Lapunk története Szerzõ: Mizser Attila A Meteor 1971 elején indította útjára Bartha Lajos, az amatõrcsillagász mozgalom ismert alakja. A Meteor legfõbb célja a megfigyeléseket végzõ amatõrök tájékoztatása volt. Az elsõ számban olvasható elõszó szerint A Meteorban azoknak az amatõröknek kívánunk útmutatást adni, akik szívesen foglalkoznának csillagászati észlelésekkel, tudományos értékû munkával... Szeretnénk részletes tájékoztatást adni a bekövetkezõ égi eseményekrõl, érdekességekrõl, s talán ezzel a csillagászati bemutatásoknak, az ismeretterjesztésnek is támogatást nyújtunk. Amikor a Meteor elõször megjelent, az 1964-ben alakult TIT Csillagászat Baráti Köre (CSBK) immár négyezer tagot számlált, a Kulin György által irányított mozgalom egyetlen országos fóruma, a kéthavonta megjelenõ Föld és Ég azonban az észlelõ amatõrök igényeinek nem tudott és nem is akart megfelelni. Fõ profilja az ismeretterjesztés volt, emellett a Janus-arcú folyóirat felét a földtudományokkal foglalkozó cikkek töltötték ki. A CSBK 1970-es, zalaegerszegi találkozón merült fel komolyan a gondolat, hogy legyen az észlelõ amatõröknek is lapja, amely végül 1971 elején indult hosszú útjára. Az elsõ, mindössze 14 oldal terjedelmû Meteor-lapszám 500 példányban jelent meg, kézirat gyanánt, belsõ használatra. Önköltségi térítése 3 forint 50 fillér volt. A kéthavonta megjelenõ Meteor igen szerény kivitelben, csekély terjedelemben jelentkezett. Kezdettõl rovatvezetõk segítették a szerkesztõ és mindenes Bartha Lajos munkáját. A legaktívabb, legmegbízhatóbb munkatársak is közülük kerültek ki: Kancsura Árpád (Nap), Keszthelyi Sándor és Mezõsi Csaba (meteorok), Nagy Sándor (változócsillagok). A bolygó- és üstökösészleléseket Bartha Lajos gyûjtötte. Számos észlelési felhívás, hosszabb cikk, ismertetõ is megjelent, közülük nagyon sokat jegyzett az alapító, Bartha Lajos. Az elsõ idõszakban Kulin György is több cikket írt a Meteor számára. Fejes Imre, Fekete Gyula, Székely Csaba és Bartha Lajos (a Meteor elsõ szerkesztõje) ékfotométer mérési szalagját vizsgálja. Az elõfizetõk száma hamarosan 500-ra nõtt, a Meteor elfoglalta helyét a magyar amatõrcsillagászatban. 1973 végén Bartha Lajostól egy szerkesztõbizottság vette át a lap vezetését. Tagjai között a következõk szerepeltek az 1974 1981 közötti idõszakban: Erdõs Tamás, Gellért András, Kelemen János, Nagy Sándor, Piroska György, Ponori Thewrewk Aurél, Zombori Ottó. A szerkesztõi teendõket Kelemen János végezte. A korábbi gyakorlattól eltérõen elméleti és mûszertechnikai cikkek is egyre gyakrabban napvilágot láttak, azonban a többé-kevésbé rendszeresen jelentkezõ észlelési rovatok voltak azok, amelyek a legtöbb színt vitték az akkori Meteorba. 1974 75-ben a Papp János által indított Radiáns c. rovat a meteorészlelõk számára szolgált hasznos olvasnivalókkal, míg a szintén 1974-ben indított Pleione Keszthelyi Sándor vezetésével a hazai változóészlelések feldolgozását kezdte meg olvasmányos, szórakoztató formában. Az 1975/2. számban jelentkezett elõször a Messier-objektumok között c. sorozat, amit a mai mély-ég rovat elõdjének tekinthetünk. 1977 1980 között a budapesti Galilei Amatõrcsillagász Klub tagjai végezték az adatgyûjtés és a rovatok vezetését: Vadász Sándor (Nap), bolygók, kisbolygók (Deicsics László),Változócsillagok, Hold (Mizser Attila), meteorok (Keszthelyi Sándor), mély-ég (Szõke Balázs), kettõscsillagok (Mohácsi Gyula).
1981-ben fordulat állt be a lap életében. A rovatvezetõi gárda jelentõsen kicserélõdött, az Albireo c. lap rovatai és nagyrészt rovatvezetõi is átkerültek a Meteorhoz. (A Meteor és az Albireo meteoros és változós észlelõcsoportjai már korábban, 1979-ben egyesültek, és a Meteorban közölték eredményeiket.) Ezzel párhuzamosan 1981 közepétõl áttértünk a havi megjelenésre. Akkori rovatvezetõink: Nap (Iskum József), Merkúr-Vénusz-Mars (Orha Zoltán), Jupiter (Gombos Gábor), Szaturnusz (Mátis András), Uránusz-Neptunusz (Papp Sándor), Üstökösök (Ujvárosy Antal), Meteorok (Keszthelyi Sándor), Fogyatkozások (Karászi István), Változócsillagok (Mezõsi Csaba, Mizser Attila és Szõke Balázs). Nem hivatalos csoportkép egy szerkesztõségi ülés után. Keszthelyi Sándor, Süle Gábor, Dömény Gábor, Fodor Antal, Mátis András, Csaba László, Tepliczky István és Szõke Balázs. Mizser Attila felvétele A szerkesztõbizottság összetétele is jelentõsen megváltozott: Horváth András, Kálmán Béla, Kelemen János, Nagy Sándor, Ponori Thewrewk Aurél, Sajó Péter, Schlosser Tamás, Szabados László és Zombori Ottó. A szerkesztõi feladatokat Schlosser Tamás látta el, a Föld és Ég csillagászati részének szerkesztõje. A nyomtatott példányszám elérte a 900-at. Az 1974 1986 közötti idõszak az egyenborítók kora is volt, 13 évfolyamon keresztül (!) a Wodetzky-féle csillagtérképek szerepeltek a borítón az egyes évfolyamokat csak az eltérõ színû nyomás különböztette meg! Ez a helyzet csak 1987-ben változott meg. Az észlelõk tájékoztatására több területen is kiadtunk észlelési útmutatókat. Ezek a kisebb terjedelmû, A/5-ös füzetek a Nap, a bolygók, üstökösök, változócsillagok stb. észlelõit segítették. Ezek az útmutatók jelentették késõbb az alapot az 1988-ban megjelent Az észlelõ amatõrcsillagászok kézikönyve c. kiadványhoz. Az 1983/10. számtól kezdõdõen jelent meg a felelõs szerkesztõi poszt, amit Both Elõd töltött be az 1986/7-8. számig. A szerkesztõk: Mizser Attila és Szõke Balázs. Az idõszak legfontosabb fejleménye három új rovat indulása: 1984 õszén indult be a mély-ég rovat (Papp Sándor) és a kettõscsillag rovat (Vaskúti György), 1986 elején új rovatot kaptak a szabadszemes jelenségek (Keszthelyi Sándor). Számos szatelit-kiadvány is jellemzi ezt az idõszakot, elsõsorban változós téren (PVH Körlevelek, fénygörbe-összeállítások), de ekkoriban jelent meg pl. az IHW, az International Halley Watch magyar nyelvû észlelési útmutatója is (1985). Munkában a szerkesztõk: Tepliczky István, Mizser Attila és Both Elõd (1984) Az 1986/9. számtól létezik a fõszerkesztõi poszt lapunk élén: Zombori Ottó az 1992/3. számig volt a Meteor fõszerkesztõje. Ugyancsak az 1986/9. számtól kezdõdõen jegyzi a lapot Mizser Attila felelõs szerkesztõként. Olvasószerkesztõk: Kolláth Zoltán és Tepliczky István, tördelõszerkesztõ: Szõke Balázs. Lapunk következõ jól behatárolható idõszaka az 1986 89 közötti. Igyekeztünk a két nagy rovat dominanciáját (változók, meteorok) letörni, több teret engedve más észlelési területeknek. Új rovatok is indultak: holdészlelési rovatunk (Kocsis Antal) 1987 novemberében, csillagászattörténeti (Keszthelyi Sándor) és csillagászati hírek (Both Elõd) rovatunk pedig 1988 októberétõl jelennek meg. Az 1987-ben kísérletképpen indított mesterséges hold rovatunk az észlelõk érdektelensége miatt 1988-ban megszûnt. Az 1987/1. számtól új külsõvel jelentünk meg, elsõ ízben vehettek kézbe olvasóink
