A te het séggondozás nemzetközi horizontja, I. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, 1

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 1 A te het séggondozás nemzetközi horizontja, I. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, 1

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 2 GÉNIUSZ KÖNYVEK A Géniusz Könyvtárat a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége által koordinált Magyar Géniusz Program keretében megjelentetett kötetek alkotják. A sorozat célja, hogy széles körű, átfogó segítséget és eligazítást adjon a tehetséggondozás ügyében tevékenykedő szakembereknek és segítőknek. A SOROZAT KÖTETEI M. Nádasi Mária: Adaptív nevelés és oktatás Revákné Markóczi Ibolya Futóné Monori Edit Balogh László: Tehetségfejlesztés a biológiatudományban Vancsuráné Sárközi Angéla: Drámapedagógia a tehetséggondozásban Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése Czimer Györgyi Balogh László: Az irodalmi alkotótevékenység fejlesztése M. Nádasi Mária: A projektoktatás elmélete és gyakorlata Balogh László Mező Ferenc: Tehetségpontok létrehozása, akkreditációja Orosz Róbert: A sporttehetség felismerésének és fejlesztésének pszichológiai alapjai Mező Ferenc Kiss Papp Csilla Subicz István: Képzőművész tehetségek gondozása Turmezeyné Heller Erika: A zenei tehetség felismerése és fejlesztése Kirsch Éva Dudics Pál Balogh László: A tehetséggondozás lehetőségei fizikából Bohdaneczkyné Schág Judit Balogh László: Tehetséggondozás a közoktatásban a kémiatudományban Kovács Gábor Balogh László: A matematikai tehetség fejlesztése Inántsy-Pap Judit Orosz Róbert Pék Győző Nagy Tamás: Tehetség és személyiségfejlesztés Csernoch Mária Balogh László: Algoritmusok és táblázatkezelés Tehetséggondozás a közoktatásban az informatika területén Gyarmathy Éva: Hátrányban az előny A szociokulturálisan hátrányos tehetségesek Bodnár Gabriella Takács Ildikó Balogh Ákos: Tehetségmenedzsment a felsőoktatásban

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 3 A TEHETSÉGGONDOZÁS NEMZETKÖZI HORIZONTJA, I. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, 1 Szerkesztette: Gordon Győri János Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 4 Készült a Magyar Géniusz Integrált Tehetségsegítő Program Országos Tehetségsegítő Hálózat Kialakítása (TÁMOP 3.4.4-A/08/1-2009-0001) című projekt keretében. A projekt az Európai Unió támogatásával és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A szakmai tartalomért a szerzők felelősek. Jelen kötet szerkesztésének idején a szerkesztő, Gordon Győri János, az OTKA K-68279. sz., valamint az OTKA K-79143. sz. kutatási támogatásában részesült. Benyhe István, Cseh Anna, Fehérné Kiss Ágota, Frank Andrea, Fuszek Csilla, Gordon Győri János, Hornyák Balázs, Kovács Bernadett, Lenhardtné Zsilavecz Csilla, Nagy Tamás, Pásku Judit, 2011 ISSN 2062-5936 Felelős kiadó: Bajor Péter, a Magyar Géniusz Program projektmenedzsere Felelős szerkesztő: Polyánszky Piroska Borítóterv: Kállai-Nagy Krisztina Nyomdai előkészítés: Jet Set Tipográfiai Műhely A nyomdai munkálatokat a D-Plus végezte Felelős vezető: Németh László Printed in Hungary

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 5 TAR TA LOM ELŐSZÓ... 13 A BOS TO NI NEM ZE TI TECH NO LÓ GIAI MŰ VELT SÉG KÖZ PONT JÁ NAK PROG RAM JAI (Fuszek Csilla)... 17 I. Bevezető... 17 1. Az Amerikai Egye sült Ál la mok tár sa dal ma, gaz da sá ga... 17 2. Az Egyesült Államok oktatásügyének általános jellemzői... 18 3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői... 19 II. A programról... 22 1. National Cen ter for Technological Literacy (Nem ze ti Tech no ló giai Mű velt ség Köz pont ja) megala ku lá sa... 22 2. Miaoulis szerepe, oktatáspolitikai előzmények... 22 3. A kutatás módszertana... 23 4. Miért érdemes megismerkedni az NCTL-ben folyó munkával?... 24 5. Az NCTL működésének átfogó bemutatása... 25 6. Az egyes projektek bemutatása... 26 6.1. Ka pu nyi tás pro jekt (The Gateway Project)... 26 6.2. Mérnöki kurrikulumok... 27 6.2.1. EiE kurrikulum... 28 6.2.2. A matematika felépítése (Building Math) kurrikulum... 30 6.2.3. Jövőmérnök (Engineering the Future) kurrikulum... 31 6.3. Sztenderdek az ok ta tás ban pro jekt (Standards in Education)... 31 6.4. Tanárképzés... 32 III. Összeg zés; a leg lé nye ge sebb ta nul sá gok, a ha zai alkalmazás szükségessége, esélyei... 34 Kö szö net nyil vá ní tás... 36 Iro da lom... 37 JÓ GYA KOR LAT AZ OSZT RÁK TE HET SÉG GON DO ZÁS BAN: a Platon Jugendforum tehetséggondozó program modelljének és gya kor la tá nak be mu ta tá sa (Nagy Tamás Lenhardtné Zsilavecz Csilla)... 39 I. Bevezető... 39 1. Auszt ria je len ko rá nak be mu ta tá sa... 39 2. Az osztrák iskolarendszer bemutatása... 40

