A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2016. évi terve

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2016. évi terve Összeállította: Balázs Regina Ellenőrizte: Dr. Turczi Gábor Dr. Nádor Annamária Dr. Plank Zsuzsanna Jóváhagyta: Dr. Fancsik Tamás Budapest, 2016. február. 22

2

TARTALOMJEGYZÉK Igazgatói előszó... 11 A FÖLDTANI ERŐFORRÁSOKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS ÉS AZOK HASZNOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE... 13 A) AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK, VALAMINT A GEOTERMIKUS ENERGIA KUTATÁSÁHOZ, KITERMELÉSÉHEZ ÉS HASZNOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK... 13 Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése... 13 Nem konvencionális szénhidrogén-potenciál vizsgálata és a kitermelés műszaki lehetőségei... 16 Másodlagos ásványi nyersanyagok potenciálfelmérése és a bányászati hulladékok hasznosításának megalapozása... 19 Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából... 22 Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése... 25 Bányászati melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása... 27 Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén... 29 Magyarországi bentonit-előfordulások komplex anyagvizsgálata, azok környezetvédelmi, ipari, mezőgazdasági felhasználási lehetőségeinek felmérése... 32 MINATURA H2020... 34 Mineral Intelligence Capacity Analysis (MICA)... 35 Geothermal ERANET... 36 b) KONCESSZIÓS ELJÁRÁSOKHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK,... 37 Geotermikus potenciálfelmérés, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése... 37 Szénhidrogén-potenciál felmérése, koncessziós pályázatokat előkészítő földtani-geofizikai feladatok végzése... 42 3

Szénelőfordulások földtani és geofizikai adatrendszerének fejlesztése, koncessziós pályázatokat előkészítő feladatok végzése... 46 Magyarország érc- és ritkaföldfém-potenciáljának felmérése, érces területek koncessziós előkészítése... 48 Koncessziós feladatokhoz kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése... 50 FÖLDTANI KÖZEG IGÉNYBEVÉTELÉHEZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSOK... 52 a) AZ IPARI EREDETŰ SZÉN-DIOXID FÖLDALATTI ELHELYEZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KUTATÁSI FELADATOK... 52 A hazai CO 2 tárolás lehetőségeinek vizsgálata, téradatbázisának építése 52 Módszertani vizsgálatok a CO 2 föld alatti elhelyezés projekt támogatására 55 CO2-elárasztás geokémiai hatásainak vizsgálata természetes és kísérleti kőzet-(pórus)víz rendszerekben valamint numerikus modellekben... 58 FÖLDTANI KÖRNYEZET MEGISMERÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK... 60 a) AZ ORSZÁG FÖLDTANI FELÉPÍTÉSÉNEK MEGISMERÉSÉRE ÉS AZ ISMERETSÉG NÖVELÉSÉRE IRÁNYULÓ KUTATÁSOK VÉGZÉSE... 60 Mélyföldtani kutatások geofizikai módszerekkel... 60 Integrált földfizikai kutatások... 65 Űrfizikai kutatások... 70 Litoszférakutatás... 74 Magyarország 1:500 000-es medence modellje... 77 A magyarországi szarmata kőzetek üledékföldtani vizsgálata... 80 Domoszló környéki őrlő- és malomkőkészítő műhely nyersanyaga régészeti elterjedésének felderítése... 82 SWARM... 84 Szerkezeti egységek nagyléptékű elmozdulásainak és belső deformációinak időbeli viszonya paleomágneses irányok, töréses szerkezetek és mágneses szövet alapján... 87 4

b) MONITORING ÉS MÉRÉSI HÁLÓZATOK, ÁLLANDÓ MÉRÉSEK... 89 Tihanyi Geofizikai Obszervatórium... 89 Mátyáshegyi Gravitációs és Geodinamikai Obszervatórium, Országos Gravitációs Főalappont... 93 Földmágneses alaphálózat... 96 Országos Gravimetriai Alaphálózat... 99 Vízföldtani megfigyelőhálózat... 103 c) TELEPÜLÉSI, IPARI, BÁNYÁSZATI ÉS RADIOAKTÍV HULLADÉKOK ELHELYEZÉSÉHEZ SZÜKSÉGES FÖLDTANI VÉDELEM KÖVETELMÉNYEINEK MEGHATÁROZÁSA... 105 PAKS-II... 105 d) ORSZÁGOS, REGIONÁLIS ÉS ESETI KÖRNYEZETFÖLDTANI, VÍZFÖLDTANI ÉS ÉPÍTÉSFÖLDTANI, MÉRNÖKGEOLÓGIAI VIZSGÁLATOK, VALAMINT KÖZREMŰKÖDÉS A FÖLDTUDOMÁNYI TERMÉSZETVÉDELMI ÉRTÉKKATASZTER GONDOZÁSÁBAN... 114 Településgeológiai módszertani- és hatásvizsgálatok Budapest térségében... 114 Karszthidrogeológiai modellezések... 120 Víz-geokémiai modell- és adatbázis fejlesztések... 123 Országos és regionális hidrodinamikai és transzport modellfejlesztések 126 Felszín alatti szénhidrogén szennyeződések roncsolásmentes kimutatása és eltávolítása elektrokinetikus módszerrel... 128 e) AZ ORSZÁG RENDSZERES FÖLDTANI ÉS ALKALMAZOTT FÖLDTANI TÉRKÉPEZÉSE, A TÉRKÉPEK ÉS AZOK SZÖVEGES MAGYARÁZATÁNAK KÉSZÍTÉSE, KÖZREADÁSA... 129 A Gerecse földtani térképezése... 129 Budapest földtani atlasza... 131 f) MŰSZER- ÉS MÓDSZERTANI FEJLESZTÉSEK... 132 Szeizmikus mérőrendszerek fejlesztése... 132 Szeizmikus módszertani fejlesztések... 134 5

Obszervatóriumi mágneses műszer- és módszerfejlesztés... 137 Sekély geotermikus és földhő-hasznosítási műszer- és módszerfejlesztés 139 Felszín alatti szennyeződések diagnosztikájának módszertana... 142 Kis tömegű minták gamma-spektrometriai analízise, inaktív anyag feltöltéssel eltérő geometriájú hiteles anyagmintákkal... 143 Magyarországi magmás és metamorf gránátok nyomelemeloszlásvizsgálata LA-ICP-MS-sel... 145 Földradar módszertani kutatások... 148 A konzisztencia határok vizsgálata az üledék szedimentológiai tulajdonságai alapján... 150 (ATR) FTIR spektrometria mennyiségi használata üledékek modális összetételének meghatározására és egyéb alkalmazási területek... 152 A Kárpát-medence szárazföldi eredetű mezozoikumi formációinak őslénytani és őskörnyezeti szempontú vizsgálata... 155 Szubmikrométeres léptékű folyamatok az Óbrennbergi Csillámpalában 158 Mezozoikumi gerincesek kutatása Magyarországon... 159 a) A FÖLDTANI VESZÉLYFORRÁSOK ORSZÁGOS NYILVÁNTARTÁSÁNAK FEJLESZTÉSE, KARBANTARTÁSA, KIEGÉSZÍTÉSE, A NYILVÁNTARTOTT TERÜLETEK HELYSZÍNI REAMBULÁCIÓJA... 161 Földtani veszélyforrások vizsgálata, reambuláció, a térképi és a hozzájuk kapcsolódó adatrendszerek harmonizációja... 161 A földtani veszélyforrásokkal érintett területek regionális felülvizsgálata, módszertani kutatás és fejlesztés... 168 Meglévő pincetérképek térinformatikai feldolgozása... 171 Aktív földmozgások ásványtani-geokémiai hátterének kutatása... 173 b) BEZÁRT BÁNYÁSZATIHULLADÉK-KEZELŐ LÉTESÍTMÉNYEK FELMÉRÉSE, KÖRNYEZETI KOCKÁZATI BESOROLÁSA, JAVASLAT AZ ESETLEGESEN SZÜKSÉGES KÁRMENTESÍTÉSI MUNKÁKRA... 175 A bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartásával, valamint a bányászati hulladék hasznosításával összefüggő feladatok végzése... 175 6

