Mária országa c. 2004 október 24.én vasárnap 16 órakor emlékezünk az 1956-os eseményekre a Magyar Házban, Lövåsvägen 12, T-bana Stora Mossen.

A STOCKHOLMI MAGYAR HÁZ HÍRADÓJA Kiadja a Magyar Ház Közösség XXVI. évfolyam, 98 szám, 2004 szeptember Lövåsvägen 12, 167 33 Bromma ISSN 1100 59 39 PG: 64 00 04 8 Szerkesztőség: Kalocsi Margit, Felelős kiadó: Kalocsi Margit Kalocsi Gyöngyi MEGHÍVÓ 2004 október 24.én vasárnap 16 órakor emlékezünk az 1956-os eseményekre a Magyar Házban, Lövåsvägen 12, T-bana Stora Mossen. Ünnepi előadó M. KISS SÁNDOR Történész, a Budapesti Pázmány Péter Egyetem rektora. Könyvet is írt 1956-ról. Az ünnepély második részében Mária országa c. KALOCSAI ANDREA és BARTÓK LÁSZLÓ előadó művészek Ady Endre, Kányádi Sándor, Márai Sándor, Wass Albert, Sík Sándor és még sok más neves író műveiből adnak elő. Kiállítás Külön meghívót nem küldünk ki. Ezért kérjük, hogy már most jegyezzék fel naptárukba ezt a napot! SZENT ISTVÁN ÜNNEPÉLY A MAGYAR HÁZBAN Augusztus 20-án emlékeztünk az első magyar keresztély királyunkra, Szent Istvánra. Az ünnepi beszédet Veress Zoltán, író, tartotta. A beszédét, amit ezúton is köszönünk, rövidítve az alábbiakban közlünk. NYOMÁBA LÉPNI Kedves barátaim! Sorstársaim az útlevélhez, állampolgársághoz, szülőhelyhez, lakhelyhez, származáshoz, vallás-hoz nem kötött magyarságban, akik Szent István napjának, a Magyar Köztársaság több mint egy évtizede hivatalos nemzeti ünnepének tiszteletére gyűltetek össze itt, a stockholmi Magyar Házban! ( ) Ahhoz, hogy egészében átlássuk Szent István napjának jelentőségét és átérezzük megünneplésének lelki szükségét, mindenekelőtt az ő évezredes léptékű történelmi szerepét kell értenünk. Erről nem tudok ötödszörre újat mondani nektek, nem tudtam már másodszorra sem; a tények változhatatlanok, s a közben eltelt évek folyamán csak megfogalmazásuk módja, értelmezésük bizonyos hangsúlyai változtak. Hadd ismételjem el tehát a tényeket az ismétlés végül is a tudás anyja. 1

a fiatal iszlám erőszakos terjeszkedése, keletről a népvándorlás nyomása szorongatta és amikor mi magyarok is megjelentünk az ismert történelem színpadán, előbb mint Európa ellenségei, majd nagyon hamar mint szöve ségesei, barátai, szervessé vált részei, vallása követői, kultúrája magunkba olvasztói, s nem utolsó sorban mint védőpajzsa. Azt a folyamatot, amit ma Európához való csatlakozásunknak neveznek a politikusok, Szent István egy évezreddel ezelőtt megindította és harminchat éves uralkodása alatt sikerrel befejezte. Ami a mai európai integrálódáshoz és egyáltalában: a világhoz való viszonyulásunkat mégis hasonlóvá teszi a Szent István korabelihez, az az, hogy újra gyökeres életformaváltásra kényszerülünk. Feloldódik egész politikai-földrajzi és nyelvi-kulturális koordináták között való létünk, gondolkodásunk, értelmét veszti a nagy világon e kívül nincsen számodra hely költői kijelentés; eddig egy nagy vagy több kisebb halastóban éltünk, most beúszunk a népek óceánjába és a tét újra közösségként való megmaradásunk. A helyzet és a tét azonossága mellett azonban három igen lényeges különbség vehető észre. Egyik az, hogy a nomád magyarság letelepítése, gyepűk, azaz országhatárok közé zárása, templomok, várak, városok építésére való kötelezése, földművelésre való szoktatása nem találkozott lelkes népakarattal; ellenkezőleg, heves ellenérzéssel találkozott. Ugyanez vonatkozik a kereszténység felvételére. István vaskeze, német zsoldosainak kardja és lándzsája, olasz papjainak furfangja kellett a véghezvitelhez; egy kényszerhelyzet, amely nem adott választási lehetőséget. De biztosította a túlélést. A mai életformaaz alábbi ajánlatokkal várja szeretettel kedves utasait; Repülőjáratok Stockholm-Budapest 1.950:-SEK-től Koppenhága-Budapest 1.725:-SEK-től Göteborg-Budapest 2.170:-SEK-től (Az árak nem tartalmazzak a reptéri illeteket.) ------------------------------------------------------------------------------------------------- IGMAN RESOR AB Holländargatan 9A, SE-111 36 Stockholm Tel: 08-219957, 08-219992, 031-182550, 040-239670, 0372-10213 Fax: +46(0)8 223217 Vajkot, a honfoglalók magyari törzse utolsó fejedelmének fiát, aki a keresztségben a Stephanus nevet kapta magyarul Istefánnak, később Istvánnak mondták, arra szemelte ki a sors vagy a gondviselés, hogy évszázadok óta kóborló, különféle szövetségekben zsoldért vagy zsákmányért harcoló népét letelepítse a száz évvel előtte elfoglalt, de meg nem lakott és meg nem művelt földön; hogy a földet országgá szervezze, az országot otthonná és hazává tegye a nomád kalandozók számára, a hét törzset és a hozzájuk csatlakozottakat nemzetté kovácsolja. Ez alapvető szemlélet- és életformaváltást követelt meg népétől, amelynek végső célját nagyon kevesen értették meg, s amely ellen nagyon sokan lázongtak de amely nélkül nem lett volna sem Magyarország, nem maradt volna sem magyar nép a világon. Ezer év távolságában is elakad az ember lélegzete annak az elszántságnak, annak a kegyetlen szerelemnek, annak a már-már szörnyeteg erkölcsi erőnek az éreztén, amivel Istvánnak rá kellett kényszerítenie zabolátlan, szabad, pogány népére a gyökeresen új életformát s azt a világnézetet, amely az új életformának szellemi láthatárt és transzcendens célt kölcsönzött: a kereszténységet. Ezer év óta számos súlyos megpróbáltatás szakadt a magyarokra, de eddig még egyik sem vetette fel a legnagyobb, a tatárjárás sem, a leghoszszabb, a török hódoltság sem, a legmélyebbre ható, az egyén tudatába és lelkébe is belegázoló kommunizmus és szovjet megszállás sem a lét és nemlét kérdését az egész nemzet viszonylatában. Eddig nem vetette fel, mondom. Mert most felveti és nekünk szegzi a kérdést a körülöttünk és felettünk átalakuló világ, már nem csapás, hanem csábítás és kísértés formájában. Szent E-mail: igman@mail.nu www igmanresor se István korában egy hajszálon múlott a megmaradásunk, néhány csata megnyerésén vagy elvesztésén és ő, István, megnyerte ezeket a csatákat a saját népével, véreivel, rokonaival szemben, megfizetett idegen segítséggel, azért, hogy aztán kézen fogva átvezethesse őáltala legyőzött véreit, rokonait, nemzetét a jövőbe. Stratégiája, áldozata, ha úgy tetszik, bűne és bűnhődése