KAPOSVÁR HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

KAPOSVÁR HOSSZÚTÁVÚ TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA jóváhagyta: 71/2004.(IV.22.) önkormányzati határozat KAPOSVÁR 2004. április

TARTALOM 1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK... 3 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR... 3 1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI... 3 Országos, regionális, megyei és kistérségi prioritások... 3 A Nemzeti Fejlesztési Terv céljai... 3 A Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programjának kiemelt prioritásai... 3 Somogy megye településrendezési terve... 4 Helyi adottságok, értékek lehetőségek... 6 1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE... 7 Swot analízis... 7 A településfejlesztési stratégia szintjei... 8 1.4 JÖVŐKÉP... 8 1.5 STRATÉGIAI CÉLOK... 10 I. Stratégiai cél... 11 II. Stratégiai cél... 12 III. Stratégiai cél... 13 IV. Stratégiai cél... 14 V. Stratégiai cél... 15 VI. stratégiai cél... 16 VII. stratégiai cél... 17 2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK... 18 2.1 A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE... 18 2.2 MEGKÖZELÍTHETŐSÉG JAVÍTÁSA... 20 2.3 A VÁROSI INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 21 2.4 HUMÁN INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSE... 25 Lakásgazdálkodási program... 25 az egészségügyi, szociális és gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi ellátórendszer fejlesztése... 27 az oktatás fejlesztése, az egyetemváros programjának kiszélesítése... 30 A közművelődés, a művészeti élet erősítése... 32 A sportolási és szabadidős tevékenységek fejlesztése... 34 A város és a térség turisztikai fejlesztése... 35 2.5 A TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET MINŐSÉGÉNEK JAVÍTÁSA... 39 A hulladékgazdálkodás újrastrukturálása... 39 Zaj- és rezgésvédelem... 41 levegőminőség védelem... 41 Vízminőségvédelem... 43 Talajvédelem...44 A zöldfelületi rendszer fejlesztése... 44 A táj és a természet védelme... 46 2.6 TERÜLETI REHABILITÁCIÓ... 49 Belváros rehabilitációja... 50 Lakótelepek rehabilitációja, panelépületek rekonstrukciója... 51 1

2.7 KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉRTÉKEK VÉDELME... 51 Műemléki, építészeti értékvédelem... 51 Régészeti emlékek védelme és bemutatás... 52 Köztéri műalkotások gyarapítása és megóvása... 52 2.8 VÁROSIGAZGATÁS ÉS VÁROSÜZEMELTETÉS MODERNIZÁLÁSA... 53 Informatikai rendszer fejlesztése, intelligens város kialakítása... 53 Városkörnyéki együttműködés javítása... 53 Városimázs javítása, a Kaposvár-identitás erősítése... 54 2

1. CÉLOK ÉS PRIORITÁSOK 1.1 JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv) 2 28. pont (fogalom-meghatározások) szerint: Településfejlesztési koncepció: a településrendezési tervet megalapozó, az önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal jóváhagyott dokumentum. 2 17. pont (fogalom-meghatározások) szerint: Önkormányzati településfejlesztési döntés: a települési érdekek érvényre juttatása céljából a település fejődésének alapvető lehetőségeit és irányait meghatározó, a település természeti adottságaira, gazdasági szociálisegészségügyi és pénzügyi szempontjaira épülő településfejlesztési elhatározás: 1.2 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ALAPJAI ORSZÁGOS, REGIONÁLIS, MEGYEI ÉS KISTÉRSÉGI PRIORITÁSOK A város településfejlesztési stratégiájának meghatározása: az országos (Nemzeti Fejlesztési Terv, Országos Területrendezési Terv) regionális (Dél-Dunántúli Régió Komplex Fejlesztési Programja, 1999) megyei (Somogy Megye Területrendezési Terve) kistérségi programokban rögzített elhatározások és összefüggések figyelembevétele A NEMZETI FEJLESZTÉSI TERV CÉLJAI A terv a következő átfogó célokat határozta meg, a fő cél: az életminőség javítása mellett: I. Egészséges, képzett, innovatív és szolidáris társadalom kialakítása; II. A gazdaság versenyképesség növelése; III. A környezetminőség javítása, fenntartható erőforrás gazdálkodás; IV. A kiegyensúlyozott területi fejlődés elősegítése; V. A tudásalapú társadalom és a szolgáltató közigazgatás feltételeinek megteremtése. A DÉL-DUNÁNTÚLI RÉGIÓ KOMPLEX FEJLESZTÉSI PROGRAMJÁNAK KIEMELT PRIORITÁSAI Közlekedésfejlesztés A nemzetközi közlekedési kapcsolatok fejlesztése 3