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 6 6 Gordon Győri János 3. Ausztria tehetséggondozásának általános jellemzői... 43 3.1. A tehetséggondozás jelentősége, irányelvei... 43 3.2. A tehetséggondozás szerveződése, irányítása... 43 3.3. A tehetséggondozás formái Ausztriában... 46 3.4. A tehetségggondozás meghatározó alakjai és eseményei Auszt riá ban... 48 II. A Platon Jugendforum te het ség fej lesz tő prog ram be mu ta tá sa... 50 1. A tehetséggondozó program szerepe és jelentősége, a kutatás módszertani jellemzői... 50 2. A tehetséggondozó program részletes bemutatása... 52 2.1. A program felépítése és jellemzői... 52 2.2 A VaKE (Values and Knowledge Education)-mo dell ismertetése... 56 2.3. A Platon Jugendforum Workshop té mái 2010-ben... 60 III. A program kritikája és tanulságai; a hazai bevezetés lehetőségei és szükségessége... 68 1. A prog ram kri ti ká ja és ta nul sá gai... 68 2. A hazai alkalmazás lehetősége és szükségessége... 69 Köszönetnyilvánítás... 72 Irodalom... 73 A TE HET SÉG GON DO ZÁS PIL LÉ REI FINNOR SZÁG BAN ÉS A PÄIVÖLÄ IS KO LA MA TE MA TI KAPROG RAM JA (Hornyák Ba lázs)... 75 I. Bevezető... 75 1. Finnország társadalma, gazdasága...75 2. A finn oktatáspoliitka eredményei általános jellemzői a 21. szá zad ele jén... 76 2.1. Ok ta tás po li ti kai irányelvek napjainkban... 76 2.2. Az iskolarendszer... 77 2.3. Felsőfokú képzés, egyetemi oktatás... 77 2.4. A tanárképzés helyzete Finnországban, tanári életpályamodell... 78 3. A teheséggondozás formái, intézményi háttere... 79 II. A Päivölä Iskola matematikaprogramja... 82 1. A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői... 82 1.1 Az ott hont adó in téz mény... 82 1.2. Az iskola felszereltsége... 83 2. Az is ko la együtt mű kö dő part ne rei... 83 2.1. A vál la la ti szek tor szerepvállalása a képzésben... 84

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 7 A te het séggondozás nemzetközi horizontja, I. 7 2.2. Együtt mű kö dés a Valkeokoski Kö zép is ko lá val... 84 2.3. Együttműködés az egyetemekkel... 85 2.4. A Päivölä-közösség... 85 3. Az is ko la jó gya kor la tá nak jel lem zői... 86 3.1. Be vá lo ga tás, a programban részt ve vők... 86 3.2. A tan év felépí tés és a diá kok na pi rend je... 86 3.2.1. Az iskolaév felépítése... 87 3.2.2. Napirend... 88 3.3. A prog ram di dak ti kai alap el vei, be szá mo lók... 88 3.3.1. Gyors ítás... 88 3.3.2. A tesz tek szerepe az ok ta tá si fo lya mat ban... 89 3.4. Iskolán kívüli programok... 90 3.5. Az ol va sás se gí té se... 90 3.6. Tanulmányi versenyek, eredmények... 91 3.7. Speciális tehetségsegítő kurzusok, táborok... 92 III. Össze gzés... 93 Köszönetnyilvánítás... 95 Irodalom... 96 TE HET SÉG GON DO ZÓ KÖZ PON TOK IZ RAEL BEN (Gor don Győ ri János Frank Andrea Ko vács Bernadett)... 97 I. Bevezető... 97 1. Iz rael ál lam... 97 2. Az ország oktatásügyének általános alapjellemzői... 98 3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői... 100 II. Pull-out központok az izraeli tehetséggondozásban... 106 1. A pull-out rendszerű tehetséggondozás... 106 1.1. A pull-out rend sze rű te het ség gon do zás ál ta lá nos jel lem zői... 106 1.2. Be vá lo ga tás a pull-out köz pon tok ba... 107 1.3. A pull-out prog ram tar tal ma és felépí té se... 107 1.4. A pull-out köz pon tok ban dol go zó ta ná rok... 108 2. A Karmieli Tehetséggondozó Központ... 109 2.1. A város bemutatása... 109 2.2. Az oktatás Karmielben... 109 2.3. A Központ működése... 109 2.4. Finanszírozás... 110 2.5. Kap cso lat más köz pon tok kal... 110 2.6. Kap cso lat a kül dő is ko lák kal... 110 2.7. Kap cso lat a szü lők kel... 111 2.8. A NASA-pro jekt... 111