ezer évre biztosította megmaradásunkat Európában, európai népként. Utána ezer éven át csak megvédeni, megtartani, esetleg itt-ott javítgatni kellett nagyszerű alkotását, és ha valami elveszett belőle, lehetőleg visszaszerezni. Ilyen, a maguk rendjén szintén nagyszerű, az elveszett szabadság hősies visszaszerzésére irányult kísérleteinket idézi két másik ünnepünk, 1848. március 15-ének és 1956. október 23-ának emléknapja. De nem nehéz belátni, hogy mai ünnepünk más nagyságrend. Nem egyegy naphoz vagy eseményhez, nem egyegy aktuális célhoz vagy mozgalomhoz kötődik, hanem egy nemzet beláthatatlanul hosszú távú sorsához. Ez teszi rendkívül időszerűvé is méltó megünneplését. És amikor azt mondom: méltó, nem arra gondolok, hogy hány színes rakétát kellene Budapesten a Duna fölött elpukkasztanunk vagy itt Stockholmban mekkora kokárdát kellene kitűznünk a mellünkre augusztus 20-án. Arra gondolok, hogy fel kellene ismernünk a Szent István korabeli s a mai világhelyzet különböző díszletek és látványok közepette jelentkező lényegbeli azonosságát: azt, hogy Európának megint valamilyen szellemi-kulturális és szervezeti egységbe kell tömörülnie, ha meg akarja őrizni identitását és sajátos értékeit. Márpedig ezt akarja, ugyanúgy, mint a kora középkorban, amikor nyugatról 3

váltás kényelmes: szinte korlátlan egyéni szabadságot kínál, régi álmok megvalósulásának új álmával csalogat; a hagyományos kötődések oldását kívánatossá teszi az egyén, a család számára. Ezért ez önkéntesen, ellenállás nélkül megy végbe. De egyáltalán nem biztosítja a közösségi túlélést; ezt mi, volt emigránsok, régóta tudjuk. Másik az, hogy viszont az előbb említett csábítás és kísértés nemcsak ránk vonatkozik, hanem minden nyelv-közösségre, saját kultúrát ápoló nép-csoportra, saját identitáshoz ragaszkodó nemzetre. Az a nagyobb, nemzetek fölötti közösség, amely nem adja meg a benne nemzetként való megmaradás lehetőségét az őt alkotó közösségeknek, rövid életre van ítélve: a nemzetek centrifugális ereje szétbomlasztja. És fordítva: amely megadja (gondoljatok például Svájcra), az sokkal életképesebb. Mert a lelke mélyén senki sem igazán nemzetietlen, legkevésbé az, aki politikai inkorrektségnek tartja a nemzet jelentőségének hangsúlyozását; ez csupán akkor inkorrektség a szemében, amikor mások teszik. Amúgy egyébként neki is van egy nagyobb közössége, amelyhez ragaszkodik, amelynek bántása hírére a keze ökölbe szorul, amelynek sportolóit örömmel látja az olimpiai játékok dobogóján. És ez így jól van, s egyszer rá kell jönnie mindenkinek, hogy a nemzeti közösségek természetes létezésének az a legfőbb biztosítéka, ha minden ilyen közösség féltőn óvja és elszántan megvédi nemcsak a maga, hanem az összes többi jogát is a fennmaradáshoz. S végül a harmadik az, hogy ma hiába várnánk egy új Szent Istvánt. Ha születnék is ilyen elkötelezettségű, ilyen energiájú, ilyen elméjű és ilyen akaratú ember, semmilyen körülmények között nem juthatna akkora hatalomhoz, hogy még egyszer megmentsen minket egy újabb ezer évre akkor is, ha ehhez bennünk magunkban nincs elég szándék és áldozatkészség. Tavalyelőtti, negyedik ünnepi szolgálatomkor azt mondtam: tizenöt millió Szent Istvánra volna szükségünk ahhoz, hogy fenntartás nélküli bizakodással nézhessünk egy újabb évezred elé. De ennek a realitása alig elképzelhető. Talán csak az képzelhető el, hogy egy-egy ilyen augusztus 20-a, egyegy ilyen kisközösségben megünnepelt Szent István napja hagy bennünk valamennyi igyekeze-tet az ő nyomába lépésre. LAPZÁRTA november 15 Veress Zoltán Cikkeket a Magyar Ház Híradójába az anka_6610@tele2.se drótpostacímre kérjük. A BAGÓVÁR TÖRTÉNETE Mindenki tudja, hogy Kalocsi Gitta elsajátította az oktatás tudományát és azt hivatásszerűen gyakorolja azon szülők örömére, akiknek gyermekeit nevelgeti. Figyelemmel kísértem Gittának a dohányzás elleni küzdelmét egy teljes éven át. Ezért bizonyítást nyer számomra az az állítás, hogy a jó tanár, az mindig tanár, ugyan a jóra való nevelése bizonyos korlátok közé szorította az ellenünk vívott harcát, de azért esetről estere csendes szóval, vagy talán csak egy sokat mondó tekintettel tudatta velünk a rosszalását. Az első időben harcának kezdetén aggódását fejezte ki és ezzel az egészségünk védelmére kelt. Később megfűszerezte ezt azzal, hogy egy alkalommal - csak úgy spontán, felkiáltott a mosogatógép előtt: Láttátok tegnap a tévét? Mutattak egy képet arról, hogy hogyan néz ki egy dohányzó tüdeje! Szörnyű volt látni! A hatás elmaradt, mert hát ezzel nem mondott semmi újat. Jó ötlete támadt akkor, amikor az allergiásokra és a kisgyermekekre hivatkozott. Ezzel az értelmünk helyett a szívünket célozták meg harcos nyilai. Kicsit megtorpantunk, de eszünkbe jutott az agyonhangoztatott és kissé elcsépelt, de mindenkor hatásos érv az emberi jogokra való hivatkozás. A gondolatot tett követte és ripsz-ropsz felkerült a faliújságra egy mérsékelt hangú követelés egy kuckóért, ahol kedvünkre pöfékelhetünk. (A ludas ebben én voltam a többi cigiző ártatlan!) A tiszta tüdejűek tábora ellentámadásba lendült és aláírásokat gyüjtőtt, ami szintén ott árváskodott a faliújságon heteken át. Ezekután mintha elcsendesült volna minden beállt a fegyverszünet, de csak látszólag, mivel egyik napról a másikra eltűnt minden hamutartó. Bezzeg a dugóhúzók megmaradtak! A cigarettázók képletesen a sarokba szorultak és megpróbálták szenvedélyüket suttyomban gyakorolni. Jómagam sohasem úsztam meg a tettenérés kínosságát, mert mintha az Isten Gittát egy érzékkel többel áldotta volna meg, mindig akkor toppant be a házba, amikor éppen az ujjaim között tartottam a bűnjelet. Ilyen alkalmakkor nem segített volna rajtam az sem, ha lenyelem a parázsló cigarettát, mivel a két csukott ajtó dacára Gitta már a parkolóban megérezte a füst szagát. Meggyőződésém az, hogy ilyen esetek után elővette régi tankönyveit és újra tanulmányozta azokat a fejezeteket, amelyek tanácsai alkalmazhatóak a makacs növendékek átnevelésére. Péntek esték látogatói csekélységemmel együtt ugyan súrolják a második gyerekkor határát, de mégis csak érett emberek. Ezért nem találta ildomosnak a Skolverket bölcsességeit velünk szemben alkalmazni. Aki Gittát