POLGÁRI BANK ZRT. KOCKÁZATKEZELÉSSEL ÉS TŐKEMEGFELELÉSSEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK 2015. december 31. 1
TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK... 3 3. KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS SZABÁLYOK... 4 3.1. A kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok... 4 3.2. A kockázati stratégia... 4 3.2.1. Kockázatvállalási politika... 4 3.2.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 2015-ben... 7 3.2.3. A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek... 8 3.2.4. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre... 12 4. JAVADALMAZÁSI POLITIKA... 12 5. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK... 14 6. TŐKEKÖVETELMÉNYEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK... 27 6.1. A belső tőkemegfelelés értékelési folyamatának elvei és stratégiája... 27 6.2. Tőkekövetelmények... 28 6.2.1. Sztenderd módszer szerinti hitelkockázati tőkekövetelmény kitettségi osztályonként... 28 6.2.2. Piaci kockázatok tőkekövetelménye... 29 6.2.3. Működési kockázat tőkekövetelménye... 29 6.3. Partnerkockázati kitettség... 29 6.4. Tőkepufferek... 29 6.5. Hitelezési és felhígulási kockázatok... 29 6.5.1. Késedelmesnek minősített tételek belső szabályzatban való megközelítése... 29 6.5.2. Értékvesztések elszámolásának és visszaírásának, céltartalékok képzésének és felhasználásának meghatározása... 31 6.5.3. Számviteli beszámítások utáni kitettség értékek hitelezési kockázat-mérséklés figyelembevétele előtti összege, s azok átlagos értéke kitettségi osztályonként... 32 6.5.4. Kitettségek földrajzi eloszlása... 32 6.5.5. Kitettségek gazdasági ágazatbeli megoszlása... 33 6.5.6. Kitettségek hátralévő futamidő szerint... 34 6.5.7. Késedelmes és hitelminőség-romlást szenvedett kitettségek... 34 7. MEGTERHELT ÉS MEG NEM TERHELT ESZKÖZÖK... 35 8. A KÜLSŐ HITELMINŐSÍTŐ INTÉZETEK IGÉNYBEVÉTELE... 36 9. MŰKÖDÉSI KOCKÁZAT... 37 10. KERESKEDÉSI KÖNYVBEN NEM SZEREPLŐ RÉSZVÉNYEK... 37 11. NEM A KERESKEDÉSI KÖNYVBEN SZEREPLŐ KITETTSÉGEK KAMATLÁB KOCKÁZATA... 38 12. TŐKEÁTTÉTEL... 39 13. HITELKOCKÁZAT-MÉRSÉKLÉSI TECHNIKÁK ALKALMAZÁSA... 42 13.1. A mérlegen belüli és kívüli nettósításra alkalmazott szabályzatok főbb elvei... 42 13.2. A biztosítékok értékelésére és kezelésére szolgáló szabályzatok főbb elvei... 42 13.3. Az elismert biztosítékok fő típusai... 43 13.4. Garanciák, kezességvállalások... 44 2
1. BEVEZETÉS Hitelintézet neve: Polgári Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Rövidített neve: Polgári Bank Zrt. Székhely: 4090 Polgár, Hősök útja 8. Cégjegyzékszám: 09-10-000511 (ny.vette: Debreceni Törvényszék Cégbírósága) Tevékenységi engedély száma: H-EN-I-1350/2013 (MNB) Tevékenységi engedély dátuma: 2013. december 9. A Bank 100% tulajdonjoggal rendelkezik a POLINK Ingatlanforgalmazó és Követeléskezelő Kft-ben. A kapcsolt vállalkozás tevékenysége kizárólag a Bank tevékenységének kiegészítésére irányul: saját tulajdonú ingatlan adásvétele; saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése; ingatlankezelés. Kapcsolt vállalkozás neve: POLINK Ingatlanforgalmazó és Követeléskezelő Korlátolt Felelősségű Társaság Rövidített neve: POLINK Kft. Székhely: 4090 Polgár, Hősök útja 8. Cégjegyzékszám: 09 09 019653 Jegyzett tőke: 400 000 000 Ft A Polgári Bank Zrt. ezúton tesz eleget a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény (Hpt.) 122. -ában, valamint a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i 575/2013/EU rendeletében meghatározott nyilvánosságra hozatali kötelezettségének. A közzétételi dokumentációk elérhetősége: http://www.polgaribank.hu/kozlemenyek. A Bank a nem lényeges információt, és a védett vagy bizalmas információt nem köteles nyilvánosságra hozni. Az olyan információ tekintendő a) lényegesnek, amelynek elhagyása vagy téves közlése megváltoztathatja vagy befolyásolhatja az adott információra gazdasági döntéshozatal céljából támaszkodó felhasználó személy által kialakított értékelést vagy döntést, b) védett információnak, amelynek nyilvánosságra hozatala gyengítené a Bank versenypozícióját, ide sorolva a termékekkel vagy rendszerekkel kapcsolatos olyan információkat is, melyeknek a versenytársak tudomására jutása csökkentené a Bank e termékekben és rendszerekben lévő befektetéseinek értéket, c) bizalmas információnak, amelyek tekintetében az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek vagy egyéb, partnerekkel fennálló kapcsolatok titoktartásra kötelezik a Bankot. A Bank a következőkben bemutatja a szavatoló tőkéjével, tőkemegfelelésével, javadalmazási politikájával és kockázatkezelésével kapcsolatosan nyilvánosságra hozandó lényeges információkat. A nyilvánosságra hozatali dokumentumban található adatok millió forintban szerepelnek. A közzétett adatok a 2015. december 31-i állapotot tükrözik és az éves auditált jelentésen alapulnak, melyet a Bank Közgyűlése 2016. május 23-án hagyott jóvá. 2. VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2015. évben hatályos jogszabályok: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. Törvény (új Hpt.), A számvitelről szóló 2000. évi C. Törvény (Sztv.) A hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII.24.) Korm. rendelet (Hitkr.) A hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelet (CRR) A Bizottság 1423/2013/EU végrehajtási rendelete az intézményekre vonatkozó szavatolótőke-követelmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nyilvánosságra hozatala tekintetében végrehajtási technikai standardok megállapításáról valamint a tárgyhoz kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok. A nyilvánosságra hozatali követelményeket az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik része határozza meg. 3
