A klasztermenedzsment európai gyakorlata (Pécs, 2010) Klaszterfejlesztési politika Somosi Éva Pólus Programiroda
Tartalom 1. Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt 2. Pólus Program szervezeti és támogatási rendszer 3. 2010-2
Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt Klaszterfejlesztés Magyarországon 2008 előtt Az első klaszter megalakulása 2000-ben PANAC autóipari klaszter Felülről szervezett 200.000 euró összegű támogatás a Gazdasági Minisztériumtól Klaszterkiírások 2001-2002-ben hazai forrásból Klaszterkiírások 2005-2006-ban a Strukturális Alapokból Feltérképezett klaszterek Magyarországon, 2007 (db) Dél-Alföld Észak-Alföld Dél-Dunántúl Észak- Magyarország Közép- Dunántúl Közép- Magyarország Nyugat- Dunántúl 2 4 5 8 8 11 10 Összesen 48 Megállapítások Azonosított problémák Általános bizalomhiány volt a gazdasági szereplők között ennek eredményeként nem megfelelő számú kooperáció A meglévő és sikeres üzleti együttműködések számára nem állt rendelkezésre stabil fejlesztési politika Vegyes tapasztalatok és eredmények a klaszter támogatási programokkal kapcsolatban Nem volt következtesen megvalósuló nemzeti klaszterpolitika Megoldásra váró szakmai kérdések Klaszterek működési formája Klaszterek hatékony működése (professzionális klaszter menedzsment) Klaszterek és klaszter projektek finanszírozása Szellemi tulajdonjogok kezelése Forrás: PPI, EPAP, a felmérés primer kutatáson és a területen fellelhető releváns irodalmon alapszik
Klaszter támogatási konstrukciók a Pólus Program előtt Széchenyi terv SZT-RE-1: Regionális klaszterek létrehozása és szolgáltatásaik fejlesztése Célja: a szervezeti rendszer, azaz a klaszter-menedzsment kiépítésének, valamint a hozzá kapcsolódó információs rendszer megteremtésének támogatása, továbbá a klaszter-menedzsment működésének, az általa végzett szolgáltatások, illetve ezek fejlesztésének a kezdeti támogatása 2001. január 1-től 2002. augusztus 2-ig 16 pályázó összesen 291 millió Ft támogatást nyert el Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program SZVP-2003-6: Mikro-, kis- és középvállalkozások között a hálózatépítés támogatása 5-10 tagú (legfeljebb 8 millió Ft, max. 40%), 11-20 tagú (legfeljebb 10 millió Ft, max. 40%), 20 tag feletti (legfeljebb 12 millió Ft, max. 40%) hálózatok létrehozására lehetett támogatást elnyerni GKM - Technológia-fejlesztési és Innovációs Program Fenti program elősegítette a klaszterek kialakulását. Három pályázati célra 50 millió Ft támogatást lehetett elnyerni Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 2005-2.3.1 A KKV-k közötti együttműködés szervezésének támogatása 2005-2.3.2 Együttműködő vállalkozások közös célú beruházásának, fejlesztésének támogatása 2005/06-1.1.3/B Klasztereknek nyújtott szolgáltatások fejlesztése
Tartalom 1. Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt 2. Pólus Program szervezeti és támogatási rendszer 3. 2010-5
