A MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKAT ALKALMAZÓ KÖZEL NULLA ENERGIAFOGYASZTÁSÚ ÉPÜLETEK KÖVETELMÉNYRENDSZERE TANULMÁNYRA VONATKOZÓ KÉRDÉSEK, ÉSZREVÉTELEK ÉS VÁLASZOK A tanulmány nyilvános bemutatóját és vitáját követıen Megbízó lehetıséget adott arra, hogy 2012 június 8-ig írásban további kérdéseket és észrevételeket lehessen tenni. Köszönettel nyugtázzuk a beérkezı hozzászólásokat, kritikai megjegyzéseket, pontosító jobbító szándékú javaslatokat. A következıkben egybeszerkesztve közzétesszük a hozzászólásokat és a megbízott Debreceni Egyetem azokra adott válaszait. A hozzászólásokat szöveghően közöljük, azokból mindössze a címzést, esetleges fejlécet hagytuk el. A hozzászólások többsége számos, akár tíznél több témát is felvetett, ezért a könnyebb értelmezés kedvéért a hozzászólások egyes pontjait és az azokra adott választ egybeszerkesztettük. Az áttekinthetıség végett a hozzászólásokon annyi tipográfiai módosítást hajtottunk végre, hogy azokat dılt betővel jelenítjük meg, a válasz normál karakterekkel és (a képernyın történı olvasást megkönnyítendı) kék színnel tüntetjük fel.
Válasz Kapros Zoltán hozzászólására 1) Úgy gondolom az elmondottak alapján, most alapvetıen a fogalmak értelmezése és tisztázása a fontos. Különösen a közeli fogalom értelmezése és a primer energia megtakarítás értelmezési módja tartozik ide. Teljesen egyetértünk 2) A távhı {főtés, hőtés) fejlesztése, beleértve a kapcsolt hı- és villamosenergia termelés fejlesztését illetve a távhıhöz kapcsolt megújulok hasznosítása fontos, Olyan szabályozás, amely a kapcsolódást igazságtalanul, a közeli kifejezés szőkítı értelmezése miatt úgy büntetné, hogy például jelentısen vastagabb épületszigetelést ír elı a kapcsolódó épületek számára, szerintem elfogadhatatlan. A tervezett követelményértékek betartásához az elem szintő követelmények teljesítése mellett általában egy helybeni megújuló forrást hasznosító rendszerre is szükség van. Ha a távhırıl alacsonyabb primer energiatartalmú ellátás vételezhetı (mert az megújulóval támogatott vagy kapcsolt energiatermelésbıl származik), akkor az épülettel és annak helybeni rendszereivel szemben támasztott elvárások enyhébbek. Természetesen vélelmezzük, hogy a távhı primer energiatartalma kifejezi, kapcsolt energiatermelésrıl van-e szó, milyen tüzelıanyagot használtak, a hıtermelést támogatja-e megújuló forrás (geotermális energia, szoláris energia ), mennyi az elosztó hálózat hıvesztesége és a szivattyúzási munka ennek függvényében a primer energiatartalom a néhány tizedtıl az egy egész egy-két tizedig terjedhet. Szerencsés esetben (megújulóval támogatott kapcsolt energiatermelés, nem nagy kiterjedéső hálózat, azaz mérsékelt hálózati hıveszteség és szivattyúzási munka) a vételezett szolgáltatás primer energiatartalma akár olyan alacsony is lehet, hogy a követelmény teljesítéséhez nem szükséges helybeni megújuló energiahasznosító rendszer. Ez független attól, hogy elszámolási értelemben közeli vagy egyéb nem helybeni szolgáltatóról van szó. A közel fogalmát elszámolási egységként javasoltuk tisztázni. 3) Az energiahatékonysági direktíva most folyó átalakítása során olyan intézkedés várható, amely például a kapcsolt energetika távhın keresztüli hasznosításának ügyét az engedélyezési eljárásokhoz a mainál sokkal szigorúbban integrálja. Ennek kapcsán nem elképzelhetetlen következmény, hogy az építészeti engedélyezési eljárások részévé kell majd válnia egy a társadalmi, környezeti hatásokat is vizsgáló olyan költség-haszon elemzésnek, amely az épület távhı kapcsolódás hatását-költségét vizsgálja. Ha az elemzés pozitív a kapcsolódás elıírása akár az építési engedélyek kötelezı részévé is válhatnak. Az EPBD 2002-es kiadása is tartalmazta a megújulók, a távhı és a kapcsolt energiatermelés preferálására vonatkozó elvárásokat, ennek megfelelıen a jelenleg hatályos 7/2006 rendelet is intézkedik errıl, mellékletében részletesen leírva az elvégzendı vizsgálatok lépéseit (az alkalmazás technikai feltételeinek vizsgálatát). 4) Egy kötelezıen elıírt kapcsolódás esetén úgy gondolom az a tisztességes módszer, ha a távhı forrás oldalon bevont megújuló energetikai részaránya, valamint a kapcsolt energiatermelés primer energia megtakarítása az épületek összenergetikai mutatójában arányosan elismerésre kerül. Ezt akkor is fontosnak tartom, ha a kapcsolódás nem kötelezés eredménye. Ez teljesen egybevág a javaslattal. Mindössze arra van szükség, hogy az egyes távhıszolgáltatókról hiteles és naprakész információk álljanak rendelkezésre a végponton vételezett szolgáltatás primer energiatartalmáról. Lásd még a 2. alatti választ. 5) Az értelmezési határokat véleményem szerint úgy kell meghúzni, hogy erre minden esetben lehetıség legyen. Miután az alapvetı egyetértés esete forog fenn, minden adott ahhoz, hogy konszenzus alakuljon ki. 6) Hasonlóan fontosnak tartom, hogy a smart grid rendszerhez kapcsolódó épületek esetében a fogyasztói mérlegkörök megújuló energia felhasználása elismerhetı legyen, akkor is, ha a szélturbina például nem az udvaron, hanem a falu határában áll. A megújulót igazolhatóan használó
mérlegkörhöz kapcsolódást viszont fontos feltételnek tartom, egyetértek azzal, hogy megújuló projekthez történı pénzügyi hozzájárulás igazolásának kiváltását ne lehessen elfogadni. A példaként felhozott faluszéli szélturbina a közel rendszerek egyik tipikus esete lehet. Bár kevésbé elegáns formában, de a jelentés is az elszámolás szempontjából javasolja a közel rendszerek meghatározását, utalva a jogszabályi rendezés szükségességére. 7) A villamos energia primer energia tartalmának értékelése egy adottság, elfogatható, hogy a villamos energia fogyasztás primer energetikai alapon történı értékelése a hivatalos energiastatisztika alapján történjen. A napelem rendszerek értékelésénél viszont szintén javasolnám az energiastatisztikai értékelés alkalmazását. Ezek szerint 50 kw alatti rendszerek esetében az a napelem termelés, amely kevesebb, mint az elfogyasztott villamos energia, nem jelenik meg önállóan az energia statisztikában, hanem hatásáttekintve statisztikailag is ténylegesen csökkenti a közel 2,5 szorzóval a primer energia termelési értékeket. Abban az esetben viszont, ha a termelés nagyobb mint a fogyasztás, a különbözet mérésre és energiastatisztikailag, mint napenergia termelés rögzítésre kerül. A napenergia termelés primer energia értékénél a statisztika szerint itt 1-szeres szorzót kell alkalmazni és a termelési többlet így kerül rögzítésre primermérlegben. Ha 50 kw-nál nagyobb rendszer települ, amely nagyobb épületek (iskolák, irodaházak, + kapcsolódó parkolók) esetében realitás és egyedi átvétel keretében kerül a termelés értékesítésre, a primer napenergia termelés statisztikailag 1-szeres szorzóval kerül rögzítésre a primer energia mérlegben. A jelentés említi a helybeli rendszerekrıl a hálózatba táplált villamos energia primer energiatartalmának kérdését, de kompetencia hiánya okán nem megy tovább. Abban egyetértést vélünk felfedezni, hogy amíg a betáplált energia nem lépi túl az épület saját fogyasztását, addig a 2,5 ös szorzó kerüljön alkalmazásra. A saját fogyasztásba e tekintetben beleértendık azok a tételek is, amelyeket az épületenergetikai irányelv szerint a követelményérték nem tartalmaz (háztartási gépek, liftek, stb.). Hogy a határ a saját fogyasztáshoz vagy egy abszolút számhoz legyen kötve az további mérlegelés tárgya lehet, amelyhez több oldal szakértıinek közremőködése kívánatos. 8) Természetesen létezik más, például az USA-ban is alkalmazott energiastatisztikai módszertan, amely teljesen más metodikát követ a villamos energia primer energia tartalmának meghatározására. Eszerint másféle képen kellene értékelni az elızıeket. Azonban javaslom, hogy az EU és az ezzel összhangban lévı magyar metodika és gyakorlat legyen elfogadható és a modellezés is ez a lapján történjen. Mint szóban is említettem minden megközelítés kérdése, ha a napelem szélenergiát vált ki, ami a nemzeti megújuló energia területén kötelezı elırehaladások várható 2020 utáni rögzítettsége mellett egy elfogadható értelmezés, akkor minden pv esetében az 1-szeres szorzó is elfogadható érték lehet. Lásd a 7. alatti megjegyzést. 9) A fentiekkel kapcsolatban javaslatom, hogy minden esetben csak maximum annyi napelem rendszer telepítését modellezzenek a tetıadottság értékelésén túl, amennyi az épület éves villamos energia fogyasztás várható értékénél nem nagyobb. A tagországok közül 9 csak annyi helybeni megújuló forrásból származó energia exportját javasolja elismerni, amennyi nem haladja meg az épület saját fogyasztását, az észrevétel ebbe az irányba mutat. Véleményünk szerint ez is egy elfogadható megközelítés, csak megjegyezzük, hogy ez gátolja egyes építészek aktív, energy+ és egyéb fantázianevekkel jelzett ambícióit. Az észrevétel egyértelmő, csak a mások általi félreértés megelızése végett célszerő még megemlíteni, hogy - elszámolási értelmezésben közel rendszer esetében több épület osztozhat egy, az épületcsoport kedvezı benapozottságú épületén telepített fotovillamos rendszerén; - a saját fogyasztás, mint korlát nem vonatkozik termikus energia exportjára, - éppen közel rendszer esetében lehetséges, hogy az épületcsoportot ellátó főtımő, hıszivattyú, gázmotor, stb. a csoport egyik épületében vagy annak telkén található. 10) Realitása gazdasági optimum szerint az olyan fejlesztési iránynak van véleményem szerint, amely egyedi okos mérık segítségével zónaidık szerinti eltérı tarifák létrejöttén nyugszik. így a fı
