Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola

Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskola!!!!! Házirend 2014.! 1

Tartalom " Házirendje Preambulum!!!!!!!!!!! 4 1. Tanulói jogok!!!!!!!!!! 6 " 1.1. Jogorvoslati jog gyakorlása!!!!!!!! 6! 1.2. A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információk megszerzése 6! 1.3. Az információs önrendelkezési jog érvényesülése 6 1.4. A családi élethez és az önazonossághoz való jog érvényesülése 1.5. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog érvényesülése; logopédiai ellátáshoz, pszichológus segítségének igénybe vételéhez való jog!!!! 7 1.6. Az érdekképviselet, az érdekvédelem, az érdekegyeztetés iskolai rendszere, a diákönkormányzat jogainak érvényesülése és az iskolai döntéshozásban való részvétele!!!!! 7 1.7. Kérdezés és érdemi válasz rendje!!!!!!!! 8 1.8. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása 8 1.9. A diákkörök létrehozásának rendje, a tanulók közös tevékenységének megszervezése 8 1.10. A tájékoztatás rendje; a közérdekű információkhoz való hozzájutás formái 9 1.11. Az egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításához való jog gyakorlása! 9 1.12. A napközis és tanulószobai foglalkozáson való részvételhez való jog érvényesülése 9 1.13. A tankönyv kölcsönzésével, értékesítésével, elvesztésével, megrongálásával és a tankönyv megvásárlásával kapcsolatos kérdések 9 1.14. Az ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez - tanszerellátáshoz juttatásokhoz való jog érvényesülése; az iskolai étkezésben való részvétel joga!!!!!!! 10 1.15. A diáktanács (közgyűlés) összehívásának a rendje!!!!!! 10 1.16.Egyéb, a Házirendben nem szabályozott jogok érvényesülése 10 1.17. A jutalmazás alapelvei és formái 11! 2

2. Tanulói kötelességek!!!!!!!!!!! 12 2.1. A tanuló kötelezettségei!!!!!!!!!! 12 2.2. Magatartási szabályok!!!!!!!!! 12 2.3.Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő-óvó előírások!! 14 2.4. A taneszközökre és felszerelésekre vonatkozó felelősség szabályai!!! 15 2.5. Helyiséghasználat, területhasználat!!!!!!!! 15 2.6. Az iskolai munkában való részvétel kötelezettségei; a késések és mulasztások!! 15 2.7. A mulasztások igazolásával kapcsolatos iskolai szabályok!!!!! 16 2.8. Az iskolai munkarend!!!!!!!!!! 17 2.9. Jogellenességek és büntetésük, a fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei! 24 3. Egyéb rendelkezések!!!!!!!!!!! 26 3.1.A térítési díj befizetése, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések!!!! 26 3.2.A napközis illetve tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó rendelkezések!! 26 3.3.A nem alanyi jogon járó könyvtámogatás elvei, elosztásának rendje!! 26 4. Az intézmény helyi szabályozása!!!!!!!! 27 4.1.Tanulói munkarend: A tanórán kívüli foglalkozások rendje!!!!! 27 4.2.Az iskolán kívüli programok rendje:!!!!!!!!! 28 4.3. Az ebédeltetés rendje!!!!!!!!!! 28 4.4.Testnevelés órák házirendje " " " " " " " " " " 29 4.5.Az uszoda házirendje" " " " " " " " 29 4.6.A számítástechnikai eszközök használatának rendje " " " " " " 30 4.7.Az udvar rendje" " " " " " " " " " " " 32 5. Házirend módosítása!!!!!!!!!! 33 6. Zárórendelkezések 33 LEGITIMÁCIÓ!!!!!!!!!!!! 34! 3

PREAMBULUM. a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó cselekedet mellé tudományt, tudomány mellé pedig mértékletességet, a mértékletesség mellé pedig tűrést, a tűrés mellé pedig kegyességet, a kegyesség mellé pedig atyafiakhoz való hajlandóságot, az atyafiakhoz való hajlandóság mellé pedig szeretetet. (Péter második levele, 1: 5-7) a Baptista Szeretetszolgálat Egyházi Jogi Személy által fenntartott keresztény egyházi intézmény. Küldetését akkor töltheti be, ha szellemiségében, rendjében, megnyilatkozásaiban a Biblia tanításainak és Jézus Krisztus példájának követésére törekszik. Az Iskola minden tanulójának, tanárának és alkalmazottjának vállalása és feladata, hogy magatartásával és cselekedeteivel e tanításokat és ezt a példát hitelesen közvetítse az intézmény külső és belső környezete számára, hogy az iskola hírnevét öregbítse. Ennek értelmében a szabályok nemcsak a tanév során az iskolában, hanem egész évben és az iskolán kívül rendezett iskolai programokon is érvényesek. A tanulóinak és pedagógusainak munkáját, iskolához való viszonyát az intézmény negyed évszázados múltjából következő hagyományai és az iskolával szemben támasztott mai követelmények határozzák meg. E hagyományok és elvárások alakítják értékrendszerünket, amelyek legfontosabb elemei: önmagunkkal és környezetünkkel szembeni igényesség; a szolidaritás és a tolerancia; az iskolai közösség tagjainak tettei és megnyilvánulásai feleljenek meg a tisztelet, a szeretet és a mértéktartás követelményeinek; feddhetetlenség, tisztesség, becsület; a tudás és birtokosai iránti tisztelet; a világra való nyitottság és a tudás megszerzéséért való áldozatvállalás; az alkotó aktivitás és a szabálykövető magatartás együtt létezése; az iskola jó hírnevének öregbítése, hagyományainak ápolása. A házirend az iskolában elfogadott értékrend alapján, az érvényben lévő törvények és rendeletek előírásainak megfelelően készült.! 4

A házirend elkészítésekor az alábbi törvények, rendeletek és jogszabályok előírásait kötelező érvnyűnek tekintettük: 2011. évi CXC. tv. (Nkt.); 20/2012. EMMI (VIII. 31.) rendelet; a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának rendje; a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvényt; a gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, levezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Kormányrendelet; 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet! 5