A nemzeti klaszterpolitikát a hazai gazdaságfejlesztési politikák konzisztens részévé kell tenni A Pólus Program koncepciójának kialakítása 2006-07 A magyar gazdaság főbb kihívásai Egyensúlytalanság a tradable és nontradable szektorok között (a non-tradable szektor túlsúlya): Csökkenő export tevékenység és versenyképesség A növekedési ráta elmarad a potenciális mértéktől A foglalkoztatás alacsony szinten stagnál Az Európai Gazdasági Térségbe történő integráció a következő 10-15 évre meghatározza a magyar gazdaság fejlődési útját A külföldi gyakorlatoknak megfelelően kidolgozott fejlesztéspolitikai válaszok A makró és üzleti környezet fejlesztése A stabil üzleti környezet növeli a hatékonyságot Klaszter fejlesztés - A bizonyított sikereket felmutatni képes KKV-k közötti együttműködések láthatóvá és versenyképessé tudnak válni a külföldi piacokon is az önálló KKV-kkal szemben - A klaszterfejlesztési politikának segítenie kell számos új együttműködés kialakulását az üzleti szereplők között - A klaszterfejlesztési politikának segítenie kell az együttműködéseken keresztül kialakuló projektek megvalósulását Innovációs politika A piacvezérelt innováció fokozza a nemzetközi versenyképességet és ezáltal növeli a hozzáadott értéket Forrás: PPI
A Pólus Program koncepciójának kidolgozása során különös hangsúlyt kaptak a K+F+I-t érintő kihívások Gazdaságfejlesztési kihívások a K+F+I területén Makrogazdasági vonatkozás: A K+F ráfordítások GDP-re vetített aránya jóval elmarad az EU-átlagtól Állami túlsúly a K+F-ben mind a kutatói létszám, mind pedig a finanszírozás területén A vállalkozások viszonya a K+F-fel: Alacsony vállalkozói és kockázatvállalási hajlandóság A bizalom és az együttműködés hiánya Oktatás: Mérsékelt számú szakember a tudomány és a technológia területén Kutatás: Agyelszívás Szakadék a tudomány és az üzleti szféra között, nem megfelelő számú szabadalom Alapkutatás-orientált egyetemek Finanszírozás: Lassú, drága és túlbürökratizált a vállalkozói hitelezés Kockázati tőke és üzleti angyalok hiánya A Pólus Program nyújtotta válaszok Legalább az EU-átlagnak megfelelő GDP-arányos K+F ráfordítás elérése Vállalkozások innovációjának növelése Kockázat csökkentése Bizalom elmélyítése a klasztereken keresztül Az üzleti igények iránt fogékony oktatási rendszer Szoros együttműködés az oktatói, kutatói és az üzleti szféra között A külső finanszírozási lehetőségek számának növelése Kockázat csökkentése Forrás: PPI
A Pólus Program szervezete sokszereplős rendszerként működött, melynek az ÚSZT-be illesztése jelenleg tervezési szakaszban van Pólus program végrehajtási rendszer Stratégiai Irányítás Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Stratégiai Irányító Bizottság (SIB) Megvalósításért felelős szereplők Közreműködő szervezetek Irányító Hatóságok Pólus Programiroda Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Hálózatfejlesztő munkatársak Kedvezményezettek Vállalkozások Önkormányzatok Egyetemek / kutatóintézetek Kamarák / civil szervezetek Forrás: PPI, HFI 8
A PPI a támogatások hatékony felhasználása érdekében együttműködik valamennyi szereplővel, továbbá közvetít a támogatási rendszer és a kedvezményezettek között A Pólus és Klaszter Programiroda feladatai A Pólus és Klaszter Programiroda szervezeti struktúrája biztosítja, hogy valamennyi érintett szervezet, illetve szereplők igényei figyelembe vételre kerüljenek Feladat Részvétel a nemzeti szintű innováció-, klaszter-, gazdaságfejlesztési politika kialakításában Támogatási konstrukciók kidolgozásában való részvétel, módosítások kezdeményezése Valamennyi érintett szereplő közötti közvetítés és koordináció (helyi pólus koordinációs testületek működésének ösztönzése, potenciális együttműködések feltárása, ösztönzése, visszacsatolás a támogató intézményrendszer felé) A Pólus Programhoz kötődő gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos információnyújtás helyi szinten Szakmai, módszertani segítségnyújtás az együttműködésben érdekelt vállalkozások számára: együttműködések kialakítása, elmélyítése, folyamatos konzultáció, projektgenerálás elősegítése Gazdasági elemzések és vizsgálatok készítése A Pólus városok és a klaszterek nemzetközi súlyának növelése érdekében új üzleti lehetőségek feltárásában való együttműködés A Program képviselete hazai és nemzetközi fórumokon 9
