SZLÁVOK ÉS MAGYAROK KÖSZÖNTŐ KÖNYV ZOLTÁN ANDRÁS 65. SZÜLETÉSNAPJÁRA

SZLÁVOK ÉS MAGYAROK KÖSZÖNTŐ KÖNYV ZOLTÁN ANDRÁS 65. SZÜLETÉSNAPJÁRA

Az ELTE Orosz Irodalom és Irodalomkutatás Összehasonlító Tanulmányok Doktori Programjának sorozata OLVASATOK 5. Sorozatszerkesztők: KROÓ KATALIN, SZABÓ TÜNDE

SZLÁVOK ÉS MAGYAROK Köszöntő könyv Zoltán András 65. születésnapjára Budapest, 2015

SZERKESZTETTE: HEGEDŰS Iván, JANURIK Szabolcs és LACZHÁZI Aranka TECHNIKAI SZERKESZTŐ: JANURIK Szabolcs A borítót Solti Balázs tervezte A kötet megjelenését az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta Készült a Robinco Nyomdában A szerzők, 2015 ELTE BTK Orosz Nyelvi és Irodalmi Tanszék Orosz Irodalom és Irodalomkutatás Összehasonlító Tanulmányok Doktori Program, 2015 ISSN 2062-1140 ISBN 978-963-284-730-6

Előszó Az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézetének oktatói ezzel a kötettel köszöntik Zoltán Andrást 65. születésnapja alkalmából. A tanulmányok szerzői írásukkal tisztelegnek Zoltán András, a tudós előtt, kifejezik hálájukat mindazért a szakmai és emberi, kollegiális támogatásért, értő figyelemért és útmutatásért, a közös munka, a közös kutatások során átélt intellektuális élményekért, amelyeket intézetünk oktatói és hallgatói egyaránt megtapasztalhattak az elmúlt évtizedekben. Az ünnepelt nemcsak a hazai szlavisztika vitathatatlan szakmai tekintélye, munkáit, kutatásait a szlavisztika nemzetközi színterein is széles körben ismerik, elismerik. Fontosnak tartottuk, hogy ezt ha csak néhány külföldi kolléga köszöntő szavaival is megjelenítsük a kötetben, annak ellenére, hogy ez a gyűjtemény elsősorban intézetünk virágcsokra a jeles évforduló alkalmából. A kötet első részében a magyar, német és litván nyelvű méltatások mellett Zoltán András tudományos publikációinak teljes jegyzéke is helyet kapott. A köszöntő könyv második fele összesen 29 tanulmányt tartalmaz, amelyek többsége magyar nyelvű, de emellett születtek írások orosz, ukrán, lengyel és német nyelven is. A kötetben szereplő cikkek szerzőinek nyelvválasztása és az ezáltal létrejött nyelvi sokszínűség jól tükrözi az ünnepelt egyetemi és kutatói pályájának legfontosabb állomásait, tudományos eredményeinek és szakmai érdeklődésének sokrétűségét. Intézetünk hagyományainak megfelelően a Zoltán Andrást köszöntő tanulmányok többnyire a nyelvtudomány és az irodalomtudomány témaköreit ölelik fel, ugyanakkor találunk a kötetben más tematikájú írásokat is, amelyek egyes tudományágak (alborutenisztika, baltisztika) magyarországi történetét mutatják be, kiemelve Zoltán András szerepét a hazai tudományos életben történő meghonosításukkal kapcsolatban. A köszöntő könyv összeállítói ezzel a tanulmánykötettel szeretnének csatlakozni a Zoltán Andrást méltató írások szerzőihez, és kívánnak az ünnepeltnek jó egészséget és alkotókedvet még sok-sok éven át. A szerkesztők 5

Zoltán András 65 éves 1985 októberében Budapestre látogatott a világszerte ismert kiváló szlavista filológus és kulturológus, Borisz Andrejevics Uszpenszkij. Tanszékünkön tartott előadása után meghívtam ebédre a Vörös Postakocsi étterembe. A kellemes környezetben elköltött ebéd közben a hazai russzisztikáról is beszélgettünk, s ennek során Borisz Andrejevics igen elismerő szavakkal szólt egy fiatal magyar tudósról, aki az ő témavezetésével végezte el a levelező aspirantúrát, és védte meg kandidátusi értekezését egy évvel korábban Moszkvában. Ismételten kérte, hogy vigyázzunk erre a kiemelkedő képességű fiatal szlavistára, támogassuk a munkájában, és segítsük elő, hogy minél hamarabb elnyerje a már most megérdemelt akadémiai doktori fokozatot. A szóban forgó fiatal tudós Zoltán András volt, aki egyébként már korábban kimutatta kutatói oroszlánkörmeit. Zoltán András 1969 őszén iratkozott be az Eötvös Loránd Tudományegyetemre orosz német szakpárosítással. A II. évfolyamtól elhagyta a németet és az orosz mellett lengyel szakon folytatta tanulmányait. Szakdolgozatát a korai orosz lengyel nyelvi kapcsolatok történetéről írta. Az egyetem elvégzése után Hadrovics László akadémikus bent kívánta tartani a Szláv Tanszéken, de Baleczky Emil akkori tanszékvezető kérésére átengedte az Orosz Filológiai Tanszéknek, ahol azután Zoltán András végighaladt az összes gráduson a tudományos továbbképzési ösztöndíjastól a tanszékvezetőig. Tizenegy évig (1991 2002) volt az Orosz Filológiai Tanszék (későbbi nevén: Keleti Szláv és Balti Filológiai Tanszék), majd 2003-tól az Ukrán Filológiai Tanszék, később, 2007-től pedig a Nyíregyházi Főiskola Ukrán és Ruszin Filológiai Tanszékének vezetője. Oktatási tevékenysége az ószláv nyelv, az orosz és ukrán történeti nyelvtan mellett kiterjedt a szláv összehasonlító nyelvtanra, az orosz irodalmi nyelv, valamint az orosz szókincs történetére, a szláv nyelvek közötti és a szláv magyar nyelvi kapcsolatokra, az orosz paleográfiára. Itt említem meg A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása. Az újgörög nevek magyar helyesírása című kézikönyvet (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985), amelynek Hadrovics László főszerkesztő mellett szerkesztője és a szláv anyag gondozója volt. 1993 óta az ELTE Bölcsészettudományi Kar Nyelvészeti Doktori Iskolája keretében működő Orosz Nyelvészeti Doktori Program vezetője, számos doktorandusz témavezetője, doktori szigorlatok és védések elnöke, illetve vizsgáztatója. 1976-ban szerezte meg az egyetemi doktori címét. 1980 és 1984 között levelező aspiránsa volt a moszkvai Lomonoszov Egyetem Orosz Nyelvészeti Tanszékének. 1984-ben védte meg a kandidátusi értekezését, amely alapjául szolgált az 1987-ben megjelent Из истории русской лексики (Fejezetek az 7