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 8 8 Gordon Győri János 2.8.1. A prog ram cél ja... 112 2.8.2. A program bevezetése, működtetése... 112 2.8.3. A program elhelyezkedése az iskola/intézmény oktatási működésében... 113 2.9. Hatékonyságmérések; tudományosan igazolt eredmények... 114 2.10. A tehetségek későbbi karrierjének követése... 114 2.11. A prog ram jö vő je... 114 III. Össze gzés... 115 Köszönetnyilvánítás... 118 Irodalom... 119 A TE HET SÉG GON DO ZÁS HA GYO MÁ NYAI ÉS ÚJ SZE RŰ PRÓ BÁL KO ZÁ SAI NAGY-B RI TAN NIÁ BAN A 21. SZÁ ZAD BAN (Pásku Judit Fehérné Kiss Ágota)... 121 I. Bevezető... 121 1. Nagy-B ri tan nia tár sa dal mi-gaz da sá gi jel lem zői, po li ti kai be ren dez ke dé se az ez red for du lón... 121 1.1. Az or szág tár sa dal mi-gaz da sá gi sa já tos sá gai... 121 1.2. Nagy-Britannia népessége... 123 2. A brit oktatásügy hagyományai, jellemzői a 21. század elején... 123 2.1. Előzmények... 123 2.2. A jelenkor oktatási rendszere... 124 2.3. A középiskolai vizsgarendszer... 126 2.4. Felsőoktatás... 127 3. Te het ség gon do zás az Egye sült Ki rály ság ban... 128 II. A NACE tehetséggondozási irányelvei és gyakorlata... 131 1. A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői... 131 1.1. A NACE küldetése, a megalakulás körülményei... 131 1.2. A NACE társszervezetei... 133 1.3. NACE-kiadványok... 133 1.4. NACE-továbbképzések... 134 2. Jó gya kor lat: A Ki hí vás Dí ja (Challenge Award)... 134 2.1. A Scaltback Middle School, Newmarket... 136 2.2. Ho gyan vá la szol a prog ram az an gol tár sa da lom és oktatás kérdéseire?... 138 3. A program tanulsága: tehetséggondozás és inklúzió... 138 Köszönetnyilvánítás... 140 Irodalom... 141

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 9 A te het séggondozás nemzetközi horizontja, I. 9 A NÉ MET TE HET SÉG GON DO ZÁS JE LE NE EGY TE HET SÉG GON DO ZÓ MO DELL TÜK RÉ BEN (Nagy Tamás Gor don Győ ri János)... 143 I. Bevezető... 143 1. A jelenkori német társadalom... 143 1.1. Et ni kai és nyel vi, va la mint val lá si megosz lás... 144 1.2. Vallási tagozódás... 144 1.3. Gaz da sá gi jel lem zők... 145 2. A németországi oktatás rendszerének bemutatása, általános jellemzői... 146 2.1. Oktatási rendszer... 146 2.2. A németországi tehetséggondozás az utóbbi évtizedek eredményeinek tükrében... 148 II. A Stiftung der Deutschen Wirtschaft Alapítvány tehetségfejlesztő prog ram já nak be mu ta tá sa... 152 1. A tehetséggondozó program szerepe és jelentősége, a kutatás módszertani jellemzői... 152 2. A tehetséggondozó program részletes bemutatása... 153 2.1. A Studienförderwerk Klaus Murmann Ala pít vány programja... 153 2.2. A Studienkompass programja... 154 2.3. A Schülerakademie prog ram ja... 155 2.3.1. A MINToring-program... 155 2.3.2. A Zeig, was Du kannst! prog ram... 156 2.4. A SchuleWirtschaft prog ram ja... 156 2.4.1. A SchuleWirtschaft alap jel lem zői... 156 2.5. A kiválasztás, azonosítás és beválogatás rendszere az SDW-ben... 157 2.6. A Stiftung der Deutschen Wirtschaft prog ram jai nak összegzése... 158 III. A Stiftung der Deutschen Wirtschaft tehetséggondozó program hazai alkalmazási lehetőségei és lehetséges feltételei... 160 Kö szö net nyil vá ní tás... 163 Iro da lom... 164 A SPA NYOL OK TA TÁ SI REND SZER ÉS A TE HET SÉG- FEJ LESZ TÉS KAP CSO LA TA AZ ESTALMAT-PROG RAM PÉL DÁ JÁN (Benyhe István)... 165 I. Bevezető... 165 1. Spanyolország kultúrtörténete... 165

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 10 10 Gordon Győri János 2. Gaz da sá gi ala pok, eu ró pai in teg rá ció... 166 2.1. Demográfia, bevándorlás... 167 2.2. Eu ró pai iden ti tás a nyelv ok ta tás ban... 167 3. A spa nyol ok ta tá si rend szer struk tú rá ja... 168 3.1. A spanyol oktatási rendszer... 169 3.2. Te het ség fej lesz tés a köz ok ta tás ban... 170 4. Új távlatok a tehetségfejlesztésben... 171 II. Az ESTALMAT-program... 173 1. A program születése, létrejöttének körülményei... 173 2. A program indulása... 174 3. A prog ram fi nan szí ro zá sa és a vál la la ti szek tor sze re pe... 175 4. A program országos elterjesztése... 176 5. Az ESTALMAT kiala kí tá sa... 178 5.1. Felvételi eljárás... 178 5.2. Az ESTALMAT életforma-alakító... 179 5.3. A program belső felépítése... 179 6. A program hatása a spanyol matematikai élet fejlődésére... 181 III. Összegzés... 182 Köszönetnyilvánítás... 184 Irodalom... 185 TE HET SÉG GON DO ZÁS DÉL KE LET-ÁZSIÁ BAN: A SZIN GA PÚ RI PÉL DA (Gordon Győri János)... 187 I. Bevezető... 187 1. Szingapúrról... 187 1.1. Tár sa dal mi-po li ti kai be ren dez ke dés... 187 1.2. Gazdaság... 188 1.3. Népesség... 188 2. Az ország oktatásügyének általános jellemzői... 190 2.1. Az ok ta tás szer ke ze te, szint jei... 190 2.2. Szelekciós mechanizmusok az oktatásügyben... 190 2.3. Is ko lá zott sá gi mu ta tók... 191 2.4. Az oktatásügy erősségei és problémái... 191 3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői... 192 3.1. A tehetséggondozás szerveződése, irányítása... 192 3.2. A tehetséggondozás tipikus formái... 194 3.3. A tehetséggondozáshoz való hozzáférés... 194 II. A programról... 196 1. A matematikai tehetséggondozás új intézménye Szingapúrban... 196 1.1. A matematikai tehetséggondozás... 196