3. KOCKÁZATKEZELÉSI CÉLKITŰZÉSEK ÉS SZABÁLYOK 3.1. A kockázatok kezelésére szolgáló folyamatok A kockázatok kezelésével a Bank korlátozza a tőkéjére és eredményére nézve kedvezőtlen események hatását, a kockázati stratégia kialakításával és rendszeres felülvizsgálatával pedig meghatározza a kockázatkezelés szervezeti kereteit, elveit és módszereit, valamint a tevékenysége során vállalható kockázatok méreteit. A kockázatkezelési folyamat kiterjed az üzleti sikerhez szükséges elfogadható kockázatvállalási mérték meghatározására, a kitűzött határok betartásához szükséges limitrendszer felállítására, valamint az aktív kockázatkezeléshez alkalmazható eszközök kiválasztására, a kockázatcsökkentő instrumentumok, intézkedések alkalmazására. Az azonosítási munka az üzleti folyamatok, az ügyletek és a mindennapi működést érintő lényeges kockázatok teljes körű feltárását jelenti. A feltárt kockázatok mérésére különböző mutatószámokat, statisztikákat, elemzéseket és teszteléseket alkalmazunk. Minden kockázattípus esetében fontos feladat a visszacsatolás, melynek célja rövidtávon az adott kockázati potenciálhoz a lehető legmegfelelőbb kezelési mód megtalálása, hosszú távon pedig a szervezeti tanulás révén történő kockázatkezelési eredményesség növelése. Alapvető célunk a kockázatok valódi mértékét legjobban megragadó eszköztár kiválasztása és a módszerek rendszeres felülvizsgálatának biztosításával az eredményes kockázatkezelési tevékenység folyamatos fenntartása. A Bank a kockázatkezelési tevékenységét és a tőkemegfelelés belső értékelési folyamatát (ICAAP) a belső szabályozása szerint végzi. A kockázatkezelési folyamat alapvetően öt lépésből áll: a kockázatok teljes körű feltárása, a kockázatok mértékének meghatározása, számszerűsítése a kockázatok és a kockázatcsökkentő eszközök összevetése kockázat monitoring utólagos ellenőrzés, visszajelzés 3.2. A kockázati stratégia A Polgári Bank kockázati stratégiával rendelkezik. A kockázati stratégia a belső tőkeellátottság biztosítására irányul, az üzleti stratégiával összhangban bemutatja a Bank kockázatokkal kapcsolatos általános irányvonalát. A kockázati stratégia tartalmazza a Bank kockázatokhoz és kockázatkezeléshez való viszonyát, és az alábbiakra terjed ki: Kockázatvállalási politika Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság Kockázati szerkezet Kockázatkezelés szervezete A kockázati stratégiát az Ügyvezetés készíti el és az Igazgatóság hagyja jóvá. A kockázati stratégiában foglaltak legalább évente egyszer felülvizsgálatra kerülnek. 3.2.1. Kockázatvállalási politika A kockázatvállalási politika összefoglalja a Bank vezető testülete által elfogadott kockázatvállalási és kockázatkezelési elveket, és tartalmazza mindazokat a szabályokat, kockázatkezelési célokat, amelyek egységes alkalmazását a vezetés az egész intézményen belül elvárja. 4
3.2.1.1. Kockázatkezelési alapelvek 2015-ben 1. A Bank mindenkor úgy alakítja tevékenységét, úgy vállal kockázatot, hogy a hatályos jogszabályi előírásoknak megfeleljen. (Törvényesség elve) 2. A Bank mindenkor úgy alakítja kockázatvállalását, kockázatkezelési és a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatát, hogy az ne veszélyeztesse a biztonságos működést és ne szolgáltasson okot az MNB számára tevékenységünk korlátozására. A Bank által meghatározott belső tőkeszükségletnek mindig megfelelő tőketöbbletet kell biztosítania a szabályozás által meghatározott minimális tőkekövetelmény felett. (Biztonságos működés elve) 3. A Bank úgy alakítja ki kockázatkezelési folyamatait, hogy elkerülje az érdekkonfliktusokat és az összeférhetetlenségi helyzeteket. A kockázatkezelési módszerekért, a kockázatok mértékének behatárolásáért, figyeléséért és jelentéséért felelős személyek nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyek az érintett kockázatokat hordozó üzleti tevékenységgel vagy azt támogató tevékenységekkel összefüggnek. (Összeférhetetlenség elve) 4. A Bank kockázatokat a belső szabályokban meghatározott keretek között és mértékig vállal. (Szabályozottság elve) 5. A Bank minden lényeges kockázatát azonosítja, méri, figyeli és jelentést készít róluk. A számszerűsíthető kockázatokat limitekkel és a szükséges belső kontrollokkal kezeli, a nem-számszerűsíthető kockázatoknál kontrollokat alkalmaz és a kockázatok alakulásáról rendszeres jelentést készít. (Lényeges kockázatok kezelésének elve) 6. A kockázatok behatárolása érdekében a Bank által meghatározott limitek betartása minden érintett számára kötelező. (Kockázatok egyedi szintű kezelésének elve) 7. A kockázatkezelési módszereknek és kontrolloknak, a kockázatkezelés költségeinek arányban kell állni a kockázat mértékével, bonyolultságával. (Költség-haszon elve) 8. A beszámolási/beszámoltatási, jelentési struktúrát, valamint a felelősségek és hatáskörök elkülönítését (szegregáció) világos, pontos, egyértelműen meghatározott, átlátható, összefüggő, kötelező érvényű szabályok szerint kell kialakítani, melyek a szervezeten belüli érdekkonfliktusok (összeférhetetlenség) és a hatásköri összeütközések megelőzését, kezelését is biztosítják, kikényszerítik. (Vállalatirányítás és szervezetfejlesztés elve) 9. A Bank kizárólag dokumentált módon vállal kockázatot. (Dokumentáltság elve) 10. A Bank a kockázatvállalással kapcsolatos döntési hatásköreit és kockázati limitjeit úgy alakítja ki, hogy az megfeleljen tevékenysége jellegének, nagyságrendjének, összetettségének. (Arányosság elve) 11. A Bank olyan piaci kockázatokat vállal, amelyeknek kockázatait felmérni és kezelni tudja. A Bank a kockázatvállalását olyan üzleti tevékenységekre összpontosítja, amelyeknél kellő szaktudással és technikai feltételekkel rendelkezik a kockázat megítélésére, mérésére és nyomon követésére. A Bank az új termékek, szolgáltatások bevezetése előtt minden lényeges kockázati típus vonatkozásában felméri a termék kockázatait, meghatározza a kockázatkezelés módszereit, ideértve a monitoring tevékenységet. (Kockázattudatosság elve) 12. A Bank olyan ösztönző rendszert működtet, olyan javadalmazási politikát folytat, amely fokozottan veszi figyelembe a kockázat és a hozam viszonyát, valamint a kockázatkezelési szabályok betartását. (Kockázatérzékenység elve) 13. A Bank arra törekszik, hogy üzletvitele és kockázatvállalásai a legnagyobb mértékben legyenek átláthatóak. A Bank a nyilvánosságra hozatal kapcsán biztosítja a pontos, időszerű rendszeresen aktualizált információk megjelenését. (Átláthatóság elve) 14. A Bank nem folytat számára jogszabály által tiltott tevékenységet, nem vállal kockázatot jogszabályok által tiltott vagy jogszabályba ütköző tevékenységekkel, illetve olyan személyekkel kapcsolatban, akiknek rosszhiszemű magatartása a Bank számára veszteséget okozott. (Tiltott tevékenységek elve) 15. A Bank nem vállal olyan kockázatot, amelynek révén várható, hogy a tőkemegfelelési mutató a jogszabályban, illetve a kockázati étvágynál meghatározott minimális szint alá csökken. (Mindenkori fizetőképesség (szolvencia) fenntartásának elve) 3.2.1.2. Kockázatkezelési célok 2015-ben 1. A Bank, mint kisintézmény a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatában a tőkeszükségletet a legegyszerűbb módszerekkel határozza meg. 2. A kockázatkezelési és a kockázati kontroll folyamatokat, rendszereket a Bank olyan irányba törekszik fejleszteni, hogy azok felépítése, alapelvei ne ütközzenek a fejlettebb módszerekkel szemben támasztott szabályozási követelményekbe. 