orosz szókincs történetéből) című könyvének. Ismeretes, hogy valamely nyelvközösség gazdasági, társadalmi, kulturális állapotát-mozgását legközvetlenebbül a szókincse tükrözi. A szláv nyelvek vonatkozásában szókincsük fontos mutatója különböző szintű és irányú kapcsolataiknak. Mindez magyar szempontból sem közömbös, tekintettel a környező szláv népekhez fűződő intenzív és hosszan tartó kapcsolatainkra. Szláv jövevényszavaink kutatása szempontjából jelentős az egyes szláv nyelvek közötti kontaktusok, a körkörös vándorszavak feltárása, a kettős közvetítések problémájának vizsgálata. Zoltán András e munkájának középpontjában a XV. század keleti szláv nyelvállapota áll. A szerző érdeme, hogy a terjedelmes anyagon végzett alapos kutatásaival megerősítette és részben továbbfejlesztette annak felismerését, hogy e szövevényes nyelvállapot kialakulásában kitüntetett szerep jutott az ukrán és a belorusz nyelv közvetlen ősének, az ún. nyugatorosz nyelvnek. Kutatási eredményeinek bekerüléséről a nemzetközi szlavisztika vérkeringésébe tanúskodik az is, hogy 2014-ben a moszkvai Indrik kiadó Interslavica címen külön kötetben adta ki a magyar tudós vonatkozó tanulmányait. Napjainkban jelent meg a MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Magyar őstörténet. Tudomány és hagyományőrzés című sorozata első kiadványában (sorozatszerkesztők: Vásáry István és Fodor Pál) Zoltán András A magyar szláv nyelvi kapcsolatok című magvas írása (205 210. o.), amelyben az eddigi eredmények tömör összefoglalása mellett új megvilágításba helyezi a nazális magánhangzókat tükröző szláv jövevényszavaink kronológiájának kérdését. Megállapításai a szlavista és a magyar nyelvészeken kívül szélesebb rétegek érdeklődésére is számot tarthatnak. Zoltán András 2005-ben védte meg akadémiai doktori disszertációját, amelynek témája Oláh Miklós, a kiváló humanista történetíró főpap Athila című munkájának XVI. századi lengyel és fehérorosz fordítása; könyv alakban 2004-ben jelent meg Nyíregyházán. Az értekezés egyfelől egy szigorúan tudományos és modern szövegkiadás (pontosabban: két szöveg egybevető kiadása), ami önmagában azért is elismerésre méltó, mert napjainkban nem sok az olyan kutató, aki erre a fáradságos és kevéssé látványos munkára vállalkozna. Másfelől, a mintegy melléktermékként bemutatott szó- és szólástörténeti magyarázatok a hazai szótörténeti kutatások legjobb mintáit követik. Zoltán András etimológiai vizsgálódásairól általában véve elmondható, hogy azokra széles, több tudományágra kiterjedő látókör, filológiai alaposság és a metodológiai követelmények szigorú betartásával párosuló invenciózus kezdeményező képesség jellemző. A mások nézeteivel folytatott polémiáiban nem használ megalapozatlan vagy erőszakolt érveket; a vívósport metaforájával élve azt mondhatjuk, hogy elegáns parádriposztokkal cáfolja az ellenvéleményeket. Gazdag tudományos közéleti tevékenységéből csupán néhányat emelek ki. 1994 óta felelős szerkesztője a Studia Russica tanszéki tudományos évkönyvnek, szerkesztőbizottsági tagja a Magyar Tudományos Akadémia szlavisztikai 8

orgánumának, a Studia Slavica Academiae Scientiarum Hungaricae-nek. Létrehozója és gondozója a Bibliotheca Baltoslavica Budapestiensis sorozatnak (2005-től). Számos külföldi tudományos folyóirat szerkesztőbizottsági tagja. Szervezője, illetve társszervezője több nemzetközi tudományos konferenciának. Részt vett és előadást tartott a X., XI., XII. és XIII. nemzetközi szlavista kongresszuson, a II., III. és IV. nemzetközi alborutenisztikai kongresszuson, a VII. Nemzetközi Magyar Nyelvtudományi Kongresszuson (2004), az International Council for Central and East European Studies VII. világkongresszusán (Berlin, 2005). Részt vett még Oslótól Jeruzsálemig számos külföldi konferencián. Meghívott előadóként tartott előadásokat több lengyel, német olasz, orosz és osztrák egyetemen. Két féléven át vendégprofesszorként működött a Bécsi Egyetem szlavisztikai intézetében. Számos külföldi tudományos folyóiratban és gyűjteményes kötetben jelentek meg tanulmányai. Elismerései közül kiemelendő a 2010-ben a felsőoktatás területén nemzetközi elismertségű munkáért adományozott Szent-Györgyi Albert-díj. Zoltán András tudós egyéniségére hagyomány és újítás ritkán tapasztalható (ne féljünk a jelzőtől: dialektikus) egysége jellemző. Ő a hazai szlavisztika Kniezsa István, Hadrovics László és Kiss Lajos nevével fémjelzett nemzetközileg elismert és tisztelt hagyományának méltó folytatója a magyar szláv nyelvi kapcsolatok kutatásában; ugyanakkor a vizsgálódásait korszerű ismeretekkel és módszerekkel felvértezve folytatja. Innovációs tevékenysége a hazai szlavisztika hatókörének kiszélesítésében is megnyilvánul: ő a hazai belorusszisztika megalapítója, mégpedig nemcsak a kutatás, hanem az oktatás és a tudományszervezés területén is. Amikor 1991-ben átadtam neki az orosz tanszék vezetését, őszintén meg voltam győződve arról, hogy ez a viszontagságos múltú, különféle ellentétekkel és törekvésekkel átszabdalt tanszék a lehető legjobb kezekbe kerül, és hogy az új vezető tudományos, pedagógusi és szervező kvalitása, valamint tiszteletet és bizalmat ébresztő személyisége alkalmas arra, hogy a tanszéki együttest összetartsa, eddigi eredményeit megőrizze és továbbfejlessze. Ma is megelégedéssel tölt el, hogy ez a meggyőződésem helytállónak bizonyult, emberismeretem ezúttal nem vallott kudarcot. Zoltán András ma sem barikádozza el magát az íróasztala mögé. Ő a humánus, emberbarát tudós típusához tartozik; nem a toronyból szól az alant állókhoz. Viszonya kollégáihoz, tanítványaihoz, hallgatóihoz közvetlen és barátságos. Ahol tud, segít, tevőlegesen vagy legalább jó tanáccsal. Szobája előzetes bejelentkezés nélkül is nyitva áll a hozzá fordulók előtt. Kedves András! Az itt említettek csupán rövid visszapillantás az eddig megtett útra. Az út következő szakaszához kívánunk Neked jó egészséget, töretlen munkakedvet és kedvezőbb külső körülményeket! Многая лета! Péter Mihály 9

Professor Dr. András Zoltán zum 65. Geburtstag Meinem lieben Freund Professor András Zoltán schicke ich meine Festtagswünsche hiermit in meiner Muttersprache Deutsch, in der wir uns in der Regel unterhalten. András Zoltán und ich sind einander einmal in den 1990er Jahren kurz in Budapest begegnet, doch persönlich kennengelernt haben wir uns erst im Jahr 2001 auf einer Konferenz anlässlich des zehnjährigen Bestehens der Ukrainistik an der Jagellonenuniversität Krakau. Sofort wurde der bereits hoch geschätzte Kollege zu einem meiner besten Freunde. In den nachfolgenden Jahren haben wir einander nicht nur auf zahlreichen Tagungen getroffen, sondern auch ein gemeinsames Projekt betrieben. András Zoltán hat mich nicht nur immer wieder durch seine umfassenden Kenntnisse im Bereich der slavischen Philologie (und darüber hinaus) beeindruckt, sondern auch durch seine bescheidene und gewinnende Art. Die Bücher und Aufsätze dieses Gelehrten gehören ja zweifellos zum Besten, was für unser Fach geleistet wird. Es ist mir daher eine besondere Freude und Ehre, Herrn Professor András Zoltán auf diesem Weg noch einmal zu seinem fünfundsechzigsten Geburtstag gratulieren zu dürfen. Ich wünsche von Herzen Gesundheit, Glück und Schaffenskraft! Prof. Dr. Michael Moser Wien München Budapest/Piliscsaba 11

