Szentes Város Alpolgármestere 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Témafelelős: Mihály Béláné Tárgy: Szentes Város Közművelődési Koncepciója (első olvasat) Mell.: 1 db. koncepció Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! A Képviselő-testület a 2013. évi munkatervében feladatul tűzte ki a közművelődési koncepció megalkotását. Ezt indokolja a korábbi közművelődési koncepció elfogadása (2004.) óta eltelt idő, és az is hogy az Országgyűlés 2012. október 8-i ülésnapján elfogadta a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvényt, mely jogszabály értelmében a jelenleg állami fenntartású megyei múzeumi szervezetek 2013. január 1-jével megszűnnek és tagintézményeik a területileg illetékes települési önkormányzatok fenntartásába kerülnek. Erre figyelemmel a Koszta József Múzeum, a Csallány Gábor kiállítóhely, a Péter Pál Polgárház és a Fridrich Fényírda, mely korábban a Csongrád Megyei Intézményfenntartó Központ fenntartásában működött, 2013. január 1. napjával a törvény erejénél fogva önkormányzati fenntartásba került. A 2004-ben elfogadott közművelődési koncepció kétévente felülvizsgálatra került. Kitűzésre kerültek az intézmények részére célok, feladatok, melyek értékelésre is kerültek. A közművelődési koncepció elkészítésekor fontos volt áttekinteni, hogy a város közművelődési tevékenységének és folyamatainak milyen sajátos jellemzői vannak, milyen az a közeg, melyben a közművelődési, kultúraközvetítési folyamatok zajlanak. Szükséges volt áttekinteni a város történelmi és kulturális hagyományait, számba kellett venni a jelen eseményeit és létrehozott értékeket is, valamint figyelembe kellett venni az önkormányzat mindenkori anyagi lehetőségeit. A koncepció felvázolja a múltat, jelent, valamint kijelöli az önkormányzat részére a célokat és a feladatokat. Javaslom, hogy az önkormányzati fenntartásban működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények számára a 2013. évi júniusi Képviselő-testületi ülésre az intézményi szinten megvalósításra kijelölt feladat-és célkitűzésekkel intézkedési terv készüljön felelősökkel és a költségek megjelölésével, melyet kétévente értékelni szükséges. A jelen előterjesztés mellékleteként csatolt koncepció első olvasatban kerül a Tisztelt Képviselő-testület elé, mely anyag megküldésre kerül véleményezésre minden közművelődésben érintett intézménynek és civil szervezetnek Az előterjesztés mellékletét képező koncepció összeállításában az intézmények bemutatásában közreműködtek az intézmények vezetői.
Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy első olvasatban tárgyalják meg a Szentes Város Közművelődési Koncepciója tárgyú előterjesztést, és javaslataikkal, véleményükkel szíveskedjenek azt kiegészíteni.../2013. (III.28.) Tárgy: Szentes Város Közművelődési Koncepciója (első olvasat) Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzatának Képviselő-testülete megtárgyalta a Szentes Város Közművelődési Koncepciója tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozati javaslatot hozza. 1. Szentes Város Önkormányzat Képviselő-testülete a Szentes Város Közművelődési koncepciója tárgyú előterjesztést első olvasatnak tekinti. 2. A közművelődési koncepció véleményezésre kerüljön megküldésre valamennyi közművelődésben érintett intézménynek és civil szervezetnek. 3. Az önkormányzati fenntartásban működő közművelődési és közgyűjteményi intézmények közép- és hosszú távú fejlesztési stratégiája kerüljön meghatározásra, készüljön intézkedési terv kitűzött feladatokkal és célokkal, melyet kétévente értékelni szükséges. Felelős: Szentes Város Alpolgármestere Határidő: júniusi 28. A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Számviteli és Tervezési Iroda 5. Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Művelődési Iroda 6. Valamennyi közművelődésben érintett intézmény és civil szervezet Szentes, 2013. március 20. Szűcs Lajos 2
Szentes Város Közművelődési Koncepciója 2013-2018 Mottó: A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék (Arisztotelész) Készítette: Szentesi Közös Önkormányzati Hivatal Művelődési Iroda Jóváhagyja: Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete 1
Tartalom BEVEZETÉS... 3 I. A művelődéshez való jog... 4 1. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere... 4 2. A közművelődési koncepció elkészítésének célja... 6 3. A közművelődési koncepció alapelvei... 7 II. HELYZETELEMZÉS... 8 1. A város történelmi és jelenkori kulturális szerepe... 8 2. Jelenlegi helyzetkép... 8 3. Az épített és szellemi örökség és értékek bemutatása... 9 4. Egyedi kulturális értékek és hasznosításuk bemutatása... 11 5. Gazdaság... 12 6. Népesség... 13 7. SWOT - analízis... 14 III. A kulturális feladatellátás intézményi háttere... 16 3.1 Szentesi Művelődési Központ... 16 3.2 Szentes Városi Könyvtár NKKft... 19 3.3 Koszta József Múzeum... 21 3.4 A városban működő művészeti iskolák... 24 3.4.1 Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola... 24 3.4.2 Jövőnkért Alapfokú Művészeti Iskola... 25 3.4.3 Szivárvány Alapfokú Művészeti Iskola... 26 3.4.4 SZILVER Alapfokú Művészeti Iskola... 27 4. Nevelési - oktatási intézmények közművelődési tevékenysége... 28 IV. Kultúraközvetítést segítő intézmények, szervezetek... 32 4.1 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára... 32 4.2 Dózsa-ház Közösségi tér... 32 4.3. A kultúra és az ifjúsági területen civil szervezetek részvétele, magánkezdeményezések száma... 33 4.4. Nemzetiségi önkormányzatok szerepe... 35 4.5 A történelmi egyházak kulturális öröksége... 35 4.6. Testvérvárosi, partnervárosi és egyéb nemzetközi kapcsolatok... 37 4.7 Információs rendszer... 41 4.8 Esélyegyenlőség érvényesülése... 41 4.9 A kultúrához és a kulturális javakhoz történő azonos esélyű hozzáférés biztosítása. 42 V. A város külső-belső kapcsolatai, együttműködés a civil szervezetekkel... 43 5.1 Kistérségi, regionális kulturális együttműködés... 43 VI. Célok, feladatok... 45 6.1 Középtávú városfejlesztési tervek kulturális elemei... 45 6.2 Célok, feladatok az önkormányzat számára... 45 VII. A kulturális terület finanszírozása... 47 VIII. Záradék... 48 IX. MELLÉKLETEK... 49 2
BEVEZETÉS Az önkormányzatnak hosszú távon jelentős feladata van a település kultúrájának működtetésében és fejlesztésében, Kiemelt cél a helyi adottságok, érdekek, értékek és szükségletek figyelembevételével a közművelődés és a közösségi művelődés lehetőségeinek biztosítása. A városban működő közművelődési intézmények és a civil szervezetek számára orientáció nyújtása. A település kulturális örökségének minél szélesebb körű megismertetése és továbbörökítési lehetőségeinek bemutatása. A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői, szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az e fogalomkörbe tartozó értékek különös védelme, megőrzése és fenntartása, valamint a nyilvánosság számára történő széleskörű és egyenlő hozzáférhetővé tétele a mindenkori társadalom kötelezettsége. A nemzeti, nemzetiségi és etnikai kisebbségi kulturális hagyományok megőrzése, méltó folytatása, a közösségi és egyéni művelődési személyi, szellemi, gazdasági feltételeinek javítása, a polgárok életminőségét javító, értékhordozó tevékenységek, valamint az ezek megvalósulására létrejött intézmények és szerveztek működésének elősegítése a társadalom közös érdeke. (A közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény.) A kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Törvény) biztosítja a közművelődés intézmény - és tevékenységrendszerének védelmét. Lehetőséget ad arra, hogy civil szerveződések is feladatot vállaljanak a közművelődésben, szabályozza a közművelődés finanszírozási rendszerét. A Törvény kimondja, hogy a közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. A jogszabály 77. -a felhatalmazza a helyi önkormányzatokat arra, hogy a törvényben foglalt közművelődési célkitűzések megvalósítása érdekében a helyi lehetőségekre tekintettel koncepciót alkossanak közművelődési feladataik meghatározására. A Törvény 76.. szerint a helyi közművelődési tevékenység támogatása a települési önkormányzat kötelező feladata. 3
I. A művelődéshez való jog A művelődéshez való jogot a Magyar Köztársaság Alkotmánya nemre, korra, vallásra, politikai v. más véleményre; nemzeti, etnikai- vagy társadalmi származásra, vagyoni-, születési- vagy egyéb helyzetre való megkülönböztetés nélkül minden állampolgár számára biztosítja. A Magyar Köztársaság ezt a jogot az Alkotmány értelmében a közművelődés kiterjesztésével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. Az 1997. évi CXL. sz. törvény kimondja: mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait, igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait, műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa; közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, szervezetet alapítson és működtessen közösségi színtér létrehozásához szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon. A 2011. április 18-án elfogadott és 2012. január 1-jétől érvénybe lépett Magyar Köztársaság Alkotmánya XI. cikkelye a közművelődésről kimondja: (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja. 1. A közművelődési koncepció jogszabályi háttere A jogszabályi háttér áttekintését az Európai Unió kultúrára, közművelődésre vonatkozó szabályainak áttekintésével kezdjük, majd a magyarországi jogszabályok bemutatásával folytatjuk közművelődési koncepciónkat, láttatva ezzel, hogyan illeszkedik városunk közművelődési feladatellátása és intézményhálózata a közművelődés rendszerébe. Az Alapvető Jogok Chartája Az Alapvető Jogok Chartájának Preambuluma kimondja a tagállamok kultúrájának nemzeti identitásának megőrzését, tiszteletben tartását: Európa népei mind szorosabb uniójuk létrehozása során úgy döntöttek, hogy osztoznak a közös értékekre alapított békés jövőben. Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, szabadság, egyenlőség és szolidaritás oszthatatlan, egyetemes értékein alapul; a demokrácia elveire és a jog szabályaira támaszkodik. Az egyént állítja tevékenysége középpontjába az Uniós polgárság intézményének létrehozásával, a szabadság, a biztonság és az igazságosság térségének megteremtésével. Az Unió hozzájárul e közös értékek megőrzéséhez és továbbfejlesztéséhez, miközben tiszteletben tartja az európai népek kultúráinak és hagyományainak sokféleségét, a tagállamok nemzeti identitását és közhatóságaik szervezetét nemzeti, regionális és helyi szinten; a kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődés előmozdítására törekszik és biztosítja a személyek, az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlását és a letelepedés szabadságát. 4
Ennek érdekében szükséges az alapvető jogok megerősítése a társadalomban bekövetkező változások, a társadalmi haladás, a tudományos és technológiai fejlődés fényében, azáltal hogy e jogokat Chartában teszi még nyilvánvalóbbá. Lisszaboni szerződés Az Európai Unióról Szóló Szerződés és Az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés Egységes Szerkezetbe Foglalt Változata. A Lisszaboni szerződést 2007. december 13-án írták alá. A Lisszaboni szerződés kultúrához kapcsolódó részei: Az Unió hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásához, tiszteletben tartva nemzeti és regionális, sokszínűségét, ugyanakkor előtérbe helyezve a közös kulturális örökséget. Az Unió fellépésének célja a tagállamok közötti együttműködés előmozdítása és szükség esetén tevékenységük támogatása és kiegészítése a következő területeken: az európai népek kultúrája és történelme ismeretének és terjesztésének javítása; az európai jelentőségű kulturális örökség megőrzése és védelme; nem kereskedelmi jellegű kulturális cserék; művészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuális szektort is. Az Unió és a tagállamok erősítik az együttműködést harmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa Tanáccsal. Az Unió a Szerződések egyéb rendelkezései alá tartozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínűségének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figyelembe veszi a kulturális szempontokat. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 7. pontja: kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény és az azt módosító 2012. évi CXL. törvény kimondja: 7. A kulturális javak a nemzet egészének közös szellemi értékei. A muzeális intézményekben őrzött javak felhasználásának és bármilyen technikával történő sokszorosításának, valamint adatrögzítésének és adatfelhasználásának jogát kizárólagos felhasználásra nem lehet átruházni. 37/A. (1) Az e törvényben meghatározott, a kulturális javak védelmével összefüggő célok megvalósításának legfontosabb letéteményesei a muzeális intézmények. (2) A muzeális intézmény a) a társadalom szolgálatában áll, b) a közösség számára nyilvános, c) a közösségekkel, településsel aktív kapcsolatot tart, d) alaptevékenysége körében nem gazdasági haszonszerzés céljából jön létre, e) a kulturális javakhoz széles körű és egyenlő hozzáférést biztosít. (3) A muzeális intézmény rendelkezik a szakmai besorolása szerinti követelményszint biztosításához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, amely által ellátja az e törvényben meghatározott feladatokat. (4) A muzeális intézmény a kulturális javakhoz való hozzáférés biztosítása érdekében: 5
a) a kulturális javak egységes szaktudományos szempontok szerint, tudományos szaktevékenység keretében kialakított, nyilvántartott és dokumentált együttesét õrzi, gondozza és kiállításon bemutatja, b) biztosítja a kulturális javakhoz kapcsolódó kutatási tevékenység lehetőségét, c) kultúraközvetítő, közművelődési tevékenységével hozzájárul az egész életen át tartó tanulás folyamatához, d) közművelődési rendezvényeket és egyéb programokat rendez, e) együttműködik a nevelési-oktatási intézményekkel és múzeumpedagógiai programjaival segíti az iskolai és az iskolán kívüli nevelés céljainak elérését, f) elvégzi a kulturális javak múzeumpedagógiai célú feldolgozását, folyamatosan megújuló múzeumpedagógiai és múzeumandragógiai programkínálatot biztosít, g) az intézmény turisztikai vonzerejének felhasználásával, a látogatóknak nyújtandó szolgáltatásokkal helyi és országos szinten elősegíti a gazdaság élénkítését 64. (1) A települési könyvtári ellátás biztosítása a települési önkormányzatok kötelező feladata. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatot a községi és a városi önkormányzat a) nyilvános könyvtár fenntartásával vagy b) a megyei könyvtár szolgáltatásainak igénybevételével teljesíti. 73. (1) A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. (2) A közművelődés feltételeinek biztosítása alapvetően az állam és a helyi önkormányzatok feladata. 76. (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, i) a települési könyvtár, valamint a település közigazgatási területén lévő muzeális intézmény közművelődési tevékenységének támogatása. 2. A közművelődési koncepció elkészítésének célja A közművelődési koncepció elkészítésének célja az önkormányzat közművelődés-feladat ellátási kereteinek megfogalmazása, a hagyományok és az eddigi tevékenység tapasztalatai alapján. Mindehhez figyelembe kell venni a helyi társadalom művelődési igényeit, egységes alapelvek szerint meghatározni a város által támogatott tevékenységek körét, azok ellátásának módját és feltételeit, kijelölni a prioritásokat, a szakmai és finanszírozási alapelveket, továbbá a jogszabályi kereteket. 6
Meg kell határozni a közművelődés szerepét Szentes fejlődésével kapcsolatos önkormányzati elképzelésekben, az önkormányzat érdekeltségét, szerepvállalását és felelősségét e folyamatban. Alapvető fontosságú tisztában lenni azzal, hogy melyek az Önkormányzat kötelezően és önként vállalt közművelődési feladatai. Az önkormányzatnak ugyanakkor támogatnia kell a kultúra finanszírozásának új, a civil kezdeményezéseknek az eddigieknél tágabb teret biztosító, sőt azokat ösztönző formáit is. Cél az, hogy a közművelődési koncepció tükrözze a város kulturális hagyományait, a kultúra napjainkban lejátszódó átalakulását. A közművelődési feladatellátás során célszerű támogatni a civil szférából érkező kulturális kezdeményezéseket, valamint az európai kultúrával összekötő kulturális eseményeket. A közművelődést, kultúrát közvetítő intézményekkel, civil szerveződésekkel közösen stratégiákat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a város nyújtotta közművelődési lehetőségeket igénybevevők száma növekedjen. 3. A közművelődési koncepció alapelvei Közművelődési koncepció alapelve, hogy a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével - a helyi hagyományok, lehetőségek és sajátosságok alapján - meghatározza az önkormányzati, és az általa támogatandó közművelődési tevékenységek körét, azok ellátásának módját, feltételeit és a finanszírozás módját. 1. A város minden polgárának és közösségének joga, hogy igénybe vegye az önkormányzati fenntartású közművelődési intézmények szolgáltatásait, valamint a közművelődési megállapodásokban szereplő ellátásokat. Műveltségét, készségeit gyarapítsa, közösségi művelődési jogait érvényesítse. 2. A közművelődéshez való jog gyakorlása közérdek, a közművelődési tevékenységek támogatása közcél. 3. A közművelődéshez kapcsolódó jogok érvényesítése során az egyenlő bánásmód követelményeit meg kell tartani. 4. Az önkormányzat a koncepcióban vállalt közművelődési feladatait elsősorban az általa fenntartott közművelődési intézmények tevékenységén keresztül látja el. 5. A helyi önkormányzati fenntartású közművelődési és közgyűjteményi feladatokat ellátó intézmények nem lehetnek elkötelezettek egyetlen vallás, világnézet vagy politikai irányzat mellett sem. 6. Az önkormányzat közművelődési megállapodás megkötésével segítheti a koncepcióban meghatározott közművelődési feladatok ellátását, amelyeket nem önkormányzati fenntartású intézmények, civil szervezetek, illetve magánszemélyek végeznek. 7. A helyi közművelődési feladatok ellátásában az önkormányzat elősegíti és igényli a civil közösségek, szervezetek, a magánszemélyek, valamint a kulturális tevékenységet is végző gazdasági vállalkozások közreműködését. 8. Az önkormányzat és intézményei biztosítják, hogy a város polgárai a közművelődési lehetőségekről, tevékenységekről és szolgáltatásokról megfelelő tájékoztatást kapjanak. 7
II. HELYZETELEMZÉS 1. A város történelmi és jelenkori kulturális szerepe Szentes Csongrád megye északi felén, a Körös folyóból eredő Kurca két partján fekszik. A megye harmadik legnagyobb városa. Régészeti leletek tanúsága szerint már az újkőkortól kezdve lakott hely. A honfoglaláskor Ond vezér törzse népesítette be a területet. Az első okleveles említése 1332-ből való Scenthus (Szentüs) névalakban. Nevének eredetét többféleképpen magyarázzák; szakemberek szerint az első birtokos, Szente-Mágocs család nevéről kapta. Az 1332-es keltezésű oklevél még templomos faluként, I. Ferdinánd 1564. április 4-én kelt adománylevele azonban már mezővárosként említi a települést. Az elkövetkező századok történelmi viharai sem kímélték; többször elpusztult, de mindannyiszor újjáépült. Ezt a szívós élni akarást szimbolizálja a város címerében látható örökzöld pálmafa ( Teher alatt nő a pálma ). Urbanizácós fejlődésére kedvezően hatott, hogy 1878 és 1950 között Szentes volt Csongrád vármegye közigazgatási székhelye, a későbbiekben pedig járási, majd kistérségi központ. 2. Jelenlegi helyzetkép Szentes nagyon gazdag kulturális hagyományokkal rendelkezik. Rangos kulturális és tudományos intézményei állnak a lakosság rendelkezésére. A felújított megyeházában reprezentatív környezetben található az 1897-es alapítású Koszta József Múzeum, ahol az állandó helytörténeti-, néprajzi-, ipartörténeti-, egyháztörténeti tárlatok mellett megtekinthető Koszta József (1861 1949) világhírű festőművész értékes hagyatéka. Az európai hírű régészeti gyűjtemény legjellegzetesebb darabjai kétévenként váltakozó időszaki kiállítások keretében láthatók. A múzeum helytörténeti raktára 1997. óta a Péter Pál Polgárház, amely eredeti bútorzatával és berendezésével bepillantást enged a jómódú polgárcsaládok életvitelébe, emellett orvoslástörténeti műszereket, gyógy- és dísznövényeket mutat be. Szentesen található az ország egyetlen vidéki fényirdája: a Fridrich-fényirda. Ugyancsak rangos tudományos intézménye a városnak a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára, amely az egykori megyeháza falai között őrzi a történelmi Csongrád vármegye, a volt járások és községek 1720-as évektől keletkezett iratait, térképeit és egyéb dokumentumait. A levéltár 13 000 kötetes történelmi szakkönyvtárral rendelkezik; helytörténeti kiadványsorozata Szentesi Műhely Füzetek címen jelenik meg. Dokumentumtörténeti kiállításai rendkívül népszerűek. A felújított megyeháza épületében Konferencia- és Kulturális Központ működik, mely egyedi a régióban. Szentes városa jelentős figyelmet és anyagi forrást szentel a város kulturális életére, a hétköznapokat is gazdag színházi, zenei, művészeti élet jellemzi. A civil szervezetek, az önkormányzat és a szentesi vállalatok összefogásának köszönhetően pezsgő kulturális élet zajlik a városban. A Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola mellett a Szent Anna Római Katolikus Templom, az Evangélikus Templom és a Református Nagytemplom is állandó színhelye a komolyzenei hangversenyeknek, melyeket az itt élő és az innen elszármazott művészek adnak Szentesen. Mindemellett állandóak a helytörténeti kutatások; a városi kiadványok megjelentetésére kiemelt figyelmet fordít az önkormányzat. Az elmúlt két évtizedben a helyben kiadott könyvek száma eléri a százat. Városunkban szinte minden napra jut egy kulturális rendezvény, melyek között megtalálhatók a nagy tömegeket megmozgató események is. 1968 óta jelenik meg a település saját újságja, a Szentesi Élet, amely kezdetben havilapként, 1990 óta hetilapként tájékoztat a helyi történésekről, kulturális programokról, eseményekről. Hasonló közszolgálati szerepet tölt be a Rádió 451 és a Szentes TV. 8
Szentes ma egy dinamikusan fejlődő, európai város az Alföld közepén. A város jelenkori kulturális szerepében fontos helyen állnak az önkormányzat által fenntartott közművelődési intézmények, melyek közül a legnagyobb a Szentesi Művelődési Központ. Az intézményhez kötődően számos művészeti csoport, baráti kör, klub és szakkör működik. Az Arany Páva díjas Pengető Citerazenekar és a Fotókör kimagasló munkáját a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díjjal ismerte el. Az épületben működő klubpresszó folyamatosan helyet ad alkalmi kiállításoknak is. Az 1898-ban létesült, ötszáz néző befogadására alkalmas Tóth József színházterem jelenleg felújítás alatt áll. Népszerű a háromszáz férőhelyes Őze Lajos Filmszínház, amely a helyi születésű neves színművészről kapta a nevét. A képzőművészeti élet legjelentősebb színtere a Tokácsli Galéria. Azon kevés vidéki kiállítóhelyek egyike, amelyik helyi fenntartásban országos hírű, változatos tárlatokat mutat be. Elsősorban a kortárs képzőművészek megismertetésére törekszik, de gyakran rendeznek nép- és iparművészeti, fotóművészeti és helytörténeti kiállításokat is. Szentes zenei élete nagy múltra tekint vissza. A napjainkban is élénk zenei élet egyik igen fontos tényezője a Bárdos Lajos Vegyeskar, amely Hangversenykórus minősítéssel rendelkezik, valamint elnyerte a Csongrád Megyei Közgyűlés Alkotói Díját is. Az aranydiplomás Városi Fúvószenekar tagjai között minden korosztály képviselve van. A zenekar az országos minősítésen elnyerte a Fesztiválzenekar megtisztelő címet; Csongrád Megye Közgyűlése pedig több évtizedes sikeres működéséért 1993-ban Alkotói Díjjal jutalmazta. A település egyik leglátogatottabb közművelődési intézménye a helyi önkormányzat által fenntartott Városi Könyvtár. A szépen felszerelt könyvtár hozzáférést biztosít a korszerű műszaki és tudományos információkhoz, irodalmi alkotásokhoz, pihentető- és szórakoztató könyvekhez. A több mint 160 féle folyóirat friss hírekkel, aktuális információkkal látja el az olvasókat. A 140.000 kötetes könyvtár népszerű szolgáltatása a házhozszállítás, mely havonta egy alkalommal történik, s azokhoz az idős vagy mozgásukban korlátozott emberekhez juttat el könyveket, akik nem tudják a könyvtárat személyesen felkeresni. A 14 éven aluliak könyvtári ellátását a technikailag jól felszerelt, 25000 kötetes Gyermekkönyvtár végzi. A hagyományos szolgáltatások mellett rendszeresek a könyvtárbemutatók és könyvtárhasználati órák, ismeretterjesztő előadások, szabadidős és kézműves programok. A gyermekek olvasásra nevelése érdekében óvodás csoportokat is fogadnak játékos foglalkozásokon. 3. Az épített és szellemi örökség és értékek bemutatása Történelmi városmag A belváros több építészetileg izgalmas látnivalót kínál. A Kossuth téren a koraklasszicista stílusú református nagytemplom, a Kiss Bálint Református Általános Iskola, a volt Megyeháza méltóságteljes, neoreneszánsz épülete várja a látogatókat. Az Erzsébet téren a Városi Bíróság épülete, a Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola, a Szent Anna katolikus templom és plébánia, amelyet árkádsor kapcsol össze a műemlék jellegű templommal. A barokk stílusjegyeket hordozó és megújult Városháza szintén a Kossuth téren látható. A Kossuth utcán tekinthető meg a Takarékpénztár székháza, a Szent Miklós magyar ortodox templom, az evangélikus templom és a Luther téri Díszkút. Az utca végén pedig a megújult egykori Zsinagóga áll. A legtöbb műemléki épület díszkivilágítást kapott. A református nagytemplom Szentes jellegzetes épülete, a Kossuth tér északi oldalán helyezkedik el. Stílusa koraklasszicista (1808 1826); tervezője Fischer Ágoston. Tűzfigyelő, körerkélyes tornyának alsó része 1774-ben készült. A templom az ország egyik legnagyobb, az Alföld leghosszabb hajójú temploma (52 méter). Befogadóképessége 3500 fő, amellyel 9
Szentes városának legnagyobb befogadóképességű épülete. Benne egyházközség történetét bemutató templomi galéria, és információs pont működik. Kiss Bálint Református Általános Iskola: az eredeti népiskola épülete 1803-ban épült, klasszicista stílusban, melyet 1928-ban lebontottak, majd helyébe Antal Endre és Dobovszky József István helyi építészek terveztek mértéktartó, eklektikus saroképületet. A templom mögött elhelyezkedő egykori Templom köz, ma Kiss Bálint utca számos épülete védett. A műemléki környezetben fekvő utca a városközpont korhű rehabilitációja keretében EU-s források segítségével felújításra került. A klasszicista református lelkészlak (1836) nyújtott menedéket az önkényuralom idején Vörösmarty Mihálynak. Az utca névadója, Kiss Bálint (1772 1853) református lelkész, esperes, korának polihisztora, kiváló természetbúvára volt. Megyeháza: középrizalittal hangsúlyozott, méltóságteljes épület (Makay Endre, 1883.), Szentes legszebb főtéri középülete, neoreneszánsz stílusú, 67 évig szolgált Csongrád megye székházaként. Attikáján a váregye ősi címere látható, Justicia és Minerva alakjával. Kőrácsos ablakainak oszlopsorát a mesterségek allegorikus nőalakjai (a mezőgazdaság, a háziipar, a hajózás, a vadászat, a kereskedelem és a halászat) díszítik. A tér déli oldalát a Városháza saroktornyos, manzárdtetős épülete uralja. Bohn Alajos tervei alapján emelték 1911-ben. A Szentesi Takarékpénztár palotája a Kossuth tér hangsúlyos épülete (Petőfi S. u. 1., 1928., Kozma Lajos). A katolikus parókia előtt áll az 1886-ban emelt, mészkőből készült neoreneszánsz Szentháromság szobor, Jablonszky Vince budapesti szobrász alkotása. A szomszédos Erzsébet téren található az I. világháború hőseinek emlékműve (Pásztor János, 1926). A Szent Erzsébet Katolikus Általános Iskola épülete (1912, Dobovszky József István) magyaros szecessziós stílusú. A homlokzat eredeti díszítése színes mozaik volt, melyeket falfestéssel pótoltak. 1993-ban a városháza felől modern, rézkupolával díszített tornaterem épült. Nyugat felől a Városi Bíróság (1911) épületét árkádsor köti össze a katolikus plébániával. A Városi Bíróság 1911-ben épült szecessziós-eklektikus stílusban Dobovszky József István tervei alapján. Az Erzsébet királynéról elnevezett tér sarkán a város egyik legjelentősebb műemléke, a római katolikus Szent Anna templom áll. Az 1764 1768 között emelt barokk templomot 1844-ben a torony kivételével lebontották. Jelenlegi, klasszicizáló formáját 1847-ben nyerte. Hangversenyek állandó színhelye. A Szent Miklós magyar ortodox templom a város főutcáján áll. 1786-ban épült, késő barokk stílusban, benne egykorú ikonosztázzal, amely héttengelyes, háromszintes, favázszerkezetű, copf stílusú építmény, 39 képtáblával. A templom déli homlokzatának külső falfülkéjében Szent Miklóst ábrázoló freskó látható (Kéri László). Szintén a város főutcáján található az evangélikus templom. 1904/1905-ben épült neogótikus stílusban, Francsek Imre tervei alapján. Az oltárképet Hegedűs László festőművész készítette. Az orgonát özvegy Sulcz Endréné Francisti Mária adományozta férje emlékére. A toronyórát a város ajándékozta a templomnak. (A katolikus és református templomok toronyóráit szintén a város finanszírozta.) A Petőfi Sándor utcában található a Péter Pál Polgárház és az úgynevezett Gólyás-ház. Az előbbi folyamatos karbantartásnak köszönhetően jó állapotban van, az utóbbi pályázati támogatás segítségével teljes körű felújításra került, és ma a Művészetek Házának ad otthont. A Dózsa-ház 1932 37 között épült neoromantikus stílusban, Antal Endre és Dobovszky József István tervei alapján. Vitéz Orgován János szentesi kőműves mester kivitelezte. A város szívében épült a Petőfi Szálló (Petőfi u. 2. magyaros szecessziós stílus). Először a Kossuth utcai, majd a Petőfi utcai szárny készült el. Jól kivehetők a lechneri iskola 10
stílusjegyei: történelmi stílusoktól független, sajátos tér- és tömegképzés, a népi építészet formaelemeinek alapján álló architektúra, az új építőanyagok (kovácsoltvas, kerámia, nyerstégla) használata. Az oromzatos kupola bádogdíszei, csipkézett balluszteres erkélyei, tégla-szalagdíszes udvara, homlokzatos tulipános városcímerdíszei, a pártás kőfaragványok a századforduló magyar építészetének jelentős alkotásává tették az épületet. Jelenleg folyamatban van a szálló teljes rekonstrukciója. Az ötszáz személyes színháztermét a város szülöttéről, Tóth Józsefről, a nagy jellemszínészről nevezték el 1909-ben. A város híres szülöttei Dr. Bugyi István Kossuth-díjas sebészprofesszor, Dorogi Zsigmond rádiószerkesztő, Drahos István grafikus, exlibris-művész, Csúcs Ferenc szobrászművész, Hegedűs László festőművész, Farkas Antal költő, író, újságíró, Horváth Mihály történetíró, csanádi püspök, miniszter; Kiss Bálint egyházi író, ifj. Kiss Bálint festőművész, Négyesy László irodalomtörténész, Örkényi Strasszer István szobrászművész, Őze Lajos színművész, Pollák Antal feltaláló, dr. Purjesz Zsigmond belgyógyász, egyetemi tanár, Tóth József színész stb. 4. Egyedi kulturális értékek és hasznosításuk bemutatása A kézműves hagyományokban is bővelkedik a város. Kiemelkedő a fekete kerámia, fafaragás, vesszőfonás, hímzés, cserépedény és csipkekészítés. A szentesi fazekasság jellegzetes remeke a fekete kerámia. Szentes a Kárpát-medence jeles agyagműves települései közé tartozik, ahol az iparosok a helyben kitermelt alapanyagból nem tűzálló termékeket, hanem álló edényeket, elsősorban korsókat készítettek. A szentesi agyagiparosok az 1890-es években rendszeresen adták át árujukat a cserepes kofáknak, így teljes munkaidejüket a termelés fokozására fordíthatták. A közvetítő kereskedelemmel foglalkozó árusok a portékát a Kiskunságban és a Tiszazugban értékesítették. A Szentesen tevékenykedő mesterek vízhordásra és tárolásra alkalmas korsókat, kantákat, valamint locsolókat, tálakat, bögréket, virágcserepeket, mozsarakat, szilkéket és csirkeitatókat készítettek. Az olcsó, gyári termékek széleskörű elterjedésével a szentesi agyagművesség jelentős változásokon ment keresztül, s így vált egyre fontosabbá a polgári-úri igényeket kielégítő fekete díszedények előállítása. A kerámiák az égetés során nyerik el jellegzetes színűket. Amikor az edények vörösen izzanak, a kemence összes nyílását lezárják, a tüzet elfojtják, és az így létrejött oxigénhiányos környezetben végbemenő kémiai folyamat során válik a kerámia feketévé. Az elmúlt évtizedek folyamán az alkotók saját stílust igyekeztek kialakítani. A kézműves hagyományok ápolására jött létre a Művészetek Háza, melynek alapfeladata küldetése - Szentes város és a tágabb régió kézműves hagyományainak ápolásán túl a kézműves tudás átadása a fiatal és felnőtt korosztályok számára. E tevékenység funkciója a tudásátadáson túl a turisztikai attrakcióként történő szerepvállalás. A ház arculatának kialakítása, a tevékenység megszervezése teljesen újszerű feladatot jelentett. Elsődlegesen a kézműves műhelyeket kellett kialakítani, majd ezt követte a többcélú működéshez szükséges bútorzat, berendezési tárgyak és eszközök beszerzése. Az épületben Szentes kézműves múltját bemutató állandó tárlat tekinthető meg. A kezdetektől fogva kiemelt feladat, hogy minél szélesebb körű szakmai kapcsolatokat építsenek ki a helyi és a térség oktatási intézményeivel. Több intézménnyel rendszeres az együttműködésük: helytörténeti és kézműves órákat tartanak osztályoknak, külföldi vendégcsoportoknak, szakmai orientációs órákhoz segítséget nyújtanak. Szolgáltatásaikat a városba látogató turisták is igénybe veszik. A Művészetek Háza kínálata - a ház bemutatása, tárlatlátogatás, részvétel kézműves bemutatókon - kapcsolt turisztikai 11
attrakcióként nagyon jól színesíti a város turisztikai programkínálatát. Az épületben ajándéküzlet is működik, ahol megvásárolhatóak a helyi kézműves ipar termékei. 5. Gazdaság A város meghatározó feladatának tekinti a helyi és kistérségi gazdaság fejlődésének, illetve jövedelemtermelő képességének támogatását. A jelenlegi munkahelyek megtartása mellett az újabb munkahelyek létrehozásának elősegítése, és az általános gazdasági környezet minőségének javítása kiemelt szerepet kap a város tevékenységében. A gazdaságfejlesztés célja az egyéni és közösségi jövedelmek növekedésén keresztül megvalósítható folyamatos életminőség javítás, illetve Szentes regionális szerepének növelése. Szentes, Csongrád megye harmadik legfejlettebb városa, köszönhetően a helyi gazdaság innovatív hagyományainak. 2009 év végén az ezer lakosra jutó adózók száma 453, ami Szegedével megegyezik, és jóval magasabb a városok átlagánál. Az egy adófizetőre jutó szja-alapot képező jövedelem és személyi jövedelemadó tekintetében csak a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely ér el jobb helyezést. Szentes és környékének gazdasági struktúrája a kilencvenes években átalakult. A régi nagyobb vállalatok kisebb gazdasági társaságokká alakultak, így a kistérségre többnyire főként a kis- és középvállalkozások a jellemzőek. A regisztrált vállalakozások közül a szolgáltató szektor a meghatározó, nagyon jelentős a térségben a kereskedelem és feltűnően sokan foglalkoznak ingatlanügyekkel és gazdasági szolgáltatásokkal. Jelentős számban vannak építőipari vállalkozások, emellett az idegenforgalom is többeknek nyújt munkalehetőséget. A helyi adottságok által meghatározott mezőgazdasági termelés továbbra is kiemelkedő, az Árpád Agrár ZRt., a Pankotai Agrár ZRt, a Terracoop ZRt., illetve a Délkertész ZRt. regionálisan is ismert és elismert vállalkozások. A szentesi növénytermesztés keretében kutatómunka is folyik, fő profilja a hazai zöldségfajták fenntartó nemesítése, új vetőmagok előállítása és forgalmazása, új zöldségnövények honosítása, tudományos kutatások. A zöldség és gyümölcstermesztés egyediségét elismerve nem kevesebb, mint nyolcat Hungarikummá nyilvánítottak. Szentesi Hungarikumok: Szentesi karalábé, Szentesi kosszarvú paprika, Szentesi étkezési fehér paprika, Szentesi fejes fehér káposzta, Szentesi hónapos retek, Szentesi paradicsompaprika, Szentesi rózsavirágú naspolya, Szentesi vöröskáposzta. Az ezredfordulót követően az élelmiszeripar, a könnyű elektronikai ipar, illetve az informatika erősödése jellemzi a várost, a Hungerit ZRt, a Legrand ZRt., illetve a MetalCom ZRt. képviseletében. Meghatározó európai építkezések beszállítójává vált a HK Ceram Kft. A mezőgazdaság intenzív fejlődését segítő geotermikus energiára alapozott zöldségágazatban az Árpád-Agrár Zrt. Palántanevelő és termesztő üvegházat alakított ki. Ugyanakkor az ágazat dinamikus fejlődését lassítja, hogy a termálenergia felhasználásához kapcsolódó ún. vissza sajtolás kérdésében csak moratórium meghosszabbításra került sor, annak végleges eltörlése továbbra is várat magára. Amennyiben rövid időn belül radikális, pozitív döntést ebben a kérdésben a kormányzat nem hoz, a magyar kertészet, s ebben kiemelten a szentesi térség olyan versenyhátrányba kerül, amely az ágazat létét kérdőjelezi meg. A városunkban jelentős az élelmiszeripar, melynek fejlesztése fontos feladat. Előkészítés alatt áll egy Kolomnán létrehozandó Szentesi Kereskedőház megalapítása, amely a szentesi térség mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeit juttatná el az orosz piacokra. Ennek azért van nagy jelentősége, mert a megtermelt termékek jó piaci pozíciói adnak lehetőséget a további fejlesztésre. 12
6. Népesség A lakosság száma 2012. év elején 29.100 fő, évenként folyamatos csökkenést mutat. Szentesi demográfiai adatok 2005-2012. között Év Állandó lakosok száma Születések száma Halálozások száma 2005. 30839 245 404 2006. 30551 255 371 2007. 30362 278 391 2008. 30092 227 396 2009. 29800 239 376 2010. 29610 233 401 2011. 29375 205 418 2012. 29100 187 353 Korösszetétel változása (fő) 0-17 18-59 60 év éves éves felett 2005. 5790 18303 6746 2006. 5684 18161 6706 2007. 5227 17628 7507 2008. 5452 17775 6865 2009. 5263 17563 6974 2010. 5099 17403 7108 2011. 4962 17200 7213 2012. 4816 17045 7239 A lakosságszám és az évenkénti születések száma folyamatos csökkenést mutat városunkban, és így jelentős probléma a lakosság elöregedése, melyet felerősít az is, hogy a településünknek gyenge a lakosságmegtartó ereje. Meghatározó a nagyvárosok és a külföld elszívó hatása, amit még felerősít a munkahelyteremtés kedvezőtlen alakulása. A fenti táblázat adatai azt mutatják, hogy egyre kevesebben születnek, és a halálozások száma évente magasabb, mint a születések száma. A közművelődési koncepciónak is egyik célja kell, hogy legyen egy olyan kulturális élet kialakítása, mely vonzóbbá teszi fiataljaink számára városunkat. Természetesen ezt a közművelődési koncepció önmagában nem képes megoldani, de összehangolt településfejlesztési koncepcióval, melyben a közművelődés szerepe is tisztázott, az elvándorlási folyamat lassítható. 13
