HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma

Az akcióterv neve TIOP-1_Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Készítette HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma Verziószám TIOP_OIF_V_7.5 1. Az akcióterv ismertetése és a kontextusát adó fejlesztési és környezet-politikákhoz való illeszkedésének bemutatása Az SKV készítésének jogszabályi megfelelısége: Az SKV készítése során a kidolgozó az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (I.11.) Kormányrendeletben foglaltak szerint járt el. A közbeszerzési eljárást megelızıen a közbeszerzési eljárásban szerepeltetett elvárt tematikát a NFÜ a jogszabály a 7. (1)-ben foglaltak szerinti egyeztetésnek vetette alá. A jelen SKV-t kidolgozó konzorcium a munkája keretét adó SKV tartalmat a munkaindító megbeszélések alapján az NFÜ-vel egyeztette, majd annak elfogadását követıen a végleges változatokat elkészítette. A munkakezdı megbeszélés során az Ügynökség magára vállalta a különbözı akcióterveket érintı SKV-tartalmak összehangolását. Mindazonáltal a kidolgozó az általa benyújtott és a NFÜ által elfogadott ajánlata értelmében a szükséges szakértık bevonása és a kapcsolódó dokumentumok elemzése mellett interjúk készítésével is a készülı SKV relevanciáját mozdította elı. Ezen információkat foglalja össze az 1. fejezet, amit kiegészít az állapotleírást tartalmazó 2. fejezet, illetve az akciótervekhez kapcsolódó környezetvédelmi alapelveket bemutató 3. fejezet. Az SKV további (4-7.) fejezeteiben a fent bemutatott dokumentumelemzés tapasztalatai alapján fogalmaztuk meg a Kormányrendelet 4. melléklete által meghatározott, az egyes fejlesztési célokat lefedı konstrukciók és a környezet védelmi prioritások között fennálló kapcsolatokat, a vonatkozó indikátorokkal együtt. Ezt követıen a kidolgozó javaslatokat tett a várható negatív környezeti hatások mérséklésére, vagy elkerülésére. Mindezt kiegészítik a 9. -hoz kapcsolódóan a határon átnyúló hatások angol és magyarnyelvő bemutatásai. Az SKV kidolgozás folyamatában a konkrét javaslatok az akciótervek készítıivel is egyeztetésre került, akik tételesen reagáltak az egyes javaslatokra. A 7. közérthetı összegzés fejezet tartalmazza ezen egyeztetés eredményét rögzítı táblázatos és szöveges összefoglalók, amelyek egyúttal rámutatnak a régiókkal történı kapcsolatok mőködıképességére. A készülı SKV-k tekintetében azokat az NFÜ társadalmi egyeztetésre bocsátotta, a társadalmi egyeztetés megjegyzései az anyagban beépítésre kerültek. A kidolgozó az SKV végén helyezte el a vonatkozó jogszabályok győjteményét. Az akcióterv ismertetése: A TIOP átfogó célja A TIOP átfogó célja hozzájárulni az aktivitás növeléséhez, az emberi erıforrások minıségének érdemi javításához az oktatás és képzés, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a munkaügyi intézményrendszer, valamint a kulturális és közmővelıdési szolgáltatás HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. HBF Hungaricum Kft. és INNOV Hungaricum Kft. konzorciuma A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. ok infrastruktúrájának korszerősítése és fejlesztése révén, e rendszerek hatékony,

fenntartható mőködésével, és a mindenki számára egyenlı esélyt biztosító minıségi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel. A TIOP átfogó céljának megvalósulásához a következı 3 specifikus cél járul hozzá: A humán infrastruktúra területi egyenlıtlenségeinek mérséklése, a hozzáférés javítása. A humán közszolgáltatások hatékonyságának növelése, átalakításuk, átfogó reformjuk elısegítése. A társadalmi megújulást szolgáló fejlesztések hatékonyságának növelése. A TIOP SKV-ban tett megállapítások összegzése Általános elvként az SKV-t végzı szakértık javasolják, hogy az oktatás és képzés, az egészségügy, a szociális szolgáltatások, a munkaügyi intézményrendszer, valamint a kulturális és közmővelıdési szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztései során csak azok a fejlesztések legyenek támogathatók, amelyek elérnek egy minimális környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági szintet(minimális fenntarthatósági követelmény), illetve azt meghaladóan megfelelnek a fenntarthatósági kritériumoknak. A pontos elvárásokat az operatív program akciótervében kell rögzíteni. A minimális fenntarthatósági követelmény érvényesítését rendszeres idıközönként értékelni kell a transzparencia és a partnerségi követelmények figyelembevételével Ez alapján az alábbi javaslatokat fogalmazzák meg: o1 Több fejlesztés esetén több beavatkozási alternatíva is elképzelhetı, amelyek környezeti szempontból különbözıek lehetnek. Ezekben az esetekben az SKV-t végzı szakértık javasolják annak biztosítását, hogy a leginkább környezetkímélı megoldás valósuljon meg. o2 Az egyes beavatkozások, mőveletek tervezésekor részletesebb fenntarthatósági szempontok megfogalmazása szükséges az akciótervek szintjén. o3 Az IKT-fejlesztések minden esetben legyenek összekapcsolva az informatikai képzésekkel is. o4 A fenntarthatósági kritériumok épüljenek be a pályázatok kiválasztási szempontjai közé: például a környezetbarát technológia alkalmazása, az energiafelhasználást nem növelı beavatkozások, az anyagés energiatakarékosság, környezettudatos mőködés stb. Az akciótervben sokkal konkrétabban kellene megfogalmazni, hogy az intézkedéseknél mely eljárásformákat kívánják elıtérbe helyezni. Az egyes eljárásmódoknál a kiválasztási/értékelési szempontok, kritériumok kifejtése vázlatos, nem eléggé részletezett. Nincsenek beépítve a jelenlegi változatba olyan garanciák, biztosítékok, amelyekkel a fenntarthatóság elveinek, ezen belül pedig a környezeti feltételeknek való megfelelést lehetne biztosítani, illetve ellenırizni. Javasoljuk, hogy konkrétabban kerüljenek megfogalmazásra a kritériumrendszerek, és azok között szerepeljenek fenntarthatósági (például a hátrányos helyzető területeken megvalósuló projektek, a helyi erıforrásokat használók stb.) és a környezeti (például a környezetet kisebb mértékben károsító beruházási és mőködtetési alternatívák kiválasztása stb.) szempontok is. Fontos megjegyezni, hogy a javaslatok beépítésére vonatkozó egyeztetések alapján stratégiai környezeti szempontok megjelenítése még a pályázat elıkészítı munkacsoportok feladatkörében is meg fog jelenni. Az SKV-t készítı szakemberek az akciótervben a következı a környezeti és társadalmi fenntarthatósági szempontokat javasolják figyelembe venni: 1 Energia- és anyagtakarékos megoldások választása 2 A fejlesztés nem csökkentheti a meglévı és a potenciális zöldterületek kiterjedését (feltétel). A beruházás teljes alapterületének megfelelı zöldfelület létrehozása a beruházáshoz kapcsolódóan 1:1 arányban (elıny). 3 Családbarát kialakítás, pl. gyerekeknek játszóhely, megırzés könyvtár, kulturális vayg egészségügyi intézményben stb. (feltétel) 4 Akadálymentes kialakítás (feltétel) 5 A projekt irányításába (felügyeletébe) vonják be az érintett települések (régiók) önkormányzatainak és civil szervezeteinek képviselıit (pl. kötelezı legyen helyi irányító testület létrehozása). 6 Az irányító, felügyeleti testületben minimum?% arányban vegyenek részt nık, illetve 30 év alattiak. 7 A projekt végrehajtásában foglalkoztatott személyek minimum?%-a az adott területen élıkbıl kerüljön ki. 8 Biztosítsák a projekt átláthatóságát, valamennyi adatának folyamatos nyilvánossá tételét (pl. web oldal segítségével)