ismeri, az tapasztalatból tudja, hogy problémák laburintusából ha kellett komprommisszumok árán is, de mindig megtalálta a célhoz vezető kiútat. Mit tegyek? - töprengett magában 4 vacsorafőzés közben Bármelyik ujjamat harapom meg, egyformán fáj mindegyik. Mákosgubát készített és éppenakkor, amikor a felaprított kiflikre rá külön akarta önteni a forró tejet, megszületett benne a BAGÓVÁR felépítésének gondolata. Május 7-én és 8-án kilenced magával összebarkácsolta a pöfékelők fellegvárát a ház udvarán. Szinte sajnálatos, hogy ezzel a salamoni ítélttel megszűnnek majd a kedves él nélküli civódások, de örülünk annak, hogy a kecske jóllakott és mégis megmaradt a káposzta. Velem gyűlik meg a baja annak, aki a jövőben holmi faliújsággal próbálja rontani a Magyar Ház tiszta levegőjét! Köszönjük, Gitta, azt is, hogy a Bagóvárral megemelted a dohányzók státusát, mivel rajtunk kívül nincsenek mások, akik egy különbejáratú saját ingatlannal rendelkeznek a Magyar Ház udvarán! a Bagóváriak nevében, Ondrusek Júlia MAGYAR HAZ KÖZÖSSÉG Óvoda a Magyar Házban Amint azt a májusi Híradóban már jeleztük, egy közeli óvoda működik ideiglenesen a Magyar Házban. A szerződes szerint hétköznapokon reggel 7 órától este 6-ig használják a földszinti helyiségeket. Minden nap kitakarítanak maguk után. A megeggyezés szerint a tánctermet pénteken délután kiűrítik, hogy a mi hétvégi rendezvényeinket ne zavarják. Nagyon igyekeznek, de ennek ellenére biztosan lesznek súrlódások, amit reményeink szerint mind a két fél jóindultával el lehet simítani. Január végén remélik, hogy a helyiségeik rendben lesznek és vissza költözhetnek a megszokott házukba. Ezért kérjük kedves tagtársainkat, hogy a Házba ne látogassanak és ne telefonáljanak a fennt említett időpontokban. Dohányosoknak Végre elértük azt, hogy nem kell szívnunk a Magyar Házban a füstöt ha nem akarjuk! A dohányzás az egész házban tilos! Kérjük ezért a kedves dohányosokat, hogy csak a kijelölt helyeken dohányozzanak, illetve a főbejárat lépcsőjén, vagy a Bagóvár teraszán. Rossz idő esetén a Bagóvárban....ÉS használják a hamutárcákat!! Nagyon nehéz és nem kellemes feladat a kavicsok közül összeszedni a sokszor félig elázott csikkeket! Azt is kérjük, hogy takarítsák ki a hamutartókat. Köszönettel! Tündék, Anikók, Valik, Gyöngyik, cserkészszülők, cserkészek, ovis gyerekek szülei és még nagyon sok-sok tagtárs nevében, Gitta. Tagdíj Postaszámlaszámunk 64 00 04-8 Föreningen Ungerska Huset. A szelvényen kérjük közöljék a háztartásban élő gyermekek születési évét. Fontos adat, mivel az állami támogatásnál minden családtag számít. Kérjük a befizetőlapon mindig feltüntetni, hogy a befizetés melyik évre szól. Szoba- és teremkiadás

A terem- és szobakiadásért továbbra is Mihály Ferenc felel. Feri hétköznap 17.00 és 21.00 óra között a 08-26 77 34-es telefonszámon hívható. Könyvtár A Magyar Ház könyvtára minden péntek este látogatható. Nagyon sok értékes könyv áll az olvasók rendelkezésére! 30 éves a SMOSz! Október 9.én ünnepeljük e nagy eseményt. A gálaműsort a Sveaplan-i Socialhögskolan csarnokában tartjuk, amire mindenkit szeretettel vár a rendezőség. Kalocsi Gitta, elnök L.T.B.T. ÁRVÁKAT TÁMOGATÓ EGYESÜLET Megint elmúlt az évi szabadság és szokásunkhoz híven szeretnénk beszámolni a meglátogatott árváink helyzetéről. Mindegyik gyermek, akit támogatunk, elvégezte a 2003/04-es tanévet, ki ilyen, ki olyan eredménnyel. A lényeg, hogy egyikük sem lett ismétlő. Talán Rölcsi Tündikével kezdeném Kárpátaljáról akinek sajnos még egy műtéten át kell esnie, mert a lábfeje még nem hajlik jól. Támogatásunknak köszönhetően saját lábán jár - ha lassan is - és kezdett beszélni, hála a logopédus kitartó munkájának. Ha tudjuk továbbra is támogatni, akkor az elkövetkezőkben elkezdi a tanulást. Persze a tanító járna haza hozzá, ami költségbe kerül. Ezenkívül még szüksége van a gyógy-tornára is. Nagyon hálásak az egyesület iránt és mindenkinek különkülön köszönik az önzetlen segítséget. Meglátogattuk Kovács Ferikét, aki most utolsóéves a szakiskolába (szakács). Felettesei, tanárai nagyon meg vannak elégedve mind jellemével, mind tanul-mányi eredményével, olyannyira, hogy állast ajánlottak fel neki, ha végez. Saját szavait idézve: Feri bácsi, én csak igyekezettel és becsületes helytállással tudom megköszönni a segítségüket. Maros Katalin elégezte a könyvelői szakképesítését és ilyen minőségben kapott állást Csíkszeredában. Ő is nagyon hálás és ezt szeretné kifejezni mindenkinek köszönetét a segítségnyújtásért, tervei szerint, miután életét egy kicsit rendezi (lakás, család), szeretne bekapcsolódni munkánkba. Szerintem az ilyen és ehhez hasonlatos gondolatok adnak értelmet és bátorítást a további munkánk folytatásához. A Csibészeknél is meglátogattam a gyerekeket. Nehéz volt találkoznom velük, mert különböző táborokban voltak. Jó volt látni a sok reményteljes, egészséges arcot. Beszélgetésünk során Gergely István atya (Tiszti ) elmondta a gyermekek terveit a jövővel kapcsolatosan. Meglepett, hogy milyen tisztán és logikusan tervezik életüket nem feledve el azokat, akik segítségével ezeket a terveket meg is valósíthatják. Ha a sok jókivánságot és hálaszót ide le kellene írnom, akkor bizony nem lenne könnyű dolgom. Mindenkinek köszönik a támogatást és a Jó Istentől kérik, hogy mindenkinek fizesse meg a segítséget. Déván úgy is meg kellett volna állnunk, ha nem is akartuk volna: a főút közepén egy 40/80-as gödör tátongott. Se figyelmeztető, se háromszög, semmi, ami felhívta volna a figyelmet a veszélyre. Aki járt ott, az a helyi világításról is kaphatott egy kis fogalmat, na száz szónak is az a vége, hogy mi megkaptuk azt a gödröt. Szerencsére nem voltunk messze az otthontól és így itt töltöttük az éjszakát. Csaba testvérrel nem tudtam találkozni, mert épp tanévkezdési ügyek intézésében fáradozott Bukarestben. A gyerekek jól vannak, puszilnak mindenkit és köszönik a segítséget. Saját véleményem szerint az intézet sokat változott pozitív értelemben: vannak csempézett fürdőszobák, vendégszobák, a konyha is most szép - még sokat kell dolgozni, de jó irányba haladnak, most már az otthon környezete is barátságosabb. Nagyon észre lehet venni a segítségek észszerű