7. SWOT - analízis ERŐSSÉGEK Kialakult és jól működő intézményrendszer. Az intézmények képzett, jó szakemberekkel ellátottak. Az intézmények technikailag jól felszereltek. Nagy hatékonyságú civil szervezetek, művészeti csoportok. Kulturális turizmus megjelenése. Hagyományos visszatérő, változatos, színes rendezvények. Havi programajánló műsorfüzet megjelentetése. Népi, művészeti, kézműves, és szokáshagyományok őrzése. Jó együttműködés a szervezetek és az intézmények között. A település kistérségi központi szerepe, együttműködés a kistérségi szervezetekkel. A város kulturális élete sokszínű. Hagyományőrző és hagyományteremtő nagy rendezvények száma és színvonala. Kiterjedt testvérvárosi kapcsolatok. A műemléki védettségű épületek, a jelentős történelmi múlt. A régészeti emlékek, a helyi közgyűjtemények. A helytörténeti honismereti kutatómunka eredményei,a városi kiadványok megjeltetése. LEHETŐSÉGEK Állami támogatások jobb, célzottabb kihasználása. A kulturális feladatokat ellátó intézmények jobb együttműködése. Kulturált vendéglátó egységek és szálláshelyek megjelenése. Helyi rádió és sajtó megléte. Megyei, regionális szereplőkkel, támogatókkal való együttműködés. Modernizáció, technikai fejlődés. GYENGESÉGEK Kedvezőtlen gazdasági folyamatok, az ország gazdasági helyzetének romlása, a növekvő infláció, az általános gazdasági recesszió kedvezőtlenül érinti a központi költségvetést, és ezen belül a közművelődési ágazatot. Színházterem hiánya. A szponzoráció gyengülése. Az önkormányzat szűkös anyagi helyzete, más anyagi források hiánya, finanszírozási nehézségek. Pályázati lehetőségek csökkenése. VESZÉLYEK Az anyagi források csökkenésével elsorvadnak kezdeményezések, hatására a település kulturális élete visszaeshet. A lakosság romló anyagi lehetőségei, munkanélküliség, szegénység csökkenő kulturális kiadások a családokban. Demográfiai szerkezet negatív folyamatai (elvándorlás, elöregedés). Érdektelenség, közömbösség a kultúra iránt. A kulturáltsági igény, szükségletek közötti 14
Az Unió regionális politikája, közösségi elvre épülő támogatási rendszere előnyt jelenthet az aktív közművelődési kapcsolatokkal rendelkező régióknak, kistérségeknek, településeknek és csoportoknak. A vidékfejlesztés jelenléte. A közművelődési intézmények is lehetnek a tudásalapú, információs társadalom szolgáltató központjai, valamint a közösségi aktivitások befogadó, szerves színhelyei, kezdeményezői és kiszolgálói. A közművelődés szerepe erősödhet a turizmusban, a közösségfejlesztésben, a vidék- és területfejlesztésben valamint a humánerőforrás-fejlesztés (felnőttképzés) területén. Az LLL (élethosszig tartó tanulás) fontos eleme az önművelés, amely nagyrészt az informális - non formális tanulás által valósul meg. Az önkéntesség, a közösségi aktivitások felértékelődése. A tudásalapú társadalom megkívánja a közművelődés kiszélesítését és a szélesebb körű intézményi szerepvállalást. nagy különbségek. Elmaradó infrastrukturális fejlesztések. Turisztikai beruházások tőkehiánya. A civil szféra további erősödésének megtorpanása. A már meglévő szervezetek működését veszélyezteti, aktivitását csökkenti a közszféra egészére kiható recesszió. A közművelődés meglévő területeinek a beszűkülése. Tovább csökkenhet az intézmények által támogatott hagyományos közművelődési tevékenységek száma és minősége is, miközben nem nő az öntevékeny, köz- és közösségi feladatot ellátó civil szervezetek szerepe. A közművelődési tevékenység-struktúra beszűkül, zárttá válik, nem lesz átjárás más alrendszerekhez. Nő a közművelődési szolgáltatásból kirekedt rétegek száma és aránya. 15
III. A kulturális feladatellátás intézményi háttere 3.1 Szentesi Művelődési Központ Működése és szolgáltatásai A város legnagyobb közművelődési intézménye. Az intézményhez tartozó épületek száma jelentősen növekedett az elmúlt öt évben. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ 2005. július elsejétől a Városi Könyvtár Kht.-hoz integrálva működött, a hivatalos megnyitó 2006. január 20-án volt. Az önkormányzat felülvizsgálta a kulturális intézmények helyzetét, és döntése alapján 2008. április 1-től a Szentesi Művelődési Központ intézményeként működik tovább. Ez az integráció mindenképpen sikeres volt, gazdasági megtakarítás is keletkezett. 2009. október 1-től szintén Önkormányzati döntés alapján a művelődési központhoz került a Civil Közösségi Ház. Az intézmények országos átszervezése miatt 2013. január 1-től a művelődési központ tagintézményeként működik a Hangversenyközpont és a Koszta József Múzeum. Az Önkormányzat februári döntése alapján a Koszta József Múzeum 2013. július 1-től önállóan működő intézményként látja el feladatát a gazdasági ügyek intézését továbbra is a művelődési központ gazdasági irodája végzi. A Szentesi Művelődési Központ az alábbi épületekben végzi közművelődési tevékenységét: Művelődési és Ifjúsági Ház (Tóth J. u. 10-14.) Móricz Zsigmond Művelődési Ház (Ady E. u. 36.) Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ (Kossuth tér 1.) Tokácsli Galéria (Kossuth tér 5.) Őze Lajos Filmszínház (Nagy F. u. 3.) Civil Közösségi Ház (Kiss B. u. 3.) Hangversenyközpont (Kiss B. u. 11.) Koszta József Múzeum (Kossuth tér 1.) A Művelődési és Ifjúsági Ház 1980-ban épült, itt találhatók az intézmény irodái, és ez az épület ad helyet a művelődési központ legtöbb eseményének. Pódiumtermében kamara előadások, pódiumműsorok, vetélkedők, kamarakoncertek zajlanak, az előadóteremben ismeretterjesztő programok és filmvetítések hallhatók, láthatók. Ebben az épületben működik a szakkörök és a klubok egy része Szentesi Fotókör, Pengető Citerazenekar, Díszítőművész Kör, Pedagógus Tánc és Népdalkör stb.-, helyet ad szakmai rendezvényeknek, konferenciáknak, vásároknak. A Klubpresszóban havonta kiállításokat rendeznek. Az épület melletti Ifjúsági Parkban nagyszabású szabadtéri rendezvényeket tartanak. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház 1951-től a városi közművelődés egyik jelentős színtere. Az épületben különböző klubok, szakkörök működnek, mint pl. a Király István Kertbarát Kör, a Nyugdíjasok klubja, az Életmód klub, a Díszmadártenyésztők Köre, a Sakkszakkör. Helyet ad különböző civil szervezeteknek is, így többek között a Városi Fúvószenekar, a Mozgáskorlátozottak, és a Csökkentlátók klubja is itt tartja foglalkozásait. A Tóth József Színház bezárása óta a gyerek-előadások, rendhagyó irodalomórák helyszíne is ez az épület. A nagyteremben évente több alkalommal kiállításokat rendeznek (Kertbarát Kör 16