A Pólus Program egy átfogó gazdaságfejlesztési program, amelynek fókuszában a Pólus városok üzleti környezetének és a vállalkozások együttműködésének fejlesztése áll A magyarországi fejlesztési pólusok* MISKOLC GYŐR BUDAPEST DEBRECEN SZÉKESFE- HÉRVÁR VESZPRÉM SZEGED PÉCS * Az Országos Területfejlesztési Koncepcióról szóló 97/2005 (XII.25) Ogy. határozat alapján 10
A Pólus Program az ÚMFT részeként több operatív program forrásait felhasználva valósítja meg céljait A Pólus Program felépítése PÓLUS VÁROSOK Vállalatok Kamarák, civil szervezetek Önkormányzatok Egyetemek, kutatóintézetek KLASZTEREK Pólus innovációs Akkreditált Fejlődő Induló TIOP TÁMOP KMOP GOP ROP Bizalom Együttműködés Elkötelezettség Következetes Források Koordináció Kommunikáció végrehajtás Forrás: PPI 11
A horizontális gazdaságfejlesztés legfontosabb eredményei a Pólus városokban* GOP 1.2.2. Innovációs és technológiai parkok támogatása Miskolc Debrecen Szeged Pécs Veszprém- Székesfehérvár Félbeszakadt projekt megvalósítás Pharmapolis Genomikai Gyógyszeripar Innovációs i Tudományos Központ Park ICONO- PHARMA Technológiai Park Tudományos Élménypark TIOP 1.3.3. FŰTŐMŰ Agóra Pólus Science Múzeum TIOP 1.3.1. Miskolci Egyetem Debreceni Felsőoktatás komplex infrastrukturális megújítása és IT fejlesztése TÁMOP 4.2.1. Miskolci Egyetem Debreceni Tudástranszfer Egyetem rendszer fejlesztése TÁMOP 4.2.2. Innovatív kutatói teamek támogatása Nem pályázott Egyetem infra. fejlesztése Debreceni Egyetem Agóra Szeged Pólus Félbeszakadt projekt megvalósítás Nem jogosult pályázni Szegedi Tudományegyetem Science, Please! PTE infra. Science fejlesztése Building Szegedi Pécsi Tudományegyetem Tudományegyetem Szegedi Tudományegyetem Pécsi Tudományegyetem Elutasított pályázat Agóra Pólus Székesfehérvár Pannon Egyetem infra. fejlesztése A Pólus Program horizontális gazdaságfejlesztési pillérének kiemelt pályázataiban eddig közel 74 milliárd Ft értékben ítéltek támogatást a Pólus városoknak Győr Budapest Megítélt támogatás* (milliárd Ft) Nem pályázott Orvosi 9,2 Biotechnológiai Innovációs Központ 1.+2. ütem Agóra Pólus Győr Nem jogosult pályázni Infra. fejlesztés a 16 nyertes Széchenyi István felsőoktatási Egyetem központi intézmény kampuszán BME SOTE Nem pályázott Széchenyi István Egyetem Pannon Egyetem Széchenyi István Egyetem Összesen 73,8 * Státusz: 2010. szeptember 30. ** Kerekített összegek Forrás: PPI BME SOTE Nyertes projekt(ek) 8,3 46,3 3,1 6,9
A Pólus Program az üzleti környezet javítását célzó fejlesztések révén és az együttműködés kockázatainak mérséklésével támogatja a klaszteresedési folyamatot A Pólus Program klaszterek fejlődését támogató intézkedései Pólus Program szerepvállalása Széles értelemben vett üzleti környezet fejlesztése Horizontális gazdaságfejlesztési beruházások támogatása Oktatás, képzés, infrastruktúra fejlesztése Gazdaságfejlesztés Vállalatok közötti kapcsolatok erősítése Hálózatfejlesztők alkalmazása a vállalkozások közötti, valamint a vállalkozások és egyéb szereplők közötti kapcsolatok erősítésére A klaszterek alulról felfelé építkeznek, nem az állam által szervezettek Klaszterek fejlődésének anyagi támogatása Együttműködésre képes klaszterek támogatása fejlődési szintjük alapján Klasztermenedzsment Közös szolgáltatások Közös beruházások Forrás: PPI 13