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 11 A te het séggondozás nemzetközi horizontja, I. 11 1.2. Te het ség gon do zás a National University of Sin ga po re High School of Mathematics and Science-ben... 198 III. Összeg zés... 203 Köszönetnyilvánítás... 206 Irodalom... 207 TE HET SÉG AZO NO SÍ TÓ ÉS TE HET SÉG GON DO ZÓ PROG RAM SZLO VÉ NIÁ BAN (Cseh An na)... 209 I. Bevezető... 209 1. Szlo vé nia tár sa dal ma, gaz da sá ga... 209 2. Ok ta tás po li ti kai irány el vek nap jaink ban... 210 2.1. Az iskolarendszer... 210 2.2. Felsőfokú képzés, egyetemi oktatás... 211 2.3. A tehetséggondozásban elkötelezett tanárok szakképzése... 211 II. Országos tehetségazonosítás és tehetséggondozás a szlovén ál ta lá nos és kö zép is ko lák ban... 213 1. A program megszületése, a kutatás módszertani jellemzői... 213 2. Az Ál ta lá nos is ko lai kon cep ció felépí té se és gya kor lat ba történő átültetése... 214 2.1. A Marland-koncepció... 214 2.2. Te het ség azo no sí tás a szlo vén ál ta lá nos is ko lák ban az Általános iskolai koncepciónak megfelelően... 214 2.2.1. Nominálás... 214 2.2.2. Tehetségazonosítás... 215 2.2.3. Az Egyéni fejlesztési program... 215 3. A tehetséggondozás beépítése a tanításba... 215 4. Továbblendítő visszajelzések... 216 5. Szisztematikus fejlődés: a tehetségazonosítás és tehetséggon do zás ki ter jesz té se a kö zép is ko lák ra... 217 6. Kép zé si for mák a kö zép is ko lai te het ség gon do zás ban... 218 7. A program financiális háttere... 219 8. Az Ál ta lá nos és Kö zép is ko lai kon cep ció be ve ze té séért, működtetéséért felelős intézmények, szereplők... 220 8.1. A ci vil szfé ra sze re pe a prog ram ban... 220 9. A prog ram ed di gi leg fon to sabb ered mé nyei és prio ri tá sai... 221 10. Útkeresés Brestanicában... 221 III. Összegzés... 224 Köszönetnyilvánítás... 226 Irodalom... 227

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 12 12 Gordon Győri János ÚJ IRÁNYVONALAK A TE HET SÉG GON DO ZÁSBAN KILENC ORSZÁG JÓ GYAKORLATÁNAK TANULSÁGAI (Gor don Győ ri János Nagy Tamás)... 229 Rendszerek és módszerek... 230 A tehetségrendszerek szintjei... 231 Az oktatásügy és a tehetséggondozás országos rendszere; az egyenlőség, a méltányosság és az egyensúlykeresés kérdései... 231 A te het ség ne ve lés mint a fennál ló tár sa dal mi és ok ta tá si vi szo nyok kri ti ká ja, fej lesz tő je, megújí tó ja... 233 A tehetséggondozás mint nemzetvédelmi erő... 234 Mi is nevezhető igazán tehetségpedagógiai módszernek?... 234 Egyen súly ke re sés a te het sé ges gye re kek azo no sí tá sá ban és fejlesztésében... 235 Egzakt és nem egzakt elemek a tehetséggondozásban... 236 Mód sze rek a te het ség gon do zás ban; kap cso la tok a kö zép is ko lai és a felsőoktatási tehetséggondozás között... 237 Az integráció és szegregáció kérdése a tehetségnevelésben... 237 A középiskolai és a felsőoktatásbeli tehetséggondozás össze kap cso lá sa az ak ce le rá ció se gít sé gé vel... 238 Új irányvonalak a nem akadémikus tehetségnevelésben... 239 A szülők bevonása a tehetséggondozásba... 240 A tehetségfejlesztés fejlesztése...240 Irodalom... 243