olyan Meteort, melynek címlapján asztrofotó látható, mégpedig Zana Péter látványos tûzgömbfelvétele. Elõször 1988-ban jelentettünk meg évkönyv jellegû különkiadványt (Csillagászati adatok 1989-re), ez volt a jelenlegi Meteor csillagászati évkönyv elõfutára. Amatõrök és távcsöveik a Meteorról elnevezett elsõ észlelõtáborban, a Meteor 88-on A dinamikus fejlõdés ellenére mindvégig komoly gazdasági gondokkal küzdött lapunk, fennmaradása többször is kérdésessé vált. A hiánygazdaságban néha még a papír és a nyomdai film elõteremtése is gondot okozott. Ezeknek a gondoknak az ismeretében érthetõ, hogy a Meteor megmentése volt az 1989-ben újjáalakult MCSE egyik legfontosabb célkitûzése. A Föld és Ég sorsának bizonytalanná válása és az ismeretterjesztésben mutatkozó problémák miatt a Meteor profilja 1988 után fokozatosan módosult: immár nem csupán az észlelõ amatõrökhöz, hanem minden, csillagászat iránt érdeklõdõhöz kívánt szólni mindez természetesen ma még fokozottabban érvényes. Különösen aktuálissá vált ez a profilmódosulás a Föld és Ég 1991 végi megszûnésével az amatõrcsillagász mozgalom elsõ számú fórumát veszítette el. A Meteor 1993/12. számának postázása Teplicky István Csángó utcai lakásán 1990 januárjától az MCSE és a TIT Uránia Csillagvizsgáló közös lapjaként jelent meg a Meteor. Az anyagi hátteret az MCSE, míg a technikai feltételeket az Uránia biztosította, egészen 1992 áprilisáig állt fenn ez az együttmûködés. Az 1992/4. számtól kezdõdõen a Meteor az MCSE kiadásában jelenik meg. (Az 1971 1989 közötti idõszakban az impresszumban váltakozva szerepel a TIT Csillagászat Baráti Köre, a TIT Uránia Csillagvizsgáló és a Csillagászati és Ûrkutatási Választmánya szinte követhetetlenül sok változatban.) Ebben az idõszakban két új rovatunk indult: a távcsõépítési (Dán András, 1990) és a Messier-klub (Nagy Zoltán Antal, 1991). Nagy Zoltán Antal karikatúrája A Meteor szerkesztõi és rovatvezetõi 1992 áprilisában: Mizser Attila (fõszerkesztõ), Csaba György Gábor, Kolláth Zoltán és Tepliczky István (olvasószerkesztõk), Iskum József (Nap), Kocsis Antal (Hold), Vincze Iván (bolygók), Sárneczky Krisztián (üstökösök), Tepliczky István (Meteorok), Szabó Sándor (csillagfedések), Ladányi Tamás (kettõscsillagok), Mizser Attila (változócsillagok), Papp Sándor (mély-ég), Nagy Zoltán (Messier-klub), Kereszturi Ákos (szabadszemes jelenségek), Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Dán András (távcsõkészítés).asztrofotós rovatvezetõnk a Meteor kocsma törzsközönségét Meteor-olvasásra invitálta... Az Uránia Csillagvizsgálóból való eltávolításunk után a Meteor szerkesztését és postázását is magánlakásokon voltunk kénytelenek folytatni, több mint 8 éven át. Ez nem okozott fennakadást a lap életében, hiszen az érdemi szerkesztési munka már évek óta amúgy sem az Uránia Csillagvizsgálóban folyt, a mozgalom érdekében pedig vállaltuk az állandó jövés-menést és a menetrendszerûen ismétlõdõ felfordulást... További rovatokat indítottunk: a számítástechnika rovat (Heitler Gábor) és az asztrofotós rovat (Kocska Tamás) 1993-ban indult, míg a CCD rovat a 1996/7-8-as számtól jelentkezik, felváltva az asztrofotós rovatot (Fûrész Gábor). Meteor-csomagolás 1995-ben, Mizser Attilánál
A Meteor fejlõdése ezt követõen egyenletes volt, az évtized végére megdupláztuk példányszámunkat, 1999-ben már 2000 pl.-ban jelentünk meg. Mindehhez jelentõsen hozzájárultak támogatóink is, mindenekelõtt a Nemzeti Kulturális Alapprogram, amely 1996 óta minden évben pályázati támogatásban részesíti a Meteort. 1995-ben a Meteor táborok távcsöves találkozóvá alakultak. Az elsõ ilyen rendezvény csoportképe Ráktanyán {mospagebreak title="mirõl írtunk? - 1970-es évek"}mirõl írtunk? A Meteor immár harmincötödik évfolyamában jár, igen tanulságos fellapozni a régi lapszámokat. Mi foglalkoztatta az akkori észlelõket? Milyen jelenségeket figyeltek meg? Milyen mûszereik voltak? Mindezekre a kérdésekre választ adnak a Meteor megsárgult lapjai. Az alábbiakban áttekintjük az elmúlt 35 évet érdekességek, korabeli események után kutatva. 1970-es évek 1971. A 3. számban Nagy Sándor ír cikket A gamma Cas fényének lassú változása címmel. Akkoriban a gamma Cas volt az egyik legtöbbet észlelt változócsillag, a több ezer becslés alapján készült fénygörbe lomha változást mutat. 71/4. Új holdtérkép: a Hallwag holdtérképe kapható az ÁKV térképboltjában. Ára 100 Ft. (A térkép szinte változatlan formában ma is kapható, ára azonban jóval 3000 Ft fölött jár.) 71/5. Rendkívül sötét holdfogyatkozás 1971. aug. 6-án: 4-4,5-ös fokozatú. A Hold majdnem eltûnt az észlelõk szeme elõl, az 5-ös fokozat már a teljesen láthatatlan Holdat jelentette volna... 71/6. Az 1971-es nagy Mars-oppozíció észleléseit ismerteti Bartha Lajos. A Mars 1971-ben is népszerû célpont volt, bár számunkra eléggé alacsonyan látszott a vörös bolygó, akárcsak legutóbbi, 2003-as nagy közelsége idején. 1972. 72/3. A Mars-oppozíció további észleléseirõl olvashatunk, a legjobban sikerült rajzokat képtáblán szemlélhetjük. Bár a Meteor nem ír róla, 1971-ben készültek az elsõ igazán jó amatõr Mars-fotók, Sajó Péternek köszönhetõen. 72/4. Kancsura Árpád az 1971-es napészleléseket ismerteti: 235 megfigyelést végeztek az észlelõk. 72/5. A Változócsillag Adatbank: 1957-71 között 63 észlelõ 128 változóról 16492 megfigyelést végzett. A Nagy Sándor által kezelt adatbank akkor szinte kizárólag az Uránia Csillagvizsgálóban végzett észleléseket gyûjtötte össze. 72/6. Fókuszban: a Hold megfigyelése. Bartha többféle programot ismertet, például az akkoriban divatos tranziens holdjelenségek (Lunar Transient Phenomena, LTP) és a változó holdfoltok észlelési programját. 1973 73/1. Beszámolót olvashatunk a Magyar Meteor- és Tûzgömbészlelõhálózatról. A 36 észlelõ 1971/II. félévében 12 helyrõl 1701 meteort jegyeztek fel (Mezõsi Csaba-Keszthelyi Sándor). 73/4. A Kohoutek 1973f üstökösrõl olvashatunk rövid hírt. Az évszázad üstökösének kikiáltott Kohoutek maximális fényessége dec. 26. körül valószínûleg eléri a -7 magnitúdót. (Nem érte el...)