A globális versennyel kapcsolatban kialakult, nemzetközileg elfogadott álláspont szerint ma már nem elkülönült vállalatok, hanem a klaszterek az új munkamegosztás alapegységei Együttműködés Az együttműködés akkor sikeres, ha minden résztvevő számára előnyt jelent Vállalat 2 Vállalat 5 Vállalat 1 Vállalat 3 Vállalat 4 Vállalat 8 Egyetem Vállalat 6 Vállalat n Vállalat 7 Vállalat 9 Önkormányzat Klasztermenedzser Klasztertagok Támogatás Nem adják fel egyéni célkitűzéseiket Együttesen lépnek fel Helyi előnyöket használnak ki: Költségcsökkentés Innováció serkentés A legjobb gyakorlatok gyors megismerése A tranzakciós költségek minimalizálása A Pólus Program célkitűzései között kiemelt súllyal szerepel a klaszterek többszintű, célorientált támogatása Az önszerveződő, kölcsönös előnyökön alapuló gazdasági együttműködések adhatnak valódi választ a globális verseny jelentette kihívásokra Forrás: PPI 14
A nemzeti klaszterfejlesztés célja, hogy minél több sikeres klaszter jusson el magasabb fejlettségi szintre Fejlődési szint Leírás Pólus Programban elérhető támogatás Induló klaszter Hálózati együttműködés kezdete Kooperáció támogató tevékenységben Klasztermenedzsment Vállalkozásfejlesztés - Klaszter fejlődési pálya Fejlődő klaszter Tagok közötti viszony fejlődése Kooperáció értékteremtő tevékenységben Klasztermenedzsment Közös beruházás Akkreditált klaszter Mélyülő bizalmi viszony a klasztertagok között Kooperáció beruházásban Közös beruházás Kiváló Innovációs klaszter Szoros kooperáció Nemzetközi láthatóság Komplex beruházások 15-40 millió Ft 10-150 millió Ft 15-1 500 millió Ft 1 500-4 000 millió Ft 1. év 2. év A klaszterek fejlettségi szintjüknek megfelelően juthatnak támogatáshoz
Az akkreditáció egy tényalapú szakmai értékelő rendszer, amelynek célja a program alappilléreit jelentő kezdeményezések kiválasztása Az akkreditáció általános bemutatása Áttekintés Cél Időtartam Akkreditáció gyakorisága Megszerezhető jogosultság Akkreditációs Tanúsítvány A Magyarországon működő klaszterekből kiválassza és minősítse azokat, amelyek Komoly nemzetközi és hazai teljesítmény elérésére képesek Magas hozzáadott érték, innováció, K+F A jogosultság két évre szól Két év után meg kell újítani Beadás folyamatos Elbírálás negyedévente Pólus pályázatokon való kizárólagos indulás Több konstrukció esetében plusz pont A klaszter szintű előnyök biztosítása akkreditációt követő csatlakozás esetén is lehetséges, ha az új tag megfelel a klaszter által deklarált SZMSZ-nek, vagy az annak megfelelő dokumentumnak A címet elnyerő klaszter Akkreditációs Tanúsítványt kap Szerződés, megállapodás megkötésére nem kerül sor A sikeres akkreditáció révén a jelentős fejlesztési forrásoknak köszönhetően az akkreditált klaszterek komoly szerepet játszhatnak a magyar gazdaság fenntartható fejlődési elérésében Forrás: PPI 16
