Doktori (PhD) értekezés (tervezet)

Doktori (PhD) értekezés (tervezet) Kardos Sándor István 2016.

NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Kardos Sándor István címzetes rendőr alezredes Rendőri jogsértések megvalósulási körülményeinek, tendenciáinak vizsgálata, különös tekintettel a korrupcióra Doktori (PhD) értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. Kanyó Mária PhD egyetemi docens... Budapest, 2016. 2

Tartalom 1. BEVEZETÉS... 7 1.1 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALAMZÁSA... 11 1.2 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLÁSA... 12 1.3 KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK... 15 1.4 HIPOTÉZISEK... 17 1.4.1 KUTATÁSI MÓDSZEREK... 19 1.4.2 A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE... 22 2. ELMÉLETI ALAPVETÉS, A KORRUPCIÓ-KUTATÁS SZAKIRODALMI HÁTTERE... 24 2.1 A KORRUPCIÓ ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE... 24 2.1.1 A RENDŐRI KORRUPCIÓ FOGALMI MEGHATÁROZÁSA... 24 2.1.2 A RENDŐRI KORRUPCIÓ MÉRHETŐSÉGE... 39 2.2 A RENDŐRI KORRUPCIÓ SZAKTERÜLETI MEGVALÓSULÁSA ÉS A MEGVALÓSULÁS JEGYEI... 47 2.3 HAZAI KUTATÁSI ELŐZMÉNYEK... 50 2.4 ÖSSZEGZÉS... 52 3. A RENDŐRI JOGSÉRTÉSEKET SZANKCIONÁLÓ RENDSZER... 55 3.1 A FEGYELMI ELJÁRÁS FŐBB SZABÁLYAI... 57 3.2 SZABÁLYSÉRTÉS ELBÍRÁLÁSA FEGYELMI JOGKÖRBEN... 60 3.3 A RENDŐRÖK ÁLTAL ELKÖVETETT BŰNCSELEKMÉNYEK... 60 3.3.1 A KÖZTÖRVÉNYES BŰNCSELEKMÉNYEK... 60 3.3.2 A KATONAI BŰNCSELEKMÉNYEK... 62 3.4. AZ EGYÉB FEGYELEMI JELLEGŰ INTÉZKEDÉSEK... 64 3.4.1 A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSBÓL FELFÜGGESZTÉS... 64 3.4.2 A MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁS... 65 3.4.3 A KIFOGÁSTALAN ÉLETVITEL ELLENŐRZÉSE... 65 3.4.4. A MEGBÍZHATÓSÁGI VIZSGÁLAT... 66 3

3.5. ÖSSZEGZÉS... 67 4. KUTATÁSI EREDMÉNYEIM BEMUTATÁSA... 68 4.1 AZ EMPIRIKUS VIZSGÁLAT... 68 4.1.1 A VÁLASZADÓK ÖSSZETÉTELE... 69 4.2 A TÁRSADALMI KÖZEG HATÁSA... 71 4.2.1 ÖSSZEGZÉS... 97 4.3 A VIZSGÁLT RENDŐRÖK KORRUPCIÓRÓL ALKOTOTT VÉLEMÉNYE... 99 4.4 A RENDŐRI KORRUPCIÓS CSELEKMÉNYEK JELLEMZŐI, TÍPUSAI... 129 4.4.1 A KÖZRENDVÉDELMI ÉS A KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI SZOLGÁLATI ÁGAKNÁL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK JELLEMZŐI... 130 4.4.2 A HATÁRRENDÉSZETI SZOLGÁLATI ÁGNÁL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK JELLEMZŐI... 131 4.4.3 A KÖZRENDVÉDELMI, A KÖZLEKEDÉSRENDÉSZETI ÉS A HATÁRRENDÉSZETI SZOLGÁLATI ÁGAKNÁL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK KÖZÖS JELLEMZŐI. 134 4.4.4 A BŰNÜGYI SZOLGÁLATI ÁGNÁL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK JELLEMZŐI... 134 4.4.5 AZ IGAZGATÁSRENDÉSZETI SZOLGÁLATI ÁGNÁL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK JELLEMZŐI... 137 4.4.6 A SZEMÉLY- ÉS OBJEKTUMVÉDELMI SZOLGÁLATI ÁGNÁL SZOLGÁLATOT TELJESÍTŐK KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK JELLEMZŐI... 138 4.4.7 A SZOLGÁLATI ÁGAK ÁLLOMÁNYA KORRUPCIÓS MAGATARTÁSAINAK TOVÁBBI JELLEMZŐI... 138 4.4.8 A SZOLGÁLATON KÍVÜLI, KONKRÉT SZOLGÁLATI ÁGHOZ NEM KÖTHETŐ RENDŐRI KORRUPCIÓS MAGATARTÁSOK JELLEMZŐI... 142 4.4.9 A RENDŐRI KORRUPCIÓS MAGATARTÁSOK KÖZÖS VONÁSAI... 144 4.4.10 ÖSSZEGZÉS... 146 4.5 A RENDŐRI KISKÖZÖSSÉGEK SZEREPE... 148 4.5.1 A RENDŐRI KISKÖZÖSSÉGEK JELLEMZŐI... 149 4.5.2 A RENDŐRI KISKÖZÖSSÉGEK HATÁSA AZ EGYÉN NORMAKÖVETÉSÉRE... 154 4.5.3 A RENDŐRI KISKÖZÖSSÉGEK HATÁSÁNAK FELMÉRÉSE... 163 4.5.4 ÖSSZEGZÉS... 180 4

4.6 A KORRUPCIÓS CSELEKMÉNYEK ELKÖVETÉSI KÖRÜLMÉNYEI, A SZAKTERÜLETEK VESZÉLYEZTETETTSÉGE ÉS AZ ELKÖVETŐK JELLEMZŐI... 183 4.6.1 A STATISZTIKAI ADATOK BEMUTATÁSA... 183 4.6.2 A FEGYELEMSÉRTÉSEK STATISZTIKAI ADATAINAK ÉRTÉKELÉSE... 188 4. 6.3 A SZABÁLYSÉRTÉSEK STATISZTIKAI ADATAINAK ÉRTÉKELÉSE... 189 4.6.4 A BŰNCSELEKMÉNYEK STATISZTIKAI ADATAINAK ÉRTÉKELÉSE... 190 4.6.5 A MÉLTATLANSÁGI ELJÁRÁSOK STATISZTIKAI ADATAINAK ÉRTÉKELÉSE... 210 4.6.6 ÖSSZEGZÉS... 211 5. ÖSSZEFOGLALÁS... 212 5.1 ÖSSZEGZŐ ÉRTÉKELÉS... 212 5.2 RÉSZLETES MEGÁLLAPÍTÁSOK... 213 5.3 ÚJ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK... 218 5.4 A KUTATÁSI EREDMÉNYEK FELHASZNÁLHATÓSÁGA A RENDŐRSÉGEN... 219 5.5 AJÁNLÁSOK MEGFOGALMAZÁSA... 220 5.6 TOVÁBBI KUTATÁSRA AJÁNLOTT... 221 MELLÉKLET... 223 FELHASZNÁLT IRODALOM... 232 HIVATKOZOTT JOGSZABÁLYOK ÉS NORMÁK... 244 SAJÁT PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK... 245 PUBLIKÁCIÓK... 245 ELŐADÁSOK... 246 TUDOMÁNYOS-SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ... 248 FÜGGETLEN HIVATKOZÁSOK... 250 RENDFOKOZATI ELŐMENETEL... 250 5

