Intézményfejlesztési Terv (01 016) 1. kötet Helyzetelemzés Győr, 01. április
Tartalomjegyzék 1 Az Egyetem létrejötte és küldetése... 3 Az előző Intézményfejlesztési Terv céljainak értékelése... 5.1 Stratégiaalkotás rendszere a Széchenyi István Egyetemen... 5. A Széchenyi István Egyetem Intézményfejlesztési Tervének (007 011) értékelése... 6 3 Az intézmény helyzete... 7 3.1 Társadalmi és gazdasági környezet értékelése... 7 3.1.1 Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása... 7 3.1. Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása... 8 3.1.3 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása... 9 3.1.4 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása... 9 3.1.5 Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása... 10 3.1.6 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában... 1 3. Képzési tevékenység értékelése... 13 3..1 Képzési portfolió értékelése... 13 3.. A szakmai gyakorlati képzés értékelése... 9 3..3 Felnőttképzési tevékenységek értékelése... 34 3..4 Képzésfejlesztési tevékenység értékelése... 36 3..5 Képzési eredményesség értékelése... 38 3..6 Nemzetközi dimenzió értékelése... 43 3..7 Tehetséggondozás értékelése... 46 3.3 K+F+I tevékenységek értékelése... 48 3.3.1 Kutatási portfolió értékelése... 48 3.3. K+F kapacitások értékelése... 51 3.3.3 K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése... 55 3.4 Intézményirányítás értékelése... 57 3.4.1 Intézmény irányítási folyamatok, eszközök értékelése... 57 3.4. A gazdálkodási tevékenység értékelése... 59 3.4.3 Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése... 6 3.4.4 Infrastruktúra menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése... 65 3.4.5 Humánerőforrás értékelése... 68 3.4.6 Intézményi szolgáltatások értékelése... 7 3.5 Az intézmény versenytárselemzése... 74 3.6 Gazdasági, társadalmi hatások értékelése... 77 3.7 Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése... 85 3.8 Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése... 86 Melléklet... 90
1 Az Egyetem létrejötte és küldetése A Széchenyi István Egyetem a Felső Dunántúl (Nyugat Dunántúl és Közép Dunántúl régió együtteseként használjuk a következőkben) meghatározó felsőoktatási intézménye, fő profilját, a térségben kiemelten a műszaki és járműipari ágazatot tekintve egyedülálló. A térség elsősorban gépipari súlypontú, és a magas szintű termelőtevékenységre alapozó gazdaságát és ennek társadalmi, intézményi környezetét az Egyetem egyedülálló, gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki. A Széchenyi István Egyetem a Felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 001. évi XCI. törvény rendelkezései alapján a Magyar Köztársaság Országgyűlése által létrehozott felsőoktatási intézmény, költségvetési szerv. A Széchenyi István Egyetem a Felső Dunántúl vezető műszaki felsőoktatási intézménye, melyet a két régió ipara által támasztott igények hívtak életre. 1963 ban Győrött egy új műszaki egyetem létesítését rendelték el, 1966 ban azonban főiskola alapításában egyeztek meg az ország vezetői (1018/1968 (VI.4) sz. Minisztertanácsi Határozat). Az új főiskola egy szegedi és három budapesti intézmény integrációjának eredményeképpen jött létre és költözött az új győri campusra. Az eredeti tervekből első lépésben négy tanulmányi épület, laboratóriumok, étterem és három kollégium valósult meg. 1974. szeptember 13 án kezdete meg első tanévét a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (KTMF), majd annak teljes kiépülése 1977 ben fejeződött be. 1986 tól Széchenyi István (SZIKTMF) nevét viseli. A név 90 től Széchenyi István Műszaki Főiskolára (SZIMF), 9 től pedig Széchenyi István Főiskolára (SZIF) változik. 00. január 1 jétől Győr Önkormányzata és a gazdasági szereplők által támogatottságot élvezve az intézmény egyetemi rangot kapott és Széchenyi István Egyetemként (SZE) működik tovább. 1 A tradicionális műszaki képzés mellett az intézmény képzési palettája folyamatosan bővült. 1995 ben megindult az egészségügyi, a jogi (az ELTE győri tagozatán), valamint a társadalomtudományi képzés. A Zeneakadémia győri tagozatának integrálódásával 1996 ban a zeneművészeti oktatás is megjelent. 1998 ban gazdálkodási szakon megindult az egyetemi képzés, 00 től pedig önálló jogi képzéssel folytatódott az oktatási szervezet bővítése. 004 ben a Multidiszciplináris Társadalomtudományi, majd 005 ben a Multidiszciplináris Műszaki Doktori Iskolák akkreditációja történt meg és kezdődött el a doktori képzés. 008 ban az előbbi különvált Regionális és Gazdaságtudományi, illetve Állam és Jogtudományi Doktori Iskolára. Az Egyetem oktatási és kutatási területei a térségben található országosan és nemzetközi szinten is meghatározó járműiparra, az infrastruktúra fejlesztésre és működtetésre, valamint az ezen szektorokban is működő vállalatok menedzsmentjére, nemzetközi együttműködéseire támaszkodnak, de újszerűen kapcsolódnak a regionális fejlesztéshez, a közszolgáltatásokhoz, valamint a művészeti tevékenységekhez. Napjainkra a hallgatók 13 felsőoktatási szakképzés, 1 bolognai rendszerű alapképzési, 19 mesterszak és osztatlan egységes képzés közül választhatnak. Célunk, hogy a kiemelkedő eredmények elérésére képes hallgatóink számára olyan szakmai és tudományos kurzusokat működtessünk, amelyek lehetővé teszik a egyetemi tananyagon túlmutató ismeretek 1 www.sze.hu 3
megszerzését. Így a három doktori iskolában (hat tudományterületen) mélyülhetnek el a tudományos kutatás rejtelmeiben és 14 szakirányú továbbképzésben gyarapíthatják ismereteiket. Jellemző, hogy az Egyetemen tanuló hallgatók létszáma évek óta nő, a végzett hallgatók elhelyezkedési aránya kiváló. Az Egyetem vonzáskörzete jórészt a Balatontól északra elhelyezkedő felső dunántúli térség, azonban egyre inkább növekszik az érdeklődés Szlovákia magyarlakta térségeiből is az Egyetemen folyó képzés iránt. Szintén nő elsősorban műszaki területen a más térségből érkező fiatalok száma. Az intézmény szorosan kapcsolódik Budapest után a második legnagyobb jövedelem termelő potenciállal rendelkező Győr város és a régió gazdaságához. Az Egyetem gazdasági szereplőkkel, autóipari, gépipari és elektronikai gyártókkal, valamint azok beszállítóival (pl. Audi Hungaria, Rába, GM Powertrain, Nemak, Lear Hungary, Suzuki, Ajkai Elektronika, LuK) kialakított kapcsolatai széleskörűek. A Széchenyi István Egyetem küldetése A Széchenyi István Egyetem a 1. századi Magyarország elsőként létrejött egyetemeként a felsődunántúli térség gazdaságának és közszolgáltató szférájának humán erőforrás utánpótlás és továbbképzési igényének első számú kiszolgálója kíván lenni. A két tervezési statisztikai régió elsősorban járműipari súlypontú, magas szintű termelőtevékenységre alapozó gazdaságát és ennek