MUNKABIZTONSÁG 2.4 Hegesztésre és forgácsolásra vonatkozó munkabiztonsági program irányelvei Tárgyszavak: munkabiztonság; tűzvédelem; robbanásvédelem; hegesztés; forgácsolás; kockázatkezelés; veszélyfelmérés. A karbantartó személyzet és/vagy szerződéses alvállalkozók valamennyi ipari és kereskedelmi vállalatnál rutinszerűen vagy esetenként végeznek hegesztési és forgácsolási munkákat a gyártás során, a berendezések javításakor vagy karbantartásakor. A hegesztés, a forrasztás és a forgácsolás veszélyes tevékenység, amely az Egyesült Államokban 500 ezer különböző iparágakban dolgozó munkás egészségét és biztonságát érinti. Az amerikai statisztikák szerint a halálos munkahelyi balesetek 25%-a ún. forró munkafolyamatok során következik be, és kiugróan magas a súlyos sérülések aránya is. Ide tartoznak mindazok a tevékenységek, amelyek égetéssel, hegesztéssel, forrasztással, szikrát gerjesztő szerszámok használatával járnak, vagy gyulladást okozhatnak. A tragédiák nagyrészt megakadályozhatók lennének, ha a cégek a hegesztési és forrasztási munkák végzése során a Munkabiztonsági és Foglalkozás-egészségügyi Hivatal (OSHA) irányelvei alapján kidolgozott biztonsági programot alkalmaznának. Az irányelvekben felvázolt kockázatkezelési program a következő négy fő elemre támaszkodik: a vállalatvezetés irányító szerepe és az alkalmazottak bevonása a programba; a munkavégzés helyének elemzése; a kockázat megelőzése és kezelése; oktatás. Erre a négy alapelemre épül az a munkabiztonsági és foglalkozásegészségügyi program, amelynek segítségével minden iparágban feltárhatók a tűzveszélyes munka kockázatai, és elháríthatók a sérülések és/vagy megbetegedések. Az OSHA a munkaadók tájékoztatására inte-
raktív elektronikus oktatási anyagot dolgozott ki, amely a www.osha.gov címről letölthető. A vállalatvezetés irányító szerepe és az alkalmazottak bevonása a programba A vállalatvezetés irányító szerepe és az alkalmazottak részvétele a programban kiegészítik egymást. A vezetők irányító szerepe adja a motivációt és a forrásokat a vállalatnál végzett tevékenységek megszervezéséhez és szabályozásához. A munkavédelmi program akkor lehet eredményes, ha a vezetés a munkások biztonságát és egészségét létfontosságúnak tekinti. A hegesztési és forgácsolási munkák biztonságos elvégzésére vonatkozóan a vezetésnek írott szabályzatot kell készítenie és bevezetnie. Az OSHA szabványa előírja, hogy a vezetésnek el kell ismernie felelősségét a tulajdonában lévő forgácsoló- és hegesztő berendezések biztonságos használatáért, az üzem tűzveszélyességét alapul véve a forgácsolásra és a hegesztésre elkülönített területeket kell kijelölnie, arra az esetre pedig, ha ilyen munkákat más területeken végeznek, biztonságos eljárásokat kell kidolgoznia. A vezetésnek felelőst kell továbbá kijelölnie, aki forrasztási és hegesztési munkák végzését az erre külön kijelölt területeken kívül engedélyezheti, és gondoskodnia kell arról, hogy a hegesztők és forgácsolók berendezésük biztonságos használatáról és az alkalmazott eljárások biztonsági kérdéseiről megfelelő oktatást kapjanak. Az alkalmazottak részvétele a programban lehetőséget nyújt a munkásoknak arra, hogy ők is kifejezésre juttassák, mennyire fontos nekik saját, illetve kollégáik biztonsága és egészsége. A vezetőknek arra kell törekedniük, hogy a hegesztés és forgácsolás biztonságát érintő minden intézkedésbe bevonják az alkalmazottakat. Néhány példa az alkalmazottak bevonására a biztonsági programba: részvétel a munkabiztonsági bizottságokban, amelyek a hegesztés és a forgácsolás veszélyeinek feltárása céljából helyszíni szemléket végeznek; biztonságos hegesztési és forgácsolási eljárások, valamint a kockázatot kiküszöbölő vagy csökkentő szabályok kidolgozása; új hegesztő és forgácsoló berendezések használatba vétele vagy új eljárások bevezetése előtt a berendezések, illetve a munkafolyamat változásának elemzése, hogy a kockázatokat még a munka megkezdése előtt feltárhassák.