6

1. BEVEZETÉS A rendőrség működésével kapcsolatos kutatómunka napjainkban egyre nagyobb teret és jelentőséget kap, a kutatások között kiemelt terület a rendőri korrupció feltárása, megismerése. Mi sem igazolja ezt jobban, hogy e normaszegés nem kizárólag a rendőri, hanem a civil berkekben is sokoldalúan vizsgált jelenség, a tárgykörben végzett hazai és külföldi kutatások a jogsértést számtalan megközelítésből elemezték már. A témát részben ez a folyamatos kutatás, valamint a rendőr-szakmai megelőző, feltáró munka, részben - sajnálatos módon - a napi események aktualizálják. A rendvédelem elméleti kutatása először a 60-as években az Egyesült Államokban, majd ezt követően a 80-as évek elejétől előbb az Egyesült Királyságban, később az európai kontinens fejlettebb országaiban nyert polgárjogot. A rendőrök által megvalósított korrupciós jellegű magatartások kapcsán feltárt első tudományos eredmények publikálása a 70-es években történt meg az akkor nyugatinak nevezett világban. Hazánkban ez időben - az államszocializmusban - a rendvédelem a katonai szervezés kereti között működött, tevékenységét az állam- és szolgálati titkok sűrű leple fedte, és azon a tudományos érdeklődés aligha tudott keresztülhatolni 1. A rendőrség munkájával kapcsolatos magyarországi tudományos munka a rendszerváltást megelőzően leginkább a büntetőjog és a kriminológia kutatására korlátozódhatott, mely területek színvonala akkoriban jóval magasabb volt, mint a kelet-európai átlag. A titkolózó rendőri szervezeti kultúra következtében - melynek lényege szerint nem volt szabad a szervezetről negatívumot bemutatni - a rendőrök által megvalósított normaszegő magatartások kutatása nem kaphatott jelentős teret. Az 1990-es évek elején átalakuló rendőrség az akkori rendvédelmi szervek között elsőként vállalta fel a korrupció kutatásának nem könnyű feladatát. A kinyíló világ teremtette meg végérvényesen - a szervezeti modernizálás és a megjelenő civil kontroll, valamint a rendészeti tevékenység interdiszciplináris megközelítése révén - a rendőrséggel kapcsolatos kutatási irányok bővülését, a megélénkült rendvédelmi kutatásoknak a korrupció vizsgálata kapcsán több évtizedes lemaradást kellett behozniuk. 2 1 Finszter Géza: A közigazgatási és a rendvédelmi kutatások helye és perspektívája, Belügyi Szemle, XLVII. évfolyam 1. szám. Budapest, 1998. pp. 34-39. 2 Finszter Géza: Rendőrségek a XXI. században, Belügyi Szemle, XLIX. évfolyam 1. szám. Budapest, 2000. pp. 64-74. 7

Maga a rendvédelem kifejezés is ekkor, a rendszerváltást követően született meg, mely hamarosan a törvényhozásban is polgárjogot nyert, 3 bár a fogalom napjainkig keveredik a rendészet fogalmával, és jelentéstartalma gyakran vitatott annak ellenére is, hogy értelmezése begyűrűzött a jogalkotásba és a jogalkalmazásba is. 4 Amíg a rendőrség egyetlen meghatározott intézményt jelent, addig a rendészeti szerv megnevezés többféle rendőrség jellegű hivatalra alkalmazható. A rendőrség csak a szervezetet jelöli, a rendészet viszont utal a működésre is (rendészeti tevékenység). 5 Kijelenthető tehát, hogy a rendőrség és a rendészet alapvetően szinonim fogalmak, bár a szakirodalom is gyakran keveri azokat. 6 A rendészettudomány, mint fogalom megjelenése az 1970-es évek második felében történt meg hazánkban, 7 de kutatási területei ekkor is még a rendőri korrupcióra érdemben nem terjedtek ki. A rendőrséggel kapcsolatban feltárt elméleti ismerek nyilvánossá tétele, a rendőri deviáns magatartásokkal, ezen belül a rendőri korrupcióval kapcsolatos publikációk megjelentetésében a Belügyi Szemle megalakulása óta meghatározó szerepet tölt be. A Magyar Népköztársaság Belügyminiszterének 0023. számú, szigorúan titkos parancsa alapján 1963. január 15-től az addig kiadott Rendőrségi Szemlét, a Büntetés-végrehajtási Szemlét, valamint a Testnevelési és Sport Szemlét megszüntetve, azokat beolvasztották az akkor már 10 éves múltra visszatekintő Belügyi Szemlébe. 8 Ezen kívül a korábbi Rendőrtiszti Főiskolán teremtett publikálási lehetőséget a Főiskolai Figyelő, valamint a Rendészeti Tanulmányok bázisán 2000-ben megalakult Magyar Rendészet című folyóirat, mely napjainkban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karának tudományos kiadványa. A rendszerváltást követően a rendészettel foglakozó tudományos szervezetek is sokat tettek a tudományterület fejlődése érdekében, munkájuk nagymértékben járul hozzá a rendőri korrupció tudományos kutatásához. A teljesség igénye nélkül, felsorolás jelleggel meg kell említeni az 1990-ben magalakult Szemere Bertalan Magyar Rendvédelem-történeti 3 Deák József: Negyedszázados fennállásukat ünneplő tudományos társaságok. Nemzetbiztonsági Szemle. III. évfolyam 4. szám. Budapest, 2015. pp. 101-109. URL: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/nemzetbiztonsagi-szemle-2015-4.original.pdf Letöltés ideje: 2016. február 01. 4 Christián László: Alternatív rendészet. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Doktori Iskola. Doktori értekezés tézise. Budapest, 2010. 5 Dr. Finszter Géza: A rendőrség joga. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Budapest, 2014. p.11. 6 Christián László-Gáspár Miklós: Kockázati tényezők a rend- és honvédelmi szerveknél. In.: Csapodi Pál: Elemzések a közszféra korrupciós kockázatairól. Állami Számvevőszék, Budapest, 2011. pp. 280-298. 7 Szamel Lajos: Magyar Közigazgatástudomány. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1977. 8 Sallai János: A magyar rendészettudomány etablációja. Belügyi Szemle, XLIII. évfolyam 6. szám. Budapest, 2015. pp. 5-28. 8