c) A FÖLDALATTI BÁNYÁSZATTAL ÉS HATÁSAIVAL ÉRINTETT TERÜLETEK FELMÉRÉSE, NYILVÁNTARTÁSA, KOCKÁZATI BESOROLÁSA ÉS A SZÜKSÉGES INTÉZKEDÉSEK MEGTÉTELÉHEZ A SZAKMAI JAVASLATOK ELKÉSZÍTÉSE... 178 Felhagyott mélyművelésű bányák alábányászottsági adatbázisának építése... 178 d) FÖLDRENGÉS-VESZÉLYEZTETETTSÉGI TERÜLET-BESOROLÁSOK AKTUALIZÁLÁSA ÉS TELEPÜLÉSI SZINTŰ KATASZTERÉNEK SZOLGÁLTATÁSA. 180 Földrengés veszélyeztetettség mérnökszeizmológiai térképezés... 180 FÖLDTANI INFORMÁCIÓ KEZELÉSE, SZOLGÁLTATÁSA:... 182 a) FÖLDTANI, GEOFIZIKAI ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK GYŰJTÉSE, KÖZREMŰKÖDÉS A MAGYAR ÁLLAMI FÖLDTANI, GEOFIZIKAI ÉS BÁNYÁSZATI ADATTÁR, VALAMINT A FÖLDTANI ÉS BÁNYÁSZATI INFORMÁCIÓS RENDSZER KIÉPÍTÉSÉBEN, FEJLESZTÉSÉBEN ÉS MŰKÖDTETÉSÉBEN... 182 Ásványi nyersanyagok országos térinformatikai adatbázisának fejlesztése, feltöltése... 182 Az MBFH adattár geofizikai és internetes adatszolgáltatásainak fejlesztése 184 Intézményi metaadat-szolgáltatás és fejlesztés... 187 Geoinformatikai szolgáltatások és a fúrási adatvagyon karbantartása.. 190 Digitális szeizmikus adatok megtekinthetőségének biztosítása... 192 A 2006-2014. évek hiányzó vízföldtani naplók másolatának beszerzése. 194 Digitális dokumentumok szabadszöveges keresési rendszerének kialakítása... 196 Kútkataszteri kiadványok... 199 E-dokumentumtár fejlesztése... 201 b) AZ ORSZÁG FÖLDTANI, GEOFIZIKAI TÉR-ADAT INFRASTRUKTÚRÁJÁNAK ÉPÍTÉSE ÉS FEJLESZTÉSE, ADATSZOLGÁLTATÁS... 202 Geoinformatikai szolgáltatások... 202 MFGI adatvagyon működtetésével kapcsolatos feladatok... 203 MFGI térképszerverek fejlesztése... 208 7

Sekélygeofizikai adatok mentése... 210 Alfa adatbázis módszertani fejlesztése... 212 Informatikai rendszer üzemeltetése... 214 Magyarország földtani képződményeinek komplex adatbázisa.... 216 Magyarország földtani alapszelvényei dokumentációjának felülvizsgálata 217 Mérnökgeofizikai adatbázis felépítése... 219 PULI spektrális adatbázis bővítése és fejlesztése... 221 Magyarország geokémiai téradatbázisa... 222 c) KÖZHASZNÚ INFORMÁCIÓSZOLGÁLTATÁS... 225 A kutatások során keletkezett magminta-állomány kezelése... 225 Az Országos Kútkataszter vezetése, Vízföldtani napló -k készítése és a Vízföldtani adattár működtetése... 227 d) KÖZSZOLGÁLATI FELADATOK... 229 Papszigeti Talajhőáram-megfigyelő állomás... 229 Paleomágneses mérőhálózat... 231 A Földtani és Geofizikai Szakkönyvtár és kiadványszerkesztőség alapfeladatainak ellátása... 233 A Földtani és Geofizikai Gyűjtemény alapfeladatainak ellátása.... 235 Laboratóriumi (a Radiometriai Laborral együtt) szolgáltatás, minőségbiztosítás és metodológiai fejlesztések... 238 Regionális földtani tanszék és egyéb oktatási tevékenységek... 243 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBÓL ÉS MÁS NEMZETKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSBŐL KÖVETKEZŐ, A FÖLDI ERŐTEREKKEL, A FÖLDTANI KÖZEGGEL, VALAMINT A FELSZÍN ALATTI VÍZZEL KAPCSOLATOS JOGSZABÁLYOK ÁTVÉTELÉHEZ, EZEK VÉGREHAJTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ KUTATÁSI FELADATOK VÉGZÉSE... 244 Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervek felülvizsgálata... 244 8

Szolgáltatások az Általános Atomcsend Egyezményhez (CTBT)... 246 A MINISZTER HATÁSKÖRÉBE TARTOZÓ FELADATOK VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES BÁNYÁSZATI ELLENŐRZŐ GEODÉZIAI MÉRÉSI ÉS TÉRKÉPI ÁBRÁZOLÁSI FELADATOK ELVÉGZÉSE ÉS GEODÉZIAI NYILVÁNTARTÁSOK VEZETÉSE... 248 Külfejtéses bányák digitális térképeinek feldolgozása, ellenőrzése... 248 Külfejtéses bányák geodéziai felmérése... 250 A KLÍMAVÁLTOZÁSSAL, AZ AZT KIVÁLTÓ FOLYAMATOKKAL ÉS HATÁSOKKAL KAPCSOLATOS HAZAI KUTATÁSOKKAL, AZ ÜVEGHÁZHATÁSÚ GÁZOK HAZAI KIBOCSÁTÁSAINAK CSÖKKENTÉSÉVEL ÉS A KLÍMAVÁLTOZÁS HAZAI HATÁSAIHOZ VALÓ ALKALMAZKODÁSSAL KAPCSOLATOS FELADATOK ELLÁTÁSA,... 252 NATéR állami feladatok ellátása... 252 Települési és Térségi Klímastratégia metodikai kidolgozás... 254 NÉS végrehajtásából származó feladat ellátás... 256 Paleoklíma változások kimutatása ásványtan-geokémiai módszerekkel a Körös-medence alapfúrásain... 258 SZAKMAI MUNKÁT TÁMOGATÓ FELADATOK... 261 Az MBFH hatósági tevékenységéhez szükséges szakvélemények, szakértői vélemények, szakmai javaslatok készítése... 261 Háttérintézményi feladatellátás... 262 Az MFGI kommunikációja... 264 Intézeti pályázatok előkészítése... 268 9