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 13 ELŐSZÓ A te het sé ges gye re kek fel ku ta tá sá ban és fej lesz té sé ben a ko moly ha gyo má nyok - kal rendelkező magyarországi tehetséggondozás az elmúlt évtizedekben többször is új lendületet vett, de a legmeghatározóbb fordulatot talán az jelentette, amikor 2006-ban a tehetséggondozást más-más oldalról támogató 13 civil szervezet létrehozta a Magyar Tehetségsegítő Tanácsot. A Csermely Péter professzor elnökletével működő, mára a 29 legjelentősebb magyarországi tehetségsegítő szervezetet összefogó, és a magyarországi oktatáspolitikára is hatást gyakoroló Tanácsnak a megalakuláskor megfogalma zott hosszabb távú célkitűzései között kiemelt helyen szerepelt a magyarországi jó gyakorlatok mellett egy nemzetközi tehetségsegítő kezdeményezéseket és jó gyakorlatokat magyar és angol nyelven be mu ta tó könyv, il let ve könyv so ro zat kiadá sa. A Tanács elképzeléseiben az a törekvés is körvonalazódott, hogy kívánatos len ne a ma gyar te het ség se gí tő kez de mé nye zé sek kül kap cso la tai nak gya ra po dá - sát elősegíteni, s ezen belül külön figyelmet fordítani az EU-n belüli kapcsolatok erősítésére, valamint a magyarországi és a határon túli magyar tehetségsegítő kez de mé nye zé sek interregionális és Kár pát-me den cei együtt mű kö dé sé re. E célok megvalósítására a Tanács által létrehozott Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének 2009-ben indult, EU Strukturális Alapokból finanszí ro zott Ma gyar Gé niusz In teg rált Te het ség se gí tő Prog ram ja ke re té ben nyílt lehe tő ség. A könyv, amit az ol va só a ke zé ben tart, a Ma gyar Gé niusz Prog ram 2010 elején egye te mi ta ná rok ból és a gya kor la ti te het ség gon do zás ban dol go zó szakem be rek ből, ta nár kol lé gák ból megala kult kül kap cso la ti ku ta tó cso port ja mun ká já nak ered mé nye. Olyan kötetet szerettünk volna létrehozni, amely egyszerre érdekes és tanulsá gos, egyaránt ins pi rá ló ere jű az el mé le ti és gya kor la ti szak em be rek szá má ra, ugyanak kor a dön tés ho zóknak, ok ta tás po li ti ku soknak is fon tos in for má ció kat tar tal maz. Eb ből fa ka dóan dön töt tünk úgy, hogy a jó pél dák min den eset ben egy-egy ország oktatáspolitikai rendszerébe illeszkedően, adott esetben a bemuta tan dó or szág tel jes te het ség gon do zá si stra té giá já val össz hang ban ke rül je nek bemutatásra. Az egyes országok társadalmi és tehetséggondozási körképe mellett minden fejezetben egy (némely esetben kettő) tehetségsegítő jó gyakorlatának a közelképére fókuszáltunk. Ezzel azt szerettük volna elérni, hogy lehetővé

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 14 14 Fuszek Csilla vál jon a jó pél dák egyes ele mei nek vagy akár egy tel jes prog ram nak az ol va - só-felhasználó általi adaptálása, saját országa tehetséggondozó rendszerébe törté nő átül te té se is. A ma gyaror szá gi le he tő sé gek az egyes fe je ze tek vé gén ke rül tek fel vá zo lás ra. Mindeb ből fa ka dóan azon ban az egyes fe je ze tek az ilyen tí pu sú kötetek általános gyakorlatához képest részletesebbek és terjedelmesebbek lettek, mint az ta lán a cím alap ján vár ha tó len ne. Mindazonál tal azt re mél jük, hogy a kö tet vé gé re ér ve az ol va só úgy lát ja majd: mind a mak ro-, mind pe dig a mik ro - metszetekkel érdemes volt behatóan megismerkednie. Arra természetesen nem nyílt lehetőség, hogy egyetlen gyűjteményben teljes nemzetközi panorámát mutathassunk be. A kötetből az Amerikai Egyesült Államok, Ausztria, Finnország, Izrael, Nagy-Britannia, Németország, Spanyolország, Szingapúr és Szlovénia jó tehetséggondozási gyakorlata ismerhető meg; a könyv vé gén pe dig a ku ta tás alap ján ki raj zo ló dott nem zet kö zi ta pasz ta la to kat összegző tanulmány olvasható. A felsorolásból látható, hogy elsősorban az európai uniós or szá gok ra he lyez tük a hang súlyt, de úgy érez tük, hogy a nem zet kö zi jó gyakorlatokat bemutató kötetben mindenképpen helyt kell adnunk a tehetséggondozás terén olyan nagy sikereket elért, illetve jelentős hagyományokkal rendelkező országoknak is, mint Izrael, Szingapúr vagy az Egyesült Államok. A kutatás módszertanának egyik lényegi eleme a Tanács eredeti elképzelései vel össz hang ban az volt, hogy sze mé lyes ta pasz ta lat szer zé sen ala pul jon, kap cso lat épí tés sel egé szül jön ki; ez egy-két ki vé tel től el te kint ve min den eset ben meg is valósult. Munkacsoportunkból mindenkinek lehetősége volt átlagban egy-egy hetet eltölteni a célországban, a bemutatott jó gyakorlatot a helyszínen meg lá to gat ni, rész le tei ben is ta nul má nyoz ni, és egy ben sze mé lye sen is megis - mer ni a szó ban for gó jó gya kor lat ki dol go zóit, fej lesz tőit, gya kor la ti ki vi te le zőit. A kö tet ben be mu ta tott or szá gok ban ku ta tóin kat te het ség gon do zá sért fe le lős ok ta tás po li ti ku sok, je les el mé le ti és gya kor la ti szak em be rek fo gad ták; egy részt ők ajánlották, hogy mely jó gyakorlat az, amely bemutatásra érdemes, másrészt lehetővé tették egy-egy jó gyakorlatnak a helyszínen történő meglátogatását is. Bátran mondhatjuk, hogy a tehetséggondozás irányában elkötelezett lelkes magyar ku ta tók mun ká ját ugyanolyan lel kes kül föl di csa pa tok se gí tet ték. Utó lag is mindannyiuknak köszönet érte! Ab ban az ol va só ban, aki ke zé be vesz egy ilyen kö te tet, fel te he tő leg nem merül nek fel ké te lyek az zal kap cso lat ban, hogy a te het sé gek meg ta lá lá sa és szak sze - rű fej lesz té se ma stra té giai fon tos sá gú nem csak Eu ró pá ban, ha nem az egész vilá gon. Aki vé gigol vas sa a ta nul má nyo kat, szám ta lan sze mé lyes pél dát is ta lál hat arra, hogy a tehetségek kibontakoztatásához nyújtott segítség a legtöbb esetben a te het ség gon do zás ban dol go zó szak em be rek nek, ok ta tás po li ti ku sok nak a jövőért érzett magas fokú erkölcsi felelősségérzetével is párosul. Ezzel a gyűjte-

