MEGBÍZÓ: MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZATA TERVEZŐ: TSZ: 1951 MAGLÓD VÁROS ÚJ TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT 3. KÖTET KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS 2/2005.(I.11.) KORM. RENDELET ALAPJÁN 2015. SZEPTEMBER HÓ
ALÁÍRÓLAP MEGBÍZÓ: TERVEZŐ: Maglód Város Önkormányzata Cím: 2234 Maglód, Fő utca 12. KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft. Cím: 1183 Budapest, Üllői út 455. Képviseli: Zajovics András ügyvezető ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ: VEZETŐ TERVEZŐ: VÁROSRENDEZÉS: TÁJRENDEZÉS, ZÖLDFELÜLET, KÖRNYEZETVÉDELEM: MUNKATÁRSAK: Zajovics András okl. építőmérnök okl. városi közlekedési szakmérnök okl. városép. - városgazd. szakmérnök vezető településrendező tervező Építész Kamara: TT/1 01-4075 Mérnök Kamara: 01-3526 K1d-1-Tell, TE-T-Tell, TH-T-Tell, TV-T-Tell Sin Emília településmérnök, városép.- városgazd. szakmérnök TT/1 01-4657 Fejős László okl. építészmérnök É 01-6039 Koprda Ildikó okl. táj- és kertépítészmérnök TK 01-5171, TR 01 5171, K 01-5171 Szűts Orsolya okl. tájépítészmérnök TK 01-5226, K 01-5226 Aporfi Petra tájrendező-, és kertépítő mérnök Horváth Krisztina okl. tájépítészmérnök Muhel Kata geográfus DIN EN ISO 9001:2008 szerint, TÜV Rheinland InterCert Kft. által tanúsítva
2 KÖZMŰVEK: KÉSZ Közmű és Energetikai Tervező Kft. 1016 Budapest, Naphegy utca 26. Hanczár Zsoltné okl. gépészmérnök, okl. városépítési szakmérnök MK-01-2418 Bíró Attila okl. vízépítőmérnök MK-01-2456 Csima-Takács Judit, okl. tájépítészmérnök Hanczár Gábor, okl. infrastruktúra építőmérnök Herczik Eszter, okl. tájépítészmérnök RÉGÉSZET: Archeo-Art Bt. Vágner Zsolt okleveles régész osz: 459/2002 Dr. Türk Attila régész szakértői szám 2.3.1/575-6/2005 Budapest, 2015. szeptember hó
3 KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TARTALOMJEGYZÉKE 1. Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata... 4 1.1. Előzmények... 4 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai... 4 1.3. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok... 5 1.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele... 5 1.5. A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok... 6 2. A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése... 7 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása... 7 2.2. A terv összefüggése releváns fejlesztési tervekkel, koncepciókkal... 8 2.3. A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel... 8 3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása... 9 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns környezet- és természetvédelmi célokkal... 9 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben... 10 3.3. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése a rendelkezésre álló adatok alapján... 11 3.4.1. Természeti adottságok, jelenlegi természeti állapot bemutatása... 11 3.4.2. Tájhasználat, tájszerkezet... 13 3.4.3. Táji és természeti értékek, ökológiai rendszerek... 15 3.4.4. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek... 17 3.4.5. Terv által befolyásolt környezeti jellemzők... 17 3.4.6. Zöldfelületi rendszer elemeinek bemutatása... 26 3.4.7. Fennálló környezeti konfliktusok... 29 3.4. A terv megvalósulásával hatást kiváltó tényezők és okok feltárása... 32 3.4.1. Természeti erőforrás közvetlen igénybevétele, környezetterhelés előidézése... 32 3.4.2. A terv által kiváltott környezeti következménnyel járó társadalmi-gazdasági folyamatok elemzése... 33 3.5. Várható környezetet, érő hatások, környezeti következmények... 36 3.5.1 Környezeti igénybevétel, illetve terhelés... 36 3.4.3. Közvetett módon hatást kiváltó tényezők... 47 4. Káros környezeti hatások mérséklését célzó javaslatok a tervben... 49 4.1. Táj- és természetvédelem, ökológiai rendszerek... 49 4.1.1. Védett természeti területek... 49 4.1.2. Térségi ökológiai rendszerek védelme... 49 4.1.3. Tájképvédelmi javaslatok... 49 4.1.1. Zöldfelület fejlesztési javaslatok... 50 4.2. Környezeti elemek állapotának védelme... 51 4.2.1. Levegőtisztaság védelem... 51 4.2.2. Talaj, felszíni- és felszín alatti vizek védelme... 52 4.2.3. Zaj- és rezgésterhelés... 53 4.2.4. Hulladékkezelés... 55 5. A tervben szereplő javaslatok hatékonysága, összefoglalás... 57 5.1. Táj- és természetvédelmi szempontú javaslatok... 57 5.2. Környezetvédelmi szempontú javaslatok... 57 5.3. Gazdasági, társadalmi hatások... 59 6. A településrendezési terv módosítása során tett javaslatok befolyása más tervekre, programokra60
4 1. Környezeti értékelés dokumentáció kidolgozási folyamata 1.1. Előzmények Maglód Város Önkormányzatának Képviselő-testülete 52/2014.(V.22.) Kt. határozatában döntött Maglód új: - Településfejlesztési Koncepciójának (TFK), - Településszerkezeti Tervének (TSZT) és - Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) - Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS), elkészítésének szükségességéről. Maglód új településfejlesztési koncepciójának (TFK), településszerkezeti tervének (TSZT), helyi építési szabályzatának (HÉSZ) és Integrált Településfejlesztési Stratégiájának (ITS) elkészítésével az önkormányzat a KASIB Mérnöki Manager Iroda Kft.-t. bízta meg. Az új TFK, TSZT és HÉSZ készítésének célja és alapvető indokai: A TFK és a településrendezési eszközök késztésének célja Maglód város településfejlesztési és településrendezési feladatainak a jelenleg hatályos jogszabályi követelményeknek megfelelően történő ellátása; alapvető indoka a Tr. 45. (1) bekezdésében szereplő követelmény, miszerint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések 2012. december 31-én hatályban lévő településrendezési eszközei 2015. december 31-ig alkalmazhatók, így Maglód város településrendezési eszközei is. A készülő településfejlesztési koncepcióval és településrendezési eszközökkel kapcsolatban a tartalmat befolyásoló fejlesztési döntések is rendelkezésre állnak. A tervkészítés a település teljes közigazgatási területét érinti, ezért az egyes tervek és programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 1. (2) értelmében rendezési terv részeként környezeti vizsgálat készítése is kötelező. A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 7 (1) bekezdésének megfelelően kikérésre került a kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek szakmai véleménye, a környezeti értékelés konkrét tartalmának és részletezettségének megállapításához, a környezeti értékelés tematikájának mellékelésével. A kormányrendeletben meghatározott környezet védelméért felelős szervek speciális tematikát nem javasoltak, így az a rendeletben rögzített tartalmi követelmények szerint került meghatározásra a település léptékének és a változtatási szándékoknak megfelelő részletezettségben. 