73/5. Részleges napfogyatkozás volt június 30-án, Magyarországról észlelve kb. 1%-os. (Ez volt a múlt század egyik leghosszabb teljes napfogyatkozása, amit az akkor új géptípusnak számító Concorde fedélzetén is észleltek, együtt repülve az umbrával.) 73/6. Magyar amatõrök az AAVSO-listán. 1971/72-ben 18 észlelõ 4646 megfigyeléssel a 4. helyen állt. (Ma még a dobogó közelébe se jutnánk ilyen eredménnyel.) 1974 74/1. Merkúr-átvonulás volt 1973. november 10-én. A kedvezõtlen idõjárás miatt kevés észlelés érkezett. 74/2. A debreceni változócsillag-észlelõ csoport munkáját ismerteti Zajácz György. Az SV Vul és a delta Cep fénygörbéjét is bemutatja. (Cefeidák már régóta nem szerepelnek észlelõprogramunkban, ám észlelésük kiváló szakköri feladat lenne.) A Radiáns c. meteorészlelési rovat elsõ jelentkezése. Rovatvezetõ: Papp János. 74/3. Megjelenik a Pleione változócsillagászatunk eredményei. Fénygörbék: EU, U Del, Z UMa, R Sct, SS Cyg. Rovatvezetõ: Keszthelyi Sándor. 74/6. Észlelõtáborok 1974 nyarán. Papp János cikke a Gyõr-Zámolyban, ill. Velencén tartott táborokról. Utóbbit augusztus 9-21. között szervezték, Perseida-tábor volt. 1975 75/1. A mikrometeorit-észlelést ismertetõ cikk Papp Jánostól. (Az esõvízbõl kinyerhetõ mikrometeoritok észlelését sokan mûvelték, ám csakhamar kiderült, hogy hazánk szennyezett légköri viszonyai mellett a begyûjthetõ szemcsék inkább mesterséges eredetûek.) 75/2. Messier-objektumok között. Budapesti viszonyok között, a 20 cm-es Heyde-refraktorral mit láthatunk a Messier-objektumokból? Meglepõen sokat! A sorozat elsõ jelentkezésekor az M15, az M52 és az M81 észleléseirõl olvashattunk. Az észleléseket minden alkalommal szakkörösök, Holl András, Juhász Róbert és Kökény Imre végezte. 75/6. Pleione: 1975 nóvái. A Nova Cyg 1975 augusztus 29-én tört ki, az elsõ hazai észlelõ Keszthelyi Sándor (29,84 UT), Európában is az elsõk között volt. 31-én jut a nóva maximumba 1,7-1,8 magnitúdónál. Minden idõk leggyorsabb és legnagyobb amplitúdójú nóvája volt! Ugyanebben a számban állatövi ellenfény rajzokat is közlünk (Keszthelyi Sándor). A lap legvégén megemlékezés olvasható Tóth Sándorról, aki a hazai bolygóészlelés lelkes szervezõje volt. 1976 76/1. Egy újabb érdekes észlelési lehetõségrõl olvashatunk, a holdlyuk programról. 16 észlelõ 1084 adatot gyûjtött össze kis átmérõjû kráterekrõl keresztmetszetük megállapításához. Sajnos az amatõr észlelések szerint a kráterek mélysége a valóságosnál jóval mélyebbnek adódott... A lap végén hosszú szakköri listát böngészhetünk: 1975-ben 151 szakkör mûködött az országban. 76/2. Egyszerû, fából készíthetõ parallaktikus állvány leírása Weren Nehls cikke alapján. A sorozat legelsõ tagja. Január
2/3-án, és 3/4-én Quadrantida-észleléseket végzett néhány amatõr, Keszthelyi vezetésével. Az ítéletidõben, viharos szélben is kitartottak... Elõször olvashatunk a Holdtáj-programról szinte a mai Hold-rovat elõzményének tekinthetjük. A rajzokat Keszthelyi készítette/gyûjtötte. 76/3. Végre egy igazi üstökös, a West! Március 2-án hajnalban észlelték elõször hazánkból, 16 fokra a Naptól, 0 magnitúdósként, 3 fokos csóvával még a fõvárosból is igen látványos volt. 76/3. A kettõscsillagok világa. Érdekes, szórakoztató sorozat indul kettõsökrõl és észlelõikrõl, Mohácsi Gyula tollából. 1977 77/1. 1976 Augusztusában földközelben járt a 6,4 év periódusú D Arrest-üstökös. Hatalmas pacniként lehetett észlelni binokulárral. 77/2. Szabad szemmel megfigyelhetõ változócsillagok a kétrészes cikk elsõ fele. Sokakat indított a változócsillagok észlelése felé. Szerzõ: Keszthelyi Sándor 77/4. Megjelent a Meteor Gyorshírek 1. száma. Jelenségnaptárt közölt, majd új nóvákról, üstökösökrõl adott hírt, de valójában nem volt gyors, hiszen a Meteorral együtt postázták. Az elsõ rókafarmi észlelõ-építõ táborról is olvashatunk cikket, Szõke Balázs tollából. 77/5. Hédervári Péter cikke: Hogyan osztályozzuk a napfoltokat? 1978 78/1. A szakköri fórum elsõ jelentkezése. Vértes Ernõ cikkébõl, amely a veszprémi szakkör munkatervét közölte, kiderül, hogy 1978-ban 33250 Ft a szakkör éves költségvetése (= elkölthetõ pénze). 78/2. Fotók a Meteorban, elsõ ízben! Hold, bolygók. A gyenge nyomdai minõség miatt hamarosan felhagytunk a kísérletezéssel. 78/3. A Galilei Amatõrcsillagász Klub 1977-es napmegfigyelõ munkáját ismerteti Vadász Sándor. 20 észlelõ 175 napon 259 észlelést végzett.kézi vezetésû asztrográf Sári Gyula cikke egyszerû kis mechanika készítésérõl. Kerékpárvilla, villanyak és más egyszerû, olcsón hozzáférhetõ alkatrészek felhasználásával készültek Sári Gyula mechanikái, melyek jól vizsgáztak! 78/4. Nagyobb meteorrajok észlelési katalógusa Keszthelyi Sándortól. 1979 79/1. A protuberanciák osztályozásáról és fõbb tulajdonságairól ír Hédervári Péter. Akkoriban csak õ tudott észlelni protuberanciákat, külföldi kapcsolatainak köszönhetõen mûszerezettsége jobb volt, mint a magyar átlag. 79/2. Nova Cyg 1978-fénygörbe. W.Morrison, P. Collins és M. Hiraga fedezte fel, a W Cyg-nél. 60-62 körüli maximum. W. Morrison a W Cyg észlelése közben figyelt fel a betolakodóra. Ugyancsak fénygörbét közlünk WZ Sge 1978-as maximumáról; a csillag akkor még visszatérõ nóvaként van elkönyvelve. Immár Helios címmel jelenik meg a napmegfigyelõk rovata, Agócs László vezetésével. 79/3.
Csillagászati Poszterek és képeslapok rendelhetõk a Polaris csillagda címén: Várkonyi György Ifjúsági és Úttörõház, III. Budapest, San Marco u. 71. (A Hansen Planetáriumtól rendelhetõ poszterekrõl késõbb kiderül, hogy az akkori viszonyok között mûködik a megrendelés...) 79/4-5. Tájékoztató a Pleione Változócsillag-észlelõ Hálózat megalakulásáról (Mizser Attila, Mezõsi Csaba). A PVH 1991-ig meghatározó szerepet tölt be a hazai változóészlelésben. 1991-ben átalakul az MCSE Változócsillag Szakcsoportjává. {mospagebreak title="mirõl írtunk? - 1980-es évek"}1980-as évek 1980 80/1. A csillagászati szavak írásmódjáról közöl ma is aktuális cikket a szerkesztõség. Szupernóva SN az M100-ban. A rendszer 4. szupernóváját Gus E. Johnson fedezte fel vizuálisan, 1979. ápr. 18-án, másnap 11 magnitúdónál tetõzött. Ez volt a harmadik, vizuálisan felfedezett szupernóva, az utolsó az Evans-éra elõtt. 80/5. Bemutatjuk az IAPPP-t. Újonnan alakult szervezet az amatõrök és a profik közötti fotoelektromos fotometriai együttmûködés segítésére. Késõbb magyar tagozata is létrejött, mely igen sikeres találkozókat szervezett Baján. A lapszám több mint a fele változós anyag volt... 80/6. Amatõrök csillagászattörténetünkért. Keszthelyi Sándor felhívása a 10 cm-nél nagyobb refraktorról, adja meg paramétereit. (Ma már lehetetlen lenne egy ilyen felmérést elkészíteni a nagyobb refraktorokból is egyre többet vásárolnak.) 1981 81/1. Az Albireo és a Meteor közötti munkamegosztásról olvasható cikk Szentmártoni Béla tollából. Új rovatvezetõkkel erõsödik a Meteor gárdája. Multiplier csöves fotométer Sári Gyula cikke. (Sok-sok kísérletezés után sem honosodott meg a fotoelektromos észleléstechnika amatõrök körében sajnos.) 81/3. Az év elsõ négy hónapjában 51 észlelõ meteorozik a Dunántúlon. Tudósítás a nem régen alakult Dunántúli Meteorészlelõ Hálózatról (Horváth Ferenc cikke). 1981. jan. 28-án fényes tûzgömb látszott, több helyrõl is megfigyelték. Panther 1980u: Érdekes üstökös, mely a Polaris és az északi pólus között haladt el. (Fotózásához nem volt szükség óragépes mechnaikára...) 81/9. Sarki fény észlelés Magyarországról! 1981. július 25-én este az Aquaridák 81 táborból észlelõk tömege látta a ritka jelenséget.részletes, jól dokumentált leírás, rajzokkal, Keszthelyi Sándor tollából. 80 éves korában meghalt az amerikai Leslie Peltier, minden egyik idõk legnagyobb amatõr észlelõje. Nóva- és üstökösfelfedezõ volt, 130 ezer változócsillag-észlelést végzett. 1982 82/1. A Meteor elsõ 12 számból álló évfolyama! A korszak slágere a meteorozás. 1981. júl.-aug. során 111, ill. 115 észlelõ küldött be megfigyeléseket.
