A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 48. sz. iránymutatása A közjegyzői vizsgáról módosításokkal egységes szerkezetben 1 A közjegyzői vizsga célja 1. A közjegyzői vizsga (a továbbiakban: vizsga) alkalmával a vizsgázó a szakmai felkészültségéről, a közjegyzői ismeretekben való jártasságáról ad számot. 2. A vizsga fakultatív, az arra való felkészülés egyéni. A közjegyzői vizsga tárgya 3. (1) A vizsga négy témakörből áll: 1. a közjegyzőkről szóló törvény rendelkezései, a közjegyzőség története, etikai szabályok 2. a közjegyzői okirat és tanúsítvány, a kapcsolódó anyagi jogszabályok, a közjegyzői nyilvántartások, nemzetközi joghatóság 3. a hagyatéki és egyéb nemperes eljárások, a kapcsolódó anyagi jog, ügyviteli, levéltári szabályok 4. a fizetési meghagyásos eljárás és annak végrehajtása (2) 2 A vizsga adatbázisa (kérdések) nyilvános, az bármely érdeklődő számára hozzáférhető a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) honlapján. (3) A vizsga adatbázisát - a jogszabály- és joggyakorlat változás miatt - a Magyar Országos Közjegyzői Kamara Oktatási Bizottsága (a továbbiakban: MOKK Oktatási Bizottság) - az általa felkért közjegyzők, közjegyző-helyettesek, a MOKK Jogi Irodája, a MOKK Etikai Bizottsága és a MOKK Levéltára segítségével - folyamatosan fejleszti és aktualizálja. A MOKK Elnöksége minden naptári év első ülésén - a MOKK Oktatási Bizottság előterjesztése alapján - meghatározza a vizsga adatbázisának témaköreit, az egyes témakörök részét képező vizsgakérdések számát és egy vizsga-kérdéssorban történő előfordulásuk arányát, valamint azok esetleges módosításait. A közjegyzői vizsgára való jelentkezés feltételei 4. (1) A közjegyzői vizsgára bárki jelentkezhet, aki a) közjegyzőhelyettesi, vagy egyéb jogi szakvizsgához kötött munkakörben legalább két év szakmai gyakorlatot szerzett és ennek fennállására vonatkozóan a jelentkezés során nyilatkozatot tett, valamint b) a vizsgadíjat megfizette és ezen feltételek fennállását a MOKK Oktatási Bizottsága felé megfelelően igazolta. 1 Az iránymutatást az egyes MOKK iránymutatások módosításáról szóló 55. számú MOKK iránymutatás módosította. Az iránymutatást 2015. április 22-i hatállyal az egyes MOKK iránymutatások módosításáról szóló 67. számú MOKK iránymutatás módosította. 2 Megállapította a 67. számú MOKK iránymutatás 4. (1) bekezdése 2015. április 22-i hatállyal. 1
5. (1) A különböző munkakörökben szerzett szakmai gyakorlatok idejét össze kell adni, és együttesen kell figyelembe venni. (2) A szakmai gyakorlat megkezdése után a vizsgára való jelentkezés szempontjából a vizsgázó kérelmére legfeljebb 1 hónap tartamáig be kell számítani a szakmai gyakorlat idejébe azt az időt, amely alatt a vizsgázó ténylegesen nem végzett szakmai tevékenységet az alábbi ok miatt: a) táppénzes állomány és/vagy b) szülési szabadság, gyermekgondozási díj (segély) igénybevétele. (3) A (2) bekezdés szerint beszámított időtartamok együttesen sem haladhatják meg az 1 hónapot. (4) A szakmai gyakorlat tartamára vonatkozó adatokat az 5/1991. IM rendelet 3. -ában felsorolt szervek igazolják. 6. (1) A vizsga díjköteles, díja 25.000 Ft, amely díj a vizsgára történő regisztrációval egyidejűleg fizetendő, a MOKK által megjelölt számlára. (2) A vizsga a díj ismételt megfizetése mellett korlátlan számban ismételhető. Amennyiben a vizsga megismétlésére a 17. (2) bekezdésében foglaltak szerint kerül sor, az így ismételt vizsga díjmentes. Jelentkezés a vizsgára 7. 3 A jelentkezés a MOKK honlapján közzétett elektronikus regisztráció útján történik. A vizsgára jelentkező az adott vizsganapra kitűzött vizsgák közül csak egy vizsgára jelentkezhet. 8. 4 A MOKK Elnöksége bármikor kitűzhet vizsgát a jelentkezők számának függvényében. Adott vizsganapon egyidejűleg 10-15 jelentkező vizsgázhat, amely jelentkezőket a MOKK Oktatási Bizottsága jelentkezésük sorrendjében sorolja be vizsgaidőpontra. 9. (1) A vizsgázó 10.000 Ft halasztási díj befizetése mellett egy alkalommal a vizsga elhalasztását kérheti. (2) A vizsgázó a halasztási díj megfizetésével egyidejűleg újabb vizsgaidőpontra jelentkezhet. 