9 A példaértékő megoldások bemutatása, népszerősítése a mőködés során (feltétel) 10 Vállalják, hogy a intézmény résztvevıit felkészítik az adott feladatok környezettudatos szemlélető (pl.. anyag- és energiatakarékos, minél kevesebb hulladékkal járó) elvégzésére. 11 Készítsenek tervet arra vonatkozóan, hogyan védik a projektben résztvevık egészségét. 12 Alternatív energiahasználat (elıny), és energiatakarékos mőködtetés kialakítása (feltétel) A TIOP 1. prioritása: Az oktatási infrastruktúra fejlesztése Az oktatási infrastruktúra fejlesztése akciótervhez 3 prioritás kapcsolódik, melyeken belül további konstrukciókat határoztak meg. 1. Prioritás: Az iskolarendszerő oktatás informatikai fejlesztése Az Intelligens iskola A konstrukció elsısorban az informatikai infrastruktúra fejlesztésére koncentrál, amely nemcsak az informatikai készségek, hanem a többi közismereti tárgyba beépülı IKT-támogatású pedagógiai módszertanon keresztül a többi kulcskompetencia fejlesztéséhez szükséges infrastruktúrát is jelentıs részben biztosítja. A fejlesztés így minden közoktatási intézmény (kivéve óvodák) számára egységes alapinformatikai infrastruktúrát biztosít, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatás elterjesztésének és hozzájárul a területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez. 1.1. Konstrukció: A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése intézményi pályázatok A közoktatási intézményekben, a TÁMOP módszertani és tartalmi fejlesztéseinek disszeminációját támogató infrastruktúra fejlesztése egységes módon, ami biztosítja az eszközök által elérhetı hozzáférést a fejlesztési eredményekhez az ország minden területén egyenletes eloszlásban. 1.2. Konstrukció: A tartalmi és adminisztrációs informatikai infrastrukturális fejlesztéseket támogató programok (Intelligens iskola program) A kiemelt projektként történı megvalósítás garantálja az 1.1-es konstrukció sikerességéhez szükséges szervezeti kapacitások és hatáskörök gyors kialakítását. A projekt megteremti az oktatási, ágazati adminisztráció infrastruktúráját, elısegítve a TÁMOP-ban megfogalmazott szakmai fejlesztések (interaktív költségvetés tervezı és ellenırzı rendszer; adatkapcsolat az iskolai adminisztrációs rendszerek és a KIR között) megvalósulását. 2. Prioritás: Az oktatási és a kulturális intézmények együttmőködését támogató infrastruktúra fejlesztése Olyan infrastrukturális fejlesztések valósulnak meg a prioritás keretében, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák mindenekelıtt a kulturális tudatosság és kifejezıkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák elsajátítását. A létrejövı multifunkcionális közösségi központok tartalmilag és minıségileg is új szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten a gyermek- és ifjúsági korosztálynak, illetve a hátrányos helyzető népességnek (szegénységben élık és romák). 2.1. Konstrukció: AGÓRA - Program az integrált koncepció mentén mőködı multifunkcionális közösségi és/vagy szakmai szolgáltató központok létrehozására A multifunkcionális közösségi központ integrált mőködésével, funkcióinak komplexitásával lesz a város szocio-kulturális fejlesztésének központja, agórája, egyben az egész életen át tartó tanulás informális, nem formális alkalmainak központi helyszíne, amelynek mőködése közvetlenül illetve közvetve (mintákat kínálva) kihat a tágabb földrajzi környezet közmővelıdésére. 2.2. Konstrukció: Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése A választott konstrukció lehetıséget teremt arra, hogy a múzeumi szocio-kulturális szolgáltatások az oktatási-képzési hasznosulás szempontjából legmeghatározóbb csomópontjai hatékonyabbá váljanak, és az ehhez elengedhetetlen infrastrukturális feltételek megteremtıdjenek. 2.3. Konstrukció: Tudásdepó-Expressz Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése A könyvekhez, cikkekhez, szakirodalomhoz, információkhoz történı lehetı legszélesebb körő hozzáférés és a hatékony, gyors szolgáltatás érdekében a különbözı típusú könyvtárak szolgáltató típusú hálózatának kialakítására és technológiai fejlesztésére van szükség.

3. Prioritás: A felsıoktatáshoz tatozó szolgáltató és kutatási infrastruktúra korszerősítése, fejlesztése A felsıoktatási intézmények, kutatóhelyek és a régió vállalatai közötti szoros együttmőködésre, új termékek, technológiák, módszerek és alkalmazások kifejlesztésére, kipróbálására alkalmas, a képzést is támogató innovációs környezet megteremtése. A felsıoktatási és kulturális intézmények partnerségén alapuló fejlesztések a kutatási eredmények és az innováció társadalmasítását, az egyenlıbb esélyő hozzáférést célozzák. 3.1. Konstrukció: A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése A technológiatranszfer infrastrukturális, technológiai feltételeinek javítása, hogy a felsıoktatás a munkaerıpiac igényeinek megfelelı versenyképes tudású munkaerıt tudjon elıállítani. 3.2. Konstrukció: Mőszaki és természettudományi szakokon tanuló hallgatók számának emeléséhez szükséges infrastrukturális és technológiai fejlesztések Az intézmények infrastrukturális és technológiai kapacitásai nem elégítik ki sem a regionális gazdaság fejlesztési szükségleteit, sem pedig egy XXI. században európai szinten versenyképes tudásátadás alapkövetelményeit. A tudástranszfer hazánkban fejlesztésre szorul, a kutatás-fejlesztési tevékenységek gazdasági hasznosulását segíteni kell. 3.3. Konstrukció: Kutató és szolgáltató felsıoktatási intézmények belsı információs és menedzsment infrastruktúrájának fejlesztése A modern szolgáltató és kutató felsıoktatási intézmények oktatási és kutatási IKT infrastruktúrájának fejlesztése szükséges. Kevés a korszerő informatikai eszköz, amelyek hatékonyan támogatnák a felsıoktatási képzésben résztvevı hallgatók és oktatók munkáját, illetve az intézményi szolgáltatások hátterét. 3.4. Konstrukció: AGÓRA PÓLUS Pólus-városok, társpólusok innovatív kulturális infrastruktúra-fejlesztéseinek támogatása Fontos, hogy a helyben élık számára közérthetı módon mutassuk be a városukban zajló tudományos tevékenységeket, kutatási eredményeket annak érdekében, hogy megértsék annak szerepét és jelentıségét a város fejlıdésében. A konstrukció célja, hogy a lakosság minél fiatalabb korban megismerhesse, és azonosulni tudjon azokkal a tudományágakkal, melyek mind a felsıoktatási, mind a munkaerı-piaci kínálatban hangsúlyos területekké válnak az adott településen, így segíteni a helyi munkaerı képzését. 3.5. Konstrukció: Regionális Tudástárak A fejlesztési pólus-városok, társpólusok egyetemi központjaihoz kapcsolódó könyvtárfejlesztések Társadalmi integráció szempontjából kulcsfontosságú közszolgáltatásokhoz való hozzáférést, kis- és mikrotérségi szolgáltató központok létesítésével, középpontban a szociális és gyermekjóléti kulcsfontosságú szolgáltatásokkal. Az akciótervek esetében a környezeti és fenntarthatósági szempontok a legtöbb esetben nagyon általánosan jelennek meg, pl. értékelési szempont, hogy a projekt hozzájárul a környezeti fenntarthatóság és az esélyegyenlıség érvényesítéséhez. Összességében stratégiai környezeti szempontból az akciótervek nem tartalmaznak részletes és egyértelmő szempontokat. A TIOP Egészségügyi infrastruktúra fejlesztés prioritásához készült akciótervben az OP SKV javaslatai sem minden esetben jelennek meg egyértelmően. Az SKV készítés során folytatott interjúk összefoglalása, a releváns megállapítások összegzése Az SKV-val kapcsolatban az alábbi három szervezet reprezentáns képviselıivel készítettünk interjút: -0 KÖFE -1 Magyar Geotermikus Egyesület -2 Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány Mindezzel az általunk megfogalmazott elızetes gondolatok relevanciáját teszteltük. Az elsı kérdéscsoport segítségével mutattunk rá arra, hogy az interjúalanyok tisztában vannak a környezeti fenntarthatóság és az SKV fogalmi körével. Ezt követıen hét kérdéscsoportot vizsgáltunk az érintett akciótervek tematikája szerint bontva: -3 Társadalmi hatások