Az igen látványos 1981. nov. 17-i szigma Sgr Vénusz okkultációról számol be a rovatvezetõ Karászi István. A belépéskor jól lehetett észlelni a Vénusz-légkör fénycsökkentõ hatását. Megjelent a PVH Változócsillag katalógusa 82/6. Bemutatkozik a váci Göncöl Bemutató Csillagda. Épületét konténerbõl alakította át a váci hajógyár, 200 ezer Ft-ért vállalná a sorozatgyártást is. (Akkoriban ennyibe került egy Volga személygépkocsi.) 82/8-9. Kelemen Zsolt cikke a rádiós meteorokról. Az észlelési módszer a 80-as évek végétõl válik népszerûvé, ma már teljesen automatizált... Reklám: korlátozott számban még kapható a Zeiss 50/540-es optikai készlet. 50/540, H-25, H-16, mûanyag kihuzat. (Az objektív képalkotása szinte tökéletes, ma is kenterbe veri a kisrefraktorokat...) 82/10. Felhívás az elõfizetések megújítására: egy évre 60 Ft a Meteor elõfizetési díja. Binokulárt juttattunk Nagyszalontára, Kósa-Kiss Attilának, magyar amatõrök gyûjtésébõl. Megjelent a Meteor Atlasz 82. (Az Atlas Coeli másolata belsõ használatra.) 1983 83/1. Igen sikeres P 82 tábor a Mecsekben, a Dombay-tónál, összesen 128 résztvevõvel. A januári szám felét ez a beszámoló tölti ki. 1982 augusztusában összesen 150-en meteoroztak. 83/3. Fényképezés nagy távcsõvel Sári Gyula cikke. Talán Szõnyi észlelõnk volt az elsõ magyar amatõr, aki 200/1000-es Newton-távcsövével lefényképezte a Lyra-gyûrûsköd központi csillagát. 83/7-8. A holdsarló megfigyelése a program elsõ meghirdetése. Tepliczky István cikke: Változófeldolgozás számítógéppel a fénygörbék sornyomtatóval készültek. (Emlékszik még valaki a sornyomtatókra?) 83/9. Asztrofotó 83. A körmendi Mûvelõdési Központ asztrofotós pályázatot hirdet. 83/12. Taurida magashegyi meteormegfigyelõ tábor az Alacsony-Tátrában. A kalandos észlelõtúra leírása humoros karikatúrával. 1984 84/1. Az Iras-Araki-Alcock 1983 májusában szabadszemes volt, nagyon közeli üstökös volt, alig 0,03 Cs.E.-re közelítette meg a Földet. Független magyar felfedezõi is voltak. 84/4. Hogyan fedeztem fel a Finsler-üstököst? Ponori Thewrewk Aurél visszaemlékezése az 1937-es év fényes üstökösérõl. 84/6. Hogyan fedeztem föl öt szupernóvát. Fordítás egy Sky and Telescope cikk alapján Robert Evansról, aki forradalmasította az amatõr szupernóva-keresést. A korábbi közhiedelemmel dacolva (szupernóvákat csak nagy látómezejû Schmidt-kamerákkal van értelme keresni) bebizonyította, hogy a vizuális észlelõknek is van mit keresniük ezen a területen. 84/7-8. Megjelent az új meteorészlelõ térkép. Korábban az 1936-os kiadású Wodetczky-féle égbolttérképet használták
észlelõink, mely nem igazán volt alkalmas a meteorok pontos berajzolására. 84/9. Az elsõ mély-ég rovat, vezetõje Papp Sándor Az elsõ híradás az IHW-rõl (International Halley Watch nemzetközi észlelõprogram a Halley-üstökös megfigyelésére). 84/10. Létrejött a csillagászati témájú programok adatbankja, külön felelõsökkel. ZX-81: Berkó Ernõ, ZX Spektrum: Pintér László, Commodore-64: Both Elõd. Az elsõ kettõscsillag-rovat, Vaskúti György vezetésével. SS Cygni-feldolgozás: 1978-83 között minden maximumot láttunk, összesen 1131 észlelés alapján készült a fénygörbe. 1985 85/2. Y Lyncis 1976-84 (Szatmáry Károly-Dömény Gábor). A hazai amatõr észlelések elsõ igazán tudományos igényû feldolgozása (még Commodore 64-gyel készült). A szegedi kutatómûhely elsõ jelentkezése a Meteorban. 85/3. Ismét új meteorészlelõ térképet vezetünk be, a ma is használatos gonomikus vetületû észlelõtérképet. Meteor Gyorshírek: beköszönt az önboríték rendszer. Az igénylõk saját nevükre megcímzett borítékokat küldenek, melyekben mi postázzuk a gyorshíreket. A hírek így már valóban gyorsak. Gyorshíreink az Internet elterjedésével szûnnek meg. 85/5. Változó mély-ég objektumok. Extragalaktikus és más érdekes, változásokat mutató mélyegek ismertetése. (Mizser Attila Papp Sándor) 85/7-8. Forgószektoros meteorfényképezés cikk Berkó Ernõtõl. Az idõszak legaktívabb meteorfotósa volt Berkó Ernõ; a forgószektorok érdekes alkalmazásáról cikkezett. 1986 86/4. Hogyan teszteljük csillagra távcsövünket? Berente Béla, az egyik legjobb hazai tükörcsiszoló cikke egy kényes témáról... Tavaszi számainkban egymást követik a Halley-összefoglalók. A nevezetes üstökös visszatérése az északi félteke észlelõi számára nem volt kedvezõ, azonban mindenki észlelni akarta az égi vándort. 86/5. Halley-expedíció Krétára. A mediterrán szigetrõl sokkal jobban volt észlelhetõ az üstökös március folyamán, mint hazánkból Szõke Balázs cikke. Az üstökös szabad szemmel is szép látványt nyújtott Krétáról, számos jó felvétel készült a kométáról. (1986 tavaszán három expedíció is indult Krétára.) 1986/9. AF Cygni-feldolgozás: 1967-85 (Szatmáry Károly-Mizser Attila) 1986/10. 1986/10. 75 éves az AAVSO. A cikksorozat elsõ része. Az amerikai változós szervezet nagy hatással volt a hazai változózásra és az amatõrmozgalom fejlõdésére is. Amerikai amatõrtársaink nagyon sok hazai változóészlelõt támogattak. 1986/11. A
kisbolygóookkultáció-elõrejelzésének értelmezésérõl ír cikket Papp János. A kisbolygó-okkultációk észlelése akkoriban újdonságnak számított, elõször 1985-ben történtek észlelési kísérletek hazánban. 1986/12. Meteoros összefoglaló: augusztusban 107 észlelõ 926,7 óra alatt 8500 meteort jegyzett fel! 1987 87/1. Új arculat: elõször a Meteor történelmében fotós címlap, Zana Péter szenzációs tûzgömbfelvétele. A Meteor nagyrészt számítógéppel készül: Commodore-64 számítógép + Junoszty televízió mint monitor + Robotron elektromos írógép. (Ne tessék nevetni!) 87/3. A címlapon Iskum József szenzációs fotója a Nap elõtt áthúzó repülõrõl. Szupernóva a Nagy Magellán-felhõben, szabadszemes! 1604 óta a legfényesebb szupernóva, sajnos hazánkból nem látható... 87/5. Változóészleléseink száma elõször haladja meg a 30 ezret (1986-os összefoglaló). 87/7-8. Az elsõ fotómelléklet, még mindig elég gyenge nyomdai minõségben. Hegedüs Tibor a fotoelektromos fotometria hazai lehetõségeirõl cikkezik. 87/10. Mi is az a Dobson-távcsõ? Nálunk még mindig újdonságnak számít a Dobson-szerelés, mely Amerikában legalább 10 éve hódít. Nagy átmérõ kis költségvetésbõl ma is a Dobson-távcsõ jelenti a megoldást e feladványra... 87/11. Összefoglaló cikk Ujvárosy Antal tollából a hazai Halley-észlelésekrõl. Ez volt a legjobban észlelt üstökös a hazai amatõr-történelemben persze akkor nem tudhattuk, hogy tíz évvel késõbb jön a Hale Bopp-üstökös! 1988 88/1. Az elsõ cikk a CCD-rõl, Egy legendás álom címmel. Akkor még valóban az álmok világába tartozott a CCD-technika. A cikket Hegedüs Tibor álmodta. 88/2. Az elsõ cikk a fényszennyezésrõl. A probléma az elmúlt közel két évtizedben még égetõbbé vált. Bárcsak olyan kis fényszennyezés lenne ma, mint 1988-ban! 88/4. Az Uranometria Bartha Lajos ismertetése az akkor újdonságnak számító térképrõl, mely forradalmasította a vizuális észlelõmunkát. 88/6. Elhunyt Szentmártoni Béla (1931-1988), a magyar amatõrcsillagászat egyik legnagyobb alakja, az Albireo c. lap megalapítója. 88/7-8. Egy távcsõ dicsérete és bírálata: Orha Zoltán távcsõtesztje a 11 cm-es Mizarról. 88/12. Az elsõ színes címlap! Csukovics Tibor fotója az egyiptomi expedíción készült. 1989 89/1. Hadobás Sándor cikke az 1914-es nyírábrányi meteorithullással, postai szállítólevéllel illusztrálva a cikket (a küldemény tartalma: meteorkõ) 89/3. Február 19-én újjáalakult az MCSE. 89/4. Fortepan filmek kémiai érzékenyítése. (Csiszár Tibor) A 80-as évek végén nem a digitális képalkotás volt az amatõrök legfontosabb