gazdaságilag optimális cél épületek esetében az lehet, hogy az egyedi napelemek az épület nappali csúcsidıszakbeli fogyasztását tudják fedezni az év nagy részében. Ez mind a dılésszögekre, mind az éves elvárható termelésre hatással van. Ráadásul az optimum keresés komolyabb mérnöki elvárást is támaszt. A modellezésnél én egy ilyen megközelítést is javasolnék alternatív változatként elkészítve, mert véleményem szerint 2020-körül ez a megoldás tekinthetı majd gazdasági értelemben optimumnak. A benapozási feltételek miatt (különösen lapostetık esetén) ez a megközelítés szinte önmagától adódik. 11) Környezetvédelmileg természetesen hasznos elképzelés, hogy egy épület minél több megújulót termeljen, akár a saját hasznosításán is túl, de úgy gondolom az épület még a naperımő esetében sem minısíthetı gazdasági és hatékonysági szempontból egyértelmően optimális erımőnek, hiszen nagyobb, napkövetıs mechanizmusokkal felszerelt rendszerek a napenergia hasznosításra jobb hatékonysággal képesek. Az ezzel kapcsolatos elvárások támasztása ezért átgondolandó. Azzal a törekvéssel viszont, hogy lehetıleg mindenütt legyen valamilyen kisebb napelem rendszer mérnökileg optimalizált teljesítménnyel vagy/és a hmv fogyasztáshoz optimalizált napkollektor rendszer, egyetértek. Lásd a 9. alatti választ. 12) Egyetértek azzal a kollégával, aki hiányolta, hogy hiányoznak elıírások bizonyos, a szokványostól eltérı használatú illetve jellegő épületekre. A szokványostól eltérı használatú épületekre esetenként kell a követelményértéket meghatározni ez a jelenlegi 7/2006 rendeletben is így van és a az eljárás eredete az Egyesült Királyságban évtizedek óta e célra alkalmazott notional building fogalom. Az igény egyébként fıleg építészek részérıl - évek óta rendszeresen felvetıdik, azután elhal, amikor ehhez azt kérjük, hogy adják meg egy nem szokványos használatú (pl. wellness szálló, kórház, reptéri terminál) épületnek legalább a jellemzı építészeti alapadatait (alapterület funkciók szerinti megoszlásban, szintek száma), legalább tól ig tartományként ugyanis nincsenek jellemzı alapadatok. Referencia épület nélkül pedig aligha lehet energiamérleget számítani és követelményeket megfogalmazni. Ezért nem kínálkozik jobb megoldás az egyedi eljárásnál. Megjegyzendı, hogy az elem szintő követelmények és a fajlagos hıveszteségtényezı korlátozása a szokványostól eltérı használatú épületekre is vonatkoznak. 13) Az energetikai cselekvési tervek elkészítésénél figyelemmel kell venni a szigorítás hatásait. Fontos lenne egy olyan modellezés elindítása vagy folytatása, amely a várható felújítások, építések számának becslésén, a most meghatározott értékek figyelembevételén alapul. Például a napelemek bıvülése, termelése, a hıszivattyúk terjedése, a hőtés energiaigények felfutása, a távhı helyzete hogyan változhat, a javasolt határértékek bevezetésével. Fontos annak vizsgálata, hogy ezek a célok és hatások milyen mértékig teszik vállalhatóvá az elvárások befogadását illetve ehhez milyen stratégiai, jogszabályi változások szükségesek például a szakképzés terén. Ez természetesen túlmutat a jelenlegi feladat határain. Megemlítendı azonban, hogy e téren rendkívül alapos tanulmányt tett közzé a Középeurópai Egyetem, a szakképzés ügyében ıszre várható a Build Up projekt zárójelentésének elsı változata és örömmel vennénk az ilyen irányú munka folytatását. Szőkebb profilunk szempontjából különösen fontosnak tartjuk a hőtési energiaigények felfutásának mérséklését építészeti, épületszerkezeti, tehát a szó klasszikus (és nem darmstadti) értelmében vett passzív eszközökkel. - o - Válasz Horváth Attila Imre hozzászólására A megismert mőszaki tanulmány vitathatatlanul megalapozott, reális és teljes mértékben alkalmazható a tárgyi irányelvben rögzítettek implementációs folyamatára, a hazai jogrendszerben történı alkalmazására. Teljes körő és objektív megítéléséhez azonban szükséges a mőszaki tanulmányt kiegészítı, kidolgozás alatt álló költség-optimálási fejezet ismerete.
A tanulmány pontosításához az alábbi észrevételek vizsgálatát javasoljuk: 1. A bevezetésben a hivatkozott irányelv pontos címe és számozása nem került feltüntetésre (Az Európai Parlament és Tanács 2010/31/EU irányelve az épületek energiahatékonyságáról) Sajnálatos hiányosság, amelynek háttere a hivatkozott Irányelv recast ként való közismertsége. 2. A tanulmány lakó, iroda és iskola funkciójú épületek vizsgálatát tartalmazza, gazdasági szereplık létesítményeire nem terjed ki. Az ipari technológiát felhasználó, üzemi épületek vizsgálata egyedi energetikai jellegük miatt nem feltétlenül biztosítana releváns eredményt, egyetértünk az ettıl való eltekintéstıl. Kiterjeszthetı-e a vizsgálat ipari technológiát korlátozottan vagy nem tartalmazó vállalkozási funkciójú épületekre (pl: szállás-, raktár-, kereskedelmi-)? A vegyes rendeltetéső épületeket illetıen a követelményszint egyedi megállapítására eddig is és ezután is volt és van lehetıség a jelenlegi szabályozásban is rögzített algoritmus gondolatmenetét követve. Általánosabb érvényő követelmény meghatározására akkor lenne lehetıség, ha az ilyen épületek legfontosabb alapadatai (funkciók szerinti alapterület, szintszám) elérhetık lennének. 3. A tanulmány alapját képezı mintaépület állományt elméleti, algoritmus által generált halmaz adja. Az irányelv referenciaépületre alapozott számítást határoz meg. A referenciaépület generált módon történı elıállítását megfelelınek tartjuk, azonban a mintaállomány reprezentatív jellege, így az energetikai értékelés eredménye kétséges. A kategóriánként ezer referencia épület gyakorlatilag minden olyan épületet tartalmaz, amely mőszakilag megvalósítható, beleértve az olyan változatokat is, amelyek valamilyen adottság miatti kényszerbıl (telek mérete és formája, benapozottság) vagy nem racionális tervezıi felfogásból az elınytelenek közé tartoznak. 4. Az adatok fıleg elméleti statisztikán alapulnak (pl. 1.sz, 2.sz. táblázatban az egyenértékő téglalap rövid oldala), a kulcsfontosságú nyílászáró-arány jelentıs szórást mutat. Éppen ez a nagy szórás a garancia arra, hogy gyakorlatilag bármilyen (az elem szintő követelményeket teljesítı) épületet is tervez valaki a jövıben, az ezres mintában szerepel egy olyan, ami ennek megfelel és tulajdonságai a statisztikai értékelésben megjelentek. 5. Az épületszerkezeteknél a tervezett, de a bevezetéstıl még messze álló hıátbocsátási tényezık nem tőnnek elegendınek a közel 0 követelmény eléréshez. U=1,3 W/m2K nyílászáró U=0,2 W/m2K falazattal párosulva a nyílászáró arány szórása tovább növeli a számítás kockázatát az összesített érték tekintetében. Az 1,3 W/m 2 K követelményérték a fémszerkezető nyílászárókra és függönyfalakra vonatkozik. Más (épületszerkezettanban elismert) szakértık véleménye szerint ez a 2018-ra megcélozható színvonal. A szórás nem a számítás kockázatát, hanem a megbízhatóságot növeli: a nagy szórás a garancia arra, hogy gyakorlatilag bármilyen (az elem szintő követelményeket teljesítı) épületet is tervez valaki a jövıben, az ezres mintában szerepel egy olyan, ami ennek megfelel és tulajdonságai a statisztikai értékelésben megjelentek. A mintában szereplı épületek adott határokon belüli sokfélesége biztosítja azt, hogy a követelményérték a javasoltakon túlmenı extra ráfordítások nélkül a leendı épületek 95%-a által teljesíthetı. 6. Túlzottan nagymértékő leegyszerősítésnek véljük, hogy épülethőtéssel a tanulmány nem kalkulál, valamint feltételezi, hogy t < 3 K t. Lakóépületeket lehet és kell úgy tervezni, hogy azokban gépi hőtésre ne legyen szükség. Más épületek esetében a hőtés energiaigényét figyelembe vettük. A t < 3 K t feltételezés számítás eredménye.