10. A MOKK Oktatási Bizottsága a vizsga kitűzésére vonatkozó hirdetményt a MOKK honlapján teszi közzé. A MOKK Oktatási Bizottsága és a Vizsgabizottság 11. A vizsga szervezésével, a vizsgára bocsátással kapcsolatos feladatokat a MOKK Oktatási Bizottsága, magát a vizsgáztatást a MOKK Vizsgabizottsága látja el. 12. (1) A Vizsgabizottság 3 főből áll, elnöke (vizsgabiztos) közjegyző, akit a Választmány kifejezetten e célból jelöl ki. A MOKK Választmánya ciklusonként - területi kamarákból - 15 vizsgáztató közjegyzőt választ, amelyből eseti jelleggel 1 fő látja el a vizsgabiztosi feladatokat, amely a) a vizsgázó személyazonosságának ellenőrzéséből, b) a szoftvernek a kérdéssor generálására adott utasításokból és a vizsga megnyitásából, valamint c) a vizsga lezárásából és a jegyzőkönyvek hitelesítéséből tevődik össze. (2) A vizsgabiztos a feladatkörét a MOKK Informatika által kifejlesztett számítógépes háttérprogram alkalmazásának segítségével látja el és valamennyi részfolyamatot elektronikus aláírásával aláírja. 3 Megállapította a 67. számú MOKK iránymutatás 4. (2) bekezdése 2015. április 22-i hatállyal. 4 Módosította az egyes MOKK iránymutatások módosításáról szóló 55. számú MOKK iránymutatás 2
(3) A Vizsgabizottság további tagja egy, a MOKK Oktatási Bizottság közjegyző tagja (rotációs elv szerint), akinek feladata a vizsgabiztos munkájának támogatása, valamint a MOKK Informatika egy alkalmazottja, aki a számítógépes háttér üzemszerű működését felügyeli. A közjegyzői vizsga menete 13. A vizsga a MOKK Oktatási Bizottsága által kijelölt és a MOKK Informatika által megfelelőnek minősített helyszínen tehető le, a MOKK Informatika által kifejezetten erre a célra fejlesztett szoftver alkalmazásával. A vizsga alapjául szolgáló szoftver és az adatbázis a MOKK tulajdonát képezi. 14. (1) A vizsgázó a Vizsgabizottság két közjegyző tagjának jelenlétében a közjegyzői tevékenységgel kapcsolatos elektronikus kérdéssort tölt ki számítógép segítségével. A kérdéssor témakörönként meghatározott számú, az adatbázisból a szoftver által véletlenszerűen generált kérdéseket és az azokhoz tartozó válaszlehetőségeket tartalmazza. A kérdéssor vizsgázónként eltérő összetételű. A válaszlehetőségek közül egyértelműen egy a helyes. A vizsgázónak az általa helyesnek ítélt válaszlehetőséget kell megjelölnie. A helyes válasz 1 pontot ér, a helytelen válasz és megválaszolatlan kérdés 0 pontot ér. 15. A vizsga a vizsgabiztos elektronikus utasítása alapján a támogató szoftver segítségével minden munkaállomáson egyszerre indul. 16. (1) Az írásbeli feladatsor megoldása során kérdésenként 2 perc áll a vizsgázó rendelkezésére ahhoz, hogy az általa helyesnek ítélt választ megjelölje. A kérdésenként 2 percből álló időkeretet a vizsgázó egyéni döntése alapján használja fel a vizsgakérdések megoldására. (2) A már megjelölt válasz a továbbiakban nem javítható; a megválaszolt kérdés és a kapcsolódó válaszok a jelölést követően inaktívvá válnak. A feladatsor megoldása során a vizsgázó az általa helyesnek ítélt válasz adását elhalaszthatja; az így meg nem válaszolt kérdéseket az időkereten belül bármikor megoldhatja. A vizsga befejezését a vizsgázó kezdeményezi, a VÉGE szövegnek a számítógépes felületen elhelyezett panelre történő begépelésével, vagy amennyiben a rendelkezésre álló idő letelt, a vizsgabiztos valamennyi munkaállomáson a támogató szoftver segítségével inaktívvá teszi a feladatsort. 17. (1) A vizsgázó a vizsgán segédanyagot nem használhat, mappát, táskát, mobileszközt stb. nem tarthat magánál. Ezen tárgyait, különösen kikapcsolt mobiltelefonját köteles a vizsga megkezdése előtt a vizsgabiztos felhívására munkaállomásától elkülönítetten elhelyezni. Amennyiben a Vizsgabizottság észleli, hogy a vizsgázó a felhívás ellenére meg nem engedett eszközt tart magánál, az a vizsgázó kizárását vonja maga után, függetlenül az eszköz tényleges használatától. (2) A vizsgabiztos a vizsgát rendkívüli körülmény bekövetkezte esetén a támogató szoftver segítségével bármikor felfüggesztheti. A rendkívüli körülmény beálltát és abból eredően a vizsga esetleges folytatását a Vizsgabizottság az eset összes körülményeinek figyelembe vételével dönti el. Amennyiben a felfüggesztett vizsgát nem lehet folytatni, az valamennyi vizsgázó tekintetében érvénytelennek minősül; ebben az esetben a vizsgázók a díj ismételt megfizetése nélkül tehetik le az újabb vizsgát. 