10

Igazgatói előszó A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet (MFGI) jogilag fiatal intézmény, mely a 320/2011. Korm. rendelet alapján 2012. április 1-én alakult meg a nagy múltú alapokkal rendelkező Magyar Állami Földtani Intézet és Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet összeolvadásával. Az MFGI, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalról szóló 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet alapján központi költségvetési szerv. A földtan és a geofizika szakterületeinek integrációjával létrejött egy erős, széles skálán mozgó egyedülálló tudásbázis, amely biztosítja a magyar állam földtani feladatainak magas színvonalú, folyamatos ellátását. Az intézet aktívan és jelentős mértékben közreműködik a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal jogszabályban magállapított földtani feladatainak ellátásában is, amelyet a Hivatallal történő együttműködési megállapodás alapján szerződések formájában teljesít. Az Intézet tevékenységének szerves része a jelentős számú hazai és nemzetközi pályázat is, amelyek elsősorban egyes szakterületek tudományos kutatómunkájának elmélyítését teszik lehetővé. Az MFGI megalakulásával egyidős az intézet szerves részét képező Nemzeti Alkalmazkodási Központ. Fő feladatuk a klímaváltozás és az azt kiváltó folyamatokkal és hatásokkal kapcsolatos hazai kutatások végzése, a klímapolitikát szolgáló elemzések készítése és az üvegházhatású gázok hazai kibocsátásainak csökkentésével és a klímaváltozás hazai hatásaihoz való alkalmazkodással kapcsolatos feladatok ellátása. Az állami feladatok, MBFH együttműködés keretében végzett feladatok és a pályázatok területén a 2016. évi tervfeladatainkat több mint 100 projekt keretében valósítjuk meg. A tervben szereplő projektek széles köre a 267/2006. (XII. 20.) Korm. rendeletben megállapított és az alapító okiratban rögzített állami földtani és geofizikai kutatással, valamint klímapolitikával összefüggő feladatok teljes körét felöleli. Ezt a terv fejezetcímeinek a rendelethez igazított tagolása külön is hangsúlyozza. Számos feladat a megelőző években megfogalmazott irányok szerint 2016-ban is folytatódik, ilyen a koncessziós és a hozzá kapcsolódó érzékenységi-terhelhetőségi vizsgálatok végzése, a földtani veszélyforrások felmérése és adatbázisba rendezése. Továbbra is fontos feladatunknak tekintjük a fenti alkalmazott földtudományi kérdések megválaszolását segítő alapkutatási tevékenységek, módszer és műszerfejlesztések végzését, monitoring és mérési hálózatok üzemeltetését. A bevezetésre került Informatikai Biztonsági Szabályzat értelmében nagy hangsúlyt helyezünk az adatvagyon átlátható azonosítására, fejlesztésére és védelmére. Az elmúlt évek intézményi átszervezései következtében mára az MFGI a felszín alatti vizek kutatásának egyedüli állami háttérintézményévé vált. A 21/2013. (III.26.) VM rendelet értelmében 2013. április 10. óta az MFGI végzi a Vízföldtani Naplók készítését, a Vízföldtani Napló Adattár működtetését és az Országos Kútkataszter vezetését. Az MFGI részt vesz a Vízgyűjtő gazdálkodási Terv felszín alatti vizekre vonatkozó aktuális felülvizsgálatában is. Dr. Fancsik Tamás igazgató 11

12

A FÖLDTANI ERŐFORRÁSOKKAL TÖRTÉNŐ GAZDÁLKODÁS ÉS AZOK HASZNOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ TEVÉKENYSÉG VÉGZÉSE a) AZ ÁSVÁNYI NYERSANYAGOK, VALAMINT A GEOTERMIKUS ENERGIA KUTATÁSÁHOZ, KITERMELÉSÉHEZ ÉS HASZNOSÍTÁSÁHOZ KAPCSOLÓDÓ FELADATOK Magyarország nemfémes szilárd ásványi nyersanyag potenciáljának felmérése (5/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti témavezető: Horváth Zoltán Emberhó-ráfordítás: 19 hó MBFH-témafelelős: Katona Gábor Projektköltség (millió Ft): 13 MFt Résztvevők MFGI Horváth Zoltán, Bátori Miklósné, Beke Zsuzsanna, Freiler Ágnes, Füsi Balázs, Halupka Gábor, Hegymegi Erika, Herman Viktor, Kerék Barbara, Kutasi Géza, Lantos Zoltán, Lendvay Pál, Müller Tamás, Plank Zsuzsanna, Rádi Károly, Sári Katalin, Szalkai Ágnes, Szabó Katalin, Szeiler Rita, Vigh Csaba Téma ismertetése: A hazai nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok elterjedésére, minőségére és mennyiségére vonatkozóan 2013-ban elindult egy felmérés, amit 2014-ben folytatva sikerült kiegészíteni a meglévő prognosztikus területeket a homokok, kavicsok, építőkövek, agyagok, szervesanyag tartalmú képződmények, kova, kvarcit, gipsz, lösz és perlit vonatkozásában. A két év alatt közel 3000 új területtel bővült az adatrendszerünk. A prognosztikus területekhez kötött ásványi nyersanyagok hozzáférésének vizsgálatát végeztük el országosan a természetvédelmi korlátozások, az infrastruktúrával való érintettség, a közigazgatás, az Alföld esetében 5 megyére a vízbázis vonatkozásában, s az eredményeket megyei szinten is bemutattuk. Veszprém megye esetében a fedett és fedetlen karszt jellegeket is figyelembe vettük. Az eddigi átfogó értékelés után 2015-ben részletesebben vizsgáltuk a prognosztikus területek kiterjedését, s az ott meghatározott reménybeli vagyonokat. Ehhez konkrét ásványi nyersanyag előfordulás kontúrokat használunk fel, együttműködve a működő bányák kontúrjainak változását vizsgáló MBFH projekttel. Az Intézetben folyamatosan bővülő GeoBank-beli sekélyfúrásokkal is kiegészítettük a prognosztikus területeket az Alföldön. Terepi kutatást végeztünk egy Jászsági (Jászapáti) prognosztikus területen, ahol eddig nem volt megfelelő adat a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagra. A laborvizsgálati eredményekkel és a rétegsorok kiértékelésével a potenciál-felmérés adattábláit és a GeoBank-ot bővítettük. Mindez és számos, az ásványi nyersanyag tervezéssel kapcsolatos témakör kidolgozása a hazai aggregátum stratégia megalapozását támogatja. 13

Ezt a munkát folytatjuk 2016-ban is a következő módszertani fejlesztésekkel: sekélyfúrások beépítése a potenciál-felmérésbe Pest-megye és a Kisalföld vonatkozásában; a karsztok számításba vétele a Dunántúli-középhegység területén; a vízbázis és az erdők, mint az ásványi nyersanyag-hozzáférést korlátozó tényezők országos szintű értékelése. Ezen kívül a nemfémes potenciál-felmérést támogató intézeti adatbázis építése céljából, ismét tervezünk egy földtani kutatást a Jászságban sekélyfúrásokkal és az azokat kiegészítő geofizikai vizsgálatokkal. Megkíséreljük a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok minőségi, geotechnikai paramétereire vonatkozó adatok feltöltését is az adatbázisba. A munkánk során a MAFGBA releváns dokumentumait, a bányafelügyeleteken gyűjtött adatokat, illetve az MFGI térinformatikai lehetőségeit is felhasználjuk. A projekt eredmények támogatják az ásványvagyon gazdálkodást, az ásványi nyersanyag stratégia megalapozását. Termékek felsorolása: - Jelentés (adattáblákkal, térképekkel) a Pest-megyei és Kisalföldi (sekélyfúrások által pontosított prognosztikus területek c. adattábla és térkép homok és kavics, illetve agyag vonatkozásában), Dunántúli-középhegységi területekre (karsztok figyelembe vételével pontosított -prognosztikus területek c. adattábla és térkép) a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában. - Jelentés adattáblával, térképekkel a módszertani fejlesztés folytatásáról -: pontosított prognosztikus területek az erdők és a vízügyi tényezők figyelembe vételével c. adattáblák és térképek) - Földtani kutatás engedélyeztetési dokumentáció egy újabb Jászsági prognosztikus területre (valószínűleg homok kapcsán). - Adattábla a nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok minőségi-geotechnikai paramétereivel kapcsolatban. - Jelentés az elvégzett földtani és geofizikai vizsgálatokról. Feladatok ütemezése: 2016. első negyedév - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése a Dunántúli-középhegységi vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése a vizsgálati területre - Adattábla szerkezetének meghatározás a minőségi paraméterek kapcsán - Az aktuális MBFH Állami Ásványi Nyersanyag és Geotermikus Energia Nyilvántartás áttekintésének megkezdése (mérleg adatok kérése az MBFH-tól) - Adattáblák felépítése a Dunántúl-középhegységi vizsgálati területre (karsztok vonatkozásában) - Adattáblák felépítése a Pest megyei vizsgálati területre (sekélyfúrások figyelembe vétele kapcsán) - Adattábla váz a minőségi/geotechnikai paraméterekkel - A vizsgálati terület (Pest megyei) aktualizált mérleg adatainak értelmezésének első változata 2016. második negyedév - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Dunántúli-középhegységi vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Pest megyei vizsgálati területre - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán I. (erdők) - Kutatási terület kijelölése fúrásokhoz 14

