Vártúra program. A szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel, ezért 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették.

Átírás

1 Vártúra program Hobaj Emőke Lakatos Alexandra Santavecz János Patai Patrik Vajdahunyadi vár(budapest): A Vajdahunyad vára Alpár Ignác építész által alkotott épületegyüttes Budapest XIV. kerületében, a Városligetben. A Hunyadi család vajdahunyadi várkastélya a 19. században már a magyar nemzet építészeti ereklyéjévé vált. Az 1896-os millenniumi ünnepségek, a honfoglalás emlékére készítették el mását, a Vajdahunyad várát Budapesten. A szoros határidő és a költségek miatt főleg fából építették fel, ezért 1904 és 1908 között tartós anyagokból újraépítették. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó főhomlokzatáról kapta. Különböző stílusban épült épületek alkotják: román, gótikus, reneszánsz-barokk. Itt található a Magyar Mezőgazdasági Múzeum.

2

3 A Budai Vár: A Budai Várnegyed Budapest I. kerületének egyik városrésze Vár néven óta az UNESCO Világörökség listáján Budai Várnegyed néven szerepel. Területén számos középkori eredetű műemlék, valamint századbeli lakóházak és középületek találhatóak. A Budai Várnegyed három fő része a Budavári Palota, a Szent György tér és a történelmi lakónegyed ban indult meg a vár építése az akkori neve szerint pesti Újhegyen, a mai budai Várhegyen ban a várható újabb mongol támadás miatt felgyorsult az építkezés ben IV. Béla oklevelében, mint megépített várat említette már. Az idők folyamán folyamatos javítások és átépítések történtek, mivel a várnak rengeteg ostromot kellett kiállnia. Fénykorát Mátyás király uralkodása alatt élte augusztus 29-én Szulejmán szultán csellel elfoglalta. A magyarok többször is próbálták visszaszerezni a várat, ám minden ostrom sikertelen volt egészen június 24-éig, amikor megkezdődött a vár Lotaringiai Károly és Miksa Emánuel által vezetett sikeres ostroma. A második világháborúban a Budavári Palota és a Várnegyed jelentős része is elpusztult. Az épületek jelentős részét az 1960-as évek során közel eredeti formájukban újjáépítették, helyreállították, egy kisebb részét lebontották, vagy új, egyszerűbb homlokzati kialakítással visszaépítették.

4

5 Citadella: A Citadella Budapest XI. kerületében, a Gellért-hegy tetején fekvő erőd, melyet az es szabadságharc leverése után, 1854-ben emelt a Habsburg uralkodó. Az UNESCO a budai Várheggyel és a Duna két partjának panorámájával együtt a Gellért-hegyet 1987-ben a Világörökség részévé nyilvánította. A Citadella erődjét az 1854-es létesítésekor, egy ókori eraviszkusz településre, az oppidum maradványaira építették rá, amelyek ezért jórészt megsemmisültek. A 220 méter hosszú, méteres falmagasságú erődöt Julius Jacob von Haynau építtette, akinek a nevéhez az es forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás fűződik. Különlegessége, hogy a szokásos erődöktől eltérően nem az alatta elterülő város megvédése céljából épült, hanem épp ellenkezőleg: a Citadellának szánt szerep a pesti lakosság megfélemlítése volt. Erről tanúskodnak a városra néző ágyúállások is, ám szerencsére az ágyúkat kizárólag díszlövések leadására használták. Az erőd keleti, városra néző fala tövében áll a Szabadság-szobor, Kisfaludi Strobl Zsigmond 1947-ben felállított alkotása. A szobor talapzata előtt álló szovjet katona szobrát 1992-ben távolították el és átszállították a budatétényi Memento Parkba. Ma több funkciót is betölt a monumentális Citadella erődje. Tetején több rádióadó sugározza adását, míg vastag falai között étterem és szálloda üzemel. A hadtörténelem iránt érdeklődők megnézhetik a kazamatáiban berendezett, 1944-es ostromra emlékeztető háborús panoptikumot. A békésebb korszakra emlékeztet a Budapest anno című fotókiállítás, amely felidézi a rohamosan fejlődő nagyváros képeit a XIX. század végéig.

6

7 Esztergom: Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom megyei Esztergom óvárosában. A vár Magyarország középkori történelmének kiemelkedő fontosságú helyszíne. Déli részén működik a Várszínház, a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma, valamint a Panoptikum is. Az épületegyüttes 2008-ban elnyerte az Európai örökség helyszíne kitüntető címet, valamint része az UNESCO világörökségi javaslati listájának, továbbá esztergom egyik legfőbb látnivalójának számít a bazilikával együtt ben avatták fel a várnak a törökországi Ankarában felépített mását, az Estergon Kalesit. Esztergom neve igen szorosan összefonódik az ország történelmével és kultúrájával. A magyar történelemnek nincs olyan évtizede, melynek során ne merülne fel Esztergom város neve.esztergom a történelem előtti időkben is lakott volt. A rómaiak is települést hoztak itt létre, melynek Salvio Mansio néven. A magyarok érkezése után a várost Géza nagyfejedelem alapította 972 körül. Esztergom a 15. századra vallási és kulturális központtá nőtte ki magát.

