ESETTANULMÁNY/KIOP-2004-1.1.2 Szennyvízelvezetés és -tisztítás fejlesztése VELENCE-TAVI REGIONÁLIS SZENNYVÍZELVEZETŐ-, TISZTÍTÓ RENDSZER BŐVÍTÉSE, FEJLESZTÉSE KIOP 1.1.2 Projekt Esettanulmány Készült: 2006. január 31. Szerző: Kutatásvezető: Pupek Emese Dr. Arató Krisztina Megbízó: Strukturális Alapok Képző Központ (SAKK)
Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 2 Előszó... 3 1) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések... 5 2) Stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések... 12 3) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések... 15 4) A pályázat elkészítésére vonatkozó kérdések... 18 5) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések... 19 6) Projektpénzügyek, közbeszerzés, ellenőrzés... 27 7) Következtetések... 29 8) Összefoglalás... 31 Források... 32 2
Előszó A Strukturális Alapok és Kohéziós Alap Képző Központ (SAKK) 2003 óta működik, jelenleg a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szervezeti keretein belül. A SAKK a strukturális alapok vonatkozásában képzésekkel és képzőkkel kapcsolatos minősítési rendszert működtet, a strukturális alapok valamennyi célcsoportja és résztvevője vonatkozásában képzéseket koordinál, valamint tananyag-fejlesztési tevékenységet végez. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv által lefedett 2004-2006-os tervezési időszak a végéhez közeledik. Immár nemcsak a tervezésről, a felkészülésről, a pályázati rendszerről, hanem a projektek végrehajtásáról is vannak tapasztalataink. Meggyőződésünk, hogy ezeket a tapasztalatokat a 2007-13-ra vonatkozó Új Magyarország Fejlesztési Terv sikeres végrehajtása érdekében meg kell osztanunk a nyilvánossággal. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a strukturális alapok fogadását elősegítő képzések elméleti vonatkozásait (projektciklus management, PCM) érdemes kiegészíteni immár hazai, konkrét tapasztalatokkal. Mindezen megfontolások alapján a SAKK 2006. májusában elindította esettanulmány-projektjét, amelynek keretében 35 hazai projekt részletes leírására, elemzésére került sor. Az esettanulmányok arányosan lefedik a potenciális kedvezményezettek főbb típusait (önkormányzatok, kis- és közepes méretű vállalkozások, civil szervezetek), valamint a 2004-2006-os tervezési-programozási időszak operatív programjait és a magyarországi régiókat egyaránt. Az esettanulmányok elkészítésének folyamata a szerkezeti felépítés meghatározásával indult. Az esettanulmányok a teljes projektciklust magában foglalják, így a pályázó szervezet sajátosságainak és földrajzi elhelyezkedésének (régió, kistérség) bemutatását, a projekt előkészítésének, lebonyolításának, monitoringjának és ellenőrzésének folyamatát, valamint a speciális, közbeszerzésre és pénzügyi előkészítésre és lebonyolítására vonatkozó témákat. Az esettanulmányok szerkezete így követi a SAKK által 2005-ben kidolgozott, elsősorban az önkormányzati célcsoport számára készített és a SAKK honlapján szereplő tananyag szerkezetét. (http://www.nfh.hu/index.nfh?r=&v=&l=&d=&mf=&p=sakk_tananyag-fejlesztes) 3
A tartalmi előkészítést követően a SAKK és az intézményrendszer egyéb szereplői (Irányító Hatóságok, Közreműködő Szervezetek) segítségével azonosításra kerültek azok a projektgazdák, akik projektjeiről az esettanulmányok elkészülnek. A projektgazdákkal való kapcsolatfelvételt követően a pályázati és projektdokumentáció áttekintése után a projektgazda képviselőjével személyes interjú elkészítése következett, melynek során áttekintésre kerültek az esettanulmányok szerkezete által meghatározott témák, kérdések. Az esettanulmányok szövegszerű elkészítése után a pályázók képviselőinek lehetőségük nyílt a szövegek első verziójának átolvasására. Módosításokat javasolhattak, majd az általuk jóváhagyott változat véglegesítésre került. Reméljük, hogy az esettanulmányok tanulságosak lesznek a pályázók, a projektgazdák, a hazai strukturális alapok intézményrendszer munkatársai és az érdeklődő olvasók számára egyaránt. Budapest, 2006. december 1. Lukács Ádám Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Főosztályvezető-helyettes Dr. Arató Krisztina ELTE-ÁJK Politikatudományi Intézet egyetemi docens 4
1) A pályázó szervezetre és a projektre vonatkozó kérdések A Velencei-tó a Közép-Dunántúli Régióban, Fejér megyében, Budapest és a Balaton között helyezkedik el, Székesfehérvár szomszédságában, a Velencei-hegység lábánál. Budapesttől 40, Székesfehérvártól 15 km-re az M7-es autópálya mellett, az ország egyik legforgalmasabb idegenforgalmi folyosójában található. A Velencei-tó és környéke Magyarország egyik legkedveltebb üdülőterülete, Európa legmelegebb tava (a tó hőmérséklete eléri a 26-28 C-t is). A tó területe 26 km 2, amelynek 1/3-a nádas. A Velencei-tó adottságai meghatározzák a tó környéki települések (Gárdonyi kistérség) mindennapjait. A Velencei-tó és környéke kiemelt üdülőkörzet, olyan védett természeti-táji környezet, ahol az élővilág sokfélesége kiemelendő; a terület másik fontos tulajdonsága a sportolásra, az üdülésre és a pihenésre való alkalmasság. A tó vízminőségének védelme és javítása környezetvédelmi szempontból fontos, ugyanakkor az is cél, hogy a lakosság életkörülményei és az igényes turizmus feltételei is javuljanak. Mivel a Velencei-tó és környéke kiemelt üdülőterület, az ingatlanok 95 százalékát rá kell kötni a csatornahálózatra, amire önerőből az érintett önkormányzatok nem képesek. 5
Gárdonyi Kistér- Forrás: http://www.fejer.hu/html/hu/kornyezetvedelem/images/szennyvizelv.gif A 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet kijelölte az érzékeny felszíni vizeket, valamint a vízgyűjtő területén lévő települések listáját. A Velencei-tavat az érzékeny felszíni vizek kategóriájába sorolta. A Velencei-tó partján fekvő üdülőterületek és a vízgyűjtő területen lévő települések szennyvízelvezetése és megfelelő tisztítása elsődleges feladat lett. Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró, Velence önkormányzatai és a Dunántúli Regionális Vízmű Rt. (DRV Rt.) részvételével 2004 tavaszán megalakult a Konzorcium a Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető és tisztító Rendszer bővítésére és fejlesztésére. 6
A Konzorcium, megismerve a KIOP 1.1.2.0 2004 Vízminőség javítása intézkedés, Szennyvízelvezetés és tisztítás fejlesztése pályázati felhívást, döntött a pályázaton való részvételről. A benyújtásra került projektterv 2004 novemberében nyertes elbírálásban részesült. A 2005 januárjában megkötött támogatási szerződés szerint a beruházás 6,1 milliárd forint, amelyből 5,382 milliárd forint a támogatás. Így a költségek 70 százalékát az Európai Unió, 25 százalékát a magyar költségvetés, 5 százalékát pedig az érintett Önkormányzatok és a DRV Rt. biztosítja. A beruházás keretében megvalósul Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Pázmánd, Sukoró és Velence még csatornázatlan területeinek szennyvízelvezetése, valamint a központi szennyvíztisztító telep kapacitásának a jelenlegi 6.700 köbméterről 12.400 köbméter mennyiségre (naponta) történő bővítése, továbbá a tisztított szennyvíz átvezetése a Dinnyés-kajtori csatornába. A projekt keretében elkészül a Gárdony-Dinnyési településrész, a Gárdony IV/A ütem, Velence-Velencefürdő, a Bence-hegy, Sukoró, Nadap, Kápolnásnyék-Pettend településrész és Pázmánd község szennyvízcsatornázása. Megépül 85 km gravitációs csatorna, 14 km nyomóvezeték, 14 szennyvízátemelő, és várhatóan 5588 ingatlant kötnek be a szennyvízhálózatba. 7
A projekt megvalósításával a Velencei-tó körzetében a fenti településeken biztosított lesz a teljes körű csatornázottság, a központi szennyvíztisztító telep bővítésével és technológiai korszerűsítésével pedig garantált a 203/2001. (X.26.) Korm. rendelet, valamint a 9/2002. (III.22.) KöM-KöViM együttes rendelet szerinti használt és szennyvizekre vonatkozó kibocsátási határérték. A projekt célja, hogy a fent hivatkozott rendeletben foglaltaknak megfelelően, vagyis az érzékeny felszíni vízgyűjtőn megvalósuljon a szennyvízelvezetés és megfelelő tisztítás. A gárdonyi agglomeráció a 15.000 lakosegyenérték feletti kategóriába tartozik, ami miatt a pályázati elbírálás során előnyben részesült. A projekt alapvető céljai a következők: 1. az állandó lakosság életkörülményeinek javítása 2. az igényes turistaforgalom fogadási feltételeit megteremtő, környezetvédelmi szempontból fontos szennyvízelvezetés és tisztítás teljes körű kiépítése 3. az 1117/2003. (XI.28.) Korm. határozat alapján a tóparti és a vízgyűjtő területen lévő települések szennyvízelvezetése és megfelelő tisztítása. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésével megszűnik a Velencei-tavat, mint felszíni vizet érintő háttérszennyezés, továbbá megszüntethető a szennyvízszikkasztások miatti talajterhelés és a jelenlegi tisztított szennyvíz minőségéhez képest csökken a befogadót érő foszfor- és nitrogénterhelés. Forrás: http://www.fejer.hu/dokumentum.cgi?la=hu&f=gazdasag&p=gazdasag/fm_szamokban.html 8
A projekt megvalósulási területe regionális és kistérségi szempontokat is nagyban érint. A térségben az 1960-as évek elejétől megindult gazdasági, főleg ipari fejlesztés, a lakosság életszínvonalára pozitív hatással volt. Forrás: http://www.fejer.hu/dokumentum.cgi?la=hu&f=gazdasag&p=gazdasag/fm_szamokban.html A Velencei-tó kiemelt térség eddigi fejlesztéseiben is döntő jelentőséggel bírt az állami feladatvállalás mellett a lakossági és önkormányzati összefogás. Ennek érdekében a tó melletti önkormányzatok összefogtak, és 1997-ben létrehozták a Velencetavi Kistérségi Területfejlesztési Társulást. A Társulás közös gondolkodásának részeként 2004-ben a szennyvízelvezetés problémájának megoldását is közösen kezdte el. A DRV Rt. részvétele a projektben a szakmai megalapozottságot erősíti. A Velencei-tó környéki vízellátás és szennyvízelvezetés közművei regionális jellegük miatt állami tulajdonba kerültek, üzemeltetője a DRV Rt. Az önkormányzatok és az üzemeltető között kialakult jó szakmai kapcsolat, valamint a Velencei-tó kiemelt üdülőkörzet érdekében végzett több évtizedes munka jó alapot biztosított az együttműködés további bővítésére. A tó vízminőségének védelme, az emberi környezet javítása, és a térség fejlesztése érdekében közös célul tűzték ki a Velencei-tavi Regionális Szennyvízelvezető-, Tisztító Rendszer bővítését és fejlesztését. 9
Az üdülőterület Budapesthez és Székesfehérvárhoz való közelsége rendkívül vonzó a nagyvárosokból kitelepülni szándékozók számára. Több településen lakópark építési program van folyamatban. Nem elhanyagolható a külföldi befektetők részéről megmutatkozó üdülő-, apartman építési kedv. Az autópálya hálózatbővülésével az ország távolabbi részeiről is érdeklődés mutatkozik. A turisztikai kapacitás minőségi fejlesztését, az üdülőkörzet turisztikai versenypozíciójának megőrzését, a hazai és a nemzetközi turizmus igényes fogadási feltételeinek fejlesztését, illetve ezek európai normák szerinti kiegészítését segíti elő a projekt fejlesztése. A projekt megvalósítása számol a már korábban kiépített regionális szennyvízelvezető rendszer és szennyvíztisztító telep meglévő kapacitásával. A regionális szennyvízelvezető rendszer kiépítésekor már számoltak a Velencei-tó és térségének fejlesztésével, és erre alapozva a projekt be tudja kapcsolni a települések, településrészek szennyvízelvezető hálózatát. Tehát a regionális gerinchálózaton keresztül fejlesztett területek szennyvizei eljuttathatók a regionális szennyvíztelepre. A szennyvíztelep kapacitása megduplázódik. A projekt keretében megvalósul a kelet- 10
kező szennyvíziszap korszerű mezőgazdasági hasznosítása. Javul a Velencei-tó vízminősége. Összességében a projekt javítja a Velencei-tó környékének természeti/táji értékeit, elősegíti a minőségi turizmust és újabb fejlesztések indulhatnak a régióban. 11
2) Stratégiai tervezésre vonatkozó kérdések A projekt elindítását lehetővé és szükségessé tevő körülmények több évtizeddel korábbról datálódnak. Velencei-tó környéki települések közműves szennyvízelvezetés és tisztítás kiépítése az 1970-es évek elején kezdődött meg. A pénzügyi lehetőségek korlátozottsága következtében az ütemezett kiépítés ma már elmaradt az igényektől, valamint a környezetvédelmi kívánalmaktól, és a szennyvízelvezetés hiányosságai mára a területi fejlesztést korlátozzák. A Velencei-tó kiemelt üdülőkörzet, legnagyobb vonzerejét a természeti-, táji és kulturális értékek adják. A kiváló adottságok közül legfontosabb a Velencei-tó fürdőzésre, vízi sportolásra alkalmas vízfelülete, a Velencei és Vértes hegység túrázásra alkalmas területe, a vonzó táj és egészséges környezet. Az elmúlt évtizedek során megvalósított fejlesztési tevékenységek keretében az üdülési érdekek érvényesítése mellett sikerült megőrizni a természeti-, táji és ökológiai értékeket. A minőségi turizmus és a terület fejlesztése megkövetelte, hogy intézkedés történjen a terület jövője érdekében. A Velencei-tó iránt az 1950-es évektől fokozódott az érdeklődés az üdülési és sportolási igények kielégítésére. A kiemelt üdülőterület miatti igények és a táj fejlesztésével kapcsolatos teendők összehangolása tervszerű és megalapozott munka végzése érdekében már az 1960-as évek végén a Kormány elrendelte, hogy központi fejlesztési program készüljön. A hatvanas években különböző tervek készültek a magyarországi nagytavak fejlesztésére. A Velencei-tó fejlesztése része volt ezeknek a fejlesztési terveknek. Az akkori tervek kiemelték, hogy kockázatot jelent a térségben, hogy nincsen elegendő vízbázis, így ezt a problémát kívánták megoldani (az Ercsi kavicsteraszról lehetséges a vízutánpótlás biztosítása). A komplex kezelés igényelte a regionális szemléletet, ami tehát a hatvanas évektől alakult ki. 1971-ben jóváhagyásra került a Velencei-tavi Fejlesztési Program. Az átfogó fejlesztési munkákat mindig segítette a lakó- és üdülőnépesség összefogása is. A Velencei-tavi Fejlesztési Programot 1990-ben felülvizsgálták, majd a Kormány 1995- ben új határozatot adott ki a Velencei-tó turisztikai és természeti értékeinek megőrzését, a vízminőség javítását elősegítő intézkedési tervről. Az intézkedések végrehajtása pénzügyi korlátok miatt megtorpant. Az 1117/2003. (XI.28.) Korm. határozat ismét elfogadta a Velencei-tó Vértes kiemelt üdülőkörzet területfejlesztési kon- 12
cepcióját, melyben meghatározták a csatornázás és szennyvíz tisztítás feladatait a Velencei-tó vízgyűjtő területén. Az Önkormányzatok saját erőből nem tudták a szennyvízelvezetés problémáját megoldani, így helyi kezdeményezésre nem került sor. Amikor azonban pályázati lehetőség nyílt az érintett Önkormányzatok a lakossággal egyetértésben az üzemeltető DRV Rt. bevonásával kezdeményezték az összefogást a Korm. határozatban foglalt ezen feladatok végrehajtására. A pályázó konzorcium tagjai tehát készültek a fejlesztésre, amit nagymértékben előmozdított a lakossági igény és a környezetvédelmi előírások. A forráshiány miatt a projekt tervezési szakaszban maradt csupán. Tervek készítését szorgalmazta az üzemeltető DRV Rt. és hozzájárult ezek finanszírozásához. A pályázat benyújtásakor már rendelkezésre álltak az elvi vízjogi és vízjogi létesítési engedélyek, a megvalósíthatósági tanulmányok és a szennyvíztisztító telep vonatkozásában a környezeti hatástanulmány. A KIOP pályázati kiírás előírta az érvényes vízjogi engedélyek létét a pályázat benyújtásához. A Velencei-tavi beruházás számos önkormányzatot érint. Valamennyi érintett településnél rendelkezésre álltak az érvényes engedélyek. Ezek az engedélyek és tervek több éves előkészítés után gyűltek és vártak a megvalósulásra, vagyis a tervek még a pályázati kiírás megjelenése előtt elkészültek, vagy végső stádiumban volt elkészültük. A tervezés fontosságát vallják a későbbi konzorciumi partnerek, és a tervezésben vezető szerepet játszó DRV Rt. (üzemeltető) is, aki átmenetileg megfinanszírozta a tervek elkészítését. A tervek az önkormányzatok igényeit és az üzemeltető elvárásait is tartalmazták. Ki kell emelni az üzemeltető és az igénybevevő Önkormányzatok közötti szoros, jó kapcsolatot, mint mintát, ami alapfeltétele egy ilyen nagyberuházás sikeres megvalósulásának. A pályázat megjelenése és benyújtási határideje közötti kevés idő nem lett volna elegendő a sikeres pályázásra, ha az Önkormányzatok nem rendelkeznek érvényes engedélyekkel, hiszen számos engedélyezési mellékletet volt szükséges csatolni a pályázati dokumentációhoz. Amennyiben több idő állt volna rendelkezésre, a terveket kibővítették volna további olyan területek bevonásával, csatlakoztatásával, amelyek a legújabb időkben fejlőd- 13
tek olyan szintre, hogy igényük nyílt a csatornázásra (új utcák, telekfelosztások stb. miatt). A szűkös határidő miatt ez a hozzáigazítás elmaradt. A szennyvízkezelést az Önkormányzatok csak összefogással tudták megoldani, így a pályázatban a partnerségi kérdések fontosakká váltak. A konzorciumi tag Önkormányzatok (Gárdony, Kápolnásnyék, Nadap, Sukoró, Pázmánd, Velence) már több év óta együttműködnek a Velencei-tó üdülőkörzetben. Az együttműködésük alapja a Velencei-tó természeti értékeinek megóvása. A térség természeti, táji üdülőkörzet, mint turizmust vonzó érték megőrzése és összehangolt továbbfejlesztése a saját településükön élők életkörülményeinek javítása mindig kiemelt szempont volt és ez a mindenkori együttműködésüket elősegítette. Az elmúlt évtizedekben az együttműködésüknek különböző formáit alakították ki. Legutóbb (1997-ben) a Velencei-tavi Kistérségi Területfejlesztési Társulást hozták létre. A Társulás keretein belül kezdték megfogalmazni azokat a tennivalókat, melyeket a tó vízminőségének megóvása és a környezetvédelem, valamint az emberi környezet, életminőség javítása, a településeik fejlesztése érdekében szükségesek. Áttekintették a korábban pénzügyi források hiányában meg nem valósított terveket. A Velencei-tó üdülőterületének viziközműveit üzemeltető DRV Rt.-vel való együttműködésük az évtizedek során bizonyította, hogy a cég szakmai felkészültsége és tapasztalatai alapján jelentős segítséget tud nyújtani az elképzeléseik megvalósításában. DRV Rt. az állami tulajdonú főművi fejlesztések, távlati elképzelések kidolgozásában aktívan részt vett, így ezzel is elő tudja segíteni a célok megvalósítását. A konkrét célok, feladatok megfogalmazása után, élve a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program Környezetvédelmi prioritás pályázat adta lehetőségekkel, a pályázaton való részvétel érdekében konzorciumot hoztak létre az érintett Önkormányzatok és a DRV Rt. Konzorciumi Szerződésben rendelkeztek: - a kötelezettség és felelősség vállalás területeiről az előkészítésben és kivitelezésben, - behatárolták a projekt megvalósításának területi határait, - rendezték az együttműködés és adatszolgáltatás szabályait, - meghatározták a projekt tervezett beruházási költségét és előre látható finanszírozás arányait, 14