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 15 Előszó 15 ménnyel egyik nem tit kolt, hosszú tá vú cé lunk volt az is, hogy hoz zá já rul junk a te het ség ba rát tár sa dal mi kör nye ze tek kiala ku lá sá hoz. A nemzetközi tehetséggondozás jó gyakorlatainak első kötetét reményeink sze rint ha ma ro san újab bak is kö ve tik. A je len le gi kö tet ből ter je del mi okok ból ki ma radt, de már össze gyűj tött jó pél dá kat, il let ve újabb te rü le tek re fókuszáló kutatómunkáinkat szeretnénk egy ehhez hasonló könyvben publikálni. Fontosnak tarjuk megem lí te ni, hogy a Gé niusz Prog ram ke re té ben ez zel a kö tet tel párhu za mo san ke rült kiadás ra a ma gyaror szá gi te het ség se gí tő jó gya kor la tok gyűjteménye, és előkészületben van a Kárpát-medencei tehetséggondozást bemutató munka is. A Tehetségsegítő Tanács 5 évvel ezelőtti nagyszabású elképzeléseiből a Géniusz Program közreműködésével az utóbbi években egyre több minden valósul meg, töb bek kö zött ez a ma gyar és an gol nyel ven egy szer re meg je le nő könyv is. A kötet létrehozásában való segítségért a munkacsoport nevében szeretnék köszönetet mondani Csermely Péter professzor úrnak, a Tanács elnökének, valamint Balogh László professzornak, a Géniusz Program szakmai vezetőjének, hogy gon do la taik kal, kap cso la taik kal mind vé gig se gí tet ték a mun kán kat. Külön szeretném kiemelni a csapatból Gordon Győri Jánost mint kutatót és szerkesztőt egyaránt, akinek szakértelme, szerkesztői gyakorlata a könyv magas szak mai szín vo na lá nak zá lo ga volt. Vé gül, de nem utol sósor ban kö szö nöm a 11 fős magyar kutatócsapatnak a tanulmányok elkészítését, a közel 50 külföldi tehet ség gon do zó szak em ber nek, ok ta tás po li ti ká val fog lal ko zó dön tés ho zó nak pe dig a jó gya kor la tok össze gyűj té sé ben, a ta nul má nyok megírá sá ban va ló önzet len és ak tív köz re mű kö dést. Fuszek Csil la kül kap cso la ti mun ka cso port-ve ze tő

Gyori_01_Cimnegyed_net:Layout 1 5/4/11 6:51 AM Page 16

Fuszek Csilla* A bos to ni Nem ze ti Tech no ló giai Mű velt ség Köz pont já nak prog ram jai I. BE VE ZE TŐ 1. Az Amerikai Egyesült Államok társadalma, gazdasága Még ma is a világ minden tájáról érkeznek bevándorlók a legendás lehetőségek or szá gá ba, az Ame ri kai Egye sült Ál la mok ba, ab ba az or szág ba, amely 9,83 mil lió négyzetkilométeres te rü le té vel és 310 mil lió fős la kos sá gá val a vi lág har ma dik legnagyobb területű és harmadik legnépesebb állama. A különböző bevándorlói csoportoknak köszönhetően ma itt él a világ nemzetileg és kulturálisan egyik legsokszínűbb társadalma. Az Egyesült Államoknak nincs jogilag meghatározott hivatalos nyelve. A kormányzat az angolt használja hivatalos nyelvként, de számos nyelvi közösség számára teszi hozzáférhetővé anyanyelvük használatát a kor mány za ti szer vek kel va ló kap cso lat tar tás ban. Az öt ven tag ál la mot és egy szövet sé gi ke rü le tet ma gá ba fog la ló or szág ál lam for má ja füg get len szö vet sé gi köztár sa ság. A jelenleg kialakult kultúrára történelmileg a legnagyobb hatással a nyugateu ró pai kul tú rák kö zül el ső sor ban a brit volt, a bri tek től át vett tör vény ke zé si rendszerből eredeztethető az amerikai kultúra, az angol nyelv használata, és Angliához vezethetők vissza az Egyesült Államokban kialakult iskolarendszer alapjai is. A számos spanyol anyanyelvű bevándorlónak köszönhetően ma már a spanyol nyelv kulturális hatása is egyre növekszik. Ame ri ka gaz da sá gi akár csak kul tu rá lis és po li ti kai be fo lyá sa az egész glóbu szon legalább száz éve meg ha tá ro zó. Tech ni kai fej lett ség te kin te té ben az Egye sült Ál la mok egyér tel műen a vi lág el ső he lyén áll. Az egy fő re ju tó 46 000 dolláros éves bruttó hazai termék szerint az országok sorában az előkelő 11. helyet foglalja el. Ennek ellenére a szegénységi küszöb alatt élők aránya 12%-ra tehető az országban (CIA 2010). * Csá nyi Ala pít vány

