Magyarország világörökségi listán szereplő helyszínei
Az UNESCO Világörökségi Listája A világörökségi helyszínek olyan kulturális vagy természeti szempontból egyedinek számító értékek, melyet az UNESCO keretén belül működő Világörökségi Bizottság (World Heritage Committee) az általa igazgatott Világörökség Programba felterjesztett. A program célja az emberiség kulturális és természeti örökségének védelme, azok nyilvántartásba vétele.
Az UNESCO Világörökségi Listája A programot a Világ kulturális és természeti örökségének megóvását célzó egyezmény (Convention Concerning the Protection of World Cultural and Natural Heritage) név alatt 1972. november 16- án alapították. Az alapítás óta több mint 180 ország ratifikálta a megállapodást.
Az UNESCO Világörökségi Listája Az Egyezmény aláírásával valamennyi részes állam kötelezettséget vállal arra, hogy a saját területén fekvő világörökségi helyszíneket óvja és megőrzi a későbbi generációk számára, hogy lehetősége szerint hozzájárul a Világörökségi Listán szereplő helyszínek védelméhez. A megőrzési kötelezettség megszegése esetén lehetőség van a listából való törlésre is.
Az UNESCO Világörökségi Listája A Világörökség címet hosszas előkészítés után először 1978-ban osztották ki, ekkor 12 helyszín kapta meg a kitüntető címet. Magyar helyszín először 1987-ben került a listára, Hollókő, valamint a budapesti Duna-part és a Várnegyed révén. 1992-ben az Unesco elindította a Világörökséghez hasonló A világ emlékezete programot is az írott és audiovizuális emlékek védelmére.
Az UNESCO Világörökségi Listája Az 1972-ben megszületett Világörökség Egyezményhez csatlakozott országok hozták létre az Egyezmény végrehajtásának legfőbb testületét, az ún. Tagállamok Közgyűlését (General Assembly of States Parties), amely kétévente, az UNESCO általános konferenciájával azonos időben ülésezik.
Az UNESCO Világörökségi Listája Ekkor választják meg a legfontosabb döntéshozó és végrehajtó testület, az 1976-ban létrehívott Világörökség Bizottság (World Heritage Committee)21 tagját. A tagokat nem név szerint, hanem a tagországok képviselőjeként választják meg. A bizottság évente egyszer, más-más országban tanácskozik. A közgyűlés kezdetekor megválasztják a tisztségviselőket. A bizottsági ülések közötti időszakban a Párizsban székelő UNESCO Világörökség Központ (UNESCO World Heritage Centre) látja el az aktuális feladatokat.
Az UNESCO Világörökségi Listája A bizottság feladatai: a tagállamok felterjesztései alapján dönt az új helyszínek Világörökségi Listára vételről; ellenőrzi a Világörökségi Listára felvett helyszínek állapotát, adott esetben dönt a veszélyeztetett helyszínek felvételéről a Veszélyeztetett Helyszínek Listájára; meghatározza a Világörökség Alap optimális felhasználását az egyezmény alkalmazásával kapcsolatos stratégiák, szabályozások és irányelvek megfogalmazása, meghatározása;
Az UNESCO Világörökségi Listája Az Egyezmény értelmében a tagállamok Világörökségi Alapot (World Heritage Fund) létesítettek. Az Alap forrásai a tagállamok kötelező hozzájárulása (az UNESCO-tagdíj egy százaléka), valamint önkéntes hozzájárulások és egyéb adományok. A programba bekerült helyszínek az alapon keresztül a Bizottság által megszabott körülményeknek és feltételeknek megfelelően forrásokhoz juthatnak a helyszínek fenntartásához, kezeléséhez.
Az UNESCO Világörökségi Listája Jelölési szabályok Az egyezményt aláíró államoknak össze kell állítaniuk egy-egy javaslati listát azokkal a helyszínekkel, amelyeket alkalmasnak tartanak a világörökségi helyszínné nyilvánításra. A világörökségi listára való felkerülést az Egyezményt ratifikáló tagállamok maguk kezdeményezhetik a Világörökség Bizottságnál. A benyújtott felterjesztésekről a Bizottság évente egyszeri gyűlésén dönt.
Az UNESCO Világörökségi Listája A listára kerülés kritériumai A Világörökség részévé váláshoz az adott helyszínnek meg kell felelni a kiválasztási feltételeknek. Összesen 6, a kulturális helyszínekre vonatkozó kritérium, tovább 4, a természeti értékekre vonatkozó kritérium létezik. Világörökséggé váláshoz a jelölt helyszínnek a tíz kritérium közül legalább egynek meg kell felelni.