3. A Bank elsősorban olyan kockázatokat vállal, amelyeknél helyismerete, az ügyfélhez való közelsége és/vagy a sztenderdizált termékkínálat, előnyt jelentenek a kockázatok megítélésénél. 4. A Bank lényeges kockázatainak alakulását folyamatosan figyeli, folyamatosan gyűjti és elemzi az egyes kockázati típusok mértékének jelzésére vonatkozó adatokat, és a limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzést küld a meghatározott személyeknek, szervezeti egységeknek, üzleti területeknek, annak érdekében, hogy biztosítsák a limitek betartását. 5
5. A Bank a lényeges kockázatainak vonatkozásában negyedévente jelentést készít az Igazgatóság és a Felügyelő Bizottság számára. A kockázati jelentés havonta készül, melyet a felső vezetés rendszeresen értékel. 6. Az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak szóló kockázati jelentések tartalmazzák az MNB-nek küldött jelentések főbb adatait, tükrözik az adatszolgáltatás struktúráját. 7. A szervezet kockázat-tudatosságának erősítése. 8. A Bank törekszik a kockázati árazás kialakítására és alkalmazására. 9. A Bank törekszik hozam-vezérelt kockázati politika működtetésére. 10. A Bank jogszabályoknak és sztenderdeknek megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusokat, adminisztratív és számviteli eljárásokat alkalmaz. 11. A Bank hatékony és eredményes kockázatkezelést előmozdító javadalmazási politikát valósít meg. 3.2.1.3. Kockázattípusonkénti irányelvek Hitelkockázat A Bank üzleti stratégiájának megfelelően alapvetően az alábbi ügyféltípusokkal szemben vállal kockázatot: lakosság mikro-, kis- és középvállalkozások (a nagyvállalati ügyfelek nem célszegmens) hitelintézetek önkormányzatok A Bank a kockázatvállalást megelőzően ügyfél- és partnerminősítést végez a bekért jövedelmi, gazdálkodási, pénzügyi, vagyoni és egyéb információk alapján. Az ügyfélminősítés során a minősítő rendszerek minősítési kategóriákba sorolják az ügyfeleket. A minősítés eredménye alapján dönt a Bank a kockázatvállalásról és annak feltételeiről, így az ügylet kondícióiról, az ügylet mögött álló biztosítéki rendszerről, az ügylet lebonyolításának folyamatáról. Fennálló aktív kapcsolat esetén az ügyfél-partner minősítésre évente legalább egyszer sor kerül, illetve minden olyan esetben, amikor a monitoring folyamán olyan információ jut a Bank tudomására, amely a minősítési kategória változásával járhat. A Bank a hitelek megtérülését elsősorban az adósok jövedelméből, a gazdálkodási tevékenységük eredményéből várja, azonban a követelések megtérülésének biztosítására, az esetleges nemfizetésből származó veszteség, azaz a hitelkockázat csökkentésére fedezetet is kér. A Bank általában ingatlan fedezet mellett helyez ki hitelt, vállal kockázatot. A kockázatvállalási döntésekre vonatkozó hatáskörök a Bank aktív oldali döntésekkel kapcsolatos kompetenciarendjében kerültek leszabályozásra. A hitelmonitorig tevékenysége során a Bank ellátja az ügyfelek és ügyletek folyamatos nyomon követését, az ügyfél fizetőképességének, a szerződésben rögzített feltételek teljesítésének alakulását, ellenőrzi a fedezetek meglétét, értékének változását és érvényesíthetőségét, annak érdekében, hogy biztosítsa a Bank számára a gyors reakció lehetőségét a portfólió negatív irányú elmozdulása esetén, vagy akár a további üzleti lehetőségek, a termékfejlesztés területén. A workout szakterület feladata a problémás követelések behajtása, amennyiben a kötelezettek önkéntes teljesítéséből a megtérülés nem remélhető. A hatékony kintlévőségkezelési tevékenység során a Bank veszteségeinek minimalizálása a cél, az arányosság, a fokozatosság, az átláthatóság és a méltányosság szem előtt tartásával. A hitelezési és tartalékképzési folyamatokat kontrolláló eszközök: hitelezési szabályzatok kialakítása ügyfélminősítési módszertanok kialakítása, fejlesztése ügyletminősítési módszertanok kialakítása, fejlesztése folyamatos ügyfél monitoring (korai előrejelző rendszer) kialakítása, fejlesztése folyamatos fedezet monitoring kialakítása, fejlesztése értékvesztés és céltartalék képzés módszertanának megválasztása, fejlesztése tőkeképzés módszertanának megválasztása, fejlesztése kockázatok azonosítása, kezelése. 6
Piaci és likviditási kockázat A Bank likviditási és piaci (devizaárfolyam, kamatláb) kockázatainak alacsony szinten tartására törekszik, ennek érdekében pozícióit a meghatározott limiteken belül tartja és zárja. Működési kockázat A működési kockázat kezelését elsősorban az informatikai és belső szabályozási rendszer tökéletesítése, az alkalmazottak képzése, a beépített kontroll mechanizmusok továbbfejlesztése jelenti. Egyéb kockázatok A Bank rendszeresen méri és vizsgálja egyéb kockázatait, s amennyiben szükséges kezeli azokat. 3.2.2. Kockázati étvágy, kockázatvállalási hajlandóság 2015-ben A Bank kockázati étvágya, kockázatvállalási hajlandósága azt mutatja, hogy milyen kockázatoknak, milyen mértékben kívánja magát kitenni, mely kockázatokat tart elfogadhatónak és melyeket nem, milyen módon ellenőrzi és jelenti a kockázatokat. A kockázati étvágyát a Bank a kockázati stratégia időhorizontjára határozza meg, és rendszeresen, évente felülvizsgálja, jóváhagyása Igazgatósági hatáskörbe tartozik. A kockázati étvágy mértékére vonatkozó általános célkitűzések: A belső tőkeértékelési folyamatnak biztosítania kell, hogy a Bank szavatoló tőkéje mindenkor magasabb legyen, mint az alábbiak közül a legmagasabb érték a) az 575/2013/EU rendelet 92 cikkében meghatározott minimum tőkekövetelmény (szabályozói minimális tőkekövetelmény 1. pillér), az MNB által határozatban előírt többlet tőkekövetelmény és a Hpt 86-93. szerinti kombinált pufferkövetelmény összege, b) a belső tőkeértékelés (II. pillér) által meghatározott tőkeszükséglet, c) a Hpt-ben, engedélyezési feltételként megállapított legkisebb jegyzett tőke összege. A Bank kockázati étvágyát, kockázatvállalási hajlandóságát az alábbi táblázat mutatja: Kockázat típusa Hitelezési kockázat ügyfélkockázat Hitelezési kockázat