- rögzítették a projekt megvalósításával létrejövő közmű hosszú távú fenntartásának módját, - meghatározták a díjpolitikát, - kijelentették, hogy az üzemeltetéssel a DRV Rt.-t bízzák meg. A Konzorcium képviselője Gárdony Város Önkormányzata. 3) A projektelőkészítésre vonatkozó kérdések A szennyvízelvezetés biztosítása az érintett Önkormányzatoknak jelentős feladatokat adott. A szűkös pénzügyi források miatt korábbi pályázati lehetőségeken (cél-, címzett támogatások) indultak az Önkormányzatok a probléma megoldásának elérése érdekében. Ezeken a pályázatokon nem összefogva, hanem külön-külön pályázva vehettek részt, pedig a szennyvízprobléma megoldására regionális kiépítettség, közös kezelés szükséges. A települések nagysága kizárta, hogy eséllyel induljanak egy az Önkormányzatok által közösen benyújtott pályázattal, valamint az igényekhez igazított költségvetés is magas összeget tett ki, ami szintén nem vezetett sikerre a bírálatok során. A cél- és címzett támogatások elnyerése érdekében előkészítő lépések azonban történtek, elvi vízjogi engedélyek beszerzése a szennyvízelvezetésre, illetve egyéb előkészítő dokumentációk, munkamenetek kidolgozásra kerültek. Ezeket az elkészült dokumentumokat jól fel lehetett használni a KIOP pályázaton való induláskor. 1995 és 2000 között több tanulmány készült: - tó körüli víziközmű fejlesztések, - hidraulikai felülvizsgálatok, - koncepciótervek (2001/2002), - elvi vízjogi engedélyek. A korábbi pályázatokon való indulásokkor is a DRV Rt. segítette az Önkormányzatokat a szakmai anyagok elkészítésével és rendelkezésre bocsátásával. 15
A cél- és címzett támogatások elnyeréséhez jelentős önrészt (ami akár 30% is lehet) kellett volna biztosítaniuk a pályázóknak. Támogatást ezekből, a hazai forrásokból 1999 óta nem nyertek a pályázatban érintett Önkormányzatok. A KIOP pályázat önrésze jóval csekélyebb mértékű volt (5%), de még ennek az önrésznek előteremtése is nehézséget jelentett. Ennek ellenére a szennyvízprobléma megoldása iránti magas igény miatt vállalkoztak a pályázat benyújtására a települések. Az önrészről való döntés viszont érzékenyen érintette a lakosságot, ezért számos egyeztetésre került sor. Az Önkormányzatok a lakossági támogatottság érdekében lakossági fórumokat tartottak, melyeken lemérhető volt az igény a csatornázásra. A korábbi tapasztalatokat felhasználták a KIOP pályázatnál, ami egyöntetű támogatottságnak örvendett a magas összegű támogatási keret, valamint az alacsony önrész-igény miatt is. Az Önkormányzatok képviselő-testületei a KIOP pályázat keretében megvalósítandó projektre határozatot hoztak, és a saját forrás biztosításáról is döntöttek. A nem önkormányzat konzorciumi partner önrészét pedig az állam részéről a Kincstári Vagyonigazgatóság felhatalmazása alapján a hozzájárulást a DRV Rt. vállalta. Már 2003 végén tudni lehetett a KIOP pályázat megjelenéséről, így a száz százalékban állami tulajdonú DRV Rt. felhívta a figyelmét az érintett Önkormányzatoknak a kínálkozó lehetőségre. Ebben a pályázatban nyílt először lehetőség arra, hogy a szennyvízkezelésre ilyen mértékű pénzeszköz nyerhető, és nem csak önkormányzatok társulása vehetett részt a pályázásban, hanem állami közművet működtető cég is. A szakmai információkkal a DRV Rt. rendelkezett és korábban is segítette az önkormányzatok pályázását források elnyeréséhez a kapcsolódó témában. A DRV Rt. jelezte az önkormányzatok felé az összefogás szükségességét. Az érintett Önkormányzatok tanácskozás céljából találkoztak, egyhangúan a pályázat beadása mellett foglaltak állást, és létrehozták a konzorciumot. Önkormányzatok közötti együttműködésben korábban ebben a térségben nem valósult meg pályázati beruházás. A DRV Rt. vállalta a projekt megvalósításához szükséges előkészítési munkákat és koordinációt. 16