Tudományos Társaságot, a Magyar Hadtudományi Társaság Belügyi, Határőr és Nemzetbiztonsági Szakosztályát, valamint a 2004. május 24-én, 116 alapító taggal alakult Magyar Rendészettudományi Társaságot (MRTT), mely fő céljaként határozta meg a rendészettudománnyal és a rendészettel kapcsolatos tudományos ismeretek fejlesztését, valamint az egyes rendészeti problémák tudományos vizsgálatát. 9 Az Országos Kriminológiai Intézet fennállásának kezdetétől fő tevékenységének tekinti a rendészettel kapcsolatos tudományos kutatómunka elősegítését, valamint azt, hogy kutatásaik valósághű ismereteket nyújtsanak a döntéshozók és a gyakorlat számára. 10 A rendészettel kapcsolatos kutatómunkában a Belügyi Tudományos Tanács, valamint a tavalyi év júniusában újjáalakult Rendőrségi Tudományos Tanács 11 tudományos rendezvényekkel, pályázati kiírásokkal, konferenciák megtartásával segíti a rendőrségi korrupció kutatásában tevékenykedő fiatal kutatók munkáját. A rendészet és a civil társadalom együttműködését szolgálva alakult meg 2014. áprilisában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán belül a Rendészetelméleti Kutatóműhely 12, mely megalakulást az is indokolta, hogy minél több tudományos kutatás, szakmai műhely foglalkozzon a rendőrségi korrupcióval. 13 A tudományos kutatómunka eredményeként a Magyar Akkreditációs Bizottság 2012. évben ismerte el tudományágként a rendészettudományt, 14 és a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdasági és Jogtudományi Osztályának 2003. szeptember 17-ei ülésén Szabó András akadémikus, a Jogtudományi Bizottság elnökének előterjesztése nyomán döntés született a rendészettudomány befogadásáról. 15 A tudományterület a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulásával kapott önálló intézményi hátteret, jelenlegi elnevezése: Rendészettudományi Kar. A rendészettudomány tehát önálló tudományággá vált, mivel megvan a saját kutatási 9 Dr. Janza Frigyes: A Magyar Rendészettudományi Társaság megalakulásának előzményei, a Társaság szervezeti és működési céljai. Határrendészeti Tanulmányok. 2004. évi 2. szám. Budapest, 2004. pp. 10-15. URL: http://rendeszet.hu/hatarrendeszetitagozat/haret_2004_2.pdf Letöltés ideje: 2016. február 21. 10 Országos Kriminológiai Intézet: URL: http://www.okri.hu/ letöltés ideje: 2016. február 14. 11 Az RTT tevékenységét a tudományos munkáról és az újítási szabályzatról kiadott 48/2013. (XI. 29.) ORFK utasítás szabályozza 12 A rendészeti korrupciót kutatják. URL: http://www.uni-nke.hu/hirek/2015/04/15/a-rendeszeti-korrupciotkutatjak Letöltés ideje: 2015. április 16. 13 Dr. Christán László: Rendészetelméleti Kutatóműhely alakult az NKE RT-n. URL: http://www.rendeszetelmelet.hu/graphics/pdf/rendeszetelmeleti_kutatomuhely_bemutatkozas.pdf Letöltés ideje: 2016. február 04. 14 A Magyar Akkreditációs Bizottság 2012/8/III/2./2. számú határozata 15 Dr. Christián László: A rendészet alapvonalai, önkormányzati rendőrség. Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, 2011. 9

területe, kutatásmódszertana, kapcsolata más tudományágakkal, saját szakkifejezésrendszere, szaksajtója, mögötte meghatározott állami-társadalmi szervezetek rendszere áll. 16 A rendőrségi munkával kapcsolatos folyamatos tudományos-szakmai tevékenység egyik - régen várt - jelentős eredménye, hogy 2016. év elején hosszas előkészítő munkát követően megalakult a Rendészettudományi Doktori Iskola 17. Azzal, hogy a rendészettudomány hivatalosan is elismert tudományággá vált, bekerült a magyar tudomány panteonjába, amely tudománytörténeti pillanat. 18 Az iskola létezése önmagában is pozitív hatással lesz a rendőrséggel foglalkozó tudományos kutatómunkára, s új szakmai távlatokat nyithat a korrupcióval kapcsolatos vizsgálatokban is. A rendőrségi korrupció kutatása során feltárt ismeretekre alapozva - a kormány korrupcióellenes intézkedéseinek bázisán 19-2014. évtől a szervezeti rezsimszabályok további fenntartása mellett új módszerként jelent meg a korrupciós kockázatokra és a korrupcióval szembeni védettségre koncentráló integritásprojekt a rendőrségen. Ennek meghatározó eleme a költségvetési szervek önkéntes, kérdőíves adatszolgáltatásával kockázati térkép kialakítása, 20 valamint minden év december 31-ével bezárólag a működéssel kapcsolatos korrupciós kockázatok felmérése, a felmerült problémák kapcsán intézkedési terv készítése, valamint integritás tanácsadó kijelölése. 21 A rendőrségi korrupció-ellenes tevékenység új szakmai feladatainak ellátására a Nemzeti Védelmi Szolgálaton belül 2014. október 01-én megalakult a Korrupciómegelőzési Főosztály. A felvázolt tudományos és rendőr-szakmai előzményeket kiindulási alapként használva a rendőri korrupciót több szempont alapján vizsgálom meg, kutatásom legfőbb célja, hogy e jelenség eddig nem ismert körülményeit, összetevőit tárjam fel. 16 Fórizs Sándor: Rendészet, határrendészet. Belügyi Szemle. LXIII. évfolyam 12. szám. Budapest, 2015. p. 113. 17 A Magyar Akkreditációs Bizottság Felülvizsgálati Bizottsága 18/2015/2/951. számú határozata akkreditálta a Rendészettudományi Doktori Iskolát. 18 Részlet Prof. Dr. Patyi Andrásnak, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának a Rendészettudományi Karon a Rendészettudományi Doktori Iskola első ülésén 2016. január 07-én tartott beszédéből - Rendészettudományi Doktori Iskola alakult. URL: http://www.uni-nke.hu/hirek/2016/01/27/rendeszettudomanyi-doktori-iskola-alakult Letöltés ideje: 2016. január 29. 19 Magyarország 2010-ben alapító tagként csatlakozott a Nemzeti Korrupcióellenes Akadémiához (International Anti-Corruption Academy - IACA), mely az Interpol, az ENSZ, az Európai Csalás Elleni Hivatal (Office de Lutte Anti-Fraude - OLAF) és Ausztria kezdeményezésére jött létre; az ország 2012-ben csatlakozott a Nyílt Kormányzati Együttműködés szervezetéhez (Open Government Partnership- OGP); 2012. március 28-án a kormány elfogadta a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a közigazgatás korrupciómegelőzési programjának elfogadásáról szóló 1104/2012. (IV.6.) Korm határozatot; a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közreműködésével 2015. évben elkészült a Jó Állam Jelentés. 20 Ifi-Valde Orsolya - Klotz Péter - Váradi Piroska - Végh Viktória: Az új irány: korrupciómegelőzés a Nemzeti Védelmi Szolgálatnál. Belügyi Szemle, XLIII. évfolyam 10. szám. Budapest, 2015. pp. 5-16. 21 Az államigazgatási szervek integritásirányítási rendszeréről és érdekérvényesítők fogadásának rendjéről szóló 50/2013. (II.25.) Korm. rendelet. 10