társadalmi, intézményi környezetét az Egyetem egyedülálló, gazdasági és társadalmi partnereivel fenntartott intenzív partneri kapcsolatai révén kialakított, adekvát képzési és kutatási kínálattal szolgálja ki. A követelményeknek való folyamatos megfelelés érdekében az Egyetem a működését és közismertségét megalapozó műszaki képzési hagyományok további erősítését, kiemelkedő kutatási eszközparkja fenntartását és bővítését, valamint műszaki, informatikai, gazdaság, társadalom, jog, közigazgatás, illetve szociális és egészségtudományi és művészeti területeken kifejtett tevékenységének multidiszciplinaritást előtérbe helyező továbbfejlesztését kiemelt fontosságúnak tartja. A prioritásokra alapozva a régiókban egyedülálló képzési és kutatási kínálattal szolgálja az elsősorban gépipari súlypontú, termelő tevékenységre alapozó felső dunántúli gazdaságot és ennek társadalmi, intézményi környezetét. Oktatási tevékenysége során hallgatói számára magas szintű, alkalmazható, szakmai biztonságot adó gyakorlatorientált képzést, valamint emberi tartást és alkalmazkodó készséget nyújt. Kutatási tevékenységével és nemzetközi kapcsolatrendszere révén biztosítja az élenjáró tudományos eredményekkel való naprakész lépéstartást és kutatási főirányai területén nemzetközi szintű eredményekre is képessé válik. Szolgáltatásain és közösségi szerepvállalásán keresztül a regionális tudásgazdaság fejlődésének elismert kezdeményezője, támogatója kíván lenni, miközben aktív szerepet vállal Győr és térsége kulturális, tudományos és sportéletének gazdagításában. A küldetése érdekében: A változó munkaerő piaci igényeket flexibilisen követni képes releváns képzési kínálatot tart fenn magas módszertani színvonalon, és felkészül az egész életen át tartó tanulás erősödő trendjéből adódó kihívásokra; Átgondolt humán erőforrás programot valósít meg az intézményi tudás és a tudományoskutatói képességek szinten tartása, illetve fejlesztése érdekében. Doktori iskolái és más SZE Intézményi Stratégia Egyetem a társadalmi, gazdasági igények szolgálatában. 009. 4
tudományos, művészeti műhelyei révén szisztematikusan fejleszti oktatói és kutatói karának tudományos és művészeti felkészültségét; Fokozza az oktatási és kutatási együttműködések hatékonyságát az intézményi kompetenciák fejlesztésével és a szervezet válaszkészségének növelésével; Kiemelten törekszik a hallgatók minőségi kiszolgálására tanulmányaik során (elsősorban az oktatási minőség és hallgatói szolgáltatások területén). Professzionális életútjuk során szakmai felkészültségük folyamatos fejlesztéséhez megfelelő képzési kínálatot nyújt; Aktív forrásszerző tevékenységet folytat a fejlesztési céljainak megvalósításához szükséges erőforrások megszerzése érdekében kutatási szolgáltatások nyújtásával, valamint hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek kihasználásával. Tudatában van a felelősségnek, hogy az egyetemfejlesztési, illetve kutatási források ésszerű és hatékony felhasználásával a jövő fenntartható egyetemének feltételeit kell megteremteni. Az előző Intézményfejlesztési Terv céljainak értékelése.1 Stratégiaalkotás rendszere a Széchenyi István Egyetemen A stratégiaépítés jelentős múltra tekint vissza az intézményben, hiszen az egyetemmé válás is átfogó intézményi stratégiára épült, amelynek gyökerei a kilencvenes évek elejétől erednek. Fokozatosan és tudatosan épült fel az intézmény, megteremtve a működés tereit, kialakítva a többoldalú oktatási profilját, s egyben erősítve a külső és belső kapcsolatait. A SZE először 1995 ben még Főiskolaként határozta meg a fejlesztési irányokat, területeket, közép és hosszú távon egyaránt. 1995 1998 között az intézményi stratégiát rövid, általános leírás keretében összegezte, bár már akkor is sor került bizonyos területeken konkrét stratégiai tervezésre. Az 1998 ban elfogadott Intézményi Stratégiai Terv arra fókuszál, hogy Győr és régiójában élő fiatalok számára kínáljon széleskörű továbbtanulási lehetőséget, a képzési formák teljes vertikumában, megcélozva az egyetemmé válás feltételeinek megteremtését. A stratégiai tervben foglaltak maradéktalan teljesítésének (szakstruktúra, humánerőforrás fejlesztés, intézményi működési modell kialakítása, tudományos kutatási programok erősítése, erőforrások koncentrált felhasználása) eredményeként 00. január 1 től egyetemi rangra emelkedett az intézmény. Az intézmény 00 ben először, majd a 007 decemberében másodszor dolgozta ki az Intézményfejlesztési Tervét. Az utóbbi keretében a korábbi dokumentumot felülvizsgálták, és annak alapján új fejlesztési tervet készítettek. Azóta az időközben felmerült, fontosabb intézményi stratégiai változásokat külön stratégiai tervben rögzítik. Az átfogó intézményi önértékelést 009 ben a MAB számára az akkreditáció keretében végezték el. A 009 013 közötti időszakra vonatkozó stratégiai terv végrehajtásával összefüggésben (a MAB önértékelést is felhasználva) éves stratégiai munkatervet is készítettek, melyet 010. áprilisban fogadott el a Szenátus. A dokumentum által elfogadott minőségfejlesztési program és stratégiai munkaterv összegzi az egyes stratégiai célokhoz rendelt feladatokat, a feladatvégzés módszerét, a fő felelősöket, a részfeladatok felelőseit, a határidőket, valamint azt, hogy az adott feladat kapcsolódike valamely jelenlegi pályázathoz, projekthez. 5
A jelenlegi stratégia nagyban épít az intézmény által korábban megfogalmazott stratégiai dokumentumokra, különös tekintettel az IFT ben megjelölt irányokra. A hazai felsőoktatás jövőbeli lehetőségeit jelentősen befolyásoló politikai, gazdasági és demográfiai folyamatok, a 009 tavaszán lezajlott akkreditációs eljárás eredményei és tapasztalatai egyaránt szükségessé tették a stratégia átdolgozását, illetve az érvényben lévő IFT legfontosabb céljainak kiemelését, súlypontjainak újragondolását. A stratégia jobb kommunikálhatóságának, ezáltal szélesebb körű megismertetésének igénye pedig megköveteli egy, az IFT dokumentumnál egyszerűbben kezelhető, koncentráltabb forma alkalmazását. Az átfogó intézményi stratégia tervezésébe az Egyetem valamennyi hivatalos fóruma bekapcsolódott. Az egyes iterációs lépésben megfogalmazott vélemények értékelését, figyelembe vételét a Stratégiai és Fejlesztési Igazgató koordinálta. A Szenátus a döntés előtt több olvasatban vitatta meg a tervezetet. Az intézményi stratégia elsősorban alapelveket, fő fejlesztési irányokat és hangsúlyokat deklarál. Ezek megvalósítását biztosító konkrét célok, lépések, eszközök, illetve a stratégia megvalósításának folyamatát értékelő indikátorok rendszerét a továbbiakban kialakítandó, az egyes funkcionális (oktatásfejlesztési, tudományos és K+F+I, valamint szolgáltatási) és szervezeti (szervezetfejlesztési, intézményfejlesztési, valamint