Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 2. Országos Találkozója 2011. április 14-15. Veszprém hallgatói-oktatói tudományos konferencia Rendezi: Pannon Egyetem, MFTK, Alkalmazott Nyelvészeti és Nyelvoktatási Intézet, Alkalmazott Nyelvészeti Intézeti Tanszék Veszprém, 8200 Egyetem u. 10. Kapcsolattartó: dr. Simon Orsolya email: simonorsi69@gmail.com Programhelyszín: E épület Kamaraterem Program 2011. április 14. CSÜTÖRTÖK 08.00-11.00 A Pannon Egyetem, MFTK, FIKUSZ I Nyelvtudományi szekció ülése* *Az előadások 15 percesek, ezeket 5 perc vita követi Zsűri: Elnök: Mihalovics Árpád Tagok: Tóth József és Révay Valéria 08.00-08.05 Megnyitó 08.05-08.25 Kocsis Rita: Kommunikációs félreértések vizsgálata 08.25-08.45 Nagyné Eisner Katalin: A nyelvészeti és pedagógiai szaknyelv jellegzetességeinek bemutatása Hans H. Reich tanulmányának fordítása alapján 08.45-09.05 Varga Csilla: Három évtized társkereső hirdetéseinek szövegelemzése két napilap felhasználásával 09.05-09.25 Nagy Eszter: Kétnyelvűekkel végzett képmegnevezéses teszt 09.25-09.45 Drüszler Erika: A Tolna megyei Nagymányok és Kismányok helyneveinek összehasonlító névtani vizsgálata Szünet 09.55-10.15 Csomai Lídia: Az óvodáskori és iskoláskori mentális lexikon összevetése 10.15-10.35 Marton Dóra: Helyesírással kapcsolatos attitűdök vizsgálata Veszprémben és Várpalotán
10.35-10.55 Kobán Eszter: Szövegértési kompetencia mérése cloze-eljárással az általános iskola felső tagozatában 10.55-11.15 Peller Anita: Miért beszélsz annyit? Te meg miért nem mondasz soha semmit? avagy a női-férfi kommunikáció összevetése vizuális stimulus alapján 11.15-11.30 Eredményhirdetés Kávészünet (A konferencia-résztvevők érkezése) 12.00-13.00 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 2. Országos Találkozója I. szekció szekcióelnök: Lengyel Zsolt FIKUSZ II. zsűri: Ladányi Mária, Lengyel Zsolt és Tóth Szergej 12.00-12.05 Konferencia-megnyitó Navracsics Judit intézetvezető (PE) 12.05-12.20 Lengyel Zsolt (PE, oktató): Szavak közötti (kölcsönös) viszonyok: szóasszociációs vizsgálatok tükrében 12.20-12.35 Varga Mónika (PE, FIKUSZ II.): A vadász szaknyelv változása az elmúlt 50 évben 12.35-12.50 Petykó Márton (ELTE): A blog mint beszédhelyzet értékelése a szerzők és a hozzászólók részéről a helyesírási normakövetés alapján 12.50-13.00 Vita 13.00-14.30 Ebédszünet (Egyetem Étterem, szállás elfoglalása) 14.30-16.00 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 2. Országos Találkozója II. szekció szekcióelnök: Sulyok Hedvig FIKUSZ II. zsűri: Ladányi Mária, Lengyel Zsolt és Tóth Szergej 14.30-14.45 Sulyok Hedvig (SZTE, oktató): Doktor utcák (Etűdök utcanévre öt tételben) 14.45-15.00 Böröcz Tímea (PE, FIKUSZ II): Színasszociációs vizsgálatok: életkor szerinti egybevetés (10-14 és 18-26 éves, magyar nyelvűek körében) 15.00-15.15 Hugyecz Enikő Henriett (ELTE): Nyelvi profilalkotás avagy hogyan kutatható az idiolektus? 15.15-15.30 Pölös Zsófia (SZTE): Csak a tévét ne! A televízió és a rajzfilmek hatása a beszédfejlődésre 15.30-15.45 Padraginé Csaba Mercédesz (PE): Helyesírási szabályok alkalmazása tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél 15.45-16.00 Vita Kávészünet
16.30-18.00 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 2. Országos Találkozója III. szekció szekcióelnök: Vladár Zsuzsa FIKUSZ II. zsűri: Ladányi Mária, Lengyel Zsolt és Tóth Szergej 16.30-16.45 Vladár Zsuzsa (ELTE, oktató) Karácsony Fanni (ELTE) Németh Szilvia (ELTE): A latin nyelvű magyar grammatikák terminológiai adatbázisa 16.45-17.00 Tóth Szilvia (PE, FIKUSZ II.): A meggyőzés ereje a politikai kampánybeszédekben. Mesterházy Attila és Orbán Viktor 2010-es kampánynyitó beszéde alapján. 17.00-17.15 Jónás Frigyes (ELTE, oktató): Törzse vagy ága az idegennyelv-tanulás/-oktatás az alkalmazott nyelvészet terebélyes fájának? 17.15-17.30 Bacskó Veronika (PE, FIKUSZ II.): A modern kriminalisztikai szövegnyelvészet módszertani problémái (fenyegető levelek elemzése alapján) 17.30-17.45 Tóth Margit (SZTE): Stand up comedy- a férfiműfaj? 