ELŐLAP AZ ELŐTERJESZTÉSEKHEZ ÜLÉS IDŐPONTJA: Vecsés Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. május 29-i ülésére ELŐTERJESZTÉS TÁRGYA: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról ELŐTERJESZTŐ NEVE: Szlahó Csaba polgármester Előterjesztés készítéséért felelős: Halápiné Borbás Ágnes Előterjesztést véleményezi még: NÉV: Szociális Bizottság VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: NÉV: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: NÉV: VÉLEMÉNY, MEGJEGYZÉS: MEGHÍVOTTAK NEVE: A HATÁROZATRÓL ÉRTESÜLNEK: - Semmelweis Bölcsőde - Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat - Igazgatási Osztály Előterjesztést ellenőrizte: Előterjesztést jóváhagyta: Mohainé Jakab Anikó jegyző
ELŐTERJESZTÉS Vecsés Város Önkormányzat Képviselő testületének 2014. május 29-i ülésére Tárgy: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról Előterjesztő: Szlahó Csaba polgármester Tisztelt Képviselő testület! A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a települési önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést kell készítenie, melyet a Képviselőtestület is megtárgyal. Az átfogó értékelésről tájékoztatni kell a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát. Az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásának 2013. évi átfogó értékelését a szociális és gyermekvédelmi intézmények bevonásával elkészítettük. Fentiek alapján az alábbi határozati javaslatot terjesztem a Tisztelt Képviselőtestület elé: Határozati javaslat 1. Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő testülete elfogadja a határozat mellékletét képező, az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról szóló beszámolót. 2. A Képviselő-testület felkéri a polgármestert, hogy tájékoztassa a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalát az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról és értesítse a döntésről a Semmelweis Bölcsőde, valamint a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat vezetőit. 2
Felelős: Szlahó Csaba polgármester Határidő: azonnal, tájékoztatásra és értesítésre a döntést követő 30 napon belül. Vecsés, 2014. április 24. Szlahó Csaba polgármester Melléklet: Beszámoló 3
Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzatnak gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról minden év május 31-ig átfogó értékelést kell készítenie, melyet a Képviselő-testület is megtárgyal. Beszámolóm Vecsés Város Önkormányzatának 2013. évi gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról mindazokat a témaköröket tárgyalja, melyeket a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet 10. sz. melléklete előír. Ezek az alábbiak: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. 4
4. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 5. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 6. Bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. 7. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). 1./ A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira Vecsés Város lakosságának korösszetétele az elmúlt 10 évben az alábbiak szerint alakult: Korosztály 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 0-3 éves 613 649 696 727 804 845 866 858 805 745 714 4-6 éves 451 472 490 539 549 584 608 649 680 685 707 7-14 éves 1668 1661 1632 1577 1571 1543 1503 1487 1519 1553 1591 15-18 éves 875 859 878 917 922 976 957 906 863 789 766 0-18 éves 3607 3641 3696 3760 3846 3948 3934 3900 3867 3772 3778 Összesen Lakosságszám összesen 18634 18830 19093 19382 19839 20225 20293 20348 20374 20399 20505 A fenti táblázatból leolvasható, hogy a város lakosságának száma évről évre folyamatosan növekszik, bár a növekedés egyre kisebb mértékű. A növekedés megfigyelhető a 4-6 éves korosztály létszámadatainál is, viszont 2008-tól a 15-18 éves korosztály aránya fokozatosan csökken. 5
A fenti megállapítást támasztja alá a következő táblázat, mely a születésszám változását mutatja: Megnevezés Születések (összes) 1980. 1985. 1990. 1995. 2000. 2003. 2005. 2007. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 185 180 195 180 158 148 170 176 157 143 166 168 185 Születések (helyi) 6 4 3 2 1 1 0 0 0 0 0 1 1 2./ Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása A pénzbeli és természetbeni ellátások rendszerét a Gyvt. 19. - 21. -a és 2013. március 31-ig a Gyermekvédelem helyi szabályozásáról szóló többször módosított 11/1998. (VI.10) Ök. rendelet, majd 2013. április 1-jétől a pénzbeli és természetbeni támogatásokról szóló 9/2013. (III. 28.) Ök. rendelet szabályozta 2013-ban. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A jegyző annak a gyermeknek állapítja meg a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot, ahol a gyermeket gondozó családban az 1 főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg: a) az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének (ÖNYM) 140%-át (2013. évben 39.900,- Ft-ot) - ha a gyermeket egyedülálló szülő, illetve más törvényes képviselő gondozza, vagy - ha a gyermek tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos, vagy - ha a nagykorúvá vált gyermek megfelel az alábbi feltételeknek: - nappali oktatás munkarendje szerint folytatja tanulmányait és 23. életévét nem töltötte be, - felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét nem töltötte be. b) az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 130%-át (37.050,- Ft-ot), az a) pont alá nem tartozó esetben feltéve, ha a vagyoni helyzet vizsgálata során az 1 főre jutó vagyon értéke nem haladja meg külön-külön az ÖNYM húszszorosát vagy együttesen az ÖNYM hetvenszeresét. 6
Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma Család Gyermek 2006. 145 293 2007. 108 274 2008. 131 276 2009. 181 362 2010. 206 434 2011. 195 389 2012. 272 539 2013. 282 541 A fenti táblázat jól szemléltei, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt a rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő családok, gyermekek száma, annak ellenére, hogy a jogszabályban előírt jövedelmi feltétel (39.900 Ft/fő) évek óta nem változott /2009-ben 38.475 Ft/fő/. Az a gyermek, aki részére a jegyző megállapította a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságot az alábbi kedvezmények igénybevételére jogosult: - ingyenes étkezés (bölcsőde, óvoda, iskola 1-8. évfolyam), - 50% térítésű étkezés (nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő gyermek és tanuló), - ingyenes tankönyv, - természetbeni támogatás (évente 2 alkalommal Erzsébet-utalvány). Étkeztetésben részesülők számának megoszlása a normatíva elszámolás alapján: 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. Teljes térítési díjat fizetők száma 792 773 769 813 846 944 929 50 %-os térítési díjat fizetők száma 224 229 223 209 225 233 219 Ingyenesen étkezők 109 129 159 226 250 255 303 ÖSSZESEN 1125 1131 1151 1248 1321 1432 1451 7
