrington Ingham pszichológusok készítettek. Ez egy kétdimenziós diagram, amelynek egyik dimenzióját az egyén saját magára vonatkozó ismeretei, másik dimenzióját az egyénről mások által tudott dolgok képezik. A nyílt terület: saját magunk és mások számára is észlelhető, ismert terület. Erre a területre tartoznak azok a megnyilvánulásaink, amelyek hatását pontosan ismerjük. Pl. milyen a megjelenésünk, beszédtempónk, stílusunk, milyen benyomást teszünk másokra, ha belépünk a helyiségbe, hogyan fognak reagálni többször előadott történeteinkre, tanácsainkra, stb. A nyílt terület annál szélesebb, minél ismerősebb a szituáció. Vak terület: mások számára észlelhető viselkedésmódjainkból, cselekvéseinkből áll, de ezeknek mi magunk nem vagyunk tudatában. A vak területhez tartozó gesztusaink, megnyilvánulási módjaink árulkodóak a minket szemlélők számára, mi azonban nem tudunk róla. Azt sem tudjuk, vagy csak később tudatosítjuk, hogy egyáltalán megjelentek. Vannak olyan erősségeink és gyengéink, amelyekről mi nem tudunk, de mások annál inkább észreveszik. A vak terület számunkra ismeretlen, így a fel nem fedezett gyengeségeinket nincs módunkban korrigálni, az erősségeinkre pedig nem tudunk építeni. Rejtett terület: olyan érzések, gondolatok, viselkedések és tények, amelyek mások elől rejtve maradnak, csak mi ismerjük őket Attól függően, hogy milyen viszonyban vagyunk kommunikációs partnerünkkel, meghatározzuk, milyen mértékben engedünk bepillantást életünk intim zónáiba. Például nem mindenkinek beszélünk vágyainkról, gyermekkori emlékeinkről, vagy éppen aktuális félelmeinkről. Ismeretlen terület: amelynek sem mi, sem mások nincsenek tudatában. Tudattalan vágyaink, késztetéseink, elfojtott emlékeink tartoznak ebbe a zónába. 34