Összefoglalók 50 ELEKTROTECHNIKA

Összefoglalók Dr. Wolfgang Strassburg: Magyarország az úton vissza Európába A magyar gáz- és villamosenergia-ipar privatizációja sikeresen lezárult A magyar piacgazdasági átalakításra a magyar gáz- és villamosenergia- (rész-)privatizációja röviddel 1995 vége előtl sikeresen lezárult. A cikk fő részei a következők: Kiindulási helyzet - - Stabilizációs politika EU-támogatás Külföldi közvetlen beruházások RWR részvétele a magyar villamosenergia-ipar privatizációjában A magyar villamosenergia-ipar korszerűsítése. Dr. Kádár Péter, Dr. Mergl Attila, Vashegyi György. Hrivnyák Gvula. Orlay Imre: Rövidtávú on-line terhelésbecslés az ÉMASZ KDSZ-ben A terhelésbecslés a villamosenergia-rendszer irányításában megvalósítandó egyik alapvető funkció. Feladata, hogy lehetőleg nagy pontossággal meghatározza a várható terhelést az erőmüvek, ill. a hálózati üzemvitel felkészítése érdekében. Jeten Összefoglaló a rövidtávú terhelésbecslés funkció megvalósítását ismerteti, az on-line adatok bázisán, a wattos terhelési igényre vonatkozóan. Csóka Gábor, Dombi József. Fazekas Zoltán: A terhelésprognosztizáció megoldása a DÉMÁSZ Rt.-nél A TPKO program a Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság számára fejlesztett terhelés-előrebecslést és optimális szerződéses értékek meghatározását biztosító rendszer. Az áramszolgáltató vállalatok egyik problémája, hogy ;i villamosenergia-szállító felé eló're le kell szerződniük egy bizonyos energia és teljesítmény értékre akkor, amikor a tényleges villamosenergia-fogyasztást és annak időbeli lefutását csak becsülni lehet. A kifejleszteti program amely egy Microsoft Windows alkalmazása e nagyfokú bizonytalanság kezelésében nyújt jelentős segitséget. Lehetőséget nyújt a szakértői tudás programba vitelére és segítségével optimalizálhatok a szerződésben lekötni kívánt villamos teljesítményértékek. A rendszer hozzájárul az energiagazdálkodási feladatokat ellátó szakemberek munkájának pontosabbá, könnyebbé tételéhez. Dehreczeni Gábor, Böszörményi Béla: A Hősök terc díszvilágítása, 1966 Magyarország 1996-ban ünnepelte a honfoglalás 1100. évfordulója! amilleccntenáriuinot. Az ünnepségek egyik fénypontja a HŐsöktéri új díszvilágítás 1996. június 30-i ünnepélyes átadása volt. A téren áll a honfoglalás ezeréves évfordulója (1896) emlékére állított Milleniumi Emlékmű. A Milleniumi Emlékmű nemzeti jelkép, a magyar nép évezredes fennállását, nemzeti egységét jelképezi. A teret kétoldalt a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok zárja. Az új díszvilágitásl a Millecentenáriumi évforduló tiszteletére az alapításának századik évfordulóját ünneplő GE Lighting TUNGSRAM Rt. ajándékozta a Budapest főváros lakosságainak és ezen keresztül a magyar nemzetnek, Elmer György: Egyfázisú, állandó mágneses forgórészű, segédfázis nélküli szinkronmotor vizsgálata számítógépes szimulációval Az állandómágnes anyagok árának csökkenésével az egyfázisú, állandó mágnes forgórészt szinkronmotorok alkalmazása egyre nagyobb teret nyer, hiszen a lehelő legegyszerűbb felépítésű, és mérettartományában igen jó hatásfokú gép. Előnyei mellett azonban számos kellemetlen tulajdonsággal is rendelkezik, például felfutásának függése számos tényezőtől, megjósolhatatlan forgásiránya, valamint forgásának erős (100 Hz-es) lengése, ami igen zajossá teszi a motort. Az alkalmazási körülmények között megbízhatóan működő motor méretezését ma számos, egymástól kismértékben eltérő gép elkészítése és kipróbálása kíséri az optimális kivitel megtalálása érdekében. Ezt az anyag-, munka- és költségigényes eljárást célszerű helyettesíteni számítógépes szimulációval. A cikk mosógépekben alkalmazott, konkrét gép szimulációjáról, valamint az eredmények kísérleti tapasztalatokkal történő összehasonlításáról számol be. Molnár Károly: Szinuszos áram felvételű akkumulátortöltő berendezések A váltakozó feszültségű hálózatról működő akkumulátortöltő berendezések nagy teljesít niénylényezőjű energia fel vét cl ének biztosítása a legfontosabb követelmények közé tartozik. A cikkben a szerző összefoglalja a teljesítménytényezővel kapcsolatos fogalmakat, a szabványok szerinti követelményeket, ill. ismerteti egy a feljesítményezőt növelő - kapcsolási elrendezés, valamim egy - - a PowerQuattro Kft. által megvalósított - - akkumulátortöltő berendezés elvi felépítését, ill. működéséi. 50 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Magyarország az úton vissza Európába A magyar gáz- és villamosenergia-ipar privatizációja sikeresen lezárult Dr. Wolfgang Strassburg Múlt évben alkalmam nyílt ebben a folyóiratban a nemet villamosenergia-ipar időszerű kérdéséről tájékoztatást adni 11]. Most a magyar piacgazdasági átalakításról fejlem ki néhány gondolatomat. Az optimizmusom, amelyen az akkori kifejtésem alapult, ma jogosabbnak tűnik mint valaha, figyelembe véve. hogy a magyar gáz- és villamosencrgia- (rész-)privatizációja röviddel 1995 vége előtt sikeresen zárult le, a magyar nagyfeszültségű hálózatot már ezelőtt októberben párhuzamosan kapcsolták a nyugat-európai UCPTE kapcsolási rendszerrel. Az ilyen valós sikerek a magyarok érthető vágyát, a lehető legkorábban az Európai Unió tagjává válást, egyre valószínűbbé teszi. Kiindulási helyzet A magyarok békés úton nemcsak szabadságot és demokráciát, hanem a Közép-Európában betöltött történelmi-kulturális szerepüket is visszanyerték. Azóta az Európába való visszatérés, és ez mindenekelőtt az Európai Unió-tagság, a magyar politikai törekvésekben állandóvá vált. 1994. április l-jén kérvényezte meg Magyarország felvételét az EU-ba. Ezt megelőzendő, az 1993 júniusában Koppenhágában ülésező Európa Tanács a közép- és kelet-európai reformországok számára alapvetően kilátásba helyezte az EU-tagságot. Egy politikai és gazdasági kritériumokai tartalmazó jegyzék készült, amelynek segítségével mérhető a reformországok integrációs képessége. A belépés elengedhetetlen feltételeihez tartozik az acquis communautaire", vagyis az Európai Szerződések tartalmának és céljainak korlátlan elfogadása, a gazdasági versenyképesség javítására tett lépések, valamint a demokratikus alap- és szabadságjogok garantálása, a nemzeti kisebbségek jogait is belecrlvc. Kétségtelenül ide tartozik egy olyan fellétel is, amelyre maguknak a reformországoknak nincs hcf'olