NEMZETKÖZI INFORMÁCIÓK 2015. 26. hét
Az EU új promóciós programja Az EU Bizottság új promóciós programját 2015. június 16-án ismertették a szakmai képviseleti szervezetekkel. A főbb témák az alábbiak voltak. 1. Beszámoló a promóciós politika reformjának végrehajtásáról Az új promóciós politika 2015. december 1-jén lép hatályba. Az erre vonatkozó végrehajtási törvény még nem került a szolgálatok közötti egyezetés fázisába. A tagállamok képviselői május 7-én és június 11-én tárgyalták meg a törvénytervezetet, melyről a nemzeti szakértők bizottsága szeptember 8-án fog szavazni. Az új szabályok szerint évente egy alkalommal választják ki a promóciós támogatású projekteket. A 2016 elején benyújtott programokat 2017-ben hajtják végre. A FoodDrinkEurope (EU Élelmiszerszövetség) képviselői az EU Bizottsággal tartott megbeszélésen aggodalmukat fejezték ki, hogy a támogatás 5%-os lesz a márka termékek vonatkozásában. Az EU Bizottság közölte, hogy a programok nem márka orientáltak, és nem emelik az 5%-os határt. 2. Az éves munkaprogram megvitatása A munkaprogramot évente fogják elfogadni. 2016-ban a költségvetés nagy részét az ún simple azaz egy ország által végrehajtandó programoknak szánják. Cél, hogy 2019-ben az egy ország által végrehajtandó programokra 100 millió -t különítsenek el, és további 100 millió -t a multinacionális részvételűekre. Copa-Cogeca (Mezőgazdasági termelők EU szervezete) képviselője hangsúlyozta, hogy az egyéb földrajzi területekre, melyek közé tartozik Oroszország, Svájc és Törökország, szánt programok összege alacsony. Rámutatott arra, hogy túl nagy összeget terveznek harmadik országokban végzendő simple programokra. Piaci zavar esetén csak simple programokat fognak finanszírozni, mivel a multinacionális programok több előkészítést igényelnek. FoodDrinkEurope kérdésére az EU Bizottság képviselője megerősítette, hogy fontosnak tartják az EU Minőségügyi programokat, melyek elsőbbséget kapnak,. és ez tükröződik a 2016. évi belső piaci költségvetésben. Copa-Cogeca kérdésére válaszolva az EU Bizottság képviselője közölte, hogy az új politika döntően az EU-ban termelt nyersanyagokra épülő termékek promócióján alapul, de nem zárja ki a harmadik országból származó alapanyagú (pl. kakaóbab) termékeket. 2
Ezt követően ismertették az EU Bizottság határozatát a 2015. április 20-án jóváhagyott programokról. DNA tesztelés hús és hústermékek származási országának meghatározására Az EU Parlament egyik ír képviselője írásbeli választ kért a Bizottságtól az alábbi kérdéseire: - tud-e Bizottság felvilágosítást adni arról, hogy milyen jelenlegi EU útmutató van az állatok DNA tesztelésére a származási ország meghatározása céljából? - vannak-e tervek a hústermékek DNA tesztelésének kifejlesztésére a származási ország meghatározására? - van a Bizottságnak szándéka ilyen adatbázisok használatára bizonyos tagállamokban, hogy a sertéshús származását meghatározzák? Az EU Bizottság a következő válaszokat adta a fenti kérdésekre: 1. Jelenleg nincsenek EU útmutatók DNA tesztelésre, hogy a hús vagy hústermékek származási országát meghatározzák. 2. Az EU Bizottságnak nincsenek tervei DNA módszer kifejlesztésére a hús földrajzi származásának ellenőrzésére. 3. Bár az ilyen módszer önkéntes alapon használható, a Bizottság nem mérte fel azt, annak kiterjedése, célja és részletei ismeretének hiányában. A hús származási jelölésének hivatalos ellenőrzései az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerén alapulnak, amelyet marhahús esetében az 1760/2000, sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében az 1337/2013 sz. EU rendeletek határoznak meg. * * * * DNA tesztelés hús és hústermékek származási országának meghatározására (CLITRAVI: Guidelines on animal DNA testing.....2015. június 19. ) Az EU Parlament egyik ír képviselője írásbeli választ kért a Bizottságtól az alábbi kérdéseire: 3
