A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babeş-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi Kar 1.3 Intézet Közgazdaság-és Gazdálkodástudományi Magyar Intézet 1.4 Szakterület Gazdálkodás 1.5 Képzési szint Alapképzés 1.6 Szak / Képesítés Marketing 2. A tantárgy adatai 2.1 A tantárgy neve Pénzügyi elemzés A tantárgy kódja ELM 0046 2.2 Az előadásért felelős tanár neve dr. Juhász Jácint, adjunktus 2.3 A szemináriumért felelős tanár neve drd. Kovács Imola, tanársegéd 2.4 Tanulmányi év III 2.5 Félév I 2.6. Értékelés módja 2.7 Tantárgy Összegző típusa Kötelezően választható 3. Teljes becsült idő (az oktatási tevékenység féléves óraszáma) 3.1 Heti óraszám 3 3.2 melyből: előadás 2 3.3 szeminárium/labor 1 3.4 Tantervben szereplő össz-óraszám 42 3.5 melyből: előadás 28 3.6 szeminárium/labor 14 A tanulmányi idő elosztása: óra A tankönyv, a jegyzet, a szakirodalom vagy saját jegyzetek tanulmányozása 25 Könyvtárban, elektronikus adatbázisokban vagy terepen való további tájékozódás 10 Szemináriumok / laborok, házi feladatok, portofóliók, referátumok, esszék kidolgozása 15 Egyéni készségfejlesztés (tutorálás) 5 Vizsgák 3 Más tevékenységek:... 3.7 Egyéni munka össz-óraszáma 58 3.8 A félév össz-óraszáma 100 3.9 Kreditszám 4 4. Előfeltételek (ha vannak) 4.1 Tantervi Nincs. 4.2 Kompetenciabeli Nincs. 5. Feltételek (ha vannak) 5.1 Az előadás lebonyolításának feltételei 5.2 A szeminárium / labor lebonyolításának feltételei A diákok az óra zavarása nélkül hallgatják az előadást. Minden egyetemi és kari szabályt be kell tartani. A diákok az óra zavarása nélkül vesznek részt a szemináriumokon. Minden egyetemi és kari szabályt be kell tartani.
Transzverzális kompetenciák Szakmai kompetenciák 6. Elsajátítandó jellemző kompetenciák Gazdasági-pénzügyi elemzések készítése a begyűjtött információk és adatok alapján Módszerek és technikák bemutatása gazdasági-pénzügyi problémák megoldására Módszerek, technikák és adatgyűjtési eszközök meghatározása, azonosítása gazdaságipénzügyi problémák kezelésére Ismeretek, módszerek, technikák és eszközök használata gazdasági-pénzügyi munkák végzésére Gazdasági-pénzügyi megvalósíthatósági tanulmányok készítése Minőségi mutatók használata gazdasági-pénzügyi munkálatok kiértékelésére Tervek és költségvetések alkalmazása gazdasági egységeknél és közintézményeknél Tervek és költségvetések kritikus elemzése, értelmezése Pénzügyi elemzés alkalmazása a marketingterv kidolgozásának megalapozására A marketing tevékenységben alkalmazott módszerek és eszközök összehasonlító és kritikus elemzése a pénzügyi kimutatások tükrében Rendelkezésre álló informatikai programok megfelelő alkalmazása Adatbázisok összeállítása és értékelése a marketingtevékenység hatékonyságának elemzésére Egy vállalat környezetének megismerése SWOT elemzés alátámasztása pénzügyi adatokkal A marketing-mix megválasztásának hatása a pénzügyi kimutatásokra A marketing-mix és marketingpolitikák kiértékelése pénzügyi elemzés által Ár-mennyiség összefüggés megjelenése a pénzügyi kimutatásokban A marketingpolitika tervezése számokban Eladási technikák kiértékelése A marketingosztály munkájának, hatékonyságának a kiértékelése Szolgáltatások kialakításának támogatása Az ügyfélkapcsolatok és beszállítói kapcsolatok kezelése és értékelése Az erőforrások (humán, anyagi és pénzügyi) leosztása és kezelése a marketing tevékenységek megvalósításához Szintetizáló és elemző képesség fejlesztése Csapatban való együttműködési technikák alkalmazása, szerepek és feladatkörök szétosztása 7. A tantárgy célkitűzései (az elsajátítandó jellemző kompetenciák alapján) 7.1 A tantárgy általános célkitűzése A pénzügyi elemzés tantárgy jelentőségét az adja, hogy egy vállalat múltbeli jövedelmezőségének, hatékonyságának elemzése nélkül nem tudunk megfelelő terveket készíteni a jövőre vonatkozóan sem. Egy vállalati szakember számára elengedhetetlen ismerni a pénzügyi kimutatások közti összefüggéseket és ezekből a vállalat életére vonatkozó lényeges információkat kiolvasni. A tantárgy általános célja az értékközpontú vállalati teljesítménymérés elméleti és módszertani alapjainak megismerése, választ kapni arra a kérdésre, hogy miként tudjuk megmérni egy adott vállalkozás értékteremtő képességét, a legelterjedtebb pénzügyi mutatók segítségével.