A táblázat jól mutatja, hogy 2009. évtől ugrásszerűen megnőtt az ingyenesen étkező gyermekek száma, illetve 2 év alatt (2009-2011. között) közel 100 fővel (60%-kal) emelkedett a számuk, mely azóta is tovább növekedett. 2013-ban már - a 2007. évi létszámhoz viszonyítva - 2,8 szorosára emelkedett az ingyenesen étkezők száma. Ingyenes tankönyvben részesülők számának alakulása, jogcímek szerint: Jogcímek 2007/08. 2008/09. 2009/10. 2010/11. 2011/12. 2012/13. 2013/14. Tartósan beteg vagy testi, 24 32 39 38 51 51 33 érzékszervi, értelmi fogy. Pszichés fejl. zavarai miatt 17 19 12 18 18 14 19 a tanulási foly. tartósan akad. 3 vagy több gyermekes 241 234 235 230 244 233 182 családban nevelkedő tan. Rendszeres gyermv. 106 136 169 209 175 199 220 kedvezmény. részes. család Köznevelési törvény értelmében az 1. osztályosok -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- -- 255 ÖSSZESEN 388 421 455 495 488 497 709 A táblázat jól mutatja, hogy 7 év alatt az ingyenes tankönyvben részesülők száma jelentősen emelkedett, még akkor is, ha nem vesszük figyelembe a 2013. szeptember 1-től bevezetett új jogcím /minden 1. osztályos számára ingyen tankönyvet biztosít a Köznevelési törvény/ alapján részesülők számát. Érdekesség, hogy 2 jogcím esetében (pszichés fejlődési zavar, 3 vagy több gyermekes család) alig következett be változás, illetve a másik 2 jogcím esetében (tartósan beteg vagy fogyatékos, rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülő) megduplázódott vagy több mint másfélszeresére emelkedett a számuk 2012. évig. 8
A 2013/14-es tanévben minden jogcímnél megfigyelhető a változás: jelentős csökkenés a tartósan beteg vagy fogyatékos tanulóknál, illetve a 3 vagy több gyermekes családoknál, valamint kisebb arányú emelkedés a másik két jogcímnél. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek után a gyermeket családba fogadó gyámjául kirendelt hozzátartozó pénzbeli ellátásra jogosult, ha - a gyermek tartására köteles és - nyugellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban, időskorúak járadékában vagy olyan ellátásban részesül, amely a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások emeléséről szóló jogszabály hatálya alá tartozik. A pénzbeli ellátás havi összege gyermekenként az ÖNYM 22%-a, azaz 6.270 Ft. Ezen felül augusztus és november hónapra pótlékot folyósítunk, melynek összege gyermekenként 8.400 Ft. Pénzbeli ellátásban részesülők számának alakulása: Év Család Fő 2006. 1 1 2007. 1 1 2008. - - 2009. - - 2010. - - 2011. - - 2012. - - 2013. 1 2 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Szociális Bizottság rendkívüli gyermekvédelmi támogatást nyújt annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek családjában, az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át (2013. évben 42.750,- Ft) és a család időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került. (pl.: a gyermek tartósan beteg, elemi kár, beiskolázás, szülők munkanélkülivé válása). 9
2013. évben 8.709.000,- Ft összeg került kifizetésre fenti címen, melyhez a központi költségvetés nem járult hozzá. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 476 gyermek részesült, ami 336 családot érintett. A kifizetett összegnek az egy gyermekre jutó átlaga 18.296,- Ft. Figyelembe véve, hogy volt olyan gyermek, aki több alkalommal részesült rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban az esetek száma 611 volt így az 1 esetre jutó átlag 14.254 Ft volt. A rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők általában nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelők, csak gyesből és családi pótlékból, minimálbérből élők, illetve alkalmi munkavállalók, esetleg az egyik családtag munkanélküli, vagy rokkant nyugdíjas. 2013. évben 39 db elutasítás volt. Az elutasítás oka: röviddel az új kérelem benyújtása előtt részesült a család támogatásban. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesülők Kifizetett 1 gyermekre jutó család gyermek elutasítások száma összeg átlagos összeg 2006. 9.881.990 Ft 10.649 Ft 578 928 5 2007. 7.454.375 Ft 7.781 Ft 482 958 8 2008. 6.681.516 Ft 7.907 Ft 427 845 17 2009. 6.435.095 Ft 9.038 Ft 371 712 38 2010. 6.440.550 Ft 8.300 Ft 388 776 15 2011. 5.351.675 Ft 11.840 Ft 246 452 12 2012. 5.586.341 Ft 12.812 Ft 245 436 11 2013. 8.709.000 Ft 18.296 Ft 336 476 39 A táblázat jól mutatja, hogy az elmúlt 8 évben a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásra kifizetett összeg nagysága jelentősen csökkent, de ez nem abból adódik, hogy csökkent volna az 1 gyermekre jutó átlagosan kifizetett összeg, hanem a támogatásban részesülő családok száma csökkent a felére. A tavalyi évben jelentősen emelkedett az előző évhez viszonyítva a családok száma és az 1 gyermekre jutó átlagos összeg is, mellyel arányosan /több mint 3 millió Ft-tal/ emelkedett a kifizetett összeg nagysága is. 10
Fontos kiemelni, hogy az elutasítások száma igaz, hogy több mint 3-szorosára nőtt, de még így is a beadott kérelmeknek (2013. évben 375 db) a 10 %-át éri el. Óvodáztatási támogatás Az óvodáztatási támogatás a jogosultsági feltételek fennállása esetén /Gyvt. 20/C (2)-(3) bekezdés/ évente két alkalommal fizetendő pénzbeli támogatás. Összege a beíratást követő első alkalommal gyermekenként 20.000,- forint, ezt követően esetenként és gyermekenként 10.000,- forint. Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti. Óvodáztatási támogatásban részesülők számának alakulása Év, hónap Gyermekek száma Összeg 2010. december 1 20.000,- 2011. június 1 10.000,- 2011. december 4 70.000,- 2012. június 5 60.000.- 2012. december 5 50.000.- 2013. június 5 70.000.- 2013. december 4 40.000.- Az óvodáztatási támogatás bevezetésekor (2009. január 1.) még városunkban nem volt olyan szülő, aki a törvényi előírásoknak megfelelt volna, ezért ennek az ellátási formának a statisztikai adatait csak 2010. december óta tudjuk szemléltetni. Szociális nyári gyermekétkeztetés A nyár beköszöntével több szociálisan rászoruló családnál gondot okoz a gyermekek étkeztetése, hiszen amíg tart a tanítás addig az iskolákban biztosított az ingyenes vagy kedvezményes napi étkezés, azonban a nyári szünet alatt ez a lehetőség a szociális nyári gyermekétkeztetés bevezetése előtt nem volt biztosított. Városunk vezetése az elsők között biztosította a szociálisan rászoruló gyermekek részére a nyári gyermekétkeztetést. Az ellátás bevezetése óta Vecsésen az alábbiak szerint valósult meg az ellátás. 11