1.2. A tervezési folyamat más részeihez való kapcsolódás, a településrendezési terv készítésének indokai A környezeti értékelés a településrendezési eszközök készítésének "a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről" szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben meghatározott véleményezési eljárásra kidolgozott dokumentációja részét képezi, a kiküldött
5 környezeti értékelés tematikája szerint, magába foglalva annak egyes táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi, zöldfelületi munkarészeit. A környezeti vizsgálat elvégzésére tehát a településrendezési tervek elkészítésével párhuzamosan kerül sor, annak önálló munkarészeként. Ennek következtében a környezeti értékelés során megismert eredmények befolyásolhatják a településrendezési tervek egyes részleteit, és meghatározhatják a tervezés lehetőségeit és korlátait egyaránt. 1.3. Az értékeléshez felhasznált dokumentumok, adatok Az értékelés során a rendezés fejlesztési elképzeléseivel releváns programok, tervek és azok adatai kerültek felhasználásra. Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTrT); Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) Az Országgyűlés 1/2014. (I. 3.) OGY határozata - a Nemzeti Fejlesztés 2030 Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepcióról (OFTK) Pest Megyei Területfejlesztési Program 2014-2020 Pest Megyei Területfejlesztési Koncepció Pest Megyei Környezetvédelmi Programja 2011-2016 Környezet védelméért felelős szervek által előzetes véleményezési eljárásban közölt információk, adatok 1.4. A környezet védelméért felelős hatóságok véleményének figyelembe vétele Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal - Állami Főépítészi Iroda A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott tematikát elégségesnek tartja. Kéri, hogy a készítendő értékelést az épített környezet védelmére kiterjedő munkarészekkel kerüljön kiegészítésre. KDV Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség A hatályos környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi, valamint vízügyi jogszabályokban foglaltakat érvényre kell juttatni a településrendezési eszközök készítése során. A környezeti értékelést tekintve a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeken túl a Felügyelőség egyéb tartalmi elemekre nem tesz javaslatot, a megküldött tematika vonatkozásában kifogást nem emel. Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága A 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott tartalmi követelmények közül azon fejezeteket szükséges kidolgozni, amelyek a tervezett módosítások hatásait bemutatják. Általánosságban fontosnak tartja az alábbiakat: "egyértelműen kerüljenek meghatározásra a település táji és természeti értékei. kerüljön elemzésre, hogy a tervezett területfelhasználás, szabályozás, előírások ezen értékekre milyen hatást gyakorolnak, hogyan változtatják meg. illetve hogyan segítik a hosszú távú megőrzésüket, szükséges kiértékelni, hogy a tervezett területfelhasználás, szabályozás, előírások alakulásában miként játszanak szerepet a táji és természeti értékek megóvásának szempontjai,
6 hogyan jelennek meg a tervezett területfelhasználásban. a tervezett szabályozásban és az előírásokban a táji és természeti értékek megóvására, a nem kívánt hatások megelőzésére tett intézkedések." Pest Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága A környezeti értékelés tematikához nem fűzött véleményt. Az előzetes véleményben felhívja a figyelmet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvényben foglaltak betartására. Továbbá a BATrT 6. (2) bekezdésére, miszerint az egyes településeken lévő. erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága a település közigazgatási területére vetítve nem csökkenhet. Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Budapesti Bányakapitányság A megküldött tematikához nem fűzött véleményt. Az előzetes véleményben kifejti, hogy a tervezési területen nyilvántartott ásványvagyon, bánya nincs. Felszínmozgás-veszélyes, alábányászott területtel a település nem érintett a Bányakapitányság nyilvántartása szerint. 1.5. A környezeti értékelés készítésekor felmerült bizonytalanságok, korlátok A várható környezeti hatások megítélése a pontos, konkrét fejlesztési igények hiányában némely pontokon nehézségekbe ütközik. Az önkormányzattal történt egyeztetések során kialakított programban a meglévő, illetve néhány kisebb kiterjedésű területegység tekintetében újonnan megjelenő gazdasági-, ipari- és különleges funkciójú területek kerülnek jelölésre a továbbiakban is. Bizonytalanságot eredményez, a konkrét megvalósítási elképzelések, műszaki tartalmak, volumenek és tervek hiánya, így a várható környezeti hatások megítélése jelen tervezési szakaszban némely pontokon nehézségekbe ütközik. A várható környezeti hatások megítélése kijelölésre, melyek egyrészt többféle tevékenységnek is helyet biztosíthatnak. így egyes módosítások hatásának vizsgálatakor adódhatnak bizonytalanságok. A településrendezési eszközök készítése során lakó és intézményi funkciójú területek, rekreációs célú különleges beépítésre nem szánt területek kerülnek jelölésre, melyek többféle tevékenységnek is helyet biztosíthatnak, így ezen módosítások hatásának vizsgálatakor is adódhatnak bizonytalanságok. Jelen dokumentum a rendelkezésünkre bocsátott önkormányzati elképzeléseken, valamint fejlesztési szándékokon alapszik.
