2 0 1 1. S Z E P T E M B E R 2011. nyári adóváltozások A Parlament 2011. nyarán több törvényt is elfogadott, amelyben az adójogszabályok kisebbnagyobb módosítására került sor. A bekövetkezett módosítások változó időpontokban lépnek/léptek hatályba, van olyan, amelyik már hatályos, és van, amelyik csak későbbi időponttól alkalmazandó. A legjelentősebb módosításokat az alábbiakban foglaljuk össze. Mivel egyes módosítások oly szerteágazóak és oly sok területet érintenek, hogy a részletekbe menő tárgyalásuk meghaladná a jelen hírlevél kereteit, ezért az Önöket érintő, értelmezést igénylő változások tekintetében igény esetén szívesen állunk rendelkezésre személyes konzultációval. E B B E N A S Z Á M B A N R E G I S Z T R Á C I Ó S A D Ó R E G I S Z- T R Á C I Ó S A D Ó 1 J Ö V E D É K I A D Ó 1 Á F A 1 T Á R S A S Á G I A D Ó 1 A törvény a regisztrációs adó módosításával a piaci folyamatok követését szolgálja a használt gépjárművekre kivetett regisztrációs adó számításához szükséges 2007. óta változatlan avultatási skála felülvizsgálatával. Az avultatás időtartama a jelenlegi 20 évről 15 évre rövidül, az avultatás a 4. év végére megközelíti az 50%-ot, és a gépjármű 15 éves korára eléri a 90%-ot. Így az új avultatási skála a korábbihoz képest magasabb értékcsökkenést tesz lehetővé. Továbbá a külföldi rendszámú gépjárművek honosítását is ösztönözni kívánják azzal, hogy az egyébként fizetendő regisztrációs adó 50%-át nem kell megfizetni azon, külföldi forgalmi rendszámmal ellátott gépjármű után, amely 2011. június 15- én az adózó tulajdonában állt, feltéve, hogy a regisztrációs adómegállapítási eljárást az adózó a 2011. december 31-ig terjedő időszakban kezdeményezi. I L L E T É K 2 J Ö V E D É K I A D Ó Á L T A L Á N O S F O R G A L M I A DÓ S Z J A 2 S Z Á M V I T E L I T Ö R V É N Y A Z A D Ó Z Á S R E N D J E N É P - E G É S Z S É G Ü G Y I T E R M É K A D Ó K Ö R N Y E Z E T- V É D E L M I T E R - M É K D Í J 3 3 4 4 A törvény jövedéki adót érintő módosítása egyfelől az üzemanyagok jövedéki adóztatására, másfelől a dohánytermékek jövedéki adómértékének fokozatos, többlépcsős emelésére vonatkozik. Az E85 üzemanyag és a benzin piaci árának összehasonlítása alapján az E85 a rosszabb hatásfok miatti arányos értéknél nagyobb árelőnyt élvez a benzinnel szemben. A törvénymódosítás, kihasználva az ebből fakadó költségvetési bevétel növelési lehetőséget, csökkenti az E85-re nyújtott jövedéki adókedvezmény mértékét. A módosítás egyes jogutódláshoz hasonló, csak szűkebb gazdálkodói kört érintő esetek (egyéni vállalkozó egyéni céggé válása, illetve a mezőgazdasági gazdaságátadás esete) során jelentkező áfa-fizetési anomáliákat rendez, meghatározó jelentőségű áfa módosító rendelkezést nem tartalmaz. T Á R S A S Á G I A D Ó Társasági adóban az Európai Unióval történt egyeztetést követően hatályba lépett új szabály, hogy az adózó a látványcsapatsport (labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, a jégkorong) céljaira nyújtott támogatás után döntése szerint