7.2 A tantárgy sajátos célkitűzései A tantárgy során ki kell alakítsák a diákok azt a képességet, hogy történetet kerekítsenek a mérleg, eredménykimutatás és cash-flow számai mögé, feltárva az ok-okozati kapcsolatokat (elsősorban egy nagyvonalú elemzés), majd ezt követően a feltárt összefüggéseket néhány mutatóval alátámasztani. A tanult módszereket a diákok fel kell tudják használni a kvantitatív döntés előkészítésére, utólagos ellenőrzésre, az eltérések okainak feltárása fontos szerepet játszva a folyamat során. A diákoknak ismerniük kell és megfelelően alkalmazni a következő fogalmakat és módszereket: Du-Pont féle mutatópiramis, versenytársakról, az adott iparágról összegyűjtött adatok elemzése, jövőre vonatkozó döntések előkészítése a múlt adataira támaszkodva, pénzügyi kimutatások szerepének megértése az üzleti teljesítmény megítélésében, gazdálkodási és számviteli összefüggések feltérképezése, a befektetési, működtetési és finanszírozási döntések pénzügyi kimutatásokban jelentkező hatásának megismerése, a stock-flow problematika megértése, a vállalat tevékenységi körének, a működtetés, gazdálkodás, produktivitás, a fejlesztések eredményességének sokoldalú megítélése, a cég tőkeerejének, eladósodottságának, pénzellátottságának, hitelképességének a meghatározása, a cég életképességének, fejlődőképességének és megbízhatóságának a feltérképezése, az adott vállalat jellemzése annak jellege szerint: saját vállalat, versenytárs, ügyfél, környezetelemzés elkészítése, hatásvizsgálatok, nemzetközi trendek, iparági jellemzők és ágazat specifikus mutatók megismerése. A diákok meg kell ismerjék a vállalat belső és külső finanszírozásának előnyeit és hátrányait, fel kell ismerniük a profitabilitási és fenntarthatósági szempontokat, értelmezniük kell egy vállalat költségstruktúráját, ill. egyes termékek részesedését az árbevételből, meg kell tudják határozni a vevők, ill. szállítók koncentrációját, el kell tudják készíteni a földrajzi megoszlás szerinti árbevétel-megoszlást, figyelembe kell tudják venni a termékek szezonalitását, cégcsoporton belüli tranzakciók, felvásárlások, fúziók esetén érteniük kell a transzferár kérdéskörét, fedezeti szinteket kell tudjanak számolni, értékelniük kell a készleteket átlagos élettartam, forgási sebesség, számított érték vs. valóság vs. vállalati menedzser véleménye. A nettó forgótőke elemzése során meg kell tudják állapítani a forgótőke-szükségletet, meg kell értsék a forgótőke-menedzsment legfontosabb szempontjait, meg kell ismerniük a különböző forgótőke-politikákat, meg kell tudják határozni a forgóeszközök optimális szintjét, a forgóeszközök finanszírozását. A vevők, szállítok elemzése során figyelembe kell vegyék a fizetési haladékokat, befolyási és kifizetési gyorsaságot. Kell ismerjék a készpénzforgás időegyenesét, ismerniük kell a likviditás vs. szolvabilitás vs. profitabilitás problémakört, érteniük kell a különbséget a bevétel vs. pénzbevétel, költség vs. pénzkiadás között. Válaszolniuk kell arra a kérdésre, hogy mikor mondjuk egy vállalatra hogy egészséges. Röviden a diákok a tantárgy keretén belül megismerkednek a legismertebb vállalatértékelési modellekkel - FCFF, FCFE, szorzószámok, eszköz-alapú értékelés. 8. A tantárgy tartalma 8.1 Előadás Didaktikai módszerek Megjegyz. A pénzügyi elemzés célja és eszköztára Kulcsszavak: értékközpontú vállalati teljesítménymérés elméleti és módszertani alapjai, miként egy vállalkozás értékteremtő képességa, a legelterjedtebb pénzügyi mutatókkal való elemzés, versenytársakról, iparágról összegyűjtött adatok elemzése, jövőre vonatkozó döntések előkészítése a múlt adataira