7 2. A terv tartalmának, céljainak, releváns tervekkel való összefüggéseinek ismertetése 2.1. A terv céljainak, tartalmának összefoglaló bemutatása Maglód az elmúlt évtized alatt jelentős fejlődésen ment keresztül, melynek során városi rangot kapott. Az új ranggal új feladatok és kihívások előtt álló település hatályos településrendezési eszközei részben elavultak, illetve számos ponton - főleg a túlzó fejlesztési területek kijelölése terén - felülvizsgálatra szorulnak, továbbá a Budapest Agglomeráció Területrendezési Tervével való összhangba hozatal is jelen tervezési folyamat fontos eleme. Az új településrendezési eszközök elkészítését megelőzően koncepcionális elemeket rögzítő tárgyi programjavaslat került kidolgozásra, mely a város új Településfejlesztési Koncepciójának valamint a Településszerkezeti Tervének véglegesítéséhez szükséges tervezői javaslatokat tartalmazza. A település teljes egészére elkészült Megalapozó vizsgálat: helyzetfeltáró és elemző, valamint helyzetértékelő munkarész c. dokumentáció alapján a város további fejlődéshez szükséges új célkitűzéseit az alábbi pontokban lehet összegezni: A lakóterületi fejlesztések - főleg a még be nem épült területek esetében - visszavétele A jogszabályból fakadó települési alapintézményi szolgáltatások bővítése, fejlesztése (bölcsöde-óvoda, iskola) A városi ranghoz méltó arculat és településközpont kialakítása Zöldfelületi rendszer fejlesztése A jogszabályi kötelezettségből fakadó alapintézményi fejlesztések megvalósulása után az egyéb városi szolgáltatások bővítése, a minőségi szolgáltatások számának növelése A hatályos településszerkezeti tervben kijelölt egyéb fejlesztési területek racionalizálása A valós területhasználathoz jobban illeszkedő területfelhasználási- és övezeti rendszer kialakítása A fenti fő célkitűzések alapján a következő fő témakörök szerint kerül a Településszerkezeti Tervet érintő változtatási szándékok ismertetésre. I. A megvalósulatlan fejlesztési elképzelések felülvizsgálata, tervezett visszasorolása I./1. Wodiáner-ipari park gazdasági és ipari területeinek felülvizsgálata I./2. Klenovai-dűlő és a 31 sz. főút közötti lakó- és városközponti területek visszavétele I./3. Maglód ún. Öregszőlő szabályozott lakóterületének felülvizsgálata I./4. Maglód ún. Homoki Zsellér ipari-gazdasági fejlesztési területének felülvizsgálata I./5. Maglód ún. Paradicsom-földek menti fejlesztési területének felülvizsgálata I./6. Maglód nyaraló városrész vasút menti lakóterületének felülvizsgálata I./7. A péceli leágazás és a 31 sz. főút mentén található beépítésre nem szánt különleges rekreációs területek visszasorolása I./8. A vasútállomástól délre eső lakóterület átsorolása II. A kialakult belterülethez kapcsolódó minőségi fejlesztések, szolgáltatások bővítése II./1a. Maglód új városközpont kialakítása - tömbfeltárás II./1b. Maglód új városközpont kialakítása - tervezett közpark visszasorolás
8 II./2a. Új közintézményi területek fejlesztése - Öregszőlő II./2b. Új közintézményi területek fejlesztése - Klenova II./3. Klenova és a 31 sz. főút közötti zöldfelületi fejlesztés II./4. Maglódi Öregszőlő korábbi lakóterületi kijelöléséhez kapcsolódó zöldfelületi fejlesztés II./5. Maglód Országúti-dűlő fejlesztési terület II./6. Zöldterületi fejlesztések kijelölése III. A vizsgálatokból eredő egyéb területfelhasználás-változástatási javaslatok III./1.a Kisvárosias lakóterületek visszasorolása - valós állapot alapján III./1.b Kisvárosias lakóterületek visszasorolása - valós állapot alapján III./2. Új településközponti terület kijelölése - valós állapot alapján III./3. Maglódi Klenova-dűlő átsorolása - kialakult állapot alapján III./4. Lakóingatlanok átsorolása - valós területhasználat alapján III./5. Tartalék gazdasági terület pontosítása III./6.a-c-Szabályozott véderdő területek felülvizsgálata III./7. Meglévő gazdasági telephelyek III./8.a Az M0 melletti tó és nádas átsorolása - valós területhasználat alapján III./8.b Maglódi 17. csatorna csapadékvíz elvezetés III./9.a Vízműkutak területének pontosítása III./9.b Vízműterület átsorolása III./10. Péküzem átsorolása III./11. Maglódi Nyaraló vasútállomás menti sportterület III./12. 31 sz. főút tervezett elkerülő (Péceli ág) szakaszának területe III./13. Az 537/2 hrsz-ú ingatlant érintő átsorolás III./14. A maglódi 17. sz. csatorna átsorolása III./15. A városközponttal határos ingatlanok átsorolása III./16. Meglévő csapadékvízelvezető árkok átsorolása III./17. Meglévő gazdasági területek átsorolása IV. Külterületek területfelhasználási rendszerének felülvizsgálata IV/1. Erdőterületek kijelölésének felülvizsgálata IV/2. Mezőgazdasági területek differenciálásának felülvizsgálata IV/3. Korábbi és újonnan kijelölt különleges beépítésre nem szánt területek Jelen tervvel párhuzamosan készülő rendezési terv programjavaslatának részletesebb ismertetését a rendezési terv 2. kötetének "1.2. A változással érintett területek összefoglalója és összefüggései " című fejezet tartalmazza. 2.2. A terv összefüggése releváns fejlesztési tervekkel, koncepciókkal A területfejlesztési dokumentumokkal (Országos Területfejlesztési Koncepcióval és a területileg releváns megyei, valamint térségi területfejlesztési koncepciókkal és programokkal) való összefüggések vizsgálatát az 1. kötet - Megalapozó Vizsgálat - "2.2. A terv összefüggése releváns, fejlesztési tervekkel, koncepciókkal" című fejezete tartalmazza. 2.3. A terv összefüggése a területrendezési és településrendezési tervekkel Lásd. az 1. kötet - Megalapozó Vizsgálat 1.3 "A területrendezési tervekkel való összefüggések vizsgálata" és az Alátámasztó javaslat 1.2.2. A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása " című fejezetét.