fegyvere, hanem a hagyományos emulciók, melyeket különféle körmönfont módon próbáltak érzékenyebbé tenni. A korszak legjobb asztrofotós filmje a Kodak TP 2415 volt, amihez nehéz volt hozzájutni. 89/5. 1989. április 22-én elhunyt Kulin György mozgalmunk megteremtõje. Ponori Thewrewk Aurél megemlékezését hátsó borítónkon közöltük. 89/6. Mentsük meg éjszakáink egét! Ismertetõ az International Dark-sky Associationról, melynek az MCSE is tagja lett. 89/9. Az év legérdekesebb égi eseménye a Titan július 3-án elfedte a fényes 28 Sgr-t. A jelenséget a Meteor 89 észlelõtáborból sokan követték figyelemmel. 89/11. Egy másik ritka esemény: eltûnt a Jupiter déli fõsávja. {mospagebreak title="mirõl írtunk? - 1990-es évek"} 1990-es évek 1990 90/1. Románia amatõrcsillagászatáért a romániai forradalom után ismét szorosabbra fûzhettük a kapcsolatot határon túli amatõrtársainkkal. (A 80-as évek második felében a számukra postázott Meteor nem jutott el hozzájuk, ezért cselhez folyamodtunk: a rimaszombati csillagvizsgálón keresztül küldtük Romániába a Meteorokat. A szlovákiai feladó már nem volt gyanús, a címzettek megkapták küldeményeinket.) 90/2. Izrael amatõrcsillagászatáról írt beszámolót tagtársunk, Drucker Ezra. 90/3. A székelyudvarhelyi csillagvizsgáló vezetõi kérik a magyar amatõrök segítségét (könyvek, videók parabolaantenna beszerzéséhez). 90/9. A nyár fényes üstököse a Levy 1990c, a címlapon Szeiber Károly felvételpárja látható. A képek a Meteor 90 észlelõtábor során készültek, amikor az üstökös épp az M15 gömbhalmaz mellett haladt el. 90/10. Az AAVSO elsõ európai találkozóján Brüsszelben több magyar amatõr is részt vett beszámoló és csoportkép a rendezvényrõl. A finnországi teljes napfogyatkozás megfigyelésére indított Uránia-expedícióról számol be Zajácz György. A borult idõ miatt az észlelõk nem láthatták a jelenséget. 1991 A három számjegyûre prognosztizált infláció miatt jelentõsen megnöveltük a Meteor elõfizetési díját (480 Ft-ról 700 Ft-ra). A szomorú eredmény: 200 elõfizetõnket elveszítettük. 91/1. Vixen kontra Mizar Babcsán Gábor tesztcikke két, hasonló teljesítményû távcsõrõl, a szovjet Mizarról és a japán Vixen 10 cm-es Newtonjáról. A Mizar egyetlen hibája az, hogy még a Szovjetunióban is nehezen szerezhetõ be. 91/2. Csillagászsorsok Sztálin alatt a cikk a sztálini önkénynek áldozatul esett szovjetunióbeli csillagászokra emlékezik. Hol kel fel a Hold? Zalezsák Tamás cikke egy BASIC nyelven írt számítógépes programot mutat be. 91/3. Konkoly Thege Miklós és az amatõrök. Bartha Lajos a 150 éve született Konkolyról emlékezik meg.
91/5. A címlapon Ábrahám Péter piszkés-tetõi felvétele a 6 Ceprõl és a DG 174 jelû emissziós ködrõl. 91/6. Április 27-én emléktáblát avattak Nagyszalontán, Kulin György egykori lakóházán. Az emléktábla költségeit magyarországi amatõrök fedezték. 91/12. Van már Kulin Györgyrõl elnevezett bemutató csillagvizsgáló Ponori Thewrewk Aurél arról számol be, hogy a gyulai TIT-csillagdát átkeresztelték. 1992 92/1. Az RV Tauri változócsillagokról ír hosszabb cikket Zsoldos Endre, egyike azon hazai hivatásos csillagászoknak, akik immár rendszeresen felhasználják adatainkat. Vörös november 1991. november 8-án rendkívül fényes, feltûnõ sarki fényt észleltek az ország több pontján. 1958 óta nem látszott ilyen feltûnõ sarki fény Magyarországról. A képmellékletben Sebõk György sarkifény-fotója! 92/3. Látható-e a Vénusz sarlója puszta szemmel? Bartha Lajos cikke után többen is próbálkoztak a sarló szabadszemes megpillantásával sikerrel. 92/5. A Nova Cyg 1992 szabad szemmel is jól látható, fényes 4 magnitúdós égitest volt februárban. A címlapon Iskum József felvétele látható a Nova Cyg-rõl és környezetérõl. 92/9. Megszületett a ma is ismert MCSE-embléma Sápi Csaba és Sebõk György tervei alapján. 92/10. A Messier Klubban Bakos Gáspár rajza az M101-rõl. A rajz Szitkay Gábor 44,5 cm-es Coulter Odyssey Dobsonjával készült. A távcsõ éveken át Ráktanyán, majd Ágasváron volt szolgálatban, amatõrök sokasága használhatta. (Köszönet érte, Gábor!) A 90-es évek a vizuális mély-ég észlelés aranykora volt hazánkban a fejlõdés nem kis mértékben köszönhetõ ennek a távcsõnek. 1993 93/1: ABCCD Etyeken Dán András cikke a CCD amatõr hasznosításáról, saját tapasztalatai alapján. (A CCD-forradalom elõszele már Magyarországon is érzõdik!) 93/3. A Meteor 200. száma, színes címlappal. (ESO-felvétel a Nagy Magellán-felhõrõl.) 93/4: Indul az Astrobase BBS! (Emlékszik még egyáltalán valaki, mit jelent a BBS? Akkor robbanásszerû információs forradalomként éltük meg, hogy csiga lassúságú modemmel kapcsolódhattunk a bajai számítógépre. Eközben rovatvezetõink közül csak háromnak volt otthon is vezetékes telefonja...) 93/5. Mit tud a Konica 3200? (És emlékszünk még erre az érzékeny, de rendkívül durva szemcsés filmre? Rózsa Ferenc, a cikk szerzõje bizonyára...) 93/7-8. Emberközelben a CCD Hegedüs Tibor cikke a forradalmian új képalkotó eszközrõl. Az elsõ híradás a Shoemaker-Levy 1993e üstökösrõl, mely 1994 júliusában a Jupiterbe fog csapódni. Fényes szupernóvát fedeztek fel spanyol amatõrök az M81-ben. A maximumban 11 magnitúdós csillagot nálunk is sokan észlelték, jó fénygörbét tudtunk
az adatokból rajzolni. A hátsó borítón: Lovas Miklós felvétele a szupernóváról. 93/10: Nemzetközi távcsöves találkozó Ausztriában. Az elsõ híradást követõ években magyar amatõrök sora kereste fel az osztrákok ITT-jét. CCD-s tapasztalatszerzés Szegeden, felvétel az SN 1993J-rõl. A szegedi amatõrök 63/840-es Telementorral és ST-4-es kamerával dolgoztak. Az 1993-as Perseida-jelentkezést tízezrek követték figyelemmel, szerte az országban az MCSE felhívására. Kaszás Gábor a szegedi népvándorlásról számol be, cikkét azzal zárja, hogy az MCSE életében történt valami, amit meg kellene ismételni. (Technikai kitérõ: az 1993/9 12-es számok teljes egészében Ventura tördelõprogrammal készültek. Emlékszik még valaki erre a programra?) 1994 94/1. Idei közgyûlésünket április 16-án tartjuk, az immár belakott BME R Klubban. Elõször hirdetjük meg a Csillagászat Napját is, este a Planetáriumnál várjuk az érdeklõdõket. 94/3. Távcsõépítés Trabantból. Kocska Tamás félig komoly, félig komolytalan cikke a Trabant sajátos felhasználásáról. 94/4. Patkós László cikke a HST-rõl, és a nagyjavítást követõ elsõ eredményekrõl. Újra színes címlappal jelentkezünk (az éta Carinae a HST felvételén). 94/5. SN 1994I az M51-ben két független magyar felfedezõje is volt a robbanásnak! Bakos Gáspár és Szitkay Gábor Ráktanyáról végezte független felfedezését, a 44,5 cm-es Dobsonnal. A változós rovatban Italo Dalmeri olaszországi amatõrtársunk fotója a Nova Cas 1993-ról. A felvétel kvázi-schmidt-kamerával készült. 94/7-8. Protuberancia-toldat házilag. Iskum József cikke a házilag elkészíthetõ toldatról. Beindulnak a protuberancia-észlelések is a Nap-rovatban. 94/9. Az év eseménye a júliusi üstököskarambol! A Jupiterbe csapódott Shoemaker Levy-üstökös rendkívül látványos, könnyen észlelhetõ, sötét becsapódásnyomokat hagyott hátra maga után az óriásbolygó légkörében. A becsapódásról készült képek megrendelhetõk Tóth Tamástól, a 3,5-ös floppyk 350 Ft-ba kerülnek. 1995 95/2. Észleljünk kisbolygókat! Sárneczky Krisztián felhívása a kisbolygóészlelések beindítására. A téma az üstökös rovatban kap helyet a továbbiakban. A hátsó borítón Józsa Sándor mûvészi linómetszete Charles Messier-rõl. 95/3. Bemutatkozik az AstroTech közelebb hozzák a világot. Hirdetés: Kifogástalan optikák garanciával (Szabó Sándor keretes hirdetése) 95/6.