17.45-17.55 Vita 17.55-18.00 Eredményhirdetés (FIKUSZ II.) Vacsora (Dédapám Vendéglője) 19.00-20.00 Könyvbemutatók (E Kamara) 19.00-19.10 Nagy János (SZTE): Herbszt Mária: Tanári beszédmagatartás 19.10-19.20 Gaál Zsuzsanna (SZTE): Navracsics Judit: Egyéni kétnyelvűség 19.20-19.30 Tóth Szergej (SZTE): Vass László: Szemiotikai szövegtani alapismeretek 19.30-19.40 Juhász Valéria (SZTE): Társadalmi nem és nyelvhasználat. Válogatott szemelvények az angol és a német szakirodalomból 19.40-19.50 Kiss Zoltán (ELTE): Gecső Tamás Kiss Zoltán Tóth Szergej: TI és MI. Alkalmazott nyelvészet és interdiszciplinaritás. 19.50-20.00 Kiss Zoltán (ELTE): Gecső Tamás - Kiss Zoltán: Az alkalmazott nyelvészet integritásának kérdései. (Az Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek Első Országos Találkozója című tudományos hallgatói-oktatói konferencia előadásainak tanulmánykötete) 20.00-22.00 Meglepetésbuli a veszprémi MA-s hallgatók szervezésében (E Kamara)
2011. április 15. PÉNTEK 09.00-11.00 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 2. Országos Találkozója IV. szekció szekcióelnök: Ladányi Mária 09.00-09.15 Ladányi Mária (ELTE, oktató): Nyelvhasználat nyelvelmélet nyelvi leírás 09.15-09.30 Kerekesné Dócs Nikoletta (SZTE): Az afáziások univerzális és egyedi nyelvi jellemzői 09.30-09.45 Mészáros Katalin Edit (ELTE): A beszédszünetek szerepe az iskolások spontán beszédében 09.45-10.00 Tóth Eszter (SZTE): A vers vehikulumához rendelhető szemantikai felépítés vizsgálata (Kreatív-produktív gyakorlat elemzése) 10.00-10.15 Nagy János (SZTE, oktató): Három megközelítés tanulságaiból 10.15-10.30 Kiss Zoltán (ELTE): Kétnyelvűség és kétkultúrájúság Fehéroroszországban? A 3. generáció nyelvi és kulturális attitűdjei 10.30-10.45 Vita Kávészünet 11.15-13.00 Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 2. Országos Találkozója V. szekció szekcióelnök: Tóth Szergej 11.15-11.30 Tóth Szergej (SZTE, oktató): Nyelv kép hatalom 11.30-11.45 Németh Judit (ELTE): Társalgáselemzés eltérő szociális helyzetű gimnáziumi diákok körében 11.45-12.00 Ladányi Éva (SZTE): Az érzelemkifejezés tanítása 12.00-12.15 Simon Orsolya (PE, oktató): A jelnyelv birodalma. A siketség és a jelnyelvhasználat alkalmazott nyelvészeti vonatkozásai 12.15-12.30 Gaál Zsuzsanna (SZTE, oktató): Szövegértés egynyelvű nyelvi módban 12.30-12.45 Kiss Renáta Mária (SZTE): Értelmi fogyatékos felnőttek beszédprodukciója (Állapotfelmérés) 12.45-12.55 Vita 12.55-13.00 Zárszó (Navracsics Judit intézetvezető, PE) 13.00-14.00 Ebéd (Egyetem Étterem)
ELŐADÁSCÍMEK ÉS ÖSSZEFOGLALÓK Varga Csilla Három évtized társkereső hirdetéseinek szövegelemzése két napilap felhasználásával A vizsgálathoz a Somogyi Hírlap és a Magyar Nemzet 1970 és 1999 között kiadott számait használtam fel. A társkereső hirdetéseket két síkon vizsgáltam: egyrészt történeti síkon, másrészt a nemek szerinti különbözőségben. A történeti sík vizsgálatához kvantitatív elemzést végeztem. Az információkat nemek, iskolázottság és családi állapot szerint csoportosítottam. Minden kategóriára vonatkozóan adataimat a KSH Statisztikai Évkönyvének adataival vetettem egybe. A nemek közötti különbségek feltárásához kvalitatív vizsgálatot végeztem. Elemeztem a demográfiai, valamint a hirdetésekből származó adatokat. Lejegyeztem a külső-, belső tulajdonságokra, családi állapotra és anyagiakra vonatkozó információkat nemenként, majd megvizsgáltam a hirdetések célját, a hirdetésekben közölt jeligéket, illetőleg fényt derítettem a férfi-női írott nyelvhasználat közötti különbözőségekre. Nagy Eszter Kétnyelvűekkel végzett képmegnevezéses teszt Téma: A kétnyelvűség pszicholingvisztikai vonatkozású vizsgálata, valamint a kétnyelvű mentális lexikon. Anyag, módszerek: kísérleti személyek bemutatása, módszerek ismertetése. Hipotézisek: 1. Feltehetőleg az első nyelv fog először aktiválódni. 2. A megnevezésnél a lexikai megfelelők fognak leginkább előjönni, de az asszociatív válaszok száma is jelentős lesz. 3. A nem lexikai megnevezéseken belül a hiponim kifejezések kategóriája lesz a legnagyobb számú. Eredmények, adatelemzés: A kapott válaszok csoportosításánál figyelembe lett véve, hogy a képek megnevezésénél milyen szemantikai kategóriát használtak, melyik nyelvüket választották, valamint hogy nyelvileg hogyan adták vissza a kép mögött rejlő fogalmakat. Következtetések: A képek megnevezésénél többségében előbb aktiválódott az anyanyelv, mint a második nyelv. Csomai Lídia Az óvodáskori és iskoláskori mentális lexikon összevetése Előadásom célja bemutatni azt a kísérletet, mely az óvodáskorú, azaz 3-6 éves gyermekek, és a korai iskoláskorú, azaz 6-10 éves gyermekek közötti mentális eltéréseket vizsgálja. Amiatt esett e két korcsoportra a választás, mert a gyermekkori ontogenetikus folyamatok egyik legnagyobb ugrása ezen két időszak között történik. A kísérlet módszertani alapját szómagyarázatok szolgáltatták, tehát 20 fogalomra vártam az alanyoktól körülírásos meghatározást. Az eredmények bizonyítják hipotéziseimet, miszerint például az iskolások fogalomkészlete bővebb, az óvodások csak nehezen képesek egyértelmű meghatározásokkal szolgálni, az
óvodások válaszaiban jelentkezik az iskoláskorra már nem jellemző globális-diffúz valamint teleologikus látásmód stb. Az előadásban továbbá ismertetem az eredmények által levonható következtetéseket, melyek újabb kérdéseket vethetnek fel. Peller Anita Miért beszélsz annyit? Te meg miért nem mondasz soha semmit? avagy a női-férfi kommunikáció összevetése vizuális stimulus alapján A mindennapi élet tanulsága szerint a férfiak és a nők gyakran nem értik meg egymást. Nemcsak a tetteiket, a viselkedésüket, hanem egymás verbális közléseit sem, holott ugyanazt a nyelvet beszélik. Szeretném bemutatni külföldi és magyar szakirodalmak valamint egy saját kutatás alapján, milyen különbségek vannak a férfiak és a nők kommunikációjában. A férfi és a női adatközlők száma összesen 8 fő, 50-50%-os megoszlásban. A korosztály 20-45 évesig terjed. Másfél percig kellett beszélnie az adatközlőknek egy adott kép alapján. Az adatokat megadott szempontok alapján elemeztem: a szófajok szerinti megoszlás, a grammatikai szintű különbségek, a megakadásjelenségek és a témaválasztás. Szövegelemző és hangelemző számítógépes program segítségével vizsgáltam a szövegek nyelvi és fonetikai sajátosságait. Minden beszélgetés egyénenként került rögzítésre. Fontos tisztában lenni a gender szerinti különböző kommunikációs módokkal, hogy sikeresebbek legyenek a társadalmi kapcsolataink. Minél többet tudunk a nemekre jellemző kommunikációról, annál tudatosabban kezelhetjük az ebből adódó mindennapos problémáinkat. Lengyel Zsolt Szavak közötti (kölcsönös) viszonyok: szóasszociációs vizsgálatok tükrében A különböző szóasszociációs technikák a mentális lexikon egységei (lemmái, szavai) közötti kapcsolatokat igyekeznek feltárni abból a célból, hogy a mentális lexikon strukturáltságáról, működéséről információkat szerezzenek. E két mozzanat tisztázása (mind az értési, mind a produkciós) lexikális folyamatok jobb megismerésének reményével kecsegtet. A szavak közötti kapcsolatokban vezetőnek számít a grammatikai, szemantiko-logikai elv. Az előadás e két elv további mélyítésére tesz kísérletet magyar anyagon. Varga Mónika A vadász szaknyelv változása az elmúlt 50 évben A szaknyelvek kezdetben az ember táplálékszerzésével és elemi szükségleteinek kielégítésével összhangban alakultak ki. A szakmacsoportok tevékenységének specializálódásával jelentek meg a mesterségek szaknyelvei. Ebben a korai szakaszban alakult ki a vadásznyelv is, és fejlődése napjainkban is tart. Állandó változásban van a technika fejlődése, a vadászati módszerek változása és a vadászattal kapcsolatos társadalmi felfogás változása miatt. Összefüggő szókincset használ a szakterület működésével, fejlődésével és célkitűzésével kapcsolatban. Különböző szintjei vannak, sajátos kognitív szintaxissal rendelkezik, fejlődése és differenciálódása a köznyelvekénél gyorsabb.
Petykó Márton A blog mint beszédhelyzet értékelése a szerzők és a hozzászólók részéről a helyesírási normakövetés alapján Az internet fejlődése új, a nyelvtudomány érdeklődésére is számot tartó beszédhelyzetek létrejöttét eredményezte. Előadásomban azt vizsgálom, hogy egy ilyen beszédhelyzet: a blog szerzői (posztolói) és hozzászólói (kommentelői) mennyiben követik a standard magyar köznyelv helyesírási normáit, illetve helyesírási normakövetésük alapján a résztvevők hogyan értékelik a blogot mint beszédhelyzetet. A fenti kérdésekre öt tematikus blog egy-egy bejegyzésének, illetve az azokra érkező első 50-50 hozzászólásnak az elemzése alapján kívánok választ adni. A kutatás során négy stiláris variánst: a helyesírási normaszegések, a központozási normaszegések, az elütések, illetve az emotikonok és rövidítések gyakoriságát vettem figyelembe. Sulyok Hedvig Doktor utcák (Etűdök utcanévre öt tételben) A belterületi mikrotoponimák közül a személynévi eredetű utcanevek gyakran ún. néma nevek, ti. a névadást motiváló egykori személy és a település között többnyire nem fedezhető fel semmiféle kapcsolat. Így azon kívül, hogy e névadási forma szemben a motivált utcanevekkel egyre elterjedtebb, emléket állító, identifikáló szerepét is kevéssé tölti be. A többnyire egyelemű utcanevet megtoldó, valamilyen tisztséget, foglalkozást, méltóságot jelentő köznévvel ellátott utcanévtípus (Örs vezér tere, Nemes takács utca, Erzsébet királyné útja) eddig is ismert volt; megszokott a név elé kerülő vele mintegy összeforró rangot, címet jelölő elem is (Szent István tér, Szent László utca). Az utóbbi egy-két évtizedben azonban talán a hivatalnoklelkű városatyák, névadóbizottságok pontos-fontos észjárását tükrözve gomba módra szaporodnak a doktor utcák, feleslegesen örökítvén meg a név egykori viselőjének tudományos fokozatát, esetleg jogi, egészségügyi végzettségét (Dr. Pais Dezső, Dr. Rapcsák András, Dr. Boross József utca stb.), miközben a dr. nélkül is évtizedek óta jól funkcionáló Semmelweis, Heim Pál vagy Kresz Géza utcák elől helyesen senki nem hiányolja a titulust. Kis nyelvi bizantinizmusunk ez a megnyilvánulása azon kívül, hogy e típus utca- és intézménynévnek is kényelmetlen viselet szocioetikai, helyesírási-nyelvhasználati problémákat is felvet; az előadás illetve tanulmány a fenti kérdéseket járja körül. Böröcz Tímea Színasszociációs vizsgálatok: életkor szerinti egybevetés (10-14 és 18-26 éves, magyar nyelvűek körében) Dolgozatomban egyválaszos szóasszociációs vizsgálatok eredményeit kívánom a látás, a színeslátás fiziológiája tükrében elemezni. Az elemzés fejlődési és egybevető, azaz két korosztály teljesítményét vizsgálom. Az első a 10-14, a második a 18-26 évesek. A két adatbázis: Lengyel Zsolt (2008) (Lengyel Zsolt (2008) Magyar Asszociációs Normák Enciklopédiája. Budapest: Tinta Könyvkiadó), illetve Lengyel 2010 (kézirat). A munka 1000, 10-14 éves korú gyerek körében végzett egyválaszos szóasszociációs vizsgálat eredményeit publikálja. Ehhez az anyaghoz veszem a 18-26 éves korú tanulók körében végzett kutatások adatait. Az anyagokban a következő, a színekhez kapcsolódó hívószavak fordultak elő: fehér, fekete, kék, piros, sárga, szín, zöld. Egyfelől tehát ezek egybevetésére kerül sor abból a
szempontból, hogy az egyes hívószavakra adott válaszszavak miben és hogyan különböznek egymástól. A vizsgálat másik szempontja a színek fizikai, fiziológiai sajátosságaiból indul ki. A fizika, ezen belül az optika, illetve a fény- és színlátás fiziológiája különböző csoportokba osztja a fénnyel, illetve színnel kapcsolatos fizikai, fiziológiai eseményeket. Vizsgálatom tárgya, hogy ezek a különbségek felbukkannak-e az asszociációs kutatások eredményeiben, azaz a fizikai, fiziológiai különbségeknek van-e verbális, pszicholingvisztikai leképződése. Dolgozatomban szemantikai hálózatok elemzésére is kitérek. Gyakran csak különbségeket, eltéréseket és jelenségeket lesz lehetőségem konstatálni. Nem minden esetben tudok még magyarázattal is szolgálni. Ugyancsak kívül esnek a dolgozaton a társadalmi nemekhez köthető vizsgálati szempontok. Hugyecz Enikő Henriett: Nyelvi profilalkotás avagy hogyan kutatható az idiolektus? Meg lehet-e mondani, hogy egy ismeretlen szöveget nő vagy férfi írt, vajon milyen idős, vagy mi a foglalkozása? Előadásomban egy olyan alkalmazott nyelvészeti témával foglalkozom, amely az utóbbi években kevés figyelmet kapott: arra keresem a választ, hogy mik azok az idiolektusjegyek, amelyek alapján egy anonim szövegről megállapítható a szerző mivolta. Kutatásom során feltételeztem, hogy a szöveg árulkodik szerzőjéről, annak bizonyos tulajdonságairól, mint a nem, a kor vagy a foglalkozás. Ezen jegyek vizsgálatához laikus olvasókat kérdeztem meg, az így kapott kutatás eredményeit is szeretném ismertetni. Melyek azok a tulajdonságaink, amelyek írásbeli nyelvhasználatunkból megállapíthatók? A kísérlettel arra is szeretnék rámutatni, hogy ezek a kérdések relevánssá tudnak válni a hétköznapokban is, például egy ismeretlen blog olvasásakor. Pölös Zsófia Csak a tévét ne! A televízió és a rajzfilmek hatása a beszédfejlődésre Mindenhol ott van, mindenhol körülvesz minket. A média és a mozgóképes tartalmak életünk szerves részévé váltak. Káros hatásairól tanulmányok sokaságait olvashatjuk, de vajon törvényszerű-e, hogy száműzni kell az életünkből. Az audiovizuális inger, elég összetett inger ahhoz, hogy hasznosítani próbáljuk. A beszédfejlesztés számos területén segítségünkre lehet, ha kihasználjuk benne rejlő lehetőségeket.