- tud-e Bizottság felvilágosítást adni arról, hogy milyen jelenlegi EU útmutató van az állatok DNA tesztelésére a származási ország meghatározása céljából? - vannak-e tervek a hústermékek DNA tesztelésének kifejlesztésére a származási ország meghatározására? - van a Bizottságnak szándéka ilyen adatbázisok használatára bizonyos tagállamokban, hogy a sertéshús származását meghatározzák? Az EU Bizottság a következő válaszokat adta a fenti kérdésekre: 4. Jelenleg nincsenek EU útmutatók DNA tesztelésre, hogy a hús vagy hústermékek származási országát meghatározzák. 5. Az EU Bizottságnak nincsenek tervei DNA módszer kifejlesztésére a hús földrajzi származásának ellenőrzésére. 6. Bár az ilyen módszer önkéntes alapon használható, a Bizottság nem mérte fel azt, annak kiterjedése, célja és részletei ismeretének hiányában. A hús származási jelölésének hivatalos ellenőrzései az állatok azonosítási és nyilvántartási rendszerén alapulnak, amelyet marhahús esetében az 1760/2000, sertés-, juh-, kecske- és baromfihús esetében az 1337/2013 sz. EU rendeletek határoznak meg. * * * * FVO jelentés a HACCP alkalmazásáról az EU-ban Az EU Bizottság most tette közzé az Élelmiszer és Állatorvosi Hivatal (FVO) jelentését a HACCP bevezetéséről, alkalmazásáról az EU tagállamokban. A HACCP elveken alapuló eljárások kötelezőek az EU piacára termelő élelmiszer és takarmány előállító vállalatok számára. Alapvető jelentőségű az élelmiszerbiztonság, a fogyasztók védelme szempontjából. A jelentés áttekinti a HACCP alkalmazás helyzetét a tagállamokban, amely általában véve pozitív. A HACCP-n alapuló eljárások megfelelő szintűek valamennyi tagállamban, és megfelelő nemzeti rendszerek ellenőrzik a működését. A jelentés feltárta, hogy a HACCP alapelvek értelmezése és megvalósításuk kihívást jelent, ami a következőkben észlelhető: - néhány HACCP alapelv nem minden esetben jól megértett, különösen a kis élelmiszergazdasági társaságoknál, továbbá - a HACCP alapú rendszerek megvalósításának nemzeti keretei tagállamonként és szektoronként különbözőek. 4
A jelentés tartalmaz egy munkaprogramot a HACCP jobb alkalmazása érdekében, amelyet EU szinten kell megvalósítaniuk a tagállamoknak, szakmai szervezeteknek és élelmiszergazdasági szereplőknek. Ennek érdekében az EU Bizottság tárgyalásokat kezdeményezett a tagállamok szakértőivel a meglévő EU útmutató HACCP dokumentumok felülvizsgálatára, hogy javítsák a HACCP alapelvek jobb megértését. E célból megfelelően adaptálják a HACCP-vel kapcsolatos folyamatban lévő és tervezett Jobb Oktatás a Biztonságosabb Élelmiszerért (Better Training for Safer Food) tevékenységeket. Alsó-Szászország prémiumot vezet be, ha meghagyják a sertés teljes farkát Alsó-Szászországban a sertéstermelők prémiumra lesznek jogosultak, ha a vágósertéseket teljes farokkal szállítják a vágóhidakra. Erről legutóbb döntött a tartomány mezőgazdasági minisztere. Azokért a sertésekért, amelyeknek nem kurtítják meg a farkukat, vagy nem harapják le, 16,50 prémiumot kapnak a termelők. A termelők gazdaságonként évente maximum 