1.1 A TUDOMÁNYOS PROBLÉMA MEGFOGALAMZÁSA A korrupcióról sajnálatos módon kijelenthető, hogy a társadalom vitathatatlan részévé vált, miért lenne épp a rendőrség kivétel ez alól. A rendőri korrupció viszont sokkal súlyosabb problémának tűnik, mint az egyéb területeken megvalósuló korrupció. Egyfelől azért, mivel éppen a jog- és rendszabályok betartására hivatott személy szegi meg e magatartásával a törvényeket, másfelől viszont az állampolgárok erkölcsi értékrendjét is súlyosan érinti a rendőri korrupció, egy rendőrtől ugyanis fokozott mértékben várják el a szabályok betartását. Az integritás szemlélet beépülése, meghonosodása természetesen nem teszi/nem teheti szükségtelenné a rendőri korrupció kutatásának eddigi módszereit és irányait. A klasszikus kutatói tevékenységgel beszerezhető új ismeretek továbbra is jelentősen hozzájárulnak a jelenséggel szembeni cselekvéshez, megalapozzák a felderítés és a megelőzés eredményességét, a mindennapi parancsnoki, vezetői intézkedések rendszerét a jelenséggel szemben. A sokoldalú tudományos megközelítés a korábbi években is számtalan eredménnyel bővítette a rendőri korrupcióról meglévő tudományos és rendőr-szakmai ismereteinket, melyek a jövőben sem nélkülözhetőek. A kutatásnak több iránya kell, hogy legyen: a társadalomtudományi kutatások a rendőri korrupció hátterében lévő társadalmi okokra fókuszálnak, a pszichológiai kutatások révén a szakirodalomban előforduló oksági értelmezések azonosítása és elemzése történik meg, az empirikus kutatások egy része pedig a közvélekedéseket kutatja. 22 Az eredményes korrupció-ellenes fellépés elengedhetetlen feltétele a kutatáson túlmenően az is, hogy valamennyi rendőri vezető ismerje azon elkövetési lehetőségeket és módszereket, melyek között az irányítása alá tartozó állomány a korrupciós magatartásokat megvalósítja, megvalósíthatja. Tudatában kell lenni az eredményes fellépés érdekében - az integritásszemlélet alkalmazása mellett is - azzal egy parancsnoknak, hogy melyek e jogsértő magatartás megvalósítását elősegítő körülmények és tényezők, mivel ezek ismerete nélkül eredményes küzdelem a korrupcióval szemben nem alakítható ki. A rendőrség - szervezeti felépítését tekintve - nem homogén szervezet, szakmai munkáját szolgálati ágakra, szakszolgálatokra, szolgálati formákra tagozódva végzi, így az eltérő tevékenységi körök a korrupció megvalósulásának számtalan formában teremtenek táptalajt, számtalan korrupciós színteret alakítanak ki. A szervezet tagjai által megvalósított korrupciós elkövetési 22 dr. Gáspár Miklós - dr. Molnár Katalin: Korrupcióellenesség és integritás a rendészeti tisztképzésben. In: Dargay Eszter - Juhász Lilla Mária: Antikorrupció és integritás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem - NKE Szolgáltató Nonprofit Kft. Budapest, 2015. pp. 163-174. 11

formák megismerése, a szakterületi specialitások és egyedi elkövetési módszerek feltárása jelentős mértékben segíti a megelőzést és a felderítést. Ezen eredmények ismeretében ugyanis a parancsnoki ellenőrző tevékenység célirányossá tehető, mely fokozhatja a jogsértéssel szembeni fellépés eredményességét is. A korrupcióval szembeni tevékenység hatékonyságát az ilyen jellegű cselekmények bizonyítási nehézségei is jelentős mértékben csökkentik, különös tekintettel arra, hogy e normaszegő magatartások esetében a látencia a rejtett esetek, a lappangás - mértéke nem mérhető. A rendőrségi szakmai közeg egyértelműen meghatározza azt, hogy az abban dolgozó rendőr milyen hatások alapján válik, válhat normaszegővé, korrupttá, ezért a rendőrségi kisebb közösségek hatása sem megkerülhető tény a korrupció kutatásában. E külső körülmények kutatása a jelenséggel szembeni eredményes harc érdekében elengedhetetlen. A jelzett külső tényezőkön túlmenően jelentős befolyással vannak az egyén korrupciós attitűdjének kialakulásában a személyiségjegyek, melyek felmérése kizárólag az állomány kikérdezésével végezhető el. Az empirikus felmérések révén számtalan, egyéb módszerrel be nem szerezhető adat, információ gyűjthető be, képet kaphatunk azon belső tulajdonságjegyek hatásáról, szerepéről, melyek közrejátszanak a korrupciós attitűd kialakulásában. A rendőri korrupció jelzett összetevőinek számba vételét, a megvalósulási okok és körülmények vizsgálata révén feltárt adatokat a folyamatosan teret nyerő integritás-szemlélet sem nélkülözheti cselekvési irányainak meghatározása során. A kutatói tevékenység továbbá segítséget adhat a rendőri jogsértések megelőzésben, a magatartások felderítésében, a büntető, fegyelmi és méltatlansági eljárások lefolytatásában, a jelenséggel szembeni parancsnoki munkában, valamint a rendőri állomány kiválasztásában. 1.2 A TÉMAVÁLASZTÁS INDOKOLÁSA Magyarország rendőrségének általános megítélését számtalan - egymástól függetlenül is jelen lévő - tényező határozza meg, ennek keretében természetesen más és más szempontok alapján alakítja ki véleményét a rendőr-szakmai közeg, valamint a civil szféra, de megjelenhetnek azonos szempontok is. A rendvédelmi szervek 23 rendszerében működő rendőrség belső szakmai megítélését alapvetően a rendőri szervek általános bűnügyi-felderítési, valamint 23 A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. (5) bekezdése alapján a rendvédelmi szervek: a rendőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv és a polgári nemzetbiztonsági szakszolgálatok. 12

közterületi-intézkedési hatékonysága határozza meg. Ezen területek eredményes, jog- és szakszerű működése révén tudja maradéktalanul ellátni a szervezet az alaptörvényben számára meghatározott feladatokat 24. A szakmai munka hatékonyságának érzékelhetősége természetesen fontos szempontként jelenik meg a szervezeten kívüli civil szféra értékítéletében is, mivel e jelzett szakmai szempontok alapozzák meg leginkább a közbiztonságról kialakított általános állampolgári véleményt, a rendőrséggel szembeni bizalom mértékét, és ezáltal az úgynevezett szubjektív biztonságérzetet. Az utóbbi években érzékelhetően egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szervezet általános megítélésében a leírtak mellett egyéb tényezők is, mint például az intézkedési és megjelenési kultúra, a rendőrség technikai felszereltségének látható elemei, továbbá a krízishelyzetekben (természeti katasztrófák esetén, válsághelyzetekben, a migráció kapcsán fellépő feladatok során) tanúsított rendőri tevékenység. Ugyancsak jelentős szerepet játszanak a rendőrségről kialakított állampolgári vélemény kialakulásában az állomány erkölcsi-fegyelmi helyzetéről meglévő általános ismeretek. Míg a jogalkalmazás különbséget tesz bűncselekmény, fegyelemsértés és szabálysértés között, addig az civil közeg a rendőrök által okozott sérelem mértéke, vagy minősége között nem szortíroz, azokkal kapcsolatban egyöntetűen elítélő. 25 Ezzel együtt viszont megfigyelhető, hogy a többi normaszegéstől fokozottabb - média és állampolgári - figyelem és érzékenység tapasztalható a rendőri korrupciós esetek kapcsán, egy-egy ilyen esemény gyorsan a sajtó hírek központi témája lesz, és hosszú ideig képezheti a közbeszéd tárgyát. Ez a körülmény a korrupció elítéléséből adódó érdeklődésen túl azzal is magyarázható, hogy általában nagyfokú a sajtó érdeklődése azon zárt foglalkozások iránt melyek tevékenysége a nyilvánosság elől elzárt, és arról kevés az ismeret és tapasztalat, ezek kapcsán a sajtó szívesen tudósít a nem szokványos, a konfliktusos, a botrányszagú eseményekről, mivel azt tarja, hogy a problémamentes munkának nincs hírértéke. 26 A botrányos hírek között is a legnagyobb nyilvánosságot a rendőrök által elkövetett korrupciós események kapják. A mindenkori rendőri vezetés a felfokozott külső érdeklődésről függetlenül is kiemelt, határozott és következetes fellépést tanúsított a múltban, és tanúsít napjainkban is a 24 Magyarország Alaptörvénye 46. cikk (1) bekezdése alapján a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények magakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme. 25 Kovács István: A rendőri korrupció és a porstitúció. Nemzetbiztonsági Szemle, MMXV. évfolyam 3. szám. Budapest, 2015. pp. 42-59. URL: http://uni-nke.hu/uploads/media_items/nemzetbiztonsagi-szemle-2015-3-3.original.pdf Letöltés ideje: 2016. január 30. 26 Kanyó Lászlóné: A honvédség képe a magyar sajtóban. (2000. január-december). Új Honvédségi Szemle. 56. évfolyam 1. szám. Budapest, 2002. január. pp. 138-143. 13

korrupciós jellegű rendőri magatartásokkal szemben. A hivatali hatalom és hivatali jelleg jogszerűtlen felhasználásával megvalósított visszaélés jellegű magatartások egy állami szervezetnél elfogadhatatlanok, a jelenséggel szemben a továbbiakban is elengedhetetlen a határozott fellépés. Azon túlmenően, hogy a bűnelkövető rendőrnek a szervezetben nincs helye, egy-egy korrupt rendőr jelenléte az egész rendőrség megítélését negatívan befolyásolja/befolyásolhatja. A rendőri vezetők feladata ezen a téren egyáltalán nem nevezhető könnyűnek, a korrupció megelőzése, visszaszorítása, vagy legalább az esetszámok alacsony szinten tartása nagyon összetett feladat, mivel a korrupció-ellenes tevékenység komplex magatartást igényel. 27 A rendőrök által megvalósított korrupciós jellegű magatartások azért is befolyásolják jelentős mértékben a rendőrség lakosság általi megítélését, mivel akár egyetlen ilyen eset napvilágra kerülése is rontja a szervezet megítélését, és nem csak az állampolgárok körében, hanem az állományban is romboló hatást fejt ki, ugyanis a korrupt rendőr olyan, mint a házakat felgyújtó tűzoltó, vagy a járványokat terjesztő orvos. 28 A korrupció negatív hatására tekintettel a témaválasztást az indokolta, hogy a rendőri korrupció bármely megjelenési formájával szembeni cselekvés nem korlátozódhat kizárólag a parancsnoki állományra, álláspontom szerint a rendőrség valamennyi tagjának erkölcsi kötelessége kell, hogy legyen egyfajta belső, személyes küzdelem. Úgy vélem, hogy minden olyan tevékenység, mely a korrupció összetevőinek körülményeit kutatja, jelentős mértékben segíthet e deviancia leküzdésében. A rendőrség hivatásos állományában eltöltött több, mint 23 éves szolgálati viszonyomból 14 évet fegyelmi-, illetve belső ellenőrzési területen teljesítettem szolgálatot, ez idő alatt szerzett szakmai tapasztalataimra alapozva folytattam le kutatásomat a rendőri korrupció témakörében. Kutatásom révén a korrupciós jellegű magatartások ismérveinek vizsgálatával, megvalósulási körülményeinek részletes feltárásával szeretnék hozzájárulni a rendőrségnél előforduló korrupciós jellegű cselekmények megismeréséhez. Az általam feltárt kutatási eredmények a jelenségről alkotott ismereteink bővülése révén hozzájárulhat a korrupció több szempontú 27 Korrupció Magyarországon III. Transparency International Magyarországi Tagozata Egyesület kiadványa. Pan-Press Bt. Budapest, 2003. 28 Goldstein, Herman: Policing Free Society. Ballinger Publishing Company, Cambridge, 1977. p. 190. 14

megismeréshez, továbbá a jelenséggel szembeni eredményes tevékenységhez, mivel valóban sikeres harcot csupán olyan jelenség ellen lehet folytatni, amelyet valóban ismerünk. 29 Értekezésemben, a továbbiakban a rendőrség kifejezést kizárólag az általános rendőrségi feladatok ellátásra létrehozott szerv vonatkozásában használom és értelmezem, kutatásom erre a rendőri szervre terjed ki. A rendőrség 2011. január 01-től ugyanis - a korábbi, szervezetileg egységes rendőrséggel szemben - három pillérből áll: az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervből (melynek központi szerve az Országos Rendőr-főkapitányság - ORFK), a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervből (Nemzeti Védelmi Szolgálat - NVSZ), valamint a terrorizmust elhárító szervből (Terrorelhárítási Központ - TEK). 30 1.3 KUTATÁSI CÉLKITŰZÉSEK A hazai és a nemzetközi szakirodalom valamint az eddigi kutatási eredmények alapján feltételezem, hogy a rendőri jogsértések, és ezen belül különösen a korrupció megvalósulását részben a rendőr elkövetők egyéni tulajdonságjegyei (biológiai nem, életkor, iskolai végzettség, családi állapot, anyagi viszonyok), részben pedig a közvetlen rendőr-szakmai környezet, és a rendőri tevékenység jellemzői (tényleges szolgálati idő, beosztás, szolgálati hely, az aktuális betöltött szolgálati ág, vagy szakszolgálat) által meghatározott tényezők együttes hatása segíti elő. E tényezők szerepe a jogsértések kapcsán indult nyomozások és egyéb eljárások adatai alapján, valamint a fegyelmi statisztika, továbbá empirikus kutatás révén tárhatóak fel. A rendőri korrupciót elősegítő jelzett tényezők együttes hatását, ok-okozati összefüggéseit is feltáró felmérés ez idáig nem történt, kölcsönhatásukra vonatkozóan nem áll rendelkezésre elegendő tudományos bizonyíték. Kutatásom keretében elsősorban a rendőri korrupció megvalósulásában szerepet játszó körülményeket tárom fel, majd azok együttes hatását vizsgálom meg és értékelem, mely alapján a jelenség megvalósulási okait, körülményeit, formáit és lehetőségeit kívánom bemutatni. 29 Dr. Kránitz Mariann: A korrupcióról. In.: Kopcsik Kozima (szerk): Fight Against Curruption/Korrupció elleni küzdelem. Publisher: Ministry of Justice/Kiadó: Igazságügyi Minisztérium, Budapest, April 2006/Budapest, 2006. p.16. 30 Forrás: Rendőrség honlapja. URL: http://www.police.hu/a-rendorsegrol/testulet/altalanosan/a-rendorsegszervezete Letöltés ideje: 2016. január 28. 15

A rendőri jogsértő magatartások megvalósulási körülményeinek vizsgálata az elkövetett cselekmények statisztikai adatain, a szakirodalmi ismereteken, valamint a konkrét esetek tudományos feldolgozásán alapul. A tárgykör vizsgálata kapcsán számtalan tudományos kutatási eredmény született már. A kutatások kiemelt területe a rendőri korrupció, mely kapcsán az állomány bevonásával lefolytatott empirikus kutatások száma azonban csekély. A rendőrök által elkövetett jogsértések között a korrupció kutatásán túl jelentős a katonai bűncselekmények tudományos irodalma, viszont az egyéb rendőri normaszegő magatartások (fegyelemsértések, szabálysértések, valamint a szolgálati tevékenységgel nem összefüggésben megvalósított jogsértések) tudományos vizsgálata általában kisebb teret kap. Véleményem szerint a rendőri korrupció értékelése nem csupán önmagában, hanem az állomány által megvalósított egyéb jogsértő magatartások viszonylatában is szükséges. Erre tekintettel vizsgálatomat valamennyi jelzett magatartásra kiterjesztem olyan mértékben, és olyan megközelítésekben, melyek a korrupciós jellegű cselekmények széles körű értékeléséhez szükségesek. Kutatási célként fogalmaztam meg a rendőri korrupció elkövetési színtereinek feltárását, valamint a magatartás egyéb rendőr-specifikus jellemzőinek meghatározását. A rendőrség eltérő tevékenységi köreiből adódó munkavégzési különbözőségek eltérő színtereket teremtenek a rendőri korrupcióhoz. Kutatásom során az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv tagjainak korrupciós jellegű magatartásait szolgálati áganként tervezem feltárni. Igazolni kívánom a szolgálati tevékenység jellegének befolyását a rendőri korrupció megvalósulására, meghatározom a magatartás szempontjából leginkább veszélyeztetett szakterületeket. Vizsgálni kívánom továbbá, hogy a szolgálaton kívül megvalósított rendőri korrupciós magatartások tipizálhatók-e az elkövető szolgálati tevékenysége szerint? A rendőri korrupció látenciájának tényét elfogadva fel kívánom tárni a korrupciót elősegítő, befolyásoló azon magatartási tényezőket és sajátos elkövetési körülményeket, melyek a rendőri szolgálati tevékenység speciális jellegéből adódnak. A speciális jegyek feltárásán túlmenően megvizsgálom, hogy a magatartás általános elkövetési jellemzőinek megléte bizonyítható-e a rendőri korrupció esetében. Igazolni kívánom, hogy a rendőri tevékenység során kialakuló, megteremtődő speciális korrupciós lehetőségek szűkíthetőek, ez pedig hatással van a jelenség látenciájára még akkor is, ha az nem is mérhető minden esetben. 16

Kutatásom során kutatási előzmények és fegyelmi eljárási iratok alapján megvizsgálom a rendőri szakmai közeg, valamint a speciális rendőri szolgálati körülmények hatását az egyénre a normaszegésének elkövetése terén általában és külön is a korrupció vonatkozásában. Ennek keretében meghatározom a rendőri kisközösségek jellemzőit, azok alapján fel kívánom tárni, hogy milyen hatások révén alakulnak ki/alakulhatnak ki azok a személyiségjegyek, tulajdonságok egy rendőrben, melyek korrupttá teszik őt. Igazolni kívánom, hogy a rendőri állomány korrupcióhoz való viszonya nem egységes, azt számtalan tényező befolyásolja. A rendőri korrupció témakörében összeállított kérdőív válaszai alapján vizsgálom a nem, az életkor, a tényleges szolgálati idő, az iskolai végzettség, a családi állapot és az anyagi viszonyok, valamint a szolgálati beosztás, a szolgálati hely és az aktuális szolgálati tevékenység hatását a korrupcióról kialakított egyéni vélemény megformálására. Kutatási eredményeim alapján kimutatom a jelenség szempontjából veszélyt jelentő faktorokat. Statisztikai adatok étékelésével célom feltárni a rendőri jogsértések (fegyelemsértések, bűncselekmények, szabálysértések, szolgálaton kívüli normaszegő magatartások), valamint külön a korrupciós jellegű magatartások előfordulási gyakoriságát, megvalósulási tendenciáit, a leggyakoribb elkövetési formákat. Adatelemzéssel ezen túlmenően meghatározom, hogy ki tekinthető a rendőri korrupció tipikus elkövetőjének nem, életkor, tényleges szolgálati idő, szolgálati ág és beosztás szempontjából, valamint megvizsgálom, hogy melyek az elkövetés legfőbb formái és elősegítő körülményei. Az adatok alapján összesítem a normaszegő magatartások statisztikai elkövetési jellemzőit, ezek alapján feltételezem a cselekmények jövőbeli előfordulását. 1.4 HIPOTÉZISEK 1. Igazolni kívánom, hogy az állomány korrupcióról alkotott véleményére hatással van a szervezetet körülvevő társadalmi közeg, mely befolyást gyakorol a jelenség látenciájára is. a.) Feltételezem, hogy a rendőri korrupció kiváltó okait, valamint a jelenség változásának körülményeit az állomány nem kizárólag a szervezeti keretekre vezeti vissza, hanem azon túl a társadalom általános erkölcsi szintjével összefüggésben is meghatározza. b.) Feltételezem, hogy korrupció büntetése szükségesnek ítélt egyéni mértékét a rendőr esetében több tényező befolyásolja, melyek feltárhatók. 17

c.) Feltételezem, hogy a rendőri szakmai tevékenység sajátosságai speciális megvalósulási körülményeket teremtenek a korrupcióra, mely befolyással van a látencia mértékére. 2. Igazolni kívánom, hogy a rendőri állomány korrupcióról alkotott véleménye, valamit a jelenséghez való viszonyulása nem egységes, azt több tényező befolyásolja. E tényezők a rendőr egyéni tulajdonságjegyei, továbbá a rendőri tevékenység jellemzői, valamint a rendőr esetleges korábbi érintettsége, melyek véleményformáló szereppel bírnak. Igazolni kívánom továbbá, hogy a rendőri korrupció mértékének önértékelése, és a civilek véleménye jelentősen nem tér el. a.) Feltételezem, hogy a rendőr egyéni tulajdonságjegyei, továbbá a rendőri tevékenység jellemzői egyaránt véleményformáló szereppel bírnak a korrupció vonatkozásában. b.) Feltételezem, hogy az állomány véleménye jelentősen nem tér el a polgári lakosság korrupcióról alkotott véleményétől. c.) Feltételezem, hogy a korrupcióról kialakított egyéni véleményre befolyással van a rendőr személyes érintettsége, esetleges korábbi megkörnyékezése. 3. Igazolni kívánom, hogy a szolgálati tevékenység során elkövetett rendőri korrupció megvalósulása szakterületenként speciális, az elkövetési magatartások a szolgálati tevékenység jellege alapján tipizálhatóak, viszont a szolgálaton kívüli korrupciós jellegű magatartásokra a szolgálati jelleg, mint elkövetési körülmény nem igaz. a.) Feltételezem, hogy a rendőr aktuális szolgálati tevékenysége alapvetően meghatározza a rendőri korrupció elkövetési lehetőségeit és körülményeit, annak megvalósulási színtereit. b.) Feltételezem, hogy a cselekmény elkövetésének e szakterületi jellemzői a szolgálaton kívüli rendőri korrupció esetében nem kimutathatóak. c.) Feltételezem, hogy a rendőri korrupció általános elkövetési jellemzői viszont mindkét elkövetési formánál elengedhetetlen összetevői a magatartásnak. 4. Igazolni kívánom a közvetlen rendőr-szakmai közeg (a rendőri kisközösségek) hatását az egyén korrupciós attitűdjének kialakulásában, valamint szerepét az egyéni korrupciós cselekmények megvalósulásában. a.) Feltételezem, hogy a rendőri kisközösség a szervezet legfontosabb szocializációs színtere, ezáltal jelentős hatással van a rendőr értékrendjére. 18