Magyarok Marokkóban. Cikk az 1994-es marokkói autóbuszos napfogyatkozás-expedícióról. A gyûrûs napfogyatkozást a borult idõ miatt nem sikerült észlelni. 95/7-8. A digitális égbolt Holl András a 41 CD-n megjelent Digital Sky Survey-t ismerteti. 95/11. Az MCSE World Wide Web címlapja Tóth D. Krisztián ismerteti az MCSE akkor már fél éve üzemelõ honlapját. (A honlap szó akkor még nem terjedt el, mindenki a home-page-et használta, az ottlap -tól pedig idegenkedtünk... Az InterNet -hez akkor még kevesen fértek hozzá, a mai felhasználók pedig mit sem tudnak olyan varázsszavakról, mint a Gopher vagy a Lynx.) Dán András Elsõ tapasztalataim egy CCD-kamerával c. írása is az új idõk szelét jelzi... Vaskúti György hangulatos cikket közöl a nagy sajátmozgású A Barnard-csillagról. 1996 96/1. A Meteor immár 56 oldalas, borítója ismét színes a januári számot a Déma plusz Kft. támogatta. Zajácz György beszámolója egyszemélyes indiai expedíciójáról: a teljes napfogyatkozást teljes sikerrel észlelte, a stuttgarti Faragó Ottó társaságában. 96/2. Cikk a Hale-Bopp-üstökös felfedezõirõl várjuk az évszázad üstökösét! 96/3. A Hale-Bopp immár kiérdemli az ezredvég üstököse jelzõt. A magyar származású Ernesto Nagy Filho a Shoemaker-Levy becsapódását észlelte Brazíliából. A rövid cikk az egyik becsapódás gombafelhõjének sikeres megpillantását ismerteti. 96/4. Magyar embernek magyar eget! (Mizser Attila áprilisi cikke a nyelvújítás csillagászati vadhajtásairól) Minõségi távcsõ elérhetõ áron! A Gemini elsõ hirdetése a hátsó belsõ borítón, a G-10-es mechanika képével. 96/5, 6. 1996 tavasza a Hyakutake-üstökösrõl szólt. Bemutatások sorát szerveztük, rengeteg észlelés érkezett be a meglepetésszerûen érkezett fényes üstökösrõl. A júniusi számhoz elõször mellékeltünk színes összeállítást a Hyakutake-felvételek felhasználásával. Elsõ ízben kaptunk támogatást a Nemzeti Kulturális Alaptól a Meteor kiadására. A májusi számtól kezdve valamennyi borítónk színes, terjedelmünk tartósan megnõ 60-64, majd 68 oldalra. 96/7-8. Az elsõ hosszabb cikk az 1999-es teljes napfogyatkozásról. Szabó Sándor az fogyatkozás útvonalát és idõtartamát ismerteti. 11. Kenguruk a kupolák között avagy csillagászat Ausztráliában. Fûrész Gábor cikke ausztráliai útjáról, a hátsó borítón kiváló asztrofotóval az éta Carinae ködösségérõl. Egyre jobb asztrofotókat készítenek amatõrcsillagászaink, a korszak két sztárfotósa Rózsa Ferenc és Szitkay Gábor 12. Az október 12-i részleges napfogyatkozás országos siker. Az eseményt az 1999-es napfogyatkozás fõpróbájának tartjuk, a média is érdeklõdik az esemény iránt, hiszen hosszú évek óta nem láthattunk napfogyatkozást hazánkból. Felhõtlen égen sikerül megfigyelni az eseményt, a budapesti
Planetáriumnál legalább 1500 érdeklõdõ kíséri figyelemmel az égi eseményt. Soha rosszabb fõpróbát! 1997 97/1. A CCD-rovatban már a III. részt olvashatjuk Fûrész Gábor CCD-s alapismereteket taglaló sorozatában. Az elsõ félév számait alapvetõen az üstökösök minden mennyiségben elv vezérli. Történeti, észlelési fotózási, ûrkutatási stb. vonatkozású cikkek egész sorát olvashatjuk. 97/4. Nyitott száj csukott fül. Csaba György Gábor írja meg forgatási élményeit. (Juszt László Nyitott száj. c. mûsorában január 3-án az asztrológia volt terítéken. A tévtan hívei és ellenzõi egyaránt mikrofonhoz jutottak, ám a vita résztvevõi elbeszéltek egymás mellett, mintha külön-külön nyelvet beszélnének. A végeredmény: mindkét fél gyõztesként hagyta el a terepet. Vagy pedig vesztesként értelmezés kérdése.) 97/6. Könyves Bandi, merre vagy? A könyvterjesztés visszásságait taglalja Mizser Attila a Csillagászati évkönyv kiadásán keresztül. Könyves Bandit, a népszerû Moszkva téri könyvárust és az általa képviselt könyves szellemet hiányolja. A felvetett problémák ma is aktuálisak. 97/7-8. Észleljük a Hédervári-krátert ha tudjuk! (Az IAU nemrégiben krátert nevezett el Hédervári Péterrõl, azonban az alakzat nagyon nehezen észlelhetõ, hiszen a déli pólus közelében látható ill. nem látható.) Az AmaKam, a magyar fejlesztésû CCD-kamera hamarosan piacra kerül olvashatjuk a CCD-rovatban. 97/9. Folytatódik a Mars ostroma az amerikaiak Pathfinder programja óriási siker, a marsjárót a címlapon láthatjuk, amint a Maci Laci nevû sziklát tanulmányozza. A belsõ borítón Dán András CCD-s Mars-felvételei bizonyítják az új észlelési technika hazai létjogosultságát. 97/11. Ismét felújították a veterán Heyde-refraktort. Légrády Lajos cikke bemutatja a felújtás folyamatát, nehézségeit és a látványos végeredményt. 97/12. Tájékoztató az SZJA 1%-áról. Az ún. 1%-os SZJA-törvény 1997-ben adott elõször lehetõséget arra, hogy az adózók már befizetett személyi jövedelemadójuk 1%-át felajánlják valamely társadalmi szervezet számára. Az MCSE-nek 840 ezer Ft-ot utalt át az APEH. 1998 98/1. A sztár és a csillagok interjú Zoránnal. Sztevanovity Zorán, a népszerû elõadómûvész a csillagászat iránt érdeklõdik. A Calypso rádióba küldött MCSE-tájékoztató alapján lépett be az MCSE-be. (A beszélgetést Nagy Zoltán Antal jegyezte le.) 98/2. Analemmatikus napóra szerkesztésérõl közöl cikket Ponori Thewrewk Aurél. Az ember-árnyékvetõvel felszerelt napóra egyik szép példánya található a keszthelyi Festetics-kastély parkjában. 98/3. Cikksorozatot indítunk a reformkori csillagászatról, a 150 évvel ezelõtt kitört forradalom tiszteletére. A szabadságharc viharaiban a gellérthegyi csillagvizsgáló megsemmisült, errõl azonban késõbbi alkalommal írunk.