partnerkockázat Hitelezési kockázat elszámolási kockázat Hitelezési kockázat koncentrációs kockázatok Devizaárfolyam kockázat Kereskedési könyvi kockázat Nem kereskedési könyvi kamatkockázat Kockázati étvágy mértéke Közepes Mérsékelt Alacsony Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Mérsékelt Indoklás Kockázatvállalás a pénzügyi céloknak megfelelő jövedelmezőség mellett. A lakossági és vállalkozói hitelek arányának 40%-60% körüli tartása. Partnerkockázatot hordozó ügyletek kötése nem jellemző, forrásszerzési, árfolyamkockázat fedezési céllal vállalunk partnerkockázatot. A deviza elszámolásokat az OTP-én keresztül, a forint pénzforgalmat követlen GIRO csatlakozáson keresztül bonyolítjuk. A nagykockázat vállalásnak minősülő egy ügyféllel/ügyfélcsoporttal szembeni kitettségre a jogszabályi limit értékét alkalmazzuk. Fedezett devizapozíciók vállalása, alacsony mértékű nyitott pozíciók. Jegybankképes értékpapírok tartása, csekély részvényállomány. Betétgyűjtés és hitelek kihelyezése alapvetően mozgó kamatozás mellett, fix kamatozású eszközök vásárlása főként a likviditási céllal tartott értékpapírok között rövid lejáratra. Működési kockázat Mérsékelt Alacsony kockázattűrés, folyamatos monitoring. 7
Kockázat típusa Likviditási kockázat Stratégia kockázat Irányítási kockázat Külső tényezők kockázata Kockázati étvágy mértéke Mérsékelt Nagy Mérsékelt Nagy Indoklás A limitek lazítását nem tervezzük, a döntéshozatali folyamatnak része a likviditási kockázatok mérlegelése, a mindenkori fizetőképesség biztosítása megfelelő szintű likvid eszközök tartásával. A külső szabályozói és felügyeleti elvárásoknak való megfelelés, külső környezeti változás, a tőkehelyzet rendezése miatt a stratégia felülvizsgálatára és kiigazítására kerülhet sor. Felelősségi körök, funkciók elhatárolása, belső kontrollok alkalmazása. Az ország gazdasági helyzetéből fakadó kockázat, a jogszabályi változásokból fakadó kockázat, működési területen az országos átlaghoz viszonyított munkanélküliség nagy, egyéb szempontok közepes. Reputációs kockázat Alacsony Körültekintő ügyfél-tájékoztatás, panaszkezelés. Reziduális kockázat Alacsony Folyamatos monitoring. A kockázati szintek tartása érdekében a számszerűsíthető kockázatok esetében limitek kerültek meghatározásra. 3.2.3. A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek A Bank kockázatkezelési szervezetét úgy alakította ki, hogy biztosítsa a kockázatkezelési elvek és célkitűzések megvalósítását. A pénzügyi intézményeknél a kockázati kontroll biztosítása érdekében a szabályozási háttér előírja a független kockázati kontroll terület (credit risk control unit, CRCU) működésének szükségességét, így biztosítva ezzel a kontroll funkciók megfelelősségét. A kockázati típusokra vonatkozó információk összefogását és a tőketervezést a Kockázatkezelési Osztály, valamint a Számviteli és Pénzügyi Osztály együttműködve látta el. A Bank a kockázatok kézbentartása érdekében a vonatkozó jogszabályok és felügyeleti ajánlások figyelembevételével a belső védelmi vonal keretein belül kialakította compliance kultúráját, valamint belső ellenőrzési rendszert működtet. A Bank belső ellenőrzési rendszerét a folyamatba épített ellenőrzés, a vezetői ellenőrzés, a vezetői információs rendszer, valamint a független belső ellenőrzési szervezet alkotja. A rendszer kiterjed a Bank valamennyi szervezetének tevékenységére, beépülve a napi ügymenetbe, nyomon követhető, illetve rendszeres visszacsatolást adva a megfelelő vezetési szintnek. A kockázati feladatokat ellátó szervezeti egységek hatáskörét és felelősségét a Szervezeti és Működési Szabályzat valamint az egyes kockázat típusok kezelésére kialakított belső szabályozási háttér tartalmazza. A Bankban különálló kockázati bizottság nem működik. A Bank Igazgatósága 6 tagból áll év közben 2 fővel csökkent a létszám, a belső tagok száma 2 fő. A Felügyelő Bizottság 4 tagból áll. A Bank nem rendelkezik a vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében érvényesítendő diverzitási politikával. A vezető testületek tisztségviselői a következők: 8
Igazgatósági tagok Béke Lászlóné Lukácsné Ujj Zsuzsanna Makó Albert File Ferenc Szabó Béla Dr. Szilágyi Péter Fábián Lajos Feketéné Molnár Erzsébet Tóth Zoltánné Bujdosó Imréné Igazgatóság szakmai összetétele Béke Lászlóné Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. Banki tanácsadó (1998) Felügyelő Bizottság szakmai összetétele Fábián Lajos Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Budapest Kereskedelmi üzemgazdász (1975) Lukácsné Ujj Zsuzsanna Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest Üzemgazdász (1985) Feketéné Molnár Erzsébet Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest Üzemgazdász (1980) Perfekt Budapest Makó Albert Pénzügyi és Számviteli Főiskola Budapest Perfekt Budapest File Ferenc Debreceni Agrártudományi Egyetem Okleveles könyvvizsgáló (1994) Üzemgazdász (1985) Okleveles könyvvizsgáló (1994) Növénytermesztési üzemmérnök (1984) Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest Tóth Zoltánné Kossuth Lajos Tudományi Egyetem Debrecen Bujdosó Imréné Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. Okleveles közgazdász (1987) Programozó matematikus (1990) Banki tanácsadó (1998) Szabó Béla József Attila Tudományegyetem Szeged Okleveles társadalombiztosítási szakember (1996) Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Személyügyi szakosító oklevél (1999) Dr. Szilágyi Péter Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Budapest Okleveles közgazda (1981) 9
A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek I. Felügyelő Bizottság A Bank egész tevékenységére kiterjedő ellenőrzést végez Figyelemmel kíséri a Bank működését, gazdálkodását, a pénzügyi jelentéseket Irányítja a független Belső Ellenőrzési szervezetet, jóváhagyja az ellenőrzési tervet, megtárgyalja az ellenőrzési jelentéseket, ajánlásokat készít Jóváhagyja a hatáskörébe tartozó belső szabályozókat Véleményezi a közgyűlés elé terjesztett beszámolókat, jelentéseket Javaslatot tesz a megválasztandó könyvvizsgáló személyére és javadalmazására Értékeli a Kockázati stratégiát Megtárgyalja a kontroll funkciók működéséről, a feltárt kockázatokról készült jelentéseket, javaslatokat tesz Független Belső Ellenőrzési Szervezet A Bank tevékenységének teljes körű, a kockázatokkal arányos mélységű ellenőrzése, értékelése A jogszabályoknak és szabályzatoknak megfelelő működés vizsgálata A refinanszírozási források kihelyezésének, a közvetítői és a kiszervezett tevékenységek vizsgálata A kockázatkezelés rendszerének folyamatos vizsgálata, a vizsgálati tapasztalatok alapján javaslattétel a rendszer továbbfejlesztésére Javaslattétel a kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárások hatékonyságának fejlesztésére Jelentés készítése a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmusok, a vállalatirányítási funkciók működéséről 10
