Az őrségi és vendvidéki szálalóerdők Bodonczi László Őriszentpéter
Két szakmai vélemény Koloszár: A szálaló üzemmód bevezetésére a bükkösök területének 25 %-án, azaz erdőterületünk maximum 2 %-án nyílik elvi lehetőség. Majer: Minden természetes erdő sajátsága az önfelújulás- tehát minden természetszerű erdő felújítható, megfelelő időpontban és eljárással, természetes úton!...a természetes felújításos erdőművelés az erdőművelő magasiskolája.
Szálalás definíciója Beavatkozás alapján: az egész erdőterületen egyszerre vágunk mindenfelé szálanként vagy csoportonként a legkülönbözőbb korosztályok egymással keverve, össze-vissza jönnek elő. (Illés in Roth 1935) Üzemmód, amely többé-kevésbé vágásterület nélkül, az egész erdőn, ill. egy részén, szálalón végez folyamatos fakitermelést. (Majer 1982) Erdőkép alapján: minden lehetséges korfokozat, az egy éves magcsemetétől a vastag törzsig egyenként vagy inkább foltonként keverve mindig és állandóan képviselve van (Gayer in Roth 1935)
Szálalás Már mindent leírtak a szálalásról, csak elfelejtettük vagy nem tanultuk meg Roth Gyula (1935): szálalásról 34.o., természetes felújításról 93 o. Majer Antal (1982): szálalásról 12.o. természetes felújításról 27.o. Krutzsch (1942): Erdők megújítása az egész könyv
Az Őrség Vendvidék jellegzetességei mindenütt erdő a potenciális vegetáció jelenleg kb. 50 % erdősültség 1900 körül kb. 25 % volt őshonos az erdeifenyő pionír fafaj a célállomány jellegzetes tájhasználat
Tájhaszálat, erdőhasználat Gáyer Gyula (1936): Gödörháza: Erdőkultura nincs, csak erdőpusztítás. Erőt itt senki sem ültet, csak a természet....valamikor a bükk volt az uralkodó. Ezt kivágták s a tisztást legeltették vagy az irtást felszántották, majd később ezt is parlagon hagyták. A legeltetett területet felverte a csarab, boróka, nyír, fenyő, a mélyedéses helyeken a berekfa. Ha a legeltetést hosszú időn át tovább folytatták, típusos csarabos alakul ki, melyben a fentemlített fák csak gyéren és mint korcsok állanak. Ha pedig a legeltetés gyenge volt vagy abbamaradt a fenyő végül is felnyúlott és fenyő szálerdő képződött. A fenyő szálerdő alját, ha békében hagyják,.a bükkbozót veri fel s a fenyő kivágása után újból bükkössé fog alakulni
Szentgyörgyvölgyi szálalóerdő Szentgyörgyvölgy: Majer Antal fedezi fel, védetté nyilvánítattja (1976) korábbi kisparaszti, apróparcellás erdőbirtokok államosítás után nagy erdőrészletek kísérleti erdészetet tervezett cél: szálalás fenntartása, üzemtervben pedig vágásérettségi kor van
Szentgyörgyvölgy az elmúlt évtizedekben kísérleti erdészet nem jött létre nagyüzemi, vágásos gazdálkodás volt jellemző a mag egy része a legkevésbé alkalmas a szálalásra, mert főleg bükkös termőhelyen erdeifenyvesek állnak szálaló erdő gyakorlatilag megszűnt, de létrehozható!!!!
Vendvidék- erdeifenyvesek szélsőséges savanyú és kavicsos termőhely magas csapadék és páratartalom valódi erdeifenyő termőhelyek, de kis területen
Vendvidék- erdeifenyvesek váltógazdálkodás (esetenként kavicsfejtések is)
Vendvidék- erdeifenyvesek hazánkban egyedülállóan gyors erdődinamika
Vendvidék-lomberdők főleg bükkösök nagy területű savanyú (acidofil) termőhely példa az állami erdőgazdálkodóknak (gazdasági szempontból is)
Erdőtermészetesség 1. Faállomány-összetétel magas érték szinte teljes mértékben őshonos fafajú, idegenhonos kevés, fenyők vitathatók (LF,VF,JF), de ez nem számottevő
Erdőtermészetesség 2. Faállomány- szerkezet magas érték várható horizontálisan és vertikálisan egyaránt nagyon változatos szerkezetű
Erdőtermészetesség 2. a fenyvesekben öreg, nagy méretű fa gyakran hiányzik holt fa is gyakran hiányzik ( kitakarítják az erdőt )
Erdőtermészetesség 3. Cserjeszint, gyepszint (összetétel és szerkezet) kiemelkedően magas természetesség sok ritka, jellemző fajjal gazdag mohaszint
Erdőtermészetesség 4. Újulat magas érték jellemző az erdeifenyő is jól újul gyors szukcesszió látványos erdődinamikai folyamatok
Erdőtermészetesség 5. Vadkár kisebb, mint az állami, nagyüzemi erdőterületeken nagyobb zavarás nincsenek nagy fiatalosok, vadbúvók
Erdőtermészetesség 6. Termőhely erdeifenyvesekben általában alacsonyabb érték várható humuszforma kedvezőtlenebb talajforgatás lerontja lombos erdőkben magasabb érték kisebb a valószínűsége az egykori talajforgatásnak
Erdőtermészetességi vizsgálat alkalmazása A jelenlegi adatbázis csak országos vagy erdőgazdasági tájcsoport szintű elemzésre alkalmas Finomabb felbontású elemzéshez további felmérések szükségesek Kistáji elemzés: nagyüzemi és kisparaszti erdők összehasonlítása
Összegzés A jellegzetes humid klíma mellett és különleges talajokon kialakult kisparaszti szálalóerdőkben olyan erdődinamikai tapasztalatokat szerezhetünk, amelyek hazánkban szinte egyedülállók és máshol is felhasználhatók.