BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR. A könnyűdrogok legalizációjának hatása a magyar gazdaságra

BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR A könnyűdrogok legalizációjának hatása a magyar gazdaságra Belső konzulens: Hauber Görgy Külső konzulens: Tasi Péter Elmont Krisztián Nappali tagozat Gazdálkodási és menedzsment szak Team Academy specializáció 2016

NYILATKOZAT Alulírott Elmont Krisztián büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy a szakdolgozatomban foglalt tények és adatok a valóságnak megfelelnek, és az abban leírtak a saját, önálló munkám eredményei. A szakdolgozatban felhasznált adatokat a szerzői jogvédelem figyelembevételével alkalmaztam. Ezen szakdolgozat semmilyen része nem került felhasználásra korábban oktatási intézmény más képzésén diplomaszerzés során. Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatomat az intézmény plágiumellenőrzésnek veti alá. Budapest, 2016 év 05. hónap 10 nap.. hallgató 2

Tartalom 1. Bevezetés... 4 2. Fogalom magyarázat... 6 3. Drogtörténet: A kezdettől napjainkig... 8 3.1. A ma legális és illegális drogok története különböző kultúrákban... 8 3.1.1. Általános áttekintés... 8 3.1.2. Afrika és Ázsia... 9 3.1.3. Amerika... 10 3.1.4. Európa... 13 3.2. A Volstead Act és annak hatása... 18 4. A kábítószerrel való visszaélés jogi szabályozása Magyarországon... 21 5. A drogkereskedelem formái... 25 5.1. Utcai kereskedelem... 25 5.2. Online kereskedelem és crypto valuták... 28 5.3. Intézményesített kereskedelem... 32 6. A magyar kannabisz fogyasztási szokások... 35 7. A dekriminalizálástól a legalizációig... 37 7.1. Dekriminalizáció... 37 7.2. Legalizáció... 39 8. A legalizáció folyamata... 41 8.1. A Holland modell bemutatása... 41 8.2. A magyar rendszerbe való átültetés... 44 8.3. A legalizáció gazdasági hatásai... 46 8.4. A jövedelem lehetséges felhasználása... 49 9. Összefoglalás... 51 10. Irodalomjegyzék... 55 3

1. Bevezetés A téma iránti érdeklődésem legfőbb oka, hogy a mai fiatalság köztük én is olyan kábítószerekkel is kapcsolatba kerülhet, amik például a rendszerváltás előtt ismeretlenek voltak a magyar ember számára. Modern, globalizálódó világunk egyik legégetőbb és olykor tabunak számító problémáját képezik a drogok. Nap, mint nap olvashatunk cikkeket, vagy halhatunk róluk a híradóban és a hozzájuk kapcsolódó visszaélésekről. A drogiparban évente akkora összegek folynak át világszinten, amit ép ésszel nem is lehet felfogni, ezek a pénzek nem a nemzetgazdaságok kasszáiba folynak be, hanem az alvilág bűnözőinek a zsebeit tömik vaskosra. Vegyük például a Silk Road nevű online feketepiacot, aminek a fő profilja a drogkereskedelem volt. A rövid két és fél éves működése alatt 1,2 milliárd dollár értékű forgalmat generált crypto valutában, szerepelt az egykori üzemeltető Ross William Ulbricht elleni vádiratban. (GREENBERG, A. 2013) Azzal párhuzamosan pedig, hogy a drogkereskedők hatalmas pénzeket tesznek zsebre, hatalmas kiadásokat rónak a nemzetekre. A kábítószereknek számos fajtája létezik, amik rendszerezhetők hatásjellegük alapján úgy, mint serkentő, nyugtató pszichedelikus stb. szerek, de a dolgozat szempontjából a kockázatosság szerinti besorolás a mérvadó. Ennek megfelelően két kategóriát különíthetünk el, a kemény és a lágy-könnyű drogokat. A két kategóriának nem létezik hivatalos definíciója. De lágy drog alatt általában a magas Delta-9-THC tartalmú kender fajok származékait értjük, például a növény virágzatát vagy annak a gyantáját. (BAYER, I. 2005) A továbbiakban az egyszerűség kedvéért elsősorban ezekkel a kender származékokkal szeretnék foglalkozni annak ellenére, hogy léteznek egyéb szerek is, amik kockázatosságukat tekintve ugyanúgy ebbe a kategóriába tartozhatnának. A droggal folytatott háborúnak sose lesz vége, ha nem következik be egy stratégia váltás, hiszen már egy évszázadok óta tartó harcról van szó. A jogalkotók különböző törvényekkel a tiltás eszközeivel próbálják megakadályozni a szerhasználatot, a bűnözök pedig újabb és újabb anyagokat alkotnak meg, hogy ezeket a törvényeket megkerüljék. Ez egy olyan szélmalomharc, amit a mostani stratégiával és módszerekkel lehetetlen megnyerni. 4

Magyarországon is megjelentek az úgynevezett dizájner drogok, ezek első sorban valamilyen már ismert szerrel azonos hatást hivatottak kifejteni, ami már például törvényi szabályozás alá esik. A kannabisz esetében ezek a szintetikus kannabinoidok, amik valamennyi esetben ellenőrizetlen forrásból a legtöbbször Kínából származnak és ebből kifolyólag a minőségük ismeretlen. (BÁLINT, CS. 2010) Ezen anyagok hatásairól sajnos nem sokaknak vannak pontos ismeretei, ezért a kábulat eléréséhez szükséges dózisok se határozhatók meg egyértelműen. Gyakran lehet olvasni cikkeket arról, hogy iskolások jutottak hozzá valamilyen hasonló készítményhez és lettek rosszul, esetleg korházba is kerültek. A sajtó előszeretettel nevezi bió fűnek ezeket a szereket, azonban a megnevezés téves, mivel az abszorbensen kívül semmi természeteset nem tartalmaznak. (BÁLINT, CS. 2010) Abból kifolyólag, hogy nem esnek törvényi szabályozás alá az áruk is jóval alacsonyabb. A hozzáférhetőségnek pedig kedvez az alacsony ár, ezért elsősorban a szegényebb régiókban terjedt el a drog. Amíg nem kezdődött meg a törvényi szabályozása ezeknek az anyagoknak sok esetben úgy viselkedtek, mint egy sima jószág. Különböző márkanevekkel látták el a terméket a gyártók és élénk csomagolásban árulták őket. Az egyik legismertebb ilyen szer a Spice volt Magyarországon, ami azóta már nem kapható, mert tiltott C listás anyagot (JWH-018) mutattak ki benne. Mivel helyettesítő termékekről beszélünk, ha legalizálásra kerülne a kannabisz, az biztos, hogy hatással lenne a dizájner drogok, ezen csoportjára. (BÁLINT, CS. 2010) A dolgozatomban arra kérdésre szeretnék választ találni, hogy milyen irányt kellene követnie az államnak ahhoz, hogy a kábítószer ellen folytatott háborúban ne maradjon alul. Sőt, mi több a kilátástalan helyzetet úgy fordítsa meg, hogy abból gazdasági előnyt kovácsolhasson és elősegítse az ország fejlődését. Ehhez valószínűleg számos reformra lenne szükség, amiket először is tényekkel és számokkal kell indokolttá tenni. Azt fogom kideríteni, hogy van-e értelme Magyarországon a legalizálás gondolatával foglalkozni, vagy az ország még nincs felkészülve egy ekkora reformra és más eszközök után kell nézni a kábítószer elleni harcban. 5