Profesoriui Andrašui Zoltanui 65-ojo gimtadienio proga Labai džiaugiuosi turėdama progą pasakyti prof. Zoltan Andras gerų žodžių, kurių yra prisikaupę per daugelį metų. Nors iš tikrųjų daugiau bendravome tik vienus metus (1991 1992 mokslo metai), bet geros emocijos kaupėsi visą tą laiką, iki šiol kaupiasi ir toliau. Susitikome gražų 1991 m. spalio 24 rytą ELTE Rusų kalbos katedroje. Sunku buvo patikėti, kad Budapešte iš tiesų kažkam parūpo lietuvių kalba ne šiaip išmokti kalbos, bet kurti baltistikos studijų planus. Ir net atėjus laikui susitikti su studentais vis negalėjau patikėti, kad atsiras narsuolių, kurie ims mokytis tokios sunkios ir vengrų kalbai tolimos kalbos. Turiu pripažinti, kad tada Andrašo tikėjimas buvo stipresnis. Paskui visus tuos metus ilgi pokalbiai apie kalbą, istoriją, politiką, nepriklausomybę, apie istorines pergales ir pralaimėjimus, apie Lietuvos Didžiąją Kunigaikštystę ir Austrijos Vengrijos imperiją ir apie būsimas slavistikos ir baltistikos studijas, apie praeities košmarus ir ateities vizijas. Tada Lietuva visaip stengėsi atsilaikyti prieš Maskvos blokadą, ką tik buvom išgyvenę tragišką sausio 13-osios naktį, nebuvo šiandieninių komunikacijos galimybių, dažnai buvo sunku sužinoti, kas iš tikrųjų dedasi Lietuvoje, tad tie pokalbiai buvo tokia atgaiva, tokia galimybė pamatyti mūsų problemas kitomis akimis. Ir visada svarbiausias klausimas buvo, kaip tęsti ir plėsti ELTE ir VU bendradarbiavimą, kaip įtvirtinti baltistiką Budapešte. Vilniuje tuo metu kaip tik stojosi ant kojų mūsų Lituanistinių studijų katedra, kuri turėjo tikslą mokyti lietuvių kalbos kaip svetimosios besidominčius iš viso pasaulio. Mums Vilniuje buvo aktualu išbandyti savo sukurtas mokymo programas ir kaip nors prisikviesti studentų užsieniečių. O Budapešte labai norėjosi, kad pirmieji lietuvių kalbos entuziastai kaip nors galėtų tęsti lituanistines studijas. Ir labai smagu prisiminti, kad pasisekė daug ką įgyvendinti ir sudaryti sąlygas pasiryžusiems mokytis lietuvių kalbos ilgiau ar trumpiau studijuoti Vilniaus universitete. Ir dabar dažnus metus džiaugiamės labai motyvuotais ir sumaniais studentais iš Vengrijos, bendradarbiavimu su baltistikos dėstytojais ELTE, kuriame ir įgyvendiname bendrus projektus. Ir tai jau taip įprasta, kad rodos, kitaip ir būti negali. Mielas Andrašai, tai jūsų tikėjimo, jūsų entuziazmo rezultatas. Tai dar vienas jūsų užaugintas medelis vienas iš gražios jūsų mokslo darbų giraitės. Ačiū už tą dar vieną tiltą, kuris sujungė mūsų šalis. 13 Joana Pribušauskaitė Vilniaus universitetas, Lituanistinių studijų katedra

Zoltán András 65. születésnapjára* Nagyon öröm számomra, hogy Zoltán András professzor 65. születésnapja alkalmából papírra vethetem azokat a szavakat, amelyek oly sok év óta gyűlnek bennem. Igaz, hogy valójában csupán egy év volt (az 1991/1992-es tanév), amikor valóban szoros kapcsolatban voltunk, ám a jó emlékek, az elismerést és tiszteletet parancsoló benyomások azóta is szüntelenül gyűlnek és gyűlni fognak a jövőben is. Egy szép reggelen, 1991. október 24-e reggelén találkoztunk először az ELTE Orosz Nyelvi Tanszékén. Nehéz volt elhinnem, hogy Budapesten van valaki, akinek a litván nyelv felkeltette az érdeklődését: ráadásul nem egyszerűen a nyelv megtanulásáról volt szó, hanem a baltisztikai stúdiumok megteremtésről. Még amikor eljött az ideje, hogy megismerkedjek a hallgatókkal is, akkor sem tudtam elhinni, hogy lesznek közöttük olyan bátrak, akik rászánják magukat egy ilyen nehéz és a magyartól annyira különböző nyelv tanulására. Be kell ismernem, hogy akkoriban András hite erősebb volt. Aztán egy egész éven keresztül hosszú beszélgetések következtek nyelvről, történelemről, politikáról, a függetlenségről, történelmi győzelmekről és vereségekről, a Litván Nagyfejedelemségről és az Osztrák Magyar Monarchiáról, a tervezett szlavisztikai és baltisztikai stúdiumokról, a múlt rémségeiről és a jövő víziójáról. Litvánia akkoriban minden lehetséges módon próbált ellenállni Moszkva blokádjának, nem sokkal azelőtt éltük át január 13-a tragikus éjjelét. A mai kommunikációs eszközök még nem léteztek, így sokszor nehéz volt megtudni, mi történik valójában Litvániában. A budapesti beszélgetések Zoltán Andrással felüdülést jelentettek, lehetőséget, hogy más szemmel nézzünk a problémáinkra. A legfontosabb kérdés pedig mindig az volt, hogyan lehetne folytatni és bővíteni az együttműködést az ELTE és a Vilniusi Egyetem között, hogyan lehetne megerősíteni a budapesti baltisztikát. Vilniusban éppen akkor jött létre a mi tanszékünk, a Lituanisztikai Tanulmányok Tanszéke, amelynek az volt a célja, hogy a világ minden tájáról érkező érdeklődőknek litván nyelvet tanítson. Számunkra fontos volt, hogy kipróbáljuk a saját magunk által kidolgozott tananyagokat és hogy vonzóvá tegyük tanszékünket a külföldi diákok számára. Budapest pedig azt szerette volna, hogy az első lelkes litvános hallgatók valahogyan folytathassák tanulmányaikat. Nagy öröm felidézni, hogy az elmúlt években mennyi mindent sikerült megvalósítani annak érdekében, hogy ezek a hallgatók hosszabb vagy rövidebb ideig Vilniusban tanulhassanak. Nagy öröm számunkra, hogy mostanra már szinte minden évben vannak diákjaink között nagyon motivált és felkészült magyar egyetemisták, hogy * Laczházi Aranka fordítása. 15

együttműködünk az ELTE baltisztikai műhelyének oktatóival, újabb és újabb projekteket tervezünk és valósítunk meg. Mindez már annyira megszokott, hogy úgy tűnik, nem is lehetne másképp. Pedig kedves András, mindez az Ön hitének, elszántságának eredménye. Egy újabb kis fa, amelyet felnevelt tudományos munkáinak pompás erdejében. Köszönet ezért az újabb hídért, amely összekapcsolta országainkat! Joana Pribušauskaitė Vilniusi Egyetem, Lituanisztikai Tanulmányok Tanszéke 16