Az akkreditációs modell a program alappilléreit képező együttműködéseket egy szakértői szinten kialakított és klasztereken kalibrált modell segítségével választja ki Akkreditációs modell struktúrája és szempontjai I. Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái II. Klaszter összetétele III. Klaszter tag KKV-k gazdasági teljesítménye IV. Klaszter K+F+I teljesítménye V. Klaszter stratégiai és cselekvési terv formai és tartalmi értékelése Szempontok száma, db 10* 2 5 4 14 35 A kategóriák mögötti szempontok célja A klaszter tagok közötti együttműködés tudatosságának és szervezettségének mérése A klasztert alkotó tagok összetételének és számának vizsgálata A piacilag visszaigazolt sikerek pozitív diszkriminációja, különös hangsúlyt helyezve az export tevékenységre és a magas hozzáadott értékre A klaszterek K+F tevékenységének vizsgálata A klaszter által alkotott jövőkép és stratégia megalapozottságának vizsgálata, a tartalom nélküli együttműködések kiszűrése A modell egy öt kategóriába csoportosított, koherens értékelő rendszer Célja a piacilag visszaigazolt sikereket felmutató együttműködések kiválasztása Az értékelési rendszer objektivitása átláthatóvá teszi a döntési folyamatot a pályázók számára és megalapozott, védhető döntéseket tesz lehetővé *A Klaszteren belül megvalósult együttműködés formái 5 KO kritériumot tartalmaz Forrás: PPI 17
A GOP 1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása című konstrukció 2010. augusztusában lezárult GOP 1.2.1. Akkreditált innovációs klaszterek támogatása Támogatás célja Támogatható tevékenységek Támogatás összege / mértéke Pályázók köre Pályázati jogcím A Pólus Program keretében együttműködő innovatív vállalkozások közös, a klaszter érdekét is szolgáló innovációs projektjeinek segítése; a műszaki fejlesztés hátterének biztosítása az adott klaszter több tagja által tulajdonolt projekttársaságok támogatása révén. Kísérleti fejlesztés K+F, innovációs célt szolgáló infrastrukturális és ingatlan beruházás Marketing 3. féltől igénybe vett szolgáltatás 250-1.500 millió Ft Max. 50% Azonos akkreditált innovációs klaszterbe tartozó legalább 3 független tag tulajdonosi részvételével kizárólag a projekt megvalósítására és fenntartására létrehozott gazdasági társaságok /projekttársaságok/ K+F projekttámogatás Regionális beruházási támogatás De minimis Forrás: PPI
A GOP 1.3.1/B konstrukció célzottan támogatja a vállalkozások innovációs tevékenységét GOP 1.3.1./B Akkreditált klaszterek vállalati innovációjának támogatása Támogatás célja Támogatható tevékenységek Akkreditált klaszter tagvállalkozások technológiai innovációs tevékenységeinek támogatása, amelyek új vagy jelentősen javított piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák kidolgozását, a kapcsolódó termelési/szolgáltatási tevékenység beindítását/bővítését, és a termék/szolgáltatás piaci bevezetését vállalják. Kísérleti fejlesztés Eszközbeszerzés Infrastrukturális és ingatlan beruházás Marketing Támogatás összege / mértéke Pályázók köre 15-500 millió Ft Max. 65% Akkreditált innovációs klaszter címet elnyert klaszter valamely tagvállalata Pályázati jogcím K+F projekt támogatás Regionális beruházás De minimis Forrás: PPI