A kockázatok azonosítását, mérését, figyelemmel kísérését biztosító szervezeti egységek II. Eszköz-Forrás gazdálkodás elemzése, figyelemmel kísérése, döntéshozatal Termék és szolgáltatási paletta kialakítása, árazás, árfolyam politika Likviditási struktúra és minimum követelmények meghatározása, monitoringja. Devizaárfolyam, kamat, likviditási kockázat kockázatkezelési alapelveinek jóváhagyása Kereskedési könyvi pozíciós és nagykockázat vállalások figyelése Kockázati limitek meghatározása az Igazgatóság által jóváhagyott kereteken belül. Limitek, mutatószámok, pozíciók elemzése, betartásának ellenőrzése Limit túllépés esetén dönt a beavatkozás módjáról Intézménypolitika kialakítása, irányának meghatározása Célok és politikák szervezeten belüli kommunikálása Jóváhagyott stratégia teljesítésének figyelemmel kísérése Kockázati kontrollrendszer lényeges aspektusainak jóváhagyása Értékeli a kockázati jelentéseket Igazgatóság Üzleti stratégia, üzletpolitika előkészítése, taggyűlés elé terjesztése Kockázati stratégia jóváhagyása Elfogadható kockázat típusok, kockázati étvágy meghatározása, kockázati profil kialakítása Kockázati limitrendszer jóváhagyása Kockázatkezelési folyamatok, módszerek, ICAAP, ILAAP, Helyreállítási terv jóváhagyása Értékeli a kontroll funkciók működéséről, a feltárt kockázatokról készült jelentéseket, a Kockázati jelentést Kockázati önértékelés jóváhagyása Belső szabályzatok elfogadása Hiteldöntés belső hiteleknél, szavatoló tőke 10%- át meghaladó hitelkérelmeknél Hiteldöntés Igazgatóság alatti szinten, a meghatározott kompetenciarend szerint Eszköz-Forrás Bizottság Ügyvezetés Cenzúra Bizottságok Workout Kockázatkezelési Osztály Számviteli és Pénzügyi Osztály Jogtanácsos Hitelezési kockázat kezelése nemfizetési kockázatok Belső szabályozás karbantartása Kockázatkezeléssel összefüggő jogszabályi megfelelés kontrollja Közreműködik a kockázati stratégia kialakításában, a tőketervezésben és a tőkemegfelelés tervezésében Hitelelemzések készítése Kockázatkezelési módszerek felülvizsgálata Működési és reziduális kockázatok gyűjtése, kezelése Koncentrációs kockázatok azonosítása Banki könyvi kamatkockázat, piaci, kereskedési könyvi, devizaárfolyam és likviditási kockázatok figyelése Javaslat tétel kockázatot csökkentő folyamatok kialakításához Hitelkockázat mérése, hitelkockázatot csökkentő technikák kontrollja Kockázati kontroll, kockázati jelentések készítése, limitek számítása, figyelése, javaslat tétel Közreműködik a kapcsolódó adatszolgáltatások elkészítésében Kockázati önértékelés elkészítése Külső tényezők elemzése Mérsékelt és erős stressz tesztek elvégzése, belső tőkeszükséglet megállapítása Kockázatos portfolió figyelése, többlet-tőkekövetelmény megállapítása Szavatoló tőke, szabályozói tőkeszükséglet meghatározása Kockázati jelentések készítése Közreműködik a hitelmonitoringban Közreműködik az értékvesztés képzésben Devizaárfolyam kockázatok kezelése, nyitott pozíciók számítása, figyelése Közreműködik a kamatkockázat mérésében Likviditás tervezése, kezelése Kötelező tartalékolás biztosítása Lejárati összhang, DMM, LCR, NSFR mutatók számítása Adatgyűjtés, külső és belső adatszolgáltatás Belső szabályozás karbantartásában közreműködés Compliance faladatok Jogszabályfigyelés Szabályzatok, eljárásrendek, szerződések felülvizsgálata Adatvédelem Fogyasztóvédelem és panaszkezelés, reputációs kockázatok azonosítása Pénzmosás megelőzése 11
3.2.4. Kockázatmérési és jelentési rendszerek alkalmazási köre A szabályozói és a belső tőkemegfelelésről, a releváns kockázatok alakulásáról legalább negyedévente készül jelentés az Igazgatóságnak és a Felügyelő Bizottságnak. Az Ügyvezetés a kockázatok és a tőkemegfelelés alakulását havonta nyomon követi. A limittel kezelt kockázatok esetében 80%-os, illetve 90%-os limitterhelésnél jelzés történik a döntéshozók felé. A Számviteli és Pénzügyi Osztály beszámolók, a Kockázatkezelési Osztály belső kockázati jelentések és beszámolók, a Belső Ellenőrzés vizsgálati jegyzőkönyvek útján tájékoztatja a vezetést és a testületeket a kockázatok alakulásáról, a kockázatkezelési folyamatok felülvizsgálatának eredményéről. A Vezetői Értekezlet, az Eszköz-Forrás Bizottság, az Igazgatóság, a Felügyelő Bizottság az ülésrendjükben meghatározott rendszerességgel tárgyalják a kockázatokra vonatkozó jelentéseket, beszámolókat. A kockázatok és a tőkekövetelmény vonatkozásában külső adatszolgáltatást az MNB felé készítünk. A nyilvánosságra hozatali politikát a jogi szabályozói háttérben foglaltak figyelembevételével alakítottuk ki. Honlapunkon megtekinthetőek 2008. évtől az év végi állapotnak megfelelő kockázatkezeléssel és tőkemegfeleléssel kapcsolatosan közzétett információk. Az éves számviteli beszámolók a http://e-beszamolo.kim.gov.hu oldalon érhetőek el. 4. JAVADALMAZÁSI POLITIKA A javadalmazási politika célja, hogy azon vezetőknél, és alkalmazottaknál, akik közvetlen hatást gyakorolnak a Bank kockázati kitettségére és eredményességére, számukra a személyes érdekeinek összehangolását biztosítsa a Bank értékrendjével, hosszú távú célkitűzéseivel, kockázatvállalási hajlandóságával. A prémium és bónuszrendszer összhangban van a Bank kultúrájával, céljaival, stratégiájával és környezetével. Az elvek kialakításánál szempont volt, hogy a vezetők és kulcsemberek mindig motiváltak legyenek, és a hitelintézet érdekeit tartsák szem előtt. A túlzott kockázatvállalás elkerülése érdekében a javadalmazás mértéke nem függ a rövidtávú üzleti teljesítménytől, haszontól. A tartós gazdasági válság hatásait figyelembe véve a mozgó jövedelem kifizetése csak a biztos és szilárdan fenntartható eredményesség figyelésével lehet. A Javadalmazási Politikát az Igazgatóság vizsgálja felül, ezzel együtt feladata az ösztönző rendszer alkalmazása szempontjából kivételes esetek ellenőrzése, a szükséges módosítások jóváhagyása, valamint az egyes módosítások és kivételek hatásainak felmérése. Mérlegfőösszege tekintetében a Bank piaci részesedése nem éri el az 5 % piaci részesedést, így külön javadalmazási bizottságot nem hozott létre. A javadalmazási politika kitér: a vezetők és a tisztségviselők javadalmazási elveinek szabályozására, az érintett személyi kör teljesítményjavadalmazása elveinek szabályozására, valamint a vezetők munkaviszonyának megszüntetése esetén járó juttatásokra. A Javadalmazási Politika a Bank minden munkaviszonyban álló munkavállalójára kiterjed. A szabályozásban szereplő Kiemelt személyi kör, a következő: a Bank elnök - ügyvezetője a Bank ügyvezetői a Bank igazgatói és vezető állású munkavállalói a Bank kockázatkezelésért felelős vezetője a Bank fiókvezetői. A Vezérigazgatónak és helyettesének 2015.I. névben megszűnt a munkaviszonya. Év végéig az elnök-ügyvezetővel együtt 3 ügyvezető irányította a hitelintézetet. 12
