ORSZÁGGYŰLÉSI K ÖNYVTÁR HÁTTÉRANYAG SZABÓ IMRE MINISZTERJELÖLT BIZOTTSÁGI MEGHALLGATÁSÁHOZ AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK RÉSZÉRE 2009. ÁPRILIS
Összeállította: ELEKHÁZY NÓRA Országgyűlési Könyvtár Képviselői Kutatószolgálat Telefon: (1) 441-4427 / 4592 E-mail: nora.elekhazy@parlament.hu A háttéranyag Szabó Imre környezetvédelmi- és vízügyi miniszterjelölt bizottsági meghallgatására készült az Országgyűlési Könyvtár állománya, adatbázisai, valamint a Parlamenti Információs Rendszer (PAIR) és az internet, mint nyilvános forrás alapján. A szerkesztés lezárva: 2008. április 14. Reméljük, hogy a bizottság tagjai hasznosítani tudják az összeállítást felkészülésük során. További kérdéseikkel és észrevételeikkel forduljanak bizalommal az összeállítás készítőjéhez. 2
Tartalomjegyzék A miniszterjelölt életrajza... 4 Nyilatkozatok, interjúk... 6 Magyar-osztrák környezetvédelmi miniszteri találkozó: heiligenkreuzi hulladékégető, Rába, GMO KvVM Sajtóiroda, 2009. 03. 31.... 6 Fürödhetnénk a Dunában Pest alatt Magyar Nemzet Online, 2009. 03. 27.... 7 Nemzetközi kerekasztal-megbeszélés a határokat átszelő folyók kommunálishulladékszennyezéséről Magyarország.hu, 2009. 03. 25.... 8 Interjú Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel a Víz Világnapja alkalmából www. vizminoseg.hu, 2009. 03. 21.... 9 Törvény születhet a megújuló energiaforrásokról? Magyar Nemzet Online, 2009.03.20.... 10 Zöld országgá kell válnunk Világgazdaság, 2009. 02. 18.... 11 Újabb környezetvédelmi nagyberuházások készülnek InfoRádió, 2008. 12. 19.... 15 Riasztási küszöbértéket vezetett be a szálló porra a KVVM Világgazdaság, 2008. 10. 20.... 15 Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Közéleti Gazdasági Krónika, 2008. október... 16 Ma már presztízskérdés a környezettudatosság Népszava, 2008. 06. 11.... 18 Ne épüljön új atomerőmű! A környezetvédelmi miniszter az energiapolitikáról Világgazdaság, 2008. 05. 15.... 19 3
A miniszterjelölt életrajza ÉLETRAJZI ADATOK: 1953. április 1-jén született Esztergomban. Felesége köztisztviselő, jogász az Országgyűlés Hivatalánál. 1971-ben az esztergomi Dobó Katalin Gimnáziumban érettségizett. Tanítóképző Főiskola elvégzése után a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán testnevelő tanári diplomát, ezzel egyidőben a Testnevelési Főiskolán labdarúgóedzői diplomát szerzett. Nyolcévi pedagógiai munka után 1983 és 1987 között az Úttörő Szövetség Országos Központjában a sport, a táborozás, a turisztika, valamint a környezet- és természetvédelem felelőse. 1987. március 1-jétől az Állami Ifjúsági és Sporthivatal osztályvezetője, 1987. november 27-én az Magyar Természetbarát Szövetség főtitkárává választották, mely tisztségében többször újraválasztották, így azt 2003-ig töltötte be. 1988-1991 között szervezője az első ifjúsági kerekasztalnak, a MISZOT létrehozásának. Megalakulásától 1998- ig az Ezredforduló Alapítvány kurátora, az ÖKO projektek vezetője. 1994-től a Wesselényi Miklós Ifjúsági és Szabadidősport az Egészséges Életmódért Közalapítvány tagja lett, 1996- től 2000-ig elnöke. 2007 februárjában a Magyar Természetbarát Szövetség elnökévé választották. 1977-ben belépett az MSZMP-be. 1992-ben csatlakozott az MSZP-hez, 1994-1995-ben a szentendrei városi szervezet elnöke. 1995-től Pest megyei pártelnök; tisztségében többször újjáválasztották, legutóbb a 2004. októberi tisztújítás során. 1996-2002 között az MSZP környezetvédelmi tagozat vezetője. 4
1994 decemberében Szentendrén városi képviselővé választották. 1998 májusában Pest megyei listáról parlamenti mandátumot szerzett. 1998-2000-ben frakcióvezető-helyettes, majd a ciklus második felében az ifjúsági és sportbizottság elnöke. 2002 áprilisában ismét a Pest megyei területi listáról szerzett mandátumot. 2002 májusában a társadalmi szervezetek bizottsága elnöke lett. Elnöki tisztségétől 2002 novemberében megvált, miután az októberi önkormányzati választások során a Pest Megye Közgyűlésének elnökévé választották. Ezzel egyidőben lett a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács és a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke. A 2006. év áprilisában országgyűlési választásokon Pest megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006 novemberében a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács újjáalakulásakor ismét elnökévé választotta. A sport területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Eszterházy Miksa díjat kapott. Kedvenc időtöltése: természetjárás, kerékpározás, kalandsportok, tenisz, utazás, irodalom-, történelemtudomány tanulmányozása. 2008. május 5-től környezetvédelmi és vízügyi miniszter. Forrás: PAIR / utolsó módosítás dátuma: 2008. május 07. 5
Nyilatkozatok, interjúk Magyar-osztrák környezetvédelmi miniszteri találkozó: heiligenkreuzi hulladékégető, Rába, GMO KvVM Sajtóiroda, 2009. 03. 31. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter meghívására Nikolaus Berlakovich, osztrák környezetvédelmi miniszter Budapestre látogatott kedden. A két miniszter többek között a heiligenkreuzi hulladékégetőről, a Rába akcióprogramról és a génmódosított kukoricafajták tilalmának fenntartásáról tárgyalt. Szabó Imre hangsúlyozta: a zöldtárca vezetése kiemelten kezeli a heiligenkreuzi hulladékégető ügyét és mindent elkövet annak érdekében, hogy érvényt szerezzen a szentgotthárdiak és a térségben élők érdekeinek. A miniszter közös politikai megoldást szorgalmazott az országhatártól lényegesen távolabbi helyszín keresése érdekében. Emlékeztetett rá: a hivatalos magyar álláspontot kormányhatározat is megerősíti. Mint ismeretes, a zöld tárcához tartozó Őrségi Nemzeti Park fellebbezést nyújtott be a Bécsi Környezetvédelmi Szenátushoz a burgenlandi tartományi döntés ellen, amellyel első fokon engedélyezték a heiligenkreuzi hulladékégető megépítését, mivel a természetvédelmi érdekek is sérülnek a hulladékégető közelsége miatt. A Rábáról szólva Szabó Imre jelezte: a magyar fél ragaszkodik a Rába vízminőségének javítását célzó akcióprogramban rögzített feladatok így valamennyi bőrgyári szűrőberendezés megépítésének maradéktalan végrehajtásához. A miniszterek a felelősségteljes közös cselekvés példájaként említették a Duzzasztók átjárhatósága a határvidéki Rábán (Openwehr) elnevezésű magyar-osztrák fejlesztést is. A beruházás melynek projektindító találkozóját tegnap tartották Fehringben a szentgotthárdi és két osztrák (a hohenbruggi és a Reverencic) duzzasztó ökológiai átjárhatóságának megteremtését célozza. Magyar oldalon átépítik a szentgotthárdi duzzasztót, így biztosított lesz a halak számára az átjárhatóság, és javulni fog a folyó öntisztító képessége is. A fejlesztés emellett árvízvédelmi és turisztikai (vízisportok, horgászat) szempontból is jótékony hatással lesz térségre, a Magyarlak és Alsószölnök közötti 22 km-es folyószakaszra. Az Európai Területi Együttműködés elnevezésű uniós program által finanszírozott, közel 600 millió forintos fejlesztésből mintegy 300 millió forint jut a hazai félre, ennek az összegnek a 15%-át a magyar költségvetés, a 85%-át pedig az Európai Unió biztosítja. Jelenleg tart a projekt előkészítése. A kivitelezés ősszel kezdődhet, és a tervek szerint 2011 első felében fejeződik be. A tárgyaláson a génmódosított kukoricafajták tilalmának fenntartásáról is egyeztetett a két miniszter. Szabó Imre elmondta, hogy a tárca nagy és közös sikerként könyveli el, hogy 2009. március 2-án az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa fenntartotta Magyarországon egy, Ausztriában pedig két génmódosított kukoricafajtára vonatkozó kereskedelmi és termesztési tilalmat. A zöldtárca szerint a jelenlegi uniós eljárási rend nem megnyugtató, középtávon új megoldásokra van szükség. Magyarország olyan szigorú elveket tartalmazó útmutatót szeretne, amilyet Ausztria is. Az Európai Bizottság javaslatot tett két új GMO (a Bt 11 és a 1507 kódjelű kukoricák) köztermesztési engedélyezésére Magyarország fontolgatja a moratórium bevezetését erre a két GM kukoricavonalra. 6
Az osztrák fél is egyetértett azzal, hogy az érintett tagállamok közötti szakértői egyeztetésére van szükség. Magyarország szerint hasznos lenne a moratóriumot fenntartó országok közös érvrendszerének a kidolgozása is. Fürödhetnénk a Dunában Pest alatt Magyar Nemzet Online, 2009. 03. 27. Két vízminőség-javító és két árvízvédelmi nagyprojekt előkészítési eljárása válhat egyszerűbbé és gyorsabbá a kormány szerdai döntése értelmében mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken kormányszóvivői sajtótájékoztatón Budapesten. Szabó Imre elmondta: a döntés a Kis-Balaton vízvédelmi, a Duna árvízvédelmi és a Tiszahullámtér árvízvédelmi projektet, valamint a Ráckevei-, Soroksári-Duna-ág komplett vízminőség-javító programját érinti. A kabinet által kiemelt jelentőségűvé előléptetett, összesen 82 milliárd forint értékű beruházások közigazgatási engedélyeztetése akár fél évvel is felgyorsulhat hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a pályázatok beindulásához azonban még az Európai Unió jóváhagyására is szükség van, így a beruházások kivitelezése várhatóan csak az év végén, illetve 2010 első felében kezdődhet. A tárcavezető a beruházásokat részletezve aláhúzta: a Kis-Balaton vízvédelmi projekt 7,3 milliárd forintos beruházásával csökkenhet a Balaton tápanyagterhelése, így javítva annak vízminőségét. A miniszter szerint a Ráckevei-, Soroksári-Duna-ág vízminőség-javítása az egyik legjelentősebb vízügyi nagyprojekt, a 35 milliárd forintos beruházással ugyanis a folyó Budapest és Tas között is alkalmassá válhat a fürdésre. A Duna 30 milliárd forintba kerülő árvízvédelmi programjának köszönhetően mintegy 200 kilométer hosszú töltést fejlesztenek, egyebek mellett számos műtárgy felújításával, illetve kerékpárutak építésével emelte ki a miniszter. A Tisza-hullámtér árvízvédelmi projekt 10 milliárd forintos keretéből pedig mintegy 40 centiméterrel csökkenthető a folyó árszintje a Kisköre és Szolnok közötti mintegy 60 kilométeres szakaszon fűzte hozzá. Megjegyezte: a négy zöldberuházás a Környezet és energia operatív program (KEOP) forrásaiból valósulhat meg, 85 százalékos brüsszeli, valamint 15 százalékos magyar állami támogatásból. 7
Nemzetközi kerekasztal-megbeszélés a határokat átszelő folyók kommunálishulladékszennyezéséről Magyarország.hu, 2009. 03. 25. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére romániai, ukrajnai, szlovákiai és hazai vízügyi és környezetvédelmi, valamint önkormányzati szakemberek folytattak ma megbeszélést a határokat átszelő folyókat érintő kommunálishulladékszennyezésekről Nyíregyházán. A tárgyaláson a felek közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben kimondják, hogy lépéseket tesznek a Felső-Tisza és mellékfolyóinak hullámtereiben található háztartási hulladékok eltávolítására és az illegális hulladéklerakás visszaszorítására. A megbeszélés szünetében tartott sajtótájékoztatón Kóthay László vízügyi szakállamtitkár elmondta: a fenti célok megvalósításához a résztvevők a közeljövőben közös pályázatokat dolgoznak ki és nyújtanak be a négy ország határon átnyúló együttműködési programjának uniós forrásaira. A Felső-Tiszán és mellékfolyóin az elmúlt években az áradásokat követően rendszeressé vált, hogy kommunális hulladékot - jellemzően műanyag-palackokat - hoz a víz. Ennek oka, hogy a folyó vízgyűjtőjén - elsősorban az ukrajnai területeken - sok az illegális hulladéklerakó, és az utóbbi időben a hulladék mennyisége is megnövekedett. Az úszó hulladékok kifogása és kezelése évről-évre jelentős költségekkel jár, és komoly kiadást jelent a magyar államnak. A Felső-Tisza vízgyűjtőjén Magyarország, Románia, Ukrajna és Szlovákia osztozik, a vízgyűjtő területen a környezet és a vizek védelme, a szennyezések megakadályozása és elhárítása az érintett ország kötelessége. Magyarország kezdeményezésére a négy ország vízügyi és környezetvédelmi szervezeteinek vezetői, valamint az illetékes területi önkormányzatok képviselői kerekasztal-megbeszélést tartottak a határfolyók szennyezésének megelőzéséről és a szilárd kommunális hulladék kezeléséről. A felek hangsúlyozták: mindegyik országnak érdeke a természetes környezeti állapotok megőrzése, a vízminőség javítása, az EU Víz Keretirányelvben foglalt jó kémiai és ökológiai állapot megteremtése. A szakemberek megállapodtak abban, hogy lépéseket tesznek a folyók hullámtereiben található hulladékok eltávolításának és az illegális hulladéklerakás visszaszorításának érdekében, és addig is minden rendelkezésre álló eszközzel megakadályozzák a határon való átterjedés lehetőségét. A célok eléréséhez szükséges pénzügyi források megteremtéséhez a közeljövőben közös pályázatot dolgoznak ki és nyújtanak be a Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 forrásaira. Az együttműködési programot az Európai Unió finanszírozza, célja, hogy támogassa a közösség külső határai mentén elhelyezkedő, egyelőre tartósan az Unión kívül maradó partnerországok érintett régióival történő együttműködést. A résztvevő országok feladatuknak tekintik továbbá a lakosság szemléletformálását, a környezettudatos magatartás népszerűsítését. 8
Interjú Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel a Víz Világnapja alkalmából www. vizminoseg.hu, 2009. 03. 21. Azokra a településekre vonatkozóan, amelyeken 2009 végéig nem biztosítható az ivóvíz minősége uniós határértékeknek történő megfelelése, szeptemberben további három éves halasztás iránti kérelmet nyújtunk be az Európai Bizottságnak mondta a Vízminőség.hu-nak Szabó Imre, környezetvédelmi és vízügyi miniszter Víz Világnapi interjújában. A szaktárca vezetőjétől továbbá azt is megtudhattuk, hogy az EU elvárja az ivóvízminőségfejlesztés utáni vízdíj előzetes kalkulációját, valamint a minisztérium szerint a díjmegállapítás során a többtényezős díjkalkuláció a jelenlegi legmegfelelőbb. Az EU-kötelezettségek (főként a víz-keretirányelvből fakadók) egyre nagyobb feladatot jelentenek az országnak. Hogyan állnak ezzel? Ilyen feladatok többek között a teljes költségmegtérülés elve és az amortizáció (közművek felújítása, pótlása) díjakba építése. A Víz Keretirányelv szerint a tagállamokban, 2015-ig jó állapotba kell hozni a felszíni és felszín alatti vizeket, és fenntarthatóvá kell tenni ezt a jó állapotot. A keretirányelv jelentősége abból adódik, hogy egységes alapokon szabályozza a felszíni, valamint a felszín alatti vizek mennyiségi és minőségi védelmét, illetve a pontszerű és diffúz szennyezőforrásokkal szembeni fellépést. Előírja továbbá a vizek jó állapotának eléréséhez vezető intézkedések országhatárokon és belső, adminisztratív határokon átnyúló vízgyűjtő szintű összehangolását. Hazánk esetében ez a vízgyűjtő a több mint 800 ezer négyzetkilométeres Duna medencét jelenti. Magyarország egész területe a Duna vízgyűjtőterületére esik, ennek megfelelően a többi érintett országgal együttműködve kell a 2015-re kitűzött célt elérni. A Víz Keretirányelv rendelkezéseinek végrehajtását a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés biztosítja. A tagországoknak 2009 végére kell az első vízgyűjtő-gazdálkodási tervüket elkészíteniük az érdekeltek széleskörű bevonásával. Ezek a tervek tartalmazzák majd azokat az intézkedéseket, amelyek eredményeként a jó állapot elérhető. Magyarországon, az országos terven kívül a Duna, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőire, valamint azokon belül 42 tervezési alegységre készül egységes szemléletű terv. Ezek összhangban lesznek az egész Duna medencére készülő tervvel, melyet a Nemzetközi Duna Védelmi Egyezmény titkársága koordinál. Az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően hazánk számára jelentős uniós források váltak elérhetővé. Ezek felhasználásához kapcsolódik a CBA (költség-haszon) számítás, amelyet a jelenlegi pályáztatási eljárásokban is alkalmazni kell. A pályázó csak úgy juthat hozzá az EU-s forráshoz, ha a pályázatában bemutatja a költség-haszon számítás eredményeként kalkulált díjat is. Ez ad garanciát az EU-nak arra, hogy a rendszer fenntartható, üzemeltethető lesz, az amortizációnak lesz fedezete, illetve érvényesül a teljes költségmegtérülés elve. A támogatási szerződés aláírásával vállaltuk ennek az elvnek az érvényesítését, így az ettől való eltérés szankcióhoz, a támogatási összeg visszafizetéséhez vezethet egy EU-s ellenőrzés esetén. 9
Ez persze érzékeny terület. A fogyasztókkal nehéz lesz ezt elfogadtatni, bár indokolt minél hamarabb, a gázárak emelésének halogatása is nehezebb volt. Itt ráadásul nemcsak a fogyasztókat kell meggyőzni, hanem a vízdíjak kapcsán az ármegállapító jogkörrel rendelkező helyi önkormányzatokat is (egyfajta megoldás lehet erre a díjképzés módszertanának központi meghatározása). Van erre valamilyen forgatókönyvük? Hogyan próbálják ezt a kérdést kezelni? Jelenleg nincs olyan konkrét előírás, amely meghatározná, hogy az árhatóságként működő állam, illetve az önkormányzatok mit kötelesek a díj megállapításakor figyelembe venni. Ennek eredményeként a díjképzési rendszer rendkívül heterogén, a szükséges rekonstrukciós költségek, illetve az amortizáció nem, vagy csak részben épülnek be a szolgáltatás díjába, aminek eredményeképp a víziközmű hálózatok állapota sok helyen hagy kívánnivalót maga után. Ezért szükséges a díjképzés vonatkozásában a megfelelő jogszabályi háttér megteremtése. Ennek egyik első lépéseként, a vízgazdálkodási törvény módosításának tervezete rögzíti a többtényezős díj megállapításának lehetőségét. Ez jelenleg is gyakorlat a víziközmű szolgáltatásban, de a jogalkalmazás egységesítése érdekében szükség van erre a lépésre. A közszolgáltatók nehéz helyzetbe kerülhetnek, hiszen költségeik emelkednek (környezetvédelem, fogyasztóvédelem nonstop ügyfélszolgálat kötelező bevezetése, hatósági kötelezések stb.). Terveznek erre valamit? Annak érdekében, hogy az eddig elmaradt amortizációs költségek folyamatos beépítését megkezdjük, illetve kövessük a villamos energia árának növekedését, 2009-ben 9 százalékkal nőttek a víz- és szennyvízdíjak az állami regionális víziközmű vállalatok működési területén. Törvény születhet a megújuló energiaforrásokról? Magyar Nemzet Online, 2009.03.20. A jelenlegitől teljesen eltérő állami támogatási rendszer kialakítására van szükség a megújuló energiaforrások gyors és hatékony terjedésén alapuló valódi zöldforradalom eléréséhez mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Magyar Megújuló Energia Fórum ülésén pénteken Budapesten. ( ) Szabó Imre előadásában kifejtette: a jelenlegi, összesen mintegy 220-240 milliárd forintos magyarországi támogatási lehetőség csak rendkívül szétaprózódott formában érhető el, így például az amerikai vagy a portugál rendszerrel ellentétben nem képes a megújuló energiaforrások részarányának hatékony növelésére. Elmondása szerint Magyarországon az összes megújuló energia részaránya 2006-ban nem érte el az 5 százalékot, ráadásul annak összetétele is kedvezőtlenül alakult, mivel abban a tűzifa aránya 47 százalék, az egyéb biomassza hányada pedig 38 százalék volt. A további megújuló energiaforrásokból egyedül a geotermikus energia emelkedett ki 6,6 százalékos aránnyal, míg a vízenergia 1,2 százalékot, a szélenergia 0,3 százalékot, a napenergia pedig mindössze 0,2 százalékot tett ki a zöldenergia felhasználásában mutatott rá a tárcavezető. 10
Szabó Imre hangsúlyozta: a kormánynak megvan a világos politikai szándéka a megújulók részarányának növelésére, amit a 2007-2020 közötti időszakot szabályozó energiapolitikai stratégia foglal össze. Az ország természeti adottságait figyelembe véve a következő években a biogázt kell elsőrendű prioritásként kezelni, nem elfeledkezve ugyanakkor a kitörési lehetőséget jelentő geotermikus, illetve a 2020-ig megháromszorozható kapacitású szélenergiáról. Zöld országgá kell válnunk Világgazdaság, 2009. 02. 18. Sok milliárdot spórolhatunk azzal, ha kevesebb és jobb energiát fogyasztunk, ha úgy óvjuk a környezetünket, ahogy a szívünk mélyén szeretnénk. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter ráadásul úgy látja, hogy mindebből életminőségben és a gazdasági talpra állásban egyaránt profitálhatunk. Fontos üzenete az is, hogy Magyarország nem válhat Európa szemétlerakójává. - Jókor jött az Európai Unió klímacsomagja? - A klímacsomag elfogadása sürgető volt, hiszen az éghajlatváltozás nincs tekintettel a gazdasági válságra. Ez egy globális veszély, és az Európai Unió jó példával járt elöl: vállalta, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ehhez Magyarországnak el kell érnie, hogy 13 százalékra nőjön a megújuló energiák aránya, és javuljon az energiahatékonyság is. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy nem kizárólag Európára hárul a feladat. Most az amerikaiakra irányul a figyelem, s az új elnök, Barack Obama részéről biztatók a jelek. Amennyiben az Egyesült Államok az év végi koppenhágai konferencián felsorakozik azokhoz az országokhoz, amelyek hozzájárulnak az üvegházhatás csökkentéséhez, akkor nagy valószínűséggel a harmadik világbeli óriás kibocsátókat Kínát, Indiát, Mexikót is rá lehet venni erre. - Magyarország tudja teljesíteni a maga vállalásait? - Teljesítenünk kell. A gazdasági válság nem téríthet le erről az útról. - A költségvetés helyzete sem? - Az sem. A kibocsátáscsökkentés vállalati, intézményi és lakossági oldalról egyaránt az energiafelhasználás függvénye. A cégek emissziómérséklése mellett hangsúlyos a lakosság szerepe is, amely az ország energiaszükségletének harmadát használja fel, ennek 70 százalékát fűtésre és meleg vízre. Ha sikerül megértetni az emberekkel, hogy csak annyi energiát használjanak, amennyire szükségük van, ezzel sok milliárdot takaríthatunk meg. Nem drasztikus változtatást várunk, hanem apró lépéseket. Például azt, hogy negyven fok helyett harminccal menjen a mosógép, csupán egy fokkal csavarják lejjebb a lakás fűtését, és ne tartsák folyamatosan készenléti állapotban, áram alatt az elektronikai berendezéseket. 11