felhasználását. Szentegyházán meglátogattuk a Simó testvéreket. Sajnos keveset tudtunk beszélgetni mert a gyermekkórus másnap indult délmagyarországi turnéra Haáz Sándor vezetésével. Olyan volt az egész kultúrotthon, mint egy felbolydult méhkas. Mária most egy óvónői képzőbe iratkozott, amit szeretne elvégezni a mi támo-gatásunkkal. A többi gyermek (négyen) pedig kezdik az iskolát szeptember 15-én. Both Mária, az anyuka, és a többi beszélgető partnerem, köztük Haáz S. is állítják, hogy támogatásunk nélkül a gyermekek nem tudnának iskolába járni, legalább is nem a család keretén belül. Azt szeretném, ha a gyerekek megkaphatnának egy pár címet a támogatóik közül, hogy személyesen is tudjanak egy pár sort váltani. Azt hiszem mindkét fél javára válna és betekintést nyerhettek az életükbe és jobban felmérhetitek támo-gatásunk fontosságát. Nagyon hálásak és köszönik a támogatást, szavukat idézve minden esti imájukban ránk gondolnak. Meglátogattuk a csiksomlyói A.I.D.S-es gyerekek otthonát. Támogatást kérnek a következő Híradóban; ott majd bővebben fogok beszámolni rólik és a többi gyerekről. Még egyszer köszönjük minden támogatott gyermek nevében a támogatást, kívánva Nektek erőt, egészséget és békességet. Kérlek, támogassátok jelen-létekkel a szept.12-én kezdődő műsorainkat is. P.G.szám 680902-4 LTBT Stödförening för föräldralösa barn. Mihály Ferenc OTTHON ÉS ISKOLA A stockholmi magyar iskola megkezdte kilencedik tanévét. Most is két osztályunk indul, egy közép tagozatos és egy felsősgimnazista osztály. Megint végzett három gimnazistánk: Farkas Júlia, Gorzó-Lindroos Caroline és Békefy Rita. Mindhárman Magyarországon folytatják a tanulmányaikat. Jó érzés tudni, hogy az összeforrott csapat tagjai otthon is összetartanak - egy kollégiumban sőt, egy szobában fognak lakni. Ez az összetartás jellemzi egyébként a jelenlegi felsősöket is. Nemcsak itt Svédországban tartanak össze, hanem nyáron Magyarországon is sok időt töltöttek együtt a Balatonnál, Budapesten és másutt. Kikerült közülük egy új cserkészőrsvezetőgárda, akik a nyáron is továbbképzéseken vettek részt. Nagy szükség van rájuk. Egyik szemünk uyganis sír, a másik nevet Carolinék magyarországi tanulmányai miatt: örvendünk, hiszen úgy lesz igazán magyar az emigrációbéli fiatal, ha hosszabb időt eltölt Magyarországon, de távozásuk nagy "érvágást" jelenetett a cserkészélet szempontjából. Ebből a szempontból reméljük, hogy az otthoni kultúrális közegtől feltöltődve visszatérnek majd hozzánk. A felsősökkel a felvilágosodás korától folytatjuk az irodalmat és a történelmet, néprajzból a Felvidék és a Dunántúl folklórjára koncentrálunk. A furulyadialektusok közül is elsősorban a dunántúlival fogunk foglalkozni. A közép tagozattal eddig a magyar őstörténetet és nyelvrokonságot vettük át. Ebben a félévben az államalapítás és az Árpádház kora az esedékes történelemből. Irodalomból a népköltészet és az első magyar nyelvű írásos emlékeink alkotják a tananyagot. Ők is sok népdalt tudnak már és némelyikük már kezd ügyesen bánni a furulyával is. Mindkét csoportban van még hely. Szere-tettel várjuk magyarul tudó, 10-19 éves tanulók jelentkezését. Stuber Györgynél lehet beiratkozni 08-570 277 09. Mail: stubi@ebox.tninet.se. Stuber György, az Otthon és iskola tanára ÖNKÉPZŐ KÖR Az egyesületünk 2004 június 24-27 között tartotta nyári táborát Tångagärdén. Örömmel nyugtázuk, hogy a törzsvendégek mellett idén több új érdeklődőt is köszönthettünk sorainkban. Lévén, hogy a tábor időtartama az utóbbi években három intenzív napra zsugorodott, a program igencsak zsúfolt volt.ez azt jelentette, hogy a résztvevőknek nem volt ugyan idejük unatkozni, de pihenésre, mozgásra, kötetlenebb együttlétre is kevesebb alkalom kínálkozott (az étkezéseken, tábortüzeken és Uram bocsá - egy fotballmeccs megtekintésén kívül). Külföldi meghívott az idén a kolozsvári Rostás-Péter házaspár volt. Rostás-Péter István, az idén 50 éves fennállását ünneplő Kolozsvári Rádió magyar adásának szerkesztője a romániai magyar médiáról beszélt, valamint az akkor frissen tartott helyhatósági választásokról, ezeknek menetéről és eredményeiről. Rostás-Péter Emese több erdélyi magyar lapnak a munkatársatudósítója; ő a szamosújvári örmények történetéről értekezett. Személyes példájukon keresztül bepillantást nyerhettünk egy mai fiatal erdélyi magyar értelmiségi házaspár lehetőségeibe, gondjaiba, életébe. A hazai, tehát svédországi előadók sorát 5

Veress Zoltán nyitotta meg, aki Jókai Mór halálának 100 éves évfordulója kapcsán egy kevésbé ismert regényről, a Szeretve mind a vérpadig-ról osztotta meg velünk gondolatait. Veress T. Magda Márai Sándorról emlékezett meg (hiszen ha már az évfordulóknál tartunk, 15 éve halt meg nagy emigráns írónk), kíváncsiságot és olvasásszomjat keltve a hallgatóságban. Bihari Szabolcs a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének harmincéves évfordulójáról és annak tervbevett őszi megünnepléséről értesített. Jordáky Béla friss híreket hozott a Magyarok Világszövetségéből és vitaindítót tartott a kettős állampolgárság kérdéséről. Mokos Imre zenei vetélkedőt rendezett Állatok a zenében címmel. Gondosan előkészített, nevelő hatású, egyben érdekes és szórakoztató színfoltja volt ez a tábori műsornak külön köszönet érte. Fülöp Géza brazíliai élményeit osztotta meg velünk, kitérve a magyar emigránsok körében szerzett tapasztalataira. Tompa Anna legújabb rajzait-festményeit mutatta be a mindig hálás közönségnek. Csáky Zoltán, a Duna Televízió szerkesztője, aki személyes okokból az utolsó pillanatban visszamondta a meghívást, elküldte nekünk a Hagymakupolás honfoglalás című dokumentumfilmjét az ortodox egyház erdélyi (főleg magyarlakta területeken történő) terjeszkedéséről - ezt az előadások egyik szünetében tekintettük meg. Szép verseket hallhattunk Burda Andrea és Sántha Hanga előadásában. A tábor utolsó napján, vasárnap, istentiszteletet tartott Nagy Gábor segédlelkész. Tábozáráskor kiértékelést tartottunk, mikoris a közönség részéről sok értekes és megszívlelendő ötlet,javaslat hangzott el mind a táborszervezés javítását, mind a jövendőbeli meghívottakat illetően. Ígérjük, hogy erőnk és lehetőségeink szerint figyelembe