A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc)

1 A számviteli törvény 2013. évi változásai, 2012-es üzleti év zárása (3x45 perc) 1. A számviteli törvény 2013. évi változásai - készpénzkorlátozás megszűntetése, ehhez kapcsolódóan a pénzkezelési szabályzat módosítása 2012. december 1-től a készpénz korlátozási szabályok hatályon kívül helyezésre kerültek, pénzkezelési szabályzatban továbbra is kell belső szabálynak lenni, hogy mennyi a napi záró készpénz állomány a pénzkezelési szabályzat év közben is módosítható Art készpénz korlátozási szabálya nem függ össze a számviteli törvény előírásával - árfolyamveszteség időbeli elhatárolásának új lehetősége devizás és deviza alapú forgóeszközhitel év végi átértékelési árfolyamvesztesége is saját döntés alapján elhatárolható = ha árfolyamnyereséggel nem ellentételezett = ha devizakészlettel nem fedezett céltartalék képzés kötelező (hitelfelvételtől eltelt időtartam/hitel teljes futamidő) lekötött tartalék képzése kötelező (elhatárolt veszteség és az erre képzett céltartalék különbözete összegében) - jelentős összegű hiba fogalmának változása mérlegfőösszeg 2%-a, de legalább 1 millió Ft 500 millió Ft-os felső korlát törölve - lényeges hiba fogalmának törlése, ehhez kapcsolódó közzétételi szabályok változása lényeges hiba fogalma hatályon kívül helyezve, ezért az ismételt közzététel megszűnt hitelezői tájékoztató csak jelentős hiba esetén van (a tárgyévi beszámolóban középső oszlopon kerül kimutatásra) - mikrogazdálkodói beszámoló készítés feltételei, az ide vonatkozó Korm. rendelet előírásai = bt, kkt, egyéni cég, kft, zrt választhatja, ha a mutatószámokat teljesíti megelőző két év átlagában három mutatóból kettő alatta van az alábbi határértékeknek mérlegfőösszeg: 100 millió Ft nettó árbevétel: 200 millió Ft foglalkoztatottak létszáma: 10 fő = kizáró ok: jogszabályi előíráson alapuló könyvvizsgálati kötelezettség = a választást sehova sem kell bejelenteni (így a NAV-nak sem) = csak 2013-tól választható ez a beszámoló típus = 2013-től nem lesz sajátos egyszerűsített éves beszámoló, helyette ez választható = a 398/2012-es Korm. rendelet szabályozza beszámoló készítés szabályait = lehet a Korm. rendelet szerinti számlatükörrel nyitni 2013-ban hátránya: ha nagyobb cégeket is könyvelnek, akkor két számlatükörrel kell dolgozni előnye: nem kell számlarendet készíteni ha saját számlatükröt használnak: számlarendet kötelező összeállítani A Korm. rendelet legfontosabb előírásai beszámoló: mérlegből, eredménykimutatásból áll, kieg. melléklet nincs = a mérlegen feltüntetendő szöveges adatok eltérő szabályok = csak nem jelentős összegű hiba van

2 = karbantartás, felújítás sajátos, nem minden esetben kell aktiválni = behajthatatlan követelés a bekerülési érték és a lejárt esedékesség alapján = értékpapírok eladási árában lévő kamatot nem kell kiemelni = az időbeli elhatárolásokat nem minden esetben kell alkalmazni az eszközök bekerülési értékének meghatározása sajátos az eszközök értékcsökkenése = 100eFt alatti egyösszegű leírás = a Tao.tv. szerint, leírási kulcs = terven felüli értékcsökkenés, ha az eltérés tartósan legalább 30 százalék (a visszaírásnál is) - az eszközök értékvesztése, ha az eltérés tartósan legalább 30 százalék (a visszaírásnál is) = követeléseknél a lejárt esedékesség függvényében a mérlegben szereplő eszközök és források értékelése = devizás tételeket a mérlegfordulónapra nem kell átértékelni = devizás tételeknél MNB árfolyam, csökkenés könyv szerinti árfolyamon = készleteknél vezetnek nyilvántartást vagy nem vezetnek főszabály szerint a beszerzési ár, illetve az eladási árból kalkulált érték alapján - bt., kkt. egyéni cég sajátosságai áttérés a mikrogazdálkodói beszámolóra = az áttérés üzleti év első napjával könyvelendők a rendező tételek - szellemi termék fogalmának változása = csak pontosító rendelkezések, tartamilag új előírás nincs - készlet fogalmának változása az egy éven belüli használatú eszközök a készletek (áruk) között kerülnek kimutatásra ha a használat miatt a piaci értékük alacsonyabb a könyv szerinti értéknél, akkor értékvesztést kell elszámolni - kényszertörlési eljáráshoz kapcsolódó számviteli feladatok = kényszertörlési eljárást megelőző nappal üzleti év zárul, ezért beszámoló készítési kötelezettség beáll = 30 napon belül bevallások elkészítése = a kényszertörlési eljárás időszaka egy üzleti év (ezen időszak alatt nem társasági adóalany) = ha az eljárás törléssel zárul, akkor üzleti év is zárul, beszámoló készítési kötelezettség = ha felszámolási eljárás indul, akkor a felszámolási eljárást megelőző nappal üzleti év zárul, beszámoló készítési kötelezettség, felszámolási eljárás szintén egy üzleti év - fejlesztési támogatások feloldásának új szabályai = a használati idő során történő ráaktiválást (felújítás, beruházás) figyelmen kívül kell hagyni a feloldásnál (megjegyzés: eddig is figyelmen kívül kellett volna hagyni) = a használati idő alatti ráaktiválás esetén a használati idő hosszabbítását is figyelmen kívül kell hagyni (nem javasolt 2012-re alkalmazni, mert az összemérés elve nem teljesül) = korábban használatba vett eszközöknél a feloldás az eredeti ütemszerv szerint mehet - elektronikus bizonylatok (2013-tól hatályos a szabály) fokozott elektronikus aláírás, időbélyegző használata hatályon kívül helyezve

3 - fizetési határidőhöz kapcsolódó engedmények elszámolásának változása korlát bekerülésével egyszerűbb lett az elszámolás a fizetendő ellenérték 3%-áig lehet az engedményt a pénzügyi műveletek között elszámolni az e fölötti mérték rendkívüli eredménybe kerül (elengedett követelés-kötelezettség) javasolt 2012-re alkalmazni - tartós fogalom pontosítása tartalmi változást nem jelent, mert eddig is kellett alkalmazni piaci érték csökkenése végleges (pl. a készletre értékesítési szerződést kötöttem mérlegkészítés időpontjáig a bekerülési értéknél alacsonyabb eladási áron, akkor a készletet le kellett értékelni) - mérleg szerinti eredmény meghatározásának pontosítása nem tartalmi változás, eddig is így kellett eljárni az eredménytartalékot eddig sem lehetett az adózott eredmény kinullázására felhasználni 2. A 2012. évi zárás kiemelt feladatai: - devizás tételek kötelező év végi átértékelése = milyen devizás és devizaalapú tételeket kell átértékelni részesedéseknél, ha a tulajdonolt társaság jegyzett tőkéje devizában meghatározott értékpapíroknál, ha a névérték devizában meghatározott követeléseknél, ha az devizában meghatározott, illetve devizaalapú követeléseknél, ha más összeget kell fizetni Ft-ban, mint a követelés Ft összege devizás követelések értékvesztése, értékelés sorrendje első: értékvesztés elszámolása devizában, a követelés könyv szerinti árfolyamán második: mérlegfordulónapi árfolyamra átértékelni (az értékvesztés főkönyvi számla is devizás tétel, ezért vonatkozik rá az átértékelés) pénzeszközök devizabetét számla valutapénztár időbeli elhatárolások jellemzően a mérlegfordulónapi árfolyamon kerülnek forintosításra, ezért már nem kell átértékelni ( pl. devizában járó, fizetendő kamatok) kötelezettségek ha az devizában meghatározott, illetve devizaalapú kötelezettségeknél, ha más összeget kell fizetni Ft-ban, mint a kötelezettség Ft összege (pl. devizaalapú pénzügyi lízingtartozás, deviza alapú hitelek) = átértékelés módszere egyedi értékelés számlánként összevont értékelése a követeléseknek, kötelezettségeknek nem fogadható el = év végi árfolyamveszteség elhatárolásának lehetősége milyen esetekben lehetséges beruházási hitelnél, pénzügyi lízingtartozásnál, forgóeszközhitelnél elhatárolható ha árfolyamnyereséggel nem ellentételezett ha devizakészlettel nem fedezett a döntés a tartozás teljes futamidejére vonatkozik elhatárolás esetén kötelező a céltartalék képzése céltartalék arányszáma beruházási hitelnél (pénzügyi lízingnél): beruházás aktivásától eltelt időtartam/hitel

4 teljes futamidő (vagy a tárgyi eszköz élettartama, ha az rövidebb a hitel futamidejénél) ez új szabály forgóeszközhitelnél: hitelfelvételtől eltelt időtartam/hitel teljes futamidő lekötött tartalék képzése eredménytartalékból kötelező elhatárolt veszteség és képzett céltartalék különbsége 2011-ben is meglévő beruházási hitelnél, pénzügyi lízingtartozásnál 2012-ben az átértékelés eredménye nyereség lesz 2012-ben a 2011-ben elhatárolt veszteségből az év végi átértékelési nyereségre is fel kell oldani a veszteségből a hitel konvertálása nem minősül visszafizetésnek, ezért az elhatárolást nem kell feloldani - követelések értékelésének szabályai = behajthatatlan követelés feltételei és bizonylatai, bizonylatoknak mérlegkészítés időpontjáig kell rendelkezésre állni felszámolói nyilatkozat a meg nem térülő követelés mértékéről végrehajtó nyilatkozata a meg nem térülő követelés mértékéről egyezségi megállapodás (csőd-, felszámolási- és adósságrendezési eljárásnál) felszámolási eljárás befejezésénél a vagyonfelosztási javaslat alapján meg nem térülő követelés számviteli politika alapján(a követelést nem lehet eredményesen érvényesíteni) adós nem lelhető fel (postai értesítés címzett ismeretlen + cégjegyzék adata és/vagy lakcím nyilvántartó adata) bírósági úton nem érvényesíthető a követelés (bíróság elutasító dokumentuma) elévült (Ptk. szabályok alapján) = értékvesztés képzésének számviteli szabályai adóst kell minősíteni, nem a kimenő számlákat, ezért egy adósnak egy minősítése lehet, függetlenül, hogy milyen számlái vannak a fizetési lejárat önmagában nem minősítési ismérv (pl. ha van fedezete a követelésnek, de éven túli késedelmű, akkor nem lehet rá értékvesztést elszámolni) értékvesztés visszaírása csak akkor, ha az adós fizetett, vagy egyéb más módon (pl. beszámítás) rendezték a követelést - tárgyi eszközök értékelésének szabályai nem használt tárgyi eszközök minősítése tartósan (egy éven túl) nem használt tárgyi eszközöket át kell sorolni forgóeszközök közé (készletbe), minden tárgyi eszközre vonatkozik a szabály piaci értéken kell átsorolni, ezért átsorolás megelőzően szükségessé válhat terven felüli értékcsökkenés elszámolása átsorolás készletbe: anyag, ha szétbontással kerül hasznosításra áru, ha értékesítés a várható hasznosítási irány terv szerinti értékcsökkenés megváltoztatásának lehetősége használati körülmény változás esetén van csak rá lehetőség (pl. két műszak helyett egy műszakban használják) - elengedett kötelezettségekkel kapcsolatos számviteli kérdések, kiemelve az osztalék kötelezettség rendezés egyéb lehetőségeit rendkívüli bevételként kell elszámolni, de ha eszközhöz kapcsolódik, akkor időbeli elhatárolás alá kell vonni (legfeljebb az eszköz könyv szerinti értékében)

5 feloldás: az eszköz bekerülési értékének költségkénti, ráfordításkénti elszámolásakor osztalék kötelezettség elengedése is rendkívüli bevétel (nem elhatárolható) osztaléktartozás elengedését ezért csak ott célszerű, ahol jogi személy a tulajdonos = egyéb rendezési lehetőség (pl. tőkeemelés problémája) - vevőnek adott utólagos engedmények számviteli elszámolása = forgalmi engedmények helyesbítő számlával (eredeti teljesítési időpontra kell elszámolni mind a két félnél) árbevétel csökkentő (iparűzési adóalapot csökkent így) költséget vagy eszköz bekerülési értéket csökkent nincs helyesbítő számla szerződés alapján történik az elszámolás mérlegkészítés időpontjáig ki kell számolni a tárgyévi forgalom alapján, ha nincs meg az adat, akkor önrevízió nem pénzügyi rendezéshez kötött egyéb bevétel, egyéb ráfordítás = fizetési határidőhöz kapcsolódó helyesbítő számlával az előbbi pontban leírtak szerint nincs helyesbítő számla késedelmi kamat mértéke limitálja az elszámolást vagy az új előírás (3%) alapján történik az elszámolás késedelmi kamat vagy a 3% mértékéig pénzügyi műveletek egyéb