- A jelek szerint pazarlók vagyunk? - Számos tekintetben igen. - És környezetszennyezők is? - Sajnos igen, mert mindez fosszilis energiaforrások felhasználásával történik. Épületeink zöme és nemcsak a panelekre gondolok, hanem a hatvanas-hetvenes években épült családi házakra is nem felel meg a mai energiaszabványoknak. Szigeteléssel, nyílászárócserékkel jelentősen csökkenthető az energiafogyasztás, és így a károsanyag-kibocsátás is. Ráadásul ehhez támogatás is kapható, akár az Új Magyarország fejlesztési terv Környezet és energia operatív programja (KEOP), akár a tárcánknál a kvótaeladások bevételéből hamarosan induló Zöldberuházási rendszer (ZBR) keretében. - Ám a pályázatok csak akkor lehetnek igazán csábítók, ha nagyobb arányú a támogatás - Természetesen. Érdemi támogatás kell ahhoz, hogy megmozduljanak az emberek. Ezt a kormány is felismerte, és könnyítette a feltételeket: a Magyarország rendelkezésére álló európai uniós forrásokból hamarosan kevesebb önerővel és magasabb támogatással lehet energiatakarékossági felújításokat kezdeményezni. A ZBR épületenergetikai pályázatain 40 százalékos támogatási arányt szorgalmazunk, s az indulás a kvótatárgyalások lezárásától függ. Közösségek és egyének egyaránt pályázhatnak majd épületek energiatakarékos, környezetbarát felújítására, például napkollektorok alkalmazására. Nálunk a minisztérium tetején már működik egy napkollektor, ma ez biztosítja a szükséges meleg víz jó részét. - Miért zajlanak a kívülálló szemével szupertitkos körülmények között a kvótatárgyalások? - A szerződésekből az ár kivételével minden publikus. Nyilvánosságra hoztuk, kikkel kötöttük az első két üzletet, és nem titok az sem, hogy tovább folynak a tárgyalások. A Belgiummal és Spanyolországgal létrejött megállapodás keretében a partnereink kérték az ár titokban tartását. Hazánk tárgyalási pozíciója is azt kívánja, egyelőre ne ismerje a piac az árainkat. Magyarország a világon az elsők között adott el a kvótájából, és ezen a szűz piacon még meglehetősen kialakulatlanok az árak. Mi jó terméket kínálunk, az eddig megkötött szerződésekben ugyanis vállaltuk: a ZBR-en keresztül kizárólag olyan pályázatokat, beruházásokat támogatunk a bevételből, amelyek kimutathatóan csökkentik a szén-dioxid-kibocsátást. Ennek köszönhetően eddig sikerült jó pozíciót elérnünk, és nem akarjuk, hogy bármi befolyásolja az árat, hiszen most is jelentős tételű eladásról folynak tárgyalások. - Mennyi bevételünk lehet a kvótakereskedelemből? - Ha egy évvel ezelőtt kérdez, akkor több százmilliárdot mondtam volna. Most a válság miatt óvatosabb vagyok. Ha ebben az évben a bevételünk a már lezajlott két eladással együtt eléri az 50 milliárd forintot, az jó eredmény lesz. Nincs kényszer, 2012-ig bármikor el lehet adni a szabad kvótáinkat. 12
- Az EU-csatlakozáskor Magyarország mentességet derogációt kapott bizonyos uniós kötelezettségek teljesítése alól. A közösségi források miként segítik ezek teljesítését? - A KEOP 2007 13-as keretének csaknem 70 százaléka közvetlenül a derogációs kötelezettségek teljesítését szolgálja. Magyarország egyébként első helyen áll a környezetvédelmi projektek területén is az új tagállamok között. Az eddig előkészített pályázatok 963 milliárd forint összértékű környezetvédelmi beruházást generálhatnak. Visszatérve az uniós kötelezettségekre: a szennyvíz- és hulladékkezeléssel már jól állunk, az ivóvízminőség esetében elsősorban a dél-alföldi program csúszása miatt az arzén határértékére 2012-ig halasztási kérelmet nyújtunk be. - Mi a helyzet a levegőtisztasággal? Az elég dermesztő volt, amikor szmogriadót rendeltek el - Olyan kritikát kaptunk, hogy pápábbak akarunk lenni a pápánál, de lássuk be, az egészség védelmében ez elkerülhetetlen. Miniszteri rendelettel önálló határértéket vezettünk be a szálló porra, így az önkormányzatoknak át kellett dolgozniuk a szmogriadóterveiket. Noha nálunk az első szmogriadónak megvoltak a maga gyermekbetegségei, mindenképpen ráirányította a figyelmet arra, hogy a nagyvárosok belső részein a közlekedés miatt sokszor olyan rossz minőségű a levegő, hogy az káros az egészségre, a gyerekekre és az idősekre pedig kifejezetten veszélyes. Ha egy NATO-csúcs alkalmából Budapesten a fél belvárost lezárhatják, akkor talán az egészségünkért is hozhatunk annyi áldozatot, hogy korlátozzuk az autóhasználatot. A cél egyébként a megelőzés, tehát hogy az önkormányzatok figyelemfelhívással és egyéb intézkedésekkel elkerüljék a szmog kialakulását. Európa számos nagyvárosában működik például zónarendszer vagy dugódíj, így a legszennyezőbb járművek már nem hajthatnak be a belvárosba. - A szavaiból úgy tűnik, még elégedetlen az emberek környezettudatosságával? - Kétségkívül sok még a tennivaló, de egyre több az eredmény is. A termékdíj szabályozása körüli viták során a PET-palackok ügyében komoly indulatokat váltott ki az a javaslatunk, hogy előnyben részesítenénk a betétdíjas palackokat. Azt mondtuk, ha a gyártók, a kereskedők megoldják a visszagyűjtést és újrahasznosítást, cserébe visszatérítjük a termékdíj 80 százalékát. A Cora és a Tesco áruház is elindította a visszagyűjtést, s lám, a vásárlók tömegesen élnek a lehetőséggel. Meggyőződésem, hogy jó példával, praktikus ösztönzőkkel, szigorú előírásokkal az eddigieknél jobb eredményeket érhetünk el, mert az emberek fogékonyak a környezetvédelemre. - Sokakat ugyanakkor elbizonytalanít az, hogy illegális szeméthegyek tűnhetnek fel az ország bármely pontján, amelyek gyakran külföldről érkeznek - Magyarország nem válhat Európa szemétlerakójává. Mára elértük, hogy Németországból már nem érkeznek ilyen szállítmányok, ugyanakkor a Zöld-kommandó még most is sok hazai eredetű illegális lerakót kényszerül felszámoltatni. Az idén a szabálytalan autóbontókra szeretnénk lecsapni, ezen a téren fokozott ellenőrzésre kell számítani. - Több a vitás ügyünk Ausztriával. Sikerül rendezni ezeket? - Elmozdulást értünk el a Rába ügyében. A folyó habzásáért felelős osztrák bőrgyárak 2009 végére beépítik a még hiányzó szűrőket, és addigra valamennyi gyár technológiát is vált. 13