Szociális nyári gyermekétkeztetés Étkeztetésben részesülők száma Állami támogatás összege Önkormányzati támogatás összege Napok száma Napi támogatási összeg 2007. 150 1.575.000-30 350 2008. 150 1.575.000-30 350 2009. 131 2.132.680-44 370 2010. 152 3.036.960-54 370 2011. 160 1.332.000 1.332.000 45 370 2012. 184-1.610.000 25 350 2013. 187-2.150.000 33 348 Városunk 2012. óta az 50 %-os állami támogatásra sem pályázhatott, a jogszabályban előírt feltételek miatt, de mivel a képviselő-testület így is egyéb forrásból biztosítani tudta a fedezetet, ezért azóta is minden rászoruló részesülhetett a nyári gyermekétkeztetésben. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíj Önkormányzatunk a pályázat indulásának már az első évében (2000-ben) csatlakozott a hátrányos helyzetű felsőoktatási hallgatók támogatására létrehozott ösztöndíjrendszerhez. Az ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés, melynek érdekében támogatja a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok részvételét a felsőoktatásban. A Bursa Hungarica többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. 12
A Bursa Hungarica ösztöndíjnak két típusa van: "A" típusú ösztöndíj: felsőoktatási intézményben tanulmányokat folytatóknak, "B" típusú ösztöndíj: közoktatásban részt vevő utolsó éves tanulóknak. Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban részesülők száma Év Fő A Összeg Képviselő-testület Fő B Összeg Képviselő-testület 2001. 5 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=125.000,- 1 2.500,- Ft/fő/hó x 5 hónap=12.500,- 2002. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=25.000,- 2003. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=25.000,- 2004. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=25.000,- 2005. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 0 0 2006. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 0 0 2007. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 0 0 2008. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 5 hónap=12.500,- 2009. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=25.000,- 2010. 9 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=270.000,- 1 1 2.500,-Ft/fő/hó x 5 hónap=12.500,- 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=25.000,- 2011. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 5 hónap=12.500,- 2012. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 2 2 2.500,-Ft/fő/hó x 5 hónap=25.000,- 2.500,-Ft/fő/hó x 10 hónap=50.000,- 2013. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 4 2.500,-Ft/fő/hó x 5 hónap=50.000,- 2014. 10 3.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=300.000,- 1 2.500,-Ft/fő/hó x 5 hónap=12.500,- A Szociális Bizottság minden évben saját keretéből támogatta, azokat a szociálisan hátrányos helyzetű tanulókat, akiket a képviselő-testület létszámkeret hiánya miatt - nem tudott Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjban részesíteni. Szociális támogatásban részesülők száma 13
Évek Fő Összeg Összesen 2001. 4 50.000,-Ft/fő 200.000 Ft 2002. 4 50.000,-Ft/fő 200.000 Ft 2003. 8 30.000,-Ft/fő 240.000 Ft 2004. 17 70.000,-Ft/fő/2 félév 1.190.000 Ft 2005. 9 40.000,-Ft/fő 360.000 Ft 2006. 22 120.000,-/fő/2 félév 2.640.000 Ft 2007. 29 110.000,-/fő/2 félév 3.190.000 Ft 2008. 35 70.000,-/fő/2 félév 2.450.000 Ft 2009. 34 20 fő x 40.000,- 2 fő x 20.000,- 10 fő x 30.000,- 2 fő x 40.000,- 1.220.000 Ft 2010. 14 2 fő x 20.000,- 10 fő x 30.000,- 2 fő x 40.000,- 2011. 12 3 fő x 15.000,- 4 fő x 20.000,- 3 fő x 30.000,- 2 fő x 40.000,- 2012. 14 3 fő x 40.000,- 11 fő x 50.000,- 2013. 17 14 fő x 50.000,- 2 fő x 40.000,- 1 fő x 30.000,- 420.000 Ft 295.000 Ft 670.000 Ft 810.000 Ft Önkormányzati Ösztöndíj Vecsés Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 31/2000. (XII. 27.) Ök. rendelettel saját városi ösztöndíjat alapított a felsőoktatási intézményekben (egyetem, főiskola) tanuló hátrányos helyzetű hallgatók tanulmányi támogatására. Az ösztöndíjban évente 4 hallgató részesülhet az alábbi feltételekkel: - állami vagy egyházi fenntartású egyetem, főiskola nappali tagozatos hallgatója és tanulmányait az első diploma megszerzéséért folytatja, - legalább két tanulmányi félévet abszolvált, - tanulmányi kötelezettségének eleget tesz és az előző tanévet sikeresen legalább 3,51 tanulmányi átlaggal befejezte, - állandó vecsési lakos, - a vele közös háztartásban élő családtagjainak együttes jövedelme az egy főre eső havi 30.000,- Ft-ot nem haladja meg. Önkormányzati Ösztöndíj alakulása 14
Tanév Fő Összeg 2000/2001. * 2 10.000,-Ft/fő/hó x 5 hónap=100.000,- 2001/2002. 2 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=200.000,- 2002/2003. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2003/2004. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2004/2005. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2005/2006. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2006/2007. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2007/2008. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2008/2009. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2009/2010. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2010/2011. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2011/2012. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2012/2013. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- 2013/2014. 4 10.000,-Ft/fő/hó x 10 hónap=400.000,- *II. félév 3./ Az Önkormányzat által biztosított, személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása A Gyvt. kimondja, hogy az alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez, a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez. Önkormányzatunk a gyermekjóléti alapellátások közül a gyermekjóléti szolgáltatást és a bölcsődei ellátást biztosítja. a.) Gyermekjóléti szolgáltatás Vecsés, Gyömrő, Maglód városok és Ecser község önkormányzatai 2008. január 01-től Vecsés és környéke családsegítés és gyermekjóléti alapellátására Mikrotérségi Intézményi Társulást hoztak létre. Jogszabályváltozás miatt szükségessé vált a társulás átszervezése és 2013. július 3-tól Vecsés és Környéke Társulás néven látjuk el a feladatokat. Városunkban a gyermekjóléti szolgálat a családsegítő szolgálattal integráltan, de önálló szakmai egységként működik. Személyi és tárgyi feltételek I. Főállású dolgozók: - 1 fő intézményvezető - 1 fő szakmai egység vezető, családgondozó 15