b.) Feltételezem, hogy a rendőri állomány esetében a speciális szakmai tevékenység az egyéb munkahelyi közösségekhez képest szorosabb közösségi viszonyokat teremt, ezáltal a közösség egyénre gyakorolt hatása domináns. c.) Feltételezem, hogy a csoporthatás, azaz a közvetlen rendőri szakmai közösség viszonyulása a normaszegésekhez és a rendőri korrupcióhoz kiemelt jelentőséggel bír az egyén korrupciós attitűdjének kialakulásában. 5. Igazolni kívánom, hogy rendőri normaszegések statisztikai adatainak analizálása alapján az elkövetési körülményekre vonatkozóan tendenciák, szabályszerűségek tárhatóak fel. Igazolni kívánom továbbá, hogy a korrupciós bűncselekmények statisztikai adatai alapján az egyes szakterületek eltérő mértékű érintettsége feltárható, valamint meghatározhatóak a korrupciós bűncselekményt elkövető rendőr jellemzői. a.) Feltételezem, hogy a statisztikai adatok alapján a rendőri jogsértések vonatkozásában trendek mutathatóak ki. b.) Feltételezem, hogy az elmarasztalással lezárt fegyelemsértések többsége utasítás-parancs hanyag teljesítése, a szabálysértések többsége közlekedési szabálysértés, a katonai bűncselekmények többsége szolgálatban kötelességszegés, a korrupciós bűncselekmények többsége vesztegetés. c.) Feltételezem, hogy a jogerősen elmarasztalással lezárt korrupciós bűncselekmények statisztikai adatai alapján a rendőrségen belül a szakterületi veszélyeztetettség feltárható. d.) Feltételezem, hogy a statisztikai adatok lehetővé teszik a korrupciós bűncselekményt megvalósító rendőr tipikus elkövetői jellemzőinek meghatározását. 1.4.1 KUTATÁSI MÓDSZEREK Kutatásom ideje alatt a rendőri korrupció témaköréhez kapcsolódóan széles körű adatgyűjtő tevékenységet végeztem, a szakkönyvtárakban található tudományos publikációkat megismertem. A kutatási célok megvalósítása érdekében összegyűjtöttem és áttanulmányoztam a rendőri jogsértések tárgykörében releváns hazai és külföldi szakirodalmat, az előzményi kutatásokat, közvélemény kutatásokat, a rendőri normaszegések, valamint a rendőri korrupció kapcsán fellelhető tudományos cikkeket, publikációkat, tanulmányokat. Áttanulmányoztam továbbá a rendészeti és a civil szférában korábban, a témában készített PhD értekezéseket. A könyvtári kutatómunkán túlmenően a kutatási területemhez kapcsolódó legfrissebb adatokat, valamint a rendőri jogsértésekre vonatkozó aktualitásokat az internet segítségével felkutattam. Az összegyűjtött adatokat a rendőri 19

fegyelemkezelés terén szerzett gyakorlati szakmai tapasztalataimra alapozva értékeltem, az irodalmi háttéranyag feldolgozását analízis és szintézis módszerével végeztem el. A rendőri jogsértések témakörében rendszeres szakmai konzultációt folytattam a hivatásos állomány tagjaival szemben eljáró ügyészekkel és bírókkal, valamint a rendőrségen belül fegyelmi és ellenőrzési területen dolgozó szakemberekkel, fegyelmi jogkört gyakorló állományilletékes parancsnokokkal. A nyomozó szerveknél a rendőrökkel szemben lefolytatott rendelkezésemre bocsátott jogerősen elmarasztalással zárult eljárások iratait, határozatait átvizsgáltam. Az ORFK Fegyelmi Osztály irattárában rendelkezésre álló, a rendőrökkel szemben korrupciós cselekmények elkövetése kapcsán indult eljárások ügyiratait, továbbá az egyéb rendőri normaszegések miatt folytatott eljárások, nyomozások, tényfeltáró vizsgálatok, kivizsgálások iratait, határozatait áttanulmányoztam, azok adatait összesítettem, a tényállásokat elemeztem. Éves átlagban közel 5000 rendőrrel szemben történik jogsértés elkövetése miatt elmarasztalás, köztük évente több százas nagyságrendben bűncselekmény elkövetése miatt. Ez irányú kutatómunkámat a dolgozat összeállítását megelőző években már megkezdtem. Feldolgoztam a rendőrök által megvalósított jogsértések statisztikai adatait. Az értékeléshez az ORFK Fegyelmi Osztályon rendelkezésre álló elmúlt 10 év (2006 és 2015 közötti időszak) országos fegyelmi statisztikáját használtam fel, az adatelemzés keretében az éveként regisztrált 4-5000 eset adatbázisát értékeltem. A rendszer az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott rendőri szerv (továbbiakban rendőrség) 31 tagjaival szemben indult és jogerősen lezárt büntető-, fegyelmi-, szabálysértési- és méltatlansági eljárások országos adatait elektronikus adatbázisban rögzítve tartalmazza, a rendszer normában szabályozott módon 32 működik. A Fegyelmi Statisztikai Rendszer (FSR) kizárólag a jogerősen lezárt eljárások adatait tartalmazza, az adatbeviteli és lekérdező rendszer a rendőrség belső intranetes hálózatán keresztül érhető el. 33 Az adatbázis alapján az utóbbi három évben - 2013 31 A statisztika kizárólag az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv állománya által elkövetett normaszegések adatait tartalmazza, a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv (Nemzeti Védelmi Szolgálat - NVSZ), valamint a terrorizmust elhárító szerv (Terrorelhárítási Központ - TEK) tagjainak jogsértései az adathalmazban nem szerepelnek. 32 A fegyelemkezelő adatállománnyal kapcsolatos feladatokról kiadott 11/2013. (III. 29.) ORFK utasítás 33 A rendszerbe valamennyi, az országban fegyelmi tevékenységet végző előadó jogosult a saját szerve vonatkozásában fegyelmi tárgyú adatrögzítésre és lekérdezésre. A piramis jelleggel biztosított felhasználói jogosultság lényege, hogy egy városi rendőrkapitányságon az adatbevitelre feljogosított személy kizárólag a saját szerve állományának fegyelmi statisztikai adatait rögzítheti és kizárólag ezen adatok vonatkozásában jogosult lekérdezésre, a megyei szervek fegyelmi előadói a megye összes rendőri szervére vonatkozó adatot rögzíthetnek és kérdezhetnek le, az országos szervnél szolgálatot teljesítő fegyelmi előadó pedig teljes országos adatok kezelésére jogosult. 20