Zoltán András szakirodalmi munkásságának teljes bibliográfiája 1973 Az orosz nyelv hatása a mai lengyel nyelvre. Budaörsi Füzetek. Budapest: ELTE, 1973. 153 167. 1974 Tehetségkutatás, tehetséggondozás. Köznevelés 1974/41: 13. 1975 Zur Etymologie von russ. комната. Studia Slavica Hung. 21 (1975): 369 371. O jednym nowszym zapożyczeniu polskim w języku węgierskim (kusetka). Studia Slavica Hung. 21 (1975): 373 375. 1976 Lengyel jövevényszavak a XIV XVI. századi orosz nyelvben. Bölcsészdoktori disszertáció. Budapest: ELTE, 1976. 198 p. [Kézirat.] 1977 О старорусском мѣстичь. Studia Slavica Hung. 23 (1977): 161 163. Stanisław Kochman: Polsko-rosyskie stosunki językowe od XVI do XVIII w. Słownictwo. Opole, 1975. Studia Slavica Hung. 23 (1977): 191 198. [Ismertetés.] 1978 Wczesne zapożyczenia polskie w języku rosyjskim a polska leksykografia historyczna. Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica 9. Budapest, 1978. 211 219. Az idegen hatások nyelvhelyességi megítélése a mai lengyel nyelvművelésben. In: Bańczerowski Janusz (szerk.): A lengyel nyelvoktatás Magyarországon 2. Budapest: Lengyel Kulturális Központ, 1978. 139 150. Славянское языкознание в Венгрии за 1977 г. Studia Slavica Hung. 24 (1978): 225 227. Lengyel nyelvművelő könyv az idegen szavakról [Halina Rybicka: Losy wyrazów obcych w języku polskim. Warszawa: PWN, 1975]: Magyar Nyelvőr 102 (1978): 409 412. [Ismertetés.] 17

Stanisław Kochman: Polonica w leksykografii rosyjskiej XVII w. Warszawa Wrocław, 1975. Studia Slavica Hung. 24 (1978): 418 422. [Ismertetés.] Henry Leeming: Rola języka polskiego w rozwoju leksyki rosyjskiej do roku 1696. Wyrazy pochodzenia łacińskiego i romańskiego. Wrocław Warszawa Kraków Gdańsk, 1976. Studia Slavica Hung. 24 (1978): 422 426. [Ismertetés.] Néhány gondolat a Pan Tadeusz új fordításáról és az idegen tulajdonnevek helyesírásáról. Magyar Grafika 1978/1: 78 79. 1979 A cirill betűs átírás szabályozásának időszerű kérdései. Magyar Nyelvőr 103 (1979): 287 299. Die aktuellen Probleme der Regelung der kyrillisch-lateinischen Transkription in der ungarischen Orthographie. Österreichische Osthefte 21. Wien, 1979. 296 300. К истории слова пуля в русском языке. Studia Russica II. Budapest: ELTE, 1979. 20 30. К вопросу о восточнославянско-венгерских лексических связях старшего периода. Studia Slavica Hung. 25 (1979): 465 473. Helyesírási szomszédolás. Édes Anyanyelvünk 1979/4: 14. Literatura rosyjska w zarysie. Pod red. Z. Barańskiego i A. Semczuka. Warszawa, 1975. Filológiai Közlöny 25 (1979): 428 429. [Ismertetés.] 1980 Z dziejów wyrazu pulja w języku rosyjskim. Zeszyty Naukowe Wydziału Humanistycznego Uniwersytetu Gdańskiego. Filologia Rosyjska 9. Gdańsk, 1980. 171 179. Актуальные проблемы нормирования кириллическо-венгерской транскрипции в венгерской орфографии. Studia Russica III. Budapest: ELTE, 1980. 75 81. Egy kis csiszolás. Édes Anyanyelvünk 1980/3: 15. Славянское языкознание в Венгрии за 1978 г. Studia Slavica Hung. 26 (1980): 232 235. Studia Rossica I. Pod red. A. Obrębskiej-Jabłońskiej i A. Semczuka. Warszawa, 1976. Studia Slavica Hung. 26 (1980): 180 185. [Ismertetés.] Hungaro-Slavica 1978. Hrsg. von L. Hadrovics, A. Hollós. Budapest, 1978. Hungarológiai Értesítő 2 (1980): 180 181. [Ismertetés.] 1981 К вопросу о восточнославянско-венгерских лексических связях XII XIII вв. [Тезисы.] In: Dissertationes Slavicae. Supplementum. Szeged, 1981. 92 93. 18

A cirill betűs írású szláv nyelvek szavainak és neveinek magyar helyesírása. Az orosz, az ukrán, a belorusz, a bolgár és a macedón átírás kérdései. A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának Közleményei 32 (1981): 171 192. Válasz macedón ügyben. Édes Anyanyelvünk 1981/3: 14. 1982 Bevezetés az orosz nyelvtudomány tanulmányozásába. Szöveggyűjtemény az I. éves orosz szakos egyetemi hallgatók részére. Összeállította Lieli Pál és Zoltán András. Budapest: Tankönyvkiadó, 1982, 2 1992. 251 p. Émely szavunk (szavaink) eredetéről. Magyar Nyelv 78 (1982): 321 328. Polskie państwo a rosyjskie gosudarstvo. Zeszyty Naukowe Wydziału Humanistycznego Uniwersytetu Gdańskiego. Filologia Rosyjska 10. Gdańsk, 1982. 111 115. Из опыта работы над орфографическим пособием по кирилловско-венгерской транскрипции. In: Meddelelser 29. Current Transcription Problems. Oslo: Universitetet i Oslo, Slavisk-Baltisk Institutt, 1982. 47 53. Baleczky Emil (1919 1981). Egyetemi Lapok 1982/1: 2. Emil Baleczky (1919 1981). Studia Slavica Hung. 28 (1982): 405 407. 1983 Некоторые аспекты польско-восточнославянских языковых контактов в области лексики. К вопросу о полонизмах в посланиях Ивана Грозного к Стефану Баторию. In: Hungaro-Slavica 1983. Budapest: Akadémiai Kiadó, Köln Wien: Böhlau, 1983. 333 344. Einige Aspekte der polnisch-ostslavischen lexikalischen Beziehungen. In: IX Международный съезд славистов. Киев, сентябрь 1983 г. Резюме докладов и письменных сообщений. Москва: «Наука», 1983. 102. К предыстории русск. государь. Studia Slavica Hung. 29 (1983): 71 110. Об одном западнорусизме в великорусском деловом языке XV XVII веков (статок /статки). In: Russica. In memoriam E. Baleczky. Budapest: ELTE, 1983. 31 40. Об одном загадочном слове староукраинского словаря. Studia Russica VI. Budapest: ELTE, 1983. 33 35. A lengyel nevek írásáról és kiejtéséről. Édes Anyanyelvünk 1983/1: 12. Григорий Котошихин: О России в царствование Алексея Михайловича. Edited with a commentary by A. E. Pennington. Oxford, 1980. Studia Slavica Hung. 29 (1983): 269 273. [Ismertetés.] Российская грамматика А. А. Барсова. Подготовка текста и текстологический комментарий М. П. Тоболовой. Под редакцией и с предисловием Б. А. Успенского. Москва: «Издательство Московского университета», 1981. Studia Slavica Hung. 29 (1983): 273 276. [Ismertetés.] 19