A hazai interregionális közlekedési kapcsolatok fejlesztése A dél-dunántúli régió belső közlekedési kapcsolatainak fejlesztése Humánerőforrás-fejlesztés A régió humánerőforrás-fejlesztési stratégiájának kidolgozása Foglalkoztathatóság javítása Regionális egészségügyi struktúra kialakítása Az oktatás és képzés fejlesztése Innováció fejlesztés A régió K+F tevékenységének támogatása Az innovációs transzfer rendszerek fejlesztése Innovatív kísérleti projektek Ipari szerkezet és technológiaváltás Hálózatszerű gazdaságfejlesztés Külföldi működőtőke vonzása Piacképesség fokozása Az agrárszektor fejlesztése Integrált élelmiszergazdaság Üzleti szolgáltatások fejlesztése Az idegenforgalom fejlesztése Termál és gyógyturizmus fejlesztése Szelíd turizmus fejlesztése Kulturális és rendezvényturizmus Vízi turizmus Régiómarketing A Dél-Dunántúl kommunikációs programjának kidolgozása A belső identitás erősítése A régió promóciója Felkészülés az EU csatlakozásra A területfejlesztési intézményrendszer fejlesztése Interregionális kapcsolatok erősítése A Balaton komplex fejlesztése SOMOGY MEGYE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE Speciális szabályozások, szempontok, ajánlások a településrendezési tervek készítéséhez: Fékezni kell a beépítésre szánt területek további növelését a természet közeli területek védelme érdekében. A somogyi táj és településkép védelme érdekében még a városias térségekben is kerülni kell a túl magas beépítés terjedését, ezért a magasházak építésének tervezését és engedélyeztetését előzetes településképi vizsgálathoz célszerű kötni. Az elszlömösödött, leromlott területek felújítását a belső területek feltárásával kell ösztönözni. A lakófunkció külterületbe kihelyezése nem cél, ezért a külterületi tájhasználatot és 4

építési lehetőségeket szabályozni, irányítani szükséges. Különösen a Balaton-parton és Kaposvár térségében szükséges azonnali intézkedés. Az ipari parkok jelenleg zöldmezős beruházásként valósulnak meg. Törekedni kell az ésszerű tájhasználatra. A megyei területrendezési terv fontosabb szabályozási irányelvei Meg kell akadályozni az indokolatlan belterület-növekedéseket, amelyek a történeti struktúrát (táj-település) megtörhetik. Meg kell akadályozni a települések belterületi határánál szuburbiák képződését (bevásárló-, szálláshelyek, üzemanyagtöltők, óriási reklámok, stb.). A tervezett elkerülő utak és autópálya csomópontok bevezető útjainak környezetében fokozott figyelmet kell szentelni a településszerkezetre gyakorolt hatásnak és korlátozni kell a bekötések mentén szuburbiák megjelenését. Lehetőség szerint minimumra kell csökkenteni a zöldmezős beruházások, külterületi ipari parkok létesítését. Új tanyás térségeket a már meglévő térségekben kell kijelölni az épületek méretét, tájba illesztését szabályozni kell. A táj, vagy a tájban megjelenő település sziluettjének áttörését bel-, vagy külterületi vertikális létesítménnyel kerülni kell. Különös figyelmet kell szentelni az elkerülő utak tájba illesztésére, ezek környezetének gondos tervezésére, véderdő telepítésére, hirdetések korlátozására. Különös gondot kell fordítani a nem építési területen is elhelyezhető köztárgyak védelmi berendezések elhelyezésére. Különös gondot kell fordítani a tájkaraktert befolyásoló nagyobb horizontális vagy vertikális létesítmények elhelyezésére (pl. víztorony, takarmánykeverő, olajfinomító, bányaipari szállító rendszerek, hálózati olaj-, szennyvíz, távfűtő vezetékek, stb.) A villamos hálózati rendszer 120 kv-os és ennél alacsonyabb feszültségű vezetékeinek rekonstrukciójánál vagy újak létesítésénél a vezetékeket földkábelként kell elhelyezni. A 120 kv-nál magasabb feszültségű a jelenlegi szabványok szerint csak légvezetékként létesíthető vezetékek nyomvonalainál mérlegelni kell a tájkarakterre és az épített örökség értékeire gyakorolt hatást, hatástanulmányt kell készíteni. Korlátozni kell a mikrohullámú adótornyok és egyéb távközlési tornyok létesítését. Új tornyok építése helyett a meglévő magas építmények felhasználását kell előirányozni, ha ez műemléki vagy esztétikai érdeket nem sért - vagy más célú, már meglévő adótornyokra való telepítést kell szorgalmazni. Új torony építése csak hatástanulmány megengedő véleménye alapján engedélyezhető. Különös gondot kell fordítani a mezőgazdasági, zöld- és erdőterületeken, vízparti területeken a rendeltetésszerű használathoz tartozó egyébként építési telek kialakítása nélkül is elhelyezhető építményekre. Ezeknek a kulturális örökség adott helyen meglevő értékeire gyakorolt hatását külön szükséges vizsgálni. A Kaposvári kistérség területfejlesztési koncepciója (2000.) A térség kitörési pontjának az idegenforgalmat jelöli meg. Kiemelt feladat kell legyen Kaposvár és vonzáskörzete együttműködésének elmélyítése, a képzés, az egészségügyi és szociális ellátás, a térségmarketing, a turizmus, a gazdasági munkamegosztás számos területén. A város a vonzáskörzet fontos felvevő piaca is. 5