A Bank a munkavállalók részére rögzített javadalmazást és teljesítményjavadalmazást (prémium, jutalom) biztosít. A Javadalmazási Politika kialakításakor a Bank a következő szempontokat veszi figyelembe: legyen összehangolva a Bank kockázatkezelési gyakorlatával és tükrözze kockázatvállalási képességét és hajlandóságát, ne ösztönözzön túlzott kockázatvállalásra, épüljön be a pénzügyi tervezés folyamatába, segítse a Bank üzleti és a munkavállalók céljainak hosszú távú összehangolását, a rövidtávú érdekekkel szemben. A hosszú távú érdekeknek meg kell jelenni az alapbér és a teljesítményjavadalmazás arányának, a teljesítmény mérésének, valamint a teljesítményjavadalmazás mértékének és kifizetési módjának meghatározásában. A teljesítményjavadalmazásra fordítható összeg meghatározása a bank tőkehelyzetének és pénzügyi teljesítményének függvényében történik. A javadalmazási rendszer elemei: 1. Rögzített javadalmazás Személyi alapbér Választható béren kívüli juttatások (Cafeteria) Mobiltelefon használat Gépjárműhasználat Kedvezményes dolgozói hitel Oktatás, képzés 2. Teljesítményjavadalmazás Teljesítményjavadalmazásra (prémiumra/bonuszra) az a munkavállaló jogosult, aki az alábbi kritériumok mindegyikének megfelel: az értékelt időszaknak legalább a felét munkaviszonyban töltötte a Banknál kifizetés napján nem áll rendkívüli, vagy rendes felmondás alatt. A teljesítményjavadalmazás (prémium) mértéke az alapbér százalékában van meghatározva. Az Igazgatóság, valamint a Felügyelő Bizottság tagjai, mint tisztségviselők részére a Közgyűlésen elfogadott fix összegű tiszteletdíj kerül kifizetésre, melyet az éves beszámoló tartalmaz. Teljesítményalapú javadalmazásban nem részesülnek. A következő pénzügyi és kockázati mutatók kerülnek vizsgálat alá a teljesítmény javadalmazás során: a nem teljesítő hitelek részarányának változása, a tőkekövetelmény előírásnak való megfelelés mértéke, a likviditási kockázatokat mérő mutatószámok változása, az elért adózás előtti eredmény. A szabályzatban foglaltak azt az elvet követik, hogy elsődlegesen intézményünk, majd a szervezeti egység és ezt követően az adott személy teljesítése alapján kerüljön megállapításra a teljesítménybér, ez hozzájárul ahhoz, hogy a kifizetések során a tőkemegfelelési és más prudenciális mutatókat az ne veszélyeztesse. A teljesítmény, valamint a kockázatok közötti összefüggések vizsgálatakor minden fennálló, illetve jövőben valószínűsíthető kockázatot értékelését figyeli a rendszer. A teljesítményjavadalmazáshoz rendelkezésre álló keret meghatározásakor alkalmazott kritériumok megállapításánál vizsgálat alá van vonva, hogy kockázatok nem növekedtek-e meg olyan mértékben, ami egy jövőben bekövetkező esemény esetében veszélyeztetheti a Bank szolvens és prudens működését. A Javadalmazási Politika elveit az Igazgatóság 2011.09.28.-án fogadta el, melyet 2011.01.01-i hatállyal helyezett érvénybe. A Banknál év elején történt MNB átfogó ellenőrzés megállapította, hogy a 2011-ben hatályba helyezett Javadalmazási politika kiegészítésre és aktualizálásra szorul. A belső ellenőrzés 2015. évre vonatkozóan a munkatervében foglaltak szerint vizsgálta a K_30_2015. témavizsgálat keretében a hatályos javadalmazási politikát. A megállapítás azonos tartalmú volt a felügyeleti vizsgálattal. A Bank a Felügyelet H-JÉ-I-B-2018/2015. sz. határozatban foglalt feladatok teljesítése között a Javadalmazási Politika felülvizsgálatát 2016.évben megtette. 13
Mivel az adózás előtti eredmény negatív volt, teljesítményjavadalmazásra 2015. üzleti évben nem került sor a kiemelt személyi kör érintettségével. A 2015. évi üzleti évben az állandó bérjövedelemként 144 fő részére 552 M Ft került kifizetésre, Cafeteria költség adóteherrel együtt 76,5 M Ft volt. A hitelintézetekre terhelt többletterhek miatt bekövetkezet számottevő jövedelmezőség csökkenés miatt egész évben csupán 6 M Ft került számfejtésre jutalom címén, mely érintette a munkavállalók 50%-át. Az ismert eredmény adatok miatt a munkavállalóknak juttatott mozgó jövedelem aránya nem érte el az 1 %-ot. A Javadalmazási Politikában kiemelt ügyvezetői személyi kör részére a 67 M Ft alapbér mellett teljesítményjavadalmazásként prémium, jutalom nem került kifizetésre. Az üzleti év során kötött új munkaszerződésekhez kapcsolódó kifizetések és végkielégítések nem voltak. Az első negyedévben távozó két felsővezető kapcsán 20 M Ft, további két munkavállaló miatt közterhekkel együtt összesen 2 M Ft volt költségként elszámolva. 5. SZAVATOLÓ TŐKÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK A szavatoló tőke az alapvető tőke és a járulékos tőke összege. Az alapvető tőke az elsődleges alapvető tőke és a kiegészítő alapvető tőke összege. A szavatoló tőke kiszámítása során a prudenciális szűrők és levonások a CRR-rel összhangban kerültek alkalmazásra. Mérlegegyeztetés - Az auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő szavatoló tőke elemek Mérlegtétel sorszáma A tétel megnevezése ESZKÖZÖK (aktívák) Pénzügyi kimutatásokban közzétett mérleg 2015.12.31 1. Pénzeszközök 947 2. Állampapírok 7 244 6. Hitelintézetekkel szembeni követelések 10 204 24. Ügyfelekkel szembeni követelések 17 121 41. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat 62. Részvények, részesedések befektetési célra 50 68. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban 196 299 Szavatoló tőke nyilvánosságra hozatalához átmenetileg alkalmazandó táblázat soraira való hivatkozás 73. Immateriális javak 16 8. 76. Tárgyi eszközök 1 097 89. Egyéb eszközök 503 96. Aktív időbeni elhatárolások 144 100. Eszközök összesen: 37 821 14