támaszkodva, pénzügyi kimutatások szerepe az üzleti teljesítmény megítélésében; fundamentális elemzés, üzleti környezet, a vállalat nyereségét meghatározó tényezők: makrogazdasági és ágazat körülmények vs. ágazaton belüli relatív teljesítmény, általánostól az egyedi fele tartó elemzés, világgazdaság és nemzetgazdaság helyzete, nemzetközi tényezők amelyek hatással vannak a vállalat teljesítményére, jellemző kulcsváltozók amelyek a gazdaság makro helyzetét jellemzik, konjunktúraciklusok, ágazati elemzés, ágazaton belüli helyzet elemzése, vállalat érzékenysége a konjuntúraciklusokra, egy ágazat jellemző életciklusa, az ágazat teljesítményét befolyásoló stratégiai kérdések Pénzügyi kimutatások és ezek összefüggésrendszere számviteli visszatekintés és a fogalmak elmélyítése Kulcsszavak: mérleg, eredménykimutatás, cash-flow-kimutatás, likviditási mérleg, forgási idő, likviditási idő Makrogazdasági és ágazati elemzés Kulcsszavak: a gazdaság mint egész elemzésének szükségessége, általánostól az egyedi fele tartó elemzés, tágabb gazdasági környezet elemzése, külső környezeti hatások az ágazatra, jellemző kulcsváltozók exportkilátások, külföldi versenytársakkal folytatott árverseny, külföldi befektetések nyeresége, egyezmények országok között, deviza- és részvényárfolyamok volatilitása, államadósság alakulása, protekcionista kereskedelempolitikai intézkedések, tőke szabad áramlása, munkaerő helyzete, reálárfolyam-változás, bruttó hazai termék, foglalkoztatottság, infláció, kamatlábak, költségvetési deficit, érzelmek a fogyasztók és termelők gazdaságra vonatkozó optimizmusa/pesszimizmusa. Keresleti sokkok (adókulcs-csökkentés, pénkínálat-növelés, kormányzati kiadások növekedése, exportkereslet emelkedése), kínálati sokkok (árvíz, fagy, aszály, a munkaerő képzési színvonalában beálló változás, bérarányok megváltozása), központi gazdaságpolitika, konjunktúraciklusok (ciklikus ágazatok vs. védekező ágazatok), konjunktúraérzékenység, ágazati elemzés, vállalatspecifikus tényezők, helyettesítő termékek hatása, vásárlók alkupozíciója, szállítók alkupozíciója, benchmarking A mutatószám-rendszerek korlátai Kulcsszavak: A viszonyszámok elemzésénél figyelembe veendő tényezők (Az arányszámok nem jelentenek abszolút kritériumot, A mutatószámok elemzésének célja a jövőt befolyásoló jelenbeli döntések megalapozása, A mutatószámokra épülő teljesítménymegítélés viszonylagos) A pénzügyi cégdiagnózis alapjai