A turizmus területén a kaposvári agglomeráció és a zselici mikrotérség szorosabb együttműködése indokolt lenne. A kistérség agráriumának átalakításában, fejlesztésében a katalizátor Kaposvár lehetne, hasznosítva a város agrárinnovációs potenciálját. A munkaerőképzést, -átképzést szintén a meglévő városi intézményhálózat oldhatja meg, az iskolaváros jelleg a térség szellemi életére is kihat. Törekedni kell arra, hogy a felsőoktatási intézmények szervesen integrálódjanak a térség gazdasági, kulturális és tudományos életébe, együttműködve az önkormányzatokkal, a gazdálkodó szervezetekkel és a civil szférával. HELYI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK LEHETŐSÉGEK A települési koncepció meghatározását megelőzően vizsgálni kell a település sajátos értékeit a település fejlesztés erőforrásait a fejlődést gátló tényezőket a fejlődés lehetséges alternatíváit az egyes alternatívák megvalósulásának feltételeit és következményeit 6

1.3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ MEGHATÁROZÁSÁNAK MÓDSZERE SWOT ANALÍZIS ERŐSSÉGEK kedvező földrajzi fekvés, jó térségi kitekintés, oktatási központ, egyetemi város, püspökség egészséges környezet, sok zöldfelület, emberléptékű nagyságrend, megfelelő intézményhálózat a városi, megyei regionális társközponti funkciókra, fejlett közüzemi infrastruktúra, környezetszennyező ipar hiánya taszári repülőtér, kaposújlaki repülőtér közelsége, kulturális, művészeti, tudományos élet sokszínűsége, nyitott önkormányzat. jelentős nagyságú vonzáskörzet GYENGESÉGEK kedvezőtlen közúti közlekedési kapcsolatok felújításra szoruló városi intézményhálózat és úthálózat egy része alacsony átlagkereset, demográfiai probléma, öregedő korstruktúra, idegenforgalmi szálláskínálat gyengesége, minőségi szálláshely hiánya, kvalifikált munkahelyek korlátozott száma, ipari parkok, magas technikai ipar hiánya, alacsony tőkevonzó képesség, lakótelepi lakások magas száma, lakótelepi környezet leromlása, elöregedett víziközmű hálózat, szociális ellátásra szorulók magas száma. LEHETŐSÉGEK gyorsforgalmi úthálózathoz való kapcsolódás lehetősége; turizmus fejlesztése (gyógy-, konferencia-, vásár-, lovasturizmus) célzott marketing; EU-s pályázatok kihasználása, taszári repülőtér polgári célú működése, Kaposvári Egyetem fejlesztése, egyetemi innovációs park létrehozása, a belváros rehabilitációja, karaktermegőrzéssel, ipari és más gazdasági területek kialakítása, térségi és regionális kapcsolatok erősítése, hulladékgazdálkodás, ártalmatlanítás, feldolgozás, szelektív hulladékgyűjtés, színvonalas szabadidő eltöltés lehetőségének kialakítása, kerékpáros közlekedés fejlesztése. VESZÉLYEK a népesség fogyása, közlekedési beruházások elmaradása, illetve elhúzódása (M9, M65, M67) taszári katonai repülőtér bezárása, regionális társközponti szerepkör gyengülése, katonai logisztikai szerepkör elvesztése, gyermeklétszám csökkenése okán az intézmények kihasználtsági mutatója romlik erős társadalmi polarizálódás, leszakadó rétegek növekvő száma, kvalifikált munkaerő, végzős diplomások elvándorlása. 7