Mérlegtétel sorszáma A tétel megnevezése FORRÁSOK (passzívák) Pénzügyi kimutatásokban közzétett mérleg 2015.12.31 1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek 5 316 19. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek 26 676 43. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség 3 016 65. Egyéb kötelezettségek 236 74. Passzív időbeli elhatárolások 109 78. Céltartalékok 30 83. Hátrasorolt kötelezettség 297 Szavatoló tőke nyilvánosságra hozatalához átmenetileg alkalmazandó táblázat soraira való hivatkozás ebből szavatoló tőkébe beszámítható alárendelt kölcsön 88 46. 91. Jegyzett tőke 2 154 1. 94. Tőketartalék 100 1. 98. Eredménytartalék (±) 5 2. 99. Lekötött tartalék 6 3. 103. Mérleg szerinti eredmény (±) -124 2. 104. Források összesen: 37 821 Szavatoló tőke elemeinek levezetése 1. Elsődleges alapvető tőke: instrumentumok és tartalékok Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) (A) 2015.12.31 2 254 ebből: részvény 2 154 (B) HIVATKOZÁS sz. 575/2013/EU RENDELET CIKKÉRE 26. cikk (1) bekezdés, 27. cikk, 28. cikk, 29. cikk, EBH-lista 26. cikkének (3) bekezdése EBH-lista 26. cikk (3) bekezdés 2. Eredménytartalék -119 26. cikk (1) bekezdés c) pont 3. Halmozott egyéb átfogó jövedelem (és egyéb tartalékok, beleértve az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti nem realizált 6 26. cikk (1) bekezdés nyereséget és veszteséget) 3а. Általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékok 26. cikk (1) bekezdés f) pont (C) sz. 575/2013/EU RENDELETET MEGELŐZŐ SZABÁLYOZÁS HATÁLYA ALÁ ESŐ ÖSSZEGEK VAGY sz. 575/2013/EU RENDELET SZERINTI MARADVÁNY- ÖSSZEGE 4. A 484. cikk (3) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek az elsődleges alapvető tőkéből 486. cikk (2) bekezdés 15
5. 5а. 6. 7. 8. A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig Kisebbségi részesedések (a konszolidált elsődleges alapvető tőkében engedélyezett összeg) Függetlenül felülvizsgált évközi nyereség minden előre látható teher vagy osztalék levonása után Elsődleges alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően Kiegészítő értékelési korrekció (negatív összeg) Immateriális javak (a kapcsolódó adókötelezettségek levonása után) (negatív összeg). 9. Üres halmaz az EU-ban. Jövőbeli nyereségtől függően érvényesíthető halasztott adókövetelések, kivéve az átmeneti különbözetből származókat (a kapcsolódó 10. adókötelezettség levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) Cash flow fedezeti ügyletekből származó nyereségekhez vagy veszteségekhez 11. kapcsolódó valós értékelésből származó tartalékok 12. 13. 14. 15. 16. 17. A várható veszteségértékek kiszámításából eredő negatív összegek Minden olyan sajáttőke-növekedés, amely értékpapírosított eszközökből származik (negatív összeg) Valós értéken értékelt kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, amely a saját hitelképességben beállt változásokra vezethető vissza Meghatározott juttatást nyújtó nyugdíjalapban lévő eszközök (negatív összeg) Egy Intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját elsődleges alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az Intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) 2 141 483. cikk (2) bekezdés 84. cikk, 479. cikk, 480. cikk 26. cikk (2) bekezdés Elsődleges alapvető tőke: szabályozói kiigazítások -16 34. cikk, 105. cikk 36. cikk (1) bekezdés b) pont, 37. cikk, 472. cikk (4) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 472. cikk (5) bekezdés 33. cikk a) pont 36. cikk (1) bekezdés d) pont, 40. cikk, 159. cikk, 472. cikk (6) bekezdés 32. cikk (1) bekezdés 33. cikk b) pont 36. cikk (1) bekezdés e) pont, 41. cikk, 472. cikk (7) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés f) pont, 42. cikk, 472 cikk (8) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés g) pont, 44. cikk, 472. cikk (9) bekezdés 16
Az Intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az Intézmény nem rendelkezik jelentős 18. részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen, közvetett és szintetikus részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény 19. jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) 20. Üres halmaz az EU-ban. Az 1250%-os kockázati súllyal figyelembe 20a. veendő következő elemek kitettségértéke, ha az intézmény a levonási alternatívát választja ebből: befolyásoló részesedés a pénzügyi 20b. ágazaton kívül (negatív összeg) 20c. ebből: értékpapírosítás! pozíciók (negatív összeg) 20d. ebből: nyitva szállítás (negatív összeg) Az átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések (a 10%-os küszöbérték feletti összeg, a kapcsolódó adókötelezettség 21. levonása után, amennyiben teljesülnek a 38. cikk (3) bekezdésében foglalt feltételek) (negatív összeg) A 15%-os küszöbértéket meghaladó összeg 22. (negatív összeg) ebből: az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek 23. elsődleges alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben 24. Üres halmaz az EU-ban. 25. ebből: átmeneti különbözetből származó halasztott adókövetelések 25a. A folyó üzleti év veszteségei (negatív összeg) 25b. 26. Az elsődleges alapvető tőkeelemekhez kapcsolódó adóterhek (negatív összeg) Az elsődleges alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében 36. cikk (1) bekezdés h) pont, 43. cikk, 45. cikk, 46. cikk, 49. cikk (2) és (3) bekezdés, 79. cikk, 472. cikk (10) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés i) pont, 43. cikk, 45. cikk, 47. cikk, 48. cikk (I) bekezdés b) pont, 49. cikk (1)-(3) bekezdés, 79. cikk, 470. cikk, 472. cikk (11) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés k) pont 36. cikk (1) bekezdés k) és i) pont, 89-91. cikk 36. cikk (1) bekezdés k) pont ii. alpont, 243. cikk (1) bekezdés b) pont, 244. cikk (1) bekezdés b) pont, 258. cikk 36. cikk (1) bekezdés k) pont iii. alpont, 379. cikk (3) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 48. cikk (1) bekezdés a) pont, 470. cikk, 472. cikk (5) bekezdés 48. cikk (1) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés i) pont, 48. cikk (1) bekezdés (b) pont, 470. cikk, 472. cikk (11) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés c) pont, 38. cikk, 48. cikk (1) bekezdés a) pont, 470. cikk, 472. cikk (5) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés a) pont, 472. cikk (3) bekezdés 36. cikk (1) bekezdés I) pont 17