-4 Önszervezıdés -5 Társadalmi szolidaritás -6 Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása -7 Hulladékkezelés -8 Közlekedési beruházások -9 Természetes élıhelyek Társadalmi hatások A társadalom és a környezet kapcsolatával kapcsolatban ki kell emelni az informáltság egyenetlen fokát, amit tovább ront az a tény, hogy a épp a saját lehetıségeikkel, illetve a mélyebb összefüggésekkel nincs tisztában a lakosság. Mindez valószínősíthetı oka a témával kapcsolatos apátiának. A motiváció kulcsát azonban csak részben eredeztetik a kedvezmények és szankciók területérıl, sıt, az alábbi területek szempontjából alaposan megoszlanak: -10 Turisztika -11 Egészségügyi ellátás -12 Szociális ellátás -13 Közoktatás Az egészségügyi és a szociális ellátás esetében a szelektív hulladékgyőjtésre és az alternatív energiahasznosításban lelik a megoldás kulcsát. A közoktatás szempontjából az épített környezet által sugárzott pozitív légkört, mint a nevelés szerves részét emelik ki. Az alkalmazottak szerepével kapcsolatban megegyezés alakult ki arról, hogy az ı motiváltságuk alapvetıen a szervezet magatartásának függvénye. Az egészségügyi és szociális szféra és a közoktatás alkalmazottainak szempontjából az alulfizetettséget említi meg a legfıbb problémaként. Önszervezıdés Az állam környezetvédelmi szerepével kapcsolatban elsısorban annak szabályozói és végrehajtói tevékenységet emelik ki, illetve a civil szervezıdésekkel kapcsolatos partnerséget. Emellett fontosnak tartják a megfelelı feladatelosztást a központi és a helyi közigazgatás egységei között. A hazai környezetpolitika szempontjából annak ötlettelenségét kifogásolták. A civil szervezetek gyakorlati szerepével kapcsolatban, bár fontosnak tartanák ıket, hazai viszonylatban komoly hiányosságokról számolnak be, ami miatt nem eredményeznek releváns visszacsatolást az állam számára. Ennek ellenére szakmai tudásuk szempontjából az állami szereplıkkel egy szinten helyezik el ıket. Társadalmi szolidaritás Az akadálymentesítéssel kapcsolatban egyöntető véleményt kaptunk annak rendkívüli hiányosságairól, amelynek kezelése során nem is elsısorban a környezetbarát, hanem az ésszerő megoldások alkalmazását tartják szükségszerőnek kiemelve az újrahaszosított anyagok alkalmazását. A megfelelı színvonal eléréséhez a fizikai infrastruktúra kiépítése mellett az alkalmazottak hozzáállásának javítását is elengedhetetlennek tartják. Mindemellett megjelent az idegen nyelvő tájékoztatás szükségessége is. Fenntartható energetikai megoldások alkalmazása Mindhárom szakértı kiemelte a jelenlegi szénhidrogén alapú hazai energetika gazdaságtalan voltát, illetve azt, hogy maga a meglévı infrastruktúra alkalmatlansága gátolja leginkább az alternatív energiaforrások kiaknázását. A közmőolló problémáját kevésbé tartják fontosnak, mivel ennek kezelésére komoly programok zajlanak. A természeti erıforrások fenntartható használata szempontjából egyedül a mezıgazdaságban zajló programokat emelték ki, azonban nem túl kedvezı értékelés mellett. Az operatív programok esetében kiemelik az alacsony támogatási arányt, mint gátló tényezıt. Arra a kérdésre, hogy az egyes pályázatok esetében mennyire volna célszerő elınyt jelentı szempontként meghatározni a megújuló energiaforrások felhasználását, erısen helyeslı válaszokat kaptunk kiemelve, hogy ezen a téren a forprofit szféra még meg is elızi a közszférát, ahelyett, hogy jó példát nyújtana számukra. A megújuló energiaforrások szempontjából a geotermikus és a biomasszából kinyerhetı energiát tartják kulcsfontosságúnak, illetve a biogázt lokális megoldást nyújtó tényezınek. Hulladékkezelés A hulladékkezelés kapcsán meglehetısen eltérı véleményeket kaptunk. Egyfelıl kiemelik az ipari mértékő szelektálás hiányát, illetve azt, hogy csupán a rendkívül jövedelmezı színesfém újrahasznosítás esetében beszélhetünk fejlıdésrıl, a többi hulladék feldolgozásánál a fejlıdés rendkívül lassú. A szelektív hulladékgyőjtést mindenképpen támogatandó és kiterjesztésre szoruló tevékenységként ítélték meg, amely mögött azonban komoly infrastruktúrát kell állítani. A veszélyes hulladékok esetében viszont komoly