kapcsolatfejlesztési) területeket részletező részstratégiák határozzák meg. A stratégiai terv megvalósulásának értékelését az indikátorok segítségével a Stratégiai és Fejlesztési Igazgatóság folyamatosan végzi. A Szenátus ennek alapján évenként dönt az IFT felülvizsgálatáról, szükséges korszerűsítéséről. A monitoring a fejlesztési folyamat szerves része. Működésének feltétele a folyamatos önértékelés, a teljesítmény értékelési rendszer, illetve mindazok a szabályzatok, azok a szükséges módosítások, amelyek az egyetemi rendszer működését szabályozzák, annak kereteit meghatározzák, ill. a kialakítás alatt lévő vezetői információs rendszer. A stratégiai célok definiálásának folyamata a SZE n is a klasszikus fázisok stratégiai tervezés, megvalósítás, monitoring, értékelés, beavatkozás egymást kísérő elemeiből áll. Az intézmény kialakított egy stratégiai céltérképet is, melynek elemei a Balanced Scorecard módszerének megközelítéséhez igazodnak. A stratégiára épülő fejlesztés továbbra is jelen van az új Egyetem életében. Ennek példája a teljes képzési vertikum kiépítése és ennek keretében került sor a doktori iskolák megszervezésére és akkreditációjára. A kibővült képzési feladatokhoz önerőből és pályázati forrásokból elkezdődött az egyetemi infrastruktúra fejlesztése. Az új épületek (Új Tudástér, Építész műteremház, Könyvtár, Hallgatói Irodaház) megvalósítása, laboratóriumok felújítása, eszközparkjának korszerűsítése, új kollégium kialakítása, a régiek tervszerű felújítása, az informatikai hálózat folyamatos korszerűsítése, a szakkollégiumok működési feltételeinek megteremtése a legfontosabb eredményei a tervszerű munkának.. A Széchenyi István Egyetem Intézményfejlesztési Tervének (007 011) értékelése A Széchenyi István Egyetem 007 011 es időszakra vonatkozó Intézményfejlesztési Tervének részletes értékelő táblázatát a Melléklet tartalmazza. 6
3 Az intézmény helyzete 3.1 Társadalmi és gazdasági környezet értékelése 3.1.1 Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása Bár a Széchenyi István Egyetem a Nyugat Dunántúl régióban helyezkedik el, közvetlen vonzáskörzete a Közép Dunántúl régióra is kiterjed, így az intézményi környezet vizsgálatának tárgyát e két régió képezi. Az érintett régiók gazdasági helyzetét vizsgálva megállapítható, hogy azok a hazai régiók középmezőnyében helyezkednek el. 007 009 közötti adatok alapján a megfigyelt régiók országos szinten 9 10% közötti részesedéssel bírnak. 009 ben Nyugat Dunántúl a hazánkban előállított bruttó hazai termék (GDP) 9,3% át képviselte, ami.377.50 millió forintnak felel meg. A vizsgált évben Közép Dunántúl a hazai GDP 9,1% át állította elő (.340.534 millió forint), maga mögé utasítva ezzel Dél Dunántúlt, Észak Magyarországot és Dél Alföldet. Az adott évben a két vizsgált régiót Közép Magyarország és Észak Alföld előzte meg (1. TÁBLÁZAT). Ugyancsak a 007 és 009 közötti időszakot vizsgálva az egy főre jutó GDP tekintetében a Nyugat Dunántúl és a Közép Dunántúl régió a hazai régiók között Közép Magyarország után a második és a harmadik helyen áll. A vizsgált mutató tekintetében 008 ban volt az ország gazdasági teljesítménye a legeredményesebb. 009 ben Nyugat Dunántúlon.384 ezer forint, Közép Dunántúlon pedig.16 ezer forint volt az egy főre jutó GDP (1. TÁBLÁZAT). A térség kedvező gazdasági mutatói elsősorban az itt működő multinacionális cégeknek köszönhetőek (pl. Audi, General Motors, LuK, Epcos, Philips, Denso, Alcoa, Hankook). A nemzetgazdasági ágazatok teljesítményét összehasonlítva mind a Nyugat Dunántúl mind a Közép Dunántúl régióban a feldolgozóipar bír a legnagyobb jelentőséggel. 009 ben Közép Dunántúlon 733.100 millió forint, Nyugat Dunántúlon 719.84 millió forint bruttó hozzáadott érték volt mérhető. A feldolgozóipar mellett a megfigyelt régiókban a kereskedelem, szállítás és raktározás, vendéglátás, valamint a közigazgatás, oktatás, egészségügyi szolgáltatás ágazatok teljesítménye rendelkezik nagyobb volumennel (. TÁBLÁZAT). A vállalatok számát vizsgálva a 009 es évben Közép Dunántúlon összesen 69.703 db, Nyugat Dunántúlon 68.409 db vállalkozás működött. A vállalkozások száma szempontjából legjelentősebb szektornak mindkét régióban a kereskedelem és gépjárműjavítás mondható. A vizsgált évben Közép Dunántúlon 13.397 db (a régió vállalatainak 19,% a), Nyugat Dunántúlon pedig 1.981 db (a régió vállalatainak 19% a) vállalakozás működött a fent megnevezett szektorban. Jelentős szektornak mondható még az építőipar és a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység is (3. TÁBLÁZAT). Magyarországon meglévő kutató fejlesztő helyek (.983 db) 49,3% a (1.471 db) a fővárosi régióban működik. A hazai kutatóhelyek 8,6% a (56 db) Nyugat Dunántúlon, 6,8% a (03 db) pedig Közép Dunántúlon végzi tevékenységét. A vizsgált régiókat Dél Alföld és Észak Alföld előzi meg. A kutatófejlesztő helyek ráfordítása ugyancsak a fővárosi régióban a legmagasabb, 16.476,9 millió forint, ami az országos szintű ráfordítás 68% át teszi ki. Ez az arány Közép Dunántúlon 5,5% (16.476,9 millió forint), Nyugat Dunántúlon 5,% (15.53,3 millió forint). A vizsgált évben Magyarországon a kutatási, fejlesztési tevékenységet végző kutatók, fejlesztők tényleges létszáma elérte a 37.500 főt. A kutatók 7
több mint 60% a a fővárosi régióban tevékenykedik, Nyugat Duná ntúlon 6% uk (.137 fő), Közép felel meg. A kutatási, fejlesztési tevékenységet végző segédszemélyzet tényleges létszámának alakulásaa hasonló arányokat mutat. Országos szinten 9.39 főből 589 Közép Dunántúlon, 45 fő Dunántúlon pedig 4,,5% uk (1.64 fő), ami országos szinten a legkevesebb számúú kutató fejlesztőnek pedig Nyugat Dunántúlon végzii munkáját. Hazánkban a kutatási, fejlesztési tevékenységet végző egyéb fizikai és nem fizikai foglalkoztatottakk tényleges létszáma összesen 8.96 fő, melyből 56 en a Nyugat Dunántúl 518 an a Közép Dunántúl régióban dolgoznak (4. TÁBLÁZAT). 004 és 006 közötti időszakot megfigyelvee az innovatív vállalkozások aránya 0% feletti csak Közép Magyarországon és Közép Dunántúlon haladja meg az országos átlagot. Dunántúlon ez az arány 15% alatti (1. ábra). 1. ábra: Az innovatív vállalkozások aránya (004 006) Forrás: NEFMI 3.1. Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása értékkel Nyugat A Széchenyi István Egyetem működési környezetét jelentő régiók népességszáma a 008 tól 010 ig terjedő időszakban egy lassú csökkenést mutat. Míg 008 ban Közép Dunántúlon 1.104.841 fő élt, addig 010 ben már 6.187 fővel kevesebbet, csak 1.098.654 főt számlálhattunk. Nyugat Dunántúlon hasonló a helyzet, de lassabb népességfogyás figyelhető meg. A régió 008. évben 997.939 főt számlálhatott, 010. évben 1.549 fővel kevesebbet, már csak 996.390 et. A népességfogyás azonban nem regionális jelenség, hanem országos szinten megfigyelhető sajátosság. 010 ben összesen 10.014.34 fő élt Magyarországon. A hazai népesség csaknem egyharmada (9,5% a) élt a fővárosi régióban. A vizsgáltt két régió hazai viszonylatban kis lélekszámúnak számít, hiszen az adott évben Közép Dunántúlon a magyarországi lakosság 11% a,, Nyugat Dunántúlon pedig 9, 9% a élt. Náluk csak Dél Dunántúl rendelkezik kisebb lélekszámmal, ahol a népesség 9,5% a él. A lakosság korösszetételét vizsgálva megállapítható, hogy 010 benn Közép Dunántúlon a 0 14 éves korú lakosság az összes lakos 14,5% át, a 15 39 éves korú lakosság az a összes lakos 35,9% át, a 40 59 éves korú lakosság az összes lakos 8% át éss a 60 év feletti lakosság az összes lakos 1,7% át teszi ki. Nyugat Dunántúlon a 0 14 éves korú lakosság az összes lakos 13,9% át, a 15 39 éves korú lakosság az összes lakos 35,3% át, a 40 59 éves korú lakosság az összes lakos 8,1% át és a 60 év feletti lakosság az összes lakos,7% % át tette ki 010 ben. 8