1. Tanulói jogok A házirendbe foglalt jogok az iskola valamennyi tanulóját megilletik, a tanuló által a Pannonhalmi Béla Baptista Általános Iskolával létrejött tanulói jogviszony első napjától az iskolánkkal fennálló tanulói jogviszony utolsó napjáig. 1.1. Jogorvoslati jog gyakorlása Ha a tanuló vagy kiskorú tanuló szülője, gondviselője úgy ítéli meg, hogy a Házirendben megfogalmazott valamelyik joga sérült, akkor szóban vagy írásban panasszal élhet az alábbi személyek bármelyikével, a jogsérelem alapjául szolgáló ügy illetékességégének és a korrekt eljárás követelményének megfelelően: az ügyben érintett szaktanárnál; a tanuló osztályfőnökénél; az igazgató helyettesénél az igazgatónál 1.2. A tanulói jogok megismeréséhez és gyakorlásához szükséges információk megszerzése Az iskola belső életét irányító szabályzatokat, mint az iskola Pedagógiai Programját az iskola Szervezeti és Működési Szabályzat és annak mellékleteit, a Házirendet valamint a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatát a szülőknek és a tanulóknak joguk van megtekinteni. Ezek a dokumentumok megtekinthetők az iskola titkárságán. A Házirend tanulói változatának Ha oké vagy egy-egy példányát az osztálytermek hirdetőtábláján kifüggesztjük. 1.3. Az információs önrendelkezési jog érvényesülése a.) Kiskorú tanulóinak a jogszabályokban meghatározottakon kívüli adatait csak szülője (gondviselője) hozzájárulásával kezelheti az iskola. b.) A tanulónak (vagy szülőjének) joga van ellenőrizni a róla nyilvántartott adatokat. A nyilvántartás helye: az iskola számítógépes adatbázisa, amelyből a titkárságon lehet lekérni a saját adatokat; c. )Kiskorú tanuló szülőjének (gondviselőjének) hozzájárulása nélkül nem nyilatkozhat sajtó és média számára, az iskolában nem készülhet semmilyen nyilvántartás vagy sajtótermék számára fénykép. d.) Az iskola területén hang-, fénykép-, videofelvétel készítése csak igazgatói engedéllyel készülhet.! 6

e). Egyetlen tanuló sem kényszeríthető olyan foglakozáson, versenyen, programon való részvételre, amelyet az iskola irányító dokumentumai önkéntes döntésen alapuló részvételűként rögzítenek. 1.4. A családi élethez és az önazonossághoz való jog érvényesülése a.) A tanuló önazonosságát (vallási, világnézeti, nemzeti, etnikai) szabadon kifejezésre juttathatja, de e jogának gyakorlása nem ütközhet jogszabályba és nem sérthet, nem korlátozhat másokat; b.) A tanuló nem köteles családi és magánéletéről, vallási, politikai meggyőződéséről információt szolgáltatni más személyeknek; c.) Tilos a tanulók etnikai hovatartozás, vallási-, politikai meggyőződés alapján történő bármilyen célú megkülönböztetése az iskolában és a tanórán kívüli iskolai szervezésű programokon; d.) Pedagógiai, szakmódszertani felmérésekbe, vizsgálatokba (amennyiben az nincs közvetlen kapcsolatban az iskola kötelezettségeivel) kiskorú tanuló csak szülője/ gondviselője hozzájárulásával vonható be. 1.5. A rendszeres egészségügyi felügyelethez való jog érvényesülése; logopédiai ellátáshoz, pszichológus segítségének igénybe vételéhez való jog a.) A tanuló jogszabályban meghatározott iskola-egészségügyi ellátásban részesül; b.) Az iskola-egészségügyi ellátás keretében tervezett vizsgálatok időpontjáról a tanulókat (illetve a kiskorú tanulók szülőjét, gondviselőjét) időben tájékoztatni kell; c.) Az iskola-egészségügyi ellátás keretében végzett vizsgálatok alól fel kell menteni a tanulót, ha a kiskorú tanuló szülője (gondviselője), vagy a nagykorú tanuló írásban kéri azt. d.) Az iskola bármely tanulója kérheti az iskolai logopédus segítségét. Kiskorú tanuló szülője/gondviselője kérheti a tanuló logopédiai vizsgálatát, kezelését. e.) Az iskola bármely tanulója kérheti az iskola pszichológusának segítségét. Kiskorú tanuló szülője/ gondviselője kérheti a pszichológus segítségét gyermeke számára illetve nevelési problémáinak megoldásához. 1.6. Az érdekképviselet, az érdekvédelem, az érdekegyeztetés iskolai rendszere, a diákönkormányzat jogainak érvényesülése és az iskolai döntéshozásban való részvétele a.) Az iskola tanulóinak érdekvédelmi szervezete a Diákönkormányzat. Minden tanuló joga, hogy jogainak védelmére a DÖK- höz forduljon, azáltal képviselve legyen és amennyiben ez más kötelességeinek teljesítését nem akadályozza annak munkájában részt vehessen, abban választható legyen. Az érdekvédelmet a kiskorú tanuló helyett szülője (gondviselője) is kérheti. b.) A nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 31 -a (1) pontjának megfelelően az iskolavezetés kötelessége, hogy minden olyan kérdésben meghallgassa a DÖK véleményét, amely az iskola tanulóinak nagyobb közösségét- legalább egy tanulócsoportját*- érinti.(egy tanulócsoport egy osztály egésze vagy azon kisebb csoportja, amely egy tantárgyat együtt, egy tanár/tanító vezetésével tanul.! 7

c.) A DÖK működését a közoktatásról szóló törvény 63. - a, a működés helyi rendjét a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. d.) A DÖK vezetője az éves munkatervben meghatározott rend szerint az iskola igazgatójánál tájékozódik az iskola azon ügyeiről, amelyekben döntési, véleményezési vagy egyetértési jogot gyakorolhatnak. E jogaik gyakorlásának rendje: A DÖK vezetője az észrevételeket szóban és írásban is megteheti. A felvetett problémákra 15 belül érdemi választ* kell kapnia. (Érdemi válasz: amelyből megállapítható a megkérdezett illetve az intézkedésre jogosult személy véleménye, döntése, annak indoka.) 1.7. Kérdezés és érdemi válasz rendje a.) A tanulónak joga, hogy az igazgatóhoz, tanáraihoz, szervezeteihez kérdést intézzen. Joga, hogy az írásban vagy a nyilvános fórumokon szóban megfogalmazott kérdésekre az érintettektől legkésőbb 15 napon belül érdemi választ kapjon. b.) A DÖK feladata, hogy a hozzá eljuttatott kérdéseket a tantestület bármely tagjának és/vagy az igazagatónak továbbítsa, a választ pedig a kérdezőnek eljuttassa. c.) A kérdezés és érdemi válasz jogát kiskorú tanuló helyett szülője (gondviselője) is gyakorolhatja. 1.8. Véleménynyilvánítási jog gyakorlása Házirend A tanulónak joga, hogy szabadon véleményt nyilváníthasson bármely, az iskolát érintő kérdésben, különösen az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, valamint az iskola működéséről. A véleménynyilvánítási jog gyakorlásának módja a DÖK illetve az igazgató megkeresése. E jog gyakorlása során csak korrekt, tényeken alapuló, az iskola valamennyi dolgozója és tanulója személyiségi jogait, méltóságát tiszteletben tartó magatartás fogadható el. 1.9. A diákkörök létrehozásának rendje, a tanulók közös tevékenységének megszervezése a.) A tanuló joga, hogy diákkörök létrehozását kezdeményezze és azok munkájában részt vegyen. Diákok és tanárok egyaránt javasolhatják diákkör létrehozását a tanulmányi munka elősegítésére, tehetséggondozás céljából, a szabadidő hasznos eltöltésére vagy az iskolai közélet minőségének emelésére. Az erre vonatkozó szándékot az iskola igazgatójának kell bejelenteni. Diákkör indításához legkevesebb nyolc tanuló és egy tanár részvétele szükséges. A diákkör munkáját irányító tanárnak haladási naplót kell vezetnie. A diákköri munkára az iskolai viselkedés és munkabiztonság szabályai érvényesek. Az iskola vezetésének és a DÖK kötelessége a diákkörök munkáját a lehető legnagyobb mértékben támogatni. b.) Az iskola anyagi lehetőségeinek függvényében szakköröket, sportköri foglalkozásokat, nyolcadik osztályosoknak középiskolai előkészítő tanfolyamokat szervez. Ezeken a foglalkozásokon minden tanuló (ha korosztály vagy osztály részére szervezett a foglalkozás, akkor az évfolyam vagy osztály) bármely tanulója részt vehet. A foglalkozások időbeosztását a tanév elején a foglalkozást tartó pedagógus az érdekeltek körében közzé teszi. c.) Minden tanulónak lehetősége van a hét minden tanítási napján egy órát sportolással tölteni az órarendbe építve (testnevelés óra).! 8

