Légzés az a folyamat, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja.
Az életet biztosító, egymással szorosan összefüggő két alapvető funkció a légzés és a vérkeringés.
Ennek révén jutnak sejtjeink a működéshez nélkülözhetetlen oxigénhez. Az oxigénben gazdag belélegzett levegő az orron, a garaton, a légcsőn és a faágszerűen egyre kisebb ágakra oszló hörgőkön keresztül a tüdőhólyagocskákba jut.
Ezekhez egy-egy kis verő- és vivőér (kapilláris) fut. Az elhasznált levegőt szállító erek a széndioxidot leadják és helyette oxigénnel telítődnek. Ez a gázcsere. A léghólyagocskák kb. 100 m 2 (fél teniszpálya) légző felületet hoznak létre.
A légcsere a levegő áramlását jelenti a tüdő és a külvilág között.
A be- és kilégzés folyamatát légző izmaink (rekeszizom, bordaközi izmok) segítik. A légcsere alapja a külső légkör és a légzőszerv belső ürege közötti nyomás kiegyenlítődése.
Belégzéskor a rekeszizom összehúzódik, lefelé mozdul el. A bordaközi izmok is összehúzódnak, a bordák felemelkednek. Mindezek miatt a mellüreg térfogata nő, a tüdők kitágulnak, csökken bennük a nyomás. Ezért a levegő befelé áramlik a tüdőbe.
Kilégzéskor a rekeszizom és a bordaközi izmok elernyednek, a mellüreg, és ezzel együtt a tüdők térfogata is csökken. A térfogatváltozás következtében fellépő nyomásnövekedés miatt a tüdőkből kiáramlik a levegő.
1. légcsere: a levegő cseréje a légzőszerv és a külvilág között 2. gázcsere 2/A) külső gázcsere: a légzési gázok (oxigén és szén-dioxid) cseréje a tüdő és a vér között 2/B) belső gázcsere: a légzési gázok cseréje a vér és a sejtek között 3. sejtlégzés: biológiai oxidáció
Légzési szervrendszer Részei: orrüreg (szájüreg) gége légcső hörgők (főhörgők ) és a tüdők. A jobboldali tüdőfél: három lebenyből, míg a baloldali tüdőfél kettő lebenyből áll. A lebenyes szerkezetű tüdő a mellüregben a bordák által védve - a rekeszizom felett - helyezkedik el.
Az orr szerepe: a levegő tisztítása, felmelegítése és párásítása (mindezekkel az alsóbb légutak védelme) hangképzés szaglás
A szagingereket felfogó receptorsejtek az orrüreg felső harmadában, a szaglóhámban* tömörülnek. Alig néhány cm 2 -nyi felületét többszörösére növelik a szaglósejtek nyúlványai. A légnemű anyagok feloldódnak a szaglóhámot fedő nyálkarétegben, és kiváltják a szaglósejtek ingerületét, melyet a szaglóideg továbbít az agyi szaglóközpontokba.
Belégzéskor oxigént vesz fel a tüdőnk, ami a vér áramlásával testünk minden sejtjéhez eljut. Oxigén nélkül a legtöbb sejt csak 1-2 percig képes élni. A sejtek az oxigén segítségével a táplálékot energiává, széndioxiddá és vízzé alakítják. A tüdő a kilégzéskor a széndioxidot és a vizet távolítja el a szervezetből. A lebenyes szerkezetű tüdő a mellüregben helyezkedik el.
Nyugalmi állapotban percenkét kb. 16 - szor veszünk levegőt. Egy légvétellel fél liter levegőt lélegzünk be, így percenként 8 liter levegőt cserélünk ki a tüdőnkben. A légző izmok eltérő működése alapján a nők és a gyerekek mellkasi, míg a férfiak a hasi légzőtípusba tartoznak.
Vitálkapacitás Erőltetett belégzés utáni erőltetett kilégzéssel kilélegzett levegő térfogata. Kb. 4-5 l. A nők vitálkapacitása általában kisebb férfiakénál. A sport a vitálkapaciátás értékét növeli. Idősebb korban a vitálkapacitás értéke csökken.
Az ember hangképzése a kilégzéshez kötött. Kilégzéskor a kiáramló levegőben - a rugalmas hangszalagok és az állandóan változó méretű hangrés révén - rezgések keletkeznek "szervezetünk hangládájában", a gégében.
Az ember hangképző szervei
A hangképző szerv felépítése: Hangképző szervünk, a gége, a felső légutakban helyezkedik el. Vázának alapja a gyűrű alakú gyűrűporc, ezen foglal helyet a gége legnagyobb porca, a hátul nyitott pajzsporc.
A pajzsporc elülső része a férfiakban nagyobb, ez nevezik ádámcsutkának. A gégeporcok között feszül a két hangszalag. Ha beszéd közben megfogjuk az ádámcsutkánkat, érezhetjük a szalagok rezgését.
A tüdő fejlődése legalább 8-10 éves életkorig tart. Különösen nagy változások történnek az első három életév során. Erre az időszakra jellemző a hörgők keresztmetszetének nagy ütemű növekedése.