- Geotechnikai adattábla töltésének megkezdése (adatgyűjtés) - Geofizikai vizsgálat megtervezés - Pontosított adattáblák a dunántúli, Pest-megyei területre (karsztok vonatkozásában) - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez I. (erdők) - Dokumentáció (választás indoklása, engedélyeztetés megkezdése) a kijelölt kutatási területhez, - Töltés alatt levő adattábla a geotechnikai paraméterekről - Kutatási terv a geofizikai méréshez 2016. harmadik negyedév - Pontosított prognosztikus területek meghatározásának folytatása a Pest-megyei és Kisalföldi kutatási területekre (sekélyfúrások adataival) - Módszertani fejlesztés az ásványi nyersanyag hozzáférés kapcsán II. (vízügyi tényező) - Fúrások (4-5) előkészítése és elvégzése terepmunka során, mintagyűjtés, vizsgálatokra az esetleges engedélyek, időjárás, stb. függvényében - Geotechnikai adattábla töltésének folytatása - Geofizikai mérés elvégzése - Pontosított prognosztikus területek Pest-megye és a Kisalföld vonatkozásában (sekélyfúrások alapján, térképen és előzetes vastagság adatokkal adattáblában) - Adattábla és térképek a módszertani fejlesztéshez II. (vízügyi tényezők) - Fúrási, mintázási dokumentáció a terepmunka teljesülése esetén, anyagvizsgálatokra mintaelőkészítés - Töltés alatt levő adattábla a geotechnikai paraméterekről - Dokumentáció a geofizikai mérésről 2016. negyedik negyedév - Anyagvizsgálatok elvégzése - Fúrási eredmények feltöltése a sekélyfúrás adatbázisba, értékelés - A pontosított Pest megyei, kisalföldi, dunántúli prognosztikus területre a reménybeli vagyon adatok meghatározása - Geotechnikai adattábla töltésének folytatása - Zárójelentés összeállítása a pontosított eredmények alapján - Zárójelentés az év során elkészített fejezetekkel, adattáblákkal, térképekkel: sekélyfúrások által pontosított prognosztikus területek c. adattábla és térkép homok és kavics, illetve agyag vonatkozásában (Pest-megye és Kisalföld). karsztok figyelembe vételével pontosított pontosított prognosztikus területek c. adattábla és térkép (Dunántúli-khg.) pontosított prognosztikus területek az erdők és a vízügyi tényezők figyelembe vételével c. adattáblák és térképek 15

Nem konvencionális szénhidrogén-potenciál vizsgálata és a kitermelés műszaki lehetőségei (23/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető: Kovács Zsolt MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor Emberhó-ráfordítás: 9,5 hó Projektköltség (millió Ft): 8 MFt Résztvevők MFGI Cserkész-Nagy Ágnes, Hámorné Vidó Mária, Jencsel Henrietta, Kovács Zsolt, Zilahi-Sebess László Téma ismertetése: A projekt célja a hazai nem konvencionális szénhidrogén kutatásra alkalmas területek számbavétele, alapvető földtani szénhidrogénföldtani jellemzőinek megadása, a hazai ismert nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele. A nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. A hazai nem konvencionális tárolókra vonatkozó adatok tekintetében alapvetően a bányavállalkozók által az MBFH részére átadott kutatási zárójelentésekre, mélyfúrási és kútvizsgálati jelentésekre támaszkodunk. A téma keretében tanulmányt készítünk a rendelkezésre álló, illetve a 2015 év során megszerzett információk birtokában, a nem konvencionális szénhidrogén tárolók magyarországi elterjedéséről, földtani adottságairól, fizikai-kémiai paramétereiről, termeltethetőségéről, külföldi típusterületekkel való összehasonlíthatóságáról. Feladat a hazai nem konvencionális szénhidrogén tárolók kitermelésének technikai, technológiai akadályainak, követelményeinek számbavétele, a nemzetközi gyakorlat, a legújabb fejlesztések, a legjobb elérhető technikák ismertetése alapján megoldáskeresés, javaslatok a gazdaságos kitermelhetőség feltételeinek megvalósítására a hazai viszonyok között. Egyes kiválasztott területek vonatkozásában a kitermelhetőséget biztosító rétegrepesztési technológia környezeti hatásainak a vizsgálatát is folytatjuk a korábbi, M2-13/2014. számú maradványprojektben kidolgozott módszertan alapján. Az eredmények és a potenciális területek tekintetében elvégzendő további vizsgálatok alapozhatják meg egyes kifejezetten nem-konvencionális szénhidrogénre vonatkozó jövőbeli koncessziós területek kiírását. A hazai nem-hagyományos CH indikációk és potenciális terültetek bemutatását tartalmazó idegen-nyelvű anyag készül a külföldi érdeklődők, társzervek, EU informálására. 2015-ben azokat a területeket vizsgáltuk meg (a makói-árok kivételével), ahol konkrétan nem hagyományos szénhidrogén előfordulások kutatása zajlott, és erről záró dokumentáció, kutatási zárójelentés készült: Derecskei-árok: Beru-M középső-miocén tárolók Békési-medence: Gyula-I bányatelek Szabadkígyós-1 fúrás adatai, Sarkad-I bányatelek Nyékpuszta-2 fúrás, Elek-Lökösháza volt HHE kutatási terület HHE Gyula-1 fúrás, Gyula-II bányatelek Gyulavári 1B fúrás eredményei Kiskunság: Kiskunhalasi depresszió - Balotaszállás-IX bányatelek Balotaszállás-Mély földgázmező - a THL-RAG Kft. kutatási eredményei Zalai-medence: Lenti HHE kutatási terület Kógyár-1 fúrás, Letenye HHE kutatási terület vagyonbecslése, kutatási eredményei A makói-árok kutatási eredményeiről már 2014-ben készítettünk részletes összefoglaló áttekintést. 16