Ezt követően meg kell határozni a város jövőképét, azokat a településfejlesztési stratégiai célokat (és alapelveket), amelyek a további településrendezési eszközök (településszerkezeti terv, szabályzati terv és helyi építési előírások) tervezésének alapját kell képezzék. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA SZINTJEI jövőkép stratégiai célok közvetlen célok programok A jövőkép megvalósítása csak stratégiai célok elérésével lehetséges. A stratégiai célok olyan hosszútávon megvalósuló elhatározások, melyek eléréséhez jól körülhatárolható közvetlen célok teljesítése szükséges. A közvetlen célok megvalósítása érdekében az aktuális (és folyamatosan aktualizálható) programok megfogalmazása és megvalósítása elkerülhetetlen. A vázolt célpiramis -ból következik, hogy annak konstans eleme a jövőkép, mely a stratégiai célok összességén, mint alappilléreken nyugszik. A koncepcióban szereplő közvetlen célok egymásutánisága nem jelent rangsort, azok többnyire együttesen a hangsúlyok helyének változásával - szolgálják a stratégiai célok megvalósulását. A településfejlesztési stratégia szintjein a programok, a közvetlen célok nem egymástól függetlenül, elszigetelt fejlesztési elemek, hanem egy összefüggő rendszer részeként szolgálják a célpiramis csúcsán megjelenő jövőkép megvalósulását a szinergikus hatások eredőjeként. 1.4 JÖVŐKÉP Kaposvár regionális társközpont és kistérségi központ szerepkörét egyre erősítő, természeti-, települési- és társadalmi környezetében harmonikusan fejlődő sokszínű, városias település. Az értékes adottságok megőrzésével, a lehetőségek hatékony kihasználásával és a fejlődés folyamatos fenntartásával a hetvenezres város lakóinak otthonát, életminőségük magas színvonalát, biztos megélhetésüket és nyugodt, kulturált életfeltételeiket biztosítja. Kaposvár olyan város, ahol jó élni, ahol jó befektetni. A Dráva és a Balaton ölelésében, a zselici lankák és a Kapos folyó északi oldalán elterülő enyhe lejtésű területre épült Kaposvár. A városnak és környékének a történelme egyidős a magyar állam létrejöttével. Dél-Dunántúl földrajzi középpontjában fekvő település mezőgazdasági területek központja volt egész történelme során. Ma Kaposvár megyei jogú város, püspöki székhely és egyetemi város, amely lüktető életet él. A helyi hagyományok és örökségek gazdagságából táplálkozva a kulturális és a művészi élet központjává vált. Művészeti együttesei országhatáron túl is ismertek, nemzetközileg elismert 8

alkotómunka folyik a Csiky Gergely Színházban. A város híres szülöttei: Rippl Rónai József és Vaszary János. Számos rangos kulturális és művészeti rendezvényeken kívül sokszínű és gazdag sportprogramokkal teszi kellemessé a lakosok és a városba látogató vendégek szabadidejét. Az idegenforgalom egyik húzóereje a lovas hagyományok és a gyógyhatású termálvíz, illetve a város környékén található zselici erdők, tavak, amelyek közül kiemelkedik a Deseda-tó. Somogyország fővárosának rendkívül szép eklektikus és szecessziós épületegyüttesei is figyelmet érdemelnek. Az elmúlt évtizedben Kaposvár a régió egyik legjelentősebben fejlődő gazdasági és kereskedelmi központjává alakult. Kaposvár előreszámított népessége az alacsony hipotézis alapján 2015-ben 65300, a közepes szerint 68100, a magas változat teljesülése esetén pedig 70800 fő lesz (Központi Statisztikai Hivatal Somogy Megyei Igazgatóságának adatai). Legnagyobb valószínűsége a közepes változat bekövetkezésének van, amely enyhén csökkenő létszám mellett jelentős mértékű elöregedést mutat. Kaposvár városának az építés, a gyarapodás, a lakói elképzeléseinek és a családok terveinek valóra váltása a legfontosabb stratégiája. Az igények mind teljesebb kielégítését az egyre komfortosabb városi környezet fogja biztosítani. Azokat a vállalkozásokat, beruházásokat és elképzeléseket támogatja a város, amelyek megvalósulása a kaposváriak jobb létét és a piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatottságot eredményezik majd. Olyan üzemek épülnek, amelyek tisztességes munkáért tisztes munkabért fizetnek. A Kaposváron végzetteknek a tudás mellé az önmegvalósítás lehetőségét kínálja a város. Kaposvár olyan város legyen, ahol az emberek számíthatnak egymásra, ahol érezhetik, hogy egy közösséghez tartoznak. Ha bajban vannak, akkor van, aki segítségükre sietnek. Ha örömük van, van kivel megosztani. Érezhetik, hogy vannak olyan nagy közös célok, amelyet a múlt és jövőbe vetett hit inspirál. Kaposvár lakói jól érezhetik magukat városukban, elégedettek lehetnek a szolgáltatások általános színvonalával, és optimistán élhetik mindennapjaikat. A város életének aktív résztvevői kell, hogy legyenek.. 9