problémákról számoltak be, különösképpen az innovatív pilot projektek a támogatásának teljes hiánya miatt. Közlekedési beruházások A turizmus negatív környezetre gyakorolt hatását nem tartják számottevınek. Ellenben a közlekedési rendszerek szervezetlenségét komoly környezeti veszélynek tartják. Külön kiemelik a kerékpáros és gyalogos közlekedés infrastruktúrájának fejlesztését, illetve a helyi tömegközlekedés alternatív energiaforrásokkal történı mőködtetésének fontosságát. A hajóközlekedés fejlesztését elsısorban a fıvárosban tartanák fontosnak. A jármőforgalom korlátozását egyes védett területeken valódi megoldásnak tartják. Természetes élıhelyek Valamennyi szakértı egyetért abban, hogy egy alulfinanszírozott terület, illetve nincs meg a szükséges összhang az érintett tulajdonosok és a környezet védelme között. A természetes élıhelyek védelmét így elsısorban azzal magyarázzák, hogy azok nehezen megközelíthetıek, illetve az országos szintő védettséget élveznek. Az egészségügyi és szociális ellátórendszerek fejlesztésének csupán áttételes, nevelı szerepe van a természetes élıhelyek kapcsán. Mindezek során ki kell emelni azt, hogy a rászoruló társadalmi rétegek jobban rá vannak kényszerülve a természet kihasználására, mint a gazdagabbak. A közoktatásnak is törekednie kell arra, hogy ez a különbség mérséklıdjön. A szociális és az egészségügyi fejlesztéseknek nincs releváns hatása a természetes élıhelyek védelmének fejlesztésére, a közoktatás esetében megvalósuló beruházások során azonban az ökológiai modellezés demonstratív és kísérleti eszközeinek beszerzése terepi kísérleti eszközök beszerzése lehet célravezetı. 2. A beavatkozási célterület környezeti potenciál- és állapot-jellemzése A versenyképes tudás megszerzéséhez szükséges kulcskompetenciák és ismeretek átadása érdekében a közoktatás minden szintjén meg kell teremteni az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák megalapozásának, fejlesztésének infrastrukturális feltételeit. Kiemelten kell kezelni az infrastruktúra fejlesztésének szempontjából az infokommunikációs és az idegen nyelvi készségek elsajátítását támogató fejlesztéseket. Az iskolai környezet átalakítását úgy kell elvégezni, hogy az támogassa az iskolai kudarcok csökkentését, illetve a sajátos nevelési igényő tanulók integrációját célzó erıfeszítéseket is. Az itt tervezett fejlesztéseknek a 6 konvergencia régió közoktatási intézményeiben kell megvalósulnia, továbbá a közoktatás keretében szakképzést végzı intézményekre is ki kell terjednie. A bevezetés során biztosítani kell az eszközök használatához szükséges egyéb fejlesztéseket, így a megfelelı tartalomfejlesztést, illetve módszertani segédletek kidolgozását. Ez utóbbi fejlesztések a TÁMOP-ban tervezettek felhasználásával kell megvalósítani, hogy a program szoros szinergiában tudjon kapcsolódni a TÁMOP tartalom- és módszertani fejlesztéseivel. A Munkaerıpiaci Alap, valamint az NFT I. pályázataihoz hasonlóan, a támogatás feltételeként jelenik meg a TÁMOP-os fejlesztések alkalmazása a pályázati úton biztosított infrastruktúrán. A program tehát nem csak informatikai eszközök biztosítását célozza, hanem azok minden közoktatási intézményben való bevezetését, felhasználásának elterjesztését is, a szükséges pedagógiai módszertani és tartalmi fejlesztésekre támaszkodva. A mővelet során olyan infrastrukturális fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek támogatják az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák mindenekelıtt a kulturális tudatosság és kifejezıkészség megszerzéséhez szükséges kompetenciák (2006/962/EK ajánlás szerinti nyolcadik kulcskompetencia) elsajátítását. A létrejövı multifunkcionális közösségi központok tartalmilag és minıségileg is új szolgáltatásokat nyújtanak, kiemelten a gyermek- és ifjúsági korosztálynak, illetve a hátrányos helyzető népességnek (szegénységben élık és romák). A beavatkozások a formális oktatást kiegészítve gazdagítják a nem formális és informális tanulási formákat, az iskola elıtti és iskoláskori készség- és képességfejlesztést, a kreativitás fejlesztését és a felnıttképzést. Az összehangolt könyvtári szolgáltatásfejlesztés egyben olyan könyvtári hálózatot teremt, amely eltérı eszközökkel, de ugyanazon szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítja a teljes népesség számára. A múzeumok iskolabarát fejlesztése a formális oktatás eszköztárát kiegészítve, különösen alkalmas a kulcskompetenciák köztük a kulturális kompetenciák fejlesztésére. A felsıoktatás területén végbement változások versenyhelyzetet teremtettek az intézmények között, amely során

az egyes szervezeteknek közelebb kell kerülniük a piaci elvárásokhoz és igényekhez. Az oktatási piac átalakulása mellett lezajlott az intézmények integrációja is. Ezek a folyamatok az esetek jelentıs részében nem párosultak a mőködésben rejlı párhuzamosságok, tartalékok feltárásával, a szervezeti kultúra különbségeinek feloldásával, a legfontosabb területek munkájának összehangolásával. A tudásalapú társadalom és gazdaság igényeihez való alkalmazkodás feltételezi az oktatási-kutatási-fejlesztési tevékenységhez szükséges infrastrukturális kapacitások meglétét, folyamatos fejlesztését. Az elmúlt évtized felsıoktatás-fejlesztési programjai az intézményi és a képzési szerkezetre fókuszáltak; az infrastruktúrát csak egyedi projekteken keresztül érintették. A felsıoktatás számára a fejlıdés legfontosabb stratégiai iránya a bolognai folyamat bevezetésében való alkotó részvétel. Ezzel párhuzamosan a felsıoktatásnak fel kell készülnie azokra a kihívásokra, amelyek a nemzetközi oktatási munkamegosztásból, a hallgatók szabad intézményválasztásából adódnak. A tudományos kutatás területén a felsıoktatás néhány intézménye számára cél lehet a kutató egyetemmé válás, de valamennyi intézménynek fontos a bekapcsolódás az európai kutatási térségbe, magas hozzáadott értékő produktumok elıállításába. Kiemelt feladat a tudományos potenciál folyamatos bıvítése. A felsıoktatási intézményeknek, egy-egy régió szellemi erıforrásainak hatékonyabb kihasználása érdekében, erısíteniük kell a regionális tudáscentrum funkciójukat. Ennek része a regionális kiválóság javítása, a régió K+F programjainak közelítése és összekapcsolása az EU nemzetközi programjaival, a kétirányú kutatói mobilitás megteremtése, továbbá a jelenlegi szellemi és infrastrukturális akadályok fokozatos leépítése. A felsıoktatási intézmények megkezdték a felkészülést az irányítási, vezetési struktúra várható változásainak fogadására. Ezen a téren a különbözı folyamatok szabályozása, valamint minıségkultúra váltás a fı feladat, amelynek együtt kell járnia olyan infrastruktúra-fejlesztéssel, amelyek hatékonyan képesek ellátni a korszerő K+F+I+O-I célokat egy valódi piaci környezetben, ahol az intézmények korszerő feltételekkel versenyképes szolgáltatásokat tudnak nyújtani az ügyfeleknek (hallgatók, munkaerıpiac), oly módon, hogy azokat partnerként kezelik. Az intézkedés keretében a felsıoktatási intézmények bázisán, azokkal szoros együttmőködésben a felsıoktatás formális tevékenységét kiegészítı fejlesztésekre is sor kerül. A felsıoktatási és kulturális intézmények partnerségén alapuló fejlesztések a kutatási eredmények és az innováció társadalmasítását, az egyenlıbb esélyő hozzáférést célozzák. A közoktatás reformjának fı céljai az oktatási eredményesség javítása (versenyképes tudás, oktatási egyenlıtlenségek mérséklése), a közoktatás minıségének (hatékony és befogadó közoktatási rendszer) és struktúrájának megújítása és a minıségi közoktatáshoz való egyenlı esélyő hozzáférés megteremtése. A felsıoktatási reformról összhangban az EU-nak a felsıoktatás modernizációjára irányuló kezdeményezéseivel és programjaival a parlament által elfogadott Magyar Universitas Program és a Felsıoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény rendelkezett. A felsıoktatási reform a Kormány 2006-2010. évekre szóló programjának, valamint tudomány- és technológiapolitikájának részeként célul tőzte ki a magyar felsıoktatás csatlakozását az Európai Felsıoktatási és Kutatási Térséghez, a magyar felsıoktatás minıségének erısítését, az üzleti közösséggel való stratégiai partnerség megteremtését, a magyar felsıoktatási intézmények szervezeti, kormányzási és gazdasági autonómiájának kiteljesedését, a valódi autonómia és elszámoltathatóság biztosítását. 3. A vizsgálat környezetvédelmi prioritásrendszerének definiálása, a vizsgálati folyamat szempontjait meghatározó jogszabályi kontextus azonosítása Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a környezetvédelmi elıirányzatokat, szempontokat, és a környezetvédelmi törvénykezés azon aspektusait, amelyek hosszú távú szem elıtt tartása biztosíthatja az emberi környezet állapotának megfelelı szinten tartását, és a természeti környezet elfogadható változását. Lényegében minden környezetvédelmi intézkedés alapelve a fenntartható fejlıdés. A fenntartható fejlıdés fogalma kiegészítve a Bruntland-jelentésben leírtakat: A fenntartható fejlıdés a jelen generációk mértéktartó igényeit úgy elégíti ki, hogy közben lehetıvé teszi a jövı generációk teljes értékő élethez szükséges lehetıségeit. Az EU ezen fenntartható fejlıdési stratégiáját Lisszabonban rögzítette. A Lisszaboni stratégia célul tőzte ki, hogy az EU 2010-re váljék a világ legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlıdı tudásalapú gazdaságává. A lisszaboni stratégia egyik fontos célja, hogy az EU ezt a fejlıdést a környezet lehetı legkisebb terhelésével érje el. A lehetı legkisebb környezeti terheléshez szükséges célokat az Európai Tanács által Göteborgban megfogalmazott