2. Fogalom magyarázat A dolgozatom során sok a kábítószerekkel kapcsolatos fogalom kerül említésre. Ezek a fogalmak nem feltétlenül jelentik azt, amire az ember elsőre asszociálna, ezért is tartom fontosnak, hogy tisztázzuk mit is értek egy-egy kifejezés alatt. A kábítószer összetéveszthetetlenül, csak olyan anyagokat jelöl, amiket a bódulat vagy eufória kiváltására használatosak. A drog szó ennél viszont összetettebb a jelentés tekintetében, tudományos értelemben ide sorolható a kávé és a tea is. Definíció szerint, a szó jelentése gyógyításra használt állati vagy növényi zúzalék, készítmény. (BAYER, I. 2005) Ez a jelentés azonban mára megváltozott és ennek megfelelően én is a kábítószer szó szinonimájaként használom. Egy anyagnak nem feltétlenül kell illegálisnak lennie, ahhoz hogy kábítószer legyen belőle. Számos legális készítmény nem rendeltetésszerű használatával lehet olyan hatást elérni, mint az illegális szerekkel. Erre tökéletes példa a szerves oldószerekkel kapcsolatos visszaélés, azaz a szipózás jelensége. (BAYER, I. 2005) Egy már kevésbé ismert példa a csifír nevezetű ital, ami az orosz börtönkultúra szerves részét képezi. Ez nem más, mint egy rendkívül tömény feketetea főzet, ami a benne lévő koncentrált hatóanyagok révén serkentő hatással van a szervezetre. Vasile Ernu Született Szovjetunióban című könyvében azt írja róla, hogy a börtön legendák szerint egy adaggal az ember egy négy méter magas falat is képes átmászni. (ERNU, V. 2011) A jelenséget, amikor valaki egy nem tiltott anyaggal él vissza pedig abúzusnak nevezzük. Különbséget teszünk kábítószer és pszichotróp anyag között is. Kábítószer minden olyan anyag, ami az 1961-es New York-i Egységes Kábítószer-egyezményben szerepel. Pszichotróp anyag pedig az, ami az 1971-es bécsi pszichotróp anyagokra vonatkozó egyezmény tart számon. (BAYER, I. 2005) Erre egy ellentmondásosnak ható példa hozható fel, a kannabisz alapú készítmények, amik kábítószernek minősülnek, de a hatóanyaguk a THC pedig pszichotróp anyagnak. A kemény és lágy drogok definiálni nem könnyű feladat. A lágy drog kifejezés egyedül Hollandiában van használatban és a kannabisz származékokat értjük alatta. (BAYER, I. 2005) A kemény drogok pedig azok az anyagok, amik fizikai függést okoznak, de e-szerint a definíció szerint a nikotint és az ópiumot is egy kategóriába sorolnánk. Ezért 6

így különbséget tenni a kábítószerek között nem lehet. Minden szert egyediként kell kezelni, de a dolgozat folyamán a lágy drog kifejezés a kannabisz származékokat takarja. 7

3. Drogtörténet: A kezdettől napjainkig 3.1. A ma legális és illegális drogok története különböző kultúrákban 3.1.1. Általános áttekintés Az emberiség történelme során a kultúrák túlnyomó többségében, jelen voltak azok az anyagok és főzetek, amik alkalmasak voltak a bódulat kiváltására. Ezek a ma legális és egyes helyeken illegális drogok kezdetben nem élvezeti célokat szolgáltak, a szakrális élet részei voltak. Az európai ember számára a keresztény vallási rituálékhoz tartozik a bor, aminek a fogyasztása egyes arab országokban igen súlyos következményekkel járhat. A bor a keresztény kultúrában Krisztus vérét szimbolizálja. A hindu kultúrában pedig a kannabisz növény töltött be hasonló szerepet, amit Shiva istenséggel azonosítottak. A szakrális célok mellett számos szert a gyógyászatban is alkalmaztak, mint például az ópiumot Indiában. Ez igen komoly problémát okozott Angliának a gyarmati időkben, ugyanis képtelenség volt különbséget tenni a szer gyógyászati és kábítószerkénti használata között. (BAYER, I. 2005) A Cannabis Sativa évezredekkel ezelőtt is az emberiség egyik legősibb kultúrnövénye volt. Több mint 6000 éves kínai feljegyzésekben is szerepelt. A gyógyászati felhasználás mellett a növény magját étkezési célokra használták, magából a növényből pedig kötelet vagy papírt készítettek. (BAYER, I. 2005) Mivel a kínaiak ilyen rég kapcsolatba kerültek ezzel a növénnyel valószínűsíthető, hogy a hallucinogén hatásaival is tisztában voltak, ezt a tulajdonságot a szellemvilággal való kommunikációban a sámánok fel is használták. A sámánizmus azonban Han dinasztia idején fokozatosan visszaszorult és mire az európaiak eljutottak Kínába már nem találkoztak a növénnyel ilyen formában. A növényt keletről először a lovas nomád népek hozták magukkal akik tripodokon, háromlábú állványokon égették el azt sátrakban, hogy elkábuljanak. Azonban ez a szokás nem honosodott meg Európában. A kender továbbra is csak a keleti, közel-keleti kultúrák jellemző növénye maradt. (BAYER, I. 2005) 8

3.1.2. Afrika és Ázsia India az egyik legtradicionálisabb ország ahol a kannabisznak több ezeréves múltja van és elkülöníthetetlen a hindu vallástól. Alapvetően három fő kannabisz származék közismert Indiában a csarasz, ami a növény gyantája, a ganzsa, ami maga a virágzat és a bhang pedig a többi növényi rész. (BAYER, I. 2005) Először a vallási rituálék fontos elemeként használták a növényt és ennek következtében vált a hétköznapok részévé is, mint élvezeti szer. De nem is feltétlen az euforizáló hatásáért használták a hétköznapokban, hanem relaxációra. Szokás volt ugyanis, hogy egy-egy kemény fizikai munkával töltött nap végén az emberek esténként ganzsaszívással lazítottak, ez kulturális szempontból nagyjából azonosítható egy munka utáni sör elfogyasztásával a pubban. Tehát a növény mérsékelt fogyasztása teljesen elfogadott volt, természetesen voltak visszaélések is. Egy másik több ezeréves kultúrában szintén jelen volt a kender, az egyiptomiban, a terjedését pedig az iszlám térnyerése is elősegítette az alkohol prohibíció révén. Számos szekta létezett, amiknek a tagjai hasist fogyasztottak, az egyik leghírhedtebbet al- Hasszanibn-al-Szabbah vezette. A híveket a vallási fanatizmus mellett feltételezhetően hasissal bírták rá olyan merényletekre, amelyek az életük feláldozásával jártak. Erre utal például hachichin elnevezés, ebből származik a francia assassin (orgyilkos) szó. A már felvilágosult Európába is innen érkezett elsőként hasis Napóleon egyiptomi hadjáratának egyik következményeképp. (BAYER, I. 2005) Az iszlám folyamatos terjedése és az arab hódítások nyomán a kannabisz más észak-afrikai országokban is megjelent, például Marokkóban. Annak ellenére, hogy már 16. században is ismert volt itt a növény a termesztés jelentőssé válása csak a 20. században vált igazán jelentőssé. Ennek oka pedig a térség gyarmattá válása volt, ugyanis a gyarmatosító spanyolok és franciák állami monopóliummá tették a növényt az 1906-os Algeresi konferencián és hatalmas jövedelemre tettek szert belőle. (BAYER, I. 2005) A monopólium elsősorban a magas hatóanyag tartalmú kifre, kannabisz gyantára korlátozódott, amit később dohánnyal higítottak a hatáserősség csökkentése érdekében. Erre azért volt szükség, mert a gyarmatosítók párhuzamot véltek látni a kif fogyasztás és a megnövekedett bűntények száma között, amiknek az elkövetői többnyire a bennszülött berberek voltak. A növény terjedését természetesen itt is elősegítették a tradíciók. A kif szívóknak még saját védőszentjük is volt Szidi-Heddi szektaalapító személyében. 9