JÖVŐKÉP Kaposvár harmonikusan fejlődő, sokszínű, városias település, ahol jó élni. ALAP CÉLOK A város épített környezetének és természeti adottságainak harmonikus fejlesztése és működtetése. A város regionális társközpont szerepének erősítése és a kistérségi központ feladatainak városon belüli bővítése. S T R A T É G I A I C É L O K Kaposvár legyen a kaposváriak otthona megfelelő életminőséget biztosító lakható város, Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és művészeti élet központja, a régió társközpontja. Kaposvár legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, ahová jó ellátogatni. Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható emberi léptékű városias település. Kaposvár legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, ahová jó befektetni. Kaposvár legyen fejleszthető szerkezetű település, a régió erős társközpontja.

1.5 STRATÉGIAI CÉLOK Kaposvár legyen a kaposváriak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító lakható város, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és az idegenforgalomra. Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, erősödik a humán infrastruktúra, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. Kaposvár legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúra-adottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. Kaposvár legyen az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével fejleszthető szerkezetű település, a régió erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és művészeti központja, a régió társközpontja, a jövő tudásalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó egyetemi város. Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. Kaposvár legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a város és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. 10

I. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen a kaposváriak otthona, megfelelő életminőséget; ellátást, egészséges, rendezett, igényes települési környezetet és erős humán infrastruktúrát biztosító lakható város, mellyel lakói azonosulhatnak, ugyanakkor megfelelő vonzást gyakorol a befektetőkre és idegenforgalomra. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok: a városközpont karakterének megőrzése, tömbrehabilitációk, a belváros központ jellegű funkcióinak erősítése, a gyalogoszóna fejlesztése a lakásfeltételek javítása bérlakások, garzonház, nyugdíjasház, fecskeház építése a belváros rehabilitációja a lakáskínálat növelésével a családi házas területek kijelölése a lakótelepek rehabilitációja (épületek hőszigetelése, belső közmű rekonstrukció, nyílászárók valamint közterületeik felújítása) intézmények rekonstrukciója, korszerűsítése, szolgáltatások körének bővítése tartalék intézményterületek kijelölése a közterületek fejlesztése, környezetrendezés, közterületek rehabilitációja, humanizálása zöldterület-fejlesztések: ki kell alakítani a város zöldövezeti rendszerét, melynek gerince a Kapos völgye a becsatlakozó patakvölgyekkel közparkok folyamatos fejlesztése, újak létrehozása, berendezésekkel, játszó- és sporteszközökkel való ellátása infrastrukturális feltételek fejlesztése, út-járdahálózat minőségének javítása szociális ellátás: az alapellátáshoz tartozó szolgáltatások fejlesztése, a hiányzó nappali ellátások biztosítása hiányzó ellátási formák biztosítása új Hajléktalan Gondozási Központ kialakítása Családsegítő Központ elhelyezésének megoldása egészségügyi ellátás: az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése iskola egészségügy fejlesztése védőnői szolgálat technikai, tárgyi feltételeinek javítása alapellátás teljes privatizációja ügyeleti és sürgősségi betegellátás megoldása Kórház korszerűsítése 11

gyermekjóléti ellátások: gyermekjóléti központ működtetése iskola egészségügy fejlesztése családok átmeneti ellátásának biztosítása a szükséges gyermekvédelmi szakellátások biztosítása II. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen gazdaságilag, társadalmilag és ökológiailag egyaránt fenntartható (fenntartható fejlődés) emberi léptékű városias település, amely a természeti, települési és társadalmi környezetével harmóniában fejlődik, ahol a területek és a helyi gazdaság további fejlesztése miatt esetleg bekövetkező többletterhelés és a környezet átfogó fejlesztése során a biológiai aktivitás, valamint a terhelhetőség növelése összhangba kerül. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok védett és védelemre érdemes táji, természeti elemek megóvása a nem védett tájban a tájkarakter megőrzése, a területek ökológiai aktivitásának növelése térségi együttműködéssel törekedni kell a zöldhálózatok rendszereinek kialakítására, a meglévő és tervezett erdők, zöldterületek egységes rendszerbe szervezésével (parkerdők) a környezetet zavaró tevékenységek által okozott terhelés, fokozatos csökkentése a közterületek rendezése, a környezet esztétikai értékeinek növelése, fasorok felújítása, telepítése a Kapos-völgyi ökológiai folyosó megvalósítása, a felszíni vizek minőségének javítása vízbázisok védelme, az ivóvíz minőségének biztosítása ütemezett erdőfejlesztések (patakvölgyek, mezőgazdasági területek védelme) városi közparkok felújítása, bővítése minimumra kell csökkenteni a zöldmezős beruházások létesítését a barnamezős beruházások szorgalmazása, elősegítése a város környezeti állapotát és lakóit károsan terhelő telephelyek megszűntetése, számukra új lehetőségek teremtése (Cseri úti hulladékforgalmazó, Fő utcai tömbbelsőben levő ipari üzem stb.) Kaposvár legyen a környezetével harmonikusan együttélő, a környezeti erőforrásokkal jól gazdálkodó város, mely érzékenyen ügyel a környezeti elemek állapotára, az egészséges lakókörnyezet biztosítására, hosszú távra megteremti a korszerű környezethasználat feltételeit és felvállalja az eddigi környezetkárosodások felszámolását, a városkörnyéki környezeti állapot minőségjavítását. A környezet harmonikus fejlesztésének eszközrendszere nemcsak a település közvetlen céljait, hanem a régió egészének megítélését is szolgálja, elsősorban a hulladékgazdálkodás és a vízbázis-védelem területén. A feladat hatékony megvalósításával jelentős fejlesztési források rendelhetők a stratégiai cél eléréséhez. 12