1984 Западнорусско-великорусские языковые контакты в области лексики в XV в. К вопросу о западной традиции в деловой письменности Московской Руси. Диссертация на соискание ученой степени кандидата филологических наук. Москва: МГУ, 1984. 208 p. [Kézirat.] Западнорусско-великорусские языковые контакты в области лексики в XV в. К вопросу о западной традиции в деловой письменности Московской Руси. Автореферат диссертации на соискание ученой степени кандидата филологических наук. Москва: «Издательство Московского университета», 1984. 24 p. Megjegyzések az orosz Drakula-történet keletkezéséhez. Filológiai Közlöny 30 (1984): 149 164. Българските имена в унгарски текст. Транскрипция и правопис. Български език 34 (1984): 145 147. 1985 A cirill betűs szláv nyelvek neveinek magyar helyesírása Az újgörög nevek magyar helyesírása. Főszerkesztő: Hadrovics László. Szerkesztő: Zoltán András. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1985. 239 p. Beiträge zur Entstehung der russischen Drakula-Geschichte. Studia Slavica Hung. 31 (1985): 109 129. Западнорусская лексика в великорусских произведениях о Флорентийском соборе. Studia Slavica Hung. 31 (1985): 245 262. 1986 Węgierskie ország, polskie państwo, rosyjskie gosudarstvo. In: Bańczerowski Janusz (szerk.): A lengyel nyelv és irodalom magyarországi kutatásairól. Az 1985. március 19 20. között tartott tudományos konferencia anyaga. Budapest: Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, 1986. 181 185. К вопросу о православном пласте венгерской христианской терминологии. In: Király Péter (szerk.): Cirill és Metód tevékenysége Pannóniában Дейността на братя Кирил и Методи в Панония. Metód halálának 1100 éves évfordulója emlékére. (Hungaro-Bulgarica 1.) Budapest: ELTE, 1986. 130 137. О происхождении православного славянского слоя в венгерской христианской терминологии. Cъпоставително езикознание 1986/4: 5 9. Венгерские исследования по славянской исторической лексикологии и этимологии. In: Мурьянов М. Ф., Сорокоумская Л. В. (ред.) Славянская историческая и этимологическая лексикография (1970 1980 гг.). Итоги и перспективы. Сборник обзоров. Москва: ИНИОН АН СССР, 1986. 252 263. 20

N. M. Karamzin s linguistic observations in his History of the Russian State. Europa Orientalis 5 (1986): 475 480. Az ószláv evangélium filológus szemmel (Nándor Molnár: The calques of Greek origin in the most ancient Old Slavic gospel texts. A theoretical examination of calque phenomena in the texts of the archaic Old Slavic gospel codices). Budapest Köln Wien, 1985]: Új Ember 1986/6: 4. [Ismertetés.] 1987 Из истории русской лексики Fejezetek az orosz szókincs történetéből. Budapest: Tankönyvkiadó, 1987. 136 p. Се азъ К вопросу о происхождении начальной формулы древнерусских грамот. Russian Linguistics 11 (1987): 179 186. A hálát ad kifejezés eredetéről. In: Gregor Ferenc, Nyomárkay István (szerk.): Szlavisztikai tanulmányok. Emlékkönyv Király Péter 70. születésnapjára. Budapest: ELTE, 1987. 427 437. Aljechin. Édes Anyanyelvünk 1987/2: 14. 1988 Восточнославянские и западнославянские традиции в языке и формуляре галицко-волынских грамот XIV в. In: Király Péter, Hollós Attila (Hrsg.): Hungaro-Slavica 1988. 10. Internationaler Slavistenkongress. Sofia, 14. 22. September 1988. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1988. 85 91. Ost- und westslavische Traditionen in der Sprache und in den Formeln der galizisch-wolynischen Urkunden des 14. Jahrhunderts. In: X Международен конгрес на славистите. София, 14 22 септември 1988 г. Резумета на докладите. София: «Наука и изкуство», 1988. 271. Резултати от изследването на старобългарските заемки в унгарския език. In: Кирай Петер (съст.): Унгарска българистика. София: «Наука и изкуство», 1988. 100 112. Пути проникновения западнорусской лексики в великорусский деловой язык в XV в. Studia Slavica Hung. 34 (1988): 81 124. Starcie wschodniosłowiańskiej i zachodniosłowiańskiej terminologii kancelaryjnej na gruncie staroukraińskim w XIV wieku. In: II. Spotkanie Językoznawcze. W kręgu semazjologii, leksykologii i terminologii. Opole-Szczedrzyk, 12 13 IX 1986 r. Opole, 1988. 283 288. 1990 A magyarországi szláv nyelvtudomány bibliográfiája 1985-ig Библиография венгерской языковедческой славистики до 1985 г. Szerkesztette Nyomárkay István vezetésével a szerkesztőbizottság: Gregor Ferenc, Hollós Attila, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1990. 170 p. 21

Magyarországi szláv kéziratok I. Slawische Handschriften in Ungarn I. Főszerkesztő: Nyomárkay István. Szerkesztőbizottság: Gregor Ferenc, Hollós Attila, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1990. 59 p. A budapesti könyvtárak lengyel anyagából I. In: Bańczerowski Janusz, Snopek Jerzy (szerk.): Polono-Hungarica 5. Nyelvészet, irodalom, történelem, kultúrtörténet. Az 1988. április 26 27. között tartott nemzetközi tudományos konferencia anyaga. Budapest: Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, ELTE Lengyel Filológiai Tanszék, 1990. 182 186. Мнимое праславянское *bitva сражение. Studia Slavica Hung. 36 (1990): 445 451. 1991 Karácsony. In: Hajdú Mihály, Kiss Jenő (szerk.): Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest: ELTE, 1991. 664 670. 1992 Труды по славяноведению Szlavisztikai tanulmányok. Szerkesztette Zoltán András és Hollós Attila közreműködésével Nyomárkay István. Budapest: ELTE, 1992. 363 p. Заметки о суффиксе -unъ в славянских языках. In: Труды по славяноведению Szlavisztikai tanulmányok. Budapest: ELTE, 1992. 172 180. Проблеми на транскрипцията на собствените имена от някои стари славянски езици на унгарски език. Върху примери от западноруския език на Великото Литовско княжество. Български език 43 (1992): 145 148. Die Bedeutung von Franz Miklosich für die ungarische Sprachwissenschaft. In: Toporišič Jože, Logar Tine, Jakopin Franc (ured.): Miklošičev zbornik. Mednarodni simpozij v Ljubljani od 26. do 28. junija 1991. (Obdobja 13.) Ljubljana: Univerza v Ljubljani, 1992. 411 413. A budapesti könyvtárak lengyel anyagából II III. In: Bańczerowski Janusz (szerk.): Polono-Hungarica 6. Nyelvészet, irodalom, történelem, kultúrtörténet. A 1992. május 5 6. között tartott nemzetközi tudományos konferencia anyaga. Budapest: ELTE Lengyel Filológiai Tanszék, Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ, 1992. 101 104. Honnan ered karácsony szavunk? Esti Hírlap. Jelenlét (melléklet) 1992/44: I. 1993 Magyarországi szláv kéziratok II. Slawische Handschriften in Ungarn II. Főszerkesztő: Nyomárkay István. Szerkesztőbizottság: Gregor Ferenc, Hollós Attila, H. Tóth Imre, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1993. 58 p. К вопросу о происхождении суффикса -unъ (-unь) в славянских языках. Studia Slavica Hung. 38 (1993): 221 227. 22