A felsőoktatásban elsődlegesen érintett korcsoportnak a 15 39 éves korosztály számít. A szóban forgó két régióban pedig ez a korosztály számít a legnépesebbnek. 010 ben Közép Dunántúlon 394.05 fő, Nyugat Dunántúlon 35.044 fő tartozott ebbe a korcsoportba. A két régió érintett korcsoportjának (15 39 év) népességét számolva összesen 746.069 fő támaszthat a térségben keresletet a Széchenyi István Egyetem által kínált képzési portfolió iránt (5. TÁBLÁZAT). 3.1.3 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása A Széchenyi István Egyetem foglalkoztatási környezetét vizsgálva megállapítható, hogy az Egyetem működési környezete országos viszonylatban a legjobbak közé tartozik. Ezt mind a foglalkoztatási, mind a munkanélküliségi mutatószámok alátámasztják. A foglalkoztatási arányt elemezve a régiók rangsorában Nyugat Dunántúl és Közép Dunántúl Közép Magyarország után a második és a harmadik helyen áll. 009 től 011 ig terjedő három éves időszakot vizsgálva az érintett két régióban a foglalkoztatottak arányának növekedését figyelhetjük meg. 011 ben Nyugat Dunántúlon 53,4% os, Közép Dunántúlon pedig 53,1% os volt a foglalkoztatási arány. A két régió a munkanélküliségi ráta tekintetében országos szinten ugyancsak előkelő helyzetben van. Közép Dunántúlon 011 ben 9,3% os munkanélküliségi ráta volt megfigyelhető. Ezen indikátor alapján 011 ben Nyugat Dunántúl a 7,4% os értékével országos szinten az első helyen állt, megelőzve ezzel a fővárosi régiót (8,8%). Bár 010 ben igazodva az országos trendhez a mutató értéke Nyugat Dunántúlon is növekedett, a munkanélküliség 011 ben már alacsonyabb volt, mint 009 ben. A nyilvántartott álláskeresők számát fókuszba állítva kitűnik, hogy számuk országos szinten e két régióban a legkisebb, sőt számuk 009 ről 010 re csökkent. 010 ben Nyugat Dunántúlon átlagosan 4.33 fő keresett állást, ugyanebben az évben Közép Dunántúlon 58.760 fő. A mutató országos szintű alacsony voltát kitűnően jelzi, hogy a vizsgált évben a hazai régiók között a legtöbben Észak Alföldön kerestek állást, ami 130.437 főt jelentett (6. TÁBLÁZAT). A főiskolai és az egyetemi végzettségű nyilvántartott álláskeresők számának növekedése országos tendencia. 008 és 010 között Nyugat Dunántúlon 35,6% kal, Közép Dunántúlon 4,9% kal nőtt a főiskolai álláskeresők száma, így 010 ben Nyugat Dunántúlon 1.881 fő, Közép Dunántúlon 1.974 fő keresett állást. Az egyetemi álláskeresők száma ugyanezen időszak alatt Nyugat Dunántúlon 5,9% kal, Közép Dunántúlon 7% kal növekedett, így 010 ben Nyugat Dunántúlon 714 fő, Közép Dunántúlon 831 fő keresett állást. A legtöbben a Közép Magyarország régióban keresnek állást. 010 ben a főiskolai végzettségek közül 5.650 en, az egyetemi végzettségűek közül pedig 3.567 en voltak nyilvántartott álláskeresők (6. TÁBLÁZAT). 3.1.4 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása Az országos iskolázottsági adatokhoz viszonyítva a régió helyzete jónak mondható. A régióban kialakult szakképzési struktúra megközelítőleg követi az országos folyamatokat. A szakképzésben résztvevők nagy százaléka érettségizik a régióban. Az országos szakképzési struktúrában a műszaki, a gazdasági szolgáltatási szakterület prioritást élvez, míg a képzésben a humán és agrárszakterület részaránya alacsony. Az intézmény oktatási környezetét vizsgálva megállapítható, hogy a 8. évfolyamot végzett tanulók száma minimális ütemben, de évről évre csökken. Közép Dunántúlon 008 ról 010 re a végzett hallgatók száma 3,3% kal csökkent, így 010 ben összesen 11.84 hallgató hagyta el az iskolák kapuit. 9
Ezen időszak alatt Nyugat Dunántúlon 4% kal kevesebben végezték el a 8. évfolyamot, 010 ben összesen 10.331 fő került ki az általános iskolákból. Az általános iskolás tanulók számával ellentétben, az érettségizett tanulók száma a két régióban a 008 010 ig terjedő időszakban növekedést mutat. Közép Dunántúlon 9,6% os, Nyugat Dunántúlon 10,5% os növekedéssel számolhatunk. 010 ben Közép Dunántúlon összesen 9.106 fő, Nyugat Dunántúlon 8.688 fő érettségizett (7. TÁBLÁZAT). 008 től 010 ig tartó időszakban mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai feladatellátási helyek száma növekedet a két régióban. A gimnáziumok száma Közép Dunántúlon 83 ről 87 re, Nyugat Dunántúlon 6 ről 66 ra emelkedett. A vizsgált időintervallumban a szakközépiskolák száma a Középdunántúli régióban 104 ről 11 re, a Nyugat Dunántúl régióban 86 ről 97 re növekedett (7. TÁBLÁZAT). A Széchenyi István Egyetem számos középiskolával tart fent aktív kapcsolatot. A TÁMOP 4..3 08/1 008 0011 projekt keretében az Egyetem Tudomány Győrben Mindenkinek rendezvénysorozatot indított. A rendezvénysorozat részeként a junior Egyetem a középiskolás korosztályt, a potenciális hallgatói célcsoportot célozta meg, közel hozva számukra a tudományos kérdéseket elsősorban a matematika, műszaki, informatikai és természettudományos szakok vonzerejének növelése érdekében. A Köznevelés című oktatási szaklap megjelentette a magyarországi középiskolák 011 es eredményességi mutatóit. A középiskolákat a 005 és 009 között nyelvvizsgát szerző diákok aránya, az országos középiskolai tanulmányi versenyeken (OKTV) elért eredmények, a középszintű érettségin elért átlagpontszámok és az egyetemekre, főiskolákra felvett végzősök aránya alapján rangsorolták. Ezek alapján elmondható, hogy a legjobb 10 középiskola közül négy a vizsgált Nyugat és Közép Dunántúl régióban található. (Forrás: http://eduline.hu) 3.1.5 Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói kereslet bemutatása A Széchenyi István Egyetem alakulásától fogva folyamatosan figyelemmel kíséri a hallgatói jelentkezések területi szerkezetét, annak időbeli alakulását. Az intézmény szak szerkezetének jellege a beiskolázás területi szerkezetét alaposan befolyásolta. Az