Ikt.szám: 687-1/2014. Tisztelt Résztvevő! Alább megküldjük a tihanyi konferencián elhangzott, az ott megbeszéltek szerint kialakított, 2015. évtől hatályba lépő balatoni horgászrend tervezett módosításait. Amint látható lesz, néhány szabálymódosítási javaslat már nem is szerepel ebben a tervezetben, mert azok bevezetését a konferencia tapasztalatai alapján nem tartjuk minden szempontból megfelelőnek, illetve egy újabb ponttal, a vitorlásról történő horgászat szigorításával egészítenénk ki (ami viszont nem hangzott el a konferencián). Kérjük, hogy a tervezett módosításokat érintő véleményeket és javaslatokat mielőbb, de legkésőbb november 10-ig a titkarsag@balatonihal.hu e-mail címre megküldeni szíveskedjék, hogy azokat figyelembe tudjuk venni a végleges szabályzat kialakításában! Az új Balatoni Horgászrendet 2012-ben vezettük be. Több módosítás után jelenleg 35 pontból áll. Az újabb módosítási tervek okai: 2013. CII. Törvény és a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet Új szemlélet a cég vezetésében Halőrzés tapasztalatai Egyes halfajok csökkenő állománya Új horgászmódszerek térhódítása TÖRÖLT HORGÁSZRENDI PONTOK Mivel az új Hhvtv. és Vhr. már tartalmazza: 1., 3., 6., 14., 15., 16., 18., 19., 28., 29. pontok. A 1033/2004. (IV.19.) Kormányhatározat 5. pontjának hatályon kívül helyezése miatt: 35. A Balatonon a halak nagy tápanyagtartalmú és nagy mennyiségű (napi 2-3 kg feletti) szoktató beetetése TILOS. törölve!
MÓDOSÍTANDÓ HORGÁSZRENDI PONTOK 2. pont: A horgászat megkezdése előtt meg kell ismerni, és a horgászat során be kell tartani a helyi horgászrendet. Módosítással: A horgász köteles a horgászat megkezdése előtt megismerni és a horgászat során betartani a 2013. CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseit. Szeretnénk, hogy a horgászok ténylegesen megismerjék a teljes szabályozást, ami rájuk vonatkozik, hogy teljes nyugalomban, a szabályok betartásával horgászhassanak. 4. pont: Március 1. március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein csónakból horgászók számára csalihallal, halszelettel, műcsalival horgászni, balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügeret, süllőt megtartani TILOS! Módosítással: Március 1. március 31. közötti időben az egész Balatonon, valamint április 1. április 30. közötti időben az északi part engedélyezett területein csónakból horgászók számára csalihalat, halszeletet, műcsalit a horgászhelyen és a horgászcsónakban tartani, azzal horgászni, továbbá balint, csukát, harcsát, kősüllőt, sügeret, süllőt megtartani TILOS! A 4. pont módosítása nem tűnik számottevőnek, de amiért szükséges: többször találkoztunk a tavaszi ellenőrzések során olyan horgásszal, akinél műcsalival vagy halszelettel élesített horgászeszköz ugyan nem volt, ám mind műcsali, mind halszelet fellelhető volt a csónakban. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy a ragadozóhal fogásának tilalmi időszaka alatt végzett pontyhorgászat csónakból csak és kizárólag a pontyhorgászatról szóljon! 7. pont: November 1. március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak, stb.) csak 04-22 óráig lehet horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti. Módosítással: November 1. március 31. közötti időben vízijárműről (vitorlás, csónak, stb.) csak 06-22 óráig lehet horgászni, az éjszakai horgászat TILOS! A parti horgászatot e korlátozás nem érinti. A tilalmas időszak korábban egyrészt a viharjelző szolgálat ez időbeni szünetelése okán lett bevezetve, másrészt pedig azért, hogy egyes horgászok ne folytathassák tovább a korábban sűrűn tapasztalt gyakorlatot, hogy az esti táplálkozási időben megfogott 6 süllővel megvárták az éjfélt azért, hogy két naptári napra szétírhassák a mennyiséget. Úgy tapasztaljuk, hogy ebben az időszakban csónakból horgászók süllőre horgásznak, és nem jellemző, hogy hajnalban tennék ezt, inkább csak este. Ezért is szűkítenénk az engedélyezett időszakot a hajnali órákban 2 órával. 26. pont: A haltelepítési pontokon elrendelt eseti időszakos tilalmak betartása kötelező. Módosítással: A haltelepítések napján a haltelepítés helyétől számított 100 méteres távolságon belül horgászni tilos! Korábban nem volt kellően pontos a megfogalmazás.