9 3. A terv környezeti hatásainak, következményeinek feltárása 3.1. A terv céljainak összevetése a terv szempontjából releváns környezet- és természetvédelmi célokkal A jelen terv készítésének idején a 2014-2019 illetve -2020 közötti időintervallumra vonatkozó országos és megyei környezetvédelmi programok még csak tervezetként elérhetők. A korábbi környezetvédelmi programok 2013, illetve 2014-ig vonatkoztathatók. Jelen fejezetben a tervezetek fő célkitűzései kerülnek rövid összefoglalásra. IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program 2014-2019 Magyarország hosszú távú jövőképét az Országgyűlés által 2013 tavaszán a 18/2013. (III.28.) OGY határozattal elfogadott Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia fogalmazta meg. A környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva a következők kerültek megfogalmazásra a jövőképben. A gazdaság az ökológiai korlátain belül működik. A fenntartható fejlődés a természeti erőforrásokkal való olyan tartós, értékvédő gazdálkodást jelent, amely lehetővé teszi az emberek boldogulását anélkül, hogy a gazdasági fejlődés lerombolná a sokféleséget, a komplexitást és az ökoszisztéma-szolgáltatásokat. Az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg. jövőkép már önmagában is egyértelmű alapot, meghatározó kiindulási pontot jelent a Környezetvédelmi Program víziójának megfogalmazásához. Hazánk természeti adottságainak és erőforrásainak figyelembe vételével a következő legfontosabb stratégiai kihívások előtt áll: az erőforrások takarékos, hatékony használatára támaszkodó környezetbarát gazdaság megteremtése; biztonságos és jó minőségű élelmiszer- és vízellátás biztosítása, ahol a termőföld és a vízkészletek védelme, fenntartható hasznosítása magas szinten biztosított; a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma szolgáltatások védelme, fenntartása; a környezeti lehetőségekhez és korlátokhoz illeszkedő területhasználat. A Program átfogó célkitűzése, hogy hozzájáruljon a fenntartható fejlődés környezeti feltételeinek biztosításához. A jövőképhez és az átfogó célkitűzéshez kapcsolódóan a Program három stratégiai célt határoz meg: Az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása. A környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja. Természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használata Cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelme, az életközösségek működőképességének megőrzése, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása Az erőforrás-takarékosság és a -hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése. Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzése, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a
10 környezetterhelés szétválására. A fenntartható termelés forrástakarékos és csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat. Pest Megye Környezetvédelmi Programja 2014-2020 Pest megye környezeti jövőképe a 4. Nemzeti Környezetvédelmi Program környezeti jövőképét alapul véve került meghatározásra. A nemzeti jövőképben a környezet- és természetvédelemhez közvetlenül kapcsolódva többek közt a következők kerültek megfogalmazásra. Pest megye elkötelezett a fenntartható fejlődés megvalósítása mellett, ösztönzi a helyi adottságokon alapuló megújuló-energia hasznosítást, megóvja természeti környezetét, és kiegyensúlyozott térszerkezet, valamint jó minőségű települési környezet kialakítására törekszik. Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása; a lokális és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet megvalósítása. A Pest Megyei Duna Stratégia megvalósítása és a Homokhátság térségének komplex fejlesztése Fenntarthatóság, klíma és energiapolitika - a rendelkezésre álló erőforrások és a fogyasztás egyensúlyának megteremtése; az ökológiai lábnyom csökkentése, hulladékszegény illetve újrahasznosításra épülő technológiák alkalmazása és fejlesztése, felkészülés és alkalmazkodás a klimatikus változások kezelésére, a környezet állapotának megőrzése, javítása. A megújuló energiahordozók használatának növelése, gyors és rugalmas alkalmazkodásra képes térszerkezet, gazdasági és közösségi aktivitás fejlesztése. Értékmegőrzés, értékteremtés - Pest megye határozottan állást foglal amellett, hogy a meglévő, táji, természeti-, épített környezeti-, kulturális-, közösségi- és gazdasági értékeit meg kívánja védeni, a térség jövőbeni fejlődését azokra építi. Egészséges társadalom, a megye lakossága egészségi állapotának javítása Térszerkezet fejlesztése és kiegyensúlyozása a lokális- és makrotérségi érdekeket kiszolgálni tudó, fenntartható környezet. A térség kohéziójának javítása érdekében a megye belső közlekedési kapcsolatrendszerének fejlesztése, kiemelten kezelve a térségközpontok és vonzáskörzetük közlekedését és az elővárosi közlekedést Tervezett, koordinált térségfejlesztés, policentrikus települési struktúra, takarékos területhasználat, az épített és a környezet értékeinek megóvása és fejlesztése A területi (területfejlesztési- és rendezési) tervezés megújítása, eszközrendszerének összehangolása a koordinált, komplex térségfejlesztés és területhasználat megteremtése érdekében. hatékony energiagazdálkodás, vízgazdálkodás, közműfejlesztés és környezetvédelem a térségek és települések fejlődésének szolgálatában. A még biológiailag aktív felületek és a védett területek hálózatosságának erősítése A megye ökológiai térszerkezetének fejlesztése. 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése a tervben A tervben az érvényben lévő környezetvédelmi szempontú, és természetvédelemmel kapcsolatos jogszabályokban megkövetelt állapotok elérése, valamint a jelenlegi természeti állapot megóvása a cél. Mindezeken túlmenően az előző fejezetekben tárgyalt térségi és települési tervekben, stratégiákban és programokban előirányzott természet-, táj- és környezetvédelmi szempontoknak is megfelelő megoldásokkal járó javaslatok kidolgozása a cél. A negatív hatásokat a terv a városrendezési-, környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi valamint zöldfelületi javaslatai és azok foganatosítására hozott szabályozási előírásai csökkenteni igyekszenek.
11 Ez vonatkozik mind a levegőminőség, a zajvédelem és talajvédelem kérdéskörére, továbbá a védett természeti területek kiemelt védelmére. A javasolt módosítások táj- és természetvédelmi, környezetvédelmi célkitűzések és szempontjai összhangban állnak a felsőbbrendű tervekkel, programokkal, a megye környezetvédelmi programjával, megfeleltetve a helyi lehetőségeknek és állapotoknak. A terv a tájvédelmi és tájképvédelmi szempontokat is figyelembe veszi, a szabályozási tervi előírásokban részletezett beépítési mutatók, és építészeti kialakításra vonatkozó tájesztétikai szempontok rögzítésével, a környezet végső kialakításának a természet- és környezetvédelmi szempontú meghatározásával, továbbá településkép-védelmi területek lehatárolásával. 3.3. Jelenlegi környezeti helyzet tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése a rendelkezésre álló adatok alapján 3.4.1. Természeti adottságok, jelenlegi természeti állapot bemutatása Földtani adottságok, domborzati viszonyok Maglód nagyközség Pest megyében a Gödöllői-dombság délnyugati szélén helyezkedik el, két nagytáj találkozásánál. Magyarország kistájainak katasztere (MTA 1990.) alapján keleti része az Északmagyarországi középhegység nagytájon, Cserhátvidék középtájon belül a Gödöllői dombság kistájhoz tartozik. A nyugati településrész az Alföld Dunamenti-síkság középtájához tartozó Pesti hordalékkúpsíkság területén helyezkedik el. A település földrajzi, domborzati adottságai változatosak, melyet a fenti eltérő tájföldrajzi egységek jelenlétéből származik. A Pesti hordalékkúp-síkság és a Gödöllői dombság találkozásnál kialakult település mindkét kistáj jellegzetességeit magába hordozza. A Gödöllői dombság peremén lévő település mentén húzódik a határvonal az Északi-középhegység és az Alföld között. A középhegységi formákra az Petróczy-hegy, illetve a Haraszt-hegy utal. A település DNy-i irányba lejt. A település északi területeinek tengerszint feletti magassága 240,0 160,0 mbf körül változik. Talajviszonyok Maglód talajviszonyait döntően a két kistáj talajviszonyai határozzák meg. A harmadidőszak végén kiemelkedéssel létrejött fiatal eróziós dombvidékre, a Gödöllői dombságra a Duna akkumulációs tevékenységének köszönhetően folyóvízi homok és kavics rakódott le. A pleisztocénban a folyóvízi feltöltés mellett az eolikus felszínfejlődés is jelentős volt a térségben. A kiemelt térszínen a változó klímán lösz ill. futóhomok alakult ki, így a térségben foltszerűen löszlepusztulási-és futóhomokformák a jellemzőek. A térség jellemző talajtípusai a barnaföldek, és a löszön képződött, vályog mechanikai összetételű, kedvező vízgazdálkodású csernozjom barna erdőtalajok, továbbá a rozsdabarna erdőtalajok. Pesti hordalékkúp-síkság talajainak nagy része a Duna homokhordalékán képződött, a jellemző talajtípusok: a futóhomok, a humuszos homok, a löszös homok, a réti talajok, a lápi réti talajok, homokon kialakult barnaföld. A település nagy részén kémiai tulajdonságait tekintve gyengén savanyú talajok foglalják el, csak az délnyugati részen találhatók felszíntől karbonátos talajtípusok. Fizikai talajtulajdonságok tekintetében a homokos illetve agyagos vályog a jellemző. A terület jelentős részét elfoglaló vályog fizikai féleségű talajok vízgazdálkodási tulajdonságára igen jó, illetve jó víznyelés és vízvezető képesség jellemző.