18 Fuszek Csilla A tag ál la mok igen szé les kö rű ön ál ló sá ga, a kul tu rá lis sok szí nű ség, il let ve az egyes et ni ku mok kö zöt ti ha tal mas tár sa dal mi kü lönb sé gek alap jai ban ha tá roz - zák meg az USA-ban kiala kult ok ta tás po li ti kát és eb ből kö vet ke zően ma gát az oktatási rendszert is. 2. Az Egyesült Államok oktatásügyének általános jellemzői Talán egyetlen más ország oktatási intézményei sem jelennek meg annyi filmben, mint az ame ri kaia ké; en nek kö szön he tően Eu ró pá ban szin te min den ki ren del ke zik né mi bár sok szor csu pán igen szte reo tip kép pel az ame ri kai oktatás rendszeréről. A színes délutáni iskolai programok, az iskolák közötti sportversenyek, a kiváló egyetemek, a leszakadó népcsoportokhoz tartozó diákok si ke res, akár or szá go san kiemel ke dő tel je sít mé nye stb. vissza té rő ele mek a mo zi - vásznakon. Ugyanakkor tükrözik, hogy az általános és kötelező oktatás az Egyesült Ál la mok ban mi lyen fon tos tár sa dal mi in téz mény. Az oktatás kiemelkedő fontossága mellett azonban az amerikai alkotmány sajátossága, hogy az oktatásra nézve nemcsak hogy nem tartalmaz semmiféle ren del ke zést, de az al kot mány ti ze dik kiegé szí té se köz ve tett mó don ki von ja az oktatást a szövetségi kormányzat hatásköréből, és az egyes államokra bízza azt (Zsigmond 2006). Az oktatás szövetségi szinten tehát nincs szabályozva, vagyis az egyes államok törvényhozásának, közigazgatásának vagy a helyi közösségeknek a feladata az oktatás programjának meghatározása (Gordon Győri 2003). Még a kö te le ző ok ta tás idő tar ta ma is, egy adott ál lam tól füg gően, 16 éves kortól 18 éves korig terjedhet (Info USA 2010). A helyi felelősség rendszerének ellenére a társadalomra (diákokra, tanárokra) jellemző mobilitás és a közös érté kek és prio ri tá sok (de mok ra ti kus be ren dez ke dés, sza bad ság jo gok, az al kot - mány és az amerikai szimbólumok tisztelete stb.) következtében az oktatás alap struk tú rá ja, az is ko lai prog ra mok, a kurrikulumok a kü lön bö ző ál la mok ban igen közel állnak egymáshoz (Zsigmond 2006). A közoktatás rendszerének központi eleme a 12 évig tartó általános és középis ko lai ok ta tás, ame lyet egy vagy két óvo dá ban töl tött év is megelőz het. Az állami, önkormányzati és köz ok ta tá si in téz mé nyek mel lett min den ál lam ban mű köd het nek ma gánis ko lák, melyek te vé keny sé gé hez ál la mi en ge dély és akk re - di tá ció szük sé ges. A ma gánis ko lák fi nan szí ro zá sa nem köz pénz ből tör té nik, a közoktatási törvény nem vonatkozik rájuk, de meghatározott célokra ezek az isko lák is ré sze sül het nek ál la mi/szö vet sé gi tá mo ga tás ban. 2006-os ada tok sze rint a kö zép is ko lát az ame ri kai diá kok egy-egy életkori közösségének 89%-a vé gez te el (US Education System 2010). Ez gya kor lat ban egy ún. high school (felső középiskolás) diploma megszerzését jelenti, ami az előírt kurzusok sikeres elvégzését igazolja. Az egyetemek saját felvételi rendszert

A bos to ni Nem ze ti Tech no ló giai Mű velt ség Köz pont já nak prog ram jai 19 alkalmaznak, és négy különböző szintű diploma megszerzését teszik lehetővé (associate, bachelor s, mas ter s, doctorate). A szét ta golt ság és a gyen ge köz pon ti sza bá lyo zott ság egyik kedvezőtlen eredő je az lett, hogy az 1970-es, 1980-as évek ben az ame ri kai ta nu lók tel je sít mé nye matematikából és természettudományokból a leggyengébbek közé tartozott. Csa pó Be nő és Zsig mond An na is utal ar ra, hogy amint is mert té let tek a nagy nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében az USA oktatási rendszerének gyen ge pont jai, a szö vet sé gi ál la mok és az is ko la kör ze tek gya kor la ta gyö ke re sen megváltozott. A hetvenes évek végétől kezdve a tagállamok bevezették az alapvető tudástartalmat és készségeket felmérő kompetenciateszteket, amelyek tartalmát a nyolcvanas évek folyamán kibővítették, és a tesztvizsgáztatást lényegesen kiterjesztették (Zsigmond 2006). Rendszeres erőfeszítéssel, melyben mind nagyobb szerepet kapott az oktatáskutatás tudományos eredményeinek alkalmazása, mára nagyjából a középmezőnybe jött fel teljesítményeikkel az amerikai oktatásügy (Csapó 2007). Az oktatásügyben a mai napig is meghatározó a vizsgáztatási rendszer, amit a 2002. ja nuár 8-án G. W. Bush el nök ál tal aláírt köz ok ta tá si tör vény (No Child Left Behind Egyet len gyer mek se ma rad jon le!) ki fe je zet ten megerő sít (NCLB 2002). A törvény a bizonyítottan eredményes módszerek alkalmazására helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor továbbra is megerősíti azt az alkotmányos alapelvet, amely megtiltja, hogy a szövetségi kormány a tagállamokban rendelkezzen az ok ta tás tar tal má ról, az is ko lák ban ér vény re jut ta tott kö ve tel mény rend szer ről. Kulcselemei a teljesítményelv, az elszámoltathatóság és az iskolai eredményekért (és kudarcokért) viselt felelősség, amely a diákok (és a tanárok) teljesítményének mérésével állapítható meg (Zsigmond 2006; NCLB 2002). Mi vel a tör vénnyel össz hang ban az egyes tag ál la mok ha tá roz zák meg az oktatási és a sztenderdizált tesztek tartalmát, így egymással párhuzamosan több fé le tesz te lé si rend szer is lé te zik. Ilyen pél dául a Regents Examinations New York ál lam ban, a Flo ri da Comprehensive Assessment Test (FCAT) Flo ri dá ban, vagy a Mas sa chu setts Comprehensive Assessment System (MCAS) Mas sa chu - setts ál lam ban. Ha egy-egy gyer mek a tesz tek alap ján nem mu tat fej lő dést, az isko lák nak vál lal niuk kell, hogy akár egy nyá ri fel zár kóz ta tó prog ram ke re té ben segítenek a tanuló lemaradását behozni, tudását fokozatosan a megfelelő minimumszintre emelni (NCLB 2002). 3. Az ország tehetséggondozásának általános jellemzői A szö vet sé gi köz ok ta tá si tör vény ben a te het ség gon do zás csak köz ve tet ten je le - nik meg: In America, no child should be left behind. Every child should be edu-