A projekt előkészítése szakszerűen és zökkenőmentesen folyt. Vitás kérdések nem voltak. A lakosság részéről megnyilatkozó erős elvárás a szennyvíztisztítás fejlesztése, ezért az Önkormányzatok minden tőlük telhetőt megtettek a siker érdekében. A koordinációt ellátó DRV Rt. munkatársaiból álló pályázatkészítő team (3 fő) rendelkezett az irányítással és a kapcsolattartás funkcióját is ők töltötték be a konzorciumi tagok között. A projekt-előkészítés során ez a team dominált. A pályázat előkészítése során a DRV Rt. és az Önkormányzatok sikeresen és hatékonyan tudtak együttműködni, amit elősegített a hosszú közös múlt is. Gárdony város önkormányzata például céltámogatásban részesült 1998-2000 között a városközpont csatornázás IV. ütemének megvalósítására. Velence szintén ebben az időszakban szennyvízcsatorna hálózat építését végezte céltámogatásból. A DRV Rt. jól hasznosította szennyvíztisztító telepek és csatornázási nagyprojektek lebonyolításában szerzett tapasztalatait (Barcs és 17 társult település, Iváncsa-Besenyő- Beloiannisz települések, Cseregszemtomaj-Rezi települések, Balatonrendes, Iszkaszentgyörgy-Sárkeresztes-Moha-Magyaralmás települések esetében). 17
4) A pályázat elkészítésére vonatkozó kérdések A pályázathoz szükséges tervek, a megvalósítás munkamenete és a szakmai koncepciók készen voltak. A pályázat elkészítéséhez ezek rendezésére volt szüksége, valamint a számos további melléklet beszerzésére. A pályázati formanyomtatvány szöveges részeit a DRV Rt. munkatársai készítették el. A mellékletek sokaságának beszerzése minden pályázó Önkormányzat számára feladatot jelentett, amit a jó együttműködés és a hatóságok pozitív hozzáállásával tudtak teljesíteni. A pályázati anyag elkészítésével összesen tehát 11 fő foglalkozott, a DRV Rt.-nél, akik összeállították az Önkormányzatok által gyűjtött mellékleteket, egyeztetettek az Önkormányzatok szakembereivel és döntéshozóival, koordinálták a partnereket és elkészítették a pályázatot. A pályázat pénzügyi fejezeteit a DRV Rt. szakmai tapasztalatokkal rendelkező pénzügyes kollegája készítette el. A pénzügyi tervek és pályázati formanyomtatványok kitöltésénél számos egyeztetésre került sor a pályázat kiírójával és külső szakértői segítség igénybevételére is szükség volt. F Velence-tavi KIOP szerződéskötés http://www.drv.hu Az Önkormányzatok nyilatkoztak arról, hogy biztosítják a következő évek költségvetésében a lebonyolításhoz szükséges költségeket. A projekt nem valósult volna meg a strukturális alapok forrása nélkül. 18
5) A projektvégrehajtásra vonatkozó kérdések A Konzorcium tagjai a projekt megvalósítása során a tervezési, kivitelezési és bonyolítási munkák szakmai felügyeletével a DRV Rt.-t bízták meg. A DRV Rt. megfelelő szakmai és lebonyolítási tapasztalatokkal rendelkezik és erre a feladatra alkalmas szakosztályokkal bír. Ilyen szakosztályok például a Beruházási, Vállalkozási és Pénzügyi Osztály. A DRV Rt. korábbi tapasztalatai között megemlíthető önkormányzatok megbízásából történő szennyvízberuházások bonyolítása, amelyek akár több települést is érintő címzett-, és céltámogatásokkal valósultak meg. A pályázatot 2004 novemberében nyerték el, a szerződéskötéskor nem történt módosítás a projektben, majd megkezdődtek az előkészületek és a közbeszerzési eljárás lebonyolítása. A kivitelező kiválasztása után az agárdi központi szennyvíztisztító bővítése és a Gárdony-Dinnyés települések csatornázásával 2005. július 25-én indult el a munka. 2005. augusztus 31-étől már valamennyi fejlesztési területen folytak munkálatok. A beruházás befejezésének várható időpontja 2007. augusztus 15. Alapkőletétel Forrás: Velencei-tavi KIOP Projekt Iroda 19