1.10. A tájékoztatás rendje; a közérdekű információkhoz való hozzájutás formái a.) A tanulónak joga, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához, kötelességei teljesítéséhez szükséges információkhoz, tájékozódhasson a vele szembeni elvárásokról. b.) A diákok és szülők (gondviselők) tájékoztatásáért az őket érintő lényeges kérdésekről az iskolavezetés felelős. A tájékoztatás formái és helyszíne az iskola honlapja, az iskolaújság, a faliújság, az iskola levelezőrendszerén keresztül közzétett e-mail, az osztályfőnök, az osztályban tanító pedagógus vagy DÖK képviselő által az osztályokhoz eljuttatott írásos tájékoztató anyag vagy szóbeli üzenet, a tájékoztatásért felelős személyek illetve felelős szervezet által összehívott fórum, értekezlet, röpgyűlés. c.) A DÖK tájékoztatási kötelezettsége a szabad véleménynyilvánítás és a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdésekről való felvilágosítás, valamint a saját munkájával összefüggő információadás területére terjed ki. 1.11. Az egy tanítás nélküli munkanap programjának összeállításához való jog gyakorlása Az egy tanítás nélküli munkanap programjának elkészítése a DÖK joga, a tantestület véleményének kikérése mellett. A tanítás nélküli munkanap tervezett programjának meghatározása minden tanév első DÖK gyűlésén, az igazgató vagy a pedagógustestületet képviselő igazgató által megbízott) személynek közreműködésével történik. 1.12. A napközis és tanulószobai foglalkozáson való részvételhez való jog érvényesülése Valamennyi 1-6. évfolyamos tanuló napközis, valamennyi 7-8. évfolyamos tanuló pedig szervezett tanulószobai foglalkozáson vehet részt. A napközi- és a tanulószobai foglalkozáson való részvételnek nem feltétele az étkezés(ek) befizetése. A napközi és a tanulószobai foglalkozás rendjét minden tanév elején, a tanórák rendjének függvényében határozzuk meg. A foglalkozásokon való részvétel igényét a foglalkozásokról való távolmaradás és távozás rendjét a szülők (gondviselők) írásban jelzik a nevelőnek. 1.13. A tankönyv kölcsönzésével, értékesítésével, elvesztésével, megrongálásával és a tankönyv megvásárlásával kapcsolatos kérdések a.) Tankönyvkölcsönzés szabályozása A tankönyvkölcsönzés alapvetően a könyvek kölcsönzési szabályai szerint történnek az alábbi különös szabályok mellett: Tankönyvön az iskolai tankönyvrendelési listán szereplő kiadványokat értjük. A tankönyvkölcsönzés határideje a tanév végéig tart. b.) Tankönyv elvesztése, rongálása, kártérítés Házirend A tankönyv elvesztése esetén a tankönyv nyilvántartási árát kell megtéríteni a tanulónak. A tankönyv megrongálódásakor meg kell vizsgálni, hogy a károsodás rendeltetésszerű használat vagy szándékosság következménye. A rendeltetésszerű használat során bekövetkezett károsodás esetén a könyvet! 9

selejtezni kell és kártérítési kötelezettsége nincs a tanulónak. Szándékosság esetén a kártérítés összege a tankönyv nyilvántartási ára. A kártérítés összegének esetleges csökkentéséről, ha a szándékosságot egyértelműen nem határozható meg, háromfős bizottság (amely a könyvtár, a közalkalmazotti tanács, gazdasági szervezet egy-egy képviselőjéből áll) javaslata alapján az igazgató dönt. 1.14. Az ingyenes vagy kedvezményes étkezéshez - tanszerellátáshoz juttatásokhoz való jog érvényesülése; az iskolai étkezésben való részvétel joga a.) A tanuló a mindenkor érvényben lévő törvények és rendeletek szerint az őt megillető kedvezményes juttatásokat a jogszabályi feltételek mellett és előírt időben megkapja. b.) A tanulónak joga van térítéses iskolai ebéd - szolgáltatásban részesülni. c.) A tanulónak (a szülőnek, gondviselőnek) joga van családja anyagi helyzete vagy a családban bekövetkezett, a pillanatnyi anyagi helyzetét meghatározó mértékben befolyásol rendkívüli esemény miatt osztályfőnökéhez vagy a gyermekvédelmi felelőshöz segítségért fordulni. Az iskola jogszabályi kötelezettségeinek teljesítésén túl közben jár az anyagi támogatás érdekében külső szervezeteknél (Gyermekjóléti Szolgálat, alapítványok). d.) A tanulónak joga van valamely szervezet (iskolafenntartó, lakhelye szerinti önkormányzat, civil szervezetek, sportegyesületek stb.) által kiírt pályázaton részt venni, a pályázati anyagához iskolai véleményt kérni. 1.15. A diáktanács (közgyűlés) összehívásának a rendje a.) A közoktatásról szóló törvény 63. (6) bekezdése szerint évente legalább egy alkalommal diáktanácsot kell összehívni. A diáktanács célja a DÖK működésének és a tanulói jogok érvényesülésének áttekintése. b.) A diáktanácsot a DÖK vezetője kezdeményezi (Nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendelet 31. (6) bek.) az iskola éves munkatervében rögzített időpontban. c.) Rendkívüli diáktanács összehívását a DÖK vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. 1.16.Egyéb, a Házirendben nem szabályozott jogok érvényesülése Azon tanulói jogok érvényesítésében, amelyekről az előző pontok nem rendelkeznek, a Preambulum - ban felsorolt törvények és rendeletek előírásai szerint járunk el: független vizsgálóbizottság előtti vizsgázás kérelmezése átvételi kérelem benyújtásának joga (más intézményből) egyes tantárgyak alóli felmentési kérelem benyújtása a választás és választhatóság jogának érvényesítése.! 10

1.17. A jutalmazás alapelvei és formái a.) A tanuló a tanév során kapott rendkívüli közösségi feladatainak magas színvonalú elvégzéséért az iskolán kívül, de az iskola nevéhez kapcsolódóan annak jó hírnevét ápoló, növelő, kiemelkedő közösségi tevékenységéért osztályfőnöki, szaktanári, tantestületi vagy igazgatói dicséretben részesülhet. A dicséretet az ellenőrző könyv tartalmazza. b.) A tanuló, ha valamely tantárgyból a félév vagy a tanév során kiemelkedő eredményt ért el, szaktanárától tantárgyi dicséretben részesül. E dicséret félévkor a tanuló ellenőrző könyvében az osztályzat melletti k (kitűnő) illetve d (dicséretes) jellel vagy szövegesen, tanév végén a bizonyítványban szövegesen kerül rögzítésre. c.) Ha a tanuló több tárgyból ér el kiemelkedő tanulmányi eredményt vagy magatartásával, közösségi aktivitásával kitűnik osztálytársai közül, félévkor és tanév végén az osztályban tanító tanárok közösségétől általános tantestületi dicséretben részesülhet. E dicséret az ellenőrző könyvben illetve a bizonyítványban kerül rögzítésre. d.) A tanulmányi-, művészeti vagy sportversenyeken kiemelkedő eredményt elért tanulók a tanévzáró ünnepélyen elismerő oklevelet kapnak. e.) A háziversenyeken résztvevő illetve helyezést elérő tanulók a közös napnyitogatón a tanulói közösség előtt nyilvánosan jutalomban (oklevél, tárgyi jutalom) részesülnek, valamint felkerülnek a Büszkék vagyunk rád falra. f.) A jutalmazás történhet egyénileg tanulónként illetve csoportosan, adott közösségek illetve osztály számára. g.) Közösség esetében tárgyjutalom illetve jutalomkirándulás, egyéb kulturális, sport stb. tevékenységhez kapcsolódó anyagi kedvezmény (pl. belépőjegy juttatás) adható.! 11

2. Tanulói kötelességek 2.1. A tanuló kötelezettségei a.) Részt venni a kötelező és a választott foglalkozásokon, a tanulmányi követelményeknek a legjobb tudása szerint eleget tenni, és betartani a Házirendet. b.) A tanuló az iskola helyiségeit és az iskolai eszközöket rendeltetésszerűen, a helyiségek és eszközök használatára vonatkozó szabályok betartásával használhatja. c.) A szaktantermek, a tornaterem és tornaszoba, uszoda, étterem és az udvar használatára vonatkozó szabályzatok a Házirend mellékletét képezik. 2.2. Magatartási szabályok a.) Mindenkinek tiszteletben kell tartania tanulótársainak, tanárainak és az iskola többi dolgozójának emberi méltóságát, személyiségi jogait, családi, magánélethez való jogát. A tisztelet, szeretet és mértéktartás vonatkozik a diákok egymás közötti viselkedésére, kommunikációjára is. Kerüljék a durvaságot, annak bármilyen formáját, az alantas és trágár beszédet, azaz minden olyan megnyilatkozást, amely a közösség tagjait zavarja, megbotránkoztatja vagy sérti, kárt okozva ezzel a társak, esetleg az egész közösség testi vagy lelki egészségének. Saját véleményüket társaikról, tanáraikról, az iskola alkalmazottairól olyan módon, olyan helyen/ helyzetben/időpontban fogalmazzák meg, hogy az, az illető emberi méltóságát és személyiségi jogait ne sértse. b.) A tanuló a tanórai vagy az iskolai szervezésű tanórán kívüli foglalkozásokon magatartásával nem akadályozhatja társai tanulmányi munkáját, a foglalkozásban való részvételét. c.) Iskolai vagy iskolán kívüli versenyeken a fair play (tisztességes versenyzés) szabályai szerint kell részt venniük az iskola tanulóinak. d.) A tanuló kötelessége életkorához és fejlettségéhez továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett házirendben meghatározottak szerint közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, lezárásában. e.) Szüleiket az iskolai eseményekről pontosa, rendszeresen és elfogulatlanul tájékoztassák. f.) A társadalom sok rossz példát mutat a testi-lelki egészséget károsító szenvedélyek gyakorlására. Az iskola minden tanulója számára az intézményben szigorúan tilos a dohányzás, a szeszes ital fogyasztása. Hasonlóan szigorú tilalom alá esik a kábítószer fogyasztása.! 12

g.) A tanulók tegyenek eleget tanulmányi kötelezettségeinek, rendszeresen tanuljanak, képességeiknek megfelelő tanulmányi eredményt érjenek el. Az iskolai tanórák sikerének egyik előfeltétele az otthoni feladatok pontos elvégzése és a szükséges taneszközök gondos előkészítése. h.) A tanórán a koncentrált figyelem és a másik ember tanár vagy diák munkájának megbecsülése a jó munka feltétele. Az órai munkában való folyamatos részvétel kötelező, az eredményes tanulásnak ez az első, elengedhetetlen szakasza. A tanórákat tilos oda nem illő tevékenységgel (enni és innivaló fogyasztásával, rágógumi rágással, telefonhasználattal), kommunikációval vagy más módon megzavarni. Szünetekben, az intézményben való közlekedéskor valamint az iskola udvarán mindenkinek vigyáznia kell mások és saját testi épségére. i.) A tanuló köteles betartani a szaktantermek rendjét, amelyek e Házirend mellékletét képezik. j.) A tanórákon, iskolai foglalkozásokon a mobiltelefon bárminemű használata tilos, a telefont reggel az osztályfőnöknek le kell adni, aki biztonságos, zárt helyen tárolja a tanítás végéig. A folyosókon, a lépcsőkön, az udvaron és az ebédlőben kiemelten fontos a fegyelmezett, körültekintő, másokra figyelő magatartás. k.) Az iskola számítógépes szerverén keresztül adatforgalomban csak olyantartalmú anyag megnyitása, futtatása engedélyezett, amely összhangban van a közoktatási törvény által a tanulók erkölcsi fejlődésére vonatkozó rendelkezéseivel. Ennek teljesülése érdekében az iskola korlátozza azon oldalakle- és feltöltését, amelyek a törvényi elvárásoknak nem felelnek meg. E szabály megszegése fegyelmi büntetést von maga után. l.) A tanuló nem veszélyeztetheti önmaga és társai testi épségét. m.) Minden tanulótól elvárandó az iskolában és a tanórán kívüli iskolai szervezésű programokon a segítőkész, civilizált magatartás, a felnőttekkel és egymással szembeni udvariasság (pl. köszönés), az ápolt külső. n.) Az intézmény a hétköznapi iskolai ruha- vagy hajviseletben a tisztaság, a mértékletesség és az egyszerűség szabályát a mindennapi gyakorlat követeli meg. Tiltja a hivalkodó vagy balesetveszélyes öltözékét és az olyan viseletet, ékszert is, melyek az iskola értékrendjével, szellemiségével nem egyeztethetők össze. Ünnepélyeken az ünneplő ruha viselése kötelező (lányoknak sötét, térd aláig érő szoknya és fehér blúz, fiúknak sötét nadrág, fehér ing, a hozzá illő ünnepi cipő. ny.) Azok a tanulók, akik valamely rendezvényen (pl. sportversenyeken, kórusfellépésen, iskolák közötti versenyen) az iskolát képviselik, kötelesek az iskola valamely jelképét viselni. (Ez a pont akkor lép életbe, ha minden diákunknak lesz - jelvénye, -pólója, -nyakkendője, -jelvénye vagy más, az iskolához tartozását jelképező öltözék-kiegészítője). o.) Az iskolában minden tanuló váltócipőt köteles hordani.! 13