20 Fuszek Csilla cated to his or her full potential. ( Ame ri ká ban egyet len gyer mek sem ma rad - hat le. Min den gyer me ket úgy kell ok tat ni, hogy a leg na gyobb tel je sít ményt ki tudja hozni magából. ) (NCLB 2002). A törvénybe foglalt kezdeményezések rendszerének célja ahogyan korábban is említettük az egész amerikai nemzetre vonatkozó tudásszint emelése. A te het ség gon do zás sal kap cso la tos el mé le ti és gya kor la ti ku ta tá sok te kin te - té ben az Egye sült Ál la mok a vi lág él vo na lá ba tar to zik. Az or szág ban fél év szá za - da számos felsorolni gyakorlatilag lehetetlen kiváló tehetséggondozó program, kutatóintézet és tehetséggondozó iskola működik. Az Államok méreteiből adódóan a tehetséggondozás egy-egy jó gyakorlata hazai mércével mérve a szinte elképzelhetetlen magas iskola- és tanulólétszám által kerülhet kipróbálásra. Ilye nek pél dául a ki mon dot tan te het ség gon do zás ra fókuszáló Renzulli-féle SEM-modellt (Schoolwide Enrichment Model = Iskolaszintű Gazdagítási Modell) al kal ma zó ál ta lá nos és kö zép is ko lák is. Je len leg az USA 40 ál la má ban és 450 iskolakörzetben több százezer gyermek tanul ilyen típusú intézményben (Field 2008). Az Ál la mok ban min den fe lé ta lá lunk kü lön bö ző te het ség gon do zás ra spe cia - lizálódott tanszékeket, központokat, amelyeket nemzetközileg elismert, több évtizedes kutatási háttérrel rendelkező szakemberek vezetnek. Ilyen a Joyce Van Tassel-Baska pro fesszor asszony ál tal ve ze tett Cen ter for Gifted Education (Te - het sé ggondozó Köz pont) Vir gi nia ál lam ban. Vagy Ohió ban a Con nec ti cu ti Egyetemen a Renzulli professzor munkacsoportjának helyet adó Neag Center for Gifted Education and Talent Development (Te het sé ge sek Ok ta tá sá val és Tehet ség fej lesz tés sel Fog lal ko zó Neag Köz pont), il let ve ugyan csak Ohió ban az Ashland Egyetemen Piirto professzor asszony által vezetett kutatócsoport, hogy csak néhány kiemelkedő példát említsünk. Az or szág mé re té ből és a ko ráb ban em lí tett sok szí nű sé gé ből adó dóan a ku ta - tások és a tehetséggondozó programok céljukat és színvonalukat tekintve egyaránt rend kí vül szé les ská lán mo zog nak. Jel lem ző mó don a No Child Left Behind törvény hatására is egyre növekvő számban szerveznek programokat a hátrányos helyzetű, különböző nyelvi-etnikai kisebbségbe tartozó gyerekek számá ra. Ilyen pél dául a Madisonban 1991-ben ala pí tott, mos ta ná ban már egy re inkább kifejezetten hátrányos helyzetű diákok tehetséggondozására specializáló dó Wis con sin Cen ter for Academically Talented Youth (Intellektuálisan Tehet sé ges Fia ta lok Wis con sin Köz pont ja). A tehetségsegítő intézmények közül érdemes még kiemelni az 1983-ban alapí tott Cen ter for Excellence in Education (Ki vá lóság az Oktatásban Tel je sí tők Központját), amely elsősorban a természet- és a mérnöki tudományokban, techno ló giá ban, ma te ma ti ká ban a kü lö nö sen te het sé ges, il let ve kiemel ke dő ké pes - sé gek kel ren del ke ző, kö zép- és fel ső ok ta tás ban részt ve vő hall ga tók kar rier jét