A FÉNY ÉS Hİ HATÁSA A PAPRIKA BOGYÓJÁRA THE EFFECT OF LIGHT AND HEAT ON THE PEPPER BERRY KOVÁCS ANDRÁS -TÓTHNÉ TASKOVICS ZSUZSANNA fıiskolai docens - fıiskolai adjunktus Kecskeméti Fıiskola Kertészeti Fıiskolai Kar Zöldség-, Gomba- és Gyógynövénytermesztési Tanszék Summary In vegetable forcing growers are often harassed by the problem whether crops have all the factors at their disposal necessary for their optimal development. Particularly 4 factors radiation, temperature, water and nutrients influence plant growth. A harmonious correlation between these factors is needed to get high yield and excellent quality. The difficulty is, however, that growers can only recognize effects in minimum 7-10 days after their occurrence or even later. A new type of Phytomonitor can supply growers with immediate information about the reaction of plants to positive or negative environmental factors. During the whole growing period the momentary state of stem and berry growth and the whole process can be traced. In our trial the effect of temperature was studied on the growth of white pepper varieties suitable for stuffing in hydroponics at differenct growing periods. Results supplied new information about optimal and extreme temperature values needed for pepper development. Data necessitate further studies including radiation intensity. 1. BEVEZETÉS A zöldséghajtatás az egyik legintenzívebb kertészeti ágazat. Ennél a termesztési módnál a berendezésen belül mód és lehetıség nyílik a növény számára harmonikus optimumot biztosítani az egyes környezeti tényezık között. A paprika optimális hımérsékletére vonatkozó irodalmi adatok az egyéb környezeti tényezık ideális állapotát feltételezik. Az egyes hajtatási idıszakokban ritkán fordul elı ilyen állapot. Jelenleg a legfontosabb környezeti tényezık közül a fényt nem tudjuk gazdaságosan jelentıs mértékben befolyásolni, ezért a mindenkori meglévı fényviszonyokhoz kell igazítani a többi környezeti tényezıt. A nehézséget azonban az okozza, hogy a környezeti tényezık hatása minimum 7-10 nap vagy még ennél hosszabb idı után lesz a termesztı számára szemmel látható és kézzel fogható valóság ( pl. kis mérető bogyó, alacsony termésátlag stb.). Amikor már beavatkozhatna, akkor a már meglévı problémán lejátszódó folyamatokra tud hatni. Vizsgálataink során célunk volt nem tud változtatni, csak az utána következı idıszakban - a paprikahajtatásban meghatározni az egyes hajtatási idıszakok sugárzási viszonyaihoz tartozó optimális növényhımérsékletet, ahol a bogyónövekedés üteme optimális - meghatározni az adott idıszakban a szélsıségesen magas hımérsékleti értékeket, ahol már csökken a bogyónövekedés üteme - a nappali hımérséklethez tartozó éjszakai optimum hımérséklet megkeresése, ahol a növekedés intenzitása optimális. 1
2. IRODALMI ÁTTEKINTÉS Sok szerzı a paprika optimális hımérsékletét vegetatív és reproduktív fázisban fényszegény idıszakban 25 o C-nak adja meg (SOMOS, 1983. ZATYKÓ, 1993.). A fejlıdést azonban a megfelelı hımérséklet biztosítása mellett nagyban befolyásolja az adott hajtatási idıszakban a fény mennyisége, amelyet csak kis mértékben tudunk szabályozni. A globálsugárzás átlagos mértéke Magyarországon a téli idıszakban (dec.-febr.) 100-200 W/m 2, tavasszal (márc.-máj.) 400-550 W/m 2, nyáron (jún.-aug.) 600-650 W/m 2, ısszel (szept.-nov.) 150-300 W/m 2 berendezésen kívül szabadban (FILIUS in BALÁZS, 1994.). A paprika fotoszintézisének intenzitása csak egy bizonyos megvilágításig emelkedik, mivel C 3 -as növény. A maximális bogyónövekedés (telítıdés) 300-400 W/m 2 sugárzásintenzitásnál következik be (PETHİ, 1984). 3. ANYAG ÉS MÓDSZER A környezeti tényezık hatását a növények növekedésére eddig nehezen lehetett követni. A Phytomonitor mőszer segítségével azonban módunk van a bogyónövekedés pillanatnyi állapotát és teljes folyamatát nyomon követni. A mőszerrel mérni és regisztrálni tudjuk részben a legfontosabb környezeti tényezık alakulását, részben néhány fontos növényi paramétert. Megfigyeléseinket és méréseinket üzemi körülmények között fehér töltenivaló paprikán hidrokultúrás termesztési módnál végeztük. A regisztrált adatok közül jelen értekezésünkben a globálsugárzás és hımérséklet hatását vizsgáltuk a bogyónövekedésre különbözı hajtatási idıszakban. 4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A növényhımérséklet és bogyónövekedés összefüggéseinek szemléltetésére megpróbáltunk minden hónapra jellegzetes adatokat keresni, amit az 1. táblázatban foglaltuk össze. Ebben közöltük a globálsugárzás intenzitásának havi átlagos maximumát (Magyarországon) és megpróbáltunk ehhez közel álló sugárzásintenzitású idıszakokat megvizsgálni. Feltüntettük a mérési napok növényhımérsékletének maximum és minimum értékeit és az ehhez tartozó napi átlagos bogyónövekedés mértékét, valamint a napi maximális sugárzásintenzitást. 2