Egyetem néhány speciális szakon (pl. közlekedés) korábban is és ma is országosnak tekinthető beiskolázási területtel rendelkezik. A képzési területek folyamatos bővülése olyan szakok megjelenését jelentette, amelyeket több más egyetem is kínál. Így a vonzáskörzetben nagyobb szerepet kaptak a Balatontól északra elhelyezkedő térségek, az Egyetem regionális jellege tovább erősödött (000 és 010 között 60 100 km es övezetben lakó hallgatók száma nőtt a legerőteljesebben), az intézmény erős felvételi számokkal rendelkezik Győrből és a Nyugat Dunántúl régióból (. ábra). Ha az előzőekhez hozzávesszük, hogy az intézmény stabil, sőt növekvő felvételi aránnyal rendelkezik és a Magyarország más régiójából érkező hallgatók nagy része is az Felső Dunántúl térségből (Veszprém megye, Fejér megye, Komárom Esztergom megye, Pest megye, Budapest) kerül ki, méltán nevezhető térségi felsőoktatási központnak. Jellemző, hogy a kisebb településekben, városokban lakók felülreprezentáltak a régióbeli hallgatók között, ami szintén az Egyetem regionális jellegét emeli ki. S egyre határozottabban felismerhető, hogy Szlovákia magyarlakta térségeiből növekvő az érdeklődés az Egyetemen folyó képzés iránt (8. TÁBLÁZAT). A 011 es év általános jelentkezési eljárása során több mint négyezren jelentkeztek első helyen a Széchenyi István Egyetemre. A jelentkezők képzési formák szerinti megoszlása igen hasonló az 10
országoss értékekhez, azzal a különbséggel, hogy itt körülbelül négy százalékponttal többen célozzák meg az alapképzést, és körülbelü ugyanennyivel kevesebben a mesterképzést (3. ábra). ábra: A Széchenyi István Egyetem hallgatóinak lakhelye, 011 Forrás: Tamándl 011. A SZE re első helyen jelentkezőkk közül kevesebben választják a nappali tagozatot, mint általában az országban: itt csak kétharmaduk választja ezt, szemben az országos 7 százalékkal. Ezzel szemben némileg többen vannak a levelező tagozatot választók (30%), illetve távoktatásra is országos viszonylatban kiemelkedően sokan s (3,3%) jelentkeznek. Kilenctizedük államilag támogatott formában kívánja megkezdeni tanulmányait a SZE n. 3. ábra: Az elsőő helyen a SZE re jelentkezők képzési szintek szerint (011. általánoss eljárás, minden munkarend és finanszírozási forma) 14,5% 6,8% 6,6% 7,1% 7 alapképzés felsőfokú szakképzés osztatlan mesterképzés Forrás: Jelentkezési statisztika, 011. Educatio Nonprofit Kft. A fenti ábra, valamint a NEFMI és az intézményi pályakövetési adatok igazolják,, hogy a SZE hallgatói főként Felső Dunántúl megyéiből érkeznek. A számok alapján a hallgatók közel fele érkezik a Nyugat Dunántúl régióból ( egyharmad részük Győr Moson Sopron megyéből), továbbii kb. 40% uk a többi észak nyugat dunántúli területről, külföldről (főként Szlovákiából) pedig a diákok k majd 4% a. 11
A jelentkezők korosztályi és előképzettségi jellemzői (az előző három éves adatok) alapján megmutatkozik, hogy főként a középfokú tanulmányokat, illetve a főiskolai vagy a BSc diploma megszerzését követően jelentkeznek az intézmény képzéseire. A korosztályok tekintetében az előzőekből kifolyólag legnagyobb arányban a 18 0 év közötti (56,7%) és a 1 4 év közötti (3,5%) korosztály képviseli magát a jelentkezők közt. Említésre méltó még a 30 év felettiek növekvő aránya, mely összességében 10,6% os (9. TÁBLÁZAT). A jelentkezők előképzettsége szerint a fiatalok legnagyobb arányban a szakközépiskolai (38,%), a gimnáziumi (36,6%) és az egyéb középiskolai (8,6%) végzettség megszerzését követően, azaz a korosztályi jellemzőkhöz hasonlóan a középfokú tanulmányokat követően (összesen: 83,5%) jelentkeznek a Széchenyi István Egyetemre. Az első felsőfokú (főiskola 7,%, BSC 6,%) végzettek újabb BSc diploma vagy mesterképesítés megszerzésére irányuló jelentkezése szintén tetten érhető. Ez utóbbi két célcsoport erőteljes megjelenése a jelentkezések esetében egyértelműen az egyetemi képzések jó minőségének visszajelzése (10. TÁBLÁZAT). A teljes vonzáskörzet meghatározásához meg kell említenünk a székelyudvarhelyi képzésünket és a hozzá tartozó erdélyi beiskolázási körzetet, ahol erdélyi hallgatók MA képzésben vesznek részt. A felnőttképzés iránti kereslet az intézményre jellemző jegyekkel bír, így a beiskolázási körzet szintén a felső dunántúli térség, erősebb fővárosi hatással. 3.1.6 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában A Széchenyi István Egyetem fejlesztésének irányait a 007 ben elfogadott Intézményfejlesztési Tervben foglaltak, majd a 009 ben lezajlott akkreditációs eljáráshoz készült helyzetfeltárás, valamint annak megállapításait is tartalmazó Egyetem a társadalmi igények szolgálatában Széchenyi István Egyetem Győr stratégiája és küldetés nyilatkozata (009 01) című dokumentumok határozták meg. Ezekben az irányadó fejlesztési koncepciókban és az azokhoz kapcsolódó néhány részstratégiában az Egyetem törekedett építeni a fellelhető országos, regionális és helyi fejlesztési elképzelésekre, illetve a felsőoktatás egészére, valamint a meghatározó oktatási, kutatási területek ágazatainak jövőbeli irányaira. Nem volt egyszerű azonban összehangolni az Egyetem fejlesztési irányait ezen elképzelésekkel. Mivel az elmúlt időszakban nem volt egyértelmű és határozott irányokat kijelölő felsőoktatás politika. Elsődlegesen a felsőoktatási törvényben meghatározott követelmények megvalósítását tartottuk meghatározónak, illetve nem éltünk azon ösztönzésekkel, amelyek ezen fejlesztéseket külső, döntően a magán források bevonásával valósítottak meg. Az Egyetem a tervezett infrastrukturális fejlesztéseket csak az Európai Uniós források igénybevételével tudta megkezdeni (008 tól). A saját forrásokat döntően arra használtuk, hogy előkészítsük a fejlesztéseket (pl. tervezés), megteremtsük az intézményi fogadás feltételeit, majd az európai források megnyílásával, sikerrel pályázzunk. A fejlesztési politika eredményes volt, hiszen a 008 011 közötti időszakban 1 Mrd Ft összegben nyertünk el közösségi és hazai forrásokat, amikkel a terveink szerint meg tudtuk valósítani az egyetemi infrastruktúra megújítását, korszerű kutatási eszközállományt alakítottunk ki és a tudásbázisok alakításában, mind szervezeti szinten, mind tartalmában jelentős előrelépéseket tettünk. 1