A munkavégzés helyének felmérése A munkavégzés helyének felmérése különböző vizsgálatok elvégzésével jár, annak érdekében, hogy a meglévő veszélyeken túlmenően azokat a körülményeket és műveleteket is feltárhassák, amelyek megváltoztatása veszélyt teremthet. A hatékony munkabiztonsági gyakorlat során elemezni kell a munkát és a munkavégzés helyét az ártalmak megelőzése és elhárítása érdekében. A helyszínen végzett rutinszerű munkabiztonsági és egészségügyi ellenőrzéseknek az a céljuk, hogy a más munkafázisokban észre nem vett veszélyeket felderítsék. Ilyen típusú ellenőrzést rendszeres időközönként, általában hetenként kell folytatni, ehhez az OSHA ellenőrző listát javasol, amely segítséget nyújthat a munkahelyi önellenőrzéshez. A munkahely lehetséges veszélyei tárhatók fel egy másik munkahely-elemzési technikával, a munkakockázatok elemzésével. Ez a technika a figyelmet a munkával járó feladatokra irányítja, hogy a veszélyek még felmerülésük előtt kiszűrhetők legyenek. A technika lényege a munkás, a feladat, a munkaeszközök és a munkakörnyezet közötti kapcsolat vizsgálata. Ideális esetben amint felfedeznek egy addig még nem kezelt kockázatot, intézkedni kell annak kiküszöbölése iránt, vagy azt elfogadható szintre kell mérsékelni. A kockázatok megelőzése és kezelése Feltárásuk után minden meglévő és lehetséges egészségügyi és munkabiztonsági kockázatot el kell hárítani, csökkenteni vagy kezelni kell. A kockázatok elhárítására és kezelésére a műszaki szabályozás, a biztonságos munkavégzési gyakorlat, az adminisztratív szabályozás, a személyi védőeszközök és a vészhelyzetre való felkészülés szolgál. Műszaki szabályozás A műszaki szabályozás az elsődleges és a legjobb stratégia arra, hogy a biztonsági és egészségügyi kockázatokat már forrásuknál kezeljék. Ilyen veszélyt jelent pl. az, hogy a dolgozó fémgőzöknek és ultraibolya-sugárzásnak van kitéve. A műszaki szabályozásra példa, hogy a hegesztőműhelyben helyi szellőzőberendezést szerelnek fel, amely eltávolítja a levegőből a hegesztéskor keletkező mérgező anyagokat. A dolgozók védelme érdekében a munkahelyen a hegesztés és a forgácsolás más műveletektől tűzálló válaszfalakkal és hordozható he-
gesztési védőernyők felállításával elkülöníthető. A raktáron lévő oxigénpalackokat legalább 1,5 méter magas, éghetetlen, legalább félóráig tűzálló válaszfallal el lehet határolni a gázpalackoktól, az üzemanyagoktól és más éghető anyagoktól (különösen az olajtól és a zsírtól). Biztonságos munkavégzési gyakorlat és adminisztratív szabályozás A biztonságos munkavégzési gyakorlaton a vállalat általános munkahelyi szabályzatát és az adott műveletre vonatkozó külön szabályozást értjük. A vezetésnek írásban le kell fektetnie, hogy a hegesztő, forgácsoló vagy forrasztó berendezéseket csak az engedéllyel rendelkező, szakképzett dolgozók használhatják. A vezetőknek meg kell bizonyosodniuk arról, hogy valamennyi gépkezelő megkapta a megfelelő hegesztő és forgácsoló berendezés használati utasítását, és azt be is tartja. A biztonságos munkavégzési gyakorlat az adminisztratív szabályozás egy formájának tekinthető, az OSHA azonban az adminisztratív szabályozás kifejezést olyan egyéb intézkedésekre alkalmazza, amelyek célja a dolgozókat érő kockázatok csökkentése. Ilyen intézkedés például a hegesztési és forgácsolási, valamint a tűzőri feladatot végző munkások rotációja. A rotáció korlátozza azokat a kockázatokat égést, szemkárosodást, áramütést, a kéz- és lábujjak megvágását vagy összezúzását amelyek a dolgozókat a forgácsolási, hegesztési és forrasztási munkák során érhetik. Személyi védőfelszerelések Tűzveszélyes munkák végzése előtt a munkaadóknak oktatást kell tartaniuk a dolgozók részére