Wpływ języka rosyjskiego na język węgierski w latach 1944 1991. In: Gajda Stanisław (red.): Języki słowiańskie wobec współczesnych przemian w krajach Europy Środkowej i Wschodniej. Materiały konferencji z 23 25 IX 1992 r. Opole: Instytut Filologii Polskiej, 1993. 189 191. О значении староукраинской лексики для исследования межславянской миграции слов. In: Другий міжнародний конгрес україністів. Львів, 22 28 серпня 1993 р. Доповіді і повідомлення. Мовознавство. Львів: Інститут українознавства НАН України, 1993. 22 24. Zur Frage des Ursprungs des Nominalsuffixes -unъ /-unь in den slavischen Sprachen. In: XI. Medzinárodný zjazd slavistov. Zborník resumé. Bratislava: Vydavatelstvo Slovenskej Akadémie Vied, 1993. 144. Honnan ered karácsony szavunk? Magyar Élet Hungarian Life. Melbourne Sydney, 1993. december 23. 15. [Másodközlés.] 1994 Studia Russica XIV XV. Redigit A. Zoltán. Adiuvante B. Tatár. Budapest: ELTE, 1990 1994. 518 p. 1995 Egy közép-európai udvariassági kifejezés eredete és kelet-európai kisugárzása. In: Bańczerowski Janusz (szerk.): Polono-Hungarica 7. Nyelvészet, irodalom, történelem, kultúrtörténet. Az 1994. május 24-én és 25-én tartott nemzetközi tudományos konferencia anyaga. Budapest: ELTE Lengyel Filológiai Tanszék, 1995. 168 171. Kelet-Európa jobb megismeréséért. ELTE Tájékoztató 1995/2: 37 39. А. М. Булыка: Слоўнік іншамоўных слоў. Мінск: «Народная асвета», 1993. Studia Slavica Hung. 40 (1995): 392 396. [Ismertetés.] Беларуская мова. Энцыклапедыя. Пад рэд. А. Я. Міхневіча. Мінск: «Беларуская энцыклапедыя імя Петруся Броўкі», 1994. Studia Slavica Hung. 40 (1995): 396 398. [Ismertetés.] 1996 Magyarországi szláv kéziratok III. Slawische Handschriften in Ungarn III. Főszerkesztő: Nyomárkay István. Szerkesztőbizottság: Gregor Ferenc, Hollós Attila, H. Tóth Imre, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1996. 34 p. Hungaro-Alboruthenica 1996. Матэрыялы канферэнцыі 19 сакавіка 1996 года Az 1996. április 19-i konferencia anyaga. Szerkesztette Mikalaj Aljahnovics és Zoltán András. Budapest: ELTE, 1996. 42 p. Előszó Прадмова [Mikalaj Aljahnovics társszerzővel]. In: Hungaro-Alboruthenica 1996. Матэрыялы канферэнцыі 19 сакавіка 1996 года Az 1996. április 19-i konferencia anyaga. Budapest: ELTE, 1996. 3 4. 23

З гісторыі беларуска-венгерскіх духоўных сувязяў. In: Hungaro-Alboruthenica 1996. Матэрыялы канферэнцыі 19 сакавіка 1996 года Az 1996. április 19-i konferencia anyaga. Budapest: ELTE, 1996. 5 7. Z węgiersko-polsko-białoruskich związków kulturalnych w XVI wieku. Athila M. Oláha w przekładzie polskim i białoruskim. Acta Polono-Ruthenica I. Olsztyn: Wyższa Szkoła Pedagogiczna, 1996. 427 435. К вопросу об общевосточнославянской лексике. In: III Міжнародний конгрес україністів. Харків, 26 29 серпня 1996. Мовознавство. Харків, 1996. 73 75. Vokszhal. Magyar Nyelv 92 (1996): 86 88. Szemérem. Magyar Nyelv 92 (1996): 473 475. A magyar szláv érintkezések kezdetei és fázisai. Életünk 1996/6 7: 634 648. Oláh Miklós Athilá -jának ófehérorosz fordításáról. In: Дни славянской филологии. Дебрецен, 24 26 января 1996 г. (Debreceni Szlavisztikai Füzetek 4.) Debrecen: KLTE, 1996. 39 40. 1997 Hungaro-Slavica 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay. Adiuvantibus P. Milosevich, P. Stepanović, A. Zoltán. Editionem curante A. Hollós. Redigit Janusz Bańczerowski. Budapest: ELTE, 1997. 367 p. Oláh Miklós Athilájának lengyel és fehérorosz fordításáról. In: Hungaro-Slavica 1997. Studia in honorem Stephani Nyomárkay. Budapest: ELTE, 1997. 354 357. Öböl. Magyar Nyelv 93 (1997): 220 224. Об иноязычной лексике в современном белорусском языке. In: Literatury i języki Słowian wschodnich. Stan obecny i tendencje rozwojowe. T. 2. Materiały międzynarodowej konferencji naukowej. Opole, 24 26 września 1996. Opole: Instytut Filologii Wschodniosłowiańskiej Uniwersytetu Opolskiego, 1997. 134 140. О западнорусско-великорусских языковых контактах в XV веке. In: Беларуска-руска-польскае супастаўляемае мовазнаўства і літаратуразнаўства. Матэрыялы IV міжнароднай канферэнцыі. Ч. 2. Віцебск, 1997. 194 195. Studia Russica XVI. Redigit A. Zoltán. Adiuvante B. Tatár. Budapest: ELTE, 1997. 382 p. «Батура сабачча натура». Hungarica ў «Гісторыі беларускай літаратуры» М. Гарэцкага. In: Studia Russica XVI. Budapest: ELTE, 1997. 211 214. «Батура сабачча натура». Hungarica ў «Гісторыі беларускай літаратуры» М. Гарэцкага. In: Гарэцкія чытанні. Матэрыялы дакладаў і паведамленняў першых міжнародных чытанняў. Мінск, 23 24 красавіка 1996 г. Мінск, 1997. 117 121. [Másodközlés.] 24

Udvari István: Ruszin (kárpátukrán) hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995. Filológiai Közlöny 43 (1997): 61 63. [Ismertetés.] Udvari István: Ruszin (kárpátukrán) hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995. Kárpátaljai Szemle 1997/1: 20. [Ismertetés, másodközlés.] Udvari István: Ruszin (kárpátukrán) hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995. Русинскый жывот 1997/7: 1 2. [Ismertetés, másodközlés ruszin nyelven.] Ruszin hivatalos írásbeliség a XVIII. században (Udvari István: Ruszin [kárpátukrán] hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995). Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 5 (1997): 274 276. [Ismertetés, másodközlés.] Русинське офіційне письменство в XVIII столітті (Udvari István: Ruszin [kárpátukrán] hivatalos írásbeliség a XVIII. századi Magyarországon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1995). Studia Ukrainica et Rusinica Nyíregyháziensia 5 (1997): 277 280. [Ismertetés, másodközlés ukrán nyelven.] Dmitrij Szemusin: Alba Ruthenia. Belorusszia rövid története. Budapest: Magyar Ruszisztikai Intézet, 1996. (Posztszovjet Füzetek XII.) In: Кантакты і дыялогі. Iнфармацыйна-аналітычны бюлетэнь. 3. Мінск, 1997. 24. [Ismertetés.] 1998 A Litván Nagyfejedelemség és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei. Analógiák és folytonosság. Az 1998. május 25 26-i konferencia anyaga Языки в Великом княжестве Литовском и странах современной Центральной и Восточной Европы: аналогии и преемственность. Szerkesztették: Laczházi Aranka, Szmolinka Eszter, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1998. 101 p. Előszó Предисловие. In: A Litván Nagyfejedelemség és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei. Analógiák és folytonosság. Az 1998. május 25 26-i konferencia anyaga Языки в Великом княжестве Литовском и странах современной Центральной и Восточной Европы: аналогии и преемственность. Szerkesztették: Laczházi Aranka, Szmolinka Eszter, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1998. 3 11. Палемон и Аттила. Из истории языковых и культурных контактов венгров с народами ВКЛ. In: A Litván Nagyfejedelemség és a mai Közép- és Kelet-Európa nyelvei. Analógiák és folytonosság. Az 1998. május 25 26-i konferencia anyaga Языки в Великом княжестве Литовском и странах современной Центральной и Восточной Европы: аналогии и преемственность. Szerkesztették: Laczházi Aranka, Szmolinka Eszter, Zoltán András. Budapest: ELTE, 1998. 93 94. 25

Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Bańczerowski Janusz, Han Anna, Kassai Ilona, Nyomárkay István közreműködésével szerkesztette Zoltán András. Budapest: ELTE, 1998. 646 p. Péter Mihály hetvenéves. In: Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest: ELTE, 1998. 5 6. Kőrösi Csoma Sándor szlavisztikai tanulmányairól. In: Zoltán András (szerk.): Nyelv, stílus, irodalom. Köszöntő könyv Péter Mihály 70. születésnapjára. Budapest: ELTE, 1998. Budapest: ELTE, 1998. 620 624. Régi szavak új szótárakban. A keleti szláv nyelvtörténeti szótárak néhány furcsasága. Hungaro-Ruthenica I. Szeged, 1998. 163 168. Почему русские одерживают победы? Russian Linguistics 22 (1998): 165 177. Этнонім Беларусь у венгерскай мове. In: Святло сакавіцкага слова. Навуковае выданне да 60-х угодкаў прафесара Галіны Мікалаеўны Малажай. Брэст: Бресцкі дзяржаўны ўніверсітэт, 1998. 226 230. Из наблюдений над лексикой старобелорусской «Истории о Атыли короли угорском». In: Gadanji Karlo (ured.): VI. Međunarodni slavistički dani VI. Nemzetközi Szlavisztikai Napok. (Bibliotheca Croatica Hungariae 3/2.) Sambotel Pečuh, 1998. 200 205. Der Athila von Nicolaus Olahus in altpolnischer und altweißrussischer Übersetzung. Ein vergleichendes Studium des Wortschatzes. In: XII Międzynarodowy Kongres Slawistów. Kraków, 27 VIII 2 IX 1998. Streszczenia referatów i komunikatów. Językoznawstwo. Warszawa: Wydawnictwo Energeia, 1998. 290 291. Mit jelent az orosz одержать ige? In: Hetényi Zsuzsa (szerk.): Dolce Filologia. Irodalomtörténeti, kultúratörténeti és nyelvészeti tanulmányok Zöldhelyi Zsuzsa c. egyetemi tanár, az MTA doktora 70. születésnapja tiszteletére. Budapest: ELTE, 1998. 389 400. Hozzászólás S. Signorini Проблемы книжности и некнижности в языке России в первой половине XVIII века című előadásához. In: XI. medzinárodný zjazd slavistov. Bratislava, 30. augusta 8. septembra 1993. Záznamy z diskusie k predneseným referátom. Bratislava: Slovenský komitét slavistov, Slavistický kabinet SAV, 1998. 240. Szláv magyar nyelvi kapcsolatok. Dunántúli Harangszó. A dunántúli evangélikusok lapja 1998/11 12: 17 23. 1999 Ukrán. In: Fodor István (szerk.): A világ nyelvei. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1999. 1478 1491. Lappangó szláv eredetű szavaink: szid, szégyen. Magyar Nyelv 95 (1999): 54 59. 26

Über eine russische Anredeformel im ost- und mitteleuropäischen Kontext. In: Balten Slaven Deutsche. Aspekte und Perspektiven kultureller Kontakte. Festschrift für Friedrich Scholz zum 70. Geburtstag. (Veröffentlichungen des Slavisch-Baltischen Seminars der Universität Münster 1.) Münster Hamburg London: LIT Verlag, 1999. 389 393. Венгерский вклад в книжную культуру Великого княжества Литовского эпохи ренессанса. Athila М. Олаха в польском и старобелорусском переводе. In: Мартинас Мажвидас и духовная культура Великого княжества Литовского XVI века. Вильнюс Москва: Baltos lankos, 1999. 72 92. Sonkoly Pál és Oláh Miklós Athilájának ófehérorosz fordítása. In: Bibok Károly, Ferincz István, H. Tóth Imre (szerk.): Ötvenéves a szegedi szlavisztika. Пятьдесят лет сегедской славистике. Szeged: JATE, 1999. 277 288. Роль западнорусского канцелярского языка в западноевропейско-московских языковых контактах (XV XVI вв.). In: Место России в Европе. Материалы международной конференции. (Ruszisztikai Könyvek 5.) Budapest: Magyar Ruszisztikai Intézet, 1999. 145 153. Vannak-e balti jövevényszavaink? In: Kugler Nóra és Lengyel Klára (szerk.): Ember és nyelv. Tanulmánykötet Keszler Borbála tiszteletére. Budapest: ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék, 1999. 336 340. В. М. Живов: Язык и культура в России XVIII века. Москва: «Языки русской культуры», 1996. Russian Linguistics 23 (1999): 181 185. [Ismertetés.] Szláv magyar nyelvi kapcsolatok. In: A Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) Évkönyve az 1998/99. tanévről az iskola fennállásának 442. évében. Sopron, 1999. 216 224. Studia Russica XVII. Redigit A. Zoltán. Adiuvante B. Tatár. Budapest: ELTE, 1999. 445 p. Вступительное слово. Studia Russica XVII. Budapest: ELTE, 1999. 5 9. Палемон и Аттила. Из истории языковых и культурных контактов венгров с народами Великого княжества Литовского. Studia Russica XVII. Budapest: ELTE, 1999. 141 153. 2000 Hungaro-Baltoslavica 2000. Abstracts Тезисы. Edited by Aranka Laczházi, Eszter Szmolinka and András Zoltán. Budapest: ELTE, 2000. 164 p. Предисловие. In: Hungaro-Baltoslavica 2000. Abstracts Тезисы. Edited by Aranka Laczházi, Eszter Szmolinka and András Zoltán. Budapest: ELTE, 2000. 5 6. К изучению старобелорусской Истории о Атыли. In: Hungaro-Baltoslavica 2000. Abstracts Тезисы. Edited by Aranka Laczházi, Eszter Szmolinka and András Zoltán. Budapest: ELTE, 2000. 149 150. 27

Maciej Stryjkowski esete a Szent Orsolya-legendával. In: Bańczerowski Janusz (szerk.): Polono-Hungarica 8. Nyelvészet, irodalom, történelem, kultúrtörténet. Az 1998. november 9-én és 10-én tartott nemzetközi tudományos konferencia anyaga. Budapest: ELTE, 2000. 169 179. Творец милосерд и милостивый государь у Пушкина: скрытые латинизмы в русском литературном языке. In: Коран и Библия в творчестве А. С. Пушкина. Jerusalem: The Center for the Study of Slavic Languages and Literatures at the Hebrew University of Jerusalem, 2000. 201 208. Славянское и балтийское языкознание на кафедре восточнославянской и балтийской филологии Будапештского университета. In: Current State and Further Perspectives of Slavonic Studies in Central Europe. Proceedings of the International Workshop. Prague, 11th 12th November 1998. Prague: Slovanský ústav AV ČR, Euroslavica, 2000. 59 63. К вопросу о межславянской миграции фразеологизмов: показания переводных памятников. In: Frazeografia słowiańska. Teoria i praktyka, tradycje, teraźniejszość, przyszłość. Tezy referatów międzynarodowej konferencji naukowej. Opole, 6 8 września 2000 r. Opole: Instytut Filologii Wschodniosłowiańskiej Uniwersytetu Opolskiego, 2000. 127 128. Studia Russica XVIII. Redigit A. Zoltán. Adiuvante B. Tatár. Budapest: ELTE, 2000. 495 p. К изучению старобелорусской Исторыи о Атыли: о существующих изданиях текста. Studia Russica XVIII. Budapest: ELTE, 2000. 328 332. Az ófehérorosz Attila-történet szövegkiadásairól. In: Györke Zoltán (szerk.): Nyelv, aspektus, irodalom. Köszöntő könyv Krékits József 70. születésnapjára. Szeged: SzTE, 2000. 339 346. Hunok Vilnában, avagy Atilla és Bendeguz az ófehéroroszban. In: Hajdú Mihály (szerk.): Köszöntő Fodor István 80. születésnapjára. Budapest: ELTE Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék Magyar Nyelvtudományi Társaság, 2000. 53 54. Oláh Miklós Athilájának fehérorosz és lengyel fordítása. I. A szövegek. II. Tanulmányok. Habilitációs értekezés. Budapest: ELTE, 2000. 444 + 142 p. [Kézirat.] 2001 Hungaro-Slavica 2001. Studia in honorem Iani Bańczerowski. Adiuvantibus S. Ráduly, A. Zoltán et I. Kálmán. Editionem curante P. Pátrovics. Redigit István Nyomárkay. Budapest: ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, 2001. 333 p. Callimachus vagy Olahus? Egy régi tévedés nyomában. In: Hungaro-Slavica 2001. Budapest: ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet, 2001. 318 321. Rekonstrukcja zaginionych fragmentów Bazylikowego przekładu Athili M. Oláha (1574). Studia Slavica Hung. 46 (2001): 13 23. 28