Az Egyetem stratégiája tehát az volt, hogy felkészült és előkészített, majd a lehetséges pályázati források elnyerésével a tartalmi működés körülményeit javította, szervezeti és irányítási megújítások sorozatát végezte el. Ezek a fejlesztések egymásra épültek, azok átlátható rendszert alkottak és ennek révén kapcsolódtak az országos célokhoz, követelményekhez. Az ágazati fejlesztési irányok elemzése során felismertük a járműiparban és a közlekedési rendszerekben rejlő távlati lehetőségeket. Ezek az intézmény múltjából és korábbi fejlesztési irányaiból is fakadtak, ehhez az egyetemmé válástól kötődtek, döntően kutatási szervezeti fejlesztések (JRET, KKK). Ezekre is alapozva indul meg a kutatási bázis megújítása, az új szervezeti formák kiépítése (Tudásmenedzsment Központ, Audi Tanszék, majd Tanszékcsoport, Járműipari Kutató Központ). A korábbi kezdeményezéseknek az eredménye a Mobilitás és környezet: Járműipari, energetikai és környezeti kutatások a Közép és Nyugat Dunántúli Régióban című együttműködés a veszprémi Pannon Egyetemmel. A 010 áprilisában indított, két éven átívelő projekt az eddigi legnagyobb volumenű kutatási program az Egyetem eddigi történetében. Győr Megyei Jogú Várossal való folyamatos és töretlenül aktív együttműködésnek számos produktuma van. Így az Egyetemi Sportcsarnok (005) megépítése, a volt zsinagóga, jelenleg Egyetemi Hangversenyterem (007) felújítása és üzemeltetése. Az Egyetem teljesebb beágyazása a város közlekedési rendszerébe, így a Jedlik Ányos híd (010) és a hozzákapcsolódó egyetemi területrendezés (parkolóház, közlekedési kapcsolatok átrendezése). S napjainkban a Mobilis Interaktív Kiállítási Központ (01) átadása, amely egyetemi területen az Európai Unió támogatásával a város kivitelezésében valósult meg és működik. Nem feledkezhetünk meg a Bridge Hallgatói és Oktatói Klubról (008) sem, amely az egész város és térségi fiataljai számára nyújt kulturális szolgáltatásokat. 3. Képzési tevékenység értékelése 3..1 Képzési portfolió értékelése 3..1.1 Deák Ferenc Állam és Jogtudományi Kar A képzési szerkezet kialakulása 3 A DFK képzési portfoliójának kereteit már az 1993. január 8 án előterjesztett, Bihari Mihály által készített A jogászképzés megszervezése és beindítása a Győri Egyetemen című koncepció meghatározta. Az előterjesztés megállapította, hogy a mintegy kétmilliós lakossággal bíró Felső Dunántúl régió az egyetlen nagytérség Magyarországon, amely akkor nem rendelkezett jogi, igazgatási képzőhellyel. Erre figyelemmel javasolta, hogy az egyetemi szintű jogászképzésnek, későbbi indulással pedig a főiskolai szintű igazgatási szakember képzésnek is szerepelnie kell a győri Egyetem képzési portfoliójában. A jogászképzés az ELTE Állam és Jogtudományi Karával kötött együttműködési megállapodás alapján 1995. szeptember 1 jén az ELTE SZIF Oktatási Intézet keretében indult meg. A képzési terület kiteljesedése 00 után, az egyetemi rang megszerzését követően gyorsult fel és vált teljessé. Ennek a részletesen megtervezett folyamatnak az állomásai a következő időpontokhoz kötődnek: 3 A képzés történeti előzményének tekintjük a Győri Királyi Jogakadémia 1766 tól 189 ig tartó működését. 13
00. szeptember 1 jén indult nappali tagozaton az Egyetem önálló jogászképzése; 004. január 1 jén (keresztfélévben) megkezdte működését a Multidiszciplináris Társadalomtudományi Doktori Iskola, melynek egyik tudományága az állam és jogtudomány volt; a 004/005 ös tanévben megindult a Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés; a 005/006 os tanévben beiskolázásra került az első jogász levelező évfolyam; 006. szeptember 1 jén indult a képzés a kar által alapított Nemzetközi igazgatás BA szakon (nappali és levelező tagozaton); 007. január 1 től a Jog és Gazdaságtudományi kar két karrá alakult, ettől fogva az Állam és Jogtudományi Kar önálló szervezeti egységként működik; 008. június 1 jén kezdte meg működését a Széchenyi István Egyetem önálló Állam és Jogtudományi Doktori Iskolája; 009. szeptember 1 jén megindult a képzés a Nemzetközi igazgatás MA szakon (mindkét tagozaton). 009 ben tehát a Kar tervezett portfoliója teljessé vált. A portfolió kialakításának és fenntartásának alapelvei A Kar a képzés fejlesztése és működtetése során következetesen képviselte az alapításkor (az ELTEvel kötött megállapodásban) is rögzített, a hallgatói létszámot és az oktatás minőségét meghatározó alapelveket. A hallgatói létszámnak igazodnia kell a képzési terület munkaerő piacának tényleges igényeihez (az 1993 as dokumentum a szükséges jogász utánpótlás mértékét évi 100 főben határozta meg, amelyet követve az ELTE vel kötött együttműködési megállapodás 6. pontja a tervezett hallgatói létszámot 80 10 főben határozta meg). A kar relatíve alacsony hallgatói létszáma minden, gondozott szak esetében ezt a stratégiai elvet követi! A portfolió összetétele és a kapcsolódó hallgatói létszám a következőképpen alakult: Jogi asszisztens (felsőfokú szakképzés): 009 ben 86 fő, 010 ben 10 fő, 011 ben 103 fő (egyenletes, stabil); Nemzetközi igazgatás (BA): 009 ben 9 fő, 010 ben 10 fő, 011 ben 3 fő (egyenletes, stabil); Európai és nemzetközi igazgatás (MA): 009 ben 18 fő, 010 ben 45 fő, 011 ben 47 fő (növekvő); Jogász szak: 009 ben 1035 fő, 010 ben 101 fő, 011 ben 1031 fő (egyenletes, stabil). A kibocsátott oklevelek száma 011 ben (az adott évfolyamot tekintve) a következő: Jogi asszisztens 40 fő; Nemzetközi igazgatás (BA) 7 fő; Európai és nemzetközi igazgatás (MA) 14 fő; Jogász szak 13 fő. 1. táblázat: A jogi karok végzőseinek munkaerő piaci helyzete (sorrend) Munkakeresés időtartama Kezdőbér Munkanélküliségi ráta Összesen 1 1 3 1 14
A fentiekben bemutatott munkaerő piaci adatok igazolják, hogy a végzett hallgatók létszámát a Kar már az induláskor helyesen határozta meg: a jogi képzőhelyek közül az elhelyezkedés időtartama, és más tekintetben a SZE DFK adatai a legkedvezőbbek! A minőség szempontjából a Kar az ELTE ÁJK által képviselt színvonalat tekinti etalonnak.. táblázat: HVG, diploma 010/011: Jogi és igazgatási képzési rangsor Hallgatói kiválóság Oktatói kiválóság Összesített rangsor Abszolút kari rangsor (167 kar) 010 1 36 011 4 1 37 Az értékelésekben elért 1., illetve. hely, valamint az abszolút kari rangsor szerinti 36. és 37. hely (167 közül) visszaigazolja, hogy a minőségre vonatkozó törekvéseink eredményesek. (Egyébként az egyéb rangsorok is kedvezőek a Kar számára, mert a szubjektív, nem számszerűsíthető szempontok pl. fejvadászok véleménye figyelembe vétele nélkül a Kar mindenütt a rangsorok első harmadában helyezkedik el.) A szakok szinergiája A képzési szerkezet kialakítása során a vertikális egymásra épülés révén kompakt képzési struktúrát kívántunk kialakítani, anélkül, hogy a portfolió horizontális dimenziójában felaprózódjék, és az erőforrások szétforgácsolódjanak. A képzési szintek közötti arányokat megfelelőnek tartjuk, mert biztosítják azt a képzeletbeli piramist, amely a felsőfokú szakképzés, az alapképzés, mesterképzés, doktori képzés szakmai (didaktikai), és számarányait tükrözi: jogi képzési terület: Jogi asszisztens (évi mintegy 40 45 oklevél/év), jogászképzés (110 15 diploma/év), doktori iskola jogi terület (9 10 fő/év); igazgatási képzési terület: Jogi asszisztens (évi mintegy 40 45 oklevél/év) 4, a Nemzetközi igazgatási