2016-ban olyan részmedence területek általános vizsgálatát tervezzük, ahol a nem hagyományos szénhidrogén előfordulások célzott megkutatása még nem előrehaladott, de maga a medence nem hagyományos CH kutatásra és termelésre alkalmas és perspektivikus. Ilyen terület a Kisalföld és a Nyírség. A projekt keretében megvizsgáljuk a triász időszaki Kösseni Márga Formáció (Zalamedence) és a paleogén Tardi Agyag-Kiscelli Agyag (Észak-Magyarország) elterjedését, szénhidrogén generáló adottságait, repeszthetőségét és a formációkból várható palaolaj/palagáz kitermelhető mennyiségét. Megvizsgáljuk a rendelkezésre álló információk alapján a magyarországi júra agyagmárgák és a miocén korú, bádeni és szarmata agyagok, márgák, és egyéb karbonátos képződmények részmedence szintű elterjedését, nem hagyományos szénhidrogén termelés tekintetében releváns fizikai-kémiai sajátosságait. Termékek felsorolása: A Kisalföld és a Nyírség medencerészek kőzettani-rétegtani-szénhidrogénföldtani jellemzése nem hagyományos szénhidrogének szempontjából - leírások, ábrák, táblázatok jelentésben összefoglalva A Tardi Agyag-Kiscelli Agyag, a Kösseni Márga talp-, tető-, vastagságtérképei shape fájlok. Júra márgák elterjedés térképe, ismert vastagsága shape fájlok. Badeni és szarmata márgák elterjedése, vastagsága fúrási adatbázis alapján, shape fájlok. A fenti egységekre a generálódott szénhidrogén mennyiségek meghatározásához szükséges adatok rendszerbe foglalása szerves széntartalom, vitrinit-reflexió, rock-eval paraméterek - adattáblák A bányászati tevékenység megalapozásához szükséges földtani, fizikai-kémiai paraméterek rendszerbe foglalása zárójelentések, fúrási naplók alapján - adattáblák Feladatok ütemezése: 2016. első negyedév A nem hagyományos szénhidrogéneket tartalmazó tárolóegységek térképi lehatárolása horizontok összegyűjtése, határoló felületek meghatározása a termékek felsorolásánál említett formációkra Nem hagyományos szénhidrogéneket tartalmazó litosztratigráfiai egységek lehatárolása Az egységekre vonatkozóan termikus érettség, szervesanyag tartalom és szénhidrogén generáló képesség paramétereinek táblázatos összesítése 2016. második negyedév Adatgyűjtés és adatrendezés a Kisalföld és a Nyírség területére A tárolóegységek térképi lehatárolásának folytatása Fizikai-kémiai, szerves anyag tartalom, érettség adatok gyűjtése, rendezése Adattáblák, résztérképek 17

2016. harmadik negyedév Nem konvencionális tárolókra vonatkozó, a kitermelhetőséget és a repeszthetőséget befolyásoló fizikai-kémiai paraméterek rendszerezése Nem hagyományos rezervoárok lehatárolása medence léptékben Fizikai-kémiai, szerves anyag tartalom, érettség adatok gyűjtése, rendezése Konkrét tárolókra vonatkozó fizikai-kémiai paraméterek táblázatos összefoglalása, írásos jellemzése. 2016. negyedik negyedév A hazai nem konvencionális tárolók geokémiai, kőzetfizikai sajátosságainak összefoglalása, térképi bemutatása - különös tekintettel a tárolók termeltethetőségének tekintetében. Zárójelentés készítése. 18

Másodlagos ásványi nyersanyagok potenciálfelmérése és a bányászati hulladékok hasznosításának megalapozása (25/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti projektvezető: Vígh Csaba MBFH témafelelős: Papp Zoltán Andor Emberhó-ráfordítás: 11,25 hó Projektköltség (millió Ft): 6 MFt Résztvevők MFGI Vígh Csaba, Kiss János, Tolmács Daniella, Müller Tamás, Szabó Katalin, Sári Katalin, Hegymegi Erika, Horváth Zoltán, Bertalan Éva, Freiler Ágnes, Horváth Zsolt, Pogácsás Réka Téma ismertetése: Az utóbbi években előtérbe kerültek a másodlagos nyersanyagok felhasználására irányuló kezdeményezések, köszönhetően az EU erőforrás-hatékonyságot célzó nyersanyag stratégiájának, és az így megnyíló pályázati lehetőségeknek. A korlátozottan rendelkezésre álló primer ásványi nyersanyagok felhasználása mellett a másodlagos nyersanyagok potenciáljának felmérése és hasznosíthatóságuk kidolgozása új perspektívákat jelenthet a közeljövőben. Jelen projekt keretein belül a bányászati hulladékok (meddőhányók és zagytározók anyaga) másodlagos ásványi nyersanyagként való hasznosíthatóságának átfogó értékelését tervezzük elvégezni. Hazánkban a Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása rendelkezik a legtöbb információval a bezárt, a felhagyott, továbbá a működő meddőhányók és zagytározók pontos helyéről, a meddőanyag típusáról, illetve kockázati besorolásukról. A nyilvántartásban szereplő adatok alapját képezhetik egy olyan adatbázis kialakításának, amely a bányászati hulladékokat, mint másodlagos ásványi nyersanyagokat vesz figyelembe. Az értékeléshez szükséges a hasznosíthatóság szempontjából releváns meddőanyagok felhasználási lehetőségeinek áttekintése, a potenciál felmérése során alkalmazandó módszertan kidolgozása, illetve korábbi felmérésekből származó adatok szűrése és beintegrálása a másodlagos nyersanyagprognózist segítő adatbázisba. A témakörben jelenleg bevonható EU-s pályázati forrás is: COST Action "Mining the European Anthroposphere". A projektben az alábbi részfeladatokat tervezzük elvégezni: 1. Bányászati hulladékok, mint másodlagos ásványi nyersanyagok és azok hasznosítási lehetőségei; A másodnyersanyagként való hasznosíthatóság felméréséhez szükséges áttekinteni az egyes bányászati hulladékcsoportok (ércbányászati meddő, szénbányászati meddő, vörösiszap meddő, kőbányászati meddő, kavics-, homok-, és agyagbányászati meddő) felhasználási lehetőségeinek hazai és nemzetközi helyzetképét, hasznosíthatóságuk technológiai lehetőségeit. Fontos kiemelni a hasznosítás szempontjából releváns komponensek körét. Részben 7/2014 és a 9A/2013 téma keretében ismertetett felhasználási lehetőségeket figyelembe véve, azokat kibővítve szeretnénk pontosabb képet adni a jelenleg elérhető, illetve 19

hazánkban megvalósítható felhasználási lehetőségekről. A hasznosítási lehetőségek áttekintése után lehetséges álláspontot kialakítani a prioritást élvező bányászati hulladéktípusok köréről, amelyek a további célzott vizsgálatok tárgyát képezik. (Vígh Cs., Müller T., Szabó K., Sári K., Hegymegi E.) 2. Vizsgálati módszertan kidolgozása; A meddőhányók és zagytározók vizsgálata elsősorban a környezetre és emberi egészségre gyakorolt lehetséges hatások kockázatának felmérését célozta a korábbi években, a terepi mintavételezést és a laborméréseket ennek szellemében végezték el. Tisztázni kell, hogy az egyes hulladéktípusok nyersanyagprognózisa szempontjából milyen mintavételi stratégiákat és mérési módszereket kellene alkalmazni (terepi mintavétel, laborvizsgálatok), illetve mely paramétereket (kémiai komponenseket) szükséges figyelembe venni. A módszertan kidolgozásánál meg kell határozni a nyersanyagprognózis szempontjából releváns bányászati hulladéktípusok körét, majd az egyes csoportokra külön-külön meghatározni a vizsgálati módszertant. (Vígh Cs., Müller T., Tolmács D., Sári K., Bertalan É.) 3. Geokémiai adatok gyűjtése korábbi felmérések anyagaiból; A 6/2016 projekt keretein belül a bányászati hulladékkezelő létesítmények adatbázisába feltöltésre kerülnek geokémiai adatok. Ezek az adatok beépíthetők a jelen projekt keretében tervezett, a másodlagos ásványi nyersanyagok potenciálbecslését elősegítő adatbázisba. Tervezzünk további geokémiai adatok gyűjtését az MFGI Geokémiai és Laboratóriumi Főosztályán a korábbi intézeti projektek keretében elemzésre került minták anyagaiból. Emellett hulladékgazdálkodási tervek, az MBFH számára készült szakértői jelentések, illetve a témában megjelent szakcikkek szolgáltathatnak további adatokat a munkához. A külső cégek/intézmények telephelyén elérhető dokumentumokból történő adatgyűjtéshez szükséges lehet helyszíni kiszállás. (Vígh Cs., Freiler Á., Hegymegi E., Horváth Zs.) 4. Adatrendezés, adatbázis struktúra kialakítása, adatok feltöltése az adatbázisba; Az adatokat adatbázisba kell rendezni, biztosítva azt, hogy az egyes objektumokra (meddőhányó vagy zagytározó) vonatkozó paraméterek azonosítókon keresztül összekapcsolhatóak legyenek a bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények adatbázisának megfelelő objektumaival. Az adatbázis szabványos kialakítása a Geoinformatikai Főosztály bevonásával történik. (Kiss J., Vígh Cs., Pogácsás R.) 5. Rendelkezésre álló adatok kiértékelése; A geokémiai adatok kiértékelésénél figyelembe vesszük az egyes haszonelemek átlagkoncentrációját, változékonyságát, dúsulási tényezőjét, esetleges anomáliáit. (Vígh Cs., Horváth Z.) 20