- 4 családgondozó - 1 fő gazdasági ügyintéző II. Részmunkaidős dolgozók: - 1 fő fejlesztőpedagógus (heti 6 órában) - 2 fő pszichológus (heti 12 órában) - 1 fő gyógypedagógus (heti 20 órában) Helyiségek: - 1 várószoba (a családsegítő szakmai egységgel közös használatban) - 1 tárgyaló helyiség (a családsegítő szakmai egységgel közös használatban) - 2 családgondozói szoba (kizárólagos használatban) - 1 családgondozói szoba (a családsegítő szakmai egységgel közös használatban) - 2 tárgyaló szoba, játékvár (a családsegítő szakmai egységgel közös használatban) - 1 vezetői szoba (mely pszichológusi szobaként is funkcionál) - étkező, toalett (a családsegítő szakmai egységgel közös használatban) Eszközök: - 2 telefonvonal (1 kizárólagos és 1 közös használatban) - 2 mobiltelefon (kizárólagos használatban) - 4 számítógép (kizárólagos használatban) - fénymásoló, zárható iratszekrények, 4 szolgálati kerékpár (a családsegítő szakmai egységgel közös használatban) A Gyermekjóléti Szolgálat tevékenysége a 2013. január 1. december 31. közöti időszakban A kliensforgalom adatai a KSH 2013 alapján A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásait igénybe vett családok száma 463, ebből a gyermekek száma: 741 fő, melyből Tanácsadáson megjelentek: 575 Ebből: családgondozói tanácsadás 171 fejlesztőpedagógusnál megjelent: 37 pszichológusnál megjelent: 110 Logopédusnál megjelent (2013 novemberig): 192 Gyógypedagógusnál megjelent (2013 decemberétől) 65 Ellátásban: 166 Ebből: alapellátott gyermek: 117 védelembe vett gyermek: 24 átmeneti nevelt gyermek: 22 16
ideiglenesen elhelyezett : 1 utógondozott 2 Összesen: 741 A prevenciós szolgáltatások adatai: TÁMOP-2010-5-2-5/A-10/1, Csigaház Gyermekterápiás Projekt, a gyermekek és fiatalok társadalmi integrációját segítő program: Lazító Klub: 45 Diákiroda: 49 Csoportterápia: 75 Egyéni terápia: 31 Korrepetálás: 39 Nyári tábor Velence: 20 Nyári napközis tábor: 182 Fociklub: 35 Összesen: 476 A tavalyi évhez viszonyítva csökkent az alapellátott gyermekek száma. Ennek egyik oka az 50 órás igazolatlan mulasztások csökkentése érdekében történő intézkedés sikere és a tanulói jogviszony életkori határának leszállítása volt. Emiatt kevesebb jelzést kaptunk az oktatási intézmények részéről. A hatékony családgondozói és pszichológusi munkának, valamint a családok együttműködésének köszönhetően több esetben elegendőnek bizonyult a gyermekek egyszeri, néhány alkalommal történő tanácsadáson, információnyújtáson belüli ellátása. Az egy családgondozóra eső esetszámunk átlagosan: 59. Az átlag-esetszám kiszámítása során természetesen figyelembe vettük azokat a szolgáltatást igénybe vevő klienseket is, akiknek egyszeri, vagy néhány alkalommal történő beavatkozással sikerült megoldani a problémáikat, és nem igényeltek rendszeres, heti szintű családgondozói kontrollt és támogatást. A kis mértékben meg növekedett esetszámot mutatja az idei évben is, hogy 2013-ban összesen 3097 esetben fordultak hozzánk segítségért a kliensek (halmozott adat), szemben az egy évvel korábbi 3039 alkalomhoz képest. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a kezelt probléma típusa szerint (KSH 2013 alapján): Összesen Ellátott 17
gyermekek száma (halmozott adat) - Anyagi probléma: 1175 46 - Gyermeknevelési probléma: 387 27 - Beilleszkedési nehézség: 132 13 - Magatartás-, teljesítményzavar: 414 18 - Családi konfliktus: 586 24 - Családi életvitel miatt: 132 18 - Szülői elhanyagolás: 139 12 - Családon belüli bántalmazás: 103 5 - Fogyatékosság, retardáció: 32 3 - Szenvedélybetegség: 0 0 Összesen: 3100 166 A vezető problématípusok, az anyagi problémák, a családi konfliktusok összetett társadalmi folyamatok eredményeként településünkön is markánsan érzékelhetőek, melyek nagyon sok okra vezethetők vissza. A teljesség igénye és általánosítás nélkül nagy problémát jelent, hogy a napi megélhetés biztosítása miatt a családtagoknak nincs idejük egymásra, a szülők túlterheltek, egymással képtelenek adekvátan kommunikálni, valamint gyakori problémaforrás a nem tudatos családalapítás is. Települési sajátosság az ország különböző részeiről érkező családok, és azok gyermekeinek beilleszkedési nehézsége, magatartás-, és teljesítményzavara, akik az agglomerációval együtt járó lehetőségek reményében gyakran nem megfontolt lépések sorozataként váltanak környezetet. A gyermekjóléti szolgálat tevékenysége a segítségnyújtás módja szerint (KSH 2013 alapján): (halmozott adat) Információnyújtás: 677 Tanácsadás: 575 Segítő beszélgetés: 917 Hivatalos ügyekben közreműködés: 180 Családlátogatás: 723 Közvetítés más szolgáltatásba: 33 Első véd. vét. tárgyalás: 9 Felülvizsgálati tárgyaláson részvétel (ÁT): 8 Felülvizsgálati tárgyaláson részv. (véd.vétel): 67 Kapcsolattartási ügyelet: 18 Konfliktuskezelés: 26 Szakmaközi megbeszélés: 83 Elhelyezési tárgyaláson való részvétel: 2 Környezettanulmány: 67 Esetkonferencia: 4 Szoc. váls.helyzetben lévő vár. anya g.: 2 18