Kulcsszavak: pénzügyi mutatók, mint a vállalkozások megítélésének széles körben elterjedt, hagyományos eszközei, a cégminőség pénzügyi jelzőrendszerei, mint a cég üzletpolitikájának, működtetésének és fejlesztéspolitikájának pénzügyi szempontból lényeges kiindulási és output feltételei, stratégiai szemléletű cégdiagnosztika, a cégműködés pénzügyi racionalitásának sokoldalú alátámasztása, a pénzügyi teljesítmény megítélése, cégteljesítmény a pénzügyi kimutatások tükrében Hagyományos pénzügyi teljesítménymérés Kulcsszavak: a teljesítmény és mérés fogalma, a teljesítménymérés célja és tartalma, a kitűzött célok helyességének alátámasztása mutatószámokkal, a változást igénylő vállalati képességek és a változtatásukra szolgáló akciók között esetleges tartalmi hiányosságok, aránytalanságok vagy szerkezeti ellentmondások feltérképezése, a visszacsatolások és korrekciók szerepe egy vállalat életében, a vállalati teljesítménymérő rendszerek kialakításakor figyelembe vet főbb szempontok, mint a vállalat működésére jellemző mutatók, mérőszámok kiválasztása, a mérési pontok meghatározása, a mintavétel időpontjának, ütemezésének meghatározása, az adatfeldolgozási technikák, módszerek kiválasztása, a teljesítményindikátorok piramisa, figyelmeztető mérőszámok szerepe Hagyományos pénzügyi mutatók Kulcsszavak: szűkebb és tágabb értelemben vet mérleg- és eredményelemzés, vertikális és horizontális elemzés, a mutatószámok csoportosítása: hatékonysági mutatók, jövedelmezőségi mutatók, likviditási mutatók, forgássebességmutatók, adósságmutatók, a piaci értékelés mutatói, hatékonysági és jövedelmezőségi mutatók A hagyományos pénzügyi teljesítménymérés kritikája Kulcsszavak: számviteli kimutatások hiányosságai, utólagosan képzett mutatók, korlátozott lehetőség a korrekcióra, visszaigazolás vs. döntéstámogatás szerep, stratégiai szemlélet hiánya, nem pénzügyi alapú információk hiányossága, nem megfelelő az alkalmazott mutatórendszerek szerkezete, a mutatók általában nem alkalmasak az operatív szint teljesítményének megítélésére, nem jelzik az eredményt befolyásoló tényezők hatásait, az előre meghatározott mutatók rugalmatlanok, nem használhatók a szervezet minden szintjén, az előre felállított normák, az eltéréselemzések alapján elkészített újabb standardok nem ösztönöznek nagyobb teljesítményre, nem támogatják a folyamatos fejlesztést, a hagyományos mutatók nem alkalmasak az új fogyasztói igények és a megváltozott termelési technikák követésére, a hagyományos mutatók az új gyártási technológiák eredményességének mérésére alkalmatlanok, a pénzügyi kimutatások alapján számított pénzügyi mutatók számadatai a múlt eseményeit tükrözik, 2 előadás
amelyből nehéz következtetni a jövő eseményeire, a pénzügyi mutatók öröklik a mérleg- és eredménykimutatás hibáit, a mérleg statikus jellege torzíthatja a mérleg alapján számított aránymutatókat, a pénzügyi arányszámok leginkább arra szolgálnak, hogy felhívják a figyelmet a vállalat teljesítményében, működésében bekövetkezett változásokra, problémákra, a pénzügyi arányszámok segítségével történő teljesítménymérésnek számos olyan exogén tényezője van, amelyek elhanyagolása a számok torz értelmezéséhez vezethet A DuPont-módszer, mutatópiramis és benchmarkválasztás Kulcsszavak: A ROE mutató szorzatokra való felbontása, cél: megérteni azokat a tényezőket amelyek egy vállalat ROE mutatóját befolyásolják, beleértve az időbeli trendet és a versenytársakhoz viszonyított teljesítményt, adózott nyereség és adózás előtti nyereség aránya (adóteherráta), adózás előtti nyereség és EBIT aránya (kamatteher ráta), EBIT és árbevétel aránya (fedezeti hányad), árbevétel és eszközök aránya (eszközarányos árbevétel vagy forgási sebesség), eszközök és saját tőke aránya (tőkeáttételi ráta); ROS és ATO mutatók közötti különbségek ágazatok között; benchmarkválasztás, az összehasonlítás problémái Az EVA (gazdasági hozzáadott érték) és MVA (market value added) mutatók tartalma és jelentősége Kulcsszavak: a tulajdonosokat a többlethozam érdekli, amely felette van egy adott szisztematikus kockázattal működő vállalattól általánosan elvárt hozamnak, a teljes tényezőtermelékenység alapvető mércéje, EVA mutató kiszámítása a gyakorlatban, számítási problémák az EVA alkalmazásában, az EVA és az MVA kapcsolata a DCFmutatóval, az EVA-mutatóhoz kapcsolt ösztönzés lehetőségei, az EVA mutató gyenge pontjai és fejlesztési lehetőségei, az EVAmutató javítása nyereségágon Nettó forgótőke elemeinek elemzése Kulcsszavak: nettó forgótőke, szállítópolitika, kereskedelmi hitelpolitika, készletgazdálkodás, vevők beszedési ideje, szállítók fizetési határideje, haladéka, készletek forgási sebessége, vevőkoncentráció, szállítókoncentráció, az üzleti partnerek alkupozíciója, forgótőke-szükségletet, forgótőkemenedzsment, különböző forgótőke-politikák, forgóeszközök optimális szintje, a forgóeszközök finanszírozását. a készpénzforgás időegyenese, likviditás vs. szolvabilitás vs. profitabilitás problémakör Vállalatértékelési módszerek, felvásárlások, összeolvadások Kulcsszavak: Free cash-flow to the equity (FCFE), Free cashflow to the firm (FCFF), Szorzószámos értékelés, Eszköz-alapú értékelés, fundamentális elemzés, tőkeköltség
Reálopciók Kulcsszavak: Reálopciós módszertan alkalmazása a vállalati döntéshozatalban Könyvészet 1. Becker, Turner, Varsányi, Virág: Értékalapú stratégiák A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 2. Rappaport: A tulajdonosi érték, Alinea Kiadó, Budapest, 2002 3. Brealey, Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, Tanszék Kft Kiadó, Budapest, 2002 4. Bodie, Kane, Marcus: Befektetések, Aula Kiadó, 2005 5. Brigham, Gapenski, Daves: Intermediate Financial Management, 6th edition, The Dryden Press, 1999 6. Kovács Erzsébet: Pénzügyi adatok statisztikai elemzése, Budapesti Corvinus Egyetem, Tanszék Kft. Kiadó, 2006 8.2 Szeminárium / Labor Didaktikai módszerek Megjegyzések Pénzügyi kimutatások és ezek összefüggésrendszere Kulcsszavak: mérleg, Mérleg és eredménykimutatás készítése összesítő-ellenőrző kimutatás alapján, Cashflow készítés mérleg és eredménykimutatás alapján A mutatószám-rendszerek korlátai Hagyományos pénzügyi mutatók Kulcsszavak: Hatékonysági és jövedelmezőségi mutatók, likviditási, forgássebesség-, adósságmutatók, piaci értékelés mutatói, piaci értékelés mutatói, szorzószámos értékelés A DuPont-módszer, mutatópiramis és benchamarkválasztás Kulcsszavak: A ROE mutató szorzatokra való felbontása, cél: megérteni azokat a tényezőket amelyek egy vállalat ROE mutatóját befolyásolják, beleértve az idöbeli trendet és a versenytársakhoz viszonyított teljesítményt, adózott nyereség és adózás a diákok előzetes ismereteinek visszacsatolás valós példák elemzése aktivizálás számpéldák csoportos és egyéni a diákok előzetes ismereteinek visszacsatolás valós példák elemzése aktivizálás számpéldák csoportos és egyéni a diákok előzetes ismereteinek visszacsatolás valós példák elemzése aktivizálás számpéldák csoportos és egyéni a diákok előzetes ismereteinek visszacsatolás valós példák elemzése aktivizálás számpéldák csoportos és egyéni 1 szeminárium 1 szeminárium 3 szeminárium 1 szeminárium