12 A mellékelt ábra illusztrálja Maglód jellemző genetikus talajtípusait. A település déli felén a szolonyeces réti talaj az uralkodó kisebb lápos réti talaj foltokkal, míg az északkeleti területeken a barna erdőtalajok kiterjedése jelentős. Forrás: http://www.enfo.hu/gis/korinfo/ Vízrajz A Maglód egy részén elhelyezkedő Gödöllői-dombság a Duna - Tisza vízgyűjtőterületének vízválasztója, így az itt eredő patakok egy része a Dunába, más része a Tiszába ömlik. Mindezek miatt a változatos domborzatú tájon a felszíni vizek lefolyási viszonyai kaotikusak. A vízfolyások közül említésre méltó az Alsó-Tápió, valamint a település nyugati oldalán futó Maglódi 17-es csatorna, mely más vízfolyásokkal egyesülve a Rákos patakba ömlik. A településen nagy értéket képviselnek a felszín alatti vizek tekintetében a rétegvizek, amelyek akár termálvízként is hasznosíthatók. Az Alföld Földtani Térképe alapján a tervezési területen a talajvíztükör nyugalmi szintje többnyire 2,0 m, illetve 6,0 m között található. A talajvíz az első vízzáró agyagréteg felett elhelyezkedő negyedidőszaki sárga homok, homokos agyag összletben tagozódik. A talajvíz áramlása É-D-i irányú, a vízkémiai vizsgálatok alapján kálcium-magnézium-hidrogánkarbonátos, közepesen kemény típusú. Éghajlati viszonyok A kistáj mérsékelten meleg mérsékelten száraz éghajlatú. A hőmérséklet évi átlaga 9,7 10 0 C, az évi abszolút hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga a területen 33,0-34,0 0 C közötti, a minimumoké 16 0C.Az évi csapadékösszeg átlagos mennyisége 550-600 mm körüli. A fagymentes napok száma: 185-186 nap (ápr. 11-okt. 18 között), a hótakarós napok száma: 40-50 nap körüli; az átlagos maximális hóvastagság: 16-18cm; az ariditási index: 1, 19-1, 24. Az uralkodó szélirány Ny-i, ÉNy-i, melynek az átlagos sebessége 2,5-3,0 m/s közötti. Élővilág A Pesti hordalékkúp-síkság növényföldrajzi tértagolás tekintetében az Alföld flóravidékébe (Eupannonicum), azon belül a Duna-Tisza-közi (Praematricum) flórajárásba sorolódik. A Gödöllői dombság növényföldrajzilag az Északi-középhegység (Matricum) flóravidékébe tartozó Börzsöny és a Cserhát (Neogradense) flórajárásba tartozik. A térség elhelyezkedése, geológiai és klimatikus adottságai alapján átmeneti zónát képez az Alföld és Északi középhegység között. Az intenzív tájhasználat, a növekvő beépítések következményeként az eredeti növényzet foltokban maradt meg. A Pesti hordalékkúp-síkság térségének potenciális erdőtársulásait a borókás nyárasok (Junipereto- Populetum albae), a tölgy-kőris-szil ligeterdők (Querco-Ulmetum hungaricum), a kőris-éger láperdők (Fraxino pannonicae-alnetum hungaricum), a gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario-Quercetum roboris danubiale), valamint az alföldi gyertyános tölgyesek (Querco-robori-Carpinetum hungaricum)alkotják.
13 Potenciális nyílt társulások a Mészkedvelő egyéves gyep (Brometum tectorum), évelő homokpuszta gyep (Festucetum vaginatae danubiale), homokpuszta rét (Festucetum sulcatae). A Gödöllői-dombvidék löszhátainak jellegzetes erdőtársulásai a száraz tölgyes-hárserdők (Dictamno- Tilietum) és a gyertyánelegyes mezei juharos tölgyesek (Aceri campestris-quercetum roboris), valamint a löszpusztai tatárjuharos-tölgyesek (Aceri tatarico - Quercetum) voltak, amelyeket ma a végleges kipusztulás fenyeget. A térség állatvilágáról szórványos adatok állnak rendelkezésre, legrészletesebben a madárfaunát ismerjük. Maglód fővárostól való csekély távolságának következménye a nagyfokú antropogén feltártság, a kiépülő lakó- és gazdasági övezetek az állatvilág életterét is korlátozzák. A gerincesek közül a madarak képviseltetik magukat a legnagyobb számban a térségben, legyen szó rendszeren, vagy alkalomszerűen átvonuló, téli vendég vagy költő madárfajról. A madárfajok közül megtalálhatóak olyan - e tájon ritkább - fajok, mint a darázsölyv, a holló, a fekete harkály, a guvat, a barna rétihéja és a jégmadár. Az madárvilág az erdőkben e mellett főként a tág tűrőképességű generalista fajokból tevődik össze: csuszka, cinegék, nagy fakopáncs, feketerigó, énekes rigó, erdei pinty, meggyvágó, seregély, csilpcsalp füzike, szajkó, egerészölyv, stb. A védett emlősök közül egyes denevér fajok, cickányok, pelék, a menyét, a hermelin, vadmacska és a borz viszonylag gyakori. A vadállomány a Gödöllői-dombságban telepített, jelen van a gímszarvas, őz, vaddisznó, a muflon, illetve a dámszarvas. A kétéltűek és hüllők fajai elsősorban vízfolyások mentén valamint száraz gyepekben fordulnak elő. Gyakoribb a vízisikló, a zöld és fürge gyík, a zöld leveli és erdei béka valamint a barna és zöld varangy. Ritkának számít a Gödölői-dombságban a mocsári teknős, a réz és erdei sikló, a pannon és törékeny gyík. A terület rovarvilága gazdag. A védett bogarak közül gyakoribb több futrinkafaj, valamint a szarvasbogár. 