A ROP együttműködéseket támogató (induló és fejlődő klaszterek) pályázatai tervezési szakaszban vannak A pályázatok főbb elemei várhatóan megegyeznek a korábban tervezetekkel Támogatás célja Előmozdítsa a vállalkozások, oktatási és K+F intézmények, valamint helyi gazdasági szereplők közötti, iparági klaszter formában megvalósuló együttműködést Támogatás mértéke* Induló klaszter: Fejlődő klaszter: max. 40 millió Ft max. 150 millió Ft Intenzitás Pályázók köre Támogatható tevékenységek köre 25-80 % (támogatási formától függően) Klasztermenedzsment feladatokat ellátó szervezetek (fejlődő klaszterek esetében kizárólag gazdasági társaság, non-profit gazdasági társaság) Fejlődő klaszterek beruházása esetében konzorciumok Önállóan támogatható tevékenységek: Klasztermenedzsmenthez kapcsolódó tevékenységek Klaszter közös beruházása (minimum 3 KKV-nak minősülő klasztertag vegyen részt a projekt-beruházásban) Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Nyilvánosság biztosítása Könyvvizsgálat Klaszterszervezet stratégiája * Az elnyerhető támogatás mértéke regionálisan eltérő. Forrás: PPI
A dél-dunántúli régióban egyedülállóan, külön turisztikai klaszterpályázat került meghirdetésre DDOP-2010-2.1.3./A Turisztikai klaszterek fejlesztése Támogatás célja A dél dunántúli régióban turisztikai klaszterek jöjjenek létre, ezzel elősegítve az iparágban a hálózatos kapcsolatok kialakítását, az információáramlást és versenyképes turisztikai szolgáltatások nyújtását Támogatás mértéke* Intenzitás Pályázók köre Elszámolható költségek 10 35 millió Forint 85% Gazdasági társaságok, szövetkezetek, Egyesületek, köztestületek, non-profit kft Előkészítés költségei Projekt előkészítés költségei Megvalósítás költségei Projektmenedzsment (Klasztermenedzsment) költségei Szolgáltatás igénybevételének költsége Építés (átalakítás, felújítás) költsége Eszközbeszerzések költségei Immateriális javak beszerzése Forrás: PPI
A ROP-ok 2008-as klaszterpályázataira összesen 181 pályázat érkezett: 144 induló, 37 fejlődő ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok (3/1) Beérkezett pályázatok (db) Induló (db) Fejlődő (db) Rendelkezésre álló forrás (millió Ft) Igényelt támogatás (millió Ft) Megítélt támogatás (millió Ft) Megítélt támogatás / Igényelt támogatás (%) ÉM 36 32 4 1 403 1 344 968 72% KM 38 30 8 1 130 1 212 663 55% DA 37 27 10 590 1 025 569 56% NYD 23 21 2 814 636 289 45% ÉA 20 16 4 800 795 439 55% KD 15 11 4 750 485 260 54% DD 12 7 5 700 504 157 31% Összesen 181 144 37 6 187 6 001 3 344 56% Forrás: EMIR, PPI 22
A ROP-ok 2008-as klaszterpályázataira összesen 181 pályázat érkezett: 144 induló, 37 fejlődő ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok (3/2) Beérkezett pályázatok száma a ROP induló klaszterpályázataiban (db) 32 30 27 21 16 11 7 Benyújtott pályázatok száma Támogató döntések száma A ROP-ok induló klaszterpályázataira összesen 144 pályázat érkezett 79 pályázat esetében született támogató döntés Beérkezett pályázatok száma a ROP fejlődő klaszterpályázataiban (db) 4 8 10 2 4 4 5 1 1 1 A ROP-ok fejlődő klaszterpályázataira összesen 37 pályázat érkezett 21 pályázat esetében született támogató döntés Forrás: EMIR, PPI 23
A 2008-as ROP klaszterpályázatok keretében a pályázók összesen ~6,0 milliárd Ft-ot igényeltek, amelyből mintegy 3,3 Mrd Ft összegben született támogató döntés ROP induló és fejlődő klaszterpályázatok (3/3) Igényelt támogatás összege Igényelt és rendelkezésre álló források a ROP klaszterpályázataiban (millió Ft) Forráskeret a régióban Megítélt támogatás A ROP-ok klaszterpályázataira ~6,2 milliárd Ft forrás áll rendelkezésre A beadott pályázatok keretében a pályázók összesen ~6,0 milliárd Ft-ot igényeltek Összesen mintegy 3,3 milliárd Ft összegű támogatást ítéltek a pályázóknak Forrás: EMIR, PPI 24
