3 61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó szakképesítés 2127-06 Az adózás rendje és az adóigazgatási eljárás modul A tételsor JAVÍTÁSI ÉS ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A feladatokat a 2014. január 15. napján hatályos szabályok szerint oldja meg! A feladatok értékelése során a konkrét jogszabály helyi hivatkozásokat a vizsgázótól nem kell számon kérni, azt a javítótanár munkájának megkönnyítése érdekében tüntetettük fel! I. Esszé kérdések 1. Ismertesse az iratbetekintés szabályait! Az adózó, továbbá a 35. (2) bekezdése szerint az adó megfizetésére kötelezett személy jogosult az adózásra vonatkozó iratok megismerésére. Minden olyan iratba betekinthet, arról másolatot készíthet vagy kérhet, amely jogainak érvényesítéséhez, kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges. [Art. 12. (1) bekezdés] 1 pont Korlátozható az iratbetekintés az adatszolgáltatásra vonatkozó iratok tekintetében az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy azok tartalmának megismerése a későbbi ellenőrzést meghiúsítaná. Az iratbetekintés korlátozásáról az adóhatóság végzéssel dönt. [Art. 12. (2) bekezdés] 1 pont Nem tekinthet be az adózó a) az adóhatóság, illetőleg a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe, 1 pont b) a határozat (végzés) tervezetébe, 1 pont c) a tanú vagy az eljárásban részt vevő más személy természetes személyazonosító adatait tartalmazó jegyzőkönyvbe (iratba), ha az adóhatóság ezen adatokat zártan kezeli, 1 pont d) felhasználói engedély hiányában a minősített adatot tartalmazó iratba, 1 pont e) az iratnak azon részébe, amelynek megismerése a más személyre vonatkozó, adótitkot érintő rendelkezésbe ütközik, 1 pont f) törvény által védett egyéb adatot tartalmazó iratba, ha azt az érintett adat védelmét szabályozó törvény kizárja. [Art. 12. (3) bekezdés] 1 pont 2. Milyen szabályok vonatkoznak a feltételes adómegállapításra? 8 pont Az adópolitikáért felelős miniszter az adózó kérelmére - az általa közölt, jövőbeni ügyletre, vagy jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó részletes tényállás alapján - a kérelemben megjelölt adókötelezettségre vagy annak hiányára vonatkozó konkrét kérdés(ek) vonatkozásában megállapítja az adózó adókötelezettségét vagy annak
4 hiányát. Az adó feltételes megállapítására irányuló kérelemként nem terjeszthető elő szokásos piaci ár megállapítására irányuló kérelem. Jövőbeni és jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelem egy kérelemként nem terjeszthető elő. [Art. 132. (1) bekezdés] 1 pont A kérelem benyújtásakor jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában feltételes adómegállapítás csak a társasági adóval, a személyi jövedelemadóval, a kisvállalati adóval és a helyi iparűzési adóval összefüggésben kérhető és a kérelem csak a kérelemmel érintett adónemre és adómegállapítási időszakra vonatkozó bevallás benyújtásáig, de legkésőbb a bevallás határidejéig nyújtható be. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincsen helye. [Art. 132. (1a) bekezdés] 1 pont Az adózó (kérelmező) a jövőbeni ügylettel összefüggésben a feltételes adómegállapítás iránti kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás társasági adót érintő részeinek jövőbeni jogszabályváltozásra tekintet nélküli, a kérelem benyújtásának adóévében, és az azt követő két adóévben való alkalmazhatóságának megállapítását (a továbbiakban: tartós feltételes adómegállapítás), ha: a) az adózónál az adóévet megelőző adóévben az átlagosan foglalkoztatottak létszáma legalább 200 fő, vagy b) az adózó mérlegfőösszege az adóévet megelőző adóévben - az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó esetén az adóévi várható mérlegfőösszeg - legalább 1 milliárd forint. [Art. 132. (2) bekezdés] 1 pont Ha az adózó a kérelem benyújtásakor nem felelt