és 2015 közötti időszakban - jogerősen elmarasztalással lezárt korrupciós büntetőeljárások adatait külön is értékeltem, ezekben összesen 118 rendőr volt érintett. Az adatok rendszerezését, értékelését követően a rendőrök által megvalósított korrupciós cselekmények kapcsán meglévő tendenciákat feltártam. A rendőrség hivatásos állománya körében 238 fős mintavétellel - kutatási kérelem alapján - empirikus felmérést folytattam le. A külön erre a célra összeállított kérdőív kérdéseire adott válaszokat a Microsoft Excel rendszer, valamint a SPSS statisztikai program alkalmazásával 34 kvalitatív és kvantitatív módon végeztem el. A kapott eredmények értékeléséhez és azokból következtetések levonására az absztrahálás és általánosítás módszerét alkalmaztam. Kutatásom nem tekinthető teljes mértékben reprezentatívnak, viszont a mintavétel során figyelembe vettem a rendőrség teljes személyi állományának összetételét, így a megkérdezettek összetétele jórészt tükrözi azt. A kérdőíves felmérés - keresztmetszeti vizsgálat révén - aktuális állapotot mutat, ugyanakkor annak érdekében, hogy képet kapjak a korrupció megítélésének esetleges változásáról, illetve a korrupciós jelenségek tendenciájáról, a feltárt adatokat a korábbi hasonló jellegű kutatások adataival is összevetettem. Megállapításaimat, következtetéseimet az összegyűjtött adathalmaz alapján fogalmaztam meg. Kutatási eredményeimet magyar és idegen nyelven tudományos folyóiratokban és egyetemi kiadványban publikáltam, valamint tudományos előadások keretében és egyéb szakmai fórumokon, a rendőri korrupció kapcsán szervezett rendezvényeken, továbbá fegyelmi szakterületi továbbképzéseken bemutattam. A szükséges elméleti, rendőr-szakmai és gyakorlati ismeretanyag beszerzését, feldolgozását, valamint a feltárt adatok, eredmények rendszerezését követően - a kitűzött kutatási célok szem előtt tartásával - készítettem el az értekezés tervezetet. 34 Az SPSS (Statistical Package for Social Science) statisztikai szoftvert a Stanfordi Egyetemen fejlesztették ki 1960-ban, ezt követően 1968-ban megalapították az SPSS multinacionális szoftvercéget. 1992-ben az SPSS volt az első olyan szoftvercég, amely Microsoft Windows környezetre statisztikai szoftvert fejlesztett ki. A Windows operációs rendszer felhasználásával működő számítógépes program statisztikai adatok elemzésére, osztályozására és feldolgozására specializálódott. A rendszert a tudományos kutatásokon kívül elsősorban szociológiai elemzésekben és piackutatásban használják. 21

1.4.2 A DOLGOZAT FELÉPÍTÉSE A bevezető fejezetben bemutatom a kutatásommal összefüggő tudományos problémát, megindokolom a témaválasztásomat. Ebben a részben szerepelnek a kutatási célok és hipotézisek, valamint ismertetem az alkalmazott kutatási módszereket. Az értekezés első fejezetében az elméleti alapvetést követően a korrupció, és ezen belül a rendőri korrupció kutatásának tudományos előzményeit, eddigi eredményeit, a jelenséggel szembeni kutatómunka nehézségeit mutatom be, valamint hazai és nemzetközi szakirodalmi áttekintést végzek, ennek során kiemelt figyelmet fordítok a rendőri korrupcióval szembeni eredményekre. A második fejezet a rendőri fegyelemkezelés aktuális rendszerét és annak jogszabályi hátterét mutatja be, kiemelve, hogy milyen változást hozott a tevékenységben a 2015. évi új szolgálati törvény és az egyéb kapcsolódó jogszabályok hatályba lépése. A harmadik fejezetben kutatási eredményeimet ismeretem. Empirikus vizsgálatom eredményei alapján feltárom az állomány korrupcióhoz való viszonyát, arról alkotott véleményét, valamint azon körülményeket, melyek a rendőri korrupcióval kapcsolatos rendőri gondolkodást befolyásolják, meghatározzák. A hipotézisek mentén részleteiben ismertetem az általam feltárt eredményeket, az adatok elemzését, értékelését, továbbá azokból következtetéseket vonok le. A fejezeten belül elvégzem a rendőri korrupció színtereinek feltárását, melynek keretében meghatározom a rendőrség szakterületeire vonatkozó legjellemzőbb elkövetési lehetőségeket és módszereket. A szolgálati tevékenységen kívül megvalósuló rendőri korrupciós magatartásokat külön is bemutatom. Értékelem a rendőri korrupció általános és speciális jellemzőit. Részletesen feltárom a rendőri kisközösségek szerepét, hatását az egyén (a rendőr) normakövetésére és külön is a korrupcióhoz való viszonyára. A fejezet a fegyelmi statisztikai adatok értékelését is tartalmazza, melyek kiegészítik, illetve alátámasztják az empirikus felmérés eredményét. A fegyelmi statisztikai adatok alapján a jogsértések vonatkozásában tendenciákat tárok fel, a statisztikai adatok érékelésével meghatározom a rendőri korrupció szempontjából veszélyeztetett szakterületeket és egyéb elősegítő körülményeket, megállapítom, hogy melyek a korrupciós bűncselekményt elkövető rendőr jellemzői. 22

A negyedik, utolsó fejezetben összegzem az általam feltárt új tudományos eredményeket, javaslatot teszek azok felhasználhatóságára a rendőri fegyelemkezelésben, valamint a rendőri korrupcióval szembeni tevékenységben, továbbá szakmai ajánlásokat fogalmazok meg. Az ábrák és a táblázatok a szövegben kerültek elhelyezésre, a felhasznált irodalom jegyzéke, publikációim listája, valamint szakmai önéletrajzom az értekezés végén található. 23

2. ELMÉLETI ALAPVETÉS, A KORRUPCIÓ-KUTATÁS SZAKIRODALMI HÁTTERE 2.1 A KORRUPCIÓ ELMÉLETI MEGKÖZELÍTÉSE A rendőri korrupció kutatásának elengedhetetlen feltétele, hogy rendszerezzem a jelenség kutatása során ez idáig feltárt eredményeket, azokra alapozva, a feltártakat kiindulópontként használva vizsgáljam meg azt. 2.1.1 A RENDŐRI KORRUPCIÓ FOGALMI MEGHATÁROZÁSA A korrupciós jellegű magatartásoknak, valamint a rendőri korrupció vizsgálhatóságának előfeltétele a jelenség fogalmának értelmezése. Ezen a téren számtalan megközelítés lehetséges, a hétköznapi értelmezéstől egészen a több éves kutatások összegző megállapításáig. A normaszegő cselekmények azon csoportja, melyet a korrupció szóval jelöl a tudományos szakirodalom folyamatosan kutatott terület. Kutatottsága ellenére a magatartásnak még sincs olyan egységes és konkrét meghatározása, melyet a kutatók egyöntetűen elfogadnának, azzal együtt sem, hogy a korrupció tudományos feltárása széles spektrumú. A korrupció szerteágazó fogalom, pontos, általánosan elfogadott meghatározása mindezidáig sem hazánkban, sem nemzetközi szinten nem létezik. A köznyelv sokféle értelemben, számos vetületi megközelítésből használja, ezen kívül kultúra-, tudományág- és korszakfüggő, hogy mi tekintendő korrupciónak. 35 A korrupciónak rengeteg fajtája ismert: gazdasági, üzleti, orvosi, katonai, rendőri és számtalan egyéb. A korrupció speciális megvalósulási területei kapcsán sem lelhető fel konszenzussal elfogadott megfogalmazás, és ez az állítás igaz a rendőrök által megvalósított korrupcióra is. Leggyakrabban a Transparency International megfogalmazása használatos, miszerint: the abuse of entrusted power for private gain (ráruházott hatalommal való visszaélés egyéni haszonszerzés céljából). 36 A rendőri korrupció fogalmának eltérő értelmezéseinek feltérképezése érdekében széles körű vizsgálatot végeztem, de sem a nemzetközi, sem pedig a hazai tudományos szakirodalom nem tartalmaz konszenzuson alapuló megfogalmazást. Az viszont felfedezhető, hogy a fogalom minden esetben negatív értékrendet közvetít, ezáltal elítélendő magatartás, és valamennyi megfogalmazás esetében jelen van bizonyos fokú, büntetési, szankcionálási megközelítés is. 35 A korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról kiadott 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat (hatályos: 2015. május 27-ig) 36 Transparency International. URL: http://www.transparency.org/whoweare/organisation/faqs_on_corruption Letöltés ideje: 2016. február 01. 24