Vladár Zsuzsa Karácsony Fanni Németh Szilvia A latin nyelvű magyar grammatikák terminológiai adatbázisa A magyar nyelvet kezdetben latinul, a klasszikus latin grammatika kategória- és terminusrendszerében írták le, az egységes, definiált és normatív latin terminológiát adaptálva a magyar nyelvtani kategóriák jelölésére. Ez az adaptálás azonban definiálatlanul ment végbe, számos poliszémiát, szinonimiát, kollokációt eredményezve. Ugyanakkor felhasználták és adaptálták latinizált héber grammatikai terminológiát is, amely kevésbé egységes és definiált volt. A latinul írt korai magyar grammatikák (Corpus Grammaticorum) értékelésének kulcskérdése a szakszavak pontos értelmezése. Az előadás e grammatikák tervezett terminológiai adatbázisát mutatja be. Az adatbázis két részből áll: a latin nyelvi címszavak szerint szerveződik. Tartalmazza a címszó alakváltozatait, összes előfordulását, jelentéseit sorrend szerint (ha van, definíció, ha nincs, szövegösszefüggés alapján), néhány jellemző példát, szinonimáit, kollokációs megfelelőit. A magyar nyelvű rész onomasziológiai, fogalmi alapon szerveződve a mai magyar nyelvtani fogalomkészlet hierarchiájába illeszti a latin terminusokat. Tóth Szilvia A meggyőzés ereje a politikai kampánybeszédekben. Mesterházy Attila és Orbán Viktor 2010-es kampánynyitó beszéde alapján. Napjaink egyik legkritikusabb és egyben legtöbb érdeklődést kiváltó témája a politika. A politikusokkal szokás szimpatizálni, vagy ellenszenvesnek tartani őket, de köztes állapotot ritkán tapasztalunk. Ez többek között a retorikai képességüknek köszönhető. A választókat érdekli, hogy vajon mi az a rejtett, vagy valójában nem is leplezett dolog, amivel a politikusok magukat, illetve pártjukat szimpatikussá, vagy éppen antipatikussá teszik. 2010-ben több választás is volt az országban, így a politikailag legfajsúlyosabb beszédek elemzésével tudok rávilágítani a meggyőzés erejére. Ezért a 2010. április 11-i választásokat megelőző kampánynyitó-beszédeket elemzem dolgozatomban, azok közül is a két nagy rivális, a Magyar Szocialista Párt, és a FIDESZ-KDNP miniszterelnök-jelöltjeitől elhangzott szónoklatokat. Az összehasonlításom célja a két politikus beszédében rejlő meggyőzési stratégiák nyelvi megnyilvánulásainak kimutatása. A dolgozat során bemutatom a politikai szónoklat történetének főbb momentumait, a szónoki beszéd jellemzőit, azaz a szónok jellemét, és feladatait, a hallgatóság szegmentálhatóságát, illetve a beszéd, az üzenet csoportosítási lehetőségeit. Illusztrálom a politika mint marketingprogram létét. Ezután a szónoki beszéd részeit mutatom be, a beszédek felépítését hasonlítom össze. Vizsgálatom tárgyát képezik a beszédek fonetikai viszonylatai, a beszédtempó, az artikulációs tempó, a megakadásjelenségek. Ehhez az elemzéshez a Wavepad Sound Editor beszédelemző szoftvert használtam fel. Bemutatom továbbá a szónoklatok nyelvi pragmatikai elemzését, megmutatom a beszédek szótérképét. Ehhez a MAXQDA szövegelemző szoftvert használtam. Végül bemutatom a szónokok által használt retorikai alakzatokat, a hallgatóság elégedettségét kifejező tapsok számát, hosszát, illetve a téma nyújtotta további vizsgálati területeket.