7. Napelemek részleges árnyékolása esetén drasztikusabb csökkenést (min. 40%, ellenáram képzıdés) javaslunk figyelembe venni. A termikus rendszereknél egyenes arányban csökken a teljesítmény a kollektorok árnyékolásával. Számításba vettük ezeket a tényeket. 8. A háztartási gépek teljesítményének figyelmen kívül hagyásával egyetértünk 9. A PV rendszer esetében történı energiahozam számításáról, különösen a 2,5 értékő szorzó alkalmazásáról további információt kérünk a megfelelı értelmezés kialakításához. A helybeni megújuló forrásból származó és saját célra felhasznált energia azt jelenti, hogy az épület ennek megfelelı mennyiségő energiát nem vételez az országos hálózatról, ez az indoka a 2,5 szorzótényezınek. A jelentés is felveti a helybeni forrásból származó elektromos áram primer energiatartalmának kérdését, de kompetencia hiánya okán nem megy tovább. Felmerül a saját igényeket meghaladó mennyiségő helybeni forrásból származó villamos áram primer energiatartalmának kérdése. Ezt a tagországok közül 9 nem tervezi 2,5 szorzótényezıvel figyelembe venni: többoldalú szakértıi egyeztetés alapján e megközelítéshez lehet csatlakozni. Utalunk még Kapros Zoltán e tárgyban feltett részletesebb kérdéseire és az azokhoz főzött válaszainkra. - o - Válasz Zöhls András hozzászólására Nem könnyő olvasmány, alig hinném, hogy túl sokan átrágták volna magukat ezen a 80 oldalon. Mivel én megtettem, megpróbálom röviden összefoglalni az általam vélt lényeget. Általában egy jogszabálytervezetet szokás a beterjesztés elıtt véleményeztetni, egy minisztérium által megrendelt tanulmányt nem nagyon, mivel esetünkben ez történt, ezért azt gondolom, a közzétett írás egy leendı energetikai rendelet meghatározó elıkészítı anyaga lehet. Nem vagyok benne biztos, de mintha a BM lefordult volna a kérdésben utolján megbízott kamarai csapatról, és visszatért volna a 7/2006 TNM rendeletet kidolgozó team-hez. A tanulmányt egy olyan alapvetésnek látom, amivel egy új épületenergetikai szabályozás megfelel az EU 2010-ben kiadott új Épületenergetikai Irányelvében megfogalmazott szigorú elvárásoknak. A megfogalmazásból sajnos nem könnyen kibogozható a lényeg, de azért kísérletet teszek rá. Azt hiszem, a szerzık szerint felépítésében nem, inkább a számaiban kellene változni a jelenlegi elıírásnak. A szabályozás maradna a mai háromszintes alapon. Az elsı lépcsıben az egyes épületszerkezetekre vonatkozó követelmények természetesen szigorodnak, átlagában minden szerkezetre nagyjából kétszer jobb U értéket határoznak meg. A listán persze egyenként érdemes lenne féleségenként végigmenni (itt fıleg a nyílászárókra gondolok), de ez nem fér egy hozzászólás szők keretébe. A várható piaci kínálat, a mérséklet égövi tagországok jelenlegi és tervezett szabályozásai és a passzívház építés gyakorlata olyan csekély mozgásteret hagy az elem szintő követelmények (U) számszerő értékeit illetıen, hogy az azon belüli értékek az integrált energetikai mutató követelményértékét csak csekély mértékben befolyásolják, annak értéke elsısorban a használati melegvízellátás és a szellızés energiaigénye függvénye. Az elsınek megfelelıen változik a második szint, a fajlagos hıveszteség tényezı követelményértéke is. Jelenleg ez, az A/V viszony függvényében, a 0,2-058 W/m3K tartományban van, a javaslat szerint, a jövıben ez a 0,12-0,28 W/m3K értékek közé kell hogy essen. Marad tehát a viszonyítási alap, az A/V, csak az egyes szerkezeti elvárások változásához igazodva, nagyjából felére csökken az átlag is. Némi megközelítésbeli különbség a harmadik szinten, a primer energiafogyasztásnál jelentkezik. Itt már a követelmény (ha jól sikerült visszafejtenem a kódot) nem az A/V viszony, hanem lakó- és irodaépületeknél a szintszám, oktatási épületeknél a tantermek száma szerint változik. Igen, ez a javasolt értelmezés. Ezzel ugyan eltüntetünk egy mindennapos értelmezési problémát, de teremtünk néhány újat, a félig alápincézett ház, a részben beépített tetıtér magyarázatával,
Erre (a tört szintszámokra ) a javaslat egymondatos, elég egyszerő eljárást tartalmaz vagy azzal, tanterem-e a labor, vagy az óvodai foglalkoztató. Általában úgy látom, a szerzık benne ragadtak az eredeti feltevésükben, három fajta épület létezik, a lakóház, az iroda és az iskola. Minden más, az egyéb kategóriába esik. Nehéz feladni egy elıfeltevést, de ebben az esetben meg kellene próbálni. Kereskedelmi, vendéglátó egység több van, mint iskola, és a szellızési, vagy melegvíz fogyasztási igényük is jobban meghatározható. Örömmel vennénk, ha valaki ezeket az adatokat közzé tenné ebben az esetben illı hivatkozással javaslatot tennénk az ilyen épületek követelményértékeire is. A gondot abban látjuk, hogy egy vendéglátó egység vagy egy patika ritkán tölt meg egy teljes épületet: a plaza vagy hipermarket jellegő épületekben a különbözı egységek keverednek, változó alapterületi arányokkal. Az, hogy önmagában ismertnek vehetjük például egy étterem-konyha melegvíz igényét vitán felül áll: ennek és hasonló tételeknek az alapján lehet a nettó energiaigényt meghatározni, referencia rendszerrel felbruttósítani és az ilyen kereskedelmi egységeket tartalmazó épületre egyedi követelményértéket meghatározni. Egy könyvtárról, vagy patikáról több általánosságot tudunk mondani, mint egy irodáról, ami lehet egy ultramodern üvegpalota, de ugyanúgy egy falusi családi házban levı puritán biztosító, és hosszan folytathatnám a sort. Az irodaházak esetében a javaslat külön említi a kis alapterülető, egyszerőbb épületek esetét, amelyekre gépi szellızés és hőtés nélküli rendszert tételez fel. Teljesen értelmetlennek látom pont annak a három féleségnek a kiemelését, amelyik az érvényes rendeletben, és a mostani tanulmányban szerepel, fıleg hogy napi tapasztalat az egyes funkciók közti folyamatos metamorfózis. E három kategóriára rendelkezünk elégséges statisztikai adattal és e három kategória markánsan különbözik egymástól a szellızés, a világítás, a használati melegvíz igény, a belsı hıterhelés és a használat napi, heti és éves szakaszossága tekintetében, ezért kezelendık külön. Mint épületgépésztıl talán megbocsátható, hogy az építész megoldásokat tartsam a minısítés alapjának, és az installációs megoldásokat egy második, vagy legalább egy független, elkülönített szintre szorítanám. Ha mindenáron létre kell hozni egy egységes minısítést, azt (természetesen az egyes összetevık egyenkénti feltüntetésével) két szám szorzatából tenném: van egy 65%-os, A besorolású épültetem, a mostani funkciójában felmerülı igényeket 170%-on, F, átlagos szinten teljesítı gépészettel, 0,65x1,7=1,105 ami D, az elıírást megközelítı lenne. Döntsön aztán a vevı, illetve bérlı, hogy szigeteljen-e, vagy inkább cserélje, a megváltozó felhasználói igénynek megfelelıen a kazánt. Az elem szintő követelmények teljesülését lehet ilyen bontásban vizsgálni és annak alapján a költséghatékony felújítás módját keresni, fıleg likviditási gondok esetén. És persze ceterum censeo a legfontosabb az energetikai rendelet és a végrehajtási utasításának összehangolása, vagy inkább közös jogszabályba vonása lenne - o - Válasz Dr. Fülöp László hozzászólására 1. Nagyon fontos megállapítása a tanulmánynak, hogy a melegvíz energiaigénye nem csökkenthetı úgy, mint a főtésé, ezzel elsı helyre kerülhet a gépészeti rendszerek energia rangsorában. Hasonlóan nem csökkenthetı a szellızı levegı mennyisége egy bizonyos szint alá, viszont a szellızés hıenergia visszanyerése megoldott. Talán a melegvíz hıvisszanyerésében is lesz fejlıdés, de a technikai lehetıségek sokkal korlátozottabbak, mint a szellızés hıvisszanyerése esetében. 2. Nagyon egyetértek azzal, hogy a hagyományos, konzervatív öko-épületek és a passzív szoláris elemek ne szoruljanak ki a megépíthetı épületek illetve szerkezetek körébıl. Az élettartamra vetített energiamérleg (esetleg ökológiai értékelés) meghaladja a tanulmány kereteit, de a passzív szoláris elemekre vonatkozó