stratégia rögzíti, amely szerint intézkedéseket kell tenni az éghajlat emberi életre káros befolyással levı változásai ellen, javítani kell az energiagazdálkodást; környezetkímélıbb közlekedést és szállítást kell kialakítani; a természetes fogyasztást fenntarthatóbbá kell tenni; a természetes erıforrásokat körültekintıen kell használni. Védeni kell az emberek egészségét; a társadalmi befogadást, migrációt befolyásoló tényezıkre különös figyelemmel kell lenni; kiemelten kell a szegénység problémakörét kezelni. Mindezen elveket minden fejlesztés során kötelezıen figyelembe kell venni, így az akciótervben szereplı fejlesztésnek maximálisan szem elıtt kell tartania a tervezésekor, és kivitelezésekor is (költséghatékonysági számítások után) ezen környezetvédelmi célokat. Az OP átfogó céljainak környezettudatos szempontú megvalósításához szem elıtt kell tartani az egyes területekre vonatkozó nemzetközi prioritásokat és a hazai törvényi rendelkezéseket. Az EU (és folyamatosan követve az EU-s direktívákat, Magyarország is) alapvetıen négy nagy témakörbe csoportosítva -különbözı egyezményekben, irányelvekben és törvényekben rögzítve- írja elı a környezet védelmét: 1. Hulladékok keletkezése, mennyiségének csökkentése: A hulladékokkal kapcsolatban az EU általános irányelvei, hogy a beruházások során érjék el a (környezetvédelmileg is) legjobb elérhetı technikát (BAT). Minimalizálják, illetve a lehetı legnagyobb arányban hasznosítsák újra a tevékenységek során keletkezı hulladék mennyiségét. Az újra nem hasznosítható hulladékokat a lehetı legkörnyezetkímélıbb módon ártalmatlanítsák. Ezen célkitőzések figyelembevételével az akciótervben szereplı fejlesztések során a lehetı legkevesebb és legkönnyebben újrahasznosítható, vagy ártalmatlanítható hulladékot termelı tevékenységet kell megvalósítani. A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a hulladék szelektíven győjthetı legyen, lehetıségek szerint a keletkezı szerves hulladékot helyben komposztálják és használják föl. 2. Vizek védelme: A vizek környezetvédelmi szabályzásának alapjait a Vízkeret irányelvben közlik. Az irányelvben rögzítik a megfelelı minıségő ivóvíz biztosításának a feltételeit, a szennyvizek természetes közegbe bocsátásának feltételeit, a természetes víztestek védelmét. Ezek értelmében az akciótervben szereplı fejlesztések tervezésekor, kivitelezésekor törekedni kell a keletkezı szennyvíz megfelelı kezelésérıl (pl.: szennyvízgyőjtı hálózatokba kapcsolásról) a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programban rögzített feltételek elérésének érdekében. A fejlesztések során maximálisan figyelembe kell venni a NATURA 2000, a Ramsari- és Aarchusi-egyezményben rögzített természetes víztestek védelmérıl szóló elıírásokat. 3. A természet védelme: A természetes környezet megóvása alapvetı feltétele az emberi igényeket kielégítı környezet hosszú távú fenntartásához. E cél érdekében az EU kijelölte azokat a területeket, amelyeket a Berni-, Ramsari-, Bonni-egyezményekben lefektetett céloknak megfelelıen védeni kell a káros emberi behatásoktól. Az akciótervben foglaltak megvalósításakor törekedni kell a természetes környezet megırzésére, illetve a tevékenységet a lehetı legjobban integrálni kell a természetes környezetébe (az ún. Öko-tevénykenységek számát növelni kell). 4. Energiagazdálkodás: Az EU a legradikálisabb elıírásokat és elérendı határértékeket ezen a területen ír elı. Egyértelmő cél az alternatív energiaforrásokból származó energia részarányának növelése. A Zöld Könyvben (2000, 2006) és a Fehér könyvben 2010-re célul tőzi ki, hogy 2010-re az Európai Unióban a megújuló energiaforrások részaránya az összes energiatermeléshez viszonyítva érje el a 12%-ot. Magyarország EUcsatlakozásról szóló 2004.évi XXX. törvényben rögzíti vállalásait. Emellett az EU a biomassza felhasználásáról (EU Biomassza Akcióterv) az energiahatékonyság évi 1%-al való növelésérıl (EU Energiahatékonysági Akcióterv), a Kiotói-egyezményben vállaltak teljesítéséhez az épületek ipari tevékenységek energiahatékonyságának növelésérıl is rendelkezik. Az akciótervekben ezért hangsúlyozni kell, hogy költséghatékonysági elemzések után preferálják az energiatakarékos rendszerek integrálását a fejlesztésekbe, lehetıség szerint alkalmazzanak alternatív energiaforrásokat. A releváns jogszabályok felsorolását az 1. sz. melléklet tartalmazza. 4. A vizsgált akcióterv fejlesztései által érintett területek élıvilágára, klímájára, népességére, talajára, vízkészleteire, ásványkincseire, épített kulturális örökségeire, tájképére gyakorolt valószínősíthetı hatások és ezek összefüggéseinek ismertetése Jelzések magyarázata: 1 L - létezı, a gyakorlatban is megnyilvánuló kapcsolat K kialakítható v. kialakítandó, eddig feltáratlan v. a gyakorlatban ki nem alakított kapcsolati irány O semleges kapcsolat

++ erıs pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból + pozitív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - - erıs negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból - negatív kapcsolat környezeti fenntarthatósági szempontból A legfontosabb hazai és nemzetközi környezetpolitikai alapelvekre épülı 2003-2008. közötti idıszakra szóló második Nemzeti Környezetvédelmi Program által felvázolt tematikus akcióprogramokban megfogalmazott és kijelölt célkitőzések alapján a környezet védelmére irányuló fı céloknak négy átfogó csoportja jeleníthetı meg, melyek tételesen a következık: 1. Az ökoszisztémák védelme, pontosabban a természeti erıforrásokkal való gazdálkodásban a fenntartható fejlıdés elvének figyelembevétele, a lételemnek tekintett természeti erıforrások (víz, föld, levegı) megırzése, valamint a természetes rendszerek és természeti értékek fennmaradásának biztosítása és a bioszféra sokszínőségének megtartása 2. A társadalom és környezet harmonikus kapcsolatának biztosítása, mely magába foglalja a lakosság egészségi állapotának javítását és a megfelelı életminıséghez szükséges környezeti állapot megırzését, illetve helyreállítását tőzi ki célul 3. A környezeti szempontok érvényesítése a gazdasági fejlıdésben oly módon, hogy a növekvı jólét csökkenı környezetterheléssel járjon együtt 4. A környezeti folyamatokkal, hatásokkal, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ismeretek, tudatosság és együttmőködés erısítése Az említett szempontok köré szervezıdik a környezetvédelmi prioritásoknak általunk is javasolt felosztási rendszere, mely minden egyes tényezı esetében konkrét célállapotot határoz meg a 2008. évre vonatkozóan. A célkitőzések racionalizálása érdekében az NKP II. elsı két pontjában feltüntetett, a légszennyezés csökkentése és a globális légszennyezı hatások csökkentése összevonásra került, valamint a Natura 2000 hálózat hazai részeinek kijelölése és megfelelı ökológiai állapotának biztosítása megnevezéső prioritás értelmében az országos jelentıségő védett természeti területek oltalma és bıvítése fejezet fogalomkörébe ágyazódott. 2 3 5 9 1 1 1 1 1