Részletes ütemterv Tevékenységek Határidők Támogatási szerződés megkötése 2005. január 7. Közbeszerzési Pályáztatás lebonyolítása, 2005. július 6. fővállalkozó kiválasztása Kivitelezés megkezdése 2005. július 25. Agárdi Szennyvíztisztító Telep kapacitás 2006. július 15. bővítése, próbaüzem kezdete Dinnyés településrész szennyvízcsatornázás 2006. május Gárdony IV/A ütem 2006. május Velencefürdő településrész szennyvízcsatornázás 2006. augusztus Velence, Bence-hegy településrész 2006. május szennyvízcsatornázás Sukoró szennyvízcsatornázás 2006. augusztus Nadap szennyvízcsatornázás 2006. május Kápolnásnyék, Pettend településrész 2006. április szennyvízcsatornázás Pázmánd szennyvízcsatornázás 2006. szeptember Próbaüzem lezárása 2007. január Projekt zárójelentés elkészítése 2007. augusztus A Konzorciumi Szerződés értelmében a Tagok Konzorciumi Tagi Tanácsot alkotnak, mely a projekt megvalósításának legfőbb ügydöntő szervezete. A Konzorciumi Tagi Tanács döntéseit egyhangú határozattal hozza. Minden tagnak azonos mértékű, egy szavazata van. A Konzorciumi Tagi Tanács működésének feltételeit és jogosítványait szabályozták. Rendelkeztek a tagok képviseletéről, a tagsági jogviszonyról és jogkövetkezményekről. Rögzítették a Konzorciumi Szerződés hatályát és megszűnésének módját. A Konzorciumi Tagi Tanács feladatai körében előkészíti a végrehajtáshoz szükséges szerződéseket, megállapodásokat, előterjesztést készít a tagi hozzájárulások össze- 20
géről, beszámoltatja a konzorcium képviselőjét, koordinálja a tagok együttműködését. A végrehajtás során a projekt működésének összefogása, a döntések előkészítése, a tájékoztatás, a projekt végrehajtásának ellenőrzése és az erről szóló jelentés elkészítése is a Konzorciumi Tagi Tanács feladata. A Konzorciumi Tagi Tanács létrehozta a Velence városában működő Velencei-tavi KIOP Projekt Irodát, amely feladatai körében végzi a lebonyolítást, előkészíti a végrehajtáshoz szükséges szerződéseket, megállapodásokat, előterjesztéseket készít a tagi hozzájárulások összegéről, koordinálja a tagok együttműködését. A végrehajtás során a döntések előkészítése, a tájékoztatás, a projekt végrehajtásának ellenőrzése és az erről szóló jelentések elkészítése is a Projekt Iroda feladata. Munkájába megbízás útján szakértőket vonhat be. A projekt lebonyolítására projektmenedzsert választottak. A projektmenedzser (Hullay Gyula) a DRV Rt. stratégiai tanácsadója, aki általános mérnöki, később vízellátás, csatornázás és egészségügyi szakmérnöki diplomát szerzett és kivitelezői, beruházói és lebonyolítói szakmai tapasztalatokkal rendelkezik. Forrás: Velencei-tavi KIOP Projekt Iroda A projekttel kapcsolatos kommunikációs feladatok ellátására PR cég közreműködik a végrehajtás során. Feladata a végrehajtás munkamenetéről tájékoztatás adása az 21
érintettek részére, valamint a pályázattal kapcsolatos nyilvános események rögzítése, dokumentálása. A pályázat megvalósítása során a közreműködő partnerek minden héten csütörtökön munkamegbeszélést tartanak, melynek fő célja a koordináció. A munkamegbeszéléseken részt vesznek a fővállalkozók képviselői, a tervezők, a mérnöki képviselője és a műszaki ellenőrök, az önkormányzatok további szakértői és képviselői, a DRV Rt. képviselői, a KIOP Projekt Iroda munkatársai és az általános kommunikációt végző PR cég képviselői, akik a projekt minden elemére kiterjedő dokumentálását elkészítik, megörökítik. A pályázat adminisztrációját a KIOP Projekt Iroda munkatársai végzik. Havonta történik a számlabenyújtás és az előrehaladási jelentések készítése. Az előrehaladásról minden vállalkozó elkészíti a jelentését, valamint a PR cég is. Ezeket minden munkaterületről elkészítik és a KIOP Projekt Irodához juttatják el. Az Iroda elkészíti az összegzést, amit a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Fejlesztési Igazgatóságához, mint Közreműködő Szervezethez kell eljuttatni. A szakmai és pénzügyi beszámolók a műszaki, pénzügyi teljesítéshez igazodnak. A könyvvizsgálói feladatok elvégzésére közbeszerzési eljárás után kiválasztott cég végzi a pályázat monitoringját. 22