(BAYER, I. 2005) A második világháború folyamán és az utána következő években a kifet és a kannabiszt betiltották, ám ez nem csökkentette a növény terjedését. A kannabisz olyannyira népszerű növény, hogy gyakorlatilag az egyik fő mezőgazdasági terménnyé vált. Marokkó napjainkban Nyugat-Európa legnagyobb beszállítója lett. Mivel a lakosság körében sok a szegény az eldugott hegyvidékeken és nincs lehetőség más forrásból jövedelemhez jutni ezért a kannabisztermesztés lett a bevételek forrása. Továbbá növény igénytelensége miatt alig kíván gondozást, ezért is népszerű ez a tevékenység. (BAYER, I. 2005) 3.1.3. Amerika A brit gyarmati területeken hatalmas mennyiségben folyt a kender termesztése elsősorban ipari célokra, mint például kötélgyártás. A rabszolgatartó USA-ba vélhetően a feketéknek köszönhetően jelent meg a kannabisz fogyasztás szokása, de nem korlátozódott csupán rájuk. A 30-as évek végéig a kannabisz nem kapott különösebben nagy figyelmet, a mexikói bevándorlási hullámig. Mexikóban 1910-ben kirobbant a forradalom, aminek következtében számos ember megindult az USA felé és a 20-as évekre már elért egy kritikus szintet. (BAYER, I. 2005) Az új, érkező tömegek többségében munkások voltak, akiknek a körében elterjedt szokás volt a kannabisz fogyasztás, a ma oly népszerű marihuána kifejezés is tőlük származik. A szó közismerté válását még az is elősegítette, hogy a propaganda kampányok során rendszeresen hivatkoztak így a növényre, mivel a kifejezés nem angol eredetű, így könnyebben lehetett párhuzamot vonni a növény és megszálló mexikóiak között. A marihuána fogyasztás a dzsessz világot leszámítva általában a szegényebb népréteg körében terjedt és mivel ebből a csoportból került ki a legtöbb bűnöző, az emberek okkal gondolhattak összefüggésre a bűnözés és a marihuána fogyasztás között. A marihuána szívás délről terjedt észak felé és remek lehetőséget adott rá, hogy egy egész nemzetet démonizáljanak a növény és bűnözés közötti vélt párhuzam révén. Az USA-ban ugyanis sokkal komolyabb gondot okozott a bevándorló néptömeg, mint a marihuána szívása. Erre szolgált megoldás az 1937-es Marihuana Tax Act, amelytől azt remélték, hogy csökken a mexikói munkások száma az ország déli régióiban. (SERRANO, A. 2013) 10

ezer db Az alkoholtilalom idején elterelődött a figyelem a marihuánáról, ám annak lecsengése után újra a központi témává vált számos más kábítószerrel együtt. Sokszor még a szeszipar is komoly támogatásokkal járult hozzá a kannabisz elleni harchoz, mert konkurenciának tekintették. 1956-ban megszületett a Narcotic Control Act, ami igen szigorúan vette a kábítószer birtoklást köztük a marihuánáét is. (BAYER, I. 2005) A következmények a hatvanas évek végétől kezdenek csak igazán szembeötlővé válni. A hippi mozgalom és a nagy kulturális változások (rock and roll, pop) idején járunk. A fiatalság egyre nagyobb része kerül ezen szubkultúrák befolyása alá, amiknek a marihuána fogyasztás is része. A letartóztatások hátterében nem is mindig a marihuána állt, elég volt egy kicsit is a normáktól eltérő magatartást tanúsítani és a rendőr máris letartóztathatta az illetőt marihuána birtoklásért. (BAYER, I. 2005) Ezeknek a tényezőknek az együttes hatását jól szemlélteti a következő diagram. 1.sz. ábra Marijuanával kapcsolatos letartóztatások az USA-ban 350 300 250 200 150 100 50 0 1958 1961 1964 1967 1970 1973 Év Letartóztatások Forrás: BAYER, I. 2005, p. 310 A marihuána elleni kampánynak azonban voltak sokkal súlyosabb következményei. A fehér fiatalok körében 1968-tól kezdődően folyamatosan terjed a heroin használat is. Ennek az oka a marihuána démonizálása volt, a kormány azt állította erről a drogról, hogy gyilkos hajlamokat ébreszt a használókban és akár meg is öli őket. A használók tapasztalatai azonban teljesen mások voltak a növénnyel kapcsolatban. Az akkori alacsony THC tartalmú növény fogyasztása ugyanis nem okozott semmit egy enyhe eufórián kívül. (BAYER, I. 2005) A fiatalok, akik kipróbálták a szert és látták, hogy 11

a személyes tapasztalataik egyenest szembe mennek a kormányuk állításaival, joggal vonhatták le azt a következtetést, hogy amit a heroinról mondtak nekik pont ugyanolyan hazugság. A marihuána fogyasztás kezdetben csak a fekete kultúra része volt, azonban fokozatosan egyre több fogyasztó lett a normál lakosság körében. A National Comissionon Marihuana and Drog Abuse 1970-71 között készült jelentése szerint az akkori lakosságból 24,6 millióan próbálták már ki a kábítószert. (BAYER, I. 2005) A jelenség válsághelyzethez vezetett az USA-ban, törvények betartatása egyre több erőforrást emésztett fel, ha feltétel nélkül minden esetben lezajlott volna az eljárás, akkor milliókkal nőtt volna meg a börtön populáció. A különböző államok úgy próbálták kezelni a helyzetet, hogy eltérő joggyakorlatot alakítottak ki. Előfordult, hogy ugyanazért a bűncselekményért ez egyik államban letöltendő börtönbüntetés volt az ítélet, míg máshól csak egy pár dolláros bírság. (BAYER, I. 2005) A zöldhullám nem állt meg itt, kitört ugyanis a vietnámi háború és a marihuánával tapasztalatot szerzett fiatalokat az állam exportálni kezdte az ellenség országába, akik örömmel tapasztalták, hogy Vietnámban se kell lemondaniuk kedvenc növényük nyújtotta élvezetről. Ez a növény azonban már jócskán különbözött az eddig ismert amerikai társától. A hippik által szívott növény csak nyomokban tartalmazta a hatóanyagot, kb. 1%-ban, míg a vietnámi társa THC tartalma akár 5-15% is lehetett. A szolgálatot teljesítő amerikai fiatalság szépen lassan megtöltötte a katonai korházakat. (BAYER, I. 2005) A vietnámi háború után a trópusi fajok felbukkantak az USA-ban is és szépen lassan kiszorították az eddig ismert marihuánát a piacról. A marihuána továbbra is központi kérdés, maradt, aminek a tekintetében az álláspontok megoszlottak. Megszülettek a marihuána legalizálásáért lobbizó mozgalmak, mások pedig úgy vélekedtek, hogy a dohányhoz vagy az alkoholhoz hasonlóan kell kezelni a drogot, míg megint mások továbbra is úgy gondolták a növény bármilyen formában történő használatát szigorúan tiltani kell. Az utóbbi csoport véleményének formálásában komoly szerepet játszottak a hallott, vietnámi tapasztalatok. A legalizálás szóba sem jöhetett, mivel az ország elvesztette volna a hitelességét, hiszen hogy is lehetne, hogy az a nemzet, aki eddig oly hevesen küzdött a marihuána ellen egyszer csak legalizálja. Nixon elnök idején született meg a probléma megoldása és egy új fogalom révén, a dekriminalizáció, melynek a lényege az volt, hogy a használókat nem büntették, 12