A nyertes klaszterek között számos működik az energetika, a gépipar, az infokommunikációs technológia és a környezetipar területén A nyertes induló és fejlődő klaszterek iparági megoszlása Nyertes pályázatok iparági megoszlása a ROP klaszterpályázataiban (db) A ROP 2008-as klaszterpályázatain 100 nyertes részesült támogatásban Forrás: PPI 25
Akkreditált Innovációs Klaszterek Magyarországon Akkreditált klaszterek Iparágai Száma Egészségipar 8 Informatika 6 Környezetipar 6 Építőipar / Energia 2 1 Élelmiszeripar 1 Csomagolástechnika Befektetésösztönzés 1 Eddig huszonöt klaszter szerzett Akkreditált Innovációs Klaszter címet Összesen 25 A legtöbb akkreditált klaszter a Dél-alföldi és a Közép-magyarországi régióhoz köthető A legtöbb akkreditált klaszter az egészségiparban, az informatika és a környezetipar területén működik Forrás: PPI 26
Közép-Dunántúl (5) Első Magyar E-Közigazgatási Informatikai Innovációs Klaszter Pannon K+F+I+O PharmAgora Életminőség Klaszter ÖKOPolisz Klaszter Közép-Dunántúli Bioenergetikai Klaszter Dél-Dunántúl (1) Biotechnológiai Innovációs Bázis Eddig 25 klaszter szerzett Akkreditált Innovációs Klaszter címet Közép-Magyarország (6) Omnipack Csomagolástechnikai Klaszter Mobilitás és Multimédia Klaszter Orvosi Biotechnológia Innovációs Klaszter Magyar Medikai Gyártók Szennyvíz Technológiai Innovációs Klaszter Közép-Magyarországi Régió Befektetési Övezetének Klasztere Észak-Magyarország (2) EnIn Környezetipari Klaszter Észak-magyarországi Informatikai Klaszter Észak-Alföld (4) Pharmapolis Debrecen Innovatív Gyógyszeripari Klaszter Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter Termál - Egészségipari Klaszter Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter Dél-Alföld (7) PharmacoFood Goodwill Biotechnológiai Klaszter Szoftveripari Innovációs Pólus Klaszter ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Építőipari Klaszter 3P Műanyagipari, Csomagolástechnikai, Nyomdaipari Klaszter Biomassza Hasznosítási Klaszter Havaria Környezet- és Egészségtechnikai Klaszter Forrás: PPI 27
Az Akkreditált Innovációs Klaszterek pályázati eredményei GOP-1.2.1 KMOP-1.1.3/A és GOP-1.3.1/B KMOP-1.1.3/C Projektek száma (db) Pályázó Benyújtott Igényelt akkreditált projektek átlagos támogatás klaszterek száma száma (db / összesen (db) klaszter) (milliárd Ft) Igényelt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) Benyújtott projektek 138 23 6,0 25,7 1,1 Projektek száma (db) Nyertes Nyertes akkreditált projektek klaszterek száma átlagos száma (db) (db / klaszter) Megítélt támogatás összesen (milliárd Ft) Megítélt támogatás átlagosan (milliárd Ft / klaszter) Nyertes projektek 65 13 5,0 12,2 0,9 A 25 akkreditált klaszterből 23 nyújtott be pályázatot, és 13 nyert támogatást A nyertes klaszterek egyenként átlagosan 5 sikeres projektet nyújtottak be, és klaszterenként 900 millió Ft támogatásban részesültek Az ICT és a biotechnológia területén működő klaszterek rendelkeznek a legtöbb sikeres projekttel Az akkreditált klaszterek projektjei az ország 7 régiójában valósulnak meg * Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: PPI 28
Az akkreditált klaszterek nyertes projektjeinek (GOP-1.2.1/KMOP-1.1.3-A; GOP-1.3.1-B/KMOP-1.1.3-C) regionális megoszlása* NYUGAT- DUNÁNTÚL 1 projekt 128 millió Ft KÖZÉP- DUNÁNTÚL 22 projekt 4 398 millió Ft DÉL- DUNÁNTÚL 8 projekt 966 millió Ft KÖZÉP- MAGYAR- ORSZÁG 7 projekt 1 891 millió Ft ÉSZAK- MAGYAR- ORSZÁG 5 projekt DÉL- ALFÖLD ÉSZAK- ALFÖLD 716 millió Ft 6 projekt 16 projekt 2 817 millió Ft 1 306 millió Ft KEREKÍTETT ÖSSZEGEK Régió Sikeres projektek száma (db) Elnyert támogatás összege (millió Ft) ÖSSZESEN 65 projekt 12 222 millió Ft * A Közép-magyarországi régióban megvalósuló projekteket a Közép-magyarországi Operatív Program támogatja; Státusz: 2010. szeptember 30. Forrás: EMIR, PPI