Jónás Frigyes Törzse vagy ága az idegennyelv-tanulás/-oktatás az alkalmazott nyelvészet terebélyes fájának? Egyes vélemények szerint az idegennyelv-tanulás/-oktatás nem része az alkalmazott nyelvészetnek, hanem attól elkülönült, önálló diszciplína. Ezekre a véleményekre szeretnék reflektálni a 20. és a 21. századi alkalmazott nyelvészeti értelmezések üzeneteivel. Az üzenetek ismeretében méltán vethető fel az a kérdés, hogy szakmai alapossággal bírnak-e azok a vélemények, amelyek az idegennyelv-oktatást és benne a magyar mint idegen nyelvet száműznék a Nyelvmentor szakirány törzsképzéséből. Bacskó Veronika A modern kriminalisztikai szövegnyelvészet módszertani problémái (fenyegető levelek elemzése alapján) A kriminalisztikai szövegelemzés egy olyan esete a szövegelemzésnek, ahol a legfontosabb tényező az ember, aki az adott szöveget írta. Az egyén által írott mű olyan, mint egy ujjlenyomat: a szerző azonosítható általa. Mindannyian rendelkezünk olyan egyéni nyelvhasználati jellemzőkkel, amelyeket nagyon nehéz befolyásolni vagy megmásítani, mert nem tudatosan használjuk őket. A szövegelemzés célja tehát egy olyan egyéni nyelvhasználati profil kialakítása, mely által felismerhetővé válik a szerző. A szöveg sok mindent elárulhat a szerzőjéről: a nemét, a korát, a műveltségének fokát, sőt, néha még a foglalkozására vagy a tartózkodási helyére is utalhat. A nyelvjárás vagy a kétnyelvűség is nyomot hagyhat a szövegben. Egy-egy névtelen írás elemzésekor a nyelvhasználati jegyek alapján leszűkíthetjük a szerzők (gyanúsítottak) körét. Tóth Margit Stand up comedy a férfiműfaj? Vajon mi különbözteti meg az embert az állatoktól? A humor Már az ókori embert is foglalkoztatta a nevetés, a vidámság kérdése. Elsősorban az irodalom és a filozófia tudományterületéhez sorolták. Nyelvészeti szempontból a XIX. századtól kezdve foglalkoznak vele. Előadásomban a verbális kreativitás vagy sokak szerint verbális agresszió egyik megnyilvánulási formájával, a humorral foglalkozom. Megvizsgálom a megközelítési módjait kognitív és verbális nézőpontból. Kognitív aspektus: mi okozza a vidámságot, humorelméletek összefoglalása, a poén megértésének mechanizmusa, az elméletek tanulsága. Verbális megközelítés: a nyelvi kreativitás megnyilvánulási formái: a nyelvi humor alakzatai. Mivel a humor egy univerzális emberi jelenség, minden nemzetre jellemző. Röviden összefoglalom a magyar komédia történetét. Legfőbb témám az Amerikából importált, de magyar gyökereket is mutatató állj ki és mondd műfaj, vagyis a stand up comedy. Ismertetem kialakulásának körülményeit, magyar jellegzetességeit. Betekintést nyújtok verbális kifejezőeszköz-tárába, leírom szemantikai jellemzőit. Miért férfiműfaj? Arra keresem a választ, hogy vajon van-e összefüggés a hatalom kialakítása, a homlokzatépítés, az agresszivitás és a humor/stand up comedy műfaja között. A férfiak kreatívabbak vagy agresszívabbak? Nyilvános szereplések alkalmával miért figyelünk jobban a férfi előadókra? És nem csak a nők, hanem a férfiak is! Megpróbálom kideríteni, megmagyarázni, bebizonyítani. Mit enged meg a műfaj? Végül adok néhány jó tanácsot leendő női humoristáknak.
Ladányi Mária Nyelvhasználat - nyelvelmélet nyelvi leírás Az előadásban a nyelvhasználat szerepét tekintem át a 20. századi nyelvelméletekben és nyelvi leírásban. Előzményként röviden kitérek a nyelvhasználat 19. századi felfogására, majd bemutatom egyrészt a nyelv és a beszéd és az ezek fogalmára épülő belső és külső nyelvészet, másrészt a kompetencia és a performancia, valamint az ezeknek megfelelő I-language és E- language szétválasztásának, azaz a nyelvhasználattól független autonóm rendszer saussure-i és chomskyánus felfogásának következményeit. A strukturalista és formális nyelvelméletek alternatívájaként megjelenő funkcionális nyelvelméletek kapcsán visszatérek ezeknek az elméleteknek a két világháború közötti, majd 50-es 70-es évekbeli előzményeihez. Végül a nyelvhasználatot a nyelvelméletbe beépítő, azaz a használat alapú nyelvfelfogás jellemzőiről és ennek a felfogásnak a nyelvi leírásbeli következményeiről szólok. Kerekesné Dócs Nikoletta Az afáziások univerzális és egyedi nyelvi jellemzői Kutatásom célja a különböző afáziás betegek nyelvi teljesítményében fellelhető univerzális és egyedi nyelvi jellemzők feltárása. Elsősorban arra keresem a választ, hogy az afáziások nyelvhasználatára jellemző tévesztések mennyiben és milyen mértékben univerzálisak. Ha például egy magyar anyanyelvű afáziás téveszti a főnevek többes számánál a rendhagyó alakokat (pl. pocok/pocokok, ló/lók, kő/kők), akkor az angol anyanyelvű afáziás is elkövethet hasonló hibákat a kivételes alakoknál (pl. goose/gooses, mouse/mouses, sheep/sheeps). Ezek feltárásához a különböző anyanyelvű