18. A vizsga időtartama alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget 1 alkalommal elhagyhatja, egyszerre azonban csak 1 vizsgázó tartózkodhat a vizsgahelyiségen kívül. Ennek tényét a Vizsgabizottság a vizsgáról készült jegyzőkönyvben rögzíti. A vizsgahelyiségen kívül töltött időt a vizsgázó elveszti, ezzel a kérdéssor megoldására rendelkezésre álló ideje csökken. 19. (1) A vizsga befejezését követően a program azonnali eredményt ad: a vizsga eredményes, ha a vizsgázó az elérhető pontok legalább 70%-át megszerezte. 3
(2) Ha a vizsgázó az (1) bekezdés szerinti százalékos arányt nem éri el, a Vizsgabizottság megállapítja, hogy a vizsgázó a közjegyzői vizsgán nem felelt meg. 20. (1) Az eredményes vizsga 70-85% között megfelelt, 85% felett jól megfelelt minősítést kap. 21. A vizsgán elért eredmény a közjegyzői pályázat benyújtásakor a külön iránymutatásban rögzítettek szerint beszámítandó. A vizsgával szerezhető pontok számát a Magyar Országos Közjegyzői Kamara 11. sz. iránymutatása (a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról) szabályozza. Oklevél 22. (1) Az eredményesen letett közjegyzői vizsgáról oklevelet kell kiállítani. (2) Az oklevelet a Vizsgabizottság elnöke és másik közjegyző tagja aláírja és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bélyegzőjével látja el. (3) Ha az oklevél elveszett, megsemmisült vagy megrongálódott, a kamara az oklevél pótlására tanúsítványt állít ki. Jegyzőkönyv 23. (1) A vizsgáról a szoftver segítségével a vizsga lezárását követően jegyzőkönyvet kell készíteni, és ebben fel kell tüntetni a) a vizsgázók személyi adatait, a Vizsgabizottság tagjainak nevét, b) a vizsga helyét és időpontját, c) a vizsgázó által a vizsgán elért százalékban kifejezett eredményt, d) a vizsgán bekövetkezett, esetleges rendkívüli eseményt. (2) A jegyzőkönyvet a Vizsgabizottság elnöke és másik közjegyző tagja, valamint a vizsgázó is aláírja és a Vizsgabizottság a Magyar Országos Közjegyzői Kamara bélyegzőjével látja el. 24. A vizsga teljes iratanyagát a kamara őrzi, a vizsgáról készült jegyzőkönyv másolatát megküldi a minisztériumnak. Záró rendelkezések 25. (1) Ezen iránymutatás 2013. február 20. napján lép hatályba. Az iránymutatás hatálybalépésével a MOKK 12. számú iránymutatása hatályát veszti. 26. (1) Jelen iránymutatás hatályba lépésével a MOKK 11. számú iránymutatása (a közjegyzői állások pályázatainak elbírálásánál irányadó szempontokról) akként módosul, hogy 3. pontjának címe helyébe a Tudományos eredmény, közjegyzőjelölti, -helyettesi vizsga, vagy közjegyzői vizsga szöveg kerül. (2) Jelen iránymutatás hatályba lépésével a MOKK 11. számú iránymutatása 3.2. pontjának első mondata helyébe az alábbi szöveg kerül: 3.2. A 2013. február 15. napját megelőzően letett közjegyzőjelölti, -helyettesi vizsga megfelelt minősítés esetén részvizsgánként 4 pontot, a jól megfelelt minősítés esetén részvizsgánként 6 pontot ér. A 2013. február 15. napját követően letett közjegyzői vizsga megfelelt minősítés esetén 1-16 pontot, a jól megfelelt minősítés esetén 17-24 pontot ér, ahol a 70%-os vizsgaeredmény 1 pontot, 71-85% között minden további 1% plusz 1 pontot, 86-99% között minden további 2% plusz 1 pontot, míg a 100%-os vizsgaeredmény 24 pontot ér. A közjegyzői pályázat benyújtási határidejének időpontját megelőző 3 évnél régebbi vizsga esetén a pályázat elbírálásánál a vizsgáért az egyébként adható pontok 50%-át lehet figyelembe venni, míg ugyanezen időponttól számított 6 évnél régebben letett vizsga a pontozásnál nem vehető figyelembe. Ha a pályázó mindkét típusú vizsga letételét igazolja, 4
úgy annak a vizsgának az eredménye vehető figyelembe, amelyik magasabb pontszámot eredményez. Budapest, 2013. február 11. Dr. Tóth Ádám a MOKK elnöke 5