1.1.A pedag ógiai, móds zerta ni refor mot támo gató infor matik K 0 0 0 0 0 0 0 0 0 K+ 0 L++ L K++ K

ai infras truktú ra fejles ztése intéz mény i pályá zatok 1.2. A tartal mi és admi nisztr ációs infor matik ai infras truktu rális fejles ztése ket támo gató progr amok (Intel ligens iskola progr am) 2.1. AGÓ RA - Progr am az integr ált konce pció ment én mőkö dı multi funkc ionáli s K 0 0 0 0 0 0 0 0 0 K+ 0 L++ L K++ K K K K K K K K K K K K++ K++ L++ K K+ K

közös ségi és/va gy szak mai szolg áltató közp ontok létreh ozásá ra 2.2. Múze umok iskola barát fejles ztése és oktat ásiképzé si szere pének infras truktu rális erısít ése 2.3. Tud ásdep ó- Expre ssz Össze hang olt köny vtári szolg áltatá sok infras truktú rafejl esztés e K K K K K K K K K K K++ K++ L++ K K+ K K K K K K K K K K K K++ K++ L++ K K+ K

3.1. A felsı oktat ási tevék enysé gek színv onalá nak emelé séhez szüks éges infras truktú ra fejles ztése 3.2. Mősz aki és termé szettu domá nyi szako kon tanul ó hallg atók szám ának emelé séhez szüks éges infras truktu rális és techn ológi ai fejles ztése k K K K K K K K K K K K++ K++ L++ L+ K+ K K K K K K K K K K K K++ K++ L++ L+ K+ K

3.3. Kutat ó és szolg áltató felsı oktat ási intéz mény ek belsı infor máci ós és mene dzsm ent infras truktú ráján ak fejles ztése 3.4. AGÓ RA PÓL US Pólus - város ok, társp óluso k innov atív kultur ális infras truktú rafejles ztései nek támo gatás a K K K K K K K K K K K++ K++ L++ L+ K+ K K K K K K K K K K K K++ K++ L++ L+ K+ K

Regio nális Tudá stárak A fejles ztési pólus - város ok, társp óluso k egyet emi közp ontjai hoz kapcs olódó köny vtárfe jleszt ések K K++ K++ K K++ K K K+ K++ K K++ K++ L++ L+ K++ K 1: A mátrix értelmezéséhez megjegyezzük, hogy a kialakított jelölésrendszer következetes használata megkövetelte bizonyos, a jelkulcsban önmagában nem jelölhetı alapelvek lefektetését. Amellett, hogy az 5-ös pontban megadott magyarázatok minden bizonnyal részletesen megvilágítják az adott kapcsolat jellegét, általánosságban hozzátesszük, hogy (1) feladatunkat elsısorban dokumentumelemzésként értelmeztük, és (2) az adott beruházás konkrét lépései mellett a fejlesztés hatásait is igen hangsúlyosan figyelembe vettük. Ez a mátrix jelölési rendszerére vonatkoztatva azt jelenti, hogy (1) az adott akciótervben szövegszerően megjelenı kapcsolatok L jelet kaptak, míg a szövegben meg nem jelenık (attól függıen, hogy azok valóban nem léteznek, vagy valójában léteznek, illetve kialakításuk kívánatos lenne) 0 vagy K jelet kaptak. Mind az L, mind a K jel alkalmazása esetén figyelemmel voltunk arra, hogy adott komponens végrehajtása esetleg egymással ellentétes jellegő hatásokat is kiválthat, ezeket a magyarázatban részleteztük. A távlati célok figyelembe vétele (2) azt jelenti, hogy noha egy adott beruházás, építkezés konkrét tevékenységei jellegükbıl fakadóan szinte minden esetben károsítják a környezetet, a beruházáson keresztül megvalósuló fejlesztésnek az egyszeri negatív összefüggéseknél sokkal jelentısebb pozitív következményei vannak, vagy javaslataink alapján lehetnek. Ennek megfelelıen, sok esetben pl. bár maga az építkezés a legtöbb prioritás szempontjából L- jelet kapna, a fejlesztés egészét nézve a magyarázatban kifejtett okok miatt sokkal gyakoribb az L vagy a K jelölés, annak függvényében, hogy a fejlesztés pozitív környezeti hatásainak feltárása az akciótervben is megjelenik-e, vagy javaslataink figyelembe vételével lesz kialakítható. 5. A hatásmátrixban feltárt összefüggések magyarázata javaslattétellel a környezetileg pozitív összefüggések erısítésére, és a környezetileg negatív összefüggések enyhítésére, különös tekintettel a szennyezı fizet elvre. Javaslattétel a fejlesztési irányok és környezetvédelmi prioritások hatásmátrixának az akciótervben / gyakorlatban feltáratlan, de kialakítandó kapcsolati irányaira. A kidolgozott és javasolt alternatívák indoklása valamint az elemzés módszertanából fakadó bizonytalansági tényezık azonosítása. A vizsgálat megállapításainak indoklása. 1. prioritás: Az iskolarendszerő oktatás informatikai fejlesztése Az Intelligens iskola (1.1. és

1.2. konstrukciók) 1.1. Konstrukció: A pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése intézményi pályázatok - 1. környezetvédelmi prioritás A fejlesztésekhez szükséges szaktantermek (nyelvi és informatikai) nem állnak rendelkezésre az oktatási intézmények túlnyomó többségében. Általánosan bevált gyakorlat, amennyiben az épület konstrukciója megengedi - az emeletráépítés, melynek során az esedékes tetıfelújítás is megtörténik. Ilyenkor van lehetıség a megújuló energiaforrás használatára, a napkollektoros melegvízellátás kiépítésére, amely a levegıszennyezés csökkenését is eredményezi egyúttal. Amennyiben a fejlesztés tartalmaz ilyen megoldásokat, javaslatunk az, hogy az értékelésénél elınyben részesüljenek. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás Az iskolarendszerő oktatásban az informatikai fejlesztések velejárója az info-kommunikációs szaktanterem biztosítása. Ehhez az épület átalakításával, vagy bıvítésével járó építıipari tevékenységek szükségesek. A hagyományos építési technológiák és anyagok használatával a környezeti terhelések növekedésével lehet számolni. A szakszerően alkalmazott környezetbarát technológia és építıanyagok megválasztása viszont jelentıs környezetkímélı megoldást jelentenek, melynek a konstrukcióba való szerepeltetését javasoljuk, és a leginkább környezetkímélı megoldások elınyben részesítését. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A fejlesztés során informatikai (hardver és az ehhez kapcsolódó szoftverek) és infokommunikációs berendezések, eszközök beszerzése történik. Ezen korszerő berendezések a levegı szennyezésére nincsenek hatással és már a fenntartható természeti erıforrások használatára vonatkozó alapkövetelményeknek megfelelnek. Mőködésük során viszont környezeti ártalmak keletkeznek. Nagyon fontos a lecserélt eszközök és a felhasznált kellékanyagok veszélyes hulladékként való kezelése. Az értékelésnél figyelmet érdemel az a fejlesztés, ahol a megvalósítás során beépül a rendszerbe a legkorszerőbb környezetvédelmi technológia és a hozzátartozó eljárásrend. Alapvetı kritériumként jelentkezik az, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet meg a hozzákapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. - 2.3.5.6.8.12.13.14.15.16. környezetvédelmi prioritás Az oktatás intézményi rendszere elsısorban a fiatalok célcsoportját jelenti, akik a legkorszerőbb ismeretekkel rendelkezı oktatók tanításai révén válnak mővelt szakemberekké. Természetükbıl fakadóan fogékonyak a modern és újszerő dolgokra, az életvitellel kapcsolatos trendekre. Az oktatás során alapvetı igényként jelentkezik a természetvédelem, a környezetszennyezés, az egészségmegırzés, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztási szokások kérdésköre. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek az oktatási intézményekben, amelyek a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését szolgálják. Az informatikai fejlesztések járjanak együtt az oktatók informatikai képzésével. A környezet tudatos szemlélető felkészítés szóljon a tanulóknak is, azonban az oktatók ilyen típusú felkészítését is javasoljuk beépíteni. 1.2. Konstrukció: A tartalmi és adminisztrációs informatikai infrastrukturális fejlesztéseket támogató programok (Intelligens iskola program) - 1. környezetvédelmi prioritás A fejlesztésekhez szükséges szaktantermek (nyelvi és informatikai) nem állnak rendelkezésre az oktatási intézmények túlnyomó többségében. Általánosan bevált gyakorlat, amennyiben az