meg a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételeknek, vagy az adóévben jogelőd nélkül alakult adózó tényleges adóévi mérlegfőösszege nem éri el az eljárás kezdeményezésekor megjelölt várható mérlegfőösszeget, úgy a tartós feltételes adómegállapítás - a kiadmányozásának időpontjától kezdődően - csak a jogszabályváltozás(ok) figyelembevételével alkalmazható. Ez esetben a tartós feltételes adómegállapítás kezdeményezésekor megfizetett díj visszatérítésének nincs helye. [Art. 132. (2a) bekezdés] 1 pont A feltételes adómegállapítás az adóhatóságra csak változatlan tényállás mellett, az adott ügyben kötelező. A feltételes adómegállapítást érdemben érintő jövőbeni jogszabályváltozás vagy tényállásváltozás (tartalmi változás) esetén - annak hatálybalépésétől, illetve időpontjától kezdődően - a feltételes adómegállapítás nem alkalmazható. A tartós feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságát - a (2a) bekezdés kivételével - a jogszabályváltozás nem, csak a tényállás megváltozása érinti. [Art. 132. (3) bekezdés] 1 pont A határozathozatalra nyitva álló határidő a kérelem benyújtásától számított 75 nap, amely egy alkalommal 60 nappal meghosszabbítható. Az adózó a kérelmében kezdeményezheti a feltételes adómegállapítás sürgősségi eljárásban történő elbírálását, amelynek során a határozathozatalra nyitva álló határidő 45 nap, amely 30 nappal meghosszabbítható. Amennyiben az adózó a kérdés(eke)t módosítja, további kérdést tesz fel vagy a tényállást módosítja, az ügyintézési határidőt a módosítás vagy kiegészítés adópolitikáért felelős miniszterhez történő beérkezésétől kell számítani. A feltételes adómegállapítás iránti kérelem az elsőfokú határozat meghozataláig visszavonható. [Art. 132. (4) bekezdés] 1 pont A kérelem jogszabályban előírt nyomtatványon nyújtható be. A kérelemhez csatolni kell az adózó nyilatkozatát arról, hogy a kérelem vagy hasonló kérelme ügyében nincs és korábban sem volt folyamatban tudomása szerint ellenőrzés, hatósági eljárás vagy bírósági eljárás. [Art. 132. (5) bekezdés] 1 pont
5 Kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén csatolni kell a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. [Art. 132. (5a) bekezdés] 1 pont A kérelem díjköteles, a díj mértéke: a) 5 millió forint, a kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 8 millió forint, b) tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén 8 millió forint, a tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelem sürgősségi eljárásban történő elbírálása esetén 11 millió forint. [Art. 132. (6) bekezdés] 1 pont Ha az adózó feltételes adómegállapítás iránti kérelmében tartós feltételes adómegállapítás iránti kérelmet is előterjeszt, a díj fizetésére a tartós feltételes adómegállapítási kérelem elbírálásának díjára irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. [Art. 132. (6a) bekezdés] 1 pont A kérelmet el kell utasítani, ha a) az adózó nem teljesíti az Art. 132. (1)-(5a) és a (14) bekezdésben meghatározott feltételeket; b) alaposan lehet attól tartani, hogy a közölt tényállás valamely más szerződést, ügyletet vagy cselekményt leplez, illetve a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközik; c) a kérelemmel érintett ügyletre vonatkozóan közigazgatási hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban; d) a kérelemből a hiánypótlás ellenére sem állapíthatóak meg az adómegállapítás szempontjából jelentős tények; e) a feltételes adómegállapítás külföldi jog értelmezését igényli. [Art. 132. (7) bekezdés] 1 pont Az eljárás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása, az eljárás megszüntetése, vagy a kérelem elutasítása esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj 85%-át a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszatéríti az adózó (kérelmező) részére. A