a személyi védőfelszerelések viseléséről, a tűzvédelmi és tűzmegelőzési előírásokról, valamint a hegesztő/forgácsoló berendezések biztonságos használatáról. A munkahelyi biztonsági koordinátornak értékelést kell készítenie arról, hogy a munkahelyen előforduló tűzveszélyes munkák milyen védőfelszerelést igényelnek. Az OSHA szabványa előírja, hogy a munkaadónak fel kell mérnie, vannak-e, vagy előfordulhatnak-e a munkahelyen olyan kockázatok, amelyek védőfelszerelés viselését teszik szükségessé. A felmérés elvégzését a munkaadónak dokumentálnia kell. Az OSHA vonatkozó szabványai meghatározott védőfelszereléseket írnak elő. A hegesztési és forgácsolási munkák során a dolgozókat a következő ártalmak érhetik:
ultraibolya és infravörös sugárzás, fémgőzök és hegesztési gázok, áramütés, izzó fém, zajártalom. Az OSHA személyi védőfelszerelésekről szóló kiadványa kiváló oktatási segédanyag. A védőfelszerelés azonban nem helyettesítheti a műszaki megoldásokat, a biztonságos munkavégzési gyakorlatot vagy az adminisztratív szabályozást, hanem ezekkel együttesen védi a dolgozók biztonságát és egészségét munkahelyükön. A személyi védőfelszereléshez tartozik mindaz a ruha és segédeszköz, amelynek a munkahelyi veszélyek ellen védelmet kell nyújtania. Minden védőfelszerelés-gazdálkodási program alapvető eleme annak beható vizsgálata, hogy milyen felszerelésre van szükség a munkahelyi kockázat kivédésére. Ennek figyelembevételével kell meghatározni a szabványnak megfelelő munkavégzési módot, és megtanítani a dolgozókat a védőfelszerelés helyes használatára és karbantartására. Egyúttal fel kell hívni figyelmüket a személyi védőfelszerelés nyújtotta védelem korlátaira is. A személyi védőfelszerelés értékelése után fel kell kérni a dolgozókat azok a védőszemüveg, a kézvédő és a védőruházat használatára. Különösen fontos, hogy ívhegesztéskor a munkás és segítői a hő, az ultraibolya-sugárzás és a szikrázás ellen megfelelő védelmet nyújtó ruházatot és védőfelszerelést viseljenek. Az ártalmas fémgőzök és hegesztési gázok belégzése ellen csak akkor kell védőfelszerelést viselni, ha a munkahelyen nincs mód műszaki megoldásra. Helyi elszívó vagy általános szellőző rendszereket kell beállítani, hogy a mérgező gőzök, gázok vagy porok koncentrációja ne lépje túl a megengedett maximális értéket. Felkészülés a vészhelyzetekre A vezetésnek tisztában kell lennie azzal, hogy felléphetnek vészhelyzetek, és meg kell terveznie azok kockázatainak elhárítását. A hegesztéssel és forgácsolással járó munkahelyi kockázatok kezelésére írott kockázatkezelési programokat kell kidolgozni és alkalmazni. Különkülön programot kell készíteni tűzeset elhárítására, vészhelyzet esetére és tűzveszélyes munka engedélyezésére vonatkozóan. A tűzvédelmi programnak fel kell sorolnia azokat a helyszínen található üzemanyagforrásokat, amelyek tüzet okozhatnak, vagy annak elter-
jedését elősegíthetik, valamint azokat a helyszíni beépített rendszereket (például a rögzített tűzoltó berendezéseket és riasztórendszereket), amelyek a tűz keletkezésének és továbbterjedésének megakadályozására szolgálnak. A vészhelyzeti akciótervnek az a célja, hogy megkönynyítse és megszervezze a munkaadó és az alkalmazottak intézkedéseit munkahelyi vészhelyzetek alkalmával. Az Egyesült Államok Országos Tűzvédelmi Szövetsége (NFPA) tudományos alapokon és szakmai konszenzuson alapuló tűzelhárítási és tűzvédelmi előírásokat és szabványokat készített, amelyek áttekintik, milyen alapvető és rendkívüli elővigyázatossági intézkedéseket kell hozni az élet és a vagyon védelmében, hogy el lehessen kerülni a nem kezelt hegesztési és forgácsolási kockázatokból származó veszteségeket. A forgácsolási és hegesztési