a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedéseket megalapozó információs rendszer kiépítése, a környezetvédelem ügyének társadalmasítása, tudatformáló nevelés elterjesztése, a környezetbiztonság koncepcionális kidolgozása hulladékgazdálkodás kialakítása a térségben mintaértékű hulladékkezelés, hasznosítás és környezetkímélő ártalmatlanítás megvalósítása, energia- és nyersanyagfogyasztás mérséklése, hasznosító ipar fejlesztése zaj- és rezgésterhelés elleni védelem kidolgozása a belterületi lakórészeket és a főutak menti településrészeket érintő hatások csökkentése érdekében levegőminőség védelem érdekében komplex védelmi intézkedések kidolgozása vízminőség védelem, kiemelten kezelve a vízbázis védelem kérdéskörét talajvédelem, a hiányzó infrastruktúra pótlása és a területhasználat racionalizálása eszközeivel III. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen erős helyi gazdasággal rendelkező település, mely elsősorban a tudásalapú gazdaság erősítésére törekszik, melynek gazdasága mindenkor kihasználja tradíciójából és térségi helyzetéből adódó lehetőségeket, a meglévő és fejlesztendő területi és infrastruktúraadottságokat, a rendelkezésre álló humán erőforrásokat. A térséggel együttműködő olyan helyi gazdaságra van szükség, amelynek különböző méretű egységei egyaránt képesek alkalmazkodni a változó piaci, gazdasági és környezeti követelményekhez, ahol jó befektetni. E stratégai cél elérése érdekében kiemelt feladatok piacgazdasági értelemben teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet igénylő és magasabb átlagkeresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása új gazdasági területek kijelölése és infrastrukturális előkészítése a Keleti Ipari Park bővítése a meglévő és fejlődő vállalkozások működési feltételeinek javítása, az EU követelményekhez való alkalmazkodáshoz szükséges fejlesztések elősegítése a kistérségi és régiós támogatási források együttes felhasználásával az inkubátorház eredményes működtetése, ténylegesen a kezdő vállalkozóké legyen a táji, természeti és morfológiai szempontból érzékeny, mezőgazdasági hasznosítású területeken a tájfenntartó gazdálkodás kialakítása a táji, természeti adottságokban illetve a helyi hagyományokban rejlő lehetőségek kihasználása az idegenforgalom, a turizmus fejlesztése érdekében (tájfejlesztő 13

programok, lovasturizmus, kerékpáros turizmus, Deseda tó idegenforgalmi fejlesztése, háziasított állatok parkja) kutatási és fejlesztési tevékenység integrálódása az ipari parkokba (a Kaposvári Egyetemre alapozva) a volt Füredi II. Laktanya hasznosítása a környezetkímélő tevékenységet folytató kisés középvállalkozások részére megfelelő feltételek az értelmiség letelepítéséhez és megtartásához az agrár-innováció iparra épülésének támogatása IV. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen az országos, regionális és kistérségi koncepciók, illetve a térszerkezeti adottságok figyelembevételével fejleszthető szerkezetű település, a régió erős társközpontja, mely képes befogadni a távlatban jelentkező fejlesztési igényeket, és melyben a közlekedési hálózat fejlesztései hozzájárulnak a települési környezet és a városi élet életminőség pozitív irányú formálásához. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok a város és a környéke átfogó közlekedésfejlesztési koncepciójának elkészítése a térségi átjárhatóság (országos főutak) a város közlekedési kapcsolatainak javítása a tervezett gyorsforgalmú utak megépítése (M9, M65, M 67) (Országos Területrendezési Tervben szereplő nyomvonal megváltoztatása) a vasúti szállítás fejlesztése - a nemzetközi törzshálózati fővonal kétpályásra történő átépítése (E71) (Országos Területrendezési Terv) a tervezett gyorsvasút Kaposvárhoz közeli megállóhelyének szorgalmazása a belső városi közlekedés fejlesztése, a szerkezeti hiányok pótlása, felújítása (járda) a belső területek forgalomcsökkentése a tömegközlekedés felülvizsgálata a helyi és helyközi autóbusz-pályaudvar tárolóterületének kijelölése a gyalogoszóna kiterjesztése (sétáló övezet) a kerékpáros-hálózat fejlesztése (országos) a polgári repülőtér (a taszári repülőtér polgári hasznosítása) a regionális logisztikai központ feltételeinek biztosítása A hasonló megyei jogú városokhoz viszonyított kedvező közmű ellátottsága ellenére 14