azonban a növény termesztése, csempészése és árusítása továbbra is bűncselekmény. A jogász Nixon elnök kezdetben abszurdnak tartotta, hogy tolerálják egy olyan szer tartását, amihez hozzájutni csak illegális úton lehet. Ennek ellenére mégis megtettették ezt a lépést, aminek a magyarázata az volt, hogy így elkerülhették, hogy az amerikai diákok 30%-át börtönbe zárják. A trend pedig folytatódott. Az 1970-es Comprehensive Drug Abuse Prevention and Control Act-al pedig, a személyes használat és birtoklás már csak vétségnek számított. (BAYER, I. 2005) A szer egyre liberálisabb kezelés nagyban elősegítette annak terjedését is. Az alkalmi fogyasztók mellett a rendszeres használok tábora is szépen gyarapodott. A már 20 millió főt számláló piac pedig hatalmas csábítást jelentett az exportáló országoknak. A termesztő országokból érkező új marihuána pedig már jóval erősebb volt a hazainál, az eddigi átlagos 1%-os THC tartalom már elérte a 3,8%-ot a jamaicai, mexikói és kolumbiai marihuána pedig akár az 5,4%-ot. Egyre szélesebb körben terjedt a Sinsemilla termesztés. Ennek a növények a THC tartalma pedig már a 8%-ot is elérte. Napjainkban a technika fejlődés már az indoor termesztést is lehetővé teszi. A klónozott magokról nemesített fajok kontrollált körülmények között és megfelelő tápoldattal akár 20-25%-os THC tartalmat is tudnak produkálni. A kimagaslóan magas hatóanyag tartalomnak köszönhetően pedig a marihuána mellett nem tud részesülni a piacból az afrikai hasis hiszen annak hatóanyag tartalma általában 15% körül mozog. (BAYER, I. 2005) 3.1.4. Európa Mint azt már írtam Európa már korábban is találkozott a kannabisszal, a lovas nomádoknak köszönhetően, majd pedig újból megismerte azt Napoleon afrikai hadjárata révén. A kannabisz szívás jelensége ismét csak egy múló hóbortnak bizonyult, ami elsősorban a párizsi művészek körében volt elterjedt. A növényből készült gyógykészítmények se voltak kifejezetten keresettek, a brit gyógyászatban egyedül a Tinctura Cannabis-t használták huzamosabb időn keresztül. (BAYER, I. 2005) A második világháborút követően az Egyesült Királyságban bukkant fel újra a növény. A brit gyarmatbirodalom szétesésével megkezdődött a bevándorlás a volt gyarmatokról. Főként az indopakisztániak és afrikai kontinensről érkezett a betelepülők 13

fő hozták magukkal a kannabisz fogyasztás szokását. Szépen lassan elkezdett nőni a droggal kapcsolatos letartóztatások száma, amit a következő, Wootton Report adatait felhasználó diagram is szemléltet. 2.sz. ábra 2500 2000 1500 Nagybritanniai kannabisszal kapcsolatos letartóztatások alakulása 1000 500 elítélt személyek 0 1945 1950 1955 1960 1965 1970 év Forrás: Saját szerkesztés (A The Wootton Report, 1969. adatait felhasználva) A növekedés egyenletes egészen az 1963-as évig, ugyanis ebben az évben csapott át az amerikai zöldhullám Európába és kezdődött meg a kannabisz fogyasztás a fehér lakosság körében. Ennek következtében egy komoly strukturális átrendeződést vehetünk észre a letartóztatásokban, a növekedésen túl. Az 1963-ban letartóztatottak között még fele-fele arányban voltak fehérek és színesbőrűek, viszont 1967-ben már majdnem háromszor annyi fehér személyt ítéltek el, mint indiai vagy afrikai származásút. (BAYER, I. 2005) Nyugat-Európa más országaiban, nem volt hasonló kiváltó ok. Az ifjúság egyszerűen csak elkezdte utánozni az amerikai szokásokat. Ugyanakkor a II. világháború végével kezdetét vette a gazdasági fellendülés és lehetőség nyílt az utazásra is. Az európai fiatalság olyan országokba is eljuthatott ahova szüleik még nem és ezeknek az országoknak megvoltak a helyi szokásaik úgy, mint a kannabisz szívás. A keletről érkező számos vendégmunkás potenciált látott a jelenségben és az álltaluk beszállított drogok elősegítették a szokás meghonosodását Európában. Az kétségtelen, hogy a zöldhullám nyugat felől érte el Európát, de nem honosodhatott volna meg a kelet felől érkező kender 14

db nélkül, és mivel a kender kelet felől érkezett a virágzat szívása mellett a hasis szívás is folyamatosan terjedt. Az Európai drogfogyasztás vizsgálatához nem kell egyesével minden országot külön-külön górcső alá vennünk. Bayer István (2005) szerint a német Täschner tanulmány tökéletesen szemlélteti a drogfogyasztási szokások alakulását Európában. Annak ellenére, hogy a tanulmány nem tesz különbséget a drogok között, nem fog nagy torzítást mutatni az eredmény szempontjából, ugyanis a korszak legelterjedtebb kábítószere a kender volt. A Täschner tanulmány a volt NSZK-ban készült, abban az országban ahol minden tényező adott volt ahhoz, hogy a kannabisz szívás meghonosodjon. Jelen volt ugyanis az amerikai hadsereg ami népszerűsítette a fűszívást és a török ország felöl érkező vendégmunkások is, akik kielégíthették folyamatosan növekvő igényeket. 3.sz. ábra 25000 Felderített kábítószer visszaélések száma az NSZK-ban 20000 15000 10000 visszaélések száma 5000 0 1962 1964 1966 1968 1970 1972 év Forrás: Saját szerkesztés (BAYER, I. 2005, p. 321 adatok felhasználásával) Viszont az kereslet gyorsabban nőtt, mint ahogy azt a kínálat kitudta volna elégíteni, ennek következtében megkezdődött a drog szervezett, illegális módon történő importálása. A bűnözök kamionokkal és más nagyobb mennyiségű áru szállítására alkalmas eszközökkel csempészték az árut az országba. Ennek hatása jól érzékelhető a lefoglalások alakulásában. (BAYER, I. 2005) 15