98/5: Állandó színes melléklet indul, Az új Naprendszer sorozat elsõ jelentkezése: a Merkúrt mutatjuk be. A címlapon az Orion-köd, Fûrész Gábor mozaikfelvétele mindenkit meggyõz a CCD-technika elõnyeirõl... 98/7-8. Az elsõ vaskosabb összevont 7-8-as számunk 90 oldalas. Útnak indult a Cassini-szonda, mely 2004-ben fog megérkezni a Szaturnuszhoz, fedélzetén magyar mûszereket is elhelyeztek. 1998. augusztus 11-én megnyílt a Telescopium, az elsõ igazi távcsöves szaküzlet. A cégben az MCSE-nek is van résztulajdona. 98/12. A Leonidák korábban érkeztek! Összefoglaló az 1998. november 16/17-i Leonida-záporról. Az éjszaka folyamán fantasztikus tûzgömbesõt figyelhettek meg a szerencsések. A legtöbben azonban lemaradtak a látványosságról, mivel mindenki a következõ éjszakára várta a Leonidákat. 1999 99/1. A képmellékletben: Piszkés-tetõi CCD-feltételek. A 60 cm-es Schmidt-távcsõvel készült mély-ég és üstökösfelvételek galériája. 99/2. A csillagok rögös útján: a 10 évvel ezelõtt újjáalakult MCSE tíz évének eredményei, tanulságai, kudarcai. (Mizser Attila összefoglalója) 2000? 2001? Mikor kezdõdik az új évezred. Ponori Thewrewk Aurél cikkét több hozzászólás követi az akkoriban igen fontos kérdésben. (L. még a 2KY probléma a számítástechnika világában...) 99/4. Az AmaKam CCD-kamerák születésének regényes történetét ismerteti Papp István. 99/5. CCD-rovat: Határmagnitúdó verseny CCD-seknek. A versenyt késõbb Berkó Ernõ nyeri, aki 10 cm-es refraktorral és AmaKam kamerával észlelt. 99/6. Berkó Ernõ szupernóvát fedezett fel az NGC 2841 jelû galaxisban. Ismét egy független felfedezés, a 10 cm-es refraktort és az AmaKamot használta észlelõnk. A média is felfigyelt észlelõnk sikerére, néhány napra médiasztárrá avatva barátunkat. 99/9. Az augusztus 11. Teljes napfogyatkozást amatõrök ezrei, emberek milliói követték figyelemmel. Beszámolók egész sorát közöljük a lelkes észlelõktõl. Az MCSE sebtében fotópályázatot ír ki az észlelõk számára, és október 4-én napfogyatkozás-konferenciát szervez az eseménynek szentelve. A legjobb amatõr fotók a Meteor 99/12. számában és a 2000-es Meteor csillagászati évkönyvben jelennek meg. 99/11. A csákvári napóra újjászületése. Bartha Lajos cikke egy példaszerûen szépen felújított napóráról, melyet a napfogyatkozás idején avattak. (A csákvári napóra képe megtekinthetõ a Meteor hátsó borítóján.) {mospagebreak title="mirõl írtunk? - 2000-es évek"} 2000-es évek2000 2000/1. Beszélgetés Maksa Zoltánnal. Az ismert humorista is csillagászat-kedvelõ Trupka Zoltán készített vele interjút.
2000/2. A szegény ember ekvatoriális mechanikája, avagy a pajtaajtó reneszánsza. A barokkos (nem reneszánsz) cím egy érdekes megoldásra utal, a pajtaajtóra. (Ujvárosy Antal cikke) 2000/4. A Koordinátor 2000 intelligenssé varázsolja távcsövünket. A magyar fejlesztésû rendszerrel Papp István ismerteti meg az olvasókat. A képmellékletben a NEAR szonda Eros-felvételeit mutatjuk be. Az amerikaiak kisbolygószondája a kezdeti nehézségek után végül fantasztikus felvételeket készít az Eros kisbolygóról, majd leszáll a felszínén... 2000/5. A Bûvös Doboz naptávcsõ. Egy érdekes alkalmazása a hagyományos kivetítéses módszernek. Vetítsük sötét dobozba a Nap képét, és jóval kontrasztosabbnak látjuk. Vetítsük félgömbre a Napot, és máris három dimenzióban látjuk... Virág Pál cikke eredetileg a Sky and Telescope-ban jelent meg. 2000/7-8. Az elsõ, valóban dupla számunk: 128 oldalas! A ferdetükrös távcsõ készítésének nehézségeibe avat be bennünket Berente Béla, a kiváló tükörcsiszoló. A titokzatos Yolo-rendszert rajta kívül csak Schné Attila tudta megépíteni... Nagyszerû áttekintõ cikk a planetáris ködökrõl Kiss László tollából. 2000/11. A piszkés-tetõi Schmidt-távcsõvel óriási szerencsével sikerült megörökíteni, amint a (360) Carlova kisbolygó elfedte a HIP 9975 jelû csillagot. A jelenséget állókamerás módszerrel sikerült megörökítenie a Kiss László által vezetett észlelõcsoportnak. 2000/12. A távcsõpiac 2000-ben. A korábbi, a témával foglalkozó cikkek folytatása. Az ezredfordulóra nagyot változott az amatõrök távcsõvel való ellátottsága. 2001 2000-2001 folyamán a kitûnõ mély-ég észlelõ, Szabó Gábor cikksorozatát olvashattuk a mély-ég rovatban, a déli ég alatt szerzett tapasztalatairól. 2001/1. Immár 30 éves a Meteor. A születésnapot új otthonunkban, az óbudai Polaris Csillagvizsgálóban ünnepelhettük. 2001/2. Ûrhajózni márpedig kell! Az Ûrállomások kacifántos históriáját írja meg olvasóink számára Horvai Ferenc. A dolog aktualitását az adja, hogy lassan, de elkezd épülni a Nemzetközi Ûrállomás. 2001/5. Új távcsõbolt nyílik a fõvárosban, az Ég-bolt. (hirdetés) 2001/6. Testvérlapunk, az Albireo is harminc éves. A kerek évforduló alkalmából emlékívet készít Hevesi Zoltán, a bélyeggyûjtõ-amatõrcsillagász. A Meteor-Albireo emlékív 2001/7-8. Ismét 128 oldalas nyári számmal jelentkezünk. A 7-8-as legérdekesebb cikkét Berkó Ernõ írta, Ahol a seeing az úr... címmel. Az AmaKam kamera rákerült a szerzõ 35 cm-es Newton-távcsövére. A nagyobb teljesítmény egyúttal újfajta problémákat is jelent: a légköri nyugodtság igen erõsen befolyásolja a megfigyeléseket.