Oldal 2 a támogatás adóéve és az azt követő három adóév adójából adókedvezményt vehet igénybe, függetlenül attól, hogy e támogatással nem növeli adózás előtti eredményét az adóalap megállapításakor. A támogatás formája lehet visszafizetési kötelezettség nélkül nyújtott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, illetve térítés nélkül nyújtott szolgáltatás. A támogatás utánpótlás-nevelés, személyi jellegű ráfordítások, tárgyi eszköz beruházás és felújítás, illetve képzés céljaira nyújtható, a törvény által meghatározott értékkorlátok között, az adókedvezmény pedig támogatási igazolás alapján vehető igénybe. I L L E T É K A módosítás rendelkezik arról, hogy kizárólag az ingatlanépítéssel és -forgalmazással üzletszerűen foglalkozó cégek részesedésének megszerzése esetén kell a visszterhes vagyonátruházási illetéket megfizetni. Ez az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság részesedésének megszerzéséhez kapcsolódó illetékkötelezettség szűkítését jelenti azon esetek deklarált kizárásával, amelyek a költségvetés számára érdemi bevételt nem eredményeznek, viszont az adózók adminisztrációs terheit jelentősen növelik. Azonban felmerülhet a kérdés, hogy a törvényszöveg megfogalmazása nem ad-e visszaélésre alkalmat az ingatlanvagyonnal rendelkező társaság főtevékenységének egyszerű adminisztratív megváltoztatása útján. Az állami adóhatóság működésének egyszerűbbé és olcsóbbá tétele érdekében a törvény megszünteti az állami adóhatóság határozathozatali kötelezettségét azokban az egyenes ági rokonok közötti ajándékozási vagy öröklési illetékügyekben, melyek a 2010. nyarán elfogadott szabályozás értelmében - a megszerzett vagyontárgy(ak) S Z E M É L Y I J Ö V E D E L E M A D Ó jellegétől és értékétől függetlenül - mentesek az illetékfizetési kötelezettség alól. Az intézkedéssel az adózó által teljesítendő bejelentési kötelezettség természetesen nem szűnik meg, az adóhatóság minden esetben megvizsgálja, hogy valóban fennáll -e a mentesség alkalmazásnak lehetősége, majd az ügyiratot az általános szabályok szerint irattározza. Az ügyfél azonban annak igazolása érdekében, hogy a szerzés illetékmentes volt, kérheti, hogy a hatóság külön illeték vagy díj felszámítása nélkül adjon ki neki másolatot a döntésről. Az adóhatóság így felszabaduló kapacitásait pedig az illeték-kiszabásra, illetve a végrehajtásra kívánják átcsoportosítani. A módosítás megszünteti az exportra értékesített járművek utáni illetékfizetési kötelezettséget, amely versenyhátrányt jelent a hazai kereskedők számára több más európai állammal szemben, ahol a külföldi használatra vásárolt gépjárművek megszerzése után közteher-fizetési kötelezettség nem keletkezik. Megszűnik továbbá az önálló orvosi tevékenység működtetési jogának folytatásához kapcsolódó illetékkötelezettség is. A személyi jövedelemadóban az üdülési csekket bizonyos átmeneti időszakkal felváltja a Széchenyi Pihenő Kártya. Az Szja tv. vonatkozó rendelkezései úgy módosulnak, hogy a módosítás hatálybalépést - 2011. október 1-jét - követően csak az üdülési szolgáltatás formájában adott juttatás minősül kedvezményesen adózó béren kívüli juttatásnak a minimálbér összegét meg nem haladó mértékben. Új átmeneti rendelkezés rögzíti azonban, hogy a hatálybalépést megelőzően üdülési csekk formá- A módosítás megszünteti az exportra értékesített járművek utáni illetékfizetési kötelezettséget, amely versenyhátrányt jelent a hazai kereskedők számára több más európai állammal szemben.