alapszak (40 50 diploma/év), az Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak (0 5 diploma/év), valamint a doktori iskolai képzés az államtudományi sávban (4 5 fő/év). A Kar képzési palettájának horizontális terjedelmét az alapító koncepciónak megfelelően az igazgatási képzésre is kiterjesztettük. A Kar oktatói karának erősségei (elsősorban a közjogi szekció országosan is kiemelkedő szakmai elismertsége, valamint az idegen nyelven történő képzésre való alkalmassága), továbbá az intézmény földrajzi elhelyezkedése a nemzetközi tárgyú alap és az arra épülő igazgatási mesterszak létesítését indokolta. A szinergiát kifejezi a vertikális struktúrában az Fsz. képzés meghatározott tantárgyai beszámításának lehetősége a magasabb szintű fokozatban, a vertikális szerkezetben pedig az, hogy a választható tárgyak körében különösen a jogász osztatlan és az igazgatási mesterszak tekintetében a választható tantárgyak jelentős mértékben átfedik egymást. A szinergia a tudományos kutatás tárgyának és irányainak szerves kapcsolódásában is kifejeződik. 4 A felsőfokú szakképzésből áramlik hallgató az osztatlan, és az alapképzés területére is. 15
A képzési kínálat dinamikája a beszámolási időszakban kedvező folyamatokat mutat: a bemutatott hallgatói létszámok stabil állapotot tükröznek: stabil, egyenletes, illetve az MA szak esetében egyenletesen növekvő. Az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses finanszírozás aránya 011 ig a jogász szak esetében folyamatosan eltolódott a költségtérítéses finanszírozási mód irányába (az államilag finanszírozott hányad 009 ben 7,9%, 010 ben,6%, 011 ben 19,6% volt), a Nemzetközi igazgatás finanszírozása hullámzó, az Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak finanszírozása pedig egyenletes, az igényeknek megfelelő volt. Ismerve a 01 re vonatkozó keretszámokat (Jogász és Nemzetközi igazgatás szak 0 fő, a Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés esetében várhatóan az előző létszámok mintegy 50% a, 01 ben csak az Európai és nemzetközi igazgatás mesterszak eddigi finanszírozására lehet számítani), a karnak lényegében egy kedvező korrekció hiányában a piacból kell megélnie a jövőben. A finanszírozás új rendje új helyzet elé állítja karunkat, azonban meggyőződésünk szerint a piaci alapú működtetés lehetőségei adottak az ország legfejlettebb gazdasági nagytérségében, a felsődunántúli régióban. A képzési portfolió fejlesztése Jelenlegi képzések: A kar fő profilját képező jogászképzésre a nagyrégiónak szüksége van. Mivel a hallgatói létszám (mintegy 1100 100 hallgató) több mint 90% a (nappali: 80%, levelező: 95%), eddig is önköltséges volt, a finanszírozás megváltozása a szak életképességét várhatóan nem veszélyezteti. Az Európai és nemzetközi igazgatási MA szak finanszírozása a jövőben is várható, ezért ennek további működtetése nem lehet kérdőjeles. Amennyiben a BA szak kizárólag költségtérítéses hallgatókkal is rentábilis lesz, ellenkező fenntartói intézkedés hiányában továbbra is működtetni kívánjuk. A Jogi asszisztens felsőfokú szakképzés várhatóan csökkenő finanszírozási létszámmal is gazdaságos marad, didaktikailag pedig a vertikális egymásra épülés miatt nélkülözhetetlen. A portfolió bővítése A szakok vertikális egymásra épülése az igazságszolgáltatási területet figyelembe véve nem teljes, mert hiányzik a jogi asszisztensi, illetve a jogász szak közötti BA szintű szak. A portfolió fejlesztése során ezért az Igazságügyi igazgatás (BA) szak indítását tervezzük. A regionális Közszolgálati Képzőközpont folyamatban levő kialakítása új felnőttképzési profilként jelenik meg portfoliónkban. Működtetését a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködésben tervezzük. Ebben a kooperációban a sajátos, a közszolgálat területére koncentráló jogászképzés lehetősége is benne van. 16
Karunk jelenlegi portfoliójának fenntartása mellett két új elemet is képzési szerkezetébe kíván építeni: az Igazságügyi igazgatás BA szak indítását; a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködésben Közszolgálati Képzőközpont működtetését, valamint a közszolgálati orientációjú jogászképzés rendszerbe állítását. 3..1. Kautz Gyula Gazdaságtudományi Kar A képzési szerkezet kialakulása A KGK jelenlegi képzési portfoliójának kereteit az 1998 ban saját jogon, elsőként a győri közgazdászképzés keretében, gazdálkodási szakon akkreditált egyetemi ötéves és kiegészítő képzés indítása határozta meg. Az első széchenyis egyetemi diplomákat 1999 ben vehették át a szak végzettjei. A bolognai kétszintű képzésre való átállás az elmúlt években karunkon is komoly munkával járt. Ma már hallgatóink 5 bolognai rendszerű alapképzési szak közül választhatnak a gazdaságtudomány és a társadalomtudomány területén. A kar oktatási tevékenysége 5 szintet foglal magában. A felsőfokú szakképzés 7 szakon, az alapképzés 5 szakon (ebből egy szak, a szociológia 01 szeptemberében indul), 5 mesterszakon, 5 szakirányú továbbképzési szakon és a doktori iskola (Regionális tudomány, Gazdálkodás és szervezés tudomány) keretei között történik. Az egyes képzések szellemi alapját az elmúlt időszakban kialakult marketing, pénzügyi, menedzsment, regionális tudományi, nemzetközi gazdaságtani szakmai műhelyek biztosítják. A portfolió kialakításának és fenntartásának alapelvei A kar a képzések fejlesztése és működtetése során fontos szempontnak tartja a hallgatói létszámot és az oktatás minőségét meghatározó alapelveket. A hallgatói létszámnak igazodnia kell a képzési terület munkaerő piacának tényleges igényeihez Mivel a térség gazdasági fejlődése mind az ipar, mind a szolgáltatások területén intenzív, így folyamatos, több közgazdász szakmai területet érintő, viszonylag nagy létszámú igény jelentkezik képzési portfoliónk iránt). A portfolió összetételét és a kapcsolódó hallgatói létszámot (fő) a 11. TÁBLÁZAT a következők szerint mutatja be: Felsőfokú szakképzés: 3. táblázat: Hallgatók számának alakulása a felsőfokú szakképzésben Szak megnevezése 009 010 011 Dinamika Gazdálkodási menedzser asszisztens 80 fő 78 fő 91 fő egyenletes, stabil Sajtó technikus 31 fő 46 fő 37 fő egyenletes stabil Idegenforgalmi szakmenedzser 6 fő 47 fő felfutó Logisztikai műszaki menedzser 8 fő 61 fő felfutó Számviteli szakügyintéző 19 fő 9 fő felfutó Kereskedelmi szakmenedzser 0 fő felfutó Reklámszervező szakmenedzser 14 fő felfutó Összesen 11 fő 197 fő 99 fő 17