Összegzésül: kerülni kell minden olyan cselekedetet vagy megnyilvánulást, amely szembehelyezkedik az iskolának a Szentírásból táplálkozó erkölcsi alapelveivel. 2.3.Egészségvédelmi, baleset-megelőzési, munkavédelmi védő-óvó előírások a.) Tűz- és bombariadó vagy más rendkívüli esemény során a tűzvédelmi szabályzat kiürítési terve szerint, illetve az igazgató utasítása alapján kell cselekedni. b.) Az iskola épületébe tanuló tűz- és robbanásveszélyes anyagot nem hozhat be. E szabály megszegése fegyelmi büntetést von maga után. c.) A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és a társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak, ha saját magát, társait, az iskola dolgozóit vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet illetve balesetet észlelt, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi ha megsérült. d.) Ha tanulót baleset ér, jegyzőkönyvben kell rögzíteni annak körülményeit. e.) Az iskolai és tanórán kívüli programokon, az iskola épületében, udvarán, közvetlen környezetében (az iskola előtti téren) és az iskolai szervezésű tanórán kívüli programok helyszínén tilos a dohányzás és a szeszesital - fogyasztás. f.) Az udvari játszótéri eszközöket csak 1-6. osztályosok és csak felnőtt felügyelete mellett használhatják a diákok. g.) A testnevelési termekben, sportszobában sportolni csak pedagógus felügyelete mellett lehet. h.) A sportolásra használt helyiségek és a szaktantermek használatára vonatkozó baleset-megelőzési, védő-óvó szabályokat mindenki köteles betartani (mindentanév első szakóráján hirdetik ki a tanárok). i.) Ha a kiskorú tanuló balesetet szenved, vagy betegség, rosszullét tüneteit észleli magán, vagy észlelik rajta mások, az esetet haladéktalanul jelenteni kell az iskola titkárságán és/vagy a tanuló osztályfőnökének, aki azonnal értesíti a tanuló szüleit és szükség esetén a mentőket. j.) Beteg vagy sérülést szenvedett tanuló a tanítási idő illetve foglalkozás befejezése előtt kíséret (kiskorú tanuló felnőtt, nagykorú tanuló szintén nagykorú társ) nélkül csak akkor hagyhatja el az iskola épületét illetve a foglalkozás színhelyét, ha a kiskorú szülője, gondviselője rögzített telefonbeszélgetés formájában, vagy írásban illetve a nagykorú írásban vállalja a felelősséget. k.) Ha a tanuló tűzre utaló jelet tapasztal, haladéktalanul értesíteni köteles az iskola valamely felnőtt dolgozóját. Az iskola tűzjelző rendszerének ok nélküli működésbe helyezése tilos. l.) A padokban, tantermi és öltözőszekrényekben romlandó anyagot (ételmaradék) hagyni tilos. m.) A tantermek szeméttárolóinak lefedve kell lenniük.! 14

2.4. A taneszközökre és felszerelésekre vonatkozó felelősség szabályai a.) A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetve az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit és az épület tisztaságát. b.) A szándékos károkozás fegyelmi büntetést von maga után. Minden károkozást azonnal jelenteni kell az osztályfőnöknek illetve a gondnoknak. Szándékos károkozás esetén külön szabályzatban meghatározott mértékben- 11/1994.(VI:8) MKM rendelet a szülőknek anyagi felelősséget is kell vállalniuk gyermekük tettéért. c.) A gondatlanságból okozott kár megtérítéséhez is kérheti az iskola a szülő anyagi hozzájárulását. d.) Ha a tanuló a terem vagy a folyosó berendezésében, felszerelésében valamilyen rendellenességet tapasztal, haladéktalanul jelezze az órát tartó tanárnak, a folyosóügyeletes tanárnak, a gondnoknak, vagy az igazgató. e.) A tantermekben csak a terem leltárában szereplő bútorok lehetnek. f.) A Közoktatásról szóló törvény 12. (1 )c pontjának értelmében a tanulónak részt kell vállalnia az iskola rendben tartásában. Ennek megfelelően köteles: a foglalkozás végeztével asztalát, székét, padját, illetve az öltözőt, zuhanyozót tisztán, rendben hagyni; a foglalkozás után a helyükről elmozdított bútorokat (székek, asztalok, padok) a helyükre visszatenni; tanári (tanítói) felszólításra a tanórán használt szemléltető és segédeszközöket köteles a szertárból, tanári szobából a terembe és onnan a helyére visszavinni. g.) Az iskolának fel nem róható okból elveszett tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. h.) Nagy értékű, az iskolai munkához közvetlenül nem kapcsolódó tárgyakat a tanuló csak saját felelősségére hozhat be: azok megrongálódásáért vagy elveszítéséért kártérítési felelősséget nem vállal az iskola. 2.5. Helyiséghasználat, területhasználat Házirend a.) Az iskola területén a tanítási napokon reggel 7.45 óra és 16.00 óra között tartózkodhatnak a tanulók. (Kivételt képeznek a pedagógusok által szervezett és felügyelt rendezvények.) Más időszakban az iskola épületét a tanuló csak igazgatói engedéllyel használhatja. b.) A tanítási órák után 14 éven aluli diákok csak a napközi - illetve tanulószobai foglalkozás keretében (a napközi ügyelet vége 17 óra 30 perc), 14 éven felüliek csak szervezett foglalkozásokon, rendkívüli esetben igazgatósági, osztályfőnöki vagy szaktanári engedéllyel tartózkodhatnak az iskola területén. 2.6. Az iskolai munkában való részvétel kötelezettségei; a késések és mulasztások a.) A tanítási órák és a tanítás nélküli munkanapok programjai minden diák számára kötelezőek, azokról távol maradni csak indokolt esetben lehet. b.) Amennyiben a tanuló a számára kötelezően előírt foglalkozásról távol marad vagy elkésik, mulasztását (késését) igazolnia kell. c.) A szülő alkalmanként legfeljebb 3 napos mulasztás igazolására jogosult, évente maximum kétszer.! 15