Az UNESCO Világörökségi Listája Statisztikák Jelenleg 961 világörökségi helyszínt tartunk számon 189 különböző országban. 745 kulturális, 187 természeti, 29 kulturális és természeti világörökség is egyben (2012-es adat). Az UNESCO a helyszíneket nem kontinensenként, hanem 5, azoktól eltérő kialakítású földrajzi zónába csoportosítja.
Magyarországi helyszínek Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez. A Világörökség Bizottság két évvel később, 1987-ben döntött az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről a Világörökségi Listára. 2002. nyara óta pedig hazánk, ez a 93 ezer négyzetkilométernyi kis ország, már nyolc világörökségi helyszínnel büszkélkedhet. Helyszíneink közül hét a kulturális és egy a természeti kategóriában került felvételre. Két helyszínünk (Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, valamint a Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj) határokon átnyúló, azaz szomszédainkkal Szlovákiával és Ausztriával közös.
Budapest világörökségi helyszínei A Duna-part látképe és a Budai Várnegyed (1987) a Világörökség részét képezi a budai oldalon a Műszaki Egyetem néhány épülete és a Széchenyi lánchíd által közrefogott terület, a Gellért fürdő, a Gellért-hegyi Szabadság-szobor és a Citadella, valamint a budai Vár épületei és a Duna-part a Margit híd-ig. A pesti oldalon védettséget élvez a Parlament, a Lánchíd pesti oldalán található Széchenyi István (volt Roosevelt) tér a Magyar Tudományos Akadémia és a Greshampalota épületével, valamint a Duna-part egészen a Petőfi hídig. Az Andrássy út és történelmi környezete (2002) a világörökségi listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út és történelmi környezete, a millenniumi földalatti és a Hősök tere.
Budapest világörökségi helyszínei
Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (1987 + 2002) A budapesti Duna-part - amellett, hogy egyike a világ kiemelkedően szép urbanisztikai látképeinek - jól szemlélteti a magyar főváros történetének különböző időszakait. A város számos műemléke - Aquincum római kori településétől a Budai Vár megszámlálhatatlan, kulturálisan fontos magán- és középületéig - Buda, Pest és Óbuda határain túl is jelentős hatással volt az egyes korok építészetére.
Budapest világörökségi helyszínei Az 1987-ben a Világörökségi Listára felvett mintegy 60 hektárnyi terület a Margit hídtól a Szabadság hídig terjed. A budai oldalon magába foglalja a Budai Várnegyed épületegyüttesét, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellért fürdőt. A pesti oldalon a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, melynek legmarkánsabb épülete Steindl Imre Országháza, de kiemelkedik a Roosevelt téren a Magyar Tudományos Akadémia épülete, a Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Belvárosi Plébánia-templom épülete is. Az e szakaszon található négy Duna-híd (Margit híd, Lánchíd, Erzsébet híd, Szabadság híd) szintén része a világörökségnek.
Budapest világörökségi helyszínei A már meglévő "első" helyszínt terjesztették ki a Bizottság 2002-es budapesti kongresszusán: a Világörökségi Listára került a már meglévő helyszín kibővítéseként az Andrássy út a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeummal és a Műcsarnokkal, a Millenniumi Földalatti Vasút, mely a maga nemében a legrégebbi a kontinensen.
Budapest világörökségi helyszínei A Vár legtöbb lakó- és középülete ma műemlék. A Várnegyed központjában áll a főváros egyik legismertebb épülete, a Nagyboldogasszony - népszerűbb nevén Mátyás - templom, mely nevezetes események színhelye volt: több magyar királyt is itt koronáztak meg, a templomot kibővíttető Mátyás király pedig itt tartotta esküvőjét. Később barokk, majd a XIX. század végén neogót stílusban építették át. A középkori várfalakon 1903-ban épült meg a neoromán Halászbástya, mely a mögötte álló Mátyás templommal együtt a város egyik szimbólumát jelenti.