Tonna tonna 4.sz. ábra Kannabisz származékok foglalásának alakulása Németországban 800 700 600 500 400 300 200 100 0 1978 1983 1988 1993 1998 Év Kannabisz származékok Forrás: Saját szerkesztés (BAYER, I. 2005, p. 322 adatok felhasználásával) A grafikonon jól látható hogy húsz év alatt közel tizenötszörösére nőtt a lefoglalt kannabisz alapú kábítószerek mennyisége és itt fontos hangsúlyozni, hogy az országba bejutott mennyiség valószínűleg meghaladja azt, amiről tudomásunk van. Az amerikai trenddel ellentétben, Európában a kannabisz gyanta sokkal elterjedtebb, mint maga a virágzat. Az európai drogpiac kapuja pedig Spanyolország, itt áramlik be az áru Marokkóból, a világszinten lefoglalt hasis mennyiségének 42,2%-át a spanyol határon veszik nyilvántartásba. (BAYER, I. 2005) 5.sz. ábra 600 500 400 Hasis foglalások Spanyolországban 1989-2002 300 200 100 0 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Év Lefoglalt hasis Forrás: BAYER, I. 2005, p. 323 16

A hasis szívás mellett természetesen a növény virágzatának a fogyasztása sem elhanyagolható tényező Európában. Általában a THC tartalma a fűnek alacsonyabb, mint magának a gyantának, ezért kevésbé elterjedt a kontinens nyugati részein. Vannak azonban kivételek, egyes holland fajoknál a hatóanyag tartalom elérheti akár a 30-35%- ot is. (BAYER, I. 2005) Hollandia az európai kannabisz termesztés központja, számos fajt nemesítettek és technikát dolgoztak ki a növény termesztésére ebben a kis országban. Ezek a csúcs minőségű magvak és technikák pedig szépen fokozatosan terjednek Európa szerte. Ez nem is olyan meglepő, hiszen Európai Unió kábítószer-központja szerint a kannabisz a legkedveltebb drog Európában. Az Európai Unió lakosságának 5-30%-a szívott már kannabiszt, míg a fiatalok körében ez akár 40% is lehet. (BAYER, I. 2005) Pontos képet azonban nem kapunk így se a fogyasztás méreteiről, mert az esetek többségében alkalmi fogyasztókról beszélünk, akik nem produkálnak tüneteket a rendszeres fogyasztókkal ellentétben így nem jelennek meg egészségügyi statisztikákban. Továbbá az is nehezíti a pontos adatok megismerését, hogy egyes országok liberálisabban kezelik a szer birtoklását, például Hollandia. A kannabisz tekinthető ma a legnépszerűbb drognak világon, a növény fogyasztása helyi szokásból világjelenséggé nőtte ki magát. A drog népszerűségét jól szemléltetik a korábban bemutatott diagramok. Láthattuk a statisztikák alapján hogy az évek előrehaladtával a lefoglalások, a drog különböző származékaival kapcsolatos bűnesetek száma csak nőtt. A kormányok drogpolitikája pedig számos esetben ellentétet mutat a gyakorlattal. Az Egyesült Államok, aki kezdetben a legszigorúbban lépett fel a szer birtoklása, termesztése, használata ellen, ma kiskapukat használ állampolgárai megvédése érdekében. Határértékeket szab meg, hogy mekkora mennyiségnél számít valaki dílernek vagy használónak, dekriminalizálja a szert, sőt egyes államok a saját területükön legalizálják azt. Tehát egy olyan témáról van szó, ami számos tekintetben megosztja a világot. Egy ilyen komoly ügy esetében pedig az egységes álláspont nélkülözhetetlen. 17

3.2. A Volstead Act és annak hatása Az amerikai alkoholtilalom gyökerei több száz évre vezethetők vissza, még mielőtt azt bevezették volna. Alapvetően vallási eredetű eszméről van szó, amelyhez később orvosok is csatlakoztak bizonygatva a mértéktelen alkohol fogyasztás káros hatását. A zömével protestánsok lakta Egyesült Államokban nem mindig volt jellemző az alkohol teljes megvetése, kezdetben a mozgalmak csak a mérsékletes fogyasztást népszerűsítették. (SÁROSI, P. 2007) Azonban, mint oly sokszor az eszme itt is radikalizálódott, az egyre népszerűbb mozgalmak pedig fokozatosan nagyobb hatalomra tettek szert a politikában. A sok esetben demagóg politikát folytató politikusoknak pedig pont jól jött a mozgalom, hiszen ígéretekkel szavazók százezreit állíthatták maguk mellé. A józansági mozgalmak hatalmas sikereket értek el államok szintjén. Még mielőtt az USA teljes területén érvénybe lépett volna a Volstead törvény a mozgalmaknak sikerült elérniük, hogy 1916-ra már huszonhat államban tilos legyen alkoholt fogyasztani. 1919-ben elfogadásra kerül a National Prohibition Act közismertebb nevén a Volstead törvény, amely betiltotta minden 0,5%-nál magasabb alkoholtartalmú ital árusítását ország szerte, és amely a fogyasztáson is túl szabályozta az alkohol ipari, orvosi és tudományos célú felhasználását is. (SÁROSI, P. 2007) A törvény természetesen kihatott az állami bevételekre is. Azon túl, hogy megnövelte a kiadásokat, a bevételeket is csökkentette. Az állami és szövetségi kormányzat szintjén mintegy 900 millió dollár adóbevétel esett ki. A rendszer fenntartása, fejlesztése és működtetése pedig a kezdeti 2,2 millióról 1925-re 10 millió dollárra kúszott fel, 1930-ra pedig már a 14 millió dollárt is elérte. (SÁROSI, P. 2007) Azonban, ha a tilalom eléri a célját, akkor ez az összeg eltörpült volna azok mellett az egészségügyi kiadások mellett, amiktől az ország megszabadult volna. De sajnos ez nem így történt, noha az alkohollal kapcsolatos halálesetek száma valóban csökkent, az alkoholfogyasztás viszont nem szűnt meg teljes mértékben. Sokan utópista álmokat fűztek a törvényhez, azonban nagy csalódás kellett, hogy érje őket mivel a már illegális alkohol piac a bűnözés melegágyává változtatta az országot. A tilalom következtében nőtt a kockázat és ezzel párhuzamosan az árak is. A bűnözök pedig ennek köszönhetően hatalmas pénzeket vágtak zsebre. Az árak változását az időszak alatt sokan próbálták nyilvántartani több-kevesebb sikerrel, ugyanis az 18