követelmény viszonylag egyszerően beilleszthetı. Javaslom a opaque szerkezetek hıátbocsátási tényezı követelményértékének egyenértékő hıátbocsátási tényezı - ként történı meghatározását, hasonlóan, mint ahogy az MSZ-04-140/2:1991 szabvány kezeli az üvegezéseket. Az egyenértékő hıátbocsátási tényezı a szerkezet energiamérlegét fejezi ki egy főtési szezonra a veszteségek és a szoláris nyereségek aránya alapján. (Ez akár negatív egyenértékő U-értéket is eredményezhet.) Ha tehát a napsugárzási energiahozam nélküli U-érték nem is felel meg a követelménynek, de a napsugárzási energiahozam beszámításával számított egyenértékő hıátbocsátási tényezı megfelel, akkor legyen megépíthetı a szerkezet. Bár az egyenértékő hıátbocsátási tényezı fogalmát korábban a jelen javaslat szerzıi vezették be (és ezt a fogalmat mostanában más tagállamban is tervezik használni) jelen esetben egyszerőbbnek véljük a szó eredeti értelmében vett U érték használatát és a nyereségáram elkülönített számítását. Egyes reakciók szerint enélkül is túl sok fogalom szerepel, amely a legtöbb szakember (pl. építész) számára sem bír jelentéssel. 3. Terminológiai javaslat: javaslom, hogy fogadjuk el a Magyar Napenergia Társaság ajánlását és a photovoltaic magyar megfelelıje a fotovillamos legyen! Ezt a javaslatot már az emlékeztetı fogalmazásakor magunkévá tettük. 4. Metodológiai hozzászólás: A tanulmány a megújuló források szintjeit a következıképpen határozza meg: helyben közelben országos hálózat. A helyben gyakorlatilag telekhatáron belülit jelent. A közelben fogalmát több épületbıl álló, energiaellátás szempontjából kapcsolatban levı zárt rendszerként definiálja, amely épületcsoportot együtt is lehet (kell?) minısíteni. Ebbıl a zárt rendszerbıl késıbb senki sem léphet ki, senki sem csatlakozhat hozzá. Ebbıl a kategorizálásból viszont hiányzik a közelben és az országos hálózat közül a helyi hálózat, pl a távfőtés, ami olyan értelemben nyitott, hogy lehet hozzá csatakozni, esetleg leválni, és az ellátott épületek nem tanúsíthatók egyben. Azt egyelıre nem látom át, hogy ennek az elvi szempontnak milyen gyakorlati jelentısége van. Azt a választ elfogadom, hogy a különbözı távfőtési rendszereknek a különbözı primerenergia összetétele, megújuló energia hányada a primerenergia tényezıben kifejezhetı, erre készült is egy tanulmány, de a nem országos hálózat fogalmának beillesztése részemrıl logikai szempont. Megjegyzem, hogy közelben elıállított energia csatlakozhat országos hálózathoz is (mint akár egyetlen épület), lásd az országos elektromos hálózatra táplált helyben vagy közelben megújuló forrásból elıállított elektromos energia, de csatlakozhat nem országos hálózathoz is, mint pl. egy lokális tömbfőtés, vagy biogáz hálózat. Minden forrás, amely nem helybeni (telekhatáron belüli) vagy nem közeli - egy zárt rendszer elszámolási értelmében - az egy és ugyanazon kategóriába tartozik (ami nevezhetı távolinak, off-site-nak, helyen kívülinek függetlenül a fizikai kiterjedésétıl, azaz attól, hogy egy kisebb vagy nagyobb épületcsoportot, egy kerületet, egy települést vagy több települést lát el. 5. A napkollektorok és napelemek elhelyezési lehetıségeinek vizsgálatához javaslom felvenni a vízszintesen elhelyezett vákuumcsöves kollektorok opciót. Mivel ebben az esetben a kollektor sorok nem árnyékolják egymást, a magas állványos telepítéshez képest nagyobb energiahozam érhetı el ugyanazon a tetı alapterületen. Magas épületeken lehet jelentısége, ahol a nagyobb energiahozam hasznosítható. Járulékos elınyként jelentkezik az alacsony elrendezésbıl származó kisebb szélteher.
Egyetértünk azzal, hogy ezt a lehetıséget is ki lehet használni. 6. A napkollektoros vízmelegítés potenciáljának meghatározásához tekintetbe kell venni, hogy csak azokban az épületekben alkalmazható, amelyekben a vízmelegítés helyben történik, a melegvíztároló az adott épületben van. Amennyiben a vízmelegítés a hıközpontban történik, és az épület ellátása 4 vezetékes, az ellátott épületben nem lehetséges a napenergia hasznosítása vízmelegítésre. A szabályozás szempontjából azonban ennek nincs különös jelentısége, mivel ilyen estekben fotovillamos rendszert lehet alkalmazni napenergia hasznosításra. 7. Az I. függelékben a magastetık napkollektor illetve PV variációknál a felülnézetek tájolása nem jelölt és nem mindig a szokásos. Helyszínrajzokon az É-jel szokás szerint felfelé néz. Az I. függelék 54. oldalán lefelé kell, hogy nézzen, az 56. oldalon balra fel ferdén, az 58 oldal középsı ábráján balra vagy jobbra, az alsó ábrán lefelé, a 60. oldalon balra le ferdén. Jobb lenne, ha mindig felfelé nézne, mint pl. a III. függelékben. Sajnáljuk, ha emiatt az értelmezéshez többlet idıre volt szükség. 8. Nagyon egyetértek azzal a javaslattal, hogy a megújuló energiák felhasználására ne legyen konkrét elıírás, hanem a primerenergia követelmény szintje legyen olyan alacsony, hogy megújulók alkalmazása nélkül ne lehessen teljesíteni. A javasolt, indirekt módon meghatározott 25% megújuló részarány követelmény szintjével is egyetértek. Ennél több elsı lépésként nem várható el. 9. Az épületek A/V aránya: kutatási célra nagyon megfelel, jelen tanulmány céljaira is, de javaslom, hogy a leendı rendeletben se a fajlagos hıvesztség-tényezı, se az összesített energetikai jellemzı követelmény-értéke ne az A/V arány függvényében, hanem a légtérfogat illetve az alapterület függvényében legyen meghatározva! Indoklás: ahogy a tanulmány 10. oldalán is szerepel, a fajlagos hıveszteség tényezı követelményértéke nem határozható meg egyetlen általános érvényő számértékként, mivel a kis épületek Felület/Térfogat (A/V) aránya magas, ezért a fajlagos főtési hıigény magas, míg a nagy épületek A/V tényezıje alacsony, ezért a fajlagos hıigény alacsony. Ha viszont a követelmény-értéket az A/V viszony alapján határozzuk meg, az nem ösztönzi az építész tervezıt az energiatudatos kompakt tömegformálásra, mivel az A/V arányból nem derül ki, hogy azért magas, mert kicsi az épület, vagy azért, mert indokolatlanul tagolt. Zöld professzor válaszában felhívta a figyelmet, hogy a tanulmányban az összesített energetikai jellemzı elemzésében nem szerepel az A/V aránya, hanem szintszámok, illetve iskolák esetében a tanteremszámok. Ez valójában elıkészítése, hogy a követelmény-értékek ne az A/V arány függvényében legyenek meghatározva. A fajlagos hıveszteség-tényezı tekintetében viszont fenntartja, hogy építész tervezınek teljes szabadságot kell adni abban, hogy a helyi adottságoknak megfelelıen a legjobb tudása szerint alakítsa az épület tömegformálását. Én viszont találkoztam olyan esetekkel, amikor az épület indokolatlanul tagolt. Úgy tőnik, hogy az építész tervezınek sejteleme sem volt a tömegalakítás energetikai következményeirıl. Vagy szándékosan sértette meg? Mindkettı rossz. A lakó ilyenkor a főtési rendszerre panaszkodik, hogy vagy a főtés tervezı csapta be a kondenzációs kazánnal, vagy a kondenzációs kazán nem éri meg az árát, mert ismerısök régi kocka házban régi kazánnal sokkal kevesebbe kerül a főtés. Személyes tapasztalatom, hogy építészeknek csak nagyon kis százaléka van tudatában a 6B ceruzával húzott vonalai energetikai következményeinek, illetve van, aki kifejezetten elutasítja, hogy a mővészetét alárendelje az alantas energetika szempontoknak. Teljes jó szándékot feltételezve is hasznos lehet olyan szabályozás, ami orientál, terel az energetikailag helyes irányba. (Hasonló a helyzet ahhoz, hogy szükséges-e a hıátbocsátási tényezıket korlátozni.