3.4.2. Tájhasználat, tájszerkezet Maglód változatos domborzati adottságokkal rendelkezik. Tájszerkezetét a domborzati jellemzőkön felül vonalas jellegű természetes és mesterséges elemek határozzák meg. Ilyen szerkezetet meghatározó elemnek tekinthetők a vízfolyások. Az egyik az Alsó-Tápió patak gyepekkel, ligetekkel kísért vonala, a másik a település belterületén eredő Maglódi 17-es csatorna néven ismert vízfolyás, mely észak-déli irányban halad keresztül a lakóterületek között is. A mesterséges elemek közül a sávos tagoltságot a 31. sz. főút és a Budapest-Szolnok vasútvonal K-Ny-i irányű vonalvezetése eredményezi. Az Alsó Tápió vízfolyása, mint a tájszerkezet egyik természetes választóvonalától észak-keleti irányban a Gödöllői dombság lankái találhatók, melyek jellemzően szántóként hasznosítottak, továbbá itt található a település összefüggő erdeje is. A település intenzíven hasznosított lakó és gazdasági területei a pataktól dél-nyugati irányban a találhatók. A vasúthoz délről a település fennmaradt mezőgazdasági művelésű területei csatlakoznak ismét. A település erdősültsége nagyon alacsony 10% körüli, aránya az országos átlaghoz viszonyítva kedvezőtlen képet mutat. Az erdőterületek mennyisége a külterületekre vetítve is csak 16%, ennek azonban tájtörténeti okai vannak, Maglód a korábbi időszakokban sem volt kiterjedt erdőkkel rendelkező település. Az összefüggő erdőként említhető meg a település északi részének domborzatilag tagolt területein elhelyezkedő Túzbereki erdő, melynek kiterjedése a tájalakulás során is őrizte formáját. Természetes honos állományait tölgyesek alkotják. Egyes részeken, különösen a széleken a telepített erdőket erdei
14 fenyő mellett jellemzően akác állományok alkotják. Az erdészeti adatszolgáltatás alapján az itteni erdők részben védelmi, részben gazdasági elsődleges rendeltetésűek. A déli területeteken a korábbiakban sem volt jellemző az erdősültség, jelenleg az M0 autóút menti területeken található erdőállomány szántó művelési ágú földrészleteken. Maglód nyugati településhatárán az egykori mezőgazdasági hasznosítást felváltották a telepített erdők, melyek elsődleges védelmi rendeltetésűek. A 2009-ben elvégzett erdőtelepítések nyomán ma fiatal faállomány helyezkedik el közel 100 m széles sávban. A felnövekvő véderdő a jövőben is fontos szerepet tölt majd be a gyorsforgalmi út zajterhelésének és légszennyezésének csökkentésében, így védve a lakóterületeket. Ezek az erdők az erdészeti adatszolgáltatás és a településszerkezeti terv szerint is erdőként jelöltek. Maglód közigazgatási területének több, mint felét 52%-át mezőgazdasági területek fedik le. A mezőgazdasági területeken belül a szántóterületek aránya kimagasló, 67%-ot tesznek ki a külterületen. A mezőgazdasági művelés többnyire a kedvező termőhelyi adottságú, Alsó-Tápiótól ÉK-re fekvő területeken, valamint a Maglódi 17-es csatorna települést elhagyó szakaszai mentén a jellemző. A szántóföldi növénytermesztés a mai napig meghatározó a településen, bár kiterjedése az elmúlt időszakban csökkent, jelentősége is visszaszorulóban van, köszönhetően a település agglomerációs helyzetének. A kivett területek evvel párhuzamosan növekedtek, melyek többnyire lakó- és gazdasági területekké alakultak. A jelenleg kivettként nyilvántartott területeken felül a hatályos övezeti és szabályozási tervek további területeket jelöltek ki lakó és gazdasági funkciók számára, melyek egy része még nem valósult meg, helyükön szántóföldi művelés folyik. Ilyenek a Wodiáner ipari park még hasznosítatlan területei, az Óhegyi-szőlők lakóterületei. Az északi részeken egybefüggő nagytáblás szántóföldi művelés folyik, parlagon maradt területek nem találhatók. A déli szegletben szintén nagytáblás (5 ha feletti) szántóföldi gazdálkodás jellemző, a területek szintén művelés alatt állnak. A lakóterületekhez kapcsolódóan, a belterülethez nyugatról csatlakozó és a Maglódi-17 csatornától keletre lévő területeken jelennek meg kisebb táblás szántóterületek. Ezen a területegységen lelhetők fel leginkább a területek felaprózódásának nyomai, A gyepterületek a Maglódi-17 csatorna menti és az északi mezőgazdasági területek tájszerkezeti egységének képezik szerves részét. A legelők domborzatilag is tagolt Rovina-dűlő, Petróczy-hegy, Túzbereki-erdő vonulatában találhatók. Rétek a vízfolyásokat kísérő tájképi és ökológiai szempontból is értékes mélyvonulatokban helyezkednek el. A vízfolyások a kísérő természetes vízparti ökoszisztémákkal, nádasokkal, nedves rétekkel, ligetes szakaszokkal a táj szerkezetének is meghatározó elemei. A rétek és legelők aránya összességében azonban nem túl magas, a település alig 6%-át fedik le. A településen a szőlőterületek, melyek kiemelt jelentőségűek voltak még a XX. sz. kezdetén szinte teljesen eltűntek, összefüggő szőlőültetvény nem található a településen. Külterületre vetítve a kivett területek 8%-os aránya ~120 ha-t tesz ki, mely az utakon, vízfolyásokon és árkokon felül, a külterületen elhelyezkedő, temetőt, vízmű területeket, továbbá néhány telephelyet jelenti elsősorban. Részletes tájszerkezeti vizsgálatot lásd.: 1. kötet - Magalapozó vizsgálat "1.12.2.2. Tájszerkezet vizsgálata, tájhasználati konfliktusok, problémák elemzése" című fejezetben.