épület konstrukciója megengedi - az emeletráépítés, melynek során az esedékes tetıfelújítás is megtörténik. Ilyenkor van lehetıség a megújuló energiaforrás használatára, a napkollektoros melegvízellátás kiépítésére, amely a levegıszennyezés csökkenését is eredményezi egyúttal. Amennyiben a fejlesztés tartalmaz ilyen megoldásokat, javaslatunk az, hogy az értékelésénél elınyben részesüljenek. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás Az iskolarendszerő oktatásban az informatikai fejlesztések velejárója az info-kommunikációs szaktanterem biztosítása. Ehhez az épület átalakításával, vagy bıvítésével járó építıipari tevékenységek szükségesek. A hagyományos építési technológiák és anyagok használatával a környezeti terhelések növekedésével lehet számolni. A szakszerően alkalmazott környezetbarát technológia és építıanyagok megválasztása viszont jelentıs környezetkímélı megoldást jelentenek, melynek a konstrukcióba való szerepeltetését javasoljuk és a leginkább környezetkímélı megoldások elınyben részesítését. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A fejlesztés során informatikai (hardver és az ehhez kapcsolódó szoftverek) és infokommunikációs berendezések, eszközök beszerzése történik. Ezen korszerő berendezések a levegı szennyezésére nincsenek hatással és már a fenntartható természeti erıforrások használatára vonatkozó alapkövetelményeknek megfelelnek. Mőködésük során viszont környezeti ártalmak keletkeznek. Nagyon fontos a lecserélt eszközök és a felhasznált kellékanyagok veszélyes hulladékként való kezelése. Az értékelésnél figyelmet érdemel az a fejlesztés, ahol a megvalósítás során beépül a rendszerbe a legkorszerőbb környezetvédelmi technológia és a hozzátartozó eljárásrend. Alapvetı kritériumként jelentkezik az, hogy egyetlen felújítás, infrastrukturális fejlesztés sem történhet meg a hozzákapcsolódó tartalomfejlesztés nélkül. - 2.3.5.6.8.12.13.14.15.16. környezetvédelmi prioritás Az oktatás intézményi rendszere elsısorban a fiatalok célcsoportját jelenti, akik a legkorszerőbb ismeretekkel rendelkezı oktatók tanításai révén válnak mővelt szakemberekké. Természetükbıl fakadóan fogékonyak a modern és újszerő dolgokra, az életvitellel kapcsolatos trendekre. Az oktatás során alapvetı igényként jelentkezik a természetvédelem, a környezetszennyezés, az egészségmegırzés, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztási szokások kérdésköre. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek az oktatási intézményekben, amelyek a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését szolgálják. 2. prioritás: Az oktatási és a kulturális intézmények együttmőködését támogató infrastruktúra fejlesztése (2.1. 2.2. és 2.3. konstrukciók) 2.1. Konstrukció: AGÓRA - Program az integrált koncepció mentén mőködı multifunkcionális közösségi és/vagy szakmai szolgáltató központok létrehozására - 1. környezetvédelmi prioritás Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis üzemő) technológiák nem teszik lehetıvé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben a felhasznált gyógyszerek és egyéb kemikáliák súlyos károkat okozhatnak, ha megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a hazai közmőolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló

energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével. Javasoljuk elınyben részesíteni a leginkább környezetkímélı megoldások megvalósulását. Az épületek építése során elıírásként megjeleníthetı a beépítésre kerülı terület és a kialakítandó zöldfelületek arányának 1:1 arányú megtartása. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A konstrukció keretében a szakmai ismeretek, a kulturális tudatosság megszerzését elısegítı kompetenciák biztosítása során az intézményeket alkalmassá kell tenni a technikai eszközök fogadásához. Ezek a megoldások negatív hatást is jelenthetnek a települések környezetminıségére. A tervezés és kivitelezés során, majd a mőködtetés folyamán a természeti erıforrások fenntartható használatának biztosítását elvárásként javasoljuk beépíteni a konstrukcióba, a megfelelı szennyvízkezelési és hulladéktárolási technológiával egyetemben. - 2.3.5.6.8.12.13.14.15.16. környezetvédelmi prioritás Az oktatás intézményi rendszere elsısorban a fiatalok célcsoportját jelenti, akik a legkorszerőbb ismeretekkel rendelkezı oktatók tanításai révén válnak mővelt szakemberekké. Természetükbıl fakadóan fogékonyak a modern és újszerő dolgokra, az életvitellel kapcsolatos trendekre. Az oktatás során alapvetı igényként jelentkezik a természetvédelem, a környezetszennyezés, az egészségmegırzés, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztási szokások kérdésköre. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek az oktatási intézményekben, amelyek a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését szolgálják. Szükségesnek tartjuk az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan a kezelıszemélyzet, elsısorban az intézmények szakszemélyzetének képzéseit. A továbbképzések terjedjenek ki a fenntartható fejlıdés alapelemeit tartalmazó modulok ismeretanyagának átadására. 2.2. Konstrukció: Múzeumok iskolabarát fejlesztése és oktatási-képzési szerepének infrastrukturális erısítése - 1. környezetvédelmi prioritás Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis üzemő) technológiák nem teszik lehetıvé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben a felhasznált gyógyszerek és egyéb kemikáliák súlyos károkat okozhatnak, ha megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a hazai közmőolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A konstrukció keretében a szakmai ismeretek, a kulturális tudatosság megszerzését elısegítı kompetenciák biztosítása során az intézményeket alkalmassá kell tenni a technikai eszközök fogadásához. Ezek a megoldások negatív hatást is jelenthetnek a települések környezetminıségére. Javasoljuk a múzeumok üzemeltetıinek informatikai és környezet tudatos szemlélető felkészítésének beépítését. A tervezés és kivitelezés során, majd a mőködtetés folyamán a természeti erıforrások fenntartható használatának biztosítását elvárásként javasoljuk beépíteni a konstrukcióba, a megfelelı szennyvízkezelési és hulladéktárolási technológiával egyetemben.