A tanulmány ismertetése során elhangzott ilyen vélemény. Szerintem viszont nagyon jól irányít, hogy jók, arányosak legyenek a hıtechnikai tervezés elsı lépései. Emlékeztetıül: az MSZ-04-140/2:1991 nem tartalmazott hıátbocsátási tényezı követelményeket, és gyakorlatban gyakran hiányzott.) Tehát fenntartom azt a véleményemet, hogy a fajlagos hıveszteség tényezı követelmény-értékét a főtött légtérfogat függvényében kellene meghatározni. A görbe meredekségének meghatározásában, vagy nem lineáris összefüggést alkalmazva lehetne terelni nem a kocka, hanem az optimális tömegformálás irányába, mint ahogy a legtöbb épületenergetikai tanulmány, tankönyv elsı ajánlásai körözött szerepel a túlzott tagoltság elkerülése. Ha egy adott esetben az építész nem tudja, vagy nem akarja ezt a követelményt teljesíteni, akkor alkalmazzon alacsonyabb U-értékő szerkezeteket! A főtött térfogat függvényében követelményértéket megadni nem célszerő: ugyanaz a térfogat tartozhat egy lepényépülethez is és egy toronyházhoz is. Bizonyos alapterületen túl a kompakt formának vannak hátrányai is: kevés a benapozott homlokzat területe, a passzív zónaként figyelembe vehetı alapterület (N. Baker K. Steemers), nı a világítási energiaigény, esetleg a belsı zónának gépi szellıztetésre van szüksége. Az alantas energetikai szempontokon túl a kompaktabb forma más kevésbé tájékozottak számára is belátható - elınyökkel jár (kisebb anyagfelhasználás a körítı szerkezetekhez), mindazonáltal a forma meghatározásának vannak olyan racionális (nem esztétikai) kritériumai is, amelyek miatt korlátozás vagy büntetı jellegő követelmény elıírását nem tartjuk célszerőnek. 1. ábra: Példa túltagolt alaprajzra 10. Elhangzott olyan vélemény, hogy a fajlagos hıveszteség-tényezı felesleges közbensı követelmény. Szerintem egyáltalán nem felesleges, hiszen ez egy olyan mérıszám, ami kizárólag az épület tulajdonságitól függ. Fıleg, amíg csak három rendletetésre van jól meghatározott összesített energetikai mutató követelményérték! De ha késıbb lesz akár tíz rendeltetésre, akkor is hasznos lesz, hogy látsszon, milyen hıtechnikai minıségő az maga az épület, és ehhez képest mit változtat a gépészet. 11. A légtömörség követelményének meghatározást ebben a szabályozásban én sem tartom szükségesnek (lehetségesnek). A tervezés szintjén feltételezzük, hogy épület légtömör. Szükségesnek tartom viszont, hogy az épület átvételének, minısítésének szükséges tartozékává váljon, tehát abba a szabályozásba kerüljön bele a légtömörség mérés. 12. A tanulmány tartalmazza, és az elıadáson is elhangzott, hogy a világítás energiaigényének megengedett szintje a jelenlegihez képest csökkent a LED fényforrások térnyerésével. Személyes tapasztalatom viszont, hogy egyelıre
legalábbis a LED fényforrások színvisszaadása nagyon rossz, ezért alkalmazási lehetıségük egyelıre korlátozott. Remélhetıleg a jövıben javulni fog. Nem tisztán LED fényforrásokat, fele részben azokat és fele részben hagyományosakat vettünk figyelembe. 13. Egyetértek azzal, hogy a nem beépített háztartási, irodagépek stb. energiafogyasztását ne tartalmazza az épületek energetikai minısítése, hasonlóan a lakások csillárjaihoz, amit a lakó visz magával. Ezek a gépek bevihetık-kivihetık néhány évente cserélik, értelmetlennek tartom a beépített energetikai berendezésekkel azonos szintő kezelésüket. Ráadásul ez logikailag oda vezetne, hogy a technológia energiafelhasználását is be kellene számítani. 14. Megfontolandó viszont a lift energiafogyasztásának bevitele, de csak a többi tagállam intézkedéseivel összhangban, hiszen, ahogy az elıadáson is elhangzott, nem lenne helyes, ha a magyar szabályozás nem ugyanazokat az összetevıket tartalmazná, mint a többi tagállamé. Sıt az EU jogalkotásnak többet kellene tennie a minısítések egységesítésben, hogy az egyes energetikai kategóriák minden tagállamban ugyanazt jelentsék. Egyelıre egyik tagállam sem tervezi a liftek energiaigényének figyelembevételét. Minden rendelkezés annyit ér, amennyit megvalósítanak belıle. Az MSZ-04-140/2 szabvány 1991 évi változata szakított az idejétmúlt szemlélettel és gyökeresen új alapokra helyezte az épületenergetikai követelményrendszert. A szakma túlnyomó többsége, beleértve az önkormányzatok mőszaki osztályait is azonban, egyszerően elsiklott felette, és a régi, érvénytelen szabványt használta még 10-15 évvel késıbb is. A 7/2006 TNM rendelet megjelenését észlelte a szakma, de az önkormányzatok mőszaki osztályai nem kérik a számítást az engedélyezése tervhez, találtak kibúvót, és csak egy nyilatkozatot kérnek, hogy az épület megfelel. Nincs az a tervezı, aki ne lenne hajlandó nyilatkozni, hogy megfelel, de kevesen vannak, akik ki is számolják, ha úgysem kérik. A 176/2008 korm. rendelet megjelenésérıl nem csak szakma, hanem a közvélemény is értesült, fıleg mert a sajtó ellenségesen fogadta. A rendelet értelmében 2009 jan. 1-tıl az új épületek használatba vételi engedélyének kiadáshoz el kellene készíteni az energiatanúsítást. Tapasztalatom szerint e nélkül is kiadják, tehát az új épületek tanúsítása nem készül el. Pedig nem is kötelezı, hogy megfeleljen az épület, csak el kellene készíteni a tanúsítást, hogy látsszon, milyen is lett. Ha az új épület primer energia tényezıje nagyobb, mint 100%, akkor persze látszik, hogy vagy a tervezés, vagy a kivitelezés nem volt megfelelı. - o - Válasz Meggyasszay Péter hozzászólására 1) Az anyag legfontosabb hiányosságának azt tartom, hogy nem fogalmaz meg jövıképet, mit is szeretne elérni. Elöljáróban tudomásul kell venni, hogy sem a Megbízó, sem a Megbízott nem volt és nincs abban a helyzetben hogy szabadon választott témára improvizáljon egy tanulmányt. Az EU rövid határidıvel arra a kérdésre vár a tagországoktól jelentést, hogy mi a közel számszerő mértéke és milyen mértékben fedezhetı az alacsony energiaigény megújuló forrásokból. A jövıt illetıen a jelentés ezekre a kérdésekre választ ad, más, a jövıre vonatkozó kérdéseket a feladat nem tartalmazott. Véleményem szerint a közel nulla energiafogyasztású épületek értelme, hogy egy közel nulla fogyasztású ország víziója felé tesz lépéseket. Az épületszektor átalakítása ezzel ahhoz a stratégai EU célhoz járul hozzá, hogy az EU teremtse meg energetikai függetlenségét is (Energy Roadmap 2050, publikálva 2011. 12. 15.).