27. pont: Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos. Módosítással: Horgászat közben a horgászhelyet elhagyni, a bevetett horgászbotokat őrizetlenül hagyni, illetve felügyeletüket másra bízni tilos, kivéve a begyaloglós módszer esetében a második készség bevetéséig. A begyaloglós módszert definiálni fogjuk a horgászrendben. A korábbi szabályozás szerint a felügyelet nélkül hagyás miatt szabálytalan volt ez a módszer, de szeretnénk ezt lehetővé tenni, mert sok partszakaszon alacsony vízállás esetén csak így lehet eredményesen horgászni. 30. pont: Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely kivilágítása kötelező. Módosítással: Éjszaka és korlátozott látási viszonyok között a horgászhely és a horgászathoz használt, veszteglő vízi jármű kivilágítása körkörösen látható fénnyel kötelező. ÚJONNAN BEVEZETENDŐ HORGÁSZRENDI PONTOK 1. A horgász a fogott halat a fogástól számítva maximum 24 órán át tarthatja életben a horgászhelyén. Sajnos sokan úgy próbálnak egy nap a megengedettnél több halat elvinni, hogy a szákba tett pl. 9 db pontyot visszamenőleg az előző két napra beírják, mintha akkor fogták volna. Arról nem is beszélve, hogy egyes stégek alatt ketreces haltartókat létesítettek horgászok, ahol akár egy-két hét fogását is élve tudják tartani. 2. A 2013. CII. törvény, a 133/2013. (XII. 29.) VM rendelet, valamint a Balatoni Horgászrend rendelkezéseinek megsértése esetén a területi jegy minden esetben visszavonásra kerül. Abban az esetben, amikor pl. 3 botos horgászat miatt a Halászati Hatóság 3 hónapos eltiltást rendel el a pénzbírság mellé, és lejár a 3 hónap, az illető visszakapja állami jegyét, de büntetése azzal is súlyosbodik, hogy a területi jegyét nem kapja vissza, újat kell vásárolnia. Ezt sokszor nem akarják elfogadni a horgászok, ezért szükséges rögzíteni a horgászrendben. 3. Kirívó vagy ismétlődő szabályszegés esetén a szabályszegő horgász a balatoni területi jegy váltásától hosszabb időtartamra eltiltható. A kitiltásra több hazai és külföldi horgásztó esetén is látunk példákat. Nyilvánvalóan nem tilthatunk ki senkit, és nem is szeretnénk kitiltani senkit a Balaton területéről, de a kirívó esetekben (pl.: gereblyézés, orvhalászat, a hal élve szállítása és/vagy eladása), vagy ha valaki ismétlődően vét a szabályok ellen, felé szeretnénk a jelenleginél szigorúbb büntetést kiszabni. Ezen esetekben akár 5 évre is eltiltható lenne az illető a balatoni területi horgászjegy váltásától, amennyiben mégis vásárolna, az első ellenőrzés alkalmával automatikusan bevonásra kerülne a jegye, és a büntetési időszak tovább nyúlna.