- 2.3.5.6.8.12.13.14.15.16. környezetvédelmi prioritás Az oktatás intézményi rendszere elsısorban a fiatalok célcsoportját jelenti, akik a legkorszerőbb ismeretekkel rendelkezı oktatók tanításai révén válnak mővelt szakemberekké. Természetükbıl fakadóan fogékonyak a modern és újszerő dolgokra, az életvitellel kapcsolatos trendekre. Az oktatás során alapvetı igényként jelentkezik a természetvédelem, a környezetszennyezés, az egészségmegırzés, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztási szokások kérdésköre. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek az oktatási intézményekben, amelyek a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését szolgálják. Szükségesnek tartjuk az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan a kezelıszemélyzet, elsısorban az intézmények szakszemélyzetének képzéseit. A továbbképzések terjedjenek ki a fenntartható fejlıdés alapelemeit tartalmazó modulok ismeretanyagának átadására. 2.3. Konstrukció: Tudásdepó-Expressz Összehangolt könyvtári szolgáltatások infrastruktúrafejlesztése - 1. környezetvédelmi prioritás Környezetvédelmi problémát jelent az, hogy a napjainkban rendelkezésre álló hagyományos (fosszilis üzemő) technológiák nem teszik lehetıvé a légszennyezéssel nem járó épületfenntartást és üzemeltetést. Eközben a felhasznált gyógyszerek és egyéb kemikáliák súlyos károkat okozhatnak, ha megfelelı csatornázottság és ártalmatlanítás hiányában a szabadba jutva tönkreteszik az ivóvízbázist mindez jelentıs probléma, tekintve a hazai közmőolló mértékét. Ezen veszélyforrások kiküszöbölése érdekében javasoljuk, hogy az épületek építése, illetve felújítása, majd mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használata elsıdleges prioritást élvezzen. Egyrészt az energiafelhasználást minél nagyobb mértékben kell megújuló energiaforrások felhasználásával javítani, másfelıl a keletkezı szennyvíz ártalmatlanítását is meg kell oldani e két feladat akár egyszerre is megoldható pl. autonóm biogáz-reaktor telepítésével. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A konstrukció keretében a szakmai ismeretek, a kulturális tudatosság megszerzését elısegítı kompetenciák biztosítása során az intézményeket alkalmassá kell tenni a technikai eszközök fogadásához. Ezek a megoldások negatív hatást is jelenthetnek a települések környezetminıségére. Javasoljuk beépíteni informatikai és környezet tudatos szemlélető felkészítéseket. A tervezés és kivitelezés során, majd a mőködtetés folyamán a természeti erıforrások fenntartható használatának biztosítását elvárásként javasoljuk beépíteni a konstrukcióba, a megfelelı szennyvízkezelési és hulladéktárolási technológiával egyetemben. - 2.3.5.6.8.12.13.14.15.16. környezetvédelmi prioritás Az oktatás intézményi rendszere elsısorban a fiatalok célcsoportját jelenti, akik a legkorszerőbb ismeretekkel rendelkezı oktatók tanításai révén válnak mővelt szakemberekké. Természetükbıl fakadóan fogékonyak a modern és újszerő dolgokra, az életvitellel kapcsolatos trendekre. Az oktatás során alapvetı igényként jelentkezik a természetvédelem, a környezetszennyezés, az egészségmegırzés, az élelmiszerbiztonság, a fogyasztási szokások kérdésköre. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek az oktatási intézményekben, amelyek a környezetbarát életviteli és fogyasztási szokások elterjesztését szolgálják. Szükségesnek tartjuk az egész életen át tartó tanuláshoz kapcsolódóan a kezelıszemélyzet, elsısorban az intézmények szakszemélyzetének képzéseit. A továbbképzések terjedjenek ki a fenntartható fejlıdés alapelemeit tartalmazó modulok ismeretanyagának átadására.

3. prioritás: A felsıoktatáshoz tatozó szolgáltató és kutatási infrastruktúra korszerősítése, fejlesztése (3.1. 3.2. 3.3. 3.4. és 3.5. konstrukciók) - 1. környezetvédelmi prioritás A jelenlegi technológiai háttér mellett nehezen megoldható a légszennyezéssel nem járó mőködés. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt nem szavatolható az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő kezelése és elhelyezése. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használatának elımozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az építés és a mőködtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körő alkalmazásával (geotermikus főtımő, napkollektoros főtésrásegítés, biomassza minierımő) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A felsıoktatás intézményei is ugyanazon problémák megoldását keresik a fejlesztési célok megvalósítása során, mint az elızı két konstrukció szereplıi. A kutató egyetemmé válás, a regionális tudáscentrum infrastrukturális fejlesztései során ugyanúgy jelent a tervezett építési környezet révén egyaránt negatív és pozitív hatású környezetminıségi problémákat. Az infrastruktúra fejlesztése, korszerősítése során fordítsanak kellı figyelmet arra, hogy azok a további mőködése elısegítse és biztosítsa a természeti erıforrások fenntartható használatát. Megfelelı szennyvízkezelési és hulladéktárolási technológia társuljon a fejlesztések magvalósításához, hogy biztosítva legyen a települési környezetminıség javítása. A veszélyforrások csökkentésére javasoljuk, hogy az értékelés során elınyt élvezzenek azok a fejlesztések, amelyek a legjobb elérhetı technológiákat, valamint anyag- és energiatakarékos megoldásokat alkalmaznak - 2.3.5.6.8.12.13.14.15.16. környezetvédelmi prioritás A fejlesztések minden területén törekedni kell az építészeti környezet biztonságára, a fenntartható fejlıdés biztosítására. Jelenjenek meg azok a tájékoztatási és ismeretterjesztési tevékenységek a felsıoktatási intézményekben, amelyek a jövınkre vonatkozó környezettudatos szemlélet és gyakorlat kialakulásához szükségesek. 3.1. Konstrukció: A felsıoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztése - 1. környezetvédelmi prioritás A jelenlegi technológiai háttér mellett nehezen megoldható a légszennyezéssel nem járó mőködés. Emellett, a közmőolló nagy mértékő nyitottsága miatt nem szavatolható az objektum által termelt szennyvíz megfelelı mértékő kezelése és elhelyezése. Ennek megoldása érdekében javaslatunkban szorgalmazzuk az épületek építése vagy felújítása esetén, majd azok további mőködése során a természeti erıforrások fenntartható használatának elımozdítását. E célnak alá kell rendelni a tervezés, az építés és a mőködtetés folyamatát, ami többlet terhet ró a beruházóra és a fenntartóra. Megújuló energiaforrások minél szélesebb körő alkalmazásával (geotermikus főtımő, napkollektoros főtésrásegítés, biomassza minierımő) és a szennyvíz autonóm kezelésével (biológiai lebontás, biogáz miniüzem), ha annak elhelyezése környezetvédelmi szempontból nem megoldott. - 1.2.3.4.5.6.7.9.10.11.16. környezetvédelmi prioritás A felsıoktatás intézményei is ugyanazon problémák megoldását keresik a fejlesztési célok megvalósítása során, mint az elızı két konstrukció szereplıi. A kutató egyetemmé válás, a regionális tudáscentrum infrastrukturális fejlesztései során ugyanúgy jelent a tervezett építési környezet révén egyaránt negatív és pozitív hatású környezetminıségi problémákat. Az infrastruktúra fejlesztése, korszerősítése során fordítsanak kellı figyelmet arra, hogy azok a további mőködése elısegítse és biztosítsa a természeti erıforrások fenntartható használatát.