árszintnövekedéssel nem kalkuláltak és csak a nominális árakat vették figyelembe. De csak hogy egy kis elképzelésünk legyen, mekkora pénzről van szó, egy mai példa is felhozható. Pont ugyanannak az országnak a legészakiabb államából, amelyik egyszer már belebukott az alkohol elleni harcba. Alaszka számos eldugott még törzsi vezetés alatt álló falvában még mindig alkoholtilalom van. Ebben a régióban a mértéktelen alkoholfogyasztás következtében rendkívül magasak a halálozási mutatók. A tilalom bevezetésétől azt várták, hogy az halálesetek száma csökkeni fog a 15-34 év közötti őslakos férfiak körében, ezt a célt viszont nem sikerült elérni. A tiltás következtében sokan otthon főzött ellenőrizetlen italokat fogyasztottak és ebből számos eset mérgezéssel zárult. Az igény pedig a jó minőségű italok iránt sem szűnt meg, tehát kezdetét vette a csempészés. (HOPKINS, K. 2014) A helyi egységek szerint a kereslet akkora, hogy a csempészek minden egyes befektetett dollár után akár tizenöt dollár jövedelemre tesznek szert, míg például egy drogkereskedő minden egyes kokainba fektetett dollár után csupán másfél dolláros jövedelmet realizál. (MEDRED, C. 2013) Térjünk vissza az alkoholtilalom idejére. Egyre több bűnöző, bűnszervezet szállt be az üzletbe, és ahogy a piac szűkült az összetűzések elkerülhetetlenné váltak, a maffia összetűzéseinek pedig áldozatai vannak. Pontos statisztikák nincsenek a bűnözés alakulására mivel a XX. század előtt csak az emberöléseket tartották nyilván az országban. Jeffrie Myron az emberöléseket elemezve két kritikus korszakot állapított meg, amikor kimagasló értékekkel találkozhattunk. (SÁROSI, P. 2007) 6.sz. ábra A gyilkosságok alakulása az USA-ban 1900-1995 között százezer főre Forrás: SÁROSI, P. 2007 19

A diagramon látható, hogy ez a két időszak az alkoholtilalom és a Nixoni War on Drugs időszak idejére esik. Az áldozatok között pedig a bűnözőkön és az igazságszolgáltatás emberein túl jó szerrel szerepeltek polgári személyek is. Az állami oldalon növekvő, igazságszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadások pedig csak a helyzet eszkalálódásához vezettek. A bűnözés következtében nem csak a halálesetek nőttek, a börtönök is zsúfoltságig voltak. Azok a remények is miszerint az alkohollal együtt a korrupció megszűnik szertefoszlottak, hiszen egyértelmű volt, hogy a tilalom a korrupció melegágyává változatta az országot. A történések együttes hatására és a világválsággal együtt jelentkező hatalmas nyomorral a politikusok és az ország nagyiparosai is látták már, hogy a helyzet jelenlegi formájában tarthatatlan. Franklin Delano Roosvelt programjában már a visszavonás szerepelt és győzelme után ígéretét be is váltotta. (SÁROSI, P. 2007) Végső következtetéskép láthatjuk, hogy a tiltás eszközei nem használtak semmit, sőt egyenesen ártottak az államnak és a polgároknak egyaránt. 20

4. A kábítószerrel való visszaélés jogi szabályozása Magyarországon Magyarországon csak úgy, mint világ szinten, számos a kábítószerrel kapcsolatos jogi intézkedés született, hogy lassítsák a kábítószerek széleskörű elterjedését. Első alkalommal a harmincas években születtek ilyen rendelkezések, amelyek a különböző szerek gyártását és forgalmazását voltak hivatottak szabályozni, korlátozni. Az évek folyamán több kisebb módosítás is történt, de tartalmilag továbbra is az eredeti rendelkezések maradtak fenn. Az 1970-80-as években a kábítószer-fogyasztás visszaszorításának elsődleges és egyetlen eszköze a törvényi szabályozás volt. Az 1980- as évek végétől kezdve viszont a terápiás módszerek lettek hangsúlyosabbak. Az elmúlt egy-két évtizedben lényeges változások mentek végbe hazánkban a kábító hatású anyagok használata kapcsán. Az országon átcsempészett illegális szerek mennyiségében bekövetkezett növekedése mellett, jelek utalnak arra is, hogy tranzit országból potenciális felvevő piaccá alakult az ország. A hatályban lévő büntető jogszabályok hatékonysága nem bizonyult kielégítőnek a kereskedelem visszaszorítására, azonban kábítószerfogyasztókkal szemben indokolatlanul szigorúak, nincsenek arányban a bűntett mértékével. (www.sulinet.hu) A kábítószerrel való visszaélés bűntettét az követi el, a hatályban lévő büntetőjogi szabályozás szerint, aki hatósági engedély nélkül kábítószert termeszt, állít elő, szerez meg, tart, Magyarország területére behoz, onnan kivisz, vagy Magyarország területén átvisz. A büntetés pedig szabadságvesztés az elkövetővel szemben. A jelenlegi hatályos jogi szabályozás továbbá ugyanúgy kiterjed a kábítószerrel való visszaélés előkészületére, valamint bűntettnek minősíti, ha valaki a kábítószer előállításához szükséges anyagot, berendezést vagy eszközöket készít, ad át, hoz forgalomba, vagy azzal kereskedik, az országba behoz, onnan kivisz, illetve az ország területén átvisz. A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága deklarálta az 1986. évi Büntető Elvi Döntésben, hogy a kábítószer-fogyasztás bűncselekmény. Az Alkoholizmus Elleni Bizottság meghirdette a drogprogramot, majd ezt követően sorra nyíltak meg a drogambulanciák. (www.bunmegelozes.eu) Az Igazságügyi Minisztérium 1987. évi 3. sz. törvényrendelettel lehetővé tette a narkómán betegek kényszergyógyítását. A szakértői vélemények szerint Magyarország 21

az 1990-es évekig végéig volt csak tranzit országnak tekinthető, mivel a szer nagy része csak átutazott hazánkon és fokozatosan kezdtünk felvevőpiaccá válni. (www.bunmegelozes.eu) Magyarországon a kábítószerrel való visszaélés bűncselekményét a Btk. 282 -a részletezi. 282. (1) Aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 282/A. (1) Aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 282/B. (1) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 282/C. (1) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az a kábítószerfüggő személy, aki kábítószert kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A fenti paragrafusban jól látható, hogy a törvény eltérően, enyhébben bünteti a függő személyeket, mint azokat, akik nem élnek a szerrel. A büntetés mértékét a függőségen túl a tiltott szer mennyisége is befolyásolja. A korábbi 2 évtől 8 évig vagy 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztést megszigorították. A módosításban következtében általánossá vált 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztés de, kiróható életfogytiglan is. Azonban lényeges kitérni azokra a személyekre, akik a módosítás értelmében nem büntethetőek kábítószerrel való visszaélés miatt: 283. (1) Nem büntethető kábítószerrel visszaélés miatt, a) aki csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282. (5) bek. a)pont], 22

b) aki csekély mennyiségű kábítószert, együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad[282/a. (6) bek. a) pont], c) az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személy felhasználásával csekély mennyiségű kábítószert saját használatra termeszt, előállít, megszerez vagy tart [282/B. (7) bek. a) pont], d) 1. az a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki tizennyolcadik életévét be nem töltött személynek, illetőleg 2. az a huszonegyedik életévét meg nem haladott személy, aki oktatási, köznevelési, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, közművelődési feladatok ellátására rendelt épület területén, illetőleg annak közvetlen környezetében csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/B. (7) bekezdés b) pont első fordulata, ha a bűncselekmény a (2) bekezdés a) vagy b) pontjába ütközik], e) az a kábítószerfüggő személy, aki 1. jelentősmennyiséget el nem érő mennyiségű kábítószert saját használatára termeszt, előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kivisz, az ország területén átvisz [282/C. (1) bek. és (5) bek. a) pont], illetőleg 2. csekély mennyiségű kábítószert együttesen történő kábítószer-fogyasztás alkalmával kínál vagy átad [282/C. (2) bek. és (5) bek. a) pont], f) az a kábítószerfüggő személy, aki az e) 1. alpontban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben kétévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő más bűncselekményt követ el, feltéve, ha az első fokú ítélet meghozataláig okirattal igazolja, hogy legalább hat hónapig folyamatos, kábítószer- függőséget gyógyító kezelésben, kábítószer-használatot kezelő más ellátásban részesült, vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatáson vett részt. (2) Az (1) bekezdés b) és d) pontja, valamint e) pontjának 2. alpontja nem alkalmazható, ha az elkövetővel szemben a cselekmény elkövetését megelőzően két éven belül legalább egy alkalommal, kábítószerrel visszaélés miatt indított büntetőeljárás keretében az elkövető büntetőjogi felelősségét megállapították, vagy vele szemben a vádemelést elhalasztották. 23