vesszük majd ezeket az elkövetkezendőkben. Úgy érezzük, hogy tartalmas, jó hangulatú volt a tábor. Hozzájárult ehhez minden résztvevőnek a jókedve, kedvessége, segítőkészsége is. Köszönjük a segítséget a konyhában, a reggeli és esti énekléseknél, a lángossütésnél, a vetítések előkészítésében, a vendégek szállításában. Külön köszönet Szúnyogh Jucikának a sok finom falatért. Természtesen köszönjük a SMOSz anyagi hozzájárulását és a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösségnek azt, hogy erre a néhány napra most is, mint minden évben rendelkezésünkre bocsátotta a Tångagärde-i házat. Köszönjük a vezetőségi tagok áldozatos munkáját is. Reméljük, hogy jövőre újra találkozhatunk, régi és új táborozók, akkor már az Önképzőkör tizennyolcadik táborában. Programjaink Havi összejöveteleinket szeptember 29- én, szerdán este 19.30-kor indítjuk Szente Imre előadásával: Emlékezzünk Balassi Bálintra születésének 450. évfordulója alkalmából. Minden érdeklődőt szeretettel várunk. Tagdíj személyenként 50 SEK. Póstaszámlaszám: 17 39 41-6 Ungerska Ekumeniska Kulturgruppen. Sántha Judit, elnök József Attila több, mint ötven versét általában a legismertebbeket tartalmazza ez a kötet, amelyet maga a fordító, Ove Berglund mutatott be az Önképzőkör 2003 decemberi összejövetelén. A fordításokból ízelítőt a www.freewebs.com/brandabocker honlapon olvashatunk. A kötet megrendelhető 200:- koronáért (170 + postaköltség) a postaszámlaszám 35 72 31-0 vagy a fordítótól ove.berglund@comhem.se címen. FORDULATOK, IDIÓMÁK SZEREPE A SVÉD KERESZTREJTVÉNYBEN Itt van az ősz, itt van újra S vele egy új évad a Magyar Ház egyesületeinek életében, amiről a Híradó hűségesen igyekszik beszámolni a továbbiakban is. A hivatalosan bejegyzett egyesületeken kívül kialakultak az évek folyamán kötetlenek is, minden közgyűlés és vezetőség nélkül. Ilyennek érzem a keresztrejtvényfejtők szervezetlen klubját, melyet csupán a közös érdeklődés tart össze, az, hogy a tagok elolvassák és a visszajelzésekből tudom várják is a rejtvénygyártók huncutságainak további elemzését. Gondolom, velem együtt élvezik az ilyen leleplezéseket, és eddig is sokat tanultak belőlük. Folytassuk hát, míg a készletből tart, mely hogy valamikor is kifogyna, attól nem kell félni. A magam részéről igen sok (nekem) új svéd szót és kifejezést tanultam s tanulok a keresztrejtvényből. Néhány példa: LES I (öt betű) A megfejtés: MJUGG új volt nekem, ahogy a szólás is: le i mjugg, ízesebb, mint le i smyg lopva, a bajusza alatt mosolyog (nőszemélyről mondva kissé furcsán hangzik.) BLOMSTERMÅTT (négy betű) virág-mérték? Van ilyen? Literre vagy súlyra mérik a virágot? Kérek két kiló rózsát szokatlan kérés volna egy virágüzletben. Ellenben tíz szál rózsát kérni egészen normális. De alighanem pontatlanabb mértékről van itt szó, amilyen például a csokor (knippa), vagy a nyaláb (fång). Hopp, itt a négybetűs megfejtés: FÅNG, ett fång blommor egy nyaláb virágot, vagy egy ölrevaló virágot már lehet szedni a virágos réten. Ha a szótár nem segít, rá nem jöttem volna a következő talányra: EFTER OMSIDER (négy betű) A szótár omsider jelentését így adja meg: så småningom, till sist (lassacskán, végül). Szerencsére az idiómát is közli, amiből a 6 megfejtés (SENT) kiderül: sent omsider: efter lång väntan, äntligen magyarul tehát végrevalahára. (A rejtvénygyártó azonban tévesen adta meg a feladatot: FÖRE OMSIDER lett volna helyesen.) DET JAG PÅ: DET VAR SANT (három betű) Feladatunk tehát egy hiányosan megadott szólást, melynek jelentése igaz(am) volt, kiegészíteni egy hárombetűs szóval a gondolatjellel megadott helyen. A megfejtés: det NÖS jag på rátüsszentettem (ez bizonyítja szavam igazságát). A nysa tüsszent igének van egy erős és egy gyenge ragozása: nyser, nös, nyst és nyser, nyste, nyst. Több hasonló ige is van a svédben. A beszélt nyelv szorgalmasan felejti az ősibb erős ragozást.) TRILLAR NER NÄR ETT LJUS GÅR UPP (hét betű) A megfejtés nem olyan nehéz, ha megértjük, hogy a kérdésben egy szólás van elbujtatva: det går upp ett ljus för någon azt jelenti, hogy valaki hirtelen megért valamit, rájön a dolog nyitjára, az összefüggésekre, fény gyúl az agyában, leesik a hályog a szeméről ; népszerű, félig argó, de már nem olyan modern szólással: leesik neki a tantusz. A telefonkártya korában a fiatalok talán már azt sem tudják, mi a tantusz. Svédül POLLETT; ez hát a megfejtés. Hogy a leesik a tantusz szólás a svédben, (s más nyelvekben) is használatos (volt?), azt ebből a példából tudtam meg. Magam sohasem hallottam svéd formáját, s a szótáram sem jegyzi. ABSOLUT (három betű) No, ezt aztán ki nem találod a szókeresztek segítsége nélkül! KAV a megfejtés: kav tystnad abszolút, teljes, tökéletes csend ; kav lugnt tökéletes nyugalom, teljesen nyugodt. Mint látjuk, a kav erősítő szócska kasználata igen korlátozott. Hasonló szerepű a pin szócska: pinfärsk abszolút friss, på pin kiv bara för att retas csak hogy bosszantson. A mol szócska: mol tyst; mol allena teljesen egyedül, szálegyedül. A svéd köznapi nyelvben számos erősítő szócska van, pl. stört: stört omöjlig képtelenség, abszurdum, eredetileg rosszalló árnyalattal, ami idővel, főleg az ifjúság nyelvében ellenkezőjére változott: störtskön, de, mint tudjuk, van még skitbra is, ami már igazán szuper. Szarjó ugyan nincs a magyarban (gondolom), de van borzasztó jó, piszokjó ; szörnyen, (iszonyúan, rettenetesen) jól mulattunk, ami ugyancsak furcsán hangzik, ha belegondolunk. A mi diáknyelvi erősítő szócskáink általában hosszabbak: haláli, oltári, állati. Köznyelvi, sőt irodalmi nyelvi erősító szó van a vadonatúj -ban. A németből került a magyar köznyelvbe többek között a holtbiztos (totsicher). Érdekes a tökjó tökmindegy ezekben korántsem a különféle jelentésű tök főnév szerepel, hanem a tökéletesen jó, tökéletesen mindegy megrövidülésével van dolgunk. Szente Imre