munkáért felelős dolgozónak a munka megkezdése előtt ellenőriznie kell a terület tűzbiztonságát. A felelősnek az elővigyázatossági rendszabályokat írásbeli engedélyben vagy azzal egyenértékű módon rögzítenie kell. Ezenkívül a szabvány előírása értelmében a felelős személynek ellenőriznie kell, hogy minden tűzvédelmi óvintézkedés megtörtént, tehát a hegesztő és a forgácsoló berendezés kifogástalanul működik, 12 m távolságon belül nem található gyúlékony anyag, az embereket, az épület falait és mennyezetét pedig megfelelően védik a hő, a szikrák, a salak stb. ellen. Hegesztési és forgácsolási munkák esetén tűzőr alkalmazása létfontosságú. Bár a hegesztő és a forgácsoló munkásnak van leginkább módja arra, hogy az általa használt berendezés irányításával elkerülje a tüzet vagy a sérülést, adódnak olyan helyzetek, amikor külső figyelő rendszer nélkül elkerülhetetlen lenne a tűz, a robbanás vagy a súlyos sérülés. Ilyen helyzetek akkor fordulhatnak elő, ha a hegesztő vagy a forgácsoló munkás nem tud arról, hogy a közelben gyúlékony szilárd, folyékony vagy légnemű anyag található, vagy nem tud azok gyúlékonyságáról; a levegőben gyúlékony gázok vagy gőzök robbanékony keveréke van jelen vagy fejlődhet ki; vagy abban a helyiségben, ahol a munkát végzik, a levegő oxigénnel dúsított. A forgácsoló és a hegesztő munkás óvintézkedéseit gyakran befolyásolja a vezetőknek a munka sürgős vagy gazdaságos elvégzésére vonatkozó igénye, vagy a vezetők mulasztása, amennyiben nem hangsúlyozzák eléggé, milyen kiterjedt és erős tűz keletkezhet a munkaterületen. Ezért a forgácsoló és a hegesztő berendezések biztonságos hasz-
nálatáért a hegesztő vagy forgácsoló munkás, közvetlen főnökük és a vállalatvezetés egyaránt felelős. Oktatás Mielőtt a dolgozókat tűzveszélyes munkák végzésére osztanák be, megfelelő oktatást kell tartani részükre. Ennek során meg kell tanítani, hogyan ismerhetik és mérhetik fel a veszélyeket, és hogyan tudják megelőzni, hogy a hegesztési és a forgácsolási munkafolyamatok során sérülést szenvedjenek. Az OSHA kiadványa tartalmazza az ilyen munkára kijelölt dolgozók számára kötelező oktatás követelményeit, amelyek az egyes érintett csoportok számára a következőkben foglalhatók össze: Vállalatvezetés A vállalatvezetésnek el kell ismernie felelősségét a tulajdona területén található hegesztő és forgácsoló berendezések biztonságos használatáért, és ragaszkodnia kell ahhoz, hogy a hegesztő és forgácsoló munkások, valamint a közvetlen termelésirányítók megfelelő oktatást kapjanak berendezéseik biztonságos működtetéséről és a munkafolyamat biztonságos elvégzéséről. Dolgozók Az oxigén- vagy gázüzemanyag-ellátást végző berendezésekkel, ezen belül a generátorokkal és az oxigén- vagy gázüzemanyag-elosztó csőrendszerekkel foglalkozó munkásokat munkaadóiknak ki kell képezniük erre a fontos munkára, mielőtt a feladatot rájuk bíznák. A berendezések kezelési és karbantartási szabályainak és utasításainak mindig kéznél kell lenniük. Összefoglalás A tűzveszélyes munkák sok munkahelyi kockázattal járhatnak, amelyek ha ezekre a munkaadó nem fordít figyelmet az alkalmazottaknak súlyos sérüléseket és/vagy foglalkozási betegséget, a munkaadónak pedig jelentős anyagi kárt okozhatnak. A hegesztési és forgácsolási munkákra vonatkozó munkabiztonsági program elkészítéséhez a mun-
kaadók segédeszközként használhatják az OSHA önkéntes munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi program kidolgozására szolgáló irányelveit. Összeállította: Szabó Ildikó Rhodes, L. H.; Rhodes, D. P.: Guidelines for developing a welding and cutting safety program.= Occupational Hazards, 67. k. 9. sz. 2005. p. 71 78. http://www.osha.gov/sltc/weldingcuttingbrazing/