Tüdőtágulat a dohányzás következménye
A légmell Ha levegő kerül a mellhártya két rétege közé (pl. a mellkas sérülése miatt), emiatt a tüdő eltávolodik a mellkas falától, nem képes követni a mellkas mozgását.
A nátha Orr nyálkahártya gyulladás: nátha (rhinitis), okozza baktérium, vírus. Orrmelléküregek gyulladását szintén baktérium, vírus okozza. A nyálkahártya megduzzad, váladékot termel. Tünetei: orrlégzési nehezítettség, fájdalom, tüsszögés, köhögés.
A megfázás Orr, orrgarat, garat, gége, légcsőgyulladás okai vírusok baktériumok. Ebben az esetben is nyálkahártya duzzanat, váladéktermelődés lép fel. Tünetei: szúró kaparó érzés, köhögés, tüsszentés, esetleges köpetürítés, légzési nehezítettség, láz, fájdalom.
A tüdőgyulladás A tüdőgyulladás okai baktériumok, vírusok, gombák, paraziták. Lényege a tüdő parenchyma alveolusokig lemenő gyulladása. Az idős kori tüdőgyulladás megelőzésére védőoltás javasolt. Tünetei a magas láz, köhögés, nehéz légzés, rossz közérzet, gyengeség. Kezelése: antibiotikumok, vitaminok, láz és köhögéscsillapítás, folyadékpótlás, pihenés, légzőtorna.
Tüdővizenyő A tüdőödéma a kisvérkörben keletkező nagyfokú nyomásfokozódás eredménye, amely először a szövetek között, majd az alveolusokban jelenik meg. Az akut tüdőoedema a bal kamra súlyos pumpafunkció zavara miatt alakulhat ki. Gyakori a magas vérnyomással kapcsolatos szívbetegségeknél.
Kialakulhat vese, májbetegségek esetén is. Tünetei: Gyakori köhögés, nagy mennyiségű köpetürítés. A fő tünete a nehézlégzéses roham. Szapora szívműködés, a magas vérnyomásos beteg vérnyomása alacsony lehet. Kezelése szakorvosi ellátás, amely során vízhajtó és oxigén adása történik.
Tüdőembólia A mélyvénás trombosis gyakori, súlyos szövődménye a tüdőembólia, de más véráramba került anyag is elzárhatja a tüdő ereit (pl: levegő). Három formát ölthet. A főág elzáródása rendszerint azonnali halált okoz. Tünetei: Erős fájdalom, fulladás, cianózis. A középág és kiság elzáródása infarctushoz vezet. Tünete: mellkasi fájdalom, nehézlégzés, vérköpés, láz, köhögés, collapsus, nagy izzadás. Kezelésük: véralvadásgátlók adása, trombocyta aggregációjának gátlása, a kiváltó ok megszüntetése.
Az asztmás roham során a levegő szabad áramlása akadályoztatott három fő okból: A hörgőcskéket körbevevő izmok összehúzódnak, szűkítik a légutak átmérőjét. (bronchospazmus) A hörgőcskék belső fala megduzzad, ezzel tovább szűkül. A hörgőcskék falában, nyálkahártyájában található sejtek sűrű nyákot termelnek, ami ugyancsak légáramlási akadályt képez.
TBC/ tüdővész/tüdőbaj/gümőkór/tuberkulózis Fertőző betegség, melyet a Mycobacterium tuberculosis baktérium okoz. A gümő a latin tuberculum fordítása. Innen jön a gümőkór név. A gümők megakadályozzák a normális tüdőfunkciót, emellett bizonyos káros (toxicus) anyagokkal árasztják el a szervezetet. A tuberkulózis a történelem során az egyik legtöbb halálesetet okozó betegség volt. 1901-ben, Magyarországon a halálesetek 25%-át okozta a TBC, amit magyar népbetegségnek (Morbus hungaricus) tartottak
TÜDŐRÁK A tüdőrák a tüdő szövetéből kiinduló korlátlan osztódási képességgel bíró kóros sejtszaporulat, rosszindulatú daganat. A betegség évente 1,3 millió ember halálát okozza világszerte. A tüdőrák leggyakoribb tünete a rövid, nehézkes légzés, a gyakori köhögés (néha vérköpéssel kísérve) illetve a testsúly csökkenése.
A tüdőrákot indukáló tényezők között az első helyet a dohányfüst foglalja el. A nem dohányzók mindössze 15%-át teszik ki a tüdőrákos betegeknek, esetükben genetikai illetve egyéb környezeti tényezők, mint például radon gáz, azbeszttel való érintkezés, levegőszennyezés és a passzív dohányzás játszanak döntő szerepet.
A rákos elváltozás sokszor észrevehető egyszerű röntgenképen, TÜDŐSZŰRÉS!!! illetve könnyen azonosítható CT-vel. A pozitív diagnózist minden esetben a biopsziát követő szövettani eredmény mondhatja ki. A kezelést a szövettani besoroláson túl a daganat stádiuma és a beteg fizikai állapota határozza meg. A beavatkozás lehet sebészi, kemoterápia, sugárkezelés, vagy mindezek kombinációja. A kezelést követő 5 éves túlélés esélye átlagosan 14%.