Termékek felsorolása: 1. Összefoglaló az egyes bányászati hulladékcsoportok lehetséges hasznosíthatóságáról; 2. Módszertani ajánlás a bányászati hulladékok másodlagos ásványi nyersanyagként való vizsgálatához; 3. Adattábla geokémiai adatokkal; 4. Másodnyersanyag adatbázis és dokumentáció; 5. Összefoglaló az adatgyűjtésekből származó geokémiai adatok kiértékeléséről Feladatok ütemezése: 2016. első negyedév Egyeztetés a projekt tagjaival Egyeztetés Geokémiai és Laboratóriumi Főosztály munkatársaival az adatkérésről Konzultáció a Geoinformatikai Főosztály munkatársaival a tervezett adatbázis céljairól és szabványos kialakításának lehetőségeiről A témakörrel foglalkozó adattári jelentések és tudományos publikációk keresése Dokumentumok beszerzése 2016. évi projektterv és adminisztráció Rövid leírás a tervezett adatbázis céljairól és kialakításának lehetőségeiről Beszerezhető dokumentumok listája 2016. második negyedév Adatgyűjtések Bányászati meddőanyagok hasznosítási lehetőségeinek áttekintése Kigyűjtött adatok adattáblája Összefoglaló a bányászati meddőanyagok hasznosíthatóságáról Prioritást élvező bányászati hulladéktípusok kijelölése 2016. harmadik negyedév Adatgyűjtések; Vizsgálati módszertan kidolgozása Geokémiai adatok adatbázisba rendezése Adatok kiértékelése Jelentés elkészítése; Kigyűjtött adatok adattáblája Módszertani ajánlás Adatbázis dokumentációja Adatbázisba rendezett geokémiai adatok 2016. negyedik negyedév Kigyűjtött adatok értékelése 2016. évi munka ismertetése 2016. évi jelentés 21

Magyarország talajjavító ásványi nyersanyag-potenciáljának felmérése a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából (27/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Intézeti témavezető: Sári Katalin MBFH-témafelelős: Dr. Katona Gábor Emberhó-ráfordítás: 18,5 hó Projektköltség (millió Ft): 6 MFt Résztvevők MFGI Sári Katalin, Horváth Zoltán, Bodor Emese, Hegymegi Erika, Kónya Péter, Lantos Zoltán, Kerék Barbara, Müller Tamás, Pogácsás Réka, Pummer Tímea, Püspöki Zoltán, Szabó Katalin, Szeiler Rita, Vígh Csaba Téma ismertetése: Napjainkban világszerte növekszik a természeti erőforrások (ásványi nyersanyagok, talajok, vizek, stb.) felmérésének és a fenntartható hasznosítási módok kidolgozásának jelentősége. E természeti erőforrások közül a talajjavító ásványi nyersanyagok vizsgálata is időszerű, mivel ezek az erőforrások a mezőgazdaságban és az iparban (pl. növénytermesztés, állattartás, kertészet, élelmiszeripar, talajstabilizálás, környezetvédelemben) kerülnek felhasználásra. Ebben a projektben foglalkozunk a szervesanyag-utánpótlásra, az ionháztartás (pl. kationcsere-kapacitás) javítására, illetve a meszezésre alkalmas ásványi nyersanyagokkal. Átfogó értékelést készítünk a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodás-javításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. 2016-ban általános átfogó áttekintést adunk a mezőgazdaságban alkalmazható ásványi nyersanyagokról, jelezve a hasznosítási lehetőségeket a kivitelezhetőség szempontjából reálisan, gyakorlati megközelítésben, fontossági sorrendben elemezve. Megvizsgáljuk a szervesanyag-utánpótlásra alkalmas ásványi nyersanyag-előfordulásokat az adatok függvényében vegyes tőzeg, érett tőzeg, rostos tőzeg, lápföld és alginit bontásban, az észak-dunántúli régióban (az Alföldre megtörtént az értékelés 2015-ben a 6/2015 MBFH projekt keretében). A rendelkezésre álló adatok alapján a prognosztikus területek adatait pontosítjuk az ionháztartás javítására alkalmas nyersagyagokra vonatkozóan, bentonitos nemesagyag, kaolinos nemesagyag, illites nemesagyag, alunitos nemesagyag csoportosításban egy esettanulmányi területre (Északi-középhegység). Adatokat gyűjtünk a zeolitos riolittufa, kálitufa előfordulásokra. A perlitvagyon esetében vizsgáljuk az elmúlt években bekövetkezett változásokat. Megkezdjük a savanyú talajok javítására alkalmas képződményekre vonatkozó adatok gyűjtését és értékelését lápi mész, talajjavító mészkő, mészkőpor, talajjavító dolomit, dolomitpor és kréta vonatkozásában, a mészkövek és dolomitok esetében egy esettanulmányi területen (Dunántúli-középhegység). Ehhez konkrét ásványi nyersanyagelőfordulás-kontúrokat használunk fel, együttműködve a működő bányák kontúrjainak változását vizsgáló MBFH projekttel. A munkánk során a MAFGBA releváns dokumentumait, a bányafelügyeleteken gyűjtött adatokat, illetve az MFGI térinformatikai lehetőségeit is felhasználjuk, ideértve az Intézetben folyamatosan bővülő GeoBank-beli sekélyfúrásokat is. 22