Már ebből a néhány pontból is kitűnik, hogy a jogszabály általában véve szigorúan lép fel a visszaélésekkel szemben. A fogyasztók stigmatizálása viszont, további használatra ösztönözhet, mert csökkenti az önértékelést, és a társadalomba való beilleszkedés esélyét. Egy 2003-mas törvénymódosítás értelmében lehetősége van a kábítószerrel való visszaélés bűntettét elkövető személynek a büntetés elkerülésére, amennyiben aláveti magát az elterelés intézményének. Az elgondolás azt az elvet követi, miszerint az alkalmi fogyasztót nem bűnöző, hanem sokkal inkább áldozat, egészségügyi kockázatoknak, szociális lesüllyedés veszélyének kitett állampolgár, akire nem a büntetőjog teljes szigorával kell lesújtani, hanem a megfelelő eszközökkel az elterelésen belül még vissza lehet segíteni a társadalomba. Az esetek többségében a fogyasztók a társadalom perifériájára vannak szorítva, olyan emberek, akikre a környezetük rányomta a bélyegét, ennek következtében az ilyen személyek még inkább eltávolodnak a társadalomtól és így, egyéb szubkulturális hatásoknak vannak kitéve. Az elterelés folyamata minimum hat hónapig tart, ez egy olyan kezelés, amelynek célja kábítószer-függőség gyógyítása, a kábítószert használó személy más módon való ellátása, vagy preventív, felvilágosító jellegű tájékoztatása. (www.bunmegelozes.eu) Ahhoz, hogy az elterelés megkezdődjön, az érintett személynek előzetes állapotfelmérésen kell részt vennie. Az előzetes felmérés során kerül megállapításra, hogy a büntetőeljárás alá vont személy kábítószer-függősége milyen súlyos, vannak-e lelki megbetegedések, fennállnak esetleg személyiség zavarok ezután pedig eldöntik, hogy mi a legmegfelelőbb kezelés a páciens számára. Eldöntésre kerül, hogy a szóban forgó személy kábítószerfüggő vagy sem, ennek függvényében pedig gyógyító vagy felvilágosító kezelést kap. Azonban minden esetben elvárt az önkéntes tartózkodás, ha ezt nem képes vagy hajlandó teljesíteni a kezelt, akkor nincs lehetőség a büntetéselkerülésre, azaz az esetet úgy kezelik, mint az elterelés intézményét megelőző időkben.(www.bekesmegye.com) 24

5. A drogkereskedelem formái 5.1. Utcai kereskedelem A technológia fejlődésével számos új lehetőség jelent és fog megjelenni az illegális szerek árusítására. Ennek ellenére az áru terítésének leggyakoribb formája az utcai kereskedelem, a mai napig. A drog utcai árusítása nem is áll messze a mozifilmekben látottaktól. Az esetek többségében valóban egy vagy két ember fél napot kint áll az utcán és várja a vevőket. Az, hogy egy napon mennyit keresnek, csupán a szerencsén múlik. Lehetőségem adódott egy dílert meginterjúvolni. Utcai nevén Vinchenzo első élményét tizenöt évesen szerezte a drogokkal. Mint sokan mások ő is az egyik legelterjedtebb illegális kábítószert próbálta ki, az indiai vadkendert. Az élmény elsőre nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, ezért más szerekkel kísérletezett. A kísérletezései során ismerkedett meg a látnok zsályával, melynek fő hatóanyaga egy pszichoaktív vegyület a Salvinorin A. A fogyasztásának két módja van, a frissen szedett leveleket elrágják, míg a szárítottakat a dohányhoz hasonlóan pipából elszívják. A megfelelő mennyiség elfogyasztása után egy az LSD tripnél mélyebb, részletesebb hallucinációban lehet része a fogyasztónak. Érdemes megjegyezni, hogy ez a szer sokáig nem szabadon árusítható volt, boltban lehetett kapni a szárított növényi zúzalékot és a kivonatokat. 2012-ig kellett ahhoz várni, hogy a hatóanyag felkerüljön az új pszichoaktív anyagokat tartalmazó C-listára. A fordulat 19 évesen következett be Vinchenzo életében miután leérettségizett és beiratkozott egy OKJ tanfolyamra. A sors összehozta egy régi osztálytársával akiről, mint kiderült díler. Az iskolában bent töltött hosszú nap végén pedig előkerült a füves cigi. Vinchenzo újból kipróbálta régi-új barátjával a drogot. Az élményt azonban most másnak, jobbnak találta és neki állt, hogy bepótolja azt, ami kimaradt. A kábulat most már tetszett neki, ellazította különösebb mellékhatása pedig nem volt egy enyhe eufórián kívül és így a fű szépen lassan a mindennapok részévé vált. Kezdetben csak fogyasztotta a szert, de ahogy pénz szűkén volt kénytelen lett ő maga is beállni dílernek, hogy megteremtse a pénzt mindennapi igényeinek kielégítésére. Az OKJ-s csoporttársa révén nem volt nehéz hozzájutni az anyaghoz. Az első adagokat hitelre kapta és a baráti körében 25