afáziások tévesztéseinek összehasonlító elemzésére lenne szükség, erre azonban előadásomban nem vállalkozhatok a vizsgálati anyag szűkös terjedelme és a vizsgált személyek alacsony száma miatt. Konkrét következtetéseket tehát az általam bemutatott nyelvi példákból nem volna helyes levonni, ugyanis ahhoz jóval nagyobb empirikus kutatás szükséges, melynek kezdeti szakaszába kívánok most bepillantást nyújtani. Előadásomban arra is kitérek, hogy melyek azok az egyedi sajátosságok (pl. tájnyelv, szókincs, kor, nem, szociokulturális háttér), amelyek befolyásolhatják az afáziás (és egészséges) személyek nyelvhasználatát. Bár a vezető tünetek alapján nagyjából meghatározható, hogy egyegy afáziás mely típusba tartozik, milyen javulást várhatunk a későbbiekben, a nyelvi terápia azonban akkor lesz optimális, ha figyelembe vesszük az egyedi sajátosságokat is. Mészáros Katalin Edit A beszédszünetek szerepe az iskolások spontán beszédében A beszédszünet a produkció és a percepció szempontjából egyaránt befolyásolja spontán megnyilatkozásainkat. Számos külföldi és hazai kutatás született már a témával kapcsolatban, főként azonban felnőttek beszédét elemezve, illetve a monologikus és dialogikus szövegekben előforduló szünetek funkcióját, vagy az előfordulás és időtartam kapcsolatát vizsgálva. Előadásomban a nyelvi fejlődés folyamatában követem nyomon a jelenséget két résztvevős párbeszédekben. Az általános iskola 8 éve alatt vizsgálom, hogyan alakul és mennyiben változik a néma szünetek megjelenése a spontán beszédben, tapasztalunk-e jellemző funkcionális különbséget az egyes életkorokban, továbbá megfigyelhető-e bármiféle szabályszerűségek előfordulása például a szünettartási helyekkel kapcsolatban. Megfigyeléseim kiterjednek a szünet időtartamának funkcionális alapú megoszlására is tekintetbe véve a szünet és hallgatás különbségeit.
Tóth Eszter A vers vehikulumához rendelhető szemantikai felépítés vizsgálata (Kreatív-produktív gyakorlat elemzése) Véleményem szerint a szövegtani kutatás jelenlegi legsürgősebb feladat [ ] annak tisztázása, hogy a szöveginterpretáció során mi a tényleges viszony a nyelvészeti, poétikai, retorikai ismeretek és az úgynevezett világra (világfragmentumokra) vonatkozó ismeretek között[ ]. írja Petőfi S. János. Az előadásomban egy kreatív-produktív gyakorlat elemzésén keresztül szeretném bemutatni, hogy milyen tényezők játszhatnak szerepet a szövegek interpretációja során. A résztvevőknek ki kellett egészíteniük egy olyan verset, amelyből bizonyos szavakat töröltem, illetve címet kellett adniuk az újonnan létrehozott szövegüknek. Arra voltam kíváncsi, hogy a globális vagy a lokális kohézió játszik-e nagyobb szerepet az újraalkotás során és hogy a lokálisan jónak vélt kifejezések meg tudják-e tartani a globális lexikai- és poétikai-szemantikai egységet. Nagy János Három megközelítés tanulságaiból A gondolatmenet a kettős szillogizmus logikai megközelítésének, a funkcionális stilisztika alakzatelméleti nézőpontjának és a nyelvi megformálás poétikai szempontrendszerének együttes tanulságait kutatja. Békési (2001, 2010) kettős szillogizmusában az explicit és implicit információk reprezentálását, Szathmári főszerk. (2008) kiasztikus alakzataiban az alapvető jelentéscsoportokat, Hankiss (1985) alapján Nagy L. (2003) a poétikai megformálás befogadásának oszcillációs felfogását vizsgálja. Kiss Zoltán Kétnyelvűség és kétkultúrájúság Fehéroroszországban? A 3. generáció nyelvi és kulturális attitűdjei Előadásomban a Belarusz Köztársaságot vizsgálom a nyelv és a kultúra viszonyrendszerében. Az előadás egy 2009 decemberében Minszkben folytatott terepmunka során végzett kérdőíves felmérés eredményeit ismerteti, amelynek központi témája a legfiatalabb, úgynevezett 3. generáció nyelvi és kulturális attitűdjeinek a vizsgálata, illetve az ezek közötti összefüggések statisztikai alapú feltárása. (A mintát 85 adatközlő kitöltött kérdőíve alkotja, az adatelemzés az SPSS program segítségével történt.) Előadásomban nem vizsgálom az adatközlők által beszélt nyelvek közötti transzferjelenségeket vagy kódváltási stratégiákat (vö. trasjanka ), nem térek ki a fehérorosz nyelvtervezésre, nem teszek említést a fehérorosz nyelv történeti fejlődéséről, csupán a nyelv és kultúra mint identitásjelző markerek kapcsolatára keresek választ. Tóth Szergej Nyelv kép hatalom Az előadásomban az Alkalmazott Nyelvészeti Mesterfüzetek Nyelv kép hatalom című 4. kötet képanyagát mutatom be, kommentárok kíséretében. A fotók, plakátok, festmények, grafikák és rajzok szervesen kapcsolódnak többek között a kötet következő témáihoz: vezérség, nyelv és ideológia, verbális agresszió, nyelvi manipuláció, náci és szovjet eufemizmusok, nevek és korok, szovjet ikon, nyelvi szimbólumok.