Termékek felsorolása: - A talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása c. tanulmány - A szervesanyag-tartalmú kőzetek (tőzeg, lápföld, lápi mész és alginit) potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa (Észak-Dunántúl) - A talajjavításra alkalmas nemesagyagok (bentonitos nemesagyag, kaolinos nemesagyag, illites nemesagyag, alunitos nemesagyag) potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa (Északi-középhegység) - A talajjavításra alkalmas mésztartalmú ásványi nyersanyagok potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa (Dunántúli-középhegység) - Talajjavításra alkalmas vulkanitok c. tanulmány (zeolit, kálitufa, perlit) Feladatok ütemezése: 2016. első negyedév - Átfogó értékelés megkezdése a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodásjavításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. - A korábbi kataszterek, potenciálfelmérések áttekintése (nemesagyagok, szervesanyag-tartalmú kőzetek) - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése a meszezésre alkalmas talajjavító ásványi nyersanyagokra (Dunántúli-középhegység) - Adatgyűjtés és rendszerezés megkezdése az ionháztartás javítására alkalmas ásványi nyersanyagokra (nemesagyagok) (Északi-középhegység) - Adatgyűjtés a hazai alginit előfordulások talajjavító szerepére vonatkozóan - A talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása c. tanulmány (előzetes változat) - Korábbi kataszterek, potenciálfelmérések c. tanulmány - A meszezésre alkalmas talajjavító ásványi nyersanyagok formációinak listája (Dunántúl-középhegység) - Jelentéslista a nemesagyagok északi-középhegységi előfordulásáról - Irodalomjegyzék a hazai alginitek talajjavító szerepére vonatkozó irodalmakból 2016. második negyedév - Átfogó értékelés folytatása a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodás javításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. - A legfrissebb ásványvagyon-nyilvántartás áttekintése (nemesagyagok, szervesanyagtartalmú kőzetek, talajjavításra alkalmas vulkanitok, karbonátok) - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása a Dunántúli-középhegységi vizsgálati területre - Adatgyűjtés és rendszerezés folytatása az Északi-középhegységi vizsgálati területre - Az észak-dunántúli tőzegképződésére vonatkozó irodalmak összegyűjtése, áttekintése. - Az 1981-ben kiadott Országos Tőzegkataszter által nyilvántartott lápterületek tőzegre és lápföldre vonatkozó vastagság-, és vagyonadatainak kigyűjtése és rendszerezése. - A talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosítása c. tanulmány (részletes változat) - Talajjavító ásványi nyersanyagok a nyilvántartás szerint c. tanulmány - Az északi-középhegységi nemesagyag-előfordulások adatbázisa 23

- Referenciákról táblázat csoportosított irodalmakkal (tőzegképződés) - Az Országos Tőzegkataszterből kigyűjtött vastagság-, és vagyonadatok adattáblája 2016. harmadik negyedév - Pontosított prognosztikus területek meghatározása a dunántúli- (karbonátok) és északi-középhegységi (nemesagyagok) területekre - Észak-dunántúli tőzegképződésre vonatkozó kompiláció megírása - Az Országos Tőzegkataszter által nyilvántartott lápterületek adatainak (elterjedési poligon, vastagság, földtani vagyon) összehasonlítása és beintegrálása az MFGI által nyilvántartott tőzeg prognosztikus területek adatbázisával. - Adatgyűjtés a talajjavításra alkalmas vulkanitokról (zeolit, kálitufa, perlit) - A talajjavításra alkalmas nemesagyagok és mésztartalmú ásványi nyersanyagok prognosztikus területeinek pontosított térinformatikai adatbázisa - Összefoglaló jelentés a genetikáról (tőzeg) - Az Országos Tőzegkataszter adataival kiegészített adatbázis - Összefoglaló jelentés az alginit talajjavító szerepéről és a hazai alginit előfordulásokról - Talajjavításra alkalmas vulkanitok c. tanulmány 2016. negyedik negyedév - Az eredmények tükrében pontosított tanulmány/fejezet a talajjavító ásványi nyersanyagok mezőgazdasági hasznosításával kapcsolatban, kiemelve az ásványi nyersanyagok vízgazdálkodás javításban betöltött szerepét, a földtani adatok hasznosíthatóságát. - Prognosztikus területek pontosítása a szervesanyag-tartalmú, ionháztartás javítására és meszezésre alkalmas ásványi nyersanyagokra a vizsgálati területekre vonatkozóan, a reménybeli vagyon adatok meghatározása - Zárójelentés összeállítása a pontosított eredmények alapján - A talajjavításra alkalmas nemesagyagok, szervesanyagtartalmú kőzetek és mésztartalmú ásványi nyersanyagok potenciáljának pontosított térinformatikai adatbázisa - Zárójelentés az év során elkészített fejezetekkel, adattáblákkal, térképekkel 24

Nemzetközi ásványvagyon-nyilvántartási rendszerek hazai bevezetésének előkészítése (21/2016) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Intézeti projektvezető: Dr. Horváth Zoltán Emberhó-ráfordítás: 5,5 hó MBFH témafelelős: Dr. Katona Gábor Projektköltség (millió Ft): 10 MFt Résztvevők MFGI Horváth Zoltán, Kovács Zsolt, Nádor Annamária, Püspöki Zoltán, Sári Katalin, Szabó Katalin, Zilahi-Sebess László Téma ismertetése: Az ásványvagyon osztályozási rendszerek alapját képezik az országos ásványi nyersanyag nyilvántartásnak. Globális és EU szinten is egyre határozottabb igény mutatkozik a korszerű, egységes ásványvagyon osztályozási, jelentéstételi és nyilvántartási szempontok alkalmazására. A korábbi években elvégeztük a legfontosabb nemzetközi szabványok, kódok és az az ásványvagyon osztályozási keretrendszer (UNFC) térképezését, fordításokat, illetve a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet munkatársai a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal konzulenseivel egyeztetéseket végeztek a Magyarhoni Földtani Társulat és a Magyar Bányászati Szövetség szakembereivel. Az eredményeink között szerepel a korszerűsítéshez szükséges új fogalomtár mindegyik ásványi nyersanyag vonatkozásában Teszteket végeztünk a jelenlegi hazai nyilvántartásban szereplő ásványi nyersanyag mennyiségekre és a tapasztalatainkat a javaslatainkba beépítettük. 2015-ben konkrét területek nyersanyagspecifikus vizsgálatával folytattuk az átminősíési teszteket. 2016-ban követjük az ENSZ Ásványvagyon Osztályozási Szakértői Csoportjának munkáját, részt veszünk abban, a hazai harmonizációs tesztekkel (nemfémes szilárd ásványi nyersanyagok, szénhidrogének, szenek és geotermia vonatkozásában). Folytatjuk az Útmutató felépítését a szilárd ásványi nyersanyagok vonatkozásában az orosz CRIRSCO szabvány szerinti harmonizációt leíró GKZ (2010) alapján. Terveink pontokba rendezve a termékek felsorolásával: 1. Jelentés fejezet/rövid tanulmány a UNECE EGRC és a PERC Munkacsoportok tevékenységének nyomonkövetéséről. 2. A nemzetközi szabványok szerint átminősített ásványi nyersanyag osztályozási adattáblák és kapcsolódó szöveges értékelések (fejezetek) szénhidrogénekre, szilárd ásványi nyersanyagokra (nemfémes és szenek) és geotermikus energiára. 3. Fejlesztett útmutató a CRIRSCO/UNFC, illetve a geotermikus energia (megújulók)/unfc szerinti harmonizációra 4. Zárójelentés az elvégzett feladatokkal, a kapcsolódó adattáblákkal, diagrammokkal. 25

Feladatok ütemezése: 2016. első negyedév - felmérés folytatása a nemzetközi ásványvagyon osztályozásról. - fejezet a nemzetközi osztályozás helyzetéről (rövid tanulmány). - nemfémes szilárd ásványi nyersanyag vonatkozásában mérlegadatok projektcélú rendezése (nemfémes) - geotermikus nyilvántartás adatainak projektcélú rendezése 2016. második negyedév - készülés a UNECE EGRC Munkacsoport ülésre, részvétel - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató fejlesztése (orosz terminológia) - harmonizációs átminősítés 1 szénhidrogén területre (egyik alföldi területre: Kiskunság.Szeged) és 2 geotermikus projektre és Heves, Nógrád, Szabolcs- Szatmár Bereg, illetve Pest megyére nemfémes szilárd vonatkozásban - külön jelentés a UNECE EGRC ülésről a legfontosabb eredményekkel - továbbfejlesztett harmonizációs Útmutató (orosz terminológia) - teszt minősítés szénhidrogén, geotermia és nemfémes szilárd kapcsán kijelölt területekre 2016. harmadik negyedév - szilárd ásványi nyersanyagok kapcsán CRIRSCO harmonizációs Útmutató vázlat folytatása fejezetekkel (CRIRSCO és orosz definíciók összehasonlítása) teszt szintű harmonizációs átminősítés szenekre (év eleji egyeztetések függvénye, valószínűleg Dorogi-medence) - harmonizációs Útmutató kiegészített változata - fejezet a harmonizációs átminősítésről (szén) 2016. negyedik negyedév - Az éves tevékenység összefoglalása, 2016. évi javaslat készítése a CRIRSCO típusú szabványokkal (módosító tényezők összehasonlításával), a megújuló energiákra (geotermikus), illetve a UNFC-2009 osztályozás szerinti harmonizációs lehetőségekről példákkal. - zárójelentésbe foglalva a nemzetközi szabványok alkalmazhatóságát javaslatokkal, illetve a példákat 26