Ezt hozzászóló úgy értelmezi, hogy az ipar, a mezıgazdaság, a közlekedés és a lakosság energiafogyasztása országos léptékben közel nulla lesz? Az anyagban megfogalmazott logika, miszerint legyen a követelményérték a 7/2006 TNM rendelet frissítésében felvázolt épületszerkezetekbıl készíthetı házak primer energia igényének 75%-a, véleményem szerint több szempontból megkérdıjelezhetı: a. A 7/2006 frissítése során szakmai javaslatok és gyártói igények kompromisszumaként jöttek létre a követelményértékek. Ez nem elıremutató alap a közel nullás épületek mőszaki követelményeinek maghatározására. Nem világos, hogy egy szakmai szempontok ütköztetésével kialakított konszenzus miért ne lehetne elıremutató. A frissítésben hozzászóló aktív szerepet vállalt (mint az Építész Kamara képviselıje, bár ez utóbbit az elsı nyílt fórumon az Építész Kamara más képviselıje vitatta). Nincs tudomásunk arról, hogy a kompromisszumos követelményértékektıl hozzászóló elhatárolódott volna, különvéleményt jelentett volna be. Egyébként a várható piaci kínálat, a mérséklet égövi tagországok jelenlegi és tervezett szabályozásai és a passzívház építés gyakorlata oly csekély mozgásteret hagy az elem szintő követelmények számszerő értékeit illetıen, hogy az azon belüli értékek az integrált energetikai mutató követelményértékét csak csekély mértékben befolyásolják. b. Nem feltétlen igaz, hogy megújuló energia használattal csökken a primer energia igény. (Pl. Kandallók beépítése esetén a rossz energiaátalakítási tényezı a jelenlegi 0,6-os biomasszára vonatkozó primer energia átváltási számmal megnöveli a számított hıigényeket, ugyanakkor csökkenti a fosszilis energiaigényt!) A javaslatban automatizált pellett / faelgázosító kazán szerepelt. Kandallók alkalmazására (a hangulati elemen túl) legfeljebb bivalens hıszivattyús rendszer kiegészítéseként, kis lefedési tényezıvel célszerő energetikai szempontból gondolni. c. A passzív házak etalonként történı említése véleményem szerint hazai viszonyokat tekintve elhibázott. Az ausztriai típusú, elektromos áramra alapozott épületüzemeltetés Magyarország természeti adottságait tekintve jelenleg nem ideális megoldás. Számos példa mutatja, hogy a megújuló energiából származó energiatermelés alacsony hazai mennyisége és potenciálja miatt a passzívházak esetenként drágábban, több fosszilis energia felhasználással üzemeltethetık, mint a hazai adottságokhoz jobban illeszkedı épületek (lásd Medgyasszay Péter: Számok bővöletében - Építés Spektrum 2011-4 pp. 16-18: http://belsoudvar.hu/spektrum-2011-mp-szamok.pdf) Tisztázzuk, hogy a passzivház egy önként vállalható minısítési rendszer követelményeit kielégítı épület, amely minısítési rendszer nem része a nemzeti szabályozásoknak. A javasolt közel nulla követelményértéket a jelentésben azért vetettük össze a passzivházakéval, hogy érzékeltessük, a javasolt követelményértékek azokénál több esetben szigorúbbak (ehhez az értelmezési gondok megelızése végett átszámítottuk azokat a tételeket, amelyek a passzívházak követelményei tartalmaznak, a nemzeti szabályozások nem). A hivatkozott cikkben szereplı épület ismereteim szerint a javaslatban konzervatív öko-ház koncepciójában fogant (egyébként kandallóval ). Erre a kategóriára a javaslat egy elvi igen esetén külön eljárás alkalmazását irányozza elı. 14) Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy a közel nullás épületek követelményeinek meghatározásakor készüljön energia stratégiai elképzelés, hogy az épületek milyen hazai, esetleg európai erıforrások fenntartható mértékő fogyasztásával üzemeltethetık. Azt gondolom az elkészítendı koncepció alapja lehet a fenntartható ház" koncepció, amely az ország természeti adottságaiból vezeti le a szükséges és elégséges mőszaki követelményszintet. Az elégséges szó a költséghatékonyság miatt nyer fontos értelmet! (Lásd: Medgyasszay Péter: Fenntartható ház? Természetesen! - Régi-Új Magyar Építımővészet, Utóirat 2010/2 - http://belsoudvar.hu/mp-epitomuveszet-2010-2.pdf, valamint Medgyasszay Péter: A "fenntartható ház" koncepció továbbfejlesztése - Építéstechnika, 2012/2-3, pp. 22-24 - http://belsoudvar.hu/epites-technika-mp-
fenntarthato.pdf) A hozzászóló definíciója szerint A fenntartható ház olyan épület, amelynek teljes életciklusára vetített erıforrás-használata nem nagyobb, mint a vizsgált terület, adott épületre jutó erıforrása.. A gond ezzel csak az, hogy - a vizsgált területen nemcsak épületek, hanem ipar, közlekedés, mezıgazdaság és szolgáltatások is vannak, tehát elıször meg kellene határozni, mennyi jut az erıforrásokból az épületekre, iparra, közlekedésre, stb.; - kisebb (mondjuk megyényi) területek esetében az épületekre jutó erıforrás egyes esetekben vélhetıen olyan csekély lenne, hogy abból a mainál lényegesebben alacsonyabb életminıséget jelentı épületeket lehetne csak létesíteni és üzemeltetni, ennek társadalmi elfogadása legalábbis kétséges; - erısödnének az egyes területek közötti különbségek, további hátrányt szenvednének az amúgy is hátrányos helyzető körzetek - ha pedig ország léptékő területben gondolkodunk, akkor a felsorolás elsı bekezdéshez jutunk vissza. 15) Az épület felújítások kapcsán megfogalmazott szoláris energia potenciál számítás hasznos tanulmány, de a gazdasági kérdések figyelmen kívül hagyásával téves következtetésekre ad lehetıséget. A jelentésben olvasható (i), a nyilvános vita megnyitójában elhangzott (ii), az elıadók elmondták (iii) és vetítették (iv), valamint az emlékeztetıben is olvasható (v), hogy a jelentés a mőszaki lehetıségeket elemzi, a gazdaságosságra vonatkozó vizsgálat folyamatban van, annak eredményei alapján a javaslatok módosítása nem kizárt. A kérdés itt és most történı felvetésének oka/célja aligha megfejthetı, de ehelyütt is közöljük (vi), hogy a gazdaságossági vizsgálat elıírt módszerrel és bemenı adatokkal folyamatban van. Mőszakilag igaz ugyan, hogy egyszintes épületekre arányosan több szoláris energiát hasznosító eszközt lehet telepíteni, azonban ezen rendszerek költsége kevesebb felé oszlik el, így a megvalósítás kevésbé reális. Összegezve a fenti véleményeket feltétlenül szükségesnek tartom energia stratégiai elképzelések megfogalmazását. Nem lehet, illetve nem gazdaságos az épületek lokális autonómiáját megcélozni, viszont a regionális, vagy országos autonómia középtávon elérhetı. A jelentésben szó sem esik az épületek lokális autonómiájáról. Az Európai Bizottság véleményem szerint bölcs logikája, hogy a tagországok maguk definiálják követelményértékeiket így tud értelmet nyerni. Meg kell fogalmazni azokat a lépéseket amelyek az épületek tervezése és az ellátó rendszerek fejlesztése terén szükségesek, hogy létrejöhessen egy energetikailag független ország, vagy ország-közösség. Magam részérıl támogatom, hogy kerüljenek kidolgozásra azok a jogi keretek, amelyek szabályozzák a nem helyben történı megújuló energia hasznosítás magyarbiztos" szabályait. Ezáltal nagyobb esély lenne arra, hogy a 4) pontban említett anomáliákat megszüntessük, és a mőszaki potenciált más fogyasztók pénzügyi erıforrásainak bevonásával kiaknázhassuk. Lásd az 1) alatti választ - o - Válasz Ertsey Attila hozzászólására A tanulmány összességében kiváló, és alkalmat nyújt a kérdés továbbgondolására. Észrevételeim sem átfogóak, csak néhány pontra vonatkoznak, amerre mindenképpen tovább kellene haladni. A szerzık szemlélete a szabályozás és a tudományos elemzés oldaláról és kevésbé a praxis oldaláról közelít, pl. hivatkozik a tagországokra, hol és mit fogadnak el, stb. Ez egy lehetséges megközelítés, de vitatható is, részben a praxis oldaláról, részben a nemzeti hatáskör szabadsága okán. A praxis már ma mőködıképes megoldásra törekszik. Ebben pl. bennfoglaltatik a teljes elektromos fogyasztás, lakóháznál egy