sürgősségi eljárás határidejének túllépése esetén az adópolitikáért felelős miniszter a befizetett díj és a kérelemre a sürgősségi eljárás hiányában fizetendő díj különbözetét a döntés jogerőre emelkedését követően haladéktalanul visszatéríti az adózó (kérelmező) részére. [Art. 132. (7a) bekezdés] 1 pont Az adózó a kérelem benyújtását megelőzően személyes konzultációt kezdeményezhet, amely során az adózó és az adópolitikáért felelős miniszter előzetesen egyeztethet az eljárás feltételeiről, a határidejéről, a megfizetendő díj mértékéről, a jogorvoslati lehetőségekről, a feltételes adómegállapítás hatályáról, vagy bármely más eljárási kérdésről. A konzultáció során az adózó bemutathatja a tervezett kérelem tárgyát képező ügyletet, az alapul szolgáló tényállást, az adókötelezettségre, vagy annak hiányára vonatkozó tervezett konkrét kérdés(ek)et. Az előzetes egyeztetés eredménye az adózót vagy az adópolitikáért felelős minisztert az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban nem köti. A konzultációról jegyzőkönyv készül. A konzultáció díjköteles, a díj mértéke konzultációnként 100 ezer forint. [Art. 132. (7b) bekezdés] 1 pont A díjat a kérelem, a fellebbezés díját a kérelem alapján induló eljárás során hozott döntés elleni fellebbezés benyújtásáig hiánytalanul meg kell fizetni. Ennek elmulasztása esetén az adópolitikáért felelős miniszter - 8 napos határidő tűzésével - a díj hiánytalan megfizetésére hívja fel az adózót (kérelmezőt). Ha az adózó a felhívás ellenére az abban foglalt határidőig a díjat hiánytalanul nem fizeti meg, az adópolitikáért felelős miniszter az eljárást megszünteti. [Art. 132. (8) bekezdés] 1 pont
6 Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárás során hozott határozattal, vagy a 136. (3) bekezdése alapján önálló fellebbezéssel megtámadható végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye, bírósági felülvizsgálata kérhető. [Art. 132. (9) bekezdés] 1 pont A feltételes adómegállapítás iránti kérelemmel érintett ügylettel összefüggésben ellenőrzés nem rendelhető el a kérelem benyújtásától a feltételes adómegállapítási eljárás során hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 15. nap elteltéig. A korlátozás a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó feltételes adómegállapítás esetén csak a kérelmet benyújtó adózó vonatkozásában alkalmazandó. A jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügylet vonatkozásában benyújtott bevallásban igényelt költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidő kezdő napja nem lehet korábbi, mint a feltételes adómegállapításról hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított 16. nap. [Art. 132. (10) bekezdés] 1 pont Ha a kérelem elbírálásához az állami adóhatóság megkeresése szükséges, az állami adóhatóság a megkeresést 15 napon belül teljesíti. A megkeresés időtartama a feltételes adómegállapítás iránti eljárás határidejébe nem számít bele. Az adópolitikáért felelős miniszter a jövőbeni ügyletnek nem minősülő ügyletre vonatkozó kérelmet a benyújtást követő 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. Az adópolitikáért felelős miniszter a kérelem alapján indult eljárást lezáró döntést a döntés jogerőre emelkedésének napjáról történő értesítéssel együtt a döntés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül megküldi az állami adóhatóságnak. [Art. 132. (11) bekezdés] 1 pont Az adópolitikáért felelős miniszter a feltételes adómegállapítást a kérelem benyújtásakor hatályos jogszabályok alapján adja ki. Ha a kérelem benyújtását követően, a határozat kiadmányozásának időpontjáig a feltételes adómegállapítást érdemben érintő jogszabályváltozás lép hatályba, - a tartós feltételes adómegállapítás esetén a társasági adót érintő megállapítás kivételével - a határozat tartalmazza mind a kérelem