fennálló ellátottsági hiányok pótlásának, mennyiségi igények ellátásának megoldása. A mennyiségi ellátottság megoldását követően a minőségi ellátás javítását szolgáló fejlesztési igények, elvárások meghatározása. A közművek elhelyezésénél -föld felett és föld alatt is- racionálisabb területfoglalásra való törekvés, valamint az igényesebb, esztétikusabb fizikai megjelenést, szolgáló követelmények meghatározása. V. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen a megye, a kistérség oktatási, tudományos, egyházi, sport-, kulturális és művészeti élet központja, a régió társközpontja, a jövő tudás- és értékalapú társadalmának kialakításában jelentős szerepet játszó egyetemi város. Az oktatás, kulturális és művészeti központi szerepkör szinergikus hatásaival elősegíti a gazdaság egyes szektorainak fejlődését is, elsősorban az idegenforgalom, vendéglátás, szolgáltatás területén. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok oktatás innovációs tudáspark létrehozása az egyetem mellett a Kaposvári Egyetem fejlesztése, új egyetemi karok indítása kollégiumi ellátás színvonalának fejlesztése középiskolai oktatás bővítése szakmai végzettséget biztosítva a szakképzés struktúrájának átalakítása, piaci igényekhez igazodó szakképzés kialakítása regionális szakképző központ létrehozása kultúra-művészet a helyi szellemi és tárgyi kulturális örökség megőrzése, védelme a művészeti és kulturális értékek országos ismertségének növelése a fiatalok részére színvonalas szórakozási lehetőségek biztosítása az időskorúak közösségi életének támogatása a nemzeti és etnikai csoportok kulturális tevékenységének támogatása a Csiky Gergely Színház felújítása a Vaszary Képtár, Vaszary Emlékház, a Kaposszentjakabi Apátság romkertje, a Rippl-Rónai Múzeum és Emlékház népszerűsítése a magángyűjtemények bemutatása a városi nagyrendezvények fejlesztése, a kulturális turizmus vonzerejének bővítése sport multifunkcionális sportcsarnok a konferencia- és vásárközpont területén építése sportlétesítmények korszerűsítése 15

rekreációs területek kijelölése zöldterületeken szabadtéri sportpályák kialakítása kiemelt hazai és nemzetközi sportesemények rendezése közösségi célú sportlétesítmények építése a Deseda-tónál rekreációs célú sportlétesítmények építése VI. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen a régió logisztikai központja. A logisztikai központok elhelyezkedésének fő motivációi: közelebb lenni a piacokhoz, ezzel rövidítve a szállítási átfutási időket, optimalizálva a szállítási költségeket és rugalmasabbá tenni a vevők kiszolgálását. Magyarországon már megjelentek azok a vállalatóriások, akik regionális elosztófunkciókat helyeztek el az országban s a másik oldalról megjelentek a legnagyobb logisztikai szolgáltatók is, akik a speciális igényeket és európai az sztenderdeket egyaránt biztosítani képesek. Fontos A logisztikai regionális központok többsége már megjelent a hazai piacon általában Budapest környékét választva telephelyül. Az újonnan fejlesztett logisztikai központok, raktárépületek többségét a végfelhasználók igényei szerint építik ki (gyakran maguk a végfelhasználók). Maga a logisztikai tevékenység részben a modern technológiának köszönhetően fajlagosan alacsonyabb foglalkoztatást jelent, mint a feldolgozó ágazatok azonban sokszor bizonyos feldolgozó ágazatok is csatlakozni tudnak, mintegy beszállítói típusú klasztert képezve (pl. csomagolóanyag gyártás). E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok Regionális logisztikai központ helyének kijelölése Regionális logisztikai központ közlekedési feltételeinek kialakítása a gyorsforgalmi úthálózati kapcsolatok (M9, M65, M 67) a vasúti teherszállítás létesítményeinek fejlesztése, a nemzetközi törzshálózati fővonal kétpályásra történő átépítése (E71), a tervezett gyorsforgalmi vasút Kaposvárhoz közeli megállóhelye a taszári repülőtér polgári hasznosítása meglévő iparterületek bővítési lehetőségei, új területek feltárása belső közlekedési hálózat fejlesztése A fenti nagyléptékű infrastrukturális fejlesztések, valamint Kaposvár geográfiai / geopolitikai helyzete együttesen teremthetik meg a regionális (elsősorban a déli, azaz olasz, horvát és 16