Németh Judit Társalgáselemzés eltérő szociális helyzetű gimnáziumi diákok körében Az Arany János Tehetséggondozó Program (AJTP) iskoláztatási támogatást nyújt olyan tehetséges gyerekeknek, akik szociális körülményeik miatt nem részesülhetnének felsőoktatásban. A program diákjainak szociális helyzetére vonatkozó kutatások rávilágítottak arra, hogy ezek a tanulók, bár kiemelkedő képességekkel rendelkeznek, átlagosan mégsem érnek el olyan tanulmányi eredményeket, mint a nem AJTP-s társaik. Kutatásomban egy neves vidéki gimnázium különböző életkorú, AJTP-s és átlagos diákjainak szóbeli diskurzusát vizsgáltam. Vajon befolyásolja a szociális helyzet, hogyan viselkednek nyelvileg egy vitában? Tetten érhető ebben a beszédhelyzetben a nyelvi hátrány? Vizsgálati hipotézisem az, hogy a szociális hátrányos helyzet okozta nyelvi hátrány felelős azért, hogy a diákok nem érvényesülhetnek azon a szinten, amely elvárható lenne a képességeik alapján. Ladányi Éva Az érzelemkifejezés tanítása Az előadásomban arra törekszem, hogy vázlatosan bemutassam a nem verbális jelek használatának fontosságát, kiemelve a hangjelenségek érzelemkifejező funkcióját. Célom, hogy rávilágítsak a nem verbális akusztikus jelek szerepére a kommunikációban, alkalmazásuk fontosságára a tanítási-tanulási folyamatban. Az előadásom további törekvése, hogy az erre vonatkozó szakirodalmak alapján elméleti alapot próbáljon felállítani egy olyan felmérés számára, ami az óvodáskorú gyerekek észlelését vizsgálná, abból a szempontból, hogy mennyire tudják kiszűrni a hangból és a kommunikációs helyzetből az érzelmi attitűdöt, és ezáltal mennyire tudnak alkalmazkodni ahhoz. Simon Orsolya A jelnyelv birodalma. A siketség és a jelnyelvhasználat alkalmazott nyelvészeti vonatkozásai A siketség és a jelnyelvhasználat jellegzetességeinek rövid összefoglalása alkalmazott nyelvészeti keretben. Az előadás érinti a jelnyelv mint természetes nyelv, a jelnyelvi anyanyelv-elsajátítás és a jelnyelvi többnyelvűség kérdéseit; a siketek és nagyothallók oktatási, módszertani problémáit; a siketség és nagyothallás mint nyelvi hátrány, mint beszédészlelési és beszédmegértési zavar témakörét, valamint a siketség és jelnyelvhasználat nyelvi jogi és nyelvpolitikai vonatkozásait. Gaál Zsuzsanna Szövegértés egynyelvű nyelvi módban A kutatás a beszédpercepció interaktív, hierarchikus modelljéből kiindulva a beszédmegértés és az értelmezés szintjeivel foglalkozik. Előadásomban a magyar nyelv anyanyelvi és idegen nyelvi beszédpercepciós folyamatát vizsgálom. Az empirikus vizsgálatokban a GMP megfelelő tesztjét, A szövegértés vizsgálata (GMP 12) altesztet használtam. A felmérés összehasonlítási szempontjaként nem az életkort tekintem, hanem elsősorban a megfelelő/elvárt nyelvi szintet. Az előadás célja, hogy rávilágítsak a magyar anyanyelvi nevelés és a magyar mint idegen nyelv oktatása lehetséges kapcsolódási pontjaira.
Kiss Renáta Mária Értelmi fogyatékos felnőttek beszédprodukciója (Állapotfelmérés) Az értelmi fogyatékosok beszédprodukciójának vizsgálata már régóta és sokat kutatott terület, a tudományos kutatásban mégis egy szembetűnő hiányosság fedezhető fel. A szakirodalom túlnyomórészt a fogyatékkal élő gyermekekre összpontosít. Fejlesztő jellegű, specifikusan felnőtteknek/felnőttekről szóló, tudományosan megalapozott szakkönyvet nem találtam. Jelen előadás a féléves önkéntesi munkám során szerzett tapasztalataimat, illetve felméréseim eredményeit tükrözi (a beszédintelligencia, valamint a szó- és mondatalkotás fejlettségi szintjének vizsgálata, a vizsgálati alanyok állapotfelmérése, majd az egyes területek összehasonlítása). Célom nem egy pontos diagnózis felállítása, csupán az állapotfelmérés után tapasztalataim összegzése, és ez által következtetések levonása. Munkámmal az értelmi fogyatékos felnőttek fejlesztéséhez kívánok hozzájárulni. Jelen munka a folyamat első lépéseként értelmezendő.