előtti nyereség aránya (adóteherráta), adózás előtti nyereség és EBIT aránya (kamatteherráta), EBIT és árbevétel aránya (fedezeti hányad), árbevétel és eszközök aránya (eszközarányos árbevétel vagy forgási sebesség), eszközök és saját tőke aránya (tőkeáttételi ráta); ROS és ATO mutatók közötti különbségek ágazatok között; benchmarkválasztás, az összehasonlítás problémái Nettó forgótőke elemeinek elemzése Kulcsszavak: nettó forgótőke, szállítópolitika, kereskedelmi hitelpolitika, készletgazdálkodás, vevők beszedési ideje, szállítók fizetési határideje, haladéka, készletek forgási sebessége, vevőkoncentráció, szállítókoncentráció, az üzleti parnerek alkupozíciója, forgótőke-szükségletet, forgótőke-menedzsment, különböző forgótőke-politikák, forgóeszközök optimális szintje, a forgóeszközök finanszírozását. a készpénzforgás időegyenese, likviditás vs. szolvabilitás vs. profitabilitás problémakör a diákok előzetes ismereteinek visszacsatolás valós példák elemzése aktivizálás számpéldák csoportos és egyéni 1 szeminárium Könyvészet 1. Becker, Turner, Varsányi, Virág: Értékalapú stratégiák A pénzügyi teljesítmény értékvezérelt menedzsmentje, Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005 2. Rappaport: A tulajdonosi érték, Alinea Kiadó, Budapest, 2002 3. Brealey, Myers: Modern Vállalati Pénzügyek, Tanszék Kft Kiadó, Budapest, 2002 4. Bodie, Kane, Marcus: Befektetések, Aula Kiadó, 2005 5. Brigham, Gapenski, Daves: Intermediate Financial Management, 6th edition, The Dryden Press, 1999 6. Kovács Erzsébet: pénzügyi adatok statisztikai elemzése, Budapesti Corvinus Egyetem, Tanszék Kft. Kiadó, 2006 9. Az episztemikus közösségek képviselői, a szakmai egyesületek és a szakterület reprezentatív munkáltatói elvárásainak összhangba hozása a tantárgy tartalmával. A tantárgy tartalmának és a megfelelő didaktikai módszerek kiválasztásának az alapját a pénzügyi szakemberekkel történő egyeztetés és a világszinten vezető helyen levő egyetemek tanterveinek elemzése képezte. 10. Értékelés Tevékenység típusa 10.1 Értékelési kritériumok 10.2 Értékelési módszerek 10.3 Aránya a végső jegyben 10.4 Előadás Az előadások során félév végi írásbeli vizsga bemutatott ismeretek megfelelő elsajátítása Kritikus személetmód az 30% előadások során bemutatott ismeretekkel kapcsolatban
10.5 Szeminárium / Labor A szemináriumok során bemutatott ismeretek megfelelő elsajátítása számpéldák Szemináriumi aktív jelenlét Házi dolgozat 10.6 A teljesítmény minimumkövetelményei szakterület legfontosabb alapfogalmainak ismerete félév végi írásbeli vizsga a diákok félévközi órai tevékenységének a folyamatos értékelése 3 konkurens vállalat összehasonlító elemzésének kiértékelése 35% 15% 20% Kitöltés dátuma Előadás felelőse Szeminárium felelőse 2012.07.13. dr. Juhász Jácint, adjuntus Kovács Imola, tanársegéd Az intézeti jóváhagyás dátuma Intézetigazgató 2012.08.31. dr. Benyovszki Annamária, adjunktus