bevétele/pénzügyi műveletek egyéb ráfordítása késedelmi kamat mértéke vagy 3% felett (elengedett követelés/kötelezettség) rendkívüli bevétel/rendkívüli ráfordítás - kapott támogatások elszámolása (fejlesztésre vagy költség-ráfordításra kapott támogatások, támogatási előlegek kezelése) = támogatási előleg kötelezettség, mindaddig míg el nem számolnak az előleggel (az elszámolásnak mérlegkészítés időpontjáig kell megtörténnie, ahhoz, hogy bevételként megjelenjen) = fejlesztésre kapott támogatások mérlegfordulónapig be kell folynia, hogy a tárgyévi mérlegben szerepeljen tőketartalékba csak jogszabályi előírás alapján kerülhet támogatás (szakképzési alapból, mezőgazdasági támogatás) tőketartalékos támogatásoknál lekötött tartalék képzése is lehet rendkívüli bevételbe elszámolt támogatás elhatárolásánál tekintettel kell lenni arra, hogy a tárgyévben aktivált eszközök értékcsökkenési leírását az aktiválás időpontjától már ellentételezni kell = költség-ráfordításra kapott támogatások jogszabály alapján mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatásokat kell elszámolni (ha azok tárgyévre, vagy a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkoznak) ha a költség a tárgyévben, vagy az azt megelőző években még nem merült fel, akkor a támogatást időbelileg el kell határolni pályázatos támogatások mérlegkészítés időpontjáig befolyt támogatásokat lehet bevételként elszámolni jellemzően utófinanszírozásúak ezért a költség hamarább felmerül, mint ahogy a támogatás befolyik

6 tárgyében felmerült költséget nem lehet elhatárolni azért, mert a támogatás a tárgyévben nem folyt be ha a bevételt a tárgyévre el kell számolni, viszont a költség még nem merült fel, akkor a bevételt időbelileg el kell határolni (ez viszont az utófinanszírozás miatt nem jellemző) - saját tőkerendezés lehetőségei (pótbefizetés, tőkeemelés, tőkeleszállítás stb.), figyelembe véve a Gt. 2012. évi módosítását - a számvitelben elszámolt év végi árfolyamveszteség miatt 2011-2012. évi beszámolóban a saját tőkét az év végi átértékelési árfolyamveszteség nélkül kell számítani 2014. május 31-ig hatályos az átmeneti szabály 2013. évi beszámolóra nem vonatkozik a szabály! - közbenső mérleggel mit és hogyan lehet dokumentálni lassú, folyamatos tőkevesztés (2 egymást követő üzleti év tőkevesztése) második év beszámolója elfogadását követően 3 hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapi közbenső mérlegben a saját tőke helyreállt nem kell tulajdonosi intézkedést hozni hirtelen tőkevesztés (kft 50%, rt 1/3) egy hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapi közbenső mérlegben a saját tőke helyreállt nem kell tulajdonosi intézkedést hozni - 2012. évi költségelszámolások ellenőrzése = nyílt végű pénzügyi lízingek elszámolási kérdései (mikor bérlet, mikor lízing) ha a bérleti szerződés lehetőséget ad arra, hogy a futamidő végén a bérlő megszerezze a tulajdonjogot, vagy elővásárlási jogot biztosít a bérlő által kijelölt harmadik személy részére (függetlenül, hogy ez ellenérték ellenében teljesül-e), akkor a szerződés pénzügyi lízingszerződésnek minősül, annak ellenére, hogy az Áfa tv. szolgáltatásnyújtásként és bérletként kezeli ( nyílt végű pénzügyi lízing) bérlet csak akkor lehet, ha az előbbi feltételeket a bérleti szerződés nem tartalmazza pénzügyi lízing elszámolása a bérlet tárgyát aktiválni kell tárgyi eszközként a bérbevevőnél az aktiválás bizonylata a lízingbe adó által kiállított számla, a szerződés önmagában nem elegendő a havi bérleti díjból, ami a lízingdíj, a tőke összegét kötelezettség csökkentő tételként elszámolni, az nem igénybe vett szolgáltatás. ha a szerződő felek külön nevesítik a kamatot a szerződésben, akkor azt fizetéskor kamatráfordításként kell elszámolni a számla áfa része, ha levonásba helyezik előzetesen felszámított általános forgalmi a dóként, ha nem helyezik levonásba, akkor egyéb ráfordításként kerül elszámolásra. a tárgyi eszköz után mind számviteli, mind társasági adó szempontból értékcsökkenési leírást kell elszámolni a futamidő végén a bérlő is, illetve erre irányuló megállapodás alapján az általa kijelölt harmadik fél is megszerezheti az eszköz tulajdonjogát (ellenérték fejében vagy ingyenesen)