1.000 állat után igényelhetik a prémiumot, de egy külön feltételnek is meg kell felelniük, azaz valamennyi vágásra leadott állatok legalább 70%-ának teljes farokkal kell rendelkeznie. Nem megengedett a teljes farkú és a farok nélküli állatok egy csoportban tartása. Az ún. kunkorodó farok prémium pénzügyi alapja 28 millió. Ez részben a vidékfejlesztési alapból, részben EU alapból származik. A prémium bevezetése előtt tárgyaltak szakértőkkel és a sertéstartó szektorral. Az eredeti elgondolás az volt, hogy teljesen betiltják a farok kurtítást. Ezt a tervet azonban elvetették, helyette a sertéstermelő szektor szövetsége határozta el, hogy kezdeményeik a farok kurtítás megszüntetését. Ezt a célt kutatási tevékenységgel támasztják alá. A kezdeményezés azért figyelemre méltó, mert a teljes német sertésállomány mintegy egyharmada, azaz kb. 28 millió sertés Alsó-Szászországban van. 5
MRSA-t találtak sertéshúsban az Egyesült Királyságban A Cambridge-i Egyetem által elvégzett vizsgálatok LA-MRSA CC398 (meticillin rezisztens staphilococcus aureus) jelenlétét állapították meg szupermarketben értékesített, az Egyesült Királyságban készített darált sertéshúsban és kolbászfélékben. MRSA-t először egy malacban találtak 2014-ben Észak-Írországban, decemberben már két fertőzött állatot fedeztek fel Kelet-Angliában. Sertés, ló, tejelő marha és baromfi izolátumok vizsgálata azt mutatta, hogy elterjedt az országban. Kérdés, hogy honnan származott? A fertőzést kutatók csak feltételezik, hogy keresztfertőzés is történhetett, amikor import hús és UK eredetű hús érintkezhetett. Miközben az MRSA jelenléte nem kifejezetten a közegészségügyi krízis első jele, demonstrálja azonban, mennyire szükséges foglalkozni az antimikróbiális rezisztenciával minden fronton. Az állattartó telepen az MRSA-vel fertőzött sertésekről a telepen dolgozók, a vágóhidak, a hentesek stb. vihetik át a fertőzést a lakósság nagy tömegére. A Brit Állatorvosi Társasággal együtt a Nemzeti Sertés Szövetség közölte, nincs bizonyíték arra, hogy az LA-MRSA-vel fertőzött hús embert megfertőzhet, ugyanis a 71 o C feletti főzéssel és a megfelelő konyhai higiéniával csökkenteni lehet a terjesztés veszélyét. Az LA-MRSA CC398 egy állatok által terjesztett fertőzés, ami állatok és emberek között terjedhet, és járványos Dániában, Spanyolországban és Hollandiában. Dániában 2008-ban a tenyészállományok mentesek voltak, a hízóállományok 3,5%-a volt fertőzött. Jelenleg a dán sertésállomány 60%-a fertőződött már. A brit Nemzeti Sertés Szövetség általános biobiztonsági veszélynek tekinti a betegséget, ezért egy monitoring programot vezetett be az MRSA előfordulás figyelésére. Az MRSA legtöbb esetben az állattartókat és a gondozókat fertőzi meg. A beteg reakciói változóak, többnyire bőrfertőzésként, kiütésként jelentkezik. Néhány embernél vérmérgezés alakulhat ki. Az állatok antibiotikumos kezelését vágás előtt 28 nappal megszüntetik, hogy ne kerüljön antibiotikum a fogyasztó szervezetébe. A fogyasztók részéről felmerülhet egy olyan igény, hogy az antibiotikum mentes állományban nevelt állatok húsát külön jelöljék meg, ami viszont magasabb eladási árat jelenthet. Ez azonban azt a veszélyt is hordozhatja, hogy a beteg állatokat nem kezelik, nehogy elveszítsék a megkülönböztető jelölést. 6