szlovén térségek irányában intenzív) logisztikai bázis kialakítását. VII. STRATÉGIAI CÉL Kaposvár legyen élenjáró az idegenforgalom, a konferencia-, gyógy- és termálturizmus, a vendéglátás, a szolgáltatás területén, amelyek kitörési lehetőséget biztosítanak a város és a térsége számára, mindenkor kihasználva hagyományait, lehetőségeit, meglévő és fejlesztendő adottságait, a rendelkezésre álló forrásait. E stratégiai cél elérése érdekében kiemelt feladatok dél-dunántúli vásár- és konferenciaközpont létesítése a kaposvári Városi Fürdő teljes rekonstrukciója, gyógyfürdő részlegének további fejlesztése, új strandmedencék építése Deseda-tó idegenforgalmi fejlesztése, parti sáv megvalósítása minőségi szálláshelyek biztosítása balneoterápiára épülő gyógyturizmus kialakítása, négycsillagos szálloda építése a lovassport presztízsének emelése, komplex kiszolgáló bázis megteremtése a háziasított állatokat bemutató park létrehozása, állatsimogatóval, kalandjátszóparkkal városbemutató idegenvezetések, a város értékeinek bemutatása a város közvetlen térségének (Szenna, Deseda, Zselic) bemutatása túraútvonalak működtetése a kerékpáros turizmus feltételeinek kialakítása a Zselicségben, kerékpárutak építése Kaposvár és Szigetvár, Kaposvár és Balaton között 17

2. VÁROSFEJLESZTÉSI ÉS FENNTARTÁSI PROGRAMOK 2.1 A TUDÁSIGÉNYES GAZDASÁG ERŐSÍTÉSE Helyi gazdaság partnerségi programjának fejlesztése, az új, korszerű munkahelyek létrehozásának lehetséges scenáriói Kaposvár gazdaságának fejlődési lehetőségei nagymértékben függnek attól, hogy miként áll helyt a városok versenyében, képes-e kihasználni komparatív előnyeit és vonzani külső befektetőket. Cél A piacgazdasági értelemben vett teljes foglalkoztatást eredményező fejlett technikai színvonalat, magasabb szakértelmet és magasabb keresetet biztosító környezetbarát gazdaság létrehozása. Az oktatási és képzési rendszer fejlesztése a versenyképes tudás megszerzéséhez. Új, fejlett technikájú, magas átlagfizetést biztosító munkahelyek teremtése. A város és környezete adottságaiból kiválasztott arculatot erősítő befektetői kör tudatos vonzására való törekvés (pl. élelmiszeripar, erdőgazdaság, faipar, papíripar, stb.). Méz-feldolgozóüzem létrehozása Középméretű növény-olajfeldolgozó vállalkozás beindítása, amely Dél- Dunántúl ellátója lehet. A húsipari fejlesztések lehetőséget adnak a jelentős exportteljesítmény mellett a belföldi piaci részesedés fokozására. Zöldség-gyümölcs nagybani piac kialakítása. A kisgazdaságok fontos kiegészítő tevékenysége lehet a családi szintű savanyító, gyümölcsfeldolgozó, zöldségszárító kisüzemek létesítése. Iparos udvar vagy mesterségek háza létrehozása a helyi különleges szakmák és termékek bemutatására (pl. zongorakészítő, toronyóramester stb.). Helyi adókedvezmények, az önkormányzati beruházási, felújítási munkák vállalkozásba adásánál helyi vállalkozások versenyelőnyének biztosítása, a jogszabályi keretek adta lehetőségeken belül. A potenciális befektetők közvetlen megkeresése, számukra széleskörű információ adása, vonzó feltételek kiajánlása, a befektetések előkészítése során sokrétű, rugalmas szolgáltatások nyújtása az önkormányzat részéről. Magas technikai tudást igénylő és magasabb bért nyújtó munkahelyek előnyben részesítése. 18