15 3.4.3. Táji és természeti értékek, ökológiai rendszerek Maglódon táji- természetvédelmi szempontból kevés kiemelkedően értékes terület található, ezek többsége a patakokat kísérő természetes és természetszerű élőhelyek, illetve összefüggő erdőterületek, melyek a térségi és országos tervekben lehatárolt országos ökológiai hálózat részei. Országos jelentőségű védett természeti területek Maglód közigazgatási területén jelenleg nincsen országos jelentőségű védett természeti terület, azonban a település az északi részen határos a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzettel (Rendelet száma: 4/1990 (VI.18.) KöM). A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény szerint: 23. (2) E törvény erejénél fogva védelem alatt áll valamennyi forrás, láp, barlang, víznyelő, szikes tó, kunhalom, földvár. Az e bekezdés alapján védett természeti területek országos jelentőségűnek [24. (1) bekezdés] minősülnek. Maglódon is található ex lege országos jelentőségű természeti emléknek számító forrás. Ilyen a Maglódi 17-es csatorna forrása, mely a település belterületén egy magán telken ered. Natura2000 területek Maglódon Natura2000 területek nem találhatók. Helyi védett területek, egyedi tájértékek A helyi védelem jogi alapját külön önkormányzati rendelet képezheti, amely tartalmazza a védetté nyilvánított területek helyrajzi számát, a területen megengedett területhasználatot, a védelemmel összehangolható tevékenységeket és korlátozásokat, a terület védendő értékeinek megmaradását biztosító szükséges intézkedések leírását és a védelem érdekében elkülönített források és alapok megnevezését. Maglód közigazgatási területén helyi jelentőségű természetvédelmi terület és természeti emlék nem került kijelölésre. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvényben található meghatározás szerint (6., (3) bekezdés): Egyedi tájértéknek minősül az adott tájra jellemző természeti érték, képződmény és az emberi tevékenységgel létrehozott tájalkotó elem, amelynek természeti, történelmi, kultúrtörténeti, tudományos, vagy esztétikai szempontból a társadalom szempontjából jelentősége van. 6., (4) bekezdés értelmében: Az egyedi tájérték megállapítása és nyilvántartásba vétele a természetvédelem állami területi szerveinek (nemzeti park igazgatóság, illetve természetvédelmi igazgatóság; a továbbiakban együtt: igazgatóság) feladata. A tájértékek országos felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van. Az egyedi tájérték kataszter készítését a Corvinus Egyetem végzi, melynek adatai a TÉKA tajertektar.hu weboldalon megtalálhatók. A weboldalon található adatok csak tájékoztató jellegűek, nem hivatalos adatok, melyek Maglódon 63 db egyedi tájértéket tartalmaznak. Ezek közül néhány objektum műemléki oltalom alatt áll. A tájértékek közül a jelentősebbeket az V-13/a-b Értéktérkép című tervlapok tartalmazzák. Ezek az alábbiak:
16 db Jelleg 1 Temető, 1 Kastélykert, kúria 2 Kápolna 2 Gémeskút 7 Kőkereszt 2 Fasor Ökológiai hálózat 1993-ban az EU tagországai létrehozták az Európai Ökológiai Hálózat (EECONET) programját, mely kötelezi a tagországokat, hogy létrehozzák saját Nemzeti Ökológiai Hálózatuk elemeit, amelyből fölépül a Páneurópai Ökológiai Hálózat. A Nemzeti Ökológiai Hálózat elemeinek lehatárolása Az ökológiai hálózat lehatárolását a területrendezési tervek tartalmazzák, melyet a településrendezési eszközök készítése során a meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. OTrT kivonat BATrT kivonat Adatszolgáltatás szerint lehatárolt Maglód közigazgatási területén az Országos Ökológiai Hálózatba az alábbi területegységek tartoznak: Alsó-Tápió völgyében a patak mentén hosszan elnyúló, átlagosan 180 méter szélességű, természetes és természetközeli területekkel kísért ligetekkel tagolt nedves rétek, az Alsó Tápiótól ÉK-i irányban, a Gödöllői-dombvidék Tájvédelmi Körzet felé található Túzbereki-erdő és annak sávjában elhelyezkedő legelő területek, a Petróczy-hegy összefüggő legelőterületei a település Pécel menti határán lévő, a közigazgatási határon belül átlagosan 30 méter szélességű erdősáv, mely általános mezőgazdasági területfelhasználási kategóriába tartozik, azonban valós állapotát tekintve mezővédő erdősávként funkcionál A település csak az ökológiai folyosó elemével érintett. Az ökológiai folyosóba olyan többnyire lineáris kiterjedésű élőhelyek és azok láncolata tartozik, melyek alkalmasak a hálózathoz tartozó élőhelyek közötti biológiai kapcsolat biztosítására. A településen található élőhelyek a vonuló madárvilág szempontjából a kontinentális migrációs útvonal fontos részei, egyben regionális, illetve lokális jellegű migrációs útvonalak (pl. hegy- és dombvidéki állatfajok élőhely-használata a vízfolyásokban és a pusztai területeken, kétéltűek vándorlási útvonala a telelőhely és a szaporodó hely között stb.).
17 3.4.4. Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő területek A táji és természeti értékek védelmével, a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználati formákból adódó tájszerkezeti elemek megőrzésével szorosan összefügg a tájképi értékek védelme. A természeti adottságok és az emberi tevékenység nyomán kialakult sajátos arculatú táj ugyanis egyszerre tájképi érték, építészeti örökség és védendő természeti-, táji érték. A település tájképvédelmi szempontból kiemelt területei szoros összefüggést mutatnak Maglód ökológiai hálózati elemeivel, melyek az előző fejezetekben részletesen ismertetésre kerültek. A település jellegzetes adottsága, településképének fő meghatározója az Alsó-Tápió völgye, az attól északkeltre elhelyezkedő domborzatilag változatos Petróczy-hegy, Túzbereki erdő és Túzbereki-dűlő területei. A település vízfolyásait kísérő nádasokkal, mocsaras területekkel, ligeterdőkkel tarkított rétek mozaikos váltakozása, a különböző típusú élőhelyek laza szövete, nemcsak ökológiai, de tájképi szempontból is jelentős. Így a Maglódi -17 csatorna menti gyepekkel kísért területek is, melyek ugyan nem részei az ökológiai hálózatnak. A hatályos településrendezési eszközökben lehatárolásra kerültek a településkép-védelmi területek, melyek a fent említett területeket is magukba foglalják. Két övezet került megkülönböztetésre az alábbiak szerint: településkép-védelmi övezetbe: a Maglódi 17-es csatorna völgyének belterületet elhagyó part menti beépítetlen területei, valamint az Alsó-Tápiótól észak-keletre lévő beépítetlen mezőgazdasági és erdőgazdasági hasznosítású területek, II-es településkép-védelmi övezetbe a Maglódi 17-es csatorna belterületi szakaszának part menti területei tartoznak. Ez utóbbi magában foglalja a történelmi korokban kialakult település ősi magját is. 3.4.5. Terv által befolyásolt környezeti jellemzők Levegőminőség Levegőminőség-védelmi szempontból a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, a települést az 1. kategóriába sorolja. Ez Budapest és környéke légszennyezettségi agglomerációját jelenti. Ennek alapján a légszennyezettségi agglomeráció az alábbi zóna csoportokba tartozik: Zónacsoport a szennyező anyagok szerint Szén- PM10 Benzol monoxid Nitrogén- Kéndioxidioxid Talajközeli ózon PM10 Arzén (As) PM10 Kadmiu m (Cd) PM10 PM10 Nikke Ólom l (Pb) (Ni) Légszennyezettségi agglomeráció 1. Budapest és környéke E B D B E O-I F F F F B PM10 benz(a) - pirén (BaP) A 4/2002-es rendelet alkalmazásában zónacsoport vagy zónatípus (a továbbiakban együtt: zónacsoport) a légszennyezettség alapján kijelölt olyan területegységet jelent, amelyen belül a környezetvédelmi hatóság által meghatározott helyen, a szennyező anyag koncentrációja tartósan