8

9 Visegrád: fős lakosságával Magyarország egyik legkisebb városa, mégis nagy jelentőssége volt a helyi várnak. Maga a létesítmény egy várból és egy citadellából áll. Az 1009ben alapított település legmagasabb pontja a 328 méteres várhegy. A vár helye 1250 óta fix, akkor kezdte építtetni IV Béla. Itt tanácskoztak a Visegrádi királytalálkozó tagjai, vagyis a magyar, lengyel, cseh királyok illetve egy morva őrgróf, egy szász és egy bajor herceg, megvitatva a kereskedelem függetlenségét Bécstől és a nyugattól. Mátyás király idején késő gótikus elemekkel bővült a palota, amelyeket ma is megcsodálhatunk. Annak ellenére hogy Visegrádot földi paradicsomként emlegették, a török dúlást nem úszta meg, így a város a háborúskodás alatt lakhatatlanná vált. 1702ben pedig I Lipót végleg megsemmisítette a várat. A 19edik században kezdett újra virágzó központ lenni a gőzhajózás révén. Az őseik mintájára létrehoztak 1991ben egy Visegrádi Négyek nevű együttműködést a magyar, lengyel és csehszlovák miniszterelenökök. Érdekességek: Salamon torony gótikus díszkútja. Az 1000 forintos hátán található kút a várban lévő Herkules kutat ábrázolja.

10

11 Hollókő: A hollókői vár a Cserhát hegyei között, egy kiugró szakadék szélén áll, Hollókő település közelében, amelyet az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánított. A várat a Kacsics nemzetség kezdte el építeni a tatárjárás után, tehát a 13. század végén, de a vár tornyának alsó része valószínűleg már azelőtt is állt. Az évszázadok során sokszor bővítették a várat, amíg 1711-ben az ország anyagi helyzetére hivatkozva a vár egy részét elbontották és elhordták a környékbeliek építőanyagnak ben kezdték restaurálni. A vár felépítése óta többször is gazdát cserélt. A Kacsicsokat a 14. század elején legyőzte Csák Máté tartományúr, így övé lett a vár, tőle 1327-ben került vissza a Kacsicsok birtokába. A törökökkel folytatott háborúk során Hollókő a kevésbé jelentős végvárak közé tartozott. A vár 1683-as végleges felszabadításáig a vár felváltva volt török és magyar kézben. Utolsó birtokosai a Pulszky család tagjai voltak. Egy darabig a romok között laktak a környék szegényei. Az elrendelt elbontás ellenére ez a vár Nógrád megye legépebben megmaradt középkori vára. Napjainkban itt tevékenykednek a Szent László lovagrend tagjai, akik korhű ruházatban várják a turistákat és lehetőséget adnak a középkori fegyverek kipróbálására. Érdekesség: Úgy tartották, hogy Csák Máté, majd a törökök jelentős mennyiségű kincset halmoztak fel a vár falai között, amit sokan próbáltak megtalálni, de senki nem járt sikerrel.

12

13 Siroki vár A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival. A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlhat vissza, akik (egyes feltételezések szerint) a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet, megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után a 8. század idején a benyomuló szláv törzsek szállták meg, és saját céljaiknak megfelelően átépítették. A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Birh-Bodon-ágának birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt erősséget jelentősen átalakították, és a mai felsővár területén új, jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárások találtak valószínű bizonyítékot. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Mátéhoz csatlakozott Birh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károlyparancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat.

14

15

16 Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükkvidék délnyugati szélén. Heves megye és az Egri járás székhelye. a 2011-es népszámlálás adatai szerint Észak-Magyarország második legnépesebb városa. a környék már a kőkorszak óta lakott terület. A korai középkorban avar és szláv törzsek is éltek itt. A területet a 10. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta. jelentős oktatási és kultúrális központ. A 900-as évektől Egerben az iskolaváros jelleg dominált, iskolái és más kultúrális intézményei miatt a magyar Athénnak is nevezték. itt található Magyarország egyik legnagyobb bazilikája, az egri főszékesegyház. Számos más híres műemlékkel és múzeummal is rendelkezik, melyek közül kiemelkedő az egri vár. az egri borvidék központjaként a legjelentősebb magyar borvárosok közé tartozik, az egri bikavér külföldön is ismert és elismert borfajta. Eger neve a 670 körül a Kárpát-medence észak-keleti területére beköltözött bolgár népességtől eredhet.