Bányászati melléktermékek mezőgazdasági hasznosítása (7.6) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 712109 Projektvezető: Ujháziné dr. Kerék Barbara Emberhó-ráfordítás: 10 hó Résztvevők MFGI Ujháziné dr. Kerék Barbara, dr. Fügedi Ubul, Tolmács Daniella, Bodnár Nikolett, Varga Renáta, Kutasi Géza, Popovics István Téma ismertetése: A projekt célja: Magyarország alföldi homokos talapképző üledékkel fedett területeinek felmérése a növények számára ásványi stresszt okozó mikroelem hiány szempontjából, valamint az elempótlás lehetőségének vizsgálata. Módszer: mivel a tápelemek az agyagásványokhoz és a szerves anyaghoz kötődnek, minél durvább a talajképző üledék szemcseösszetétele, annál tápanyag-hiányosabb lesz a belőle képződött talaj (elsősorban a váztalajok). A GeoBank sekélyfúrási részadatbázisának (SFA) segítségével leválogathatók azok a területek, ahol a fölső 50 cm-ben (mélyszántás határa) elsősorban homokos üledékek találhatók. A területeket az Agrotopográfiai térképsorozat Magyarország genetikai talajtérképe alapján lehet pontosítani, a homoktalajok földrajzi határát figyelembe véve. A geokémiai viszonyokat néhány típusterület korábbi geokémiai eredményeinek feldolgozásával mérjük fel, hogy feltárhassuk a növények számára fontos elemek hiányát. Javaslatot teszünk a mikroelemek pótlására különböző típusú meddőhányók anyagának felhasználásával, archív és esetleg új adatok alapján (pl. ércbányászati meddőhányók, vörösiszap, szénbányászati meddőhányók). Termékek felsorolása: táblázat neve leírás rekord/ növekmény A növények számára fontos elemek mennyisége alföldi homokterületeken A Duna Tisza közi homokhátság és a Nyírség jellemzése a növények számára fontos elemek mennyisége alapján, egy-egy típusterület laboratóriumi eredményeit figyelembe véve kb. 3700 rekord adatbázis neve leírás rekord/ növekmény GeoBank sekélyfúrási részadatbázisa (SFA) Két alföldi 100.000-es lap mélységköz adatainak javítása a GeoBank sekélyfúrási részadatbázisában, mert jelenleg szakaszosak a szedimentológiai adatoknál megadott mélységközök és folyamatossá kell tenni ezeket, a makroszkópos leírás alapján kb. 12000 javított rekord térkép/réteg címe/neve új meglévő db Homokos talajképző üledékek előfordulása az Alföldön X 1 27

Feladatok ütemezése: 2016. első negyedév két alföldi 100.000-es lap (Heves, Hódmezővásárhely) mélységköz adatainak javítása a GeoBank sekélyfúrási részadatbázisában (SFA) (jelenleg szakaszosak a szedimentológiai adatoknál megadott mélységközök és folyamatossá kell tenni ezeket, a makroszkópos leírás alapján, hogy a mélység alapján leválogathatóak legyenek az adatok) kb. 800 fúrásnál átértékelt mélységköz adatok, amellyel a két alföldi lapon is szűrhetőek lesznek a szedimentológiai eredmények, adott mélységben 2016. második negyedév a SFA-ból azoknak az alföldi fúrásoknak a leválogatása, ahol a fölső 50 cm-ben homokos üledékek találhatók. A területek bemutatása a Homokos talajképző üledékek előfordulása az Alföldön című térképen. A térkép pontosítása az Agrotopográfiai térképsorozat Magyarország genetikai talajtérképe alapján. két térkép: egy földtani verzió az adatbázis alapján és egy a talajtani ismeretek alapján pontosított másik változat, részjelentés 2016. harmadik negyedév a geokémiai viszonyok felmérése típusterületeken, a korábban még fel nem dolgozott adatok alapján (a Duna Tisza közi homokhátság és a Nyírség jellemzése). geokémiai felmérés a növények számára hiányzó tápelemek feltárására, még fel nem dolgozott, archív adatok alapján 2016. negyedik negyedév adatgyűjtés különböző típusú meddőhányók anyagának geokémiai összetételéről, javaslat a homokterületek javítására felhasználható típusra. zárójelentés 28

Módszertani fejlesztések É-magyarországi szénmedencék területén (8.1) Szakfeladatrend szerinti besorolás: 749031 Projektvezető: Hámorné Vidó Mária Emberhó-ráfordítás: 6,5 hó Résztvevők MFGI Hámorné Vidó, Mária, Püspöki Zoltán, Sári Katalin Téma ismertetése: A kutatás célja a magyarországi szénmedencékben megkezdett litológiai adatok és a mélyfúrás-geofizikai paraméterek szelvény menti egyeztetésének folytatása vizsgálatok végzése meghatározott telepek vizsgálatával az É-magyarországi szénmedencékben és Keleti-Mecsekben. A 3/2016 MBFH projekt keretében futó karotázs-korreláció, rétegtani értékelés és telepkorreláció kiegészítéseként az állami projektben tervezzük: (1) reprezentatív fúrások széntelepeinek MEO (pl. kéntartalom) adatai alapján az egyes telepek nagy felbontású jellemzését, (2) a rétegsorok figyelembevételével a SBF és Garábi Slír F. további vizsgálatára alkalmas reprezentatív terepi szelvények beazonosítását, és a közeli fúrások alapján történő rétegtani illesztését, (3) a fejlődéstörténeti modellezéshez szükséges szekvencia-sztratigráfiai keretek véglegesítését. Feladatunk másik része a 2015-ben megkezdett CH-10-es sz. fúrás további vizsgálata a fotódokumentáció részletes elkészítése. Célunk a fúrás alapszelvény szintű vizsgálata a Mecseki Kőszén Formáció szedimentológiai, litológiai és karotázs adatokon nyugvó ciklusvizsgálata, összehasonlítása nemzetközi referencia szelvényekkel. Termékek felsorolása: táblázat neve leírás rekord/ növekmény MEO_Borsod Litológia_Borsod 1-Széntelepek nagy felbontású MEO profiljai, 2-Terepi szelvények közelébe eső mélyfúrások geofizikai és litológiai adatbázisa, 5000 2000 mérés neve db 57 dokumentum címe: Összefoglaló jelentés készítése a 2016. évi tevékenységről. A) Telep korrelációk és szelvény menti értékelések a Nyugat-Borsodi medence és a Kelet-Borsodi medence karotázs adatai alapján. (Kézirat előkészítése referált folyóiratban való megjelenésre.) B) CH-10-es sz. fúrás fotódokumentációjának, a korábbi anyagvizsgálati helyeknek, módszereknek és eredményeknek az összesítése nemzetközi jelentés formájában. 29