18 vagy időszakosan a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 5. mellékletében meghatározott tartományok valamelyikébe esik. Ezek a következők: 1. A csoport: agglomeráció: az Lvr. szerint. 2. B csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határértéket és a tűréshatárt meghaladja. Ha valamely légszennyező anyagra tűréshatár nincs megállapítva, de a területen e légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szint meghaladja a határértéket, a területet ebbe a csoportba kell sorolni. 3. C csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték és a tűréshatár között van. 4. D csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső vizsgálati küszöb és a levegőterheltségi szintre vonatkozó határérték között van. 5. E csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a felső és az alsó vizsgálati küszöb között van. 6. F csoport: azon terület, ahol a levegőterheltségi szint az alsó vizsgálati küszöböt nem haladja meg. 7. O-I csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket. 8. O-II csoport: azon terület, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a hosszú távú célként kitűzött koncentráció értéket. 9. Az alsó és felső vizsgálati küszöbérték meghatározása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló jogszabály szerint történik. A fentiek szerint a Budapest és környéke területi zóna erősen szennyezett elsősorban NO2, PM10 tekintetében. A zónába sorolás a tervezési területre nem ad értékelhető adatot, ugyanis a zónán belüli átlagot jeleníti meg. Az agglomerációban a légszennyezés megállapítására a mérőhálózat hivatott, mely folyamatosan végrehajtja a légszennyezettség méréssel történő ellenőrzését. Az országban és így az agglomerációban is a levegőminőség mértékének, tér- és időbeli alakulásának megállapítása telepített mérőhálózati keretek között történik. Maglódon és környékén sem állandó, sem időszakos légszennyezettség mérés nem történik. A területhez legközelebb eső mérési pontok Százhalombattán, Budapesten, valamint Cegléden találhatók. Üzemi eredetű légszennyezés A település ipari tevékenysége nem jelentős. Az üzemi jellegű légszennyezés tekintetében a Levegőtisztaság-védelmi Információs Rendszer (LAIR) adatbázisba önbevallás alapján bekerülő telephelyek esetében adódik kibocsátás. Az alábbi táblázatban szerepelnek a bejelentett, potenciális szennyező anyag kibocsájtók, melyek esetében határérték megállapítás vagy légszennyező pontforrás működési engedélyének kiadása kapcsán hatósági határozat született. telephely név Auchan Magyarország Kft üzemanyagtöltő állomás Galvanizálo Ipari Szövetkezet felületkezelő üzem BAUHAUS SZAKÁRUHÁZAK Kereskedelmi Bt. határozat légszennyező pontforrások működési engedély kérelme telephelyén üzemelő helyhez kötött légszennyező forrásokon kibocsátott légszennyező anyagok határértéke légszennyező pontforrások működési engedélye, valamint kibocsátási határértékeinek megállapítása helyhez kötött légszennyező pontforrás működési engedélye, valamint kibocsátási határértékeinek megállapítása
19 Az önbevalláson alapuló emissziós adatok alapján az ipari szennyezés főleg a szilárd anyag (por), nitrogén-oxidok és szén-monoxid, valamint a sósav és egyéb szervetlen gáznemű klór vegyületek kibocsátásában jelentkezik. A közigazgatási területen található egyéb üzemi tevékenységet végző telephelyek kibocsájtása ellenőrzött keretek között, kibocsájtási határértékek megállapítása alapján történik. Közlekedési eredetű légszennyezés Maglód területen a fentieken túl jelentős kibocsátást okozó, bejelentett helyhez kötött légszennyező forrás nem található, így a levegőminőséget a közúti forgalom határozza meg. A közlekedési eredetű emissziót jellemzően szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxidok és telítetlen szénhidrogének alkotják. Ezek közül a telítetlen szénhidrogének közvetlenül az utak környezetében rakódnak le. A településen áthaladó 31-es számú főút vonalas légszennyező forrásnak tekinthető, melynek környezeti terhelése, levegőszennyezése forgalmából adódóan jelentős, így feltételezhetően a megengedettnél magasabb a szén-monoxid, kén-dioxid, nitrogén-oxid, valamint a szálló és ülepedő por koncentrációja. Hasonló a helyzet a 3111-es út esetében, mely bár kisebb forgalmat bonyolít, azonban átszeli a település belterületét, ennek következtében az út menti lakóterületeken a közúti forgalom számottevő légszennyezés-terhelést okoz. Diffúz légszennyezés Jelentős légszennyező forrás a felületi poremisszió, mely elsősorban a laza feltalajú (finomhomokos) mezőgazdasági területekről (elsősorban Maglód erdőben szegényebb részein), másodsorban a növényzettel nem fedett, nem portalanított felületekről (földutak, burkolatok, stb) származik. A szántók nagyfokú porterhelése elsősorban a nagytáblás kialakításuknak köszönhető. Az egybefüggő nagytáblás parcellák között nincsen tagolás, fizikai elválasztás, hiányoznak a dűlőutak menti fásítások, cserjesávok, melyek csökkentenék a deflációt, porterhelést. Valószínűsíthető, hogy térségi szinten a légszennyező komponensek közül nem a füstgázok és egyéb légneműek mennyisége és minősége okoz problémát, hanem az iménti forrásokból származó szálló por mennyiségének mérséklése elsődleges védelmi feladat, tekintettel az imissziós felületek minőségére, az erdős fás területek (~15%) arányaira. Lakossági, fűtésből eredő légszennyezés A településen a gázvezeték a belterület szinte valamennyi utcában kiépítésre került, így valamennyi ingatlannak megvan a lehetősége a rákötésre. A település lakásállományának 95%-a rendelkezik gázellátással. Az utóbbi években azonban megfigyelhető, hogy egyre több ingatlan a hagyományos tüzelőanyagot is felhasználja fűtési célra, energiatakarékossági okokból, mely a légszennyezést kedvezőtlen irányban befolyásolja.