kezdte el értékesíteni az árut, később pedig elkezdett besegíteni az ismerősének, akitől az árut kapta. A célja pedig nem az volt, amit sokan gondolnának, hogy ő lesz a város következő drogbárója, Vinchenzo mindössze, annyit szeretett volna, hogy neki is meglegyen a napi adagja. Az árusított anyag eredete egy bizonyos pont után nem ismert, Vinchenzo az áruját mindig az ismerősétől szerzi, aki egy további embertől. Azt viszont egyikük se tudja, hogy a harmadik fél termeszti vagy veszi azt, de bevallotta őszintén, hogy nem is érdekli őket, amíg jó az ára és a minőség. De véleménye szerint az is elképzelhető, hogy az ő ellátójuk termeszti és veszi is az anyagot, mert az utánpótlás egyenletes. Az viszont biztos, hogy az ő forrásuk több emberrel dolgozik, mert a minőség mindig változó. Elmondása szerint ezért előfordul, hogy néha vadkender szintjén van néha pedig csúcs minőségű az árujuk, amit tovább adnak a saját vevőiknek. Az áru minősége meglátszik az áron és a mennyiségen egyaránt. Az egy grammos adag minőség függvényében változik. A jó minőségű áruból kevesebbet, 0,7 grammot adnak egy gramm áráért, a rosszból pedig nagyjából annyit, mint amennyit mondanak a vevőnek. A lényeg, hogy az egy grammos adag sosincsen egy gramm. A társával tettek egy kísérletet saját áru termesztésére, ami meghiúsult mivel három növényből csupán egy élte túl próbálkozást, így inkább vásárolják a tovább értékesített árut. A beszerzési ár mindig változó és attól függ, hogy az ő beszállítójuk mennyiért szerzi az árut, de általában 1500-1900 Ft/gramm között mozog az ár egy 30-100 grammos vásárlás esetén. Kis adagok vásárlására nincsen lehetőségük minimum 20 gramm az, amit el kell vinni ahhoz, hogy Vinchenzoékat kiszolgálja a dílerük, de inkább a 40-50 gramm az elvárt a beszállítójuk részéről. Egy adott pillanatban általában csak egy fajta fű van, ezért az ár mindig arra vonatkozik, ritkán, ha van választék az árak is eltérőek fajtánként. Állítása szerint a migráns válságot ők is megérezték a társával, mert az emberük kevesebb árut kapott és ezért az árak is magasabbak lettek, de amióta lenyugodott a helyzet minden folyik a régi kerékvágásban. A beszerzett drogot porciózzák 1 grammos adagokra, ezek az adagok csak a nevükben 1 grammosak, mint korábban is írtam, a valós mennyiség mindig 0,4-0,7 gramm között van, néha 0,9 gramm, de akkor nagyon gyenge a minőség. A súllyal való trükközésre azért van szükség, mert így keletkezik a profit. Árban a kábítószert csak egy kevéssel többért tudják eladni, mint amennyiért beszerzik, a profit realizálás az adagok csökkentésén az úgynevezett lecsípésen keletkezik. A módszer egyébként nyílt titok a fogyasztók körében ezért a reklamáció nem gyakori. Az 26

hogy valaki 0,4 grammot vagy 0,7 grammot kap, attól függ, hogy törzsvásárló az illető vagy nem, de törzs vásárló is kaphat kevesebbet, ha tudják róla, hogy nem fog feltűnni neki. A vevői kör változó, 15-50 éves korig bárki előfordulhat, de a többség a tinédzser, fiatal felnőtt kategóriába tartozik. Vannak alkalmi és törzsvásárlók, új emberek pedig a legtöbb esetben csak ajánlással jönnek, közös ismerős, korábbi vásárló közvetítésével, persze vannak kivételek. Vinchenzo egy kivételt említett, amikor egy felnőtt pár lépett hozzájuk és vásárolni szeretett volna. A külsejük alapján nem tűntek gyanúsnak, úgy néztek ki, mint a hippik ezért kiszolgálták őket, kis adagot kaptak, amire aztán panaszkodtak is, a dolog végül megoldódott erőszak nélkül. A törzsvásárlók köre 30-40 embert taksál, de Vinchenzo inkább csoportonként tartja őket számon, mivel sose egyedül jön egy ember. A csoportok közül vannak olyanok, akik egy-két naponta is jönnek újabb adagért, ezért előfordulhat, hogy egy nap akár 50 csoportot is kiszolgálnak. Az üzletmenet egyszerű, Vinchenzo és társa készenlétben állnak a törzshelyükön és várják a hívást, majd a találkoznak a vevővel egy megbeszélt helyen és időben. A nyári időszak forgalmasabb, ilyenkor 14:00-tól 22:00-ig is terepen szoktak lenni, télen viszont a rossz idő miatt hamarabb végeznek, általában 20:00-kor, persze a vásárlás ezután is lehetséges csak akkor a vevőnek kell alkalmazkodnia hozzájuk. Vinchenzoék elsősorban kannabisszal foglalkoznak és annak származékaival úgy, mint hasis utcai nevén csoki, alkalmanként gomba is kapható náluk, megrendelésre pedig szinte bármi. Egy időben fontolgatták a szintetikus szerek árusítását is, de a szigorúbb büntetéstől tartva inkább elvetették az ötletet. A drog árusítás kockázatával Vinchenzo és a társa is tisztában vannak, félnek is a lebukástól. Ezért alkalomszerűen akár egy-két hétre is felfüggesztik tevékenységüket. A lebukás mellet persze más kockázatai is vannak az árusításnak. Előfordult, hogy Vinchenzo társát kirabolták és elvittek tőle hat adag csokit. A vevőjelölt új volt és valószínűleg függő, mivel csak a drog kellett neki a pénzt nem vette el. A csomagok értéke összesen 12-14 ezer forint lehetett. Az ügynek komolyabb következményei nem lettek, a dílerek annyiban hagyták az ügyet, mivel ekkora összegért nem vállalják azt a plusz kockázatot, hogy vadásznak a támadóra és lebukjanak. Az összeg, amit a támadás során elvesztettek közepes méretű, mivel 100 gramm fű kiárusításával 100-120 ezer profitot realizálnak elmondása szerint. 27

A dílerkedésből származó pénz arra elég, hogy Vinchenzoék megéljenek belőle, nem járnak BMW-vel és nincs luxus villájuk. Vinchenzo most készül egyetemre társa pedig már kibukott onnan. Az átlagos utcai díler kis hal, csupán porszem a drogpiac tengerében, megélhetésből vagy saját szükségletei kielégítése céljából csinálja azt, amit csinál. 5.2. Online kereskedelem és crypto valuták Az Interneten elsőként értékesített és vásárolt termék, nem volt más, mint marihuána. Az üzlet megkötésére - nem tudni pontosan - 1971 vagy 1972-ben került sor az Egyesült Államokban. Hihetetlenül hangozhat, hogy az első üzlet, ami végbe ment a világhálón még az ebay vagy az Amazon megszületése előtt nem volt más, mint egy drog ügylet. A Stanford Egyetem hallgatói egy Arpanet felhasználófiók segítségével megkötötték a történelem első online drogtranzakcióját az MIT-s partnereikkel. (POWER, M. 2013) Az internet forradalmasított minden iparágat, beleértve a drogpiacot is. A felhasználók száma fokozatosan nőtt és a világháló szépen lassan egy olyan hellyé vált ahol a kereslet és a kínálat találkozott. Bárki, legyen az fogyasztó, bűnöző, vagy hobby kémikus, mind az internetet hívják segítségül, ha vásárolnának, eladnának vagy éppen csak információt gyűjtenének. Az internetről lehet tájékozódni a legújabb legális kábítószerekről és fogyasztók itt osztják meg a különböző drogokkal szerzett tapasztalataikat egymással. Számos oldal van az interneten, ahol különböző trip élményekről olvashatunk negatívat, pozitívat és nem csak nemzetközi viszonylatban. Az internet a legtökéletesebb hely a tiltott anyagok szerelmeseinek, hiszen a valós személyiség itt nem más, mint egy a képernyőn megjelenő betűsor. Az akár több ezer kilométerre lévő egy filozófiát valló felhasználókat az internet köti össze, egy olyan varázslatos birodalom ahol úgy érezheti bárki, hogy a valós világ törvényei nem érvényesek és így szabadon megtehető bármi. Így nem csoda, hogy forradalom elérte a drogiparágát. A drogok nyújtotta élvezet és a szerhasználat veszélyei mindig is megosztották a fogyasztókat és a törvényhozókat. Az internet pedig segített a fogyasztóknak, hogy megkerüljék az őket védeni akaró államot. 28