Oldal 3 S Z Á M V I T E L I T Ö R V É N Y A törvény átmeneti rendelkezést tartalmaz a könyvvizsgálat kötelező értékhatárának emelésével kapcsolatos módosításra. Ez alapján a 2012-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni a számviteli törvény azon rendelkezését, amely alapján akkor nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a (2012. évben induló) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 200 millió forintot, és a (2012. évben induló) üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A törvény alapján a kötelező könyvvizsgálat értékhatára ugyancsak nő - 200 millióról 300 millióra - 2014. január 1-jétől. Ehhez a módosításhoz kapcsolódik az az átmeneti rendelkezés, mely szerint a 2014-ben induló üzleti évről készített beszámolóra kell először alkalmazni ezt a rendelkezést. jában megszerzett bevétel adókötelezettségére a bevétel megszerzése időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni, tehát ezek kedvező adózási továbbra is fennáll. Ismét kiterjesztésre került az amnesztia, időben és tárgyában is, ezúttal belföldi ingatlanokra illetve egyes járművekre, továbbá bizonyos biztosítási szerződések alapján kapott jövedelmekre. Például az EGT-államban székhellyel rendelkező biztosítóval 2006. szeptember 1-jét megelőzően megkötött biztosítási szerződés alapján a biztosító által a magánszemély biztosított vagy kedvezményezett részére bármely jogcímen kifizetett, juttatott nem adómentes bevétel (jövedelem) után az adó mértéke - más törvényi rendelkezéstől függetlenül - nulla százalék, feltéve, hogy a biztosítási szerződés keretében 2006. augusztus 31-ét követően díj fizetésére nem került sor. A törvény nem ad közelebbi támpontot, hogy miért éppen a megjelölt dátumot megelőző szerződések jogosultak az adó alóli mentesülésre. Megváltozott a személyi jövedelemadó tekintetében alkalmazandó szokásos piaci érték fogalma. Tőzsdén nem forgalmazott tagsági jogot megtestesítő részesedések szokásos piaci értékét a társaság arányos saját tőke értéke alapján kell meghatározni, növelve a jóváhagyott de még ki nem fizetett osztalék összegével. Továbbá új mentességként került beiktatásra az Szja tv.-be, hogy nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt visszterhes jogügylet keretében más magánszemélytől szerezte, feltéve, hogy az ellenérték összege (értéke) az értékpapír névértékét (névérték hiányában az értékpapír kibocsátójának jegyzett tőkéjéből az értékpapírra arányosan jutó rész összegét) eléri. Egy másik módosítás elsősorban a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének fejlesztését célozza. Rugalmasabb, a kötelezettek egyedi szakmai igényeihez igazodó, valamint a mai kor követelményeinek jobban megfelelő továbbképzési rendszert kíván kialakítani. A módosítás szerint a továbbképzés oktatási tematikáját a továbbiakban nem a számviteli szabályozásért felelős miniszter határozza majd meg. A továbbképzést folytató szervezetek - kreditpont-minősítési eljárás keretében - kérhetik a képzéseik minősítését a minisztertől, az oktatni tervezett tematika megküldésével, a könyvviteli szolgáltatók pedig az így minősített programok közül választhatják ki a szakmai igényeikhez igazodóakat a kötelezettségük teljesítése érdekében. Mindezeknek megfelelően a törvény a jelenleg hatályos rendelkezéseket bővíti és pontosítja. A Z A D Ó Z Á S R E N D J E Az elhúzódó gazdasági világválság által hátrányosan érintett vállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében indokoltnak tartották újra bevezetni a korábban már ugyanezen tartalommal létezett, de 2011. január 1- jétől hatályon kívül helyezett, az Art. 36/A. -ának alkalmazása alóli mentesítést, miszerint ha az adóigazoláson feltüntetett tartozás 2008. szeptember 30- át követően keletkezett a 200.000 Ft-ot meghaladó összegű kifizetés jogkövetkezmények nélkül teljesíthető a közbeszerzés keretében megvalósuló beruházás kivitelezésében résztvevő olyan vállalkozó, alvállalkozó részére, akinek (amelynek) az említett időpontot követően keletkezett köztartozása van.