A heiligenkreuzi hulladékégető esetében ugyanakkor nem ilyen együttműködők a burgenlandi hatóságok. Noha minden követ megmozgattunk ebben az ügyben, és továbbra is segítjük a szentgotthárdiakat, az erőfeszítéseink egyelőre nem vezettek eredményre. A helyiek mindenképpen fellebbeznek az égetőmű ellen, hiszen a beruházó arcátlanul közel tervezte azt a határhoz, ráadásul túlméretezett kapacitása jelentős közlekedési-szállítási terheléssel fenyegeti a környéket. Ugyanakkor már hallhatók olyan hírek is, hogy a beruházó pénzügyi nehézségek miatt nem is tudná megvalósítani a projektet. - Érdekes azt látni, hogy a válságkezeléssel mennyire átalakul a világ, a környezet is. A szakértők egy része kifejezetten a zöld növekedés projektjeire adna több pénzt a gazdaságélénkítési programokban. Mit kellene tenni Magyarországnak? - Ha azt nézem, hogy a magyar gazdaságélénkítési csomag összeállításánál milyen forrásátcsoportosítások történnek, és emellett elértük, hogy a KEOP keretéhez nem nyúltak hozzá, akkor azt kell mondjam, soha nem látott mennyiségű forrás áll rendelkezésre az ország környezeti állapotának a javítására. A zöldtechnológiák és az alternatív energiaforrások válság idején is a gazdaság húzóerejévé nőhetik ki magukat. -Megérné Magyarországnak zöld országnak maradni? - Feltétlenül. Ha szó szerint értelmezem, növekedne a zöld terület, ha szimbolikusan, akkor rohamosan haladhatnánk előre a környezettudatosság terén, és ez jobb életminőséget eredményez. A gazdaság pedig a világon mindenütt a versenyképes környezetipar, a zöldberuházások irányába mozdulhat el. Nulltolerancia a zöldbűnözéssel szemben: 200 milliós bírság tavaly Magyar Nemzet Online, 2009. 02. 04. A környezetvédelmi hatóságok mintegy 200 millió forintos bírságot szabtak ki az illegális színesfém-hulladék kereskedőkre 2008-ban, a Zöldkommandó elnevezésű akciósorozatban mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter szerdán sajtótájékoztatón Budapesten. Szabó Imre hangsúlyozta: a szaktárca a nulla tolerancia elvét alkalmazza a zöldbűnözéssel szemben, mivel megengedhetetlennek tartja a társadalomnak sokszorosan ártó környezetvédelmi károkozás minden fajtáját. Hozzátette: a hatósági ellenőrzések célja nem a minél nagyobb bírság kiszabása, hanem a természettudatos, jogkövető magatartásra ösztönzés. 14
Újabb környezetvédelmi nagyberuházások készülnek InfoRádió, 2008. 12. 19. Jövőre kezdik a Mecsek-Dráva hulladékkezelő rendszer kiépítését és Székesfehérvár és térsége szennyvízcsatorna-hálózatának bővítését mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Nem csak gyűjtik, kezelik is a hulladékot a jövő januártól 2011-ig épülő Mecsek-Dráva hulladékkezelő rendszerben mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter a kormányszóvivői tájékoztatón. Egy nagyon jelentős nagytérségi kezelési rendszerről beszélhetünk, amiben a hulladékkezelő központok, az átrakó állomások, a hulladékudvarok, a szelektív gyűjtő rendszerek azt eredményezik, hogy csak és kizárólag a másképpen már nem kezelhető, nem feldolgozható és hasznosítható anyagok kerülnek lerakásra magyarázta a tárcavezető. Szabó Imre kitért arra is, hogy a rendszer várhatóan 313 település 426 ezer lakosának a hulladék-kezelését oldja meg, kiépítésével 90 település hulladéklerakóját tudják rekultiválni. Ezek zöme rosszul szigetelt, ami veszélyezteti a talajt és a vízbázist, így a lakosság egészségi állapotát is. Hatvanöt lerakót szigetelnek és lezárnak, 25-öt pedig kiürítenek, és betemetnek, így egymillió négyzetméternyi terület tisztul meg. A hulladék-gazdálkodási rendszer 8,6 milliárd forintos összköltségből valósulhat meg. Védik a Velencei-tavat Székesfehérvár szennyvízprojektjével kapcsolatban Szabó Imre kiemelte: ezzel négy jelentős település Székesfehérvár mellett Pátka, Pákozd és Seregélyes szennyvízelvezetését rendezik. Ezáltal a Velencei-tó közvetlen környéke, a felszíni és a felszín alatti vizek is védelem alá kerülnek. A munkát várhatóan 2009 első felében kezdik, és 2010 végére fejezik be. A projekt összköltsége, a 8,57 milliárd forint. Idén egyébként e kettővel együtt összesen tíz környezetvédelmi nagyberuházásra bólintott rá a kormány, ebből nyolc már az Európai Bizottság jóváhagyására vár Brüsszelben. Riasztási küszöbértéket vezetett be a szálló porra a KVVM Világgazdaság, 2008. 10. 20. Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter kezdeményezésére a minisztérium az EU-s tagállamok közül elsőként önálló küszöbértéket vezetett be szálló porra, a légszennyezésért egyik leginkább felelős anyagra. A svájci mintára bevezetett határértékek az eddiginél gyakrabban tehetik indokolttá szmogriadó elrendelését a lakosság védelmében, ezzel is javítva a levegőminőséget. A közlönyben pénteken megjelent rendelet még a héten hatályba lép. 15
Hazánkban eddig csak a kén-dioxid és a szállópor együttes koncentrációjára vonatkozó tájékoztatási és riasztási küszöbérték létezett. A zöldtárca az egészségügyi tárca szakértőivel és az Országos Közegészségügyi Intézettel közösen, az egészségügyi hatások értékelése alapján határozta meg a szálló por küszöbértékek mértékét. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható. Az új küszöbértékek alapján az önkormányzatoknak át kell dolgozniuk a szmogriadó terveiket, és várhatóan az eddigieknél gyakrabban kell majd a lakosság egészségének védelmében elrendelniük azt. A riasztási kötelezettség bevezetése rábírhatja az önkormányzatokat, hogy tegyenek komolyabb lépéseket a hosszabb távon ható légszennyezettséget csökkentő intézkedések bevezetésére. Környezetvédelmi és vízügyi miniszter Közéleti Gazdasági Krónika, 2008. október Szabó Imre magánemberként és most már hivatalból is a környezet a természeti értékek védelmezője. Fontosnak tartja a környezettudatos nevelést, ezt bizonyítja, hogy az idei tanévtől évente négy napon ingyen látogathatják a Nemzeti Parkokat az ökoiskolák és zöld óvodák növendékei. Ezen kívül a zöldtárca kétéves éghajlat-változási akcióprogramot is indít. Ahhoz, hogy céljainkat el tudjuk érni, a nemzeti éghajlatvédelmi stratégia keretein belül dolgoznunk kell azon, hogy további olyan forrásokat tárjunk fel, amely által csökkenteni tudjuk a szén-dioxid felhasználást. Az ember mindig a maga háza táján söpörjön először, mondja egy jó magyar közmondás, ezért egy saját példát mondanék hallottuk Szabó Imre minisztertől. Tavaly, amikor felújítottuk a házunkat, beépítettünk egy földhőcserés rendszert, ami a fűtést, a melegvíz előállítást kompletten biztosítja, környezetbarát módon. Sőt, még egy napkollektor is került a ház tetejére. A családom tagjai nem igen hitték, hogy télen, mínusz 12 fokban működni fog és a szobában 22 fokos kellemes melegben lesznek a gyerekeink, főleg amikor a gázbekötést sem tartottam szükségesnek. Ma már elmondhatom, túl vagyunk az első télen. A hőmérséklet nagyon kellemes volt a lakásban, nem bántuk meg a változtatást. De mondanék még egy példát. Azt tudják - e, hogy Budapestre utazva 50 km-es távolságból, annyi széndioxiddal szennyezzük a levegőt, amit huszonegy darab fa tud csak elnyelni, megtisztítani? És ha 1200 kilométert megyünk, akkor a hagyományos benzines autónk annyi széndioxidot bocsát ki, mintha villanyvonattal megkerülnénk a földet? Én azzal kerestem meg a miniszterelnök urat és a miniszterelnöki hivatalt, hogy adjanak engedélyt a szokásos közbeszerzési eljárás keretében, hogy környezetbarát, hibrid autót kapjak hivatali gépkocsiként, amely nagyon jó káros anyag kibocsátási mutatókkal rendelkezik. Örülök, hogy akceptálták, jelzés értéke van annak, ha a környezetvédelmi miniszter környezetbarát autót használ. Remélem, októberben már ezt az autót használhatom. Európában ez egy aktuális téma, hogyan lehet az autógyárakat rákényszeríteni a káros anyag kibocsátás csökkentésére. Sokan a kényelmüket, a civilizációs vívmányokat féltik az alternatív energiaforrások bevezetésétől, pedig csak egy kis alkalmazkodás, odafigyelés kellene és sok energiát meg spórolnánk. 16
A káros anyag kibocsátást is csökkenthetnénk, amellyel most terheljük a légkört, veszélyeztetve bolygónk jövőjét a felmelegedés elősegítésével. Mert egyértelműen mutatják a tudósok által végzett számítások, hogy a föld egészének átlaghőmérséklete, ha másfél fokkal emelkedik, az már katasztrófákhoz vezethet. Sok lehetőségünk van mindennek az elkerülésére, például a hőmérséklet-szabályozástól a vízfogyasztásunk csökkentéséig. ( ) Az ÖKO-Pannon Kht. Újrahasznosító Kamionjában berendezett interaktív tárlat nyitóeseményén Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter arról számolt be, hogy a szelektív hulladékgyűjtés terén egyre jobb eredményeket könyvelhet el az ország, mára a hulladék ötvenegy százalékát forgatjuk vissza, ami szép eredmény ugyan, de még mindig nem kielégítő. Ezért a cél az, hogy minél több szelektív kukát és úgynevezett gyűjtőszigetet hozzanak létre, hogy kényelmessé tegyék a lakosság számára a környezetbarát hulladékgyűjtést. Fontos, hogy a szemétlerakó minél közelebb, a lakóházakhoz viszonyított kétszáz méteres távolságon belül legyen, ugyanis csak az elszántak tesznek meg több kilométert azért, hogy szelektíven gyűjthessék a hulladékot. Szabó Imre azt hangsúlyozta, hogy ezzel a kampánnyal elsősorban a fiatalokhoz szeretnének szólni, ugyanis ők azok, akik a tapasztalatok szerint a leginkább fogékonyak az újdonságokra. Tőlük várhatjuk, hogy megteszik az első lépést bolygónk megmentése érdekében és ők lesznek azok, akik megtanítják az idősebb generációkat arra, miképp cselekedjenek mondta a miniszter. Az elmúlt évben 885 ezer tonna, csomagolásból származó hulladékot termelt a magyar lakosság, amiből 451 ezer tonnát újból feldolgoztak, így több mint ötvenszázalékos volt hazánkban a hulladék-újrahasznosítási arány. A nyugat-európai átlagtól viszont még így is elmarad hazánk, hiszen míg nálunk tavaly tíz kilogramm szelektíven gyűjtött szemét jutott egy főre, addig a nyugati országokban ez az arány húsz-harminc kilogramm volt. Figyelemreméltó azonban a magyar eredmény annak tükrében, hogy két évvel ezelőtt a hulladékok újrahasznosításának aránya csupán 10-12 százalékos volt. Van azonban még behoznivalónk, hiszen egy uniós irányelv értelmében hazánknak 2012-ig a kibocsátott üveg és papír alapanyagú csomagolási hulladék hatvan százalékának, a fémhulladék ötven százalékának, a műanyag hulladék 22,5 százalékának, illetve a fahulladék 15 százalékának összegyűjtéséről és hasznosításáról kellene gondoskodnia. Az irányelv szerint a hulladék begyűjtése és újbóli felhasználása a csomagolást végző vagy a csomagolt termékeket forgalmazó cégek felelőssége, a szakemberek szerint azonban az emberek hozzáállása is nagyban befolyásolja az elérhető eredményeket. Egy felmérés szerint ugyanis a magyarok egy részében csak addig mutatkozik bármiféle hajlandóság a szelektív hulladékgyűjtésre, amíg az erre alkalmas kukák - amelyek a szeméttípustól függően eltérő színűek - kétszáz méteres távolságon belül találhatók az otthonuktól. Napjainkban egyébként nagyjából 4500 hulladékgyűjtő sziget szolgálja országszerte a szelektív hulladékgyűjtés ügyét, ami elvileg ötmillió ember számára teszi lehetővé, hogy szétválogassa szemetét. A hatóság elképzelése szerint 2012-re már nyolc-kilenc millió lakóra terjedhet ki országszerte a szelektív hulladékgyűjtés hallottuk a minisztertől. 17