terménykiállítása, díszmadár-tenyésztők kiállítása), különböző csoportok bálokat, rendezvényeket tartanak. A Kossuth téren lévő Galériát 1974-ben adták át, 2010. július 1-től felvette a Tokácsli Galéria nevet. A Tokácsli Galéria a Dél-Alföld egyik legszebb kiállítóhelye, ahol rangot jelent kiállítani, itt évente 10-12 kiállítást rendeznek. Az intézménynek fontos szerepe van a helyi művészek támogatásában, így évente lehetőséget ad a szentesi tehetségek bemutatkozására is, de rendszeresen szerepelnek a kiállító teremben országos hírű művészek alkotásai is. Az Őze Lajos Filmszínházat - a Képviselő-testület döntése alapján - 2003. július 1-től működteti a Szentesi Művelődési Központ. A moziban naponta két vetítést tartanak, a nyári hónapokban pedig este 10 órakor kezdődő előadással bővül a program. Az általános és középiskolás tanulók részére csoportos vetítéseket rendeznek az oktatási intézmények igényei alapján, valamint évente 1-2 alkalommal közönségtalálkozóval egybekötött filmbemutatókra is sor kerül. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ adottságai révén ideális környezetet nyújt mind a vállalati, mind a családi rendezvények résztvevőinek, illetve az aktív kikapcsolódást kedvelőknek. Ebben az épületben konferenciákat, előadásokat, szakmai értekezleteket, könyvbemutatókat, különböző megemlékezéseket, tanácskozásokat, zenés esteket, koncerteket, bálokat, kiállításokat szerveznek. A lakosság egyre többször veszi igénybe ezt a szép épületet esküvők, lakodalmak lebonyolítására. Nagy sikerrel szervezik meg a Megyeháza udvarán a nyári színházi előadásokat, ahol musical, színdarab, zenés előadás, koncert, operett, néptánc és népzenei bemutató is szerepel, de itt rendezik meg a Fúvószenekari találkozót is. Hangversenyközpont A Hangversenyközpont hosszú távú terveinek alapját továbbra is kultúránk ápolása, az értékekre való fókuszálás, figyelemfelkeltés képezi. Az így évről évre összeálló szakmai program fő célja, azon szegmensek egymás mellé állítása, amelyek sok esetben, akár eltérő szakmai irányultságot mutatnak. A művészetek, a zene világának sokszínű területei így rendhagyó módon jelennek meg egymás mellett, ill. sok esetben fúzionálnak, létrehozva azt az egyedi koncepciót, amely igazán unikum lehet a befogadó közönség számára. Az értékek középpontban tartása, a tradíciók továbbvitele minden esetben távolba mutató folyamat, ha úgy tetszik hosszú távú befektetés, amely mindannyiunk közös érdeke. Mára megvalósulni látszik az elképzelések létjogosultsága, hiszen szinte minden rendezvényüket kiemelt érdeklődés követi. Az elkövetkezendő években kiemelt cél a szakmai/zenei határok további tágítása, azon terültetek és igények kiszolgálása, amelyek ez idáig vagy nem, vagy csak elenyésző mértékben élveztek prioritást. Mivel a Hangversenyközpont évről évre egyre aktívabban kapcsolódik az ország kulturális vérkeringésébe, így a folyamatban jelenlévő felek kompetenciája is felerősödik mind a meghívó, mind a meghívott felek részéről. Ezen koncepció tovább erősítése, fejlesztése egyértelműen szolgálja és kiszolgálja a szakmai, a gazdasági és minden más egyéb feltételeket. A szakmai továbbfejlődés fontos pontja az együttműködés, az együtt gondolkodás megteremtése azon intézményekkel, szakmai fórumokkal, akik hasonlóképpen gondolják korunk szakmai, közművelődéssel kapcsolatos kihívásait országos szinten. 17
Jelenleg fontos célkitűzés a fiatalok megszólítása, amelyet a jövőben szeretnének még komolyabb szintre emelni. Ebben a formában leszögezhető, hogy a Hangversenyközpont hosszú távon a lehető legszélesebb körben kíván megszólítani, szolgálni és szolgáltatni, értéket képviselni, mindezek mellett a fiatal generáció esetében a kultúrára nevelni, figyelemben tartva a mai elvárásokat. A Civil Közösségi Ház épületét 2009 novemberétől integrálta az önkormányzat a művelődési központhoz. A benyújtott pályázat nem volt eredményes, mely biztosította volna az épület felújítását, ezért egy ideig zárva volt. 2011-ben kisebb felújítást csináltatott az önkormányzat az épületben. 2011 novembere óta az Árpád Szabadidős Sportklub és a Városi Polgárőrség is ebben az épületben működik. A Helyőrségi Klub bezárása óta itt kapott helyet a Bolero TSE is. A művelődési központ alapszolgáltatásai 1997. évi CXL. törvény és az azt módosító 2012. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről meghatározza a települési önkormányzat alapfeladatait: 76. (1) A települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. (2) Ennek formái különösen: a) az iskolarendszeren kívüli, öntevékeny, önképző, szakképző tanfolyamok, életminőséget és életesélyt javító tanulási, felnőttoktatási lehetőségek, népfőiskolák megteremtése, b) a település környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása, c) az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismertetése, a megértés, a befogadás elősegítése, az ünnepek kultúrájának gondozása, d) az ismeretszerző, az amatőr alkotó, művelődő közösségek tevékenységének támogatása, e) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése, f) a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítésének és fenntartásának segítése, g) a szabadidő kulturális célú eltöltéséhez a feltételek biztosítása, h) egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása, A Szentesi Művelődési Központ városi rendezvényeinek már hagyományai vannak. Ilyen június első vasárnapján a kirakodóvásár, az április 30-án rendezendő programsorozat, a Szent István Napok, a Térfesztivál, a különböző szintű gyermekprogramok, mint például a Farsangi Maszkabál a Városi Karnevál keretein belül, a Városi Gyermeknap, a Pom-Pom Mikulás, a Városi Gólyavetélkedő, valamint a nőnapi és az idősek világnapja alkalmából szervezett gálaműsor. Az intézmény munkája során igyekszik minél szorosabbra fűzni kapcsolatát a városban működő társintézményekkel, társadalmi szervezetekkel és a különböző civil csoportokkal. A művelődési központ minden alkalmat megragad, hogy pályázati pénzek elnyerésével még színvonalasabban láthassa el szakmai tevékenységét. 3 uniós pályázaton összesen 65 millió forintot nyert, ami jelentősen hozzájárult a szakmai programok bővüléséhez. Ezen kívül még egyéb pályázatokból is /NKA, Csongrád megye Önkormányzataiért Alapítvány/ évente több százezer forint segíti a programok szervezését. Jelentős az Önkormányzat által beadott érdekeltségnövelő támogatás is, mert a működéshez feltétlenül szükséges nagy értékű fény- és 18