Oldal 4 N É P E G É S Z S É G Ü G Y I T E R M É K A D Ó Új adónemként került bevezetésre 2011. szeptember 1-től a népegészségügyi termékadó. Az új törvény egyik deklarált célja az, hogy a népegészségügyre (pl. rendszeres testmozgás elterjesztése, a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás csökkentése, stb.) fordítható források bővüljenek. Másik célkitűzése pedig, hogy az élelmiszerpiac kínálata az egészséges táplálkozás irányába változzon, illetve az élelmiszergazdaság szereplőit ilyen termékek előállítására ösztönözze. Mindezt úgy próbálja elérni, hogy az új bevételi forrást jelentő termékadót azoknak a termékeknek a forgalmazására veti ki, melyek fogyasztása egészségügyi kockázatot hordoz. E tekintetben egészségkockázati tényezőként a termékek jelentős cukor-, illetve sótartalmát, továbbá bizonyos magas cukortartalmú termékek koffeintartalmát tekinti. A törvény a népegészségügyi termékadót klasszikus egyfázisú forgalmi adóként fogalmazza meg, azaz a különféle cukor-, só- és koffein-tartalmú termék első belföldi értékesítését teszi adókötelessé. Adóköteles termékek a törvény alapján a bizonyos jellemzőkkel bíró üdítőitalok, energiaitalok, előrecsomagolt cukrozott készítmények, sós snackek és ételízesítők. Az adó alanya az adóköteles terméket belföldön első alkalommal értékesítő személy, szervezet. A törvény a teljesítési hely fogalmát az értelmező rendelkezések között az Áfa törvény szerinti teljesítési hellyel azonosítja. Az adó mértéke üdítőital esetében 5 forint/ liter, energiaital esetében 250 forint/liter, előrecsomagolt cukrozott készítmény esetében 100 forint/kilogramm, sós snack esetében 200 forint/kilogramm, ételízesítő esetében 200 forint/kilogramm. Mentesség gyakorlatilag csak a külföldi értékesítéshez kapcsolódik. A törvény kiterjedt adminisztratív kötelezettségeket is előír az adóalanyok számára. Az illetékes adóhatóság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve. Az adó mértéke: üdítőital - 5 ft/l, Energiaital - 250 ft/l, előrecsomagolt cukrozott készítmény 100 ft/kg, sós snack 200 ft/kg, ételízesítő 200 ft/kg. K Ö R N Y E Z E T V É D E L M I T E R M É K D Í J A nyáron új környezetvédelmi termékdíj törvény született, amely szinte teljesen átírta az eddigi szabályozást. Ennek fő oka, hogy a koordináló szervezetek nem váltották be a hozzájuk fűződő várakozásokat, mivel a rendszerben a felek ellenérdekeltsége miatt a kívánatos szint töredéke volt csak az újrahasznosítás. Lényeges elemek többek között a következők. A koordináló szervezetek megszűnésével párhuzamosan 100%-os állami tulajdonban lévő nonprofit Kft. szervezeti formában létrejön az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (a továbbiakban: OHÜ), melynek feladata lesz az államot illető jogok gyakorlása, valamint az államra háruló feladatok, kötelezettségek teljesítése a termékdíj-köteles termékekből képződött hulladékokkal kapcsolatos iparágban. A a kötelezettek továbbra is maguk választhatnak az egyéni és a kollektív teljesítés között, utóbbi esetben kizárólag az OHÜ láthatja el a közvetítői feladatokat. A törvény fontos célkitűzése az anyagában történő hasznosítás mértékének fokozása; a minimális anyagában hasznosítási arányok az egyes termék- és anyagáramok esetén, a gyűjtött mennyiségre vetítve legkevesebb 75%-os szintet kell, hogy elérjenek, ahol az energetikai hasznosítás nem lehetséges, ott pedig a 100%-os hasznosítás a kötelezettség. Termékdíjköteles termék vámtarifaszám alapján részletesen meghatározva az ak-