1. táblázat: A bogyónövekedés napi átlagos változása a nappali és éjszakai átlaghımérséklet függvényében adott sugárzási értékek mellett (Kecskemét, 2002-2003) globálsugárzás intenzitásának havi átlagos maximuma Mo.-on (W/m 2 ) mért átlagos sugárzásintenzitás (W/m 2 ) növényhımérséklet ( o C) nappal éjjel napi átlagos bogyónövekedés (mm/nap) január 150 200 25 17 0,36 február 240 200 25 19 1,2 március 400 300 26 17 2,08 április 520 400 26 18 1,48 május 580 550 30 12 1,2 június 620 450 28 12 0,33 július 640 500 35 20 0,4 augusztus 580 550 31 20 0,18 szeptember 500 300 25 17 0,42 október 340 300 25 15 0,25 november 120 100 22 10 0,28 december 80 80 20 15 1,00 Általánosságban elmondhatjuk, hogy ha a nappali hımérséklet nem emelkedik 26 o C fölé, de az éjszakai hımérséklet legalább 7-8 o C-al alacsonyabb ennél és megfelelıek a sugárzási viszonyok, akkor mértünk nagyobb bogyónövekedést. Abban az esetben, ha 26 o C fölé emelkedik a nappali hımérséklet, akkor általában lényegesen kisebb bogyónövekedést tapasztaltunk. A növekedés mértékét az éjszakai min. hımérséklet nagyban befolyásolta ( pl. májusi adatnál nagyobb volt az eltérés a nappali és az éjszakai hımérséklet között, így nagyobb volt a növekedés, míg a júliusi mérésnél a kisebb differencia és a magas éjszakai hımérséklet miatt kisebb növekedést tapasztaltunk). Több éves megfigyeléseink alapján azt mondhatjuk, hogy a legnagyobb bogyónövekedést általában tél végi, tavasz elejei napokon mértük és nem a legnagyobb fényintenzitással rendelkezı idıszakban. 3
LT: növényhımérséklet FI: bogyónövekedés TIR: globálsugárzás 1.ábra: A magas növényhımérséklet hatása a paprika bogyónövekedésére (Kecskemét, 2003.) LT: növényhımérséklet FI: bogyónövekedés TIR: globálsugárzás 2. ábra: Az optimális növényhımérséklet hatása a paprika bogyónövekedésére (Kecskemét, 2003.) 4
Az 1.ábrán a magas növényhımérséklet hatását látjuk a bogyónövekedés alakulására. A túl magas nappali (28-32 o C max. hımérséklet) és a viszonylag magas éjszakai hımérséklet (18-22 o C min. hımérséklet) hatására nagyon gyenge bogyónövekedést tapasztaltunk. 6 nap alatt mindösszesen ~ 1,2 mm-es bogyónövekedést mértünk ( napi átlag ~ 0,2 mm). A 2. ábra egy olyan idıszakot szemléltet, amikor optimum közeli napi maximum hımérsékletet mértünk és az éjszakai minimum hımérséklet 14-15 o C-ig csökkent. Ennek hatására 6 nap átlagában kiemelkedıen magas (1, 97 mm/nap) bogyónövekedést regisztráltunk. 5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A növényhımérsékletnek (minimum, maximum) döntı jelentısége van a paprika növekedésénél, de ez csak akkor realizálható, ha megfelelı sugárzási értékekkel párosul. A mérések során kapott eredmények alapján a következı megállapításokat tehetjük: - Ha a nappali növényhımérséklet nem emelkedik 26 o C fölé és az éjszakai hımérséklet 17 o C-ig csökken, akkor tapasztaltunk maximális bogyónövekedést A maximális bogyónövekedés 400 W/m 2 sugárzásintenzitásnál 2 mm/nap volt. - Ha a nappali hımérséklet 26 o C fölé emelkedik, a bogyónövekedés jelentıs csökkenése tapasztalható. A maximum hımérséklet elérése után a növényhımérséklet csökkenésével ismét bogyónövekedés tapasztalható. - Télen, fényszegény idıszakban (50-150 W/m 2 ) nappali optimális növényhımérsékletnél (19-20 O C) közepes bogyónövekedést tapasztaltunk (~0,4 mm/nap). 6. IRODALOMJEGYZÉK 1. Markov, V.M.- Haev, M.K. (1953): Ovoscsevodsztvo. Moszkva 2. Pethı,M. (1984): Mezıgazdasági növények élettana. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest 3. Somos A. (1967): Zöldségtermesztés. Mezıgazdasági Kiadó, Budapest 4. Zatykó, L. (1993): Paprika. Mezıgazda Kiadó, Budapest 5