Ma már presztízskérdés a környezettudatosság Népszava, 2008. 06. 11. - Egyik első lépése hivatalba lépését követően az volt, hogy felvette a kapcsolatot osztrák kollégájával a hulladékégető ügyében. Ezt tartja most a legfontosabbnak a környezetvédelem területén? - Az egyik legfontosabb teendő ez, mert a hulladékégető és a Rába vize alapvetően befolyásolja a határ mentén élő emberek életminőségét. Nem teremthetünk abból gyakorlatot, ami ebben az esetben történt, hogy határon túli területekről érkezzen szennyezés hazánkba. Ez megengedhetetlen környezet-egészségügyi és környezetbiztonsági szempontból egyaránt. A Rába-ügy kezelése korábban megkezdődött, látható eredménye várhatóan 2009-re lesz. Elértük, hogy idén már osztrák területen is végezhetnek méréseket magyar szakemberek, ami jelentős áttörés a Rába ügyében. A következő két évben szigorúan ellenőrzik majd, hogy az osztrák bőrgyárak átállítják-e technológiájukat. - Oláh Lajos, a tárca államtitkára korában még szocialista képviselőként azt mondta, hogy amit a románok Verespataknál meg tudtak fékezni, azt az osztrákok nem tudták megtenni a Rábánál. Tényleg ennyire szigorúan állnak ehhez a kérdéshez? - Határozottan kívánunk fellépni a Rába és Heiligenkreuz esetében is. Míg a Rába esetében működő bőrgyárakkal szemben kell érvényesíteni a szándékainkat, addig Verespatakon egy még csak tervezett beruházást kell megakadályozni. Elődömhöz hasonlóan mindent megteszek az aranybánya megépítése ellen. Aki emlékszik, tudja, hogy az osztrák cégek kezdetben vitatták, hogy egyáltalán tőlük származik-e a szennyezés. Először be kellett bizonyítani nekik, hogy ebben felelősek. - A kis- és középvállakozásokról egy felmérés nyomán kiderült: 70 százalékuk nem foglalkozik a környezetvédelemmel, miközben 70 százalékát adják az ipari szennyezésnek. Hogyan lehet a legkisebb cégeket arra ösztönözni, hogy jobban odafigyeljenek erre? - Szerencsére a környezettudatosság egyre inkább presztízskérdéssé válik, nagyobb társaságoknál jellemző, hogy külön részleg foglalkozik a környezetvédelmi kérdésekkel. A cégek méretéből fakad, hogy a kisebbek nem tudnak kellő figyelmet szentelni a környezetvédelemnek. Ezért is fontos, hogy az Új Magyarország Fejlesztési Tervben uniós források nyílnak meg a környezetbarát technológiák alkalmazására. Nagyon szívesen működnék együtt az ÁNTSZ-szel, illetve az egészségügyi tárcával annak érdekében, hogy a környezet-egészségügy még inkább a figyelem középpontjába kerüljön. Rengetegszer beszélünk állatfajokról, a vizeink tisztaságáról, ám valahogy mindig azt érzem, hogy kimarad mindebből maga az ember. Holott az embernek nemcsak úgy kellene megjelennie, mint szennyező, mint a gonosz, hanem úgy is, hogy az ő egészségének a védelme az elsődleges, neki kell segíteni abban, hogy minél környezettudatosabb lehessen. 18
- A Vásárhelyi tervet bizottsági meghallgatásán is forszírozták, tudakozódva, hogy milyen ütemezésre számíthatnak? - Felpörgetjük az eseményeket és idén már nagyobb támogatás jut a Vásárhelyi-terv megvalósítására, két tározót is átadunk. Ám azt szeretném, ha ez több lenne, mint pusztán árvízvédelmi beruházás. Magyarországnak a legnagyobb kincsei közé tartozik az édesvízi készlete. Nem elég tározókat építeni, ha azokból nincsenek oldalcsatornák, amelyek elviszik a vizet azoknak a gazdálkodóknak, akiknek szükségük van öntözővízre. Cél továbbá, hogy minél több természetes élőhelyet hozzunk létre. - És mikor lehet mindebből valóság? - Az uniós támogatású beruházások között a kiemelt projektek kategóriájába tartoznak az árvízvédelmi beruházások, a magyar kormánynak kell Brüsszellel egyeztetnie. Az előkészítő szakaszt nagyon gyorsan szeretném lezárni, s reményeim szerint még ebben az évben befejezzük a tárgyalásokat, megkötjük a szerződéseket és el tudjuk kezdeni a beruházásokat. - Azt mondta hivatalba lépését megelőzően, hogy a Fodor Gábor képviselte irányvonalat szeretné követni. Most is így látja? - Az alapkérdésekben hasonló álláspontot képviselünk, elődöm is nagy hangsúlyt helyezett a környezettudatosság erősítésére. Folytatni kívánom azokat a nemzetközi ügyeket is, amelyeket ő felkarolt, de amelyek közül egyik sem zárult le. Erőfeszítéseket fogok tenni például a szlovák-magyar határ mellé tervezett környezetszennyező széntüzelésű erőmű tervének meghiúsítása érdekében. Holubár Zita Ne épüljön új atomerőmű! A környezetvédelmi miniszter az energiapolitikáról Világgazdaság, 2008. 05. 15. Az atomenergiával Magyarországnak számolnia kell a jövőben is mondta Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter csütörtökön, egy budapesti sajtótájékoztatón. Szabó Imre kifejtette: a klímavédelem felértékelődésével a szén-dioxid kibocsátással nem vagy csak kis mértékben járó energiatermelési módok egyre inkább előtérbe kerülnek, és ide tartozik a nukleáris energia is. A miniszter megjegyezte: egyetért a magyar klímapolitika megalapozásában közreműködő Láng István professzorral, aki szerint az atomenergia jelentőségét újra kell értékelni. Új atomerőmű ne épüljön, de a meglévőt valószínűleg bővíteni kell a növekvő energiaigények fedezésére vélte Szabó Imre. 19
A miniszter kifejtette: akár mellőzni is lehetne az atomenergiát a magyar energiaellátásból, és energiatakarékossági intézkedésekkel, illetve megújuló energiaforrásokkal lehetne fedezni az igényeket, ám ennek szerinte ma még nincs realitása. 0Utalt arra, hogy maga is hőszivattyút szereltetett be leányfalui házába, ezzel csökkentve az épület energiafelhasználását. Ez a megoldás azonban finanszírozási és egyéb gondok miatt széles körben nem tud elterjedni tette hozzá. 20