Alapszak Szak megnevezése Gazdálkodás és menedzsment Kereskedelem és marketing 4. táblázat: Hallgatók számának alakulása alapszakok szerint nappali képzés 009 010 011 távoktatás nappali képzés távoktatás nappali képzés távoktatás 477 fő 363 fő 467 fő 194 fő 461 fő 307 fő 198 fő 194 fő 15 fő Közszolgálati 96 fő 83 fő 71 fő Nemzetközi tanulmányok 164 fő 161 fő 18 fő Dinamika egyenletes, stabil egyenletes, stabil egyenletes, stabil egyenletes, stabil Összesen 935 fő 363 fő 905 fő 194 fő 875 fő 307 fő Mesterszak 5. táblázat. Hallgatók számának alakulása mesterszakok szerint Szak megnevezése 009 010 010 Dinamika Marketing (magyar) 5 fő 33 fő 30 fő egyenletes, stabil Marketing (angol) 13 fő 31 fő felfutó Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás 18 fő 9 fő 4 fő csökkenő Regionális és környezeti gazdaságtan 18 fő 6 fő 19 fő egyenletes, stabil Vezetés és szervezés 9 fő 31 fő 41 fő felfutó Vezetés és szervezés (Székelyudvarhely) 30 fő 48 fő felfutó Logisztikai menedzsment 5 fő 33 fő 30 fő felfutó Összesen 95 fő 175 fő 03 fő A kibocsátott oklevelek száma 011 ben (az adott évfolyamot tekintve) a következő: Gazdálkodási menedzser asszisztens szak (FSZ) 4fő; Sajtó technikus szak (FSZ) fő; Gazdálkodási és menedzsment szak 143 fő; Kereskedelem és marketing (BA) 56 fő; Közszolgálati szak (BA) 41 fő; Nemzetközi tanulmányok szak (BA) 45 fő; Marketing (MA) fő; Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (MA) 6 fő; Regionális és környezeti gazdaságtan (MA) 8 fő; Vezetés és szervezés (MA) 8 fő; Kifutó régi típusú főiskolai egyetemi képzések 38 fő. 18
A SZE KGK munkaerő piaci helyzete Diploma megszerzését követő átlagos elhelyezkedési idő a gazdaságtudományi képzési területen 3,03 hónap, míg a társadalomtudományi területen 4,1 hónap. A minőség szempontjából a kar a BCE GTK által képviselt színvonalat tekinti etalonnak. 6. táblázat: HVG, diploma 011: Gazdaságtudományi képzési rangsor Hallgatói kiválóság Oktatói kiválóság Összesített rangsor 011 4 6 1 Az értékelésekben elért, a PTE KTK, BCE KTK, DE GVK, BCE BTK és SZIE GTK után elfoglalt 6. hely visszaigazolja, hogy a minőségre vonatkozó törekvéseink eredményesek. A szakok szinergiája A kar képzési szerkezetének kialakításakor arra törekedtünk, hogy vertikálisan egymásra épülő struktúrában kínáljuk képzéseinket oly módon, hogy az erőforrásainkat a leghatékonyabban kihasználhassuk. Az egyes képzési szintek arányai megfelelőek, biztosítják a következő szintekre való továbblépés lehetőségét. A kiadott diplomák számarányai is ezt tükrözik: a gazdaságtudományi területen évente az alapképzésben mintegy 00 50 oklevél, a mesterképzésben pedig 50 60 oklevél kiadása történik; a társadalomtudományi területen alapképzésben 80 90 oklevelet adunk ki évente. A szociológia képzés bevezetése 01 őszétől várható mind nappali, mind levelező tagozaton. Az akkreditálás során célunk az volt, hogy lehetőséget teremtsünk az felső dunántúli térségben élő, dolgozó fiatalok számára a társadalomtudományok e fontos területének megismerésére, és kihasználjuk az Egyetem társadalomtudományi képzéseinek szinergiáját, különös tekintettel arra, hogy a Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézetünkben szociális munkás képzés folyik. Vertikálisan szinergiát jelent a felsőfokú szakképzések meghatározott tantárgyainak nagyarányú beszámítása az alapszakok esetében, mivel a két szinten az adott tantárgyi követelmények közel azonosak. A kar képzési szerkezetének dinamikája kedvező, az egyes szakok hallgatói létszáma stabil, sok esetben növekvő, különösen a mesterszakoknál. Az államilag finanszírozott, illetve költségtérítéses finanszírozás aránya: 011 ig az alapszakok és mesterszakok esetében folyamatosan növekedett a költségtérítéses finanszírozási mód aránya (az államilag finanszírozott hányad alapszakon 009 ben 68,1%, 010 ben 60,8%, 011 ben 56% volt). A mesterképzésekben 009 ben minden hallgató államilag finanszírozott formában kezdte meg tanulmányait nappali tagozaton. 010 ben 4%, 011 ben pedig már a hallgatók 14% a költségtérítéses formában tanult. A 01 es keretszámok ismeretében az őszi félévet 5 fő kivételével már csak költségtérítéses hallgatókkal kezdjük meg az alapképzésben, tehát a piac határozza meg képzési struktúránkat. 19
A finanszírozás új rendje új helyzet elé állítja karunkat, azonban meggyőződésünk szerint a piaci alapú működtetés lehetőségei adottak az ország legfejlettebb gazdasági nagytérségében, a felső dunántúli régióban. A képzési portfolió fejlesztése Jelenlegi képzések: A kar fő profilját képező gazdaságtudományi képzésekre a régiónak, s a szűkebb győri térségnek szüksége van. Mivel a hallgatói létszám (011 ben nappali, levelező és távoktatásos tagozaton együttesen 40 hallgató) több mint 46% a eddig is önköltséges volt, a finanszírozás megváltozása a szakok életképességét várhatóan nem veszélyezteti. A kar továbbá az Egyetem összes oktatási egységének szolgáltatja a gazdasági, társadalomtudományi, kommunikációs ismereteket, s különösen nagy szerepet játszik a gazdasági informatikus, a műszaki menedzser, a nemzetközi igazgatás, s az egészségügyi menedzser képzésekben. A portfolió bővítése A következő években a szakstruktúrában kisebb változásokat tervezünk, elsősorban a pénzügyi, vállalkozási jellegű képzések bővítésével 5. Az ehhez szükséges szellemi kapacitás az elmúlt évek fejlesztéseinek megfelelően kialakult, illetve egyes részterületeken kialakulóban van. Koncentrálni szeretnénk a magas színvonalú mesterképzésekre, amelyek kellő kihívást biztosítanak az oktatók és a hallgatók számára, egyben lehetővé teszik a tudományos, doktori képzésben a megfelelő bemeneti követelmények kielégítését. 3..1.3 Műszaki Tudományi Kar Az intézmény képzési volumene a képzési terület országos összlétszámához képest A Műszaki Tudományi Kar hallgatói létszám tekintetében hazánk negyedik legnagyobb vidéki egyetemi kara, egyúttal Magyarország legnagyobb műszaki (mérnöki és informatikai) képzőhelye. A MTK keretében 1 alapképzési szakon, ebből két szakon távoktatásban is, 11 mesterszakon, 1 osztatlan képzésben, 3 felsőfokú szakképzésben történik az oktatás. A karon működik 005 től a Multidiszciplináris Műszaki Tudományi Doktori Iskola, amely építőmérnöki, informatikai és közlekedés tudományokban jogosult tudományos fokozatot kiadni. Évente 11 állami ösztöndíjas hallgatót oktat, a fokozatszerzések száma7 db, habilitációk száma 11 db. Képzési kínálatban meglévő/hiányzó szinergiák A jelenlegi 1 BSc, 11 MSc és 1 osztatlan képzés tudatos tervezési folyamat eredménye. A kar képzési választékának sajátossága az erős multidiszciplináris jelleg. Ennek eredete a kar történetében keresendő, de mára nyilvánvalóvá vált, hogy egy megőrzendő tulajdonságról van szó, ami serkentőleg hat a határterületek művelésére. A kar szakstruktúrája igen jól illeszkedik a felsődunántúli ipari régió munkaerőpiacának mérnök és informatikus igényeihez. Horizontális teljesség: A Kar egyes szakjai nyilvánvaló rokonságban állnak egymással, és ezen rokonsági kapcsolatokon lépkedve bármely két szakunk közvetett kapcsolata megtalálható. (Pl. 5 Új szakirányok indítása 0