Örökbefogadással kapcs. int.: 1 Pszichológiai tanácsadás: 983 Fejlesztőpedagógusi tanácsadás: 960 Egyéb (Adományozás stb.) 134 Összesen: 5469 A gyermekjóléti szolgálat egyéb tevékenységei Pszichológiai tevékenység Három gyermekpszichológus, közülük kettő részmunkaidős állásban fogadja a rászorult gyermekeket intézményünkben, valamint látogatják a város oktatási, nevelési intézményeit, ahol foglalkozásokat, órákat látogatnak, konzultálnak a pedagógusokkal. A 2013-as év során 110 fő volt az ellátott gyermekek száma, melyből 84 számított teljesen új esetnek. A foglalkozási alkalmak száma 983 volt a szolgáltatást igénybe vevő gyerekekkel és szüleikkel. Az esetek egy részét a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésben végzett munka képezte, melyet a családgondozókkal közösen láttak el, folyamatosan konzultálva a mielőbbi eredmény elérése érdekében, másik részét a jelzőrendszer által jelzett, illetve az önként jelentkező kliensek tették ki. Fejlesztőpedagógiai szolgáltatás Óvodai és iskolai csoportot is működtetünk keddi, illetve csütörtöki napokon 13.45-16.30 óra között. Krak Ildikó fejlesztő pedagógusunk összesen 37 gyermekkel foglalkozik az önkormányzat egyik külön épületében. A magas létszám miatt nagyon leterhelt, ami munkájának hatékonyságára negatívan hat. Feltétlenül szükség lenne óraszámának emelésére, mert település szinten egyre több gyermek szorul rá erre a fejlesztő foglalkozásra, amit csak egy helyben létesítendő nevelési tanácsadó tudna hatékonyan felvállalni. Kapcsolattartási ügyelet Az intézmény nyitva tartása alatt a mediációs szolgáltatás elérhető, valamint előre egyeztetett időpontban pénteki, illetve szombati napokon. Csoportfoglalkozások Önismereti, konfliktuskezelési csoportok szervezése az oktatási intézményekben. A tanév folyamán havi egy alkalommal az iskola nyolcadik osztályos tanulóinak családgondozó vezetésével. 19
Ingyenes jogi tanácsadás A gyermekjóléti szolgálatot érintő esetek száma: 114 Logopédiai ellátás 2012. szeptemberétől Intézményünk látta el a logopédiai ellátást Vecsésen, az alábbiak szerint: Boczkó Réka logopédus 2013. novemberéig 192 gyereket vizsgált és ebből 133 gyermek került felvételre, logopédiai terápiára. A beszédhibák fajtái: pösze, megkésett beszédfejlődés, ált.pösze, pösze-dadogó, orrhangzós. Gyógypedagógiai ellátás 2013. decemberétől látja el kolléganőnk ezt a területet, ebben az egy hónapban csak a gyermekek felmérését tudta elvállalni. December hónap alatt 65 gyermeket mért fel. A jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai A jelzőrendszeri tagokkal nagyon jó az együttműködése Szolgálatunknak. A jelzőrendszer folyamatos működése érdekében a gyermekjóléti szolgálat munkatársai heti/kétheti rendszerességgel látogatást tesznek a helyi bölcsődébe, óvodákba, iskolákba (ahol rendszeres fogadóórájuk is van a tanulók számára), a rendőrségre és a védőnői szolgálathoz, és konzultálnak az aktuálisan felmerülő problémákkal kapcsolatban a gyermekvédelmi felelősökkel, kapcsolattartókkal. Falusi Német Nemzetiségi Óvoda Kapcsolattartó: Polyóka Nándorné Nagyon jó a kapcsolat az intézménnyel. Elérhetőség, munkatársak, fogadóidő tájékoztatás kinn van az intézményben. Jelzés kevés volt. A problémás eseteket közösen jól tudják kezelni. Írásban 5 jelzés érkezett. Tündérkert Óvoda Kapcsolattartó: Kosztáné Sbül Ilona Nagyon jó a kapcsolat az intézménnyel. Elérhetőség, munkatársak, fogadóidő tájékoztatás kinn van az intézményben. Jelzés kevés volt. A problémás eseteket közösen jól tudják kezelni. Írásban nem érkezett jelzés. Grassalkovich Antal Német Nemzetiségi és Kétnyelvű Általános Iskola Kapcsolattartó: Bárány Gáborné Nagyon jó a kapcsolat az intézménnyel. Elérhetőség, munkatársak, fogadóidő tájékoztatás kinn van az intézményben. Programjaikról, Lazító Klubról plakátokat 20
készítettek. Több jelzésük is volt, a problémás eseteket, közösen, jól tudták megoldani. Írásban 14 jelzés érkezett A jelzőrendszeri kapcsolattartás keretében a Petőfi Sándor Római Katolikus Általános Iskola és Gimnáziumban Kiss Józsefné a gyermekvédelmi felelős Az osztályfőnökkel és napközis pedagógusokkal is konzultálnak adott esetek ügyében. Az együttműködés jó, a jelzőrendszeri találkozások rendszeres és aktív résztvevője a gyermekvédelmi felelős. A Mosolyország Óvodában Kovács Miklósné a gyermekvédelmi felelős. Az óvodával jó a Szolgálat együttműködése, a rendszeres konzultációkon a folyamatban lévő és az új esetek megbeszélésére kerül sor. A jelzőrendszeri találkozások szintén állandó résztvevője a gyermekvédelmi felelős. Az Eötvös utcai védőnőkkel és Antalyné Földi Katalin és Torma Ottília védőnőkkel kitűnő a kapcsolat, az együttműködés hatékony, több esetben voltak együtt családlátogatáson. A Semmelweis Bölcsőde vezetővel Bánné Nagy Eszterrel és Schffelné Pálmai Anikó gyermekvédelmi felelőssel kiváló a kapcsolat. 2013-ban nem jeleztek esetet. Rendszeresen konzultálnak, megbeszélnek minden problémásnak induló esetet. A gyermekorvosokkal kielégítő a kapcsolat. A Halmi Telepi Általános Iskola az új gyermekvédelmi felelősével Krak Ildikóval nagyon jó együttműködés alakult ki. Rendszeres a konzultáció az aktuális problémákról, küldik a jelzéseket amennyiben, veszélyeztetett gyermekről szereznek tudomást. A Vecsési Rendőrörsnél további személyi átalakítások voltak 2013-ban is, jelenleg Bába János látja el a gyermekvédelmi. felelős feladatait. A vele és kollégáival való együttműködés egyelőre nagyon jónak mondható, rendszeresen részt vesz a jelzőrendszeri konferenciánkon, akár előadóként is. A Bálint Ágnes Óvoda korábbi gyermekvédelmi felelőse Botorné Fehér Anita látja el továbbra is a feladatokat. Az együttműködés jó, rendszeres a konzultáció, ill. több jelzést is küldtek 2013-ban. Városunkban a jelzőrendszer tagjai a következők: bölcsőde, óvodák, iskolák, gyermek és iskolaorvosok, védőnők, rendőrég kapcsolattartója, jegyzői Gyámhatóság, Gyámhivatal, Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat, valamint a város összes lakója. 21
A 2013-as évben a jelzőrendszer tagjai összesen 88 esetben jeleztek a gyermekjóléti szolgálat felé. A jelzések többsége a közoktatási intézményektől és a jegyzői gyámhatóságtól érkezett Szolgálatunkhoz, melyek nagy hányada a középiskolás korosztály igazolatlan hiányzásaiból tevődik össze. Természetesen ebből a korosztályból nagy létszámban járnak valamelyik budapesti szakközépiskolába, vagy gimnáziumba a vecsési fiatalok, így a fővárosi oktatási intézményektől is sok jelzést kaptunk az idei évben. Az elmúlt években kiemelkedően megugrott a magatartászavarral, teljesítményzavarral, illetve iskolai beilleszkedési nehézségekkel küzdő fiatalkorúak száma. Márciusban megrendeztük az éves Gyermekvédelmi Tanácskozást, valamint kéthavonta a szakmaközi Gyermekvédelmi Konferenciát, melyek a jelzőrendszer hivatalos működtetésének fórumai. Továbbra is problémát jelent, hogy bizonyos esetekben az írásbeli jelzések nem vagy későn érkeznek meg hozzánk az intézményektől. Szakmai konferenciák, továbbképzések, megbeszélések A korábbi éveknek megfelelően a 2013-as évben is nagy hangsúlyt fektettünk arra, hogy lehetőség szerint minél több kollégánk vegyen részt szakmai továbbképzéseken, ezáltal is frissítve a munkavégzéshez szükséges ismereteket, valamint hogy teljesítsük a jogszabályban meghatározott pontértékeket. Kiss Ervin Lajos 2013. júniusában tett sikeres államvizsgát és szerezte meg a diplomáját a Wesley János Lelkészképző Főiskola, Családkonzulens szakán. Balázs Eszter a TÁMOP -5.4.10-12/1-2012-0001, Szociális képzések modernizációja projekt keretén belül 2013. novemberében részt vett a Életvezetés és pénzügyi tudatosság Háztartásgazdálkodás gyermekes családokban képzésen. A tanfolyam elvégzésével 40 pontot szerzett. Barna Alice, Balázs László és Szuromi Norbert családgondozók nem vettek részt továbbképzéseken. A szükséges kredit pontokkal a Gyermekjóléti Szolgálat összes munkatársa rendelkezett 2013-ban. Gyermekjóléti szakmai egységünk heti rendszerességgel szakmai team megbeszélést tart a folyamatban levő problémás esetekről. Ahol az aktuális szervezési feladatok mellett, naprakészen figyelemmel kísérik, megbeszélik az aktuális törvényi változásokat, módszertani kérdéseket, majd egy-egy eset mélyebb megbeszélésére kerül sor, valamint naprakészen figyelemmel kísérik, megbeszélik az aktuális törvényi változásokat, módszertani kérdéseket. Családgondozóink nagyon leterheltek, ennek ellenére nagyon lelkiismeretesen végzik munkájukat. 22
A gyermekek veszélyeztetettségének okai Kiskorúak veszélyeztetettségének legfőbb okai a drogfogyasztás, a családon belüli erőszak, konfliktusos családok, a megfelelő időtöltés hiánya utcán csoportosulás, az iskolai hiányzások, lógások, valamint az elhanyagolás. Vecsésen 2013. szeptember elsejétől az iskoláknak már délután négyig van kapacitása arra, hogy a felsősök számára is napközi-jellegű felügyeletet biztosítsanak. Probléma, hogy sokan, szülői beleegyezéssel, nem vesznek részt ezeken. Emiatt megnövekedett a fiatalok körében az iskola utáni és éjszakai csellengők száma. Azok a gyerekek, akikre otthon sem tudnak figyelni, könnyen csellengőkké válnak, s olyan fiatalok körébe kerülnek, akik már belekóstoltak a könnyelmű élet sekélyes örömeibe (ital, drog, korai szexualitás, stb.). Mivel a csellengőkké vált gyerekek könnyen befolyásolhatóak (ezért csapódnak egy-egy bandához), általában hamar átveszik a hangadók értékrendszerét is. Ez a jelenség az iskolai tanítási szünetekben még inkább probléma. Ezen negatív irányú folyamatot mérséklendő még inkább fontossá teszi a Diákirodában, a Lazító Klubban végzett munkát. A hasznos időtöltésre, a művelődésre, sportolásra, szakköri foglalkozásra, zenei nevelésre való ösztönzést. A serdülőkorú gyermekek nagy része a helyi iskolákból kikerülve a fővárosban kezdi meg középiskolai tanulmányait. Sajnos ekkor kezdődnek az iskolai hiányzások, lógások, a fiatalok, a kapott szabadsággal, azzal, hogy egyedül járnak, járhatnak iskolába, visszaélnek. Többen eljutnak addig a szintig, hogy be sem fejezik az iskolájukat. Részben ezek következménye a növekvő aluliskolázottság, aki a nagykorúsága után, a munkanélküliek táborát növeli majd. Sok családnál a negatív szülői minta megerősíti a fiatal erkölcsi és morális hanyatlását. A 2013. év tendenciáit figyelve az iskolai hiányzások problémája jelentősen visszaszorult településünkön, ez nagyon pozitív folyamat. A gyermekek veszélyeztetettségének másik legfőbb oka Vecsésen (is), hogy az egyre inkább elszegényedő szülők képtelenek megteremteni a gyermekeik ellátásához, neveléséhez nélkülözhetetlen feltételeket, alapszükségleteket (lakhatási problémák, anyagi helyzet, élelmezés, öltözködés), s a céltalanság, a kilátástalanság, a jövőkép hiánya problémákat gerjeszt egyre több családon belül. A szülők nevelési és gazdálkodási képességeire visszavezethető veszélyeztetettség egyre inkább megjelenik. Nem az anyagi problématípust említeném, kifejezetten a pénzkezelési stratégiák gyenge színvonalát. A családgondozás során egyik fő feladatunk a megküzdési mechanizmusok 23
erősítése, javítása. Egyre inkább figyelhető meg az a tendencia, hogy célszerű, megfontolt gazdálkodásra kell ösztönözni a gyermekek szüleit, azért, hogy ne alakítsák ki a veszélyeztetettséget. Mintegy kimondatlan elvárásnak kívánnak megfelelni, amikor drága, márkás technikai eszközökre és ruházatra költik el pénzüket, kevésbé átgondolva, hogyan megoldott az adott hónapra a fűtés, élelmezés. A családtagoknak nincs idejük egymásra, a szülők túlterheltek, egymással képtelenek adekvátan kommunikálni, valamint gyakori problémaforrás a nem tudatos családalapítás is. Települési sajátosság az ország különböző részeiről érkező családok, és azok gyermekeinek beilleszkedési nehézsége, akik az agglomerációval együtt járó lehetőségek reményében gyakran nem megfontolt lépések sorozataként váltanak környezetet. Gyakran előfordul, hogy a szülők nem íratják be időben gyermeküket óvodába, még a tankötelezettségi kort elért gyermekeket sem, így a gyerekek nem vesznek részt az iskola előkészítő foglalkozásokon. A szülők gyakran ismerethiányukból adódóan nem tudják, hogy a gyermek az adott életévében milyen nevelést, ellátást igényelne, és hogy nekik milyen szülői kötelezettségeik adódnak. A kiskorúak ilyen típusú veszélyeztetése a szolgálatunk azonnali közbelépésével idáig orvosolható volt. Sok család nem kér időben segítséget, felülértékeli problémamegoldó képességét, illetve szégyell segítséget kérni időben a pedagógusoktól vagy az óvodák, iskolák pedagógusaitól, gyermekvédelmi felelőseitől, ill. Gyermekjóléti Szolgálatunktól. Még mindig magas azon családok száma, akik nem, vagy csak fiktív vecsési lakóhellyel rendelkeznek. Ügyintézésük segítésében szükséges lenne a vecsési lakóhely, illetve a szolgálatunk (és az önkormányzat) nem rendelkezik illetékességgel, így nehezebb a segítségnyújtás (pl.: óvodai, iskolai elhelyezés). Több családban a rossz anyagi helyzet (munkanélküliség, egyszülős családok) miatt a napi élelmezés is komoly akadályokba ütközik. Az anyagi problémák, a fokozódó gazdasági terhek, a kilátástalanság, az eladósodás generálja tovább a családi és iskolai problémákat, konfliktusokat. A családok súlyos anyagi gondjai beszűkítik a fiatalok tartalmas szórakozási és kapcsolatteremtő lehetőségeit. Ezek a problémák is okai a kiskorúak és fiatalkorúak körében időszakosan megjelenő áruházi lopásoknak, melyet a Btk. tovább szigorított. Emelkedett a családi konfliktusok és a problémás kapcsolattartási esetek száma is, melyek szintén generálják a veszélyeztető faktorokat. Az iskolában megjelenő magatartási zavarok, teljesítményproblémák nagy része a szülők 24
kapcsolati problémáiból, következetlen nevelési módszereikből adódik. A gyermekek gyakran tünethordozói az esetenként túlságosan ráhagyó, máskor túl sokat követelő szülők nevelési hiányosságainak. Sajnálatos probléma az emelkedő tendenciát mutató droghasználat, melyről egyre kevesebb hivatalos információnk van. Egyre többször kerülnek a Szolgálat látókörébe is a kábítószert fogyasztó fiatalok. A vecsési gyermekek többnyire Budapestre járnak középiskolába, illetve leginkább szórakozóhelyeket is ott keresnek. Elmondásukból tudva, ezáltal nagyobb eséllyel férnek hozzá a különféle kábítószerhez. Összegezve, a veszélyeztetettség okai tapasztalataink szerint elsősorban a szétesett vagy szétesőben levő családok komplex problémáiból, anyagi,- megélhetési nehézségeiből, szülő-szülő közötti és szülő-gyermek közötti konfliktuskezelési problémából adódnak össze. b.) Bölcsőde Bölcsődénk feladata az alapellátás keretein belül a kisgyermekek napközbeni ellátása. A bölcsőde a családban nevelkedő három éven aluli gyermekek szakszerű gondozását és nevelését oldja meg a szülők munkaideje alatt. Amennyiben a gyermek harmadik életévét betöltötte, de szellemi vagy testi fejlettségi szintje alapján nem érett az óvodai nevelésre, a negyedik életévének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető, gondozható bölcsődében. Az új bölcsődei épület 2013. január 7-től kapta meg a Kormányhivataltól a működési engedélyt, melynek értelmében az engedélyezett férőhelyek száma 30 főről 68 főre emelkedett. Sajnos a megemelkedett férőhelyszám sem tudta biztosítani mindenki számára a felvételt, mert a 105 új jelentkező közül, így is 81 gyermek került várólistára. Természetesen elsőbbséget, illetve soron kívüli felvételt biztosítottunk, azokban az esetekben, amikor a Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársai fordulnak hozzánk egy-egy család érdekében. A bölcsődében dolgozó kisgyermeknevelő munkája, tevékenysége igen sokrétű, nagyon nagy odafigyelést igényel. A szakmát nemcsak szeretnie kell, hanem tudásának maximális birtokában kell lennie. A kisgyermeknevelő-gondozónő feladata a gyermekek sajátos igényeit figyelembe véve, a gondozás-nevelés egysége a gyermek személyes adminisztrációjának vezetése, a folyamatos napirend betartása. A gyermek testi, lelki óvása. A gyermekek pillanatnyi fejlettségi szintje határozza meg a vele való személyes foglalkozás mikéntjét. 25
Az egyéni igények kielégítését, az egyéni bánásmód kialakítását segíti a saját gondozónő rendszer és a felmenő rendszer. A saját gondozónő rendszer lényege, hogy a gondozónő gondozáskor kizárólag csak a saját gyermekeit látja el, a társgondozónő távollétében gondozhatja az ő gyermekeit. Ez állandóságot jelent a gyermekeknek és nélkülözhetetlen az egészséges személyiség fejlődésének. A felmenő rendszer pedig azt szolgálja, hogy a bölcsődébe kerüléstől az óvodába kerülésig egy gondozónőhöz tartozik a gyermek, egy gondozónő kíséri és segíti fejlődését. A gondozónő az anya távollétében megadja a gyermeknek a biztonságot, szeretetet, amely segíti és fejleszti a gyermek testi, szellemi és érzelmi fejlődését. Bölcsődénk a gyermekek számára a következőket nyújtotta: - szakszerű gondozás, nevelés, - tanácsokkal közelített a családban történő ellátáshoz, - esetlegesen tanácsadókhoz küldte a nehéz helyzetben lévő családokat, - jól összeállított napirenddel elősegítette az elmélyült aktív játéktevékenységet, /az időjárástól függően a szobában, illetve a szabadban/, - a mozgás összehangoltságának fejlődéséhez kellő mozgáslehetőséget biztosított, - segítette a gyermekek szókincs gyarapodását, a helyes beszéd elsajátítását és annak gyakorlását, - a helyes szokások, szabályok elsajátításában, az önállósodási folyamatok én tudat kialakításában, - az egészséges fejlődést szolgálta a bölcsődei étrend, - szakemberek segítségével biztosította a gyermekek állapotának megfelelő optimális szint elérését, - orvosi felügyeletet biztosított szükség esetén, - bölcsődénk nyitottsága lehetővé tette az elmúlt évben is a mindennapi találkozásnál a gyermekről való tájékozódást, így alakulhatott ki partneri kapcsolat szülő és gondozónő között, mely őszinte bizalomra épült, - lehetőséget adott a gyermekek bölcsődei életének megismerésére, - megkönnyítette, hogy az óvodába való átmenet zökkenőmentes legyen. Bölcsőde éves kihasználtsága Lehetséges Teljesített Naponta Beíratott Telj. nap Beírt gyerm. 26
Évek Férőhely /fő/ gondozási napok száma A gondozási napok száma B beírt gyerm. száma C gyerm. száma D gyerm. viszonyítva B/A viszonyítva D/A 2012 30 6.780 5330 345 6.569 79% 97% 2013 68 15.368 9560 665 6.571 62,2% 81,44% A táblázatból jól látható, hogy a férőhely emelkedéssel arányosan csökkent a bölcsőde kihasználtsága, ami abból adódott, hogy sok új gyermek került az intézménybe egyrészt a bővítés miatt, másrészt az óvodába kerülők száma is magas volt és az ő immunrendszerüknek alkalmazkodnia kellett az új környezethez, valamint a beszoktatást is csak fokozatosan lehetett megvalósítani. A térítésmentes étkezésben részesülők számának alakulása Évek Gyermekek száma /éves átlag/ Teljesített napok száma /összesen/ 2008 2,6 532 2009 2,25 501 2010 3 557 2011 1,6 331 2012 0,6 139 2013 0,6 119 Három vagy több gyermekes családok számának alkulása /50%-os térítés/ Évek Gyermekek száma /éves átlag/ Teljesített napok száma /összesen/ 2008 3,75 630 2009 5,16 951 2010 6,16 1137 2011 7,25 1297 2012 6 1129 2013 5,25 950 Ha az előző évhez viszonyítjuk a 2013. évi adatokat akkor azt láthatjuk, hogy a gyermekek éves átlagszáma nem változott, de fontos, hogy ezt a számot mindig a gyermekek összlétszámához viszonyítsuk, akkor pedig azt lehet megállapítani, hogy arányaiban csökkent a térítésmentes és az 50%-os térítést fizetők aránya a teljes árat fizetőkhöz képest. 27
A bölcsődés gyermekeknél nagy hangsúlyt kap a gyermekek életkorának, fejlettségének megfelelő napirend. A kisgyermeknevelő-gondozó feladata, hogy megtanítsa a gyermekeket a kulturált étkezésre, higiénés szabályok begyakorlására, s fontos a megfelelő idő biztosítása az önállósodási törekvésekre. Ezeket a feladatokat intézményünkben maradéktalanul megvalósítottuk. Család-bölcsőde kapcsolata: Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a szülők és a kisgyermeknevelő-gondozók nevelési elvei és a gyakorlat közel kerüljenek egymáshoz. A kisgyermeknevelő-gondozók rendszeresen tartanak szülőcsoportos beszélgetéseket. Az első ilyen típusú találkozást követően már a szülők ajánlanak fel különböző témákat, melyeket szeretnének a csoportban megbeszélni, tanácsot kérni. Az aktuális események mellett a gyermekeket érintő témákat, problémákat beszélik meg /étkezés, szobatisztaság, testvér születése, alvási-altatási nehézségek, beszoktatás, stb./. A szülők szívesen adnak tanácsot egymásnak is saját tapasztalataik alapján, így érzik, hogy nincsenek egyedül problémáikkal. A bölcsődében az alábbi rendezvényeket ünnepeltük meg közösen: Farsang, Húsvét, Anyák napja, Családi- és gyermeknap /búcsú az óvodába induló gyermekektől/, Mikulás, Karácsony. A szülők számára a bölcsőde a fentieken túl még az alábbi szolgáltatásokat nyújtja: - havonta 1-szer ingyenesen Baba-Mama klubot és Ringatót működtet, - gyermekfelügyeletet biztosít, melyért a szülők térítési díjat fizetnek. Ez utóbbi annyira sikeresnek bizonyult, hogy év végére már napi szinten voltak gyermekek. Kapcsolat más intézményekkel: A Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálattal rendszeres az intézmény kapcsolata, havi egy alkalommal mindig találkoznak, de ha szükséges egy-egy gyermek ügyében akkor napi szinten egyeztetnek. Az összekötő Budainé Barna Alice. A város valamennyi óvodájával főleg a gyermekek elhelyezésével kapcsolatban szoros az együttműködés. 28
4./ Felügyeleti szervek által végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatai és az engedélyező hatóságok által lefolytatott ellenőrzések megállapításai Családsegítő- és Gyermekjóléti Szolgálat Az intézményben 2013. évben felügyeleti ellenőrzés nem volt. A Polgármesteri Hivatal szokásos belső ellenőrzése alkalmával megtekintette a szakmai nyilvántartásokat, esetvezetéssel kapcsolatos iratanyagokat. Ezek alapján kifogástalannak látta a szakmai munkát Semmelweis Bölcsőde Az intézményben 2013. évben felügyeleti ellenőrzést tartott a Pest Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala. Az ellenőrzés kapcsán az alábbi hiányosságok megszüntetésére szólította fel a fenntartót és az intézményvezetőt: 1. Határozattal fogadja el az Intézmény Szakmai Programját. 2. Dolgozza át az intézmény Házirendjét. 3. Az aktuális adatok figyelembe vételével dolgozza át a szülőkkel kötött Megállapodásokat. 4. A szülők által jól látható helyen függessze ki a gyermekjogi képviselő nevét és elérhetőségét. 5. Pótolja, és a jövőben vezesse a hatályos jogszabály szerinti dokumentumokat (oltási könyv másolata, térítési díj fizetésének dokumentálása, étkezés igénybevételének dokumentálása). 6. A hatályos jogszabályok figyelembevételével dolgozza át a továbbképzési tervet. A hiányosságokat határidő előtt pótoltuk, ezért a hivatalból indított eljárást a Kormányhivatal megszüntette. 5./ Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása Célunk, hogy a Gyermekjóléti szolgálatnál új prevenciós programok kerüljenek bevezetésre, amelyek elsősorban a kisgyermekes (0-3 év) szülők számára jelentenek segítséget. Csoportos formában, klienseink közül szerveződne a program, amelyben gyermeknevelési és gazdálkodási témákat dolgoznának fel. Szeretnénk olyan továbbképzésen részt venni, amely során új eszközök megtanulására nyílik lehetőség. Olyan eszközökre, amelyek a gyakorlati munkában, a családgondozás során jelentenek segítséget. 29
Jövőre vonatkozólag javasolnám azt, hogy a munkánkban minél inkább a csoportokra helyezzük a hangsúlyt. Véleményem szerint nagyobb hatékonyságot érhetnénk el a fiatalok, vagy szüleik körében. Pl. Kamaszcsoport, szülőségre felkészítő csoport. A jövőre vonatkozóan hasznos lenne, ha - éppen az imént leírtak miatt még nagyobb figyelmet próbálnánk szentelni azokra, akik csellengőkké váltak, illetve azokra, akiket potenciálisan veszélyeztet, hogy hozzá csapódjanak valamelyik lődörgő bandához. A cél érdekében fel lehetne venni a kapcsolatot a pedagógusokkal, a rendőrség, a polgárőrség embereivel, az egyházak képviselőivel, sőt a Vecsésen működő sportegyesületek vezetőivel is. A gyermekjóléti szolgálat a jövőre vonatkozóan is alapvetőnek tekinti a gyermekjóléti alapellátás minél magasabb színvonalon való működtetését: gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését és megszüntetését, javaslattételt a gyermekvédelmi gondoskodás alkalmazására, a védelembe vételhez kapcsolódó feladatok ellátását, a családjából kiemelt gyermek utógondozását, a helyettes szülői hálózat működtetését, mely jelenleg megoldatlan Vecsésen, valamint az örökbefogadással kapcsolatos ügyek intézését. Szeretnénk a szakmai létszámot is fejleszteni a minél hatékonyabb munka érdekében. Igyekszünk minél szélesebb körű szolgáltatást nyújtani, és a törvényileg meghatározott feladatok mellett a már zajló tevékenységeinket is folytatni (gyermekprogramok és táborok szervezése, ruhaosztás) azok színvonalának emelésével. A fenti programok kialakítását, fejlesztését különösen fontosnak tartjuk, mert a különböző programok kínálásával prevenciós hatást szeretnénk elérni a fiataloknál. A szolgáltatások magas színvonalon tartása és fejlesztése mellett technikai fejlesztéseket is szeretnénk végrehajtani: intézményünk teljes körű akadálymentesítése, fűtési rendszerünk felújítása. Továbbá épületünk bővítése is indokolttá vált, mert egy-egy kisméretű szobán három kollégának is osztoznia kell, valamint a helyiségeket több funkcióra is kell egyszerre használnunk (pl. munkaszoba, interjúszoba, terápiás és fejlesztőszoba egyben). Mindezek megnehezítik a munkánkat, csak folyamatos szervezéssel, egyeztetésekkel, valamint kompromisszumokkal tudjuk fogadni klienseinket. Kiemelt célunknak tekintjük a jövőben, hogy a jelzőrendszeri tagokkal, illetve társintézményekkel még szorosabban együttműködve próbáljuk a településen élő kiskorúak veszélyeztetettségét megelőzni. 30