61.sz GIZELLA KIRÁLYNÉ CSERKÉSZCSAPAT 1962 óta létező cserkészcsapat vagyunk, lelkes tagokkal és szorgalmas vezetőkkel. A cserkészet Angliában indult valamikor a múlt század elején (pontosabban 1908- ban), és pár éven belül Magyarországra is átterjedt. Nagy szerepe volt a fiatalok életében. A mi életünkben is nagy szerepet játszik ma, különösen az emigráció nyelvi elszigeteltségében. A cserkészet kitűnő lehetőséget nyújt magyar gyerekeknek más magyar gyerekekkel találkozni, együtt játszani és egyben tanulni. A cserkészetnek van egy elméleti és egy gyakorlati része. Az előbbi - röviden összefoglalva - a magyarságismeret elsajátítása és továbbadása, valamint a magyar identitástudat kifejlesztése. Sok magyar gyerek itt született már Svédországban, és soha nem járt magyar iskolába, így a cserkészet egyik nagy feladata a magyar történelem, irodalom, földrajz és néprajz részleges megismertetése. Az utóbbi, a gyakorlati rész meg izgalmas (és hasznos!) elemekből áll, amiket nemcsak az erdőben és a természetben jó tudni, hanem a hétköznapokban is (például elsősegély, csomózás, morzéjelek, tájékozódás, stb.). Minden évi programunkban szerepel egy nagy nyári tábor (ahova az ország minden részéről jönnek gyerekek és fiatalok), gyalogtúrák erdőkben, sátorozások, kenuzás, játék, valamint, népdalozások tábortűznél és vidám együtt-létek. December elején jön hozzánk a Mikulás, és a hónap vége felé fellépünk egy kis karácsonyi darabbal - néha olyannal, amilyet cserkészeink magunk írtak és rendeztek. Jelenleg körülbelül 30-an vagyunk aktív cserkészek, mind őrsökbe beosztva, kortól függően. A kisebbek sokat játszanak (és játék közben tanulnak), a nagyobbak számára pedig kötetlenebb tevékenységeket szervezünk; élményekben gazdag kirándulásokat, úszást, múzeumlátogatást és sok minden egyebet. Vezetőink mindnyájan a németországi vezetőképző táborban (Hárshegy Cserkészparkban, Kastl falu mellett) szereztek őrsvezetői/segédtiszti minősítést (általában nagyon jó eredménnyel!). Minden cserkészünk vidám, jókedvű, segítőkész, és a csapat összetartó. Sok kalandban volt már részünk - legyen az akár erdőben, vizen vagy a Magyar Házban (ahol egyébként az összejöveteleinket tartjuk minden második szombaton). "A cserkész híven teljesíti kötelességeit, melyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik." (2.cs.törvény) Minden érdeklődőt szeretettel várunk! Ha jelentkezni akarsz, vagy érdeklődni, kérdéseket feltenni, hívd az alábbi vezetők valamelyikét: Kalocsi-B. Szilvia, parancsnok: 08-7788768 Sántha Hanga, segédtiszt: 0736-418379 Berzsenyi Ádám, segédtiszt: 0702-864163 Sántha Hanga LEVÉL Tisztelt SMOSz-gyűlés! Tiszelt Országos Szövetség! Tisztelt elnök úr! Kedves, szeretett svédországi magyarok! Mostanában gyakran Kovács Ákos dalának első sora jut eszembe. Így hangzik: Tenyeremben erő bizsereg, szemem mögött készülnek az örömök és a könnyek... Hála ennek a szövetségnek lehetőséget kaptam arra, hogy Budapesten folytassam felsőfokú tanulmányaimat. Ezért van bennem most erő és ezért örülök. Viszont, valamiért nagyon készülnek a könnyeim, mégpedig azért, mert nagyon fognak hiányozni azok a magyar közösségek, amelyekben felnőttem. Szerencsére sok szép együttöltött napra tudok gondolni. Főleg azokra az estékre, éjszakákra, melyeknek az egyik fele viccmeséléssel, a másik fele meg népdalénekléssel telt el. Nem tudom szavakba önteni mindazt, amit érzek, de megnyugtatlak Titeket, hogy csak öröm rejtőzik a szívemben. Öröm, bíztatás és köszönet mindazoknak, akik éjjel-nappal a magyarságért küzdenek, ami nem a legegyszerűbb dolog a világon. A svédországi magyarok összetartása és a hagyományaink megőrzése közös cél mindannyiunknak. Céljainkat meg csak akkor tudjuk elérni, ha a magunkban rejtőző önző gondolatokat, terveket sikerül legyőznünk és erőnket sikerül arra fordítani, hogy egymásnak segítsünk és egymást támogassuk. Tisztelt képviselők, ez egy nagyonnagyon nehéz feladat, tudom, de ezt saját érdekünkbe meg kell tenni. Ha van összetartás, akkor van jövő, ha nincs, akkor semmi sincs. Tény és való, hogy a magyar nép mindig is többfelé húzott. Változtassunk e rossz szokáson és mutassuk meg a világnak, hogy igenis meg lehet törni ezt az átkot. Idén lesz a 30 éves jubileum és szívből remélem, hogy még nagyon sok jubileumot fog sikeresen ünnepelni a SMOSz. Áldom Istent, hogy van egy ilyen szervezet amely segít abban hogy magyarságomat ápoljam és ami megtanított arra, hogy legyek büszke arra, hogy magyar vagyok. Ez a gondolat nemcsak bennem, hanem sok fiatalban megvan. Szívből köszönök mindent amit adtatok! Ha megengedik, most nagyon őszintén fogom kifejezni magam: nagyon szeretlek titeket és egy hatalmas helyet foglaltok a szívemben. Egy hatalmas puszi mindenkinek! Hajrá Magyarok! Jó Munkát! Sok-sok szeretettel, Gorzó Caroline, cserkész MAGYAR MARCIPÁNBOLT nyílt a Rådmansgatan 55. sz. alatt. Mesefigurák, bonbonok, ajándékok árusítása. Telefon: 070-561 66 46 Gerhardsson Piroska EKE - ERDÉLYI KÖNYVEGYLET Az EKE idei könyve Kő, bronz, buldózer címmel jelent meg, eltérően a körlevélben előre meghírdetett Láthatatlan emlékműveink címtől. Ennek oka az, hogy a benne szóba kerülő lerombolt, elpusztított Kárpátmedencei magyar emlékművek egy részét az utóbbi évek örvendetes változásai következtében helyreállították. Szép példája ennek az Esztergom és Párkány közötti Mária Valéria híd, amelyről Koncsol László pozsonyi író és szerkesztő ír a kötetben. Az eredeti szándékot, a fájdalmas veszteségek számbavételét, de a változások elkezdődésének tényét is a könyv alcíme jelzi: Láthatatlan és újra látható emlékműveink. Ilyen újra látható emlékmű például az aradi Szabadságszobor, amelynek felemás módon megoldódott, de végleg máig sem eldőlt sorsáról a könyvben Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész tudósít. Sylvester Lajos sepsiszentgyörgyi író és művelődéspolitikus az 1848-49-es székelyföldi emlékművek megmentéséért, a leromboltak újraállításáért folytatott harcról ad hírt. Ez a kötet az EKE új, Határtalan hazában című könyvsorozatának második darabja. Benne tehát nemcsak erdélyi, hanem kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, sőt anyaországi emlékmű-rombolások és - újraállítások is szóba kerülnek - az írások többsége azonban erdélyi magyar emlékművek vagy emlékhelyek sorsával foglalkozik. Ilyen emlékhely például az állandó új "hagymakupolás honfoglalás" veszélyének kitett híres kolozsvári temető, a Házsongárd, amelynek gondjaiba Asztalos Lajos helytörténész írása nyújt bepillantást. Érdekessége