Az EU jog szerint a sertéseknek biztosítaniuk kell, hogy az orrukkal kezelhető anyaghoz jussanak, ami a magas színvonalú biobiztonsági rendszerben betegségveszélyt jelent ugyanúgy, mint minden más, ami a kívülről kerül be a telepre. Kérdések & Feleletek a feldolgozatlan húsok származásának jelölésére Számos kérdés merült fel a bizonyos feldolgozatlan húsfélék származási országának jelölésére vonatkozó 1337/2013 sz. EU végrehajtási rendelet végrehajtásával kapcsolatban. Ennek alapján az EU Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága egy Kérdés & Felelet dokumentumot dolgozott ki, amelyet az EP Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezési Bizottságban részt vevő tagállamok delegátusainak küldtek meg. A dokumentum a következő kilenc nagyon lerövidített kérdést és választ tartalmazza: 1. Kérdés: A 1337/2013 sz. EU Bizottsági végrehajtási rendelet 2015. április 1-től hatályos. Mi történjen azoknak az állatoknak a húsával, amelyeket ezen dátum előtt vágtak le az EU-ban? Válasz: A 9. cikk szerint a rendelet nem vonatkozik arra a húsra, amelyet a készlet kimerülésig jogszerűen kezdtek elhelyezni a piacon már 2015. április 1 előtt. 2. Kérdés: Mi történjen a 2015. április 1. előtt harmadik országból importált hússal? Válasz: Miután ezeket a termékeket 2015. április 1. előtt hozták be az EU-ba és értékesítés céljából tárolták, ezért azokat már az Unió piacára vitt terméknek tekintik. 3. Kérdés: Hogyan jelöljük a darált hús származását, ami sertés- és marhahús keveréke? Válasz: Meg kell jelölni, hogy a keverék milyen állatfajokból származó húst tartalmaz. Az eredet jelölése tekintetében, ha a keverék 50%-nál több marhahúst tartalmaz, akkor a marhahús származását kell jelölni, ha a sertéshús hányada több mint 50%, akkor a sertéshús származását kell feltüntetni, a másik húshányad származását nem. 4. Kérdés: A fűszerezett húsra (pl. marinírozott grillhús) is vonatkozik a 1337/2013. sz. EU rendelet? Válasz: Nem. 5. Kérdés: A sózott húsra is vonatkozik a 1337/2013. sz. EU rendelet? Válasz: Nem. 6. Kérdés: A nem háziasított sertések (vaddisznók) húsa a 0203 KN kód jelölés alá tartozik, ezért érvényes arra a 1337/2013 sz. EU rendelet. Hogyan lehet meghatározni azt az országot, ahol az állatot felnevelték? 7
Válasz: Vaddisznók esetében azt az országot kell megjelölni tartási és vágási országként, ahol az állatot lelőtték. 7. Kérdés: Abban az esetben, amikor ugyanabban a csomagban egyidejűleg helyeznek el előkészített húsokat, kolbászféléket, juhhúst, sertéshúst és marhahúst a végső fogyasztó számára (pl. grillhús csomag), akkor valamennyi esetre vonatkozik a 1337/2013. sz. EU rendelet? Válasz: A különböző fajú állatokból származó húsfélékre mind a tartás, mind a levágás helyét (országot) meg kell jelölni. A 1337/2013 sz. rendelet azonban nem vonatkozik előkészített húsokra vagy kolbászfélékre. 8. Kérdés: Lehet a végső fogyasztó számára készített csomagban ugyanazon állatfajú, különböző tagállamokban tartott állatokból származó darabolt hús (pl. csirkecomb) származását úgy jelölni, hogy pl. négy tagállamból származik, még abban az esetben is, ha a csomagon jelzett néhány tagállam közül csak két tagállamból származnak? Válasz: Nem, mert az félrevezetné a fogyasztót. 