5. oldal kumulátor, a csomagolás, az egyéb kőolajtermék, az elektromos és elektronikai berendezés, a gumiabroncs, a reklámhordozó papír. Termékdíj fizetési kötelezettség a korábban hatályos szabályozáshoz hasonlóan továbbra is az első belföldi forgalomba hozatal, vagy saját célú felhasználás esetén keletkezik. A termékdíjfizetésre kötelezett főszabályként így a termékdíj-köteles termék első belföldi forgalomba hozója, vagy saját célú felhasználója. Kivételként megmarad továbbra is a kenőolaj mely esetben az első belföldi forgalomba hozó első vevőjénél keletkezik a termékdíj fizetési kötelezettség, továbbá a bérgyártás, amely esetben a bérgyártató válik kötelezetté. A törvény meghatározza továbbá, hogy milyen tevékenységek minősülnek saját célú felhasználásnak. A termékdíj három költségelemből adódik össze, melyek az irányítást és fejlesztést fedező részelem (rendszerirányítási költség), a szennyezés megelőzését/ elhárítását szolgáló részelem (kezelési költség), valamint a termék által okozott szennyezést kompenzáló részelem (externális költség); alapja pedig a termékdíjköteles termék tömege. Mindezek mellett az adminisztrációs terhek jelentős csökkentését irányozza elő a törvény. Az egyszerűsítés egyik legfontosabb eszköze két olyan adózói csoport meghatározása, mely kibocsátásai tekintetben kifejezetten alacsony mértéket képvisel, és ezért a részletes adminisztrációs terhek alól kivonható. Ez a két csoport a legkisebb kibocsátókat tömörítő K A P C S O L A T "csekély mennyiségű csomagolást forgalomba hozó vagy saját célra felhasználó feliratkozhat a http:// H í r l e v e l e i n k r e kötelezett"-i kör, valamint az ezeknél www.tmcfirst.hu/ címen valamelyest magasabb kibocsátású "kis található honlapunk mennyiségű csomagolást forgalomba kezdő vagy bármely más hozó vagy saját célra felhasználó kötele- oldalán. zett"-i kör. Mindkét csoportra jellemző, hogy termékdíj átalányt fizet, évente egyszer, egyszerű bejelentőlapon. A megfizetendő termékdíj mértéke a csekély kibocsátók esetén évi 12.000 Ft, a kis kibocsátók esetén évi 60.000 Ft. A kialakított rendszer a kis és középvállalkozások általános versenyhátrányának kompenzálását szolgálja, mind az adminisztráció, mind a díjfizetés csökkentett mértéke folytán. Az állam ezen intézkedésétől azt várja, hogy a kötelezettek köre a jelenlegi 40.000-ről akár 100.000-re is megnövekedhet, megfelelő tájékoztató és felvilágosító tevékenység esetén. A korábbi szabályozás szerinti mentesség megszűnik, mivel épp a szabályozás legfőbb célját, az újrahasznosítást lehetetlenítette el. A termékdíj-fizetési kötelezettség számla vagy szerződés alapján átvállalható, de sem a kötelezett, sem az átvállaló nem lehet egyéni hulladékkezelést teljesítő kötelezett, a visszaélések elkerülése érdekében. Egyéni hulladékkezelés vállalása esetén pedig a környezetvédelmi termékdíjból kedvezmény kapható, függően a kötelezett kibocsátásától illetve hulladékhasznosítási teljesítményétől. Aktuális, napi hírekre, eseményekre tett rövid reflexióinkat blogunkban C É G T Á R S A I N K E L É R H E T Ő S É G E : D R. O S Z K Ó P É T E R oszko.peter@tmcfirst.hu K A R Á C S O N Y I R É N karacsony.iren@tmcfirst.hu D R. T O R D A I C S A B A tordai.csaba@tmcfirst.hu U N G E R A N I T A szakmai unger.anita@tmcfirst.hu tesszük közzé, melyet a honlapunkon a http:// www.tmcfirst.hu/blog/ címen követhet.