2.7. A mulasztások igazolásával kapcsolatos iskolai szabályok a.) A mulasztás első napjának délelőttjén a tanulónak (a kiskorú tanuló szülőjének, gondviselőjének) tájékoztatnia kell a tanuló osztályfőnökét a hiányzás okáról pl. a titkárságon hagyott üzenet formájában. b.) A mulasztást követő első napon a tanuló köteles mulasztását osztályfőnökének igazolni. c.) Amennyiben a tanuló a mulasztást követő egy héten belül nem hoz igazolást, mulasztását igazolatlannak kell tekinteni. d.) Előre látható mulasztást az osztályfőnöknek előre kell bejelenteni. Rendkívüli családi eseményen való részvételt (például temetésen, esküvőn) az osztályfőnök nem tagadhat meg. e.) Három tanítási napot meg nem haladó időre a szülő előzetes kérésére az osztályfőnök elengedheti a tanulót, ha a mulasztás okozta tanulmányi hátrány az osztályban tanító tanárok véleményére alapozott megítélése szerint behozható, továbbá a tanuló magatartása nem zárja ki ezt a kedvezményt. f.) Három tanítási napot meghaladó idejű szülői kikérésre csak az igazgató adhat engedélyt, az osztályfőnök véleményének meghallgatása után. Az igazgató számára a kérvényt írásban kell benyújtani, az engedélyt vagy az elutasítást a benyújtást követő ötödik tanítási napon belül a szülő írásban kapja meg. i.) Iskolaköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor az osztályfőnök az ellenőrző könyv (üzenő füzet) útján írásban értesíti a tanuló szülőjét (gondviselőjét). Ha a tanuló ismét igazolatlanul mulaszt, az iskola a Gyermekjóléti Szolgálatnál bejelentést tesz. Ha a tanuló egy tanítási évben 10 óránál többet mulaszt igazolatlanul az intézmény vezetője a Kormányhivatalnál tesz bejelentést. j.) Ha a kiskorú tanuló bejelentés nélkül két napot meghaladóan távol marad az iskolától, osztályfőnöke (vagy megbízottja) fölveszi a kapcsolatot a szülőkkel. Ha a kapcsolatfelvétel meghiúsul, 14 éven aluli tanuló esetében az iskola értesíti a tanuló lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, 14 éven felüli tanuló esetében az igazolatlan mulasztás várható következményeiről az osztályfőnök ajánlott levélben tájékoztatja a szülőket. k.) Az igazolatlan órák fegyelmi intézkedést, illetve fegyelmi büntetést vonnak maguk után. l.) Egy tanítási héttel azt megelőzően, hogy a tanuló valamely tantárgyból eléri a 30 %-os mulasztási határt, illetve két héttel azt megelőzően, hogy a tanuló eléri az összesen 250 órás mulasztási határt, a nagykorú tanulót, illetve a kiskorú tanuló szüleit írásban figyelmezteti osztályfőnöke a várható következményekre. A késések elbírálásával kapcsolatos szabályok: Ha a tanuló elkésik az óráról, a tanár beírja a naplóba K betűvel jelezve a késést, feltünteti annak időtartamát is. A tanulónak a késését indokolnia, ill. igazolnia kell osztályfőnökének. Az igazolatlan késések fegyelmi intézkedést, ill. fegyelmi büntetést vonnak maguk után.! 16

2.8. Az iskolai munkarend Az iskolába érkezés optimális időpontja 8 óra 15 perc, de legkorábban az ügyelet kezdete, azaz 7.45 óra. A szülő a tanulót legfeljebb a hátsó folyosóig kísérheti, kivéve: - első osztályosok esetében szeptember első hetében; ha a szülőnek rendkívüli közlendője van; vagy ha a tanuló egészségi állapota szükségessé teszi a kíséretet. Tanítási idő: a.) Az első óra kezdete 8.30 óra. Csengetési rend: 8.30-8.55 Napnyitogató 9.00-9.45 1. óra 9.45-9.55 Szünet 9.55-10.40 2.óra 10.40-11.00 Szünet 11.00-11.45 3. óra 11.45-11.55 Szünet 11.55-12.40 4. óra 12.40-12.50 Szünet 12.50-13.35 5.óra Önálló tanulás, Napzáró 13.35-13.45 Szünet 13.45-14.30 6. óra 14.30-14.35 Szünet 14.35-15.20 7. óra 15,20-15.25 Szünet 15.25-16.10 8. óra b.) A tanulóknak úgy kell a tanórákra megérkezniük, hogy becsöngetéskor a tanárt munkára készen a teremben várják. Kivételt képeznek az előadók, a szaktantermek és a tornaterem, ahol a tanulók tanári felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. c.) A tanulók óraközi pihenőidejét a tanítási óra meghosszabbításával elvenni vagy megrövidíteni csak a tanulók és a tanár megegyezése alapján szabad, a tanár ezt önkényesen nem teheti meg. Mindenképpen indokolt az óra tovább tartása meghívott előadó vagy önálló tanulói előadás rövid elhúzódása esetén. d.) A hetes (1fő) megbízatása hétfőn reggel kezdődik, pénteken tanítás után ér véget.! 17

e.) A folyosó ügyeletes 6.7.8. osztályos diákok (2 fő) látható helyen viseli az ügyeletesi jelvényét. 8.15-9.00- ig a hátsó folyosón ügyel, beengedi és lejegyzi a késő tanulókat. Szünetekben a folyosón ügyel a rendre, a házirend betartására, segíti a diákokat, szükség szerint a pedagógusokat.az udvari szünet után ellenőrzi a váltócipő átvételét. Kulturált, szabálykövető magatartásával példát mutat társainak. Feladata hétfő reggeltől péntek délutánig tart. f.) Ha csoport- vagy osztályösszevonás miatt a megnövekedett létszám szükségessé teszi székek, asztalok más teremből való áthozatalát, azt a szünetben, az érintett tanár engedélyével lehet megtenni. Az óra végén tanári irányítással az áthelyezett bútorokat vissza kell vinni a helyükre. (Bemutatóóra előtt és után a terem berendezését és visszarendezését a gondnokság intézi.) g.) Lyukas órában a tanulók a könyvtárszobában, illetve tanári engedéllyel az udvaron vagy kijelölt üres teremben tartózkodhatnak. A folyosókon hangoskodni, szaladgálni, a termekben folyó tanítási munkát zavarni semmilyen módon nem szabad. h.) Az öltözőszekrények zárásáról azok használói gondoskodnak. i.) Az elhagyott, illetve a tanulók hibájából nyitva maradt szekrényekből, termekből elveszett tárgyakért az iskola nem vállal felelősséget. j.) A talált tárgyakat, pénzt, pénztárcát, okmányokat a titkárságra kell leadni. Az osztályozás és rendje a.) A tanulói teljesítmény ének alapelvei: - Az nevelés-oktatás szerves része, amelynek objektívnek kell lenni. - Meg kell, hogy feleljen a tanulók életkori sajátságainak. - A NAT-ra és a Kerettantervre alapozott helyi tanterv kell, hogy szolgálja az alapját. - Egyes tantárgyak esetén a minimális és jeles szint teljesítésének feltételeit munkaközösségek határozzák meg. - Az a tanulót, a szülőt és a pedagógust tájékoztatja a végzett munka eredményéről, azaz minősít. - Az pozitív mintát adjon az önhez. Az módjai:! - Szóbeli felelet.! - Röpdolgozat.! - Témazáró dolgozat.! - Tanítási órákon végzett munka.! - Gyűjtőmunka. Házirend! 18