benyújtásakor, mind a határozat kiadmányozásakor hatályos jogszabályoknak megfelelő adómegállapítást. Az adózó (kérelmező) kérelmére az adópolitikáért felelős miniszter - a tartós feltételes adómegállapítás kivételével - a nemzetközi szerződésekkel összefüggő adókötelezettséget érintő feltételes adómegállapítást a határozat kiadmányozásakor kihirdetett, azonban hatályba nem lépett jogszabályok alapján is kiadhatja. E vonatkozásában a nemzetközi szerződés érvényes, ha a kötelező hatályának elismerésére Magyarország részéről a határozat kiadmányozásáig sor került. [Art. 132. (12) bekezdés] 1 pont Külföldi illetőségű személy feltételes adómegállapítás iránti kérelmét kizárólag belföldi képviselője útján terjesztheti elő. [Art. 132. (14) bekezdés] 1 pont 19 pont II. Oldja meg az alábbi esettanulmányokat! Összesen 27 pont 1.) A Tanácstalan Kft. áfa bevallásai elkészítésére és beküldésére egy könyvelő irodát bízott meg. A 2010. év november hónapról szóló áfa bevallás kitöltése során az iroda két alkalmazottja más-más álláspontot képviselt abban a tekintetben, hogy egy 5 millió forint
7 összegű (25% áfa összeget magában foglaló) számla áfa tartalmát ebben a hónapban kell szerepeltetni a bevallásban, vagy a következő hónapban. A november havi bevallásban végül nem szerepeltették az összeget, ugyanakkor meggyőzték a vállalkozót, hogy elővigyázatosságból az áfa összeget fizessék be, melyet a későbbiekben sem használtak fel más célra. Az említett számlában szereplő adóösszeget végül a 2010. december hónapról szóló bevallásban szerepeltették. A Kft. 2014. januárjában megkérdezett egy adótanácsadót, aki arra az álláspontra helyezkedett, hogy mégis a november havi áfa bevallásban kell szerepeltetni az adóösszeget. Ez alapján a könyvelőiroda 2014. január 15- én elvégezte az önellenőrzést (ezen időszak és adónem tekintetében az elsőt). Számolja ki a fizetendő önellenőrzési pótlékot! Mikor esedékes az önellenőrzési pótlék? Segítségül a jegybanki alapkamatok alakulása: 2010. december 21-től 5,75% 2011. január 25-től 6,00% 2011. november 30-tól 6,50% 2011. december 21-től 7,00% 2012. augusztus 29-től 6,75% 2012. szeptember 26-tól 6,50% 2012. október 31-től 6,25% 2012. november 28-tól 6,00% 2012. december 19-től 5,75% 2013. január 30-tól 5,50% 2013. február 27-től 5,25% 2013. március 27-től 5,00% 2013. április 24-től 4,75% 2013. május 29-től 4,50% 2013. június 26-tól 4,25% 2013. július 24-től 4,00% 2013. augusztus 28-tól 3,80% 2013. szeptember 25-től 3,60% 2013. október 30-tól 3,40% 2013. november 27-től 3,20% 2013. december 18-tól 3,00% Válasz: Ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást az önellenőrzésre vonatkozó rendelkezések szerint helyesbíti, önellenőrzési pótlékot fizet. [Art. 168. (1) bekezdés] 1 pont Az önellenőrzési pótlékot a késedelmi pótlék 50%-ának, ugyanazon bevallásnak ismételt önellenőrzése esetén 75%-ának megfelelő mértékben kell felszámítani a bevallás benyújtására előírt határidő leteltét követő első naptól az önellenőrzés benyújtásának napjáig. Ha az önellenőrzés pótlólagos adófizetési kötelezettséget nem eredményezett, mert az adózó adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzése során
8 hiánytalanul megfizette, a fizetendő pótlék összegét az általános szabályok szerinti mértékkel kell meghatározni, de az 5000 forintot, magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni. [Art. 168. (3) bekezdés] 2 pont Az általános szabályok szerint az önellenőrzési pótlék 171.668 Ft lenne (pótlékalap: 1.000.000 Ft, időszak: 2010.12.21-2014.01.15). 1 pont Ugyanakkor fennáll az előzőekben említett kedvezőbb szabály, mely szerint 5000 Ft-ban lehet megállapítani az önellenőrzési pótlékot. 