tól-ig értékkel, irodánál is. Ma a praxis egy jelentıs része messze a szabályozás elıtt jár, közel nullás, és néhány energetikailag autonóm épülettel. A szabályozás nyilván az általános praxist kívánja magasabb szintre emelni, de akkor a praxis tapasztalataira is kell támaszkodnia. Elöljáróban tudomásul kell venni, hogy sem a Megbízó, sem a Megbízott nem volt és nincs abban a helyzetben hogy szabadon választott témára improvizáljon egy tanulmányt. Az EU rövid határidıvel arra a kérdésre vár a tagországoktól jelentést, hogy mi a közel számszerő mértéke és milyen mértékben fedezhetı az alacsony energiaigény megújuló forrásokból. Ha a tagországok között konszenzus van abban, hogy az energiamérleg mely összetevıit veszik figyelembe, akkor nem célszerő egy nemzeti szabadságharc jegyében olyan tételeket is figyelembe venni, amelyekkel mások nem számolnak és azután magyarázkodni, hogy a mi követelményeink azért enyhébbek, mert másként számoltunk. Az épület elektromos fogyasztása azért is fontos, mert 2020-ig le fog zajlani a személygépkocsik területén az elektromos üzemre való átállás jelentıs hányada. Ezzel az autó otthoni töltési igénye, és a házhoz való kapcsolódás lehetısége markánsan meg fog jelenni, a Vehicle to Grid (V2G) rendszer bevezethetıségével együtt, ami a Smart Grid hálózat hazai fejlesztésével (lásd a MAVIR terveit, a hazai lokális kezdeményezéseket Bükk Mak Leader csoport), valamint az európai hálózatfejlesztési tervekkel párhuzamosan fog haladni. Ez át fogja szabni a háztartás energiatortáját, a főtés lecsökken a HMV szintjéig, A főtés energiaigénye már a javaslat szerinti számokkal is a HMV energiaigénye alatt van! és helyére bejön az autótöltés igénye (ennek teljesítményigénye külön kérdés). A V2G rendszer jelentısége, hogy a parkoló autó akkumulátora háttértárolóként a csúcsidıszakban képes a háztartás igényét lefedni, Ha a késı délutáni-kora esti órákban éppen feltöltött állapotban otthon parkol (garázsban vagy kerítésen belül, mert az utcára körülményes lenne kivinni a kábelt). ezzel a csúcserımővek teljesítményét mérsékelni (peak shaving). Ez országos rendszerszabályozási kérdés. Ezért az elektromos fogyasztási igények bevonása a követelményrendszerbe fontos, részben a számításba, részben az építési követelményekbe, hogy pl. újépítéső házakban kettıs áramrendszer kell, hogy a MAVIR, vagy a lokális rendszer által távvezérelt smart grid tudja a fogyasztókat szabályozni. A többi lehet ajánlás, hogy pl. milyen energiaosztályú háztartási fogyasztókat válasszon az építtetı, mekkora lehet
a ház elektromos fogyasztása jellemzı épülettípusonként, teljesen analóg módon a hıtechnikai követelmények fejlıdésével. Itt is szükséges referenciaépületek vizsgálata. A V2G igénye már most, a hibrid autóknál is megjelent. A fenti európai energiarendszerbe kell illeszkedjen Magyarország is. Mőszakilag semmi akadálya nincs autonóm házat építeni létesült is ilyen -, de az életciklusra vetített energiamérleg és a költségek szempontjából ez még nem a közeljövı útja. Ilyen létezik, de ez várhatóan nem a következı néhány évtized általános gyakorlata lesz. Ez túl pesszimista vélemény. Ma egyre több építtetı dönt így, például napelemes rendszerrel mőködtetett hıszivattyús épületek épülnek (lásd
pl. aktívházak, Energiakulcs) A többletráfordítások esetében már elérhetı a 15 év alatti megtérülés. A fotovillamos rendszerek áresése a becsültnél is gyorsabb, 2010 óta évi 20 %, tehát 1-2 év múlva a napelemes áramtermelés olcsóbb lesz a hálózati áramnál. Ma e rendszereknél 10 éves megtérülésnél tartunk, 5 éven belül ez 5 év körülre csökken. Két éven belül az autonómia követelı realitás lesz. A feladat most egy olyan mőszakilag lehetséges követelményrendszer megfogalmazása, amelynek megfelelı épületeket és rendszereket öt év múlva az átlagos képzettségő tervezık meg tudnak tervezni, az átlagos felkészültségő kivitelezık meg tudnak valósítani és az átlagos anyagi helyzető építtetık meg tudnak fizetni, mindezt úgy, hogy a minimálisra csökkenjen annak kockázata, hogy a teljesíthetetlen követelmények okán a szabályozás kudarcot valljon vagy tömeges felmentési kérelmek árasszák el az illetékes hatóságokat, de a követelmények mégis elég szigorúak legyenek. Ehhez az átlagos felkészültségen még a javasolt szerény követelmények esetében is elég sok javítani való van. a konzervatív öko-épületre vonatkozó javaslattal egyetértek, korszerő épületek referenciavizsgálata, életciklus-költségelemzése szükséges, reprezentatív számban. a HMV energiaigénye: nem jó a megközelítés. Ez valóban nem lehet nulla, de az épületet szigetként tekintve azaz zárt energetikai rendszerként - igen. Az állítás a javaslatban a nettó melegvíz igényre vonatkozik (hány liter hány fokos víz), nem az annak biztosításához szükséges energiára, ezért eredeti formájában helytálló. 2.4 pont, a Közel nullás értelmezése: létezik egy harmadik megoldás is, méghozzá az, ami a legelterjedtebb: a főtési hıigényt nem fosszilissel, hanem biomasszával fedezi, és ezt ellentételezi, vagy sem. Ez a legáltalánosabban elterjedésre esélyes épületgépészeti megoldás, ezért ezt be kéne emelni a közel kategóriába. A biomassza-igényt a település-kistérség készleteibıl lehet fedezni, de nem kizárt a távolabbi forrás is, a szállítási energiaigény ellentételezésével. Az állítólagos harmadik megoldás benne van az eredeti kettıben. A közel kategóriából a biomassza nincs kizárva, csak az a kérdés, hogy mi az elszámolási egység. A biomasszával azonban óvatosan kell bánni ha már jövıkutatásról van szó, a világhálón percek alatt rá lehet lelni azokra az anyagokra, amelyek az élelmiszert vagy energiát problémára hívják fel a döntéshozók figyelmét. A Közel értelmezése a praxis oldaláról máshogy néz ki. Ha a megvalósíthatóságot nézzük, reális cél lehet egy kistérség vagy egy település energetikai autonómiája. Ebbıl mozaikszerően adódhat az ország energiafüggésének felszámolása, mely elméletileg 2040-ig elérhetı (lásd Vision 2040 tanulmány). A települési léptéknél lehet lejjebb is menni, de itt már a beépítési sőrőség és egyéb tényezık korlátozóak. Ide többlépcsıs ökölszabályok kellenek. Az elsı lépést a tanulmány megtette ebbe az irányba (szintszámtól függı technikai lehetıségek), A közel tekintetében a javaslat egyértelmő, abban azonban a szintszámtól függı technikai lehetıségek nem szerepelnek. de ezt tovább kell finomítani, azt hangsúlyozva, hogy az EU a Közel Nullás definíciót nemzeti hatáskörbe utalja, ezért ennek egy célja lehet, az ország energiaönállóságának mielıbbi elérése. A továbblépés érdekében elvégzendı feladatok lehetséges vázlata: Építészeti követelmények, feltételek: o a régióra vonatkozó követelmények (megújuló energiapotenciál területi megoszlása, országos energiarendszerhez kapcsolódás, nemzeti energiastratégia, civil stratégiák, energiaigény (közlekedési is), rendszerirányítás állapota, stb.) o kistérségi szintő követelmények (vízgyőjtı-alapú, ökológiai szemlélető területi lehatárolás, megújuló energiapotenciál meghatározása, beleértve a vonalas
létesítményeket, térinformatikai rendszer, kistérségi stratégiák, helyi smart grid és smart metering rendszerek, energiaigény) o település-szintő követelmények (beépítés, beépítési sőrőség, szintszám, tájolás, domborzat, A települések többnyire léteznek és csak hosszú idı alatt igazíthatók a kifejlesztendı követelményekhez o megújuló potenciál (offsite), megtakarítási potenciál, adatbázisok, kataszter, települési stratégiák, smart grid és smart metering rendszerek, energiaigény) o a telekre, építési helyszínre vonatkozó követelmények további finomítása energianyerı felületek teljesítménye, elıírásai,hulladékterületek Az energiagyőjtı-átalakító elemek teljesítménye a mőszaki fejlesztés és nem elıírások függvénye. egyéb megújuló potenciál on site o épület-szintő követelmények geometria, felület-térfogat-arány, stb. Számos racionális és kevésbé racionális tényezıtıl függ, elıírásban nem rögzíthetı energianyerı felületek teljesítménye (on site) Amennyiben a benapozás is rendeletileg elıírható, akkor a teljesítmény is. épületszerkezetek épületgépészet Nem világos, hogy ez utóbbi kettı alatt mit kellene érteni. épületvillamosság: fogyasztók energiaosztálya, V2G 1 alkalmasság, stb. kapcsolódás az E-mobility-hez, a jármővek átállási üteme elektromos hajtásra 2020-ig és 2040-ig kapcsolódás a nemzeti energiastratégiához (nukleáris, fosszilis és megújuló arányainak prognózisa) és éghajlatváltozási stratégiához kapcsolódás civil stratégiákhoz (Vision 2040) kapcsolódás EU-s stratégiákhoz, direktívákhoz (3 20, EPBD, költséghatékonyság) piaci prognózisok: befektetıi érdeklıdés, megújulók részaránya felkészülés a Grid Parity 2 -ra roadmap Megérne a téma egy szőkebb körő szakmai vitát, a továbblépés lehetıségeinek áttekintésével. Remélhetıleg akad olyan intézmény hivatal hatóság, amely ennek összehívásáról gondoskodik. 2 hálózat-paritás, amikor a megújuló energiával termelt elektromos áram rendszerára a jelenlegi hálózati rendszerár szintjére süllyed. Magyarországon a Grid Parity várható idıpontja 2016. Ez az 1 V2G, Vehicle to Grid (Jármővek a hálózatra), az elektromos autók akkumulátorának bekapcsolása a ház, illetve a térség elektromos rendszerébe. Csúcsidıszakban az épület a csúcsigényét nem a hálózatról veszi, hanem a parkoló autók akkumulátorából, majd völgyidıszakban visszatáplálja, külön kedvezménnyel. Ezzel csökken a csúcsigény és ezzel a csúcserımővek iránti igény. 2 hálózat-paritás, amikor a megújuló energiával termelt elektromos áram rendszerára a jelenlegi hálózati rendszerár szintjére süllyed. Magyarországon a Grid Parity várható idıpontja 2016. Ez az energiamonopólium végét jelenti, mivel a fotovoltaikus áramtermelés lesz a legolcsóbb, és lehetıvé válik bárki számára a leválás a hálózatról, az energia-önellátás, beleértve az elektromos autók energiaigényét is.