Azon van, rajta van arra törekszik. Magyar Nyelv 97 (2001): 210 211. К вопросу о межславянской миграции фразеологизмов: показания переводных памятников. In: Frazeografia słowiańska. Księga pamiątkowa poświęcona prof. dr hab. Halinie A. Lilicz. Opole: Wydawnictwo Uniwersytetu Opolskiego, 2001. 111 116. A Stryjkowski-krónika egy magyar forrása. In: Nagy László Kálmán (szerk.): Lengyelek és magyarok Európában. Nyelv, irodalom, kultúra párhuzamok és kapcsolatok. Tanulmányok D. Molnár István professzor tiszteletére. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó, 2001. 102 106. Слова венгерского происхождения в белорусском языке. Книжные заимствования эпохи Стефана Батория. In: Беларуская мова: шляхі развіцця, кантакты, перспектывы. Матэрыялы ІІІ Міжнароднага кангрэса беларусістаў «Беларуская культура ў дыялогу цывілізацый». (Беларусіка Albaruthenica 19.) Мінск: «Беларускі кнігазбор», 2001. 105 115. Studia Russica XIX. Redigit A. Zoltán. Adiuvante B. Tatár. Budapest: ELTE, 2001. 512 p. От редакции. Studia Russica XIX. Budapest: ELTE, 2001. 497. Межславянские этимологии (русск. добровольно, доход). In: Nyelv etnográfia kultúra. Nemzetközi tudományos konferencia Vladimir Dal születésének 200. évfordulója tiszteletére. Szombathely: Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola, Budapest: Orosz Kulturális Központ, 2001. 64 78. Etnikai sztereotípiák: a lengyelek fehérorosz szemmel (Мiхась Кошалеў: Палякi вачыма беларусаў. З гiсторыi фармiрвання этнiчных стэрэатыпаў. // Голас Радзiмы 2000/50: 6, 2000/51: 6). Kisebbségkutatás 10 (2001): 126 127. [Ismertetés.] Fehéroroszországi kisebbségek (Уладзiслаў Мантвiдас: Так праходзiў III Усебеларускi фестываль нацыянальных культур; Таццяна Горбач: Немцы. «Вiдэргебурту» 10 год; Гуд Радашковiцкi: Палякi: Кнiжка мiнскага карэспандэнта; Мiхаiл Ткачоў: Рускiя. Далучанасть да класiчнай спадчыны; Iран Багданаў: Татары i башкiры. «Чышма» запрашае да супрацоўнiцтва; Уладзiмiр Мацвееў: Цыганы. «Дзецi сонца» маюць свайго прэзiдэнта i парламент; Капiтон Быкаў: Чувашы. Цi ведаеце вы такi народ? // Кантакты i дыялогi 2000/10: 3 7, 7 9, 9 10, 10 13, 13 15, 15 17, 17 18). Kisebbségkutatás 10 (2001): 128 130. [Ismertetés.] Lengyel fehérorosz sztereotípiák a két világháború között (Ryszard Radzik: Polskobiałoruskie stereotypy w międzywojennym dwudziestoleciu. // Miasto, migracje, ekorozwój. Księga Pamiątkowa dedykowana prof. dr hab. Włodzimierzowi Mirowskiemu. Lublin, 2000. 154 175). Kisebbségkutatás 10 (2001): 131 134. [Ismertetés.] A kisebbségi szláv nyelvek szociolingvisztikai tipológiája (Sven Gustavsson: Sociolinguistic Typology of Slavic Minority Languages. // Slovo 46. Tidskrift av Slaviska institutionen vid Uppsala universitet, 1998. 75 98). Kisebbségkutatás 10 (2001): 139 142. [Ismertetés.] 29

Miért szorul ki a használatból a fehérorosz nyelv? (B.A. Plotnikaǔ: Äussere Ursachen für die begrenzte Verwendung der weissrussischen Sprache. // Die Welt der Slaven 45. München, 2000. 49 58). Kisebbségkutatás 10 (2001): 143 146. [Ismertetés.] A lengyelországi fehérorosz irodalom (Сакрат Яновiч: Польская беларуская лiтаратура. // Беларуская дыяспара як пасрэднiца ў дыялогу цывiлiзацый. Мiнск, 2001. 118 123). Kisebbségkutatás 10 (2001): 148 150. [Ismertetés.] Az észak-oroszországi kis népek nyelvei (Н. Я. Булатова, Н. Б. Вахтин, Д. М. Насилов: Языки малочисленных народов Севера. // Малочисленные народы Севера, Сибири и Дальнего Востока. Санкт-Петербург, 1997. 6 27). Kisebbségkutatás 10 (2001): 153 155. [Ismertetés.] A lengyel cseh szlovák határvidék nyelvi problémái (Zbigniew Greń: Z problematyki językowej pogranicza polsko-czesko-słowackiego. // Z polskich studiów slawistycznych IX. Językoznawstwo. Warszawa, 1998. 95 101). Kisebbségkutatás 10 (2001): 156 157. [Ismertetés.] A protestantizmus szerepe a fehérorosz nemzeti tudat kialakulásában (Юрый Насевiч: Роля пратэстантызму ў фармiраваннi этнiчнай самасвядомасцi беларусаў у другой палове XVI пачатку XVII ст. // Хрысцiянства i беларуская культура. Мiнск, 2001. 187 189). Kisebbségkutatás 10 (2001): 158. [Ismertetés.] A litvániai tatárok szláv nyelvű kéziratai (Galina Miškinienė: Seniausi lietuvos totorių rankraščai. Vilnius, 2001). Kisebbségkutatás 10 (2001): 167 168. [Ismertetés.] Szovjet megtorló akciók a lengyelek ellen (А. Э. Гурьянов: Обзор советских репрессивных кампаний против поляков и польских граждан. // Поляки и русские. Взаимопонимание и взаимонепонимание. Москва, 2000. 199 207). Kisebbségkutatás 10 (2001): 179 182. [Ismertetés.] A fehérorosz nemzeti mozgalom szétverése (Сымон Кандыбовіч: Разгром нацыянальнага руху ў Беларусі. Мінск, 2000). Kisebbségkutatás 10 (2001): 186 190. [Ismertetés.] Óhitű oroszok Litvániában (Lietuvos sentikiai. Duomenys ir tyrimai, 1996 1997 Старообрядцы Литвы. Материалы и исследования, 1996 1997. Vilnius, 1998). Kisebbségkutatás 10 (2001): 190 193. [Ismertetés.] Lettek Fehéroroszországban egykor és ma (У. В. Тугай: Латышы на Беларусі. Мінск, 1999). Kisebbségkutatás 10 (2001): 310 312. [Ismertetés.] Fehérorosz jelenlét Litvániában (Лявон Мурашка: Беларуская прысутнасць у Лiтве. // Голас Радзiмы 2001/6: 6, 2001/7: 6, 2001/8: 6). Kisebbségkutatás 10 (2001): 312 313. [Ismertetés.] Nyugat-Poleszje nyelvi helyzete (Hermann Bieder: Моўная сітуацыя на Заходнім Палессі. // Язык и социум. Материалы III Международной научной конференции. Минск, 4 5 декабря 1998 г. Минск, 1998. 26 32). Kisebbségkutatás 10 (2001): 329 331. [Ismertetés.] 30