1 pont A fizetendő önellenőrzési pótlék 5000 Ft. 1 pont Az önellenőrzési pótlékot adónként, illetve költségvetési támogatásonként a bevallott és a helyesbített adó, illetve költségvetési támogatás összegének különbözete után az adózó állapítja meg, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. [Art. 168. (2) bekezdés] 1 pont 7 pont 2) A Blacknegro Kft. üzletében az állami adóhatóság adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést folytatott le, próbavásárlás igénybevételével. Az adóhatóság az alábbi hiányosságokat tapasztalta: A pénztáros a fizetett ellenértékről számlát, nyugtát nem adott. A pénztárgép nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi követelményeknek. A pénztáros és az eladó - az adóhatóság nyilvántartása szerint nem állt munkavégzésre irányuló jogviszonyban a Kft.-nél. Az üzletben található áruk többségének eredetét az adózó képviselője nem tudta igazolni, ezt a későbbiekben sem pótolta. Ismertesse, hogy milyen jogcímen, kikkel szemben lehetséges mulasztási bírság kiszabása! Térjen ki általánosságban a lehetséges bírságmértékekre is! Válasz: Az adózó 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható, ha a számla-, egyszerűsített számla-, nyugtakibocsátási kötelezettségét elmulasztja, illetőleg a számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát nem a tényleges ellenértékről bocsátja ki. [Art. 172. (2) bekezdés] 1 pont Az adózót 1 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal kell sújtani, ha be nem jelentett alkalmazottat foglalkoztat vagy foglalkoztatott. [Art. 172. (2) bekezdés] 1 pont A foglalkoztatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén kiszabható mulasztási bírság felső határa a bejelenteni elmulasztott foglalkoztatottak számának és a bírság adózóra egyébként vonatkozó, törvényben rögzített legmagasabb értékének szorzata. [Art. 172. (5) bekezdés] 1 pont Tehát a kiszabható bírság 2 millió forintig terjedhet. 1 pont Számla, egyszerűsített számla, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztásáért az adózó mellett az adózó alkalmazottja, képviselője, vagy az a magánszemély is, aki az
9 értékesítésben közreműködik, 10 ezer forinttól 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. [Art. 172. (3) bekezdés] Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40%-áig terjedő, de legalább magánszemély adózó esetében 200 ezer forintig, más adózó esetében 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki. [Art. 172. (19) bekezdés] 1 pont 7 pont 3) A Pályázó Kft. könyvelőjét tájékoztatta a cég ügyvezetője, hogy szüksége lenne egy nemleges együttes adóigazolásra, mivel egy pályázaton kívánnak indulni. A cég ügyvezetője ezért megkérte a könyvelőt, hogy még aznap menjen el az állami adóhatóság ügyfélszolgálatára, és várja meg, míg kiadják az igazolást, mivel aznap lejár a pályázat benyújtási határideje. A cég havi adó- és járulékbevallás (ún. 08-as bevallás) benyújtására kötelezett. Tájékoztassa a cég ügyvezetőjét, hogy milyen lehetőségei vannak az igazolás megszerzésére! Válaszában térjen ki arra is, hogy az igazolás helyett milyen alternatív megoldások lehetségesek a köztartozásmentesség igazolására! Mikor veheti kézbe az adózó az igazolást? Válasz: Az Art. 31. (2) bekezdésében meghatározott bevallás, valamint az Art. 31/B. szerinti általános forgalmi adó összesítő jelentés benyújtására, illetve az Art. 8. számú melléklet szerint összesítő nyilatkozat benyújtására kötelezett adózó az e kötelezettség keletkezése időpontjától az állami adóhatósághoz teljesítendő valamennyi bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségét, valamint fizetési könnyítési és adómérséklési tárgyú kérelmének előterjesztését, továbbá adóhatósági igazolás kiadására irányuló kérelmének előterjesztését elektronikus úton teljesíti. [Art. 175. (10) bekezdés] 1 pont Ebből következően az adózó nemleges együttes adóigazolás iránti kérelmét személyesen nem, kizárólag elektronikus úton terjesztheti