Várhegy
Halászbástya
Mátyástemplom
Duna-part
Duna-part
Citadella
Gellért szálló és fürdő
Lánchíd
Országház
Országház
Andrássy út
Hősök tere
Millenniumi földalatti
Magyar Tudományos Akadémia
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Hollókő ófalu és táji környezete (1987)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai (1995)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete (1996)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Hortobágyi Nemzeti Park a Puszta (1999)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000) Ókeresztény mauzóleum, I. sz (Péter Pál) sírkamra, II. sz. (Korsós) sírkamra, Ókeresztény temetőkápolna
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj (2001)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Tokaj-hegyaljai borvidék (2002)
Várólistán szereplő helyszínek A rózsadombi termálkarszt területe (Pál-völgyi-, Mátyás-hegyi-, Szemlő-hegyi-barlang) A Rózsadombi termálkarszt területe 15-20 millió évvel ezelőtt kezdődött a karsztrendszer kialakulása, melyet magasabb karsztos területekről szivárgó vizek táplálnak. Budapest híres gyógyfürdői is ennek a termál karsztosodásnak köszönhetik vizüket. A Rózsadomb alatt található a legnagyobb karszt rendszer. A csaknem 80 barlangot 30 kilométernyi folyosó rendszer köti össze.
Rózsadombi termálkarszt
Esztergom középkori erődítménye Esztergom középkori vára - a Duna fölé magasodó dombon álló királyi várat Géza fejedelem építtette a X. században és itt született fia, a későbbi Szent István, Magyarország államalapító királya. Három évszázadon át volt az ország fővárosa. Ma is az ország egyházi központja, érseki székhely. A palota mellett álló klasszicista Bazilika a legnagyobb katolikus templom Magyarországon.
Esztergom középkori erődítménye
Esztergom középkori erődítménye
A visegrádi királyi székhely A visegrádi középkori királyi központ és vadászterület - a Felső- és Alsóvár fennmaradt részein pontosan követhető egy középkori királyi székhely felépítése, működése. A Felsővár eredete egészen az i.e. IX. századig nyúlik vissza. A lépcsőzetesen 5 szinten elhelyezett épület gótikus és reneszánsz emlékei, a díszudvar, a vörös márvány Herkules szökőkút, az oroszlános kút páratlan értékű műemlék együttest alkotnak.
A visegrádi királyi székhely
A visegrádi királyi székhely
A visegrádi királyi székhely
Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (Kulturális kultúrtáj) 1784-ben alapította II. József császár. Azóta is a magyarországi lótenyésztés egyik kiemelkedő központja. Építészeti, tájképi és technológiai szempontból egyaránt nagy jelentőségű. Híven dokumentálja a XVIII-XIX. század magas színvonalú állattartását.
Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (Kulturális kultúrtáj)
Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok (Kulturális kultúrtáj)
Komáromi erődrendszer (Kulturális) Az Osztrák-Magyar Monarchiából fennmaradt, 20.000 katona beszállásolására épített legnagyobb erődrendszerről szóló adatok Kr.e. 1218-ig nyúlnak vissza. A változó idők folyamán számos alkalommal újjáépített és kibővített komárom-komarnoi erőd mind építészetileg, mind a felhasznált építőanyagok szempontjából egységes maradt. Az épületegyüttes számos eleme erős kapcsolatba lépett a természeti környezettel. Tetejük lekerült a talajszintre és ma fű és vadvirágok borítják, tökéletes szimbiózisban a természettel.
Komáromi erődrendszer (Kulturális)
Komáromi erődrendszer (Kulturális)
Komáromi erődrendszer (Kulturális)
Komáromi erődrendszer (Kulturális)
Az ipolytarnóci ősélőhely (Természeti) Ipolytarnóc, ősmaradványok - cápafogak bizonyítják, hogy 23 millió évvel ezelőtt trópusi tenger volt itt. Később a tenger visszahúzódott, a szárazulattá vált területet kanyargó ősfolyó szelte át, partját dzsungel övezte. A trópusi esőerdő ősállatai lábnyomokat hagytak a folyóparti iszapban. Aztán egy 20 millió évvel ezelőtti vulkánkitörés az egészet lávával temette be, megőrizve így azokat az utókor számára.
Az ipolytarnóci ősélőhely (Természeti)
Az ipolytarnóci ősélőhely (Természeti)
Várólistán szereplő helyszínek Tájházhálózat Magyarországon (Kulturális) később átsorolhatják a "Szellemi örökség" (intangible heritage) Egyezmény körébe A Tihanyi-félsziget, a Tapolcaimedencetanúhegyei és a Hévízi-tó a helyszín lehatárolása és kategóriája 2003-tól megváltozott, mivel két, közeli helyszínt csatoltak hozzá sorozatnevezésként Az északkeleti Kárpátmedence fatemplomai (Kulturális) szlovák-magyar
Várólistán szereplő helyszínek A római limes magyarországi szakaszai (Kulturális) nemzetközi sorozatjelölés részeként