és újdonsága az emlékműtémának a könyv ausztriai fejezete a bécsi Száva Tibor és a miskolci Demény-Dittel Lajos tollából. Ez arról szól, hogy veszteségeink nemcsak lerombolás útján támadtak. Hatalmas kultúrális veszteség például a bécsi magyar testőrök magyar állami tulajdonban volt palotája is, amelyet a kádári időkben hagytak tönkremenni, aztán messze értékén alul eladták az osztrák államnak, s ma Ausztria igazságügyminisztériuma székel benne. A könyv ünnepélyes bemutatója június 10-én volt Budapesten. Ezt követte egy baráti találkozó Győrújbaráton az egyesület helybeli és környékbeli tagjaival, Wennesz László rendezésében, majd az ausztriai tagtársakkal a bécsi Pazmaneumban, a helyi témákkal foglalkozó említett szerzők jelenlétében. És az együtt-gondolkodások sorozata folytatódik: szeptember 19-én délután 5 órai kezdettel kerül sor az EKE közgyűlésére a stockholmi Magyar Házban. Itt a könyv egyes példányai utólag is előfizethetők. Az immár tizennégy esztendeje működő könyvklub helyi és környékbeli tagjai a közgyűlésre írásbeli meghívót kapnak, de minden érdkődőt külön meghívás nélkül is szívesen lát és vár az EKE kuratóriuma 7

CSÁNGÓ AKCIÓ Kézdivásárhelyről indultunk idén Moldvába egy Erdélyben lakó rokonnal, az oituzi szoroson keresztül. Ezen az úton telepedett a háromszéki székelység egy része is Moldvába, évszázadokkal a csángó falvak stratégiai helyfoglalása után. Mi sem biznyítja jobban ezt a tényt, hogy a legrégibb csángó telepek a legjobb termőterületeken létesültek, a később ide telepedő székelység ezzel szemben a Tatros, az Oituz és a Tázló folyók nehezebben művelhető, hegyes vidékeire kényszerült. A székelység sokáig nem is nevezte magát csángónak Moldvában sem. A legutóbbi évtizedekben azonban itt is egyre inkább hallani az önbizalmát vesztette magyarság szomorú mondatát: mi nem éppen beszélünk igazmagyarosan, mint maguk Erdőben s Ungariában (Erdélyben és Magyarországon), csak amollan korcsiturákok, csángók vagyunk. A iasi papneveldáben agymosott janicsár-papoknak lassan szinte mindenütt sikerült kikezdeni a moldvai magyarság azonosságtudatát és kialakítani bennük ezt a frusztrált önleértékelést. Kettős céllal jártuk be először a Tatros és Tázló menti székely falvakat, Gorzafalvát, Bohánát, Szitást, Szőlőhegyet, Újfalut, majd Máriafalvát és Esztufujut: 1. felmérni a magyar nyelv és etnikai tudat állapotát és a magyar nyelvoktatás iránti igényeket, 2. felkutatni a moldvai duda-kultúra esetleges emlékeit. Utóbbiról külön cikkben számolok be a Híradó hasábjain. Gorzafalván szomorúan hallottam, hogy már csak egyetlen család van életben a hajdan híres csángó fazekasok közül. Innen, a hegyen átvágva Bohánában készítettünk felvételeket a 81 esztendős Darvas Ilona nénivel. Szent énekeket énekelt videóra a templomban, de a népdalokat csak a templomkertben adta elő, mondván, hogy azok nem a templomba valók. Nagy örömünkre mindenki, akivel találkoztunk, tiszta, szép magyar nyelven szólt hozzánk. Sajnos a magyar oktatás még nem jutott el hozzájuk, de már tettek lépéseket az ügy érdekében. Az igény feltétlenül megvan rá. Magyarságtudatuk kifejezetten világosabb, érzékelhetőbb, mint a csángó falvak lakosságáé. Ugyanezt tapasztaltuk később Máriafalván és Esztufujban is. Ráadásul mág a duda emlékeit is sikerült fellelnünk ebben a két eldugott, elszigetelt faluban. Gyönyürű, hegyes-dombos környezetben, húzódnak meg ezek a székely falvak. Hamarosan megértettük, hogy mi őrizte meg olyan rontatlanul a kultúrájukat és a nyelvüket. Kínnal-keservvel beverekedtük magunkat autóval, de kifelé már lovaskocsival húztak ki a sárból. Máriafalva egyik derék örege, aki sokat tett a falu fejlődéséért, mesélte, hogy gyerekkorában még énekelt a gyeák (kántor) magyarul. Eszembe jutott szegény megfélemlített külsőrekecsíni gyeák, aki 1974-ben vonakodott magyarul magnóra énekelni, de amikor már indultam volna, hirtelen győzött benne a lélek: elénekelt egy szent éneket az anyanyelvén. Kiderült, hogy mindkét faluban lakik hedegűs. Az esztufujinak meg is volt a hangszere, így videóra és minidiszkre vettük a játékát. Némi izgalommal érkeztünk be Külsőrekecsinbe. Amint arról tavaly beszámoltam, itt a pap ráuszította a falu népét a magyaroktatást szervező fiatalokra. A hamis vád az volt, hogy magyar papot akartak hívni a helyébe. 8 Azonnal felkerestem Szarka Feliciát. Ő magán alapon tanítja a gyerekeket magyarul írni-olvasni. Nagy örömömre elmondta, hogy elmentek a magyaroktatás ügyében Bukarestbe és egyenesen a pápai nuncius elé terjesztették a papjuk viselt dolgait. Minden zaklatás ellenére két osztályban beindult a hivatalos magyaroktatás is az iskolában hetente három órában. Most ősszel pedig négy osztály indul. Egyébként sorra adták be a derekukat azok az iskolaigazgatók, akik a külsőrekecsinihez hasonlóan kijelentették: amíg ők ott vannak, nem lesz magyar tanítás a faluban. Reméljük, hogy az utolsó gyűlöletet fröcsögő, a diószéni igazgató is hamarosan erre a sorsra jut. A magyarórákat kérvényező gyermekeket és szüleiket még mindig ijesztgetik, mégis van elég jelentkező mindenütt. A jelentkezést közjegyzővel kell hitelesíteniük, nehogy a csángókat elmagyarosítani vágyó ármánykodók hamis jelentkezéseket adjanak be... Nem vártunk mást. A magyar nyelv ügye mindenesetre midnennek ellenére halad előre. Rosszabb a helyzet a magyar nyelvű liturgia esetében. A román katolikus egyház nem enged. A mai napig sem sikerült például kiharcolniuk a pusztinai csángóknak, hogy magyarul is tarthassanak misét. Alig lepett meg, amikor Szarka Felicia elmesélte, hogy a pápai nunciust úgy informálták, hogy Pusztinán megvalósult a magyar mise. Idén is elmentem a tusványosi nyári egyetem kisebbségi szekciójára. Komlóssy József, akivel a csángó ügy Európa Tanácsbeli felvetését annak idején elkezdtük, most is kiemelkedett hozzászólásainak erkölcsi magaslatával és diplomáciai tapasztaltságával. A kisrégiók fokozódó jelentőségére hívta fel a figyelmet. Interjút készítettem vele, amely-- régiókba tömörítésén fáradozik a legtöbbet. Székelyföldre visszaérve meglátogattam a kiváló csángószakértő néprajzkutatót barátomat, Pozsony Ferencet Zabolán. Megnéztem az újonnan létrehozott csángó házimúzeumát, amelyet alapítványunk is támogatott. A nagyszerűen berendezett csángó kiállításon kívül egy helyi, zabolai múzeum is van a házában. Balázs fiam kezébe vehetett egy Mátyás korabeli kályhacserepet, sőt egy labancvértől rozsdás szabadságharos magyar kardot is. Ferenc arra kért, hogy ha módunk van rá, szervezzünk megint gyűjtést, mert szeretnének egy vendégházat is építeni a múzeum látogatóinak. Újra megerősítettek az arra legavatottabb csángó barátaim, hogy a parabolaantennák telepítése a mai napig is a leghasznosabb segélyezési formák egyike. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy még a legmegkopottabb nyelvezetű északi csángóknál felszereltetett Duna-TV vevőt is rendszeresen nézi Dima Mihály dudás és családja. Elmondta, hogy nem mindent értenek meg, de egyre többet. (A hatvan évesnél fiatalabb generáció nagyobb része már csak töri a magyart itt, Ploszkucénben). Sikerült leadni a moldvai csángó dudásokról írt, sok színes fényképpel illusztrált könyvem kéziratát, reméljük, hogy hamarosan ki is adják. A MHH legutóbbi számában emlegetett csángó dudásokról szóló kisfilmünket VHS kazettán meg lehet rendelni 2oo koronáért az alábbi telefonszámon vagy e-postán. A bevételt a csángóság segítésére szánjuk. Hála adakozóinknak és a csángó est résztvevőinek, számos rászorultnak adhattunk pénzsegélyt szociális célokra. Közöttük olyanok voltak, mint Mesterke Gergely 81 éves dudás. Szívszorongató nyomorúságban tölti élete alkonyát szegény derék öreg. Nem kevésbé szorult a kapott segélyre a 2oo2 novemberében elhunyt Minuc Péter ploszkucéni dudás özvegye sem: a szó szoros értelmében éhezik. Elesztünk uram, elesztünk mondogatta sírva. Ezúton mondunk hálás köszönetet minden adakozónknak: név szerint Haraszthy Teréziának, Pap Ivánnak, Sebestyén Máriának és Gábornak, Kalocsi Gyöngyinek, Belik Editnek, Deli Jolánnak, Sven-Göran Dahlnak, Huszár Ágnesnek, Widh Ilonának, a SMOSz-nak, Begazy Dénesnek, Kovács Máriának, Veress Magdolnának, Balogh Sándornak, Vánky Farkasnak, Szentkirályi Csagának és Nagy Andrásnak. Támogatást a csángók segélyezésére az alapítvány 636 25 547-8 posta-giroszámlájára lehet befizetni, Csángó Fonden Petrás Incze János címzéssel. Azt kérjük, hogy ha valaki a zabolai múzeumnak szánja a támogatást, az külön tüntesse fel azt a befizetőlapon. Előre is szívből köszönjük. A Petrás Incze János Csángó alapítvány nevében, Stuber György STOCKHOLMI KATOLIKUS KÖR Midsommarkor felavattuk a Magyar Ház Bagóvárát, ahova az esőre álló idő becsalogatta jókedvűen falatozó vendégeinket. A szokásos gulyáslevest jó étvággyal elfogyasztottuk és örömünk telt abban, hogy személyesen kívánhatunk egymásnak jó nyaralást. Egész nyáron ügyeletet tartottunk és péntekenként felváltva vendégeltük meg, egymást a magunkkal hozott harapnivalóval. Hol többen, hol kevesebben jöttünk össze, de mindig szívesen láttunk mindenkit. Programjaink Augusztus 27-én volt évadnyitónk. Végre találkozhattunk azokkal a barátainkkal is, akik a nyarat távol töltötték. Mészáros Attila a csillagászatról tartott előadást. Ezúton is köszönjük. Az ősszel folytatódnak a haladók számára az év első felében beindult kurzusaink: szabás-varrás és számítás-technika. Jelentkezni lehet Nagy Margitnál, szeptember 10- ig. Tel: 08-591 152 96. Terveink szerint megkezdjük majd a sütés-főzési tanfolyamot is. A kezdés időpontjára majd visszatérünk. A SMOSz meghívására a marosvásárhelyi színtársulat előadássorozatot tart Svédországban. HAHOTA című vígjátékukra szeptember 24-én 19 órai kezdettel kerül sor a Magyar Házban. A belépődíj 100 korona. Az előadás után vacsora lesz, amire szintén szeretettel várunk mindenkit. November elején Kovács Ferenc tart előadást a Gulagon töltött kilenc évéről. Tekintettel a széleskörű érdeklődésre a pontos időpontról és az előadás részletes tartalmáról majd külön meghívót küldünk. Készüljetek már most az esztendő legsikeresebb rendezvényére, a Katalin-bálra, amit november 27-én tartunk meg. Reméljük, hogy jó erőben és élményekben meggazdagodva tértek vissza a nyaralásból és azt is, hogy bebenéztek néha péntekenként a Magyar Házba, ahol 7 órai kezdettel vacsorával várunk minden jóbarátot. Ondrusek Juci

B-post Föreningsbrev Föreningen Ungerska Huset Lövåsvägen 12 167 33 BROMMA Kedves Utasaim! Hálás szívvel köszönöm a 12 év alatt kapott bizalmat, még akkor is, ha időnként jobbról-balról kaptam támadást. Köszönöm a sok szép családi utazást, hiszen a 12 év alatt sok-sok utasommal összenőttem. Örülök és hálás vagyok azért, hogy soha nem felejtettem vagy hagytam el valakit... A programos utazással tovább is foglalkozom, de a mindenheti vonal-utaztatásba sajnos belefáradtam. Tiszta szivből kívánok jó egészséget minannyiuknak! Ilona (040-53 21 21) UTAZZON OLCSÓN ÉS KÉNYELMESEN MAGYARORSZÁGON KERESZTÜL ERDÉLYBE! 2004, júniusából buszjáratot indítottunk Magyarországon keresztül Erdélybe, ami a főszezonban minden héten, szezonon kívül minden második héten közlekedik. Az útvonalunk átszeli egész Erdélyt, nincs átszállás, nincs kényelmetlen csomag cipelés. Buszunk NAGYCSOMAGTÉRREL felszerelt, ami lehetővé teszi többcsomagnak a felvételét! Útvonalunk: Stockholmtól Boråsig, Göteborgtól Malmöig, majd Gedser Rostock Passau Alland Győr Budapest Debrecen Hajdúszoboszló Nagyvárad Kolozsvár Marosvásárhely Székelyudvarhely Csíkszereda Sepsiszentgyörgy Brassó. Áraink pl.: Kolozsvár Székelyudvarhely Csíkszereda Brassó Stockholmtól 2.300:- 2.450:- 2.500:- 2.600:- Jönköpingtől 2.250:- 2.400:- 2.450:- 2.550:- Halmstadtól 2.200:- 2.350:- 2.400:- 2.500:- Kedvezmények gyerekeknek, nyugtíjasoknak és leendő törzsutasainknak! Jelszavunk: Biztonságos és kényelmes utazás! MS Bussresor AB Elégedett utasok! Tel/fax: 0320-80570 Versenyképes árak! 0708-851 460, 0733-716 440 Október 29-én MINDENSZENTEK előtt utunkat 200 koronával OLCSÓBBAN indítjuk! Aki november közepéig leadja jelentkezését a december 27. SZILVESZTERI járatunkra / Erdélybe / egységesen 1.800 koronát fizetett függetlenül honan és hová utazik! / Szálloda szilveszter éjszakájára programmal, ennivalóval megoldható 35 Euroért! / Az árangedmények mellett nemvehetők figyelembe az általános kedvezmények! Várjuk mielöbbi jelentkezésüket! 9