4. A területi jegy megváltásával tulajdonosa hozzájárul, hogy róla a horgászati tevékenységével kapcsolatosan a jogosult által fénykép, mozgókép és hangfelvétel készülhessen. A rendelkezéssel a halőrök munkáját segítjük, egyben a horgászt is biztosítjuk, ha a halőri intézkedésről videofelvétel készül. Sok esetben mire a halőr a helyszínre ér, már a megengedettnél több bot kivételre kerül, az esetlegesen gereblyéző horgász lecseréli szabálytalan eszközét. A részben már meglévő és az újonnan beszerzésre kerülő technika segítségével akár éjszaka is szeretnénk már távolról rögzíteni a szabálytalan cselekményt. 5. Éves kvóta bevezetése: Egy horgász az éves területi jeggyel az év során összesen 100 db darabszámkorlátozással védett halat tarthat meg. A kvóta elérésekor lehetősége van új területi jegy váltására. A fogási naplók adatai alapján a következő adatokra derült fény: 2013-ban az összes halfajt tekintve 866 fő (az összes horgász 2,2 %-a) összesen 144 013 kg-ot fogott, amely az összes horgász fogásának a 23%-a. Ugyanezt megvizsgálva csak a ponty esetében: 371 fő (az összes horgász 0,9%-a) összesen 62 746 kg pontyot fogott, amely az összes horgász fogásának a 19%-a. A második legnépszerűbb süllő esetében pedig: 68 fő (az összes horgász 0,17%-a) összesen 7595 kg süllőt fogott, amely az összes horgász fogásának a 13,5%-a. A kvóta valójában igazságosabbá tenné a halfogás elosztását, egyenlőbb teherviselést eredményezne a területi engedélyt váltók között. Téves az a logika, mely szerint egy szűk kisebbség miatt van büntetve a többség, hiszen ezzel éppen csak a szűk kisebbség, a horgászok mintegy 2,2%-a van korlátozva, szolgálva a nagy többség (98%) érdekeit, növelve azok fogási esélyeit. Természetesen ez nem módszer a Balaton halállományának növelésére, sőt, ennek a rendelkezésnek nem is ez a célja. A halállomány növelése, ezzel együtt a fogási eredmények folyamatos javítása viszont az egyik legfontosabb feladata a cégnek, amit a telepítések növelésével és okszerű végzésével kell szolgálnia, valamint a halőrzés fejlesztésével. 6. Új méretkorlátozások: Ponty: 35 cm Süllő: 40 cm Balin: 45 cm Csuka: 45 cm Harcsa: 60 cm, de a fogási tilalom minden méretre vonatkozik! A süllő és a balin esetében sajnálatos tény, hogy a Balatonban később válnak ivaréretté, mint más vizekben. A méretkorlátozásuk emelésével szeretnénk biztosítani, hogy minden hal
legalább egyszer leívhasson, mielőtt egy horgász kifogja és hazaviszi. A ponty esetében úgy érzékeltük, hogy a horgászok többsége a 30 cm-es méretet igen kicsinek találja ahhoz, hogy elfogyassza, ezért kérték a méret emelését. Az intézkedéssel mind a négy faj esetében elmondhatjuk, hogy ha több hal kerül vissza a vízbe, megnő az átlagos méret, ezzel együtt pedig a halfogás élvezete és a horgászat turisztikai vonzereje is. A harcsa esetében szeretnénk megszüntetni a véleményünk szerint etikátlan ívási időben zajló harcsahorgászatot. 7. Külön éves területi engedély a vitorlások számára Jelenleg létezik nyílt vízi területi engedély, mely a vitorlások számára ad lehetőséget az 1500 méteres parti zónán túli horgászatra. Viszonylag kevesen élnek a váltásával, arra hivatkozva, hogy vitorlásukkal a parti zónában horgásznak (1500 m-en belül). Ugyanakkor közismert, hogy egy vitorlással sokkal nagyobb terület járható be a süllőzés időszakában halkeresési céllal, és elsőfokú viharjelzésben sem kell betartaniuk a távolságkorlátozást (500 m). El szeretnénk érni, hogy egy lajstromszámmal rendelkező vitorlásról csak és kizárólag nyílt vízi engedély megváltásával lehessen horgászni valamennyi, a fedélzeten tartózkodó horgász számára függetlenül attól, hogy a parti zónában (1500 m-en belül) vagy azon túl horgásznak! 