9. Kérdés: Mi a teendő a 1337/2013 sz. EU rendelet kötelező jelölésein túlmenően kiegészítő földrajzi származást vagy eredetet jelző információk alkalmazásával? Válasz: A 1337/2013 sz. EU rendelet 8. cikke engedélyezi földrajzi származást vagy eredetet jelző önkéntes információkat, ha azok nincsenek ellentmondásban a kötelező jelöléssel. Kérdések & Feleletek a feldolgozatlan húsok származásának jelölésére Számos kérdés merült fel a bizonyos feldolgozatlan húsfélék származási országának jelölésére vonatkozó 1337/2013 sz. EU végrehajtási rendelet végrehajtásával kapcsolatban. Ennek alapján az EU Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatósága egy Kérdés & Felelet dokumentumot dolgozott ki, amelyet az EP Mezőgazdasági Piacok Közös Szervezési Bizottságban részt vevő tagállamok delegátusainak küldtek meg. A dokumentum a következő kilenc nagyon lerövidített kérdést és választ tartalmazza: 1. Kérdés: A 1337/2013 sz. EU Bizottsági végrehajtási rendelet 2015. április 1-től hatályos. Mi történjen azoknak az állatoknak a húsával, amelyeket ezen dátum előtt vágtak le az EU-ban? Válasz: A 9. cikk szerint a rendelet nem vonatkozik arra a húsra, amelyet a készlet kimerülésig jogszerűen kezdtek elhelyezni a piacon már 2015. április 1 előtt. 2. Kérdés: Mi történjen a 2015. április 1. előtt harmadik országból importált hússal? Válasz: Miután ezeket a termékeket 2015. április 1. előtt hozták be az EU-ba és értékesítés céljából tárolták, ezért azokat már az Unió piacára vitt terméknek tekintik. 8
3. Kérdés: Hogyan jelöljük a darált hús származását, ami sertés- és marhahús keveréke? Válasz: Meg kell jelölni, hogy a keverék milyen állatfajokból származó húst tartalmaz. Az eredet jelölése tekintetében, ha a keverék 50%-nál több marhahúst tartalmaz, akkor a marhahús származását kell jelölni, ha a sertéshús hányada több mint 50%, akkor a sertéshús származását kell feltüntetni, a másik húshányad származását nem. 4. Kérdés: A fűszerezett húsra (pl. marinírozott grillhús) is vonatkozik a 1337/2013. sz. EU rendelet? Válasz: Nem. 5. Kérdés: A sózott húsra is vonatkozik a 1337/2013. sz. EU rendelet? Válasz: Nem. 6. Kérdés: A nem háziasított sertések (vaddisznók) húsa a 0203 KN kód jelölés alá tartozik, ezért érvényes arra a 1337/2013 sz. EU rendelet. Hogyan lehet meghatározni azt az országot, ahol az állatot felnevelték? Válasz: Vaddisznók esetében azt az országot kell megjelölni tartási és vágási országként, ahol az állatot lelőtték. 7. Kérdés: Abban az esetben, amikor ugyanabban a csomagban egyidejűleg helyeznek el előkészített húsokat, kolbászféléket, juhhúst, sertéshúst és marhahúst a végső fogyasztó számára (pl. grillhús csomag), akkor valamennyi esetre vonatkozik a 1337/2013. sz. EU rendelet? Válasz: A különböző fajú állatokból származó húsfélékre mind a tartás, mind a levágás helyét (országot) meg kell jelölni. A 1337/2013 sz. rendelet azonban nem vonatkozik előkészített húsokra vagy kolbászfélékre. 8. Kérdés: Lehet a végső fogyasztó számára készített csomagban ugyanazon állatfajú, különböző tagállamokban tartott állatokból származó darabolt hús (pl. csirkecomb) származását úgy jelölni, hogy pl. négy tagállamból származik, még abban az esetben is, ha a csomagon jelzett néhány tagállam közül csak két tagállamból származnak? Válasz: Nem, mert az félrevezetné a fogyasztót. 9. Kérdés: Mi a teendő a 1337/2013 sz. EU rendelet kötelező jelölésein túlmenően kiegészítő földrajzi származást vagy eredetet jelző információk alkalmazásával? Válasz: A 1337/2013 sz. EU rendelet 8. cikke engedélyezi földrajzi származást vagy eredetet jelző önkéntes információkat, ha azok nincsenek ellentmondásban a kötelező jelöléssel. CLITRAVI = Húsfeldolgozó-ipari Szövetségek Kapcsolattartó Központja az EU-ban UECBV Európai Hús- és Vágóállat-ipari Szövetségek Egyesülése BPEX = Brit Sertéstermelők Szövetsége 9