elő. 1 pont Az adó-, együttes adó-, jövedelem- és illetőségigazolás kiállítására irányuló kérelmet a kérelem beérkezésétől számított 6 napon belül kell teljesíteni. [Art. 5/A. (5) bekezdés] 1 pont Alternatív lehetőség: bejelentkezés a köztartozásmentes adózói adatbázisba 1 pont Köztartozásmentes adózói adatbázis: az állami adóhatóság honlapján közzétett, az adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát tartalmazó nyilvántartás, amely azokat az adózókat tartalmazza, akiknek/amelyeknek az alábbi együttes feltételek szerint a) a közzétételt megelőző hónap utolsó napján nincs az állami adóhatóságnál és vámhatóságnál nyilvántartott nettó adótartozása, valamint köztartozása; b) nincs behajthatatlanság címén nyilvántartott, de el nem évült adótartozása; c) nyilatkozata alapján a közzétételt megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett; d) adószámát nem függesztették fel; e) nem áll csődeljárás, végelszámolás, illetve felszámolási eljárás alatt;
10 f) csoportos adóalanyiság esetén a csoportos adóalanynak nincs általános forgalmi adó tartozása; g) nem minősül adó megfizetésére kötelezettnek. [Art. 178. 3] 1 pont Az állami adóhatóság az adózó erre irányuló kérelme alapján, a kérelem benyújtásának hónapját követő hónap 10. napján felveszi az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisba, ha vizsgálata alapján az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez e törvényben előírt feltételeket teljesíti. Az adózó külön nyilatkozik arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázis közzétételét megelőző hónap utolsó napjáig esedékes bevallási és befizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz/tett. A kérelem teljesítésének a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel minősül. A kérelem kizárólag elektronikus úton nyújtható be. [Art. 36/B. (1) bekezdés] 1 pont Ha az adózó a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételhez előírt valamely feltételnek nem felel meg, az állami adóhatóság az adózót 10 napos határidő tűzésével hiánypótlásra hívja fel, a határidő eredménytelen leteltét követően a kérelmet elutasító határozatot hoz. A hiánypótlásban, illetőleg az elsőfokú határozatban fel kell tüntetni azt is, hogy az adózó mely feltételeknek - ideértve a tartozások összegszerűségét is - nem felelt meg. Amennyiben az adózó a kitűzött határidőn belül a hiánypótlási felhívásban megjelölt feltételeknek eleget tesz, az adóhatóság az adózót a feltételek teljesítésének hónapját követő hónap 10. napjáig a köztartozásmentes adózói adatbázisba felveszi. [Art. 36/B. (2) bekezdés] 1 pont A határozat elleni jogorvoslatra a nyilvántartásba vételi eljárással kapcsolatos jogorvoslati szabályok irányadók, azzal, hogy a fellebbezés iránti kérelmet az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül kell előterjeszteni, illetve az adóhatóság a fellebbezés iránti kérelmet 8 napon belül bírálja el. [Art. 36/B. (3) bekezdés] 1 pont Az adóhatóság a köztartozásmentes adózói adatbázis adatait minden hónap 10. napján frissíti. Amennyiben a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvételt követően az adózó a feltételek bármelyikének nem felel meg, az adóhatóság az adózót a köztartozásmentes adózói adatbázisból törli, amelyről az adózót elektronikus úton és írásban értesíti. Ezt követően a köztartozásmentes adózói adatbázisba történő felvétel a kérelem ismételt benyújtásával kérhető. [Art. 36/B. (4) bekezdés] 1 pont 9 pont Összesen 23 pont III. Állapítsa meg, hogy az alábbi állítások igazak vagy sem! Húzza alá a helyes választ és indokolja! Indoklás nélkül nem adható pontszám! 1. Az adóigazgatási eljárásban a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés végrehajtható okiratnak számít. Igaz Hamis