energiamonopólium végét jelenti, mivel a fotovoltaikus áramtermelés lesz a legolcsóbb, és lehetıvé válik bárki számára a leválás a hálózatról, az energia-önellátás, beleértve az elektromos autók energiaigényét is. A leválás a hálózatról vagyis az autonómia mindössze csak az egész évre szóló tárolás megoldását tételezi fel, ami az akkumulátor telepeken túl csak vízbontást, hidrogén tárolást, tüzelıanyagcellákat jelent. A pesszimizmus látszatát vállalva ezt még nem tartjuk annak a technológiának, amelyhez az öthat év múlva bevezetendı követelmények igazíthatók lennének. Természetesen ez nem zárja ki ennek a technológiának az alkalmazását, amivel a leendı követelményszintet meghaladó, csúcskategóriába sorolható épületek létesíthetık. - o -
Válasz Wienerberger hozzászólására Örömmel vettük a meghívást a fenti témába tartott bemutatóra, és ezúton teszünk eleget kérésüknek az ott elhangzottakkal kapcsolatos észrevételezés tekintetében. Összesített energetikai jellemzı. Üdvözöljük az összesített energetikai jellemzı követelményértékének megállapítására szolgáló módszer megváltoztatására tett javaslatot. A hıvisszanyerıs szellıztetı berendezés kötelezı beépítése lakóépületeknél véleményünk szerint sok esetben csak költségnövelı tétel, ezért ezen berendezés alkalmazása nélküli értékek elfogadását tartjuk jónak. A hıvisszanyerıs szellıztetés energetikai szerepe nem vitatható, költséghatékonysága a folyamatban lévı elemzés tárgya. A fajlagos hıveszteség tényezı megengedett legnagyobb értékének megállapítását, reálisnak tartjuk lakóépületek esetére. A Wienerberger Zrt. a 2011-es évben végrehajtotta a külsı falazatokhoz ajánlott termékeinek a kor igényének megfelelı, vagy azt meg is elızı továbbfejlesztését. Ennek eredményeként lehetıvé vált 0,2 W/m 2 K alatti hıátbocsátási tényezıvel rendelkezı, környezettudatos, hosszú élettartamú, jó páratechnikai tulajdonságú falazat építése téglából kétoldali vakolattal. A mintaházon elvégzett számításaink szerint falazataink alkalmazásával lehetséges az adott felület térfogat esetére kitőzött fajlagos hıveszteségtényezı elérése. Örömmel értesülünk a sikeres fejlesztésrıl A közel nulla energiafogyasztású épületek építésének elımozdítása közös ügyünk, ezért felajánljuk saját tapasztalataink megosztását, annak érdekében, hogy ezek az épületek minél nagyobb számban hıszigetelési funkción túl is több szempontból ideális, környezettudatos megoldást jelentı téglafalazatokkal épülhessenek. Egyéb észrevétel: a Magyar Mérnöki Kamara szervezésében 2011. március 4-én lezajlott prezentáció az ÉPÜLETENERGETIKAI SZABÁLYOZÁS KORSZERŐSÍTÉSE témakörben a külsı falak esetében 0,22 W/m 2 K hıátbocsátási tényezı követelmény értéket javasolt. Az MMK tervezetében 2019-re 0,20 érték szerepel. Jelen tanulmány falakra két századdal jobb értékkel számol. A Porotherm 44 K tipusú falszerkezettel a 0,22-es érték teljesíthetı és építési költség szempontjából is kedvezı megoldás.véleményünk szerint a jelen tanulmány eredményeit érdemben nem befolyásolná, ha lehetıvé tennék ennek a küszöbértéknek az alkalmazását. - o -
Válasz a Magyar Passzívház Szövetség hozzászólására 1.1 Fajlagos főtési energiaigény Az emberek számára a legérthetıbb kifejezés az energiaigény (nem a primerenergia-igény!). Lebontva: főtési energiaigény, HMV-elıállítás energiaigénye, stb., összesítve: az épület teljes energiaigénye. A fajlagos hıveszteség-tényezı nem emberi lépték. A primerenergia sem. A primerenergia és a fajlagos hıveszteség-tényezı értéke a legtöbb szakember (pl. építész) számára sem bír jelentéssel. Ez sajnálatos, de remélhetıen múlandó probléma korábban az építészek számára az n50 sem bírt jelentéssel, mára többségük már tudja értelmezni (?). Azt pedig a nagyközönség is érti, hogy más árat kell fizetni egységnyi energiáért, ha gáz vagy elektromos áram formájában vételezi innen csak egy lépés a primer energia fogalmának megértése. Ergo, az épületenergetikai szabályozás központi eleme az energiaigény kellene legyen. Nem vitatható, hogy az a központi elem a javaslatban is. Az épületre leginkább jellemzı energiaigény a főtési energiaigény. (A HMV-elıállítás energiaigénye nem függ az épülettıl, csak a bentlakók számától. Egy jól szigetelt és egy rosszul szigetelt épületben is gyakorlatilag ugyanakkora a HMVelıállítás energiaigénye. A felhasznált egyéb energia is csak érintılegesen függ az épülettıl.) A hőtési energiaigényrıl ez azért nem állítható. Továbbá a főtési energiaigény a legjelentısebb mértékben csökkenthetı, a komfortszint feladása nélkül. (Itt az igényrıl van szó, nem az igény kielégítésére ténylegesen felhasznált energiáról.) A leginkább értelmezhetı és a tényeket valójában tükrözı szabályozásnak úgy kellene kezdıdnie, hogy: Az épület fajlagos főtési energiaigénye maximum x kwh/(m 2 év) lehet. A főtési energiaigény is benne van az összesített energetikai jellemzıben, külön tételként való kezelése nem indokolt. A tényleges érték meghatározásánál figyelembe kellene venni a nemzetközileg használt nagyságrendeket: passzívház: maximum 15 kwh/(m 2 év) passzívház közeli új épület: 15-25 kwh/(m 2 év) felújítás passzívház komponensekkel: maximum 25-35 kwh/(m 2 év) Jó lenne törekedni 20-30 kwh/(m 2 év) körüli értékre. Vegyük figyelembe, hogy itt -a passzívházakkal szemben- nem mai, hanem majd 2018., ill. 2020. utáni szabályozásról van szó! A törekedési célként javasolt értékek elfogadhatatlan visszalépést és eltávolodást jelentenének a közel nulla követelménytıl 1.2 Fajlagos összes primerenergia-igény Az energiaigényen túl, amit leginkább az épületszerkezet befolyásol, a szabályozás nyilván kell tartalmazza az igény kielégítésének adott módjából következı energiafelhasználás mutatószámát is (amit jellemzıen az alkalmazott épületgépészet befolyásol).