2001/12. Digitális asztrofotózás Kiss Gábor cikke. Újabb fegyverrrel gyarapodott az amatõrök (elsõsorban a bolygóészlelõk) fegyvertára, a jó minõségû digitális fényképezõgépekkel. Kiss Gábor cikksorozatában részletesen elmagyarázza, hogyan lehet jó felvételek készíteni a bolygókról. A végeredményt a képmellékletben láthatják az olvasók a képek igen meggyõzõek. Sõt... Szerkesztõségi csoportkép 2001 májusában (balról jobbra): Mizser Attila (fõszerkesztõ), Heitler Gábor (számítástechnika), Tepliczky István (szerkesztõ), Iskum József (Nap), Ladányi Tamás (kettõscsillagok), Kocsis Antal (Hold), Gyarmati László (meteorok), Rózsa Ferenc (távcsõépítés), Hollósy Tibor (bolygók), Berkó Ernõ (mély-ég), Keszthelyi Sándor (csillagászattörténet), Kolláth Zoltán (szerkesztõ), Sárneczky Krisztián (üstökösök), Csaba György Gábor (szerkesztõ), Kereszturi Ákos (csillagászati hírek), Kiss László (változócsillagok), Szabó M. Gyula (Messier-objektumok) 2002 2002/1. Új távcsöves cég szerény hirdetése rejtõzik a januári szám végén: megjelent a Távcsõ Szolgáltató a távcsõpiacon. Ma már aligha kell bemutatni... 2002/2 Fonálkeresztes pók Rózsa Ferenc megosztja velünk annak titkát, miként lehet jó szálkeresztes okulárt készíteni. Ehhez az éj leple alatt elõször is el kell indulni pókhálót keresni... A pókhálót pókhálógyûjtõ villára kell feltekerni... A cikket csak erõs idegzetû olvasóknak ajánljuk! Sétáló Naprendszer készült a Népligetben, a Planetárium szomszédságában. Mátis András cikke. 2002/3. Az MCSE és a TIT Kulin György-emlékérmet alapított. Az elsõ emlékérmet Ponori Thewrewk Aurél kapta, az ünnepélyes átadásra a TIT-székházban került sor. 2002/6. A tavasz szívesen látott vendége volt az Ikeya-Zhang-üstökös, mely szabad szemmel is látszott, kisebb távcsõvel pedig egészen fantasztikus élményt nyújtott. A legszebb felvételeket képmellékletben mutatjuk be. 2002/7-8. Egy szezon három meteorraj. Sárneczky Krisztián hangulatos cikke a téli idõszak három nagy meteorrajáról, a Leonidákról, a Geminidákról és a Qadrantidákról. 2002/10. A Duna augusztusi áradását a Nemzetközi Ûrállomásról is megörökítették. A belsõ borítón a Dunakanyar árvízi képeit mutatjuk be. Az asztrofotós mellékletben immár a digitális technikával készült képek dominálnak. A távcsõkészítési rovatban a Newtonok ventilátoros hûtésérõl olvashatunk. Az alkalmasan elhelyezett ventilátor javíthatja a távcsõ képalkotását. 2002/11. 25 éves a TIT Budapesti Planetáriuma. Mátis András cikke Csillagfénybarát térvilágítást alakítottak ki a MÁV-nál. Az elsõ komolyabb lépés hazánkban a fényszennyezés csökkentésére. 2003 2003/1. 2002 novemberében ismét látványos Leonida-kitörést észleltek. A Kút-hegyen több tucat amatõr és érdeklõdõ kísérte figyelemmel a telehold ellenére is látványos hullást. A képmellékletben is helyet kaptak a legszebb felvételek.
2003/2. Távcsövet juttatunk Kósa-Kiss Attila nagyszalontai amatõrcsillagásznak. 2003/3. Megsemmisült a Columbia ûrrepülõgép újabb tragédia az ûrhajózás történetében. Címlapunkon az Iparmûvészeti Múzeum kincsét, egy reneszánsz csillagászati órát mutatunk be. A ritka kincset Az idõ hangja c. kiállításon tekinthetjük meg. Kõszegen megalakult az MCSE Napóra Szakcsoportja. 2003/4. Bemutatkozi a Corona Borealis Obszervatórium, Kereszty Zsolt magáncsillagvizsgálója. A címlapon a kupolát láthatjuk, az ismertetõben pedig az egyik legjobban felszerelt magáncsillagvizsgálóval ismerkedhetünk meg. A képmellékletben bemutató csillagvizsgálókról közlünk összeállítást. (Sokkal több van belõlük, mint gondolnánk!) 2003/6-9. A csillagászat hónapjával kapcsolatban egy sor hírt, érdekességet beszámolót közlünk. Májusban Merkúr-átvonulás, napfogyatkozás és holdfogyatkozás is észlelhetõ volt, nagyszerû alkalom a népszerûsítésre. Rendezvények, találkozók színesítették a programot. Új fõmûszert kapott a Polaris Csillagvizsgáló, egy 200/2470-es refraktort. 2003/7-8. Összevont számunk ezúttal 140 oldalas, lényegében véve tematikus Mars-szám, a történelmi Marsoppozícióra készülünk. 2003/10. A Polaris Csillagvizsgálóban óriási sikere van a Mars-oppozíciónak. Augusztus 27-én 1100-an látogattak el A Mars éjszakája c. rendezvényünkre, és legalább ennyien szorultak kinn. Egy hónap alatt 4000 látogatónk volt. 2003/11. Szentléleki távcsövek nagysikerû távcsöves találkozó Szentléleken, Keszthelyi Sándor távcsõfelmérést végzett. A lajstromba vett 100 távcsõ jól reprezentálja a hazai amatõrök mûszerezettségét. 2003/12. A Mars-közelséget legeredményesen webkamerával lehetett észlelni. A képmellékletben számos jól sikerült felvételt mutatunk be magyar amatõröktõl. Ez volt az új észlelési módszer elsõ tömeges alkalmazása hazánkban. 2004 2004/1. Sarki fény látszott 2003. november 20/21-én. Országszerte számos helyen látták az északi fényt, mely idõnként annyira erõteljes volt, hogy a zenitben is megjelent. A vöröses, zöldes fényekben pompázó természeti jelenséget még a fényszennyezett fõvárosból is látni lehetett. A képmellékletet is a sarki fénynek szenteltünk, a címlapon pedig Éder Iván sarkifényképe néz az olvasóra. (Összesen 400 észlelõ látta a jelenséget.) 2004/2. Tovább folytatódik a Mars ostroma a két MER-rel, vagyis a Spirittel és az Opportunity-val. (A két marsjáró még is mûködõképes.) Elhunyt Dezsõ Loránt, a hazai napfzikai kutatások kiemelkedõ alakja. (Kálmán Béla megemlékezése) 2004/3. Interjú Papp Sándorral, az eklektikus észlelõvel, aki több mint 50 ezer észlelésével a legszorgalmasabb hazai változóészlelõ.
2004/4. Látogatás a Marson. Kereszturi Ákos izgalmas beszámolója az arizonai Mars-analógia bázison tett látogatásról. A hátsó borítón: Mars-geológusunk szkafanderben, a Meteor sarki fényes borítójával a kezében. (A képet még viszontlátjuk!...) A Vénusz-átvonulásra is készülünk: régi magyar észlelésekrõl és a sokakat aggasztó feketecsepp-jelenségrõl közlünk cikket. 2004/5. Az EU-csatlakozás alkalmából Európát ábrázoló ûrfelvételekbõl nyújtunk át csokrot az olvasóknak. Kontinensünk odafentrõl meglepõen szép látványt nyújt a képeken szerencsére nem látszanak a földfelszíni problémák. 2004/6. Szemtõl szemben az omega Centaurival! Kereszty Zsolt cikke a 2003-as dél-afrikai észlelõexpedíció eseményeit eleveníti fel, nagyon szép asztrofotókkal (képmelléklet), címlapon a éta Carinae körüli zavaros ködösség. A déli égen sokkal több a látványos objektum, mint idefent, északon egyszer az életben mindenkinek látnia kellene a déli égboltot. Elhunyt Janet Mattei, az AAVSO igazgatónõje. 2004/7-8. A június 8-i Vénusz-átvonulást ideális körülmények mellett észlelhettük. A címlapon Éder Iván fotóját mutatjuk be a felvételen jól látható a Vénusz átvilágított légköre. A Hold 100-szor itthon is meghirdetjük a Lunar 100 programot. Bakos Gáspár a Mauna Kea tetején észlel, oxigénpalackkal segítve szabadszemes határmagnitúdóját. Az eredmény: döbbenetes élmények és egy jó cikk. 2004/9. Még mindig a Vénusz-átvonulásról: kétségkívül ez volt az év eseménye, sikeres bemutatók soráról érkeztek híradások. Mitre Zsolt Vardõre utazott, hogy Hell Miksa nyomdokait követve figyelje meg az eseményt. Megérkezett a Cassini a Szaturnuszhoz. A címlapon látható a Szaturnusz gyûrûrendszere, egészen közelnézetbõl. 2004/10. Egyre több jól felszerelt magán-csillagvizsgáló épül az országban. Jaczkó Imre cikkében bemutatja az Androméda Csillagvizsgálót, a képmellékletben pedig számos további ilyen létesítmény fényképét mutatjuk be. 2004/11. Fényszennyezés-konferencia Debrecenben. Elsõ alkalommal gyûltek össze csillagászok, környezetvédõk, világítástechnikai és energetikai szakemberek, hogy áttekintsék a kérdéskört. A konferencián Bob Gent, az IDA európai képviselõje is elõadást tartott. 2004/12. Fényes vendég a Camelopardalisban 2004-ben két fényes szupernóvát is megfigyelhettünk távoli extragalaxisokban. 2005 2005/1. januári számunkat Kulin György emlékének szenteltük, a képmelléklet témája is Kulin György munkássága. Mindez csak nyitánya a Kulin-emlékévnek, mely megemlékezésekkel, kiadványokkal, vetélkedõvel és egy Kulin-honlappal emlékezett meg az amatõrmozgalom atyjáról. A Kulin-emlékérem idei kitüntetettje rovatvezetõnk, Keszthelyi Sándor. Meteor-postázás 2005 áprilisában, a Polaris Csillagvizsgálóban. A postázás is társadalmi munkában történik, akárcsak a lap szerkesztése