! - Tanulmányi versenyeken nyújtott teljesítmény. Az érdemjegyet minden esetben és azonnal az osztálynaplóba és a tanuló ellenőrzőjébe is be kell vezetni. A tantárgyi teljesítmény és tudás e, minősítése: 1. A tanulók tanulmányi munkájának e az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik: Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges t alkalmazunk. Az első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet: - kiválóan teljesített - jól teljesített - megfelelően teljesített - felzárkóztatásra szorul. Más iskolába történő távozás esetén a szöveges minősítése az alábbiak szerint váltható át érdemjegyre: Teljesítmény Érdemjegy Felzárkóztatásra szorul elégséges (2) Megfelelően teljesített közepes (3) Jól teljesített jó (4) Kiválóan teljesített jeles (5) Házirend A negyedik évfolyamon év végén, valamint az ötödik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. Első, a második és a harmadik évfolyamon félévkor és év végén, valamint a negyedik évfolyamon félévkor a tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével értékeljük. 2. A negyedik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatároznunk. 3. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes e érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek ekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanító nevelők.! 19

Teljesítmény Érdemjegy 0-33 %: elégtelen (1) 34-50 %: elégséges (2) 51-75 %: közepes (3) 76-90 %: jó (4) 91-100 %: jeles (5) A tantárgyi osztályzatok és érdemjegyek adása a szaktanár joga. Az egyes tantárgyak követelményszintjét az adott tantárgy munkaközössége határozza meg az iskola alapvető céljait figyelembe véve. Az egyes tantárgyakban az re kerülő területeket az iskolai irányultságának figyelembe vételével az adott tantárgy munkaközössége határozza meg. A félévenkénti érdemjegyek száma: - lehetőség szerint havonta legalább 1 érdemjegy, heti 1 órás tantárgy esetén minimum 3 jegy félévenként;! - a szóbeli feleletek arányát növeljük; - szummatív és diagnosztikai mérések szabályozását pedagógusok végzik. Az nyilvános fórumai: - házi versenyek - bemutató órák - a diákközösség, nevelőtestület előtt - fakultációs, osztályproduktumok kiállítása.! 20

Értékelés 1-3. évfolyam Tantárgy 1.évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom Matematika Környezetismeret Testnevelés Rajz Technika Ének Értékelés 4. évfolyam Tantárgy Havi érdemjegyek száma Ellenőrző dolgozatok félévenként Félévi érdemjegyek száma Magyar nyelv 1-2 3 7-8 Magyar irodalom 1 2-3 11-14 Matematika Legalább 1 2-3 8-9 Környezetismeret Legalább 1 1-2 5 Testnevelés 1 Nincs 4 Rajz 1-2 Nincs 5-8 Technika 1-2 Nincs 5-8 Ének 1 Nincs 4! 21

Értékelés 5-8. évfolyam Tantárgy Havi érdemjegyek száma Ellenőrző dolgozatok félévenként Félévi érdemjegyek száma Magyar nyelv 2 3 7-8 Magyar irodalom 2 3 7-8 Matematika 2 2-3 8-9 Természetismeret 1 2 5-6 Biológia 1 2 5-6 Földrajz 1 2 5-6 Kémia 1 2 5-6 Történelem 1 2 5-6 Fizika 1 2 5-6 Testnevelés 1 Nincs 4 Rajz 1-2 Nincs 5-8 Technika 1-2 Nincs 5-8 Informatika 1 2 5-6 Ének 1 Nincs 4 Bibliaismeret tantárgy e A kötelezően választható bibliaismeret tantárgy e során az általános iskola 1. évfolyamában, valamint a 2. évfolyam első félévében szöveges t, a 2. év végétől pedig osztályzatokat kapnak a tanulók. A fakultatív bibliaismeret oktatás során nem értékeljük a tanulókat, a bizonyítványban jelezzük, hogy részt vettek a bibliaismeret órákon. Fontos, hogy tanulóink folyamatos visszajelzést, pozitív megerősítést kapjanak munkájukról. A tanár az ben arra fókuszáljon, mi az, amit a tanuló tud. A bibliaismeret órákon nem a memória, nem a logika vagy a kézügyesség a lényeg. A tananyag átadásánál a tanárnak arra kell törekednie, hogy a tanulók aktív órai részvétele során a tanítási órán elsajátítsák a szükséges ismereteket. Lehetőség szerint csak szorgalmi feladatokat adjunk, ne legyen kötelező házi feladat. A memoritereket is közösen a tanítási órákon igyekezzünk megtanítani. Az így megszerzett tudásról az egyes fejezeteket követő írásbeli témazárók segítségével tájékozódhatunk, vagy projektfeladatokat adhatunk, s a projektmunkát értékelhetjük a témakör végén. Azonban ügyelnünk kell arra, hogy a bibliaismeret nem válhat a tanulók számára egy a többi tantárgyhoz hasonló számonkérési kötelezettséggel követelő ismeretanyaggá. Meg kell őrizni azt a többletet, amit a Biblia lelkülete és értékrendje képvisel.! 22

Az 1. és 2. évfolyamon a tanuló szöveges e: Jól megfelelt: tudása pozitívan értékelhető teljesítménye kiemelkedő órai aktivitása példamutató szorgalmi feladatokat végez példaként állítható a közösség elé megfelelt: tudása ingadozó képességei alatt teljesít az órákon passzív, nem vesz részt a közösségben önállótlan, irányításra szorul nem felelt meg: ismeretei nem érik el a korosztályától követelhető minimális szintet ennek megváltoztatására nem is törekszik az órákon passzív, nem motiválható Felső bb osztályokban az érdemjegyek kialakítása a humán tantárgyak i metódusát kövesse.! b.) Tanév közben érdemjegyet feleletre, iskolai dolgozatra, órai munkára, beszámolóra, kiselőadásra, önként vállalt szorgalmi feladatra, házi dolgozatra, füzetvezetés minősítésére kaphat a tanuló. A kapott érdemjegyekről a tanulónak minden esetben tudnia kell. c.) Ha a tanuló valamely tárgy órájáról (óráiról) betegség miatt vagy egyéb okból hiányzik, a hiányzása alatt tanult anyagot pótolnia kell. Amennyiben hosszantartó mulasztásának pótlását nem tudja elvégezni a következő tanórára, a szaktanárától halasztást kérhet. d.) A tanár által beszedett munkafüzeteket lehetőleg a következő tanórán, de legkésőbb a beszedést követő második órán vissza kell kapnia a tanulónak. e) A dolgozatokat legkésőbb a megírás után két héttel kijavítva vissza kell kapnia a tanulónak. Az iskolai munka dokumentumai Házirend a.) Az ellenőrző könyvét minden tanuló köteles hétfőn reggel a napnyitogatón az osztályfőnökének leadni. A tájékoztató füzetet pénteken a napnyitógatón osztja ki az osztályfőnök. Az ellenőrző könyvbe kerülő minden! 23