Nem realizált nyereségre és veszteségre 26a. vonatkozó szabályozói kiigazítások a 467. és 468. cikkek szerint Ebből:... szűrő a nem realizált 1. veszteségre Ebből:... szűrő a nem realizált 2. veszteségre Ebből:... szűrő a nem realizált 1. nyereségre Ebből:... szűrő a nem realizált 2. nyereségre Az elsődleges alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel 26b. a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből:... A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az 27. intézmény kiegészítő alapvető tőkéjét (negatív összeg) Az elsődleges alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása -16 28. 29. Elsődleges alapvető tőke 2 125 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti saját tőkének minősül ebből: az alkalmazandó számviteli szabályozás szerinti kötelezettségeknek minősül A 484. cikk (4) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek kivezetésre kerülnek a kiegészítő alapvető tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. január 1-jéig. A konszolidált kiegészítő alapvető tőkében foglalt figyelembe vehető elsődleges alapvető tőke (beleértve az 5. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok Kiegészítő alapvető tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumokból (negatív összeg) Az intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok állománya, ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az intézménnyel, amelynek célja az Intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) 467. cikk 467. cikk 468. cikk 468. cikk 481. cikk 481. cikk 36. cikk (1) bekezdés j) Pont Kiegészítő alapvető tőke: instrumentumok 0 51. cikk, 52. cikk 486. cikk (3) bekezdés 483. cikk (3) bekezdés 85. cikk, 86. cikk, 480. cikk 486. cikk (3) bekezdés Kiegészítő alapvető tőke: szabályozói kiigazítások 52. cikk (1) bekezdés b) pont, 56. cikk a) pont, 57. cikk, 475. cikk (2) bekezdés 56. cikk b) pont, 58. cikk, 475. cikk (3) bekezdés 18
39. 40. 41. 41a. 41b. 41c. 42. Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumaiban, ha az Intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) A kiegészítő alapvető tőke szabályozói kiigazításai a CRR előtti kezelés hatálya alá eső összegek tekintetében és az 575/2013/EU rendeletben előírtak szerint kivezetendő átmeneti kezelések (azaz a CRR maradványösszegei) A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/2013/EU rendelet 472. cikke szerinti átmeneti időszak alatt az elsődleges alapvető tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. jelentős mértékű nettó évközi veszteség, immateriális javak, a várható veszteségekre vonatkozó rendelkezések hiánya stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levont maradványösszegek, tekintettel az 575/2013/EU rendelet 475. cikke szerinti átmeneti időszak alatt a járulékos tőkéből történő levonásra Ebből a soronként részletezendő tételek: pl. a járulékos tőkeinstrumentumokban fennálló kölcsönös részesedések, közvetlen részesedés más pénzügyi ágazatbeli szervezetek tőkéjében fennálló nem jelentős részesedésekben, stb. A kiegészítő alapvető tőkéből levonandó vagy ahhoz hozzáadandó összeg, tekintettel a CRR előtt előírt további szűrőkre és levonásokra Ebből:... nem realizált veszteségek lehetséges szűrője Ebből:... nem realizált nyereségek lehetséges szűrője Ebből:... A járulékos tőkéből levonandó elemek összege, amely meghaladja az Intézmény járulékos tőkéjét (negatív összeg) 56. cikk c) pont, 59. cikk, 60. cikk, 79. cikk, 475. cikk (4) bekezdés 56. cikk d) pont, 59. cikk, 79. cikk, 475. cikk (4) bekezdés 472. cikk, 472. cikk (3) bekezdés a) pont, 472. cikk (4) bekezdés, 472. cikk (6) bekezdés, 472. cikk (8) bekezdés a) pont, 472. cikk (9) bekezdés, 472. cikk (10) bekezdés a) pont, 472. cikk (11) bekezdés a) pont 477. cikk, 477. cikk (3) bekezdés, 477. cikk (4) bekezdés a) pont 467. cikk, 468. cikk, 481. cikk 467. cikk 468. cikk 481. cikk 56. cikk e) pont 19
43. A kiegészítő alapvető tőke összes szabályozói kiigazítása 0 44. Kiegészítő alapvető tőke 0 45. Alapvető tőke (Alapvető tőke = elsődleges alapvető tőke + kiegészítő alapvető tőke) 2 125 Járulékos tőke: instrumentumok és tartalékok 46. Tőkeinstrumentumok és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések (ázsió) 88 62. cikk, 63. cikk 47. A 484. cikk (5) bekezdésében említett minősítő tételek összege és a kapcsolódó névértéken felüli befizetések, amelyek 486. cikk (4) bekezdés kivezetésre kerülnek a járulékos tőkéből A közszektorbeli tőkeinjekciókat szerzett jogok tárgyaként kell kezelni 2018. jan. 1-jéig. 483. cikk (4) bekezdés 48. A konszolidált járulékos tőkében foglalt figyelembe vehető szavatoló tőkeinstrumentumok (beleértve az 5. sorban vagy a 34. sorban nem szereplő kisebbségi részesedéseket és kiegészítő alapvető 87. cikk, 88. cikk, 480. cikk tőkeinstrumentumokat is), amelyet leányvállalatok bocsátanak ki és harmadik felek birtokolnak 49. ebből: leányvállalatok által kibocsátott, kivezetésre kerülő instrumentumok 486. cikk (4) bekezdés 50. Hitelkockázati kiigazítások 8 62. cikk c) és d) pont 51. Járulékos tőke a szabályozói kiigazításokat megelőzően 96 52. 53. 54. 54a. 54b. Egy intézmény közvetlen vagy közvetett részesedései a saját járulékos tőkeinstrumentumokból és alárendelt kölcsönökből (negatív összeg) Az Intézmény tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott járulékos tőkeinstrumentumok és alárendelt kölcsönök állománya, ha ezeknek a szervezeteknek olyan kölcsönös részesedése van az Intézménnyel, amelynek célja az Intézmény szavatoló tőkéjének mesterséges megemelése (negatív összeg) Az intézmény közvetlen és közvetett részesedése pénzügyi ágazatbeli szervezetek járulékos tőkeinstrumentumaiban és alárendelt kölcsöneiben, ha az intézmény nem rendelkezik jelentős részesedéssel az említett szervezetekben (10%-os küszöbérték feletti összeg, a figyelembe vehető rövid pozíciók levonása után) (negatív összeg) Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt nem álló új részesedések Ebből: átmeneti rendelkezések hatálya alatt álló, 2013. január 1-je előtt fennálló részesedések Járulékos tőke: szabályozói kiigazítások 63. cikk b) pont i. alpont, 66. cikk a) pont, 67. cikk, 477. cikk (2) bekezdés 66. cikk b) pont, 68. cikk, 477. cikk (3) bekezdés 66. cikk c) pont, 69. cikk, 70. cikk, 79. cikk, 477. cikk (4) bekezdés 20