Tartalom 1. Klaszterek és klaszter programok a Pólus Program kidolgozása előtt 2. Pólus Program szervezeti és támogatási rendszer 3. 2010-30
Az Új Széchenyi Terv vitairata hét kitörési pontot ajánl megfontolásra, megvitatásra A magyar gazdaság hét kitörési pontja 1 Versenyképesség javítása Ágazati kitörési pontok Új Széchenyi Terv A talpraállás és a felemelkedés fejlesztéspolitikai programja Kitörési pontok és az Új Széchenyi Terv Programjai Horizontális kitörési pontok Célkitűzés: Foglalkoztatási áttörés 1 millió új munkahely 10 év alatt Egészségipar Zöld gazdaság Hálózati gazdaság Otthon-teremtés Tudásgazdaság Munkagazdaság Tranzit gazdaság Gyógyító Magyarország Egészségipar Megújuló Magyarország Megújuló Energia és zöld gazdaság Vállalkozásfejlesztés és Üzleti környezet fejlesztési program Tudomány, Innovációs és Növekedés Otthonteremtés és Lakásprogram Foglalkoztatás Tranzitgazdaság Versenyképesség javításának fő elemei Adócsökkentés Adónemek számának csökkentése A vállalkozásokat sújtó adminisztrációs költségek és terhek felezése Hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítése Versenytorzító egyensúlytalanságok felszámolása Korrupció visszaszorítása Gazdasági jogbiztonság visszaállítása Integráció Globális vagy európai versenyképesség Alapelvek Piacteremtő fejlesztés Magas hozzáadott érték 1 Új Széchenyi Terv Vitairat
Az Új Széchenyi Terv vitairata több ponton hivatkozik a hálózat- és a klaszterfejlesztés fontosságára Egészségipar: Magyarország 10 év múlva Európa első számú termál- és gyógyvízre épülő egészségturisztikai desztinációja, illetve egészségipari országa legyen, hazánk tartós versenyképességének javítása, a GDP növelése, a programban érintett iparágak összekapcsolása egy országos termálegészségipari klaszterré Vállalkozsáfejlesztés:... fontos, hogy Magyarország a Kárpát-medence gazdasági, pénzügyi és kulturális központjává, centrumává váljon, meglévő pozícióit tovább erősítse. Fontos, hogy a magyar gazdasági növekedés előterébe állított programok (megújuló energia, zöld ipar, termáladottságokra alapozó egészségipar, gyógyszeripar, magas hozzáadott értékű élelmiszeripar, K+F, járműipar, stb.) hatást gyakoroljanak a régió összes országának gazdaságpolitikájára, lehetőséget teremtve regionális szintű klaszterek kialakításához. Tervezett programok: Regionális klaszterképződést támogató program Tudomány Innováció Növekedés: Emelni kell széles körben a magyar gazdaság K+F- és tudásintenzitását, a feldolgozóipari és szolgáltató szektorokban működő magas növekedési potenciálú innovatív vállalatok támogatása, a kkv-k innovációs és abszorpciós kapacitásának növelése, innovatív klaszterek fejlesztése, valamint az innovációhoz szükséges hazai és nemzetközi tudásforrásokkal és piacokkal való összekapcsolódás révén. Közlekedés Tranzitgazdaság: A közlekedési klaszter megfelelő támogatásához pályázatot kell kiírni, a hazai felsőoktatási és akadémiai tudományos háttér, valamint a nemzetközi, illetve hazai vállalkozások magyarországi tudásközpontjainak mielőbbi aktivizálására, szellemi potenciáljuk hatékony felhasználására. Forrás: Új Széchenyi Terv - Vitairat