szöveges bejegyzést a tanuló a következő hétfőre köteles aláíratni a gondviselővel. A szaktanárok által beírt jegyeket havonta az osztályfőnök ellenőrzi a napló alapján. A tájékoztató füzetbe tanuló nem írhat. b) Az ellenőrző könyv bizalmasan kezelendő okirat. Elvesztése esetén a megtaláló ha nem tudja tulajdonosának átadni a titkárságon adja le. Ha az ellenőrző megrongálódik, megsemmisül vagy elvész, azt az osztályfőnöknek haladéktalanul be kell jelenteni. Új ellenőrzőt csak az osztályfőnök állíthat ki, bevezetve valamennyi jegyet, írásban közli a szülőkkel az elvesztés tényét. c.) Az iskola épületében elhelyezett hirdetőtáblákra hirdetést, plakátot tanuló csak intézmény vezetői vagy DÖK engedéllyel, iskolapecséttel ellátva tehet ki. Az iskola épületében, belső vagy külső falán az e célra kirakott hirdetőtáblákon kívül hirdetést, plakátot kirakni tilos. A termeket csak az osztályfőnök illetve a tanteremért felelős szaktanárok engedélyével szabad dekorálni és csak úgy, hogy a dekoráció ne rongálja a falakat és a berendezést. e.) Kereskedelmi vagy politikai célú reklámok kihelyezését nem engedélyezzük. Külön szabályok a.) A szülők délután a hátsó folyosón várakozhatnak a tanulókra. b.) A napközis foglalkozást csak indokolt esetben (halaszthatatlan közlendő) zavarhatja meg a gyermekért érkező szülő. c.) A pedagógusok, fejlesztő team tagjai a szülők rendelkezésére állnak ( a szülővel való előzetes időpont egyeztetés alapján) bármely, a tanulót vagy az iskolát érintő ügyekben. d.) A tanuló által az iskolába hozott értéktárgyakra, játékszerekre a tanulónak kell ügyelnie, azokért az iskola nem vállal felelősséget. e.) A szüneteket a tanulók az osztályteremben, a folyosón vagy ha az időjárás engedi az udvaron töltik, kivéve az első szünetet és a második szünetet. 2.9. Jogellenességek és büntetésük, a fegyelmező intézkedések alkalmazásának elvei A Házirend megszegésének következménye fegyelmező intézkedés illetve fegyelmi büntetés. Fegyelmező intézkedések és alkalmazásuk elvei: Házirend a.) Szaktanári figyelmeztetés: történhet szóban (a tanulónak, kiskorú tanuló esetén szülőjének, gondviselőjének) és írásban (ellenőrző könyv, üzenőfüzet), a szaktárgy tanulásával, a tanuló valamely tárgyból mutatott szorgalmával, illetve a tanuló magatartásával (tanóra, folyosó, kirándulás) kapcsolatos egyszeri (vagy ritka), nem súlyos probléma jelzésére szolgál. b.) Osztályfőnöki figyelmeztetés: történhet szóban (a tanulónak, kiskorú tanuló esetén szülőjének, gondviselőjének) és írásban (ellenőrző könyv, üzenőfüzet), a tanuló magatartásával vagy szorgalmával kapcsolatos nem súlyos probléma jelzésére szolgál. c) Szaktanári intés: írásban történik (ellenőrzőkönyv, üzenőfüzet, illetve ezek hiányában a kiskorú tanuló szülőjének, illetve a nagykorú tanulónak címzett ajánlott levél formájában) a szaktárgy tanulásával, a! 24

tanuló valamely tárgyból mutatott szorgalmával, illetve a tanuló tanórai magatartásával kapcsolatos ismétlődő, illetve súlyos probléma jelzésére szolgál. d) Osztályfőnöki intés: írásban történik (ellenőrző könyv, üzenőfüzet, illetve ezek hiányában a kiskorú tanuló szülőjének, illetve a nagykorú tanulónak címzett ajánlott levél formájában) a tanuló magatartásával vagy szorgalmával kapcsolatos sorozatosan ismétlődő, illetve súlyos probléma jelzésére szolgál. e.) Igazgatói figyelmeztetés írásban: írásban történik (ellenőrző könyv, üzenőfüzet, illetve ezek hiányában a kiskorú tanuló szülőjének, illetve a nagykorú tanulónak címzett ajánlott levél formájában) a tanuló magatartásával kapcsolatos súlyos probléma jelzésére szolgál (a tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást zavaró illetve a tanuló, vagy társai testi-lelki fejlődését veszélyeztető magatartás). Megrovás, szigorú megrovás, meghatározott kedvezmények csökkentése, megvonása; áthelyezés másik iskolába f.) Igazgatói intés: írásban történik (ellenőrző könyv, üzenőfüzet, illetve ezek hiányában a kiskorú tanuló szülőének, illetve a nagykorú tanulónak címzett ajánlott levél formájában) a tanuló magatartásával kapcsolatos súlyos probléma jelzésére szolgál (a tanórai vagy tanórán kívüli foglalkozást zavaró illetve a tanuló, vagy társai testi-lelki fejlődését veszélyeztető magatartás). g.)fegyelmi büntetések: formái és fegyelmi eljárás: ld. KT 76. -a, továbbá a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet, valamint ennek 2008. XII. 9. napjától hatályos módosítása (32. ). h.)a kábítószerek fogyasztására és terjesztésére vonatkozóan a Házirend előírásain túlmenően a jogszabályi jogkövetkezmények is alkalmazásra kerülnek.! 25

3. Egyéb rendelkezések 3.1.A térítési díj befizetése, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések Az étkezési térítési díjakat a gazdasági ügyintéző az igazgató által jóváhagyott befizetési napokon havonta szedi be. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre befizetett térítési díját a bejelentést követő naptól kezdődően a következő befizetés alakalmával beszámítja. A lemondás telefonon vagy személyesen is megtörténhet. A térítési díjak megállapításakor adható kedvezményeket a fenntartó állapítja meg. A térítési díj befizetésének módja: készpénz. A térítési díj befizetésének határideje: a tárgyhónapot megelőző hónap utolsó hetében. A befizetés bonyolítási módja: az intézmény gazdasági irodájában található pénztárba, a pénztári óráknak megfelelően. 3.2.A napközis illetve tanulószobai foglalkozásokra vonatkozó rendelkezések A napközis foglalkozásra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elvei: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 53. (3) bekezdése értelmében az iskola köteles - szülő igénye alapján a felügyeletre szoruló tanuló részére napközis foglalkozást szervezni. A napközis foglalkozást olyan módon kell megszervezni, hogy a szülők igényei szerint eleget tudjon tenni: - az iskolai felkészítéssel - a gyermek napközbeni ellátásával összefüggő feladatoknak. Iskolánk minden tanulójának, aki igénybe kívánja venni a fenti szolgáltatást lehetősége van a tanév elején jelentkezni. Az iskola minden jelentkező részére biztosítja a férőhelyet. Azon tanulók, akik tanulmányaikban elmaradást mutatnak illetve szabadidejüket nem megfelelő módon töltik el, az iskola vezetősége kötelezővé teszi a napközi otthoni részvételt. 3.3.A nem alanyi jogon járó könyvtámogatás elvei, elosztásának rendje Iskolánkban a tanulók részére az ingyenességet a tankönyvtámogatásban a tankönyvtámogatáshoz nyújtott támogatással biztosítjuk. A szülők a tanév elején nyilatkoznak jogosultságukról, melynek felülvizsgálata után az állami normatíva által biztosított tankönyvtámogatás alapján a gyermekek ingyenesen veszik igénybe a tankönyveket.! 26