8. A bojlis horgászat szabályozása Célunk, hogy a bojlis horgászat rendezett, szabályozott keretek közé helyezésével az eddigieknél sokkal hatásosabb módon tudjuk megvédeni a tó különleges természeti értékkel bíró nagytestű pontyállományát, és lehetőség szerint a legnagyobb mértékben legyünk képesek felszámolni a nagy pontyok elvándorlását, piaci értékesítését. Ehhez közös összefogás szüksége a szektor horgászaival, és közösen gondolkodva, egyéb piaci érdekektől elhatárolódva szeretnénk kialakítani a módszer gyakorlásának részleteit. A bojlis horgásztatásban rejlő lehetőségeket ki kell használnunk! Hosszú távon ez jelentős többletbevételt eredményezhet, amely bevétel telepítésre és a halőrzés fejlesztésére fordítható. Kétségtelen eredményjavulást lehet elérni a horgászturizmusban, különös tekintettel annak szezonon kívüli növekedésére. Extraprofitként jelentkezik, hogy a kifogott nagytestű hal továbbra is a vízben marad! Ezzel nem csak a C&R szemléletet, hanem a Balatont is népszerűsíthetjük nagyon hatékony módon. Szükséges, hogy a bojlizás a jövőben csak ezeken a kereteken belül működhessen! Tiltott lesz minden egyéb, bejelentés nélküli helyen és időben történő bojlis horgászat! Kidolgozandó szabályozási pontok, amiben közös mnkára van szükség: A bojlizás, bojlis horgászat, mint tevékenység pontos definiálása Mi minősül bojlis horgászatnak, és mi nem (pl: a nádi horgász, csónakos vagy stégről horgászó amennyiben bojlit fűz a horog elé, és csak rövid ideig (megszakítás nélkül néhány óra időtartamra van lehetősége) horgászik, nem bizonyul bojlis módszert űző horgásznak). A Balaton körül ki kell jelölni interneten lefoglalható bojlis horgászhelyeket, a bevezetés évében csak kevés számú, jól kiválasztott helyszínekkel elsősorban a fürdőzési szezonon kívüli időszakokban. Megoldást kell találni a közvetlen vízparti tulajdonnal rendelkező horgászok számára is, éves viszonylatban,
valamint az eddig alkalomszerűen, alkalmi helyeken bojlizók igényeit sem feltétlenül kell figyelmen kívül hagyni. (bejelentkezési kötelezettség a jegyváltással!). Ezen helyeken engedélyezett lesz a behordás (250 m-es távhatár). Az első évet próbaévnek tekintjük! Jegyformák és jegyárak kidolgozása. Eddigi javaslatok között heti 21.000 Ft-os és évi 84.000 Ft-os jegyárak szerepelnek. A módszert alkalmazók nem vihetik el az 5 kg feletti pontyot, a súlyhatár alatti pontyból legfeljebb a napi kettő darabot. Az itt tapasztalható engedmény a saját fogyasztásra, felhasználásra kerülő hal megtartási lehetőségére vonatkozik! Az éves jegy vonatkozásában be kell tartani az éves kvóta korlátozását! Az egy időben, személyenként használható botok száma nem térhet el a törvényi szabályozásban engedélyezett botszámtól (kettő készség). Kérjük, hogy a fentiekkel kapcsolatos észrevételeit, gondolatait részünkre november 10.-ig megküldeni szíveskedjék! Horgásztársi üdvözlettel: Szári Zsolt vezérigazgató s.k. Siófok, 2014. október 16.