7 ellenérték fejében történik a tulajdonszerzés, akkor a bérbeadó ezt az összeget leszámlázza, és a bérbevevő ráaktiválja a tárgyi eszközre ha a a bérbevevő harmadik felet jelöl ki, akkor az eszköz tulajdonjogát a harmadik fél szerzi meg (a lízing cégnek piaci értéken kell visszavennie az eszközt) a birtokbaadáskor leszámlázott összeg tekintetében a futamidő végén helyesbítő számla kerül kiállításra a lízingcég által, amelyet a bérlőnél a tárgyi eszköz bruttó értékét csökkentő tételként kell elszámolni ez után a korrigált bruttó érték, illetve az értékcsökkenési számla összevezetésre kerül, kettő számla összege nem egyezik meg, ezért ha tartozik egyenlege lesz, terven felüli értékcsökkenésként vagy, ha követel egyenlege lesz, akkor terv szerinti értékcsökkenés korrekcióként kerül elszámolásra = szociális hozzájárulási adó és a kapcsolódó adókedvezmények elszámolása fizetendő összeg bérjárulék, így költségként az önköltség eleme is lehet adókedvezmény miatt esetleg utólag visszajáró összeg egyéb bevétel = közüzemi díjak elszámolása, figyelembe véve a számviteli törvény 2012. évi változását gáz, villanyszámlán lévő minden tétel anyagköltségbe kerül elszámolásra (akár szolgáltatótól, akár kereskedőtől történik a beszerzés) vízszámla szintén anyagköltség csatornadíj viszont igénybe vett szolgáltatás = szakképzési hozzájárulás elszámolása 2012-ben az új jogszabályi előírások alapján havi előleg bevallásokat nem lehet eredményhatásként elszámolni éves kötelezettség kerül eredményhatásként elszámolásra ha befizető, akkor bérjárulék ha visszaigénylő, akkor egyéb bevétel 3. Új adónemekkel (kisadózói vállalkozások tételes adója és a kisvállalati adó) kapcsolatos zárási és nyitási számviteli feladatok - evából visszatérő adóalanyok számviteli feladatai = bevételi nyilvántartás vezetése esetén ha tételes adót választ bevételi nyilvántartást vezet ez az adóalany, nincs a számviteli törvény hatálya alatt semmilyen áttérési és adózási feladat nincs ha kisvállalati adót választ kettős könyvvitelt vezet az adóalany a számviteli törvény hatálya alá visszakerül nyitómérleget kell készíteni könyvvizsgálati kötelezettsége van nincs határideje az elkészítésnek, azonban az előleg fizetése ezt befolyásolhatja nem kell letétbe helyezni, közzétenni a nyitómérlegben az eredménytartalékot meg kell bontani evás és nem evás eredménytartalékra nem evás eredménytartalék akkor van, ha az evába belépéskor tárgyi eszköz értékkel csökkentette az osztalékadót kiváltó adó alapját evás eredménytartalék adózott befektetésnek minősül = kettős könyvvitel vezetése esetén ha tételes adót választ bevételi nyilvántartást vezet ez az adóalany

8 kikerül a számviteli törvény hatálya alól osztalékadót kiváltó adót kell fizetni Eva. tv. 18. (8) bekezdése ha kisvállalati adót választ kettős könyvvitelt vezet az adóalany semmilyen áttérési és adózási feladat nincs - társasági adóalanyok számviteli feladatai = kisadózói vállalkozások tételes adóját választók esetén bevételi nyilvántartást vezet ez az adóalany, nincs a számviteli törvény hatálya alatt az osztalékadót kiváltó adó adóalapját a KATA törvény 26. (2) bekezdése szerint kell megállapítani eredménytartalék+ saját döntés alapján lekötött tartalék+mérleg szerinti eredmény+ jóváhagyott osztalék-tárgyi eszközök (nem apportból kapott) kivétel, ha megelőző években evás is volt bevételi nyilvántartásnál: Eva tv. 18. (10)-(11) bekezdése kettős könyvvitelnél: Eva. tv. 18. (8) bekezdése = kisvállalati adó választása esetén kettős könyvvitelt vezet az adóalany semmilyen áttérési és adózási feladat nincs 4. Konzultáció