11 Indoklás: Helyes válasz: Igaz. Az adóigazgatási eljárásban végrehajtható okirat a bírósági eljárási illeték tárgyában küldött bírósági megkeresés és értesítés. [Art 145. (1) bekezdés e) pont] 2. Az olyan jogügylet, melynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése, nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak. Igaz Hamis Indoklás: Helyes válasz: Igaz. Az adótörvények alkalmazásában nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan szerződés vagy más jogügylet, amelynek célja az adótörvényben foglalt rendelkezések megkerülése. [Art 2. (1) bekezdés] 3. Az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési nyomtatványokat a települési önkormányzat jegyzője alakítja ki. Igaz Hamis Indoklás: Helyes válasz: Hamis. A helyi iparűzési adóval, illetve az idegenforgalmi adóval kapcsolatos bejelentési (változásbejelentési) kötelezettségeket az adópolitikáért felelős miniszter által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni. [Art 175. (2) bekezdés] 4. A vámhatóság hatáskörébe tartozik önadózás esetén az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatok elvégzése. Igaz Hamis Indoklás: Helyes válasz: Hamis. Önadózás esetén az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatok ellátása az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik, mivel a vámhatósági hatásköröknél ezen adó nincs nevesítve. [Art 72. (1) bekezdés, 79. (1) bekezdés e) pont]
12 5. Adózói észrevétel esetén a kiegészítő ellenőrzés 30 napig tarthat. Igaz Hamis Indoklás: Helyes válasz: Hamis. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától számított 15 napig lehet folytatni, ha az adózó észrevételei ezt indokolják (kiegészítő ellenőrzés). [Art 104. (4) bekezdés] 6. Amennyiben az első fokon jogerőre emelkedett adóhatósági határozat ellen az adózó felügyeleti intézkedés iránti kérelemmel fordult a felettes adóhatósághoz, de az a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasította, a határozat bírósági felülvizsgálatára továbbra is lehetőség van. Igaz Hamis Indoklás: Helyes válasz: Hamis. Jelen esetben a határozat elsőfokon emelkedett jogerőre. Az adóhatóság másodfokú jogerős határozatát - a fizetési könnyítés engedélyezése tárgyában hozott, illetőleg az elsőfokú határozat megsemmisítését elrendelő határozat kivételével - a bíróság az adózó kérelmére jogszabálysértés esetén megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi, és ha szükséges, az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasítja [Art 143. (1) bekezdés] Összesen 1 IV. Jelölje meg a helyes választ! (Egyes kérdéseknél több helyes válasz is lehet. Csak a hibátlan válaszra adható pont) 1. Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető: a) az örökös teljes vagyona erejéig, b) az adózó házastársa, c) társasház adótartozása tekintetében a tulajdonostársak, Helyes válasz c) [Art. 35. (2) bekezdés] 2. Az adózó nem kérheti az általános forgalmi adó vonatkozásában a gyakoribb elszámolást, ha:
13 a) a kérelem benyújtását megelőző 1 éven belül az adószámát törölték, b) 30 millió forint összegű adótartozás miatt végrehajtási eljárás folyik ellene, c) szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban,. Helyes válasz d) [Art. 2. sz. melléklet I. Határidők 2. b)] 3. Bizonyítási eszköz a) Próbavásárlás, b) Helyszíni szemle, c) Próbagyártás,. Helyes válasz a), b), c) [Art. 97. (5) bekezdés] 4. Általános forgalmi adó visszatérítési jog érvényesítése irányuló eljárásban a belföldön le nem telepedett adóalanyt az adóhatóság előtt képviselheti: a) külföldi magánszemély, b) külföldi jogi személy, c) külföldi egyéb szervezet, Helyes válasz a), b), c) [Art. 7. (3) bekezdés] 5. Az adómegállapítás keretében az egyes adózási szereplők a következő módon állapítják meg az adót: a) az adózó önadózással, b) az adóbeszedésre kötelezett adólevonással, c) az adóhatóság adóbeszedéssel, Helyes válasz a) [Art. 25. (1) bekezdés] 6. Az adózás rendjéről szóló törvény 31. (2) bekezdése szerinti havi adó- és járulékbevallás benyújtására kötelezett a) a munkáltató, b) a kifizető, c) az adóbeszedésre kötelezett,
14 Helyes válasz a), b) [Art. 31. (2) bekezdés] 7. Az önellenőrzést az adózó: a) olyan időszak tekintetében is benyújthat, amelyre vonatkozóan az adó megállapításához való jog elévült, b) önellenőrzési pótlékmentesen nyújthatja be, az önellenőrzés az adózó javára történt, c) nem nyújthat be, ha az adóhatóság adatgyűjtésre irányuló ellenőrzést indított, Helyes válasz b) [Art. 49-51. -ai] 8. Az adótitkot alapos okkal használják fel, ha: a) az érintett hozzájárul, b) törvény előírja vagy megengedi, c) más adózó kéri, Helyes válasz a), b) [Art. 54. (1) bekezdés] 9. Az ellenőrzés megkezdődik a) az ellenőrzésről szóló megbízólevél postai kézbesítésével, b) az ellenőrzésről szóló megbízólevél elektronikus kézbesítésével, c) az ellenőrzés megkezdéséről szóló értesítés telefaxon történő megküldésével, Helyes válasz a), b) [Art. 93. (1) bekezdés] 10. Biztosítási intézkedés akkor rendelhető el, ha: a) a fizetési kötelezettséget megállapító adóhatósági határozat még nem végrehajtható, b) az adóhatósági határozatban előírt teljesítési határidő letelt, c) az adózó bírósághoz fordul az adóhatósági határozat megtámadása iránt. Helyes válasz a) [Art. 149. (2) bekezdés]
15 Összesen 20 pont V. Ismertesse részletesen az alábbi fogalmakat (részpontszám adható) 1.Kapcsolt vállalkozás: a) az adózó és az a személy, amelyben az adózó - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, 1 pont b) az adózó és az a személy, amely az adózóban - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik, 1 pont c) az adózó és más személy, ha harmadik személy - a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az adózóban és a más személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni; 1 pont d) a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, továbbá a külföldi vállalkozó belföldi telephelye és az a személy, amely a külföldi vállalkozóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; 1 pont e) az adózó és külföldi telephelye, továbbá az adózó külföldi telephelye és az a személy, amely az adózóval az a)-c) alpontban meghatározott viszonyban áll; 1 pont [Art. 178. 17. pont] 5 pont 2. Vállalkozó: a magánszemély, ha belföldön saját nevében és kockázatára az egyéni vállalkozóról szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói tevékenységet végez és az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szerepel, továbbá 1 pont az az egyéb magánszemély, akinek a tevékenységét törvény vállalkozási tevékenységnek minősíti, valamint 1 pont a jogi személy, egyéb szervezet, amely rendszeresen üzletszerű gazdasági tevékenységet folytat, 1 pont [Art. 178. 29. pont] 3 pont 3. Köztartozás: törvényben meghatározott, 1 pont az államháztartás alrendszereinek költségvetéseiből ellátandó feladatok fedezetére előírt 1 pont fizetési kötelezettség, 1 pont amelynek megállapítása, ellenőrzése, behajtása 1 pont bíróság vagy közigazgatási szerv hatáskörébe tartozik, 1 pont valamint a köztestület működésének fedezetére törvényben előírt fizetési kötelezettség, 1 pont feltéve, hogy azt önkéntesen az esedékességkor nem teljesítették. 1 pont
16 Köztartozás az is, ha az államháztartás alrendszereinek költségvetése terhére jogosulatlanul igénybe vett vagy rendeltetésétől eltérően felhasznált támogatás és járulékai megfizetését az arra hatáskörrel rendelkező szerv elrendeli, 1 pont és azt a kötelezett az előírt határidőig nem teljesíti. 1 pont Az állami adóhatóság a támogatás visszafizetéséről rendelkező szerv megkeresésére a költségvetési támogatás visszatartási jogát e tartozások tekintetében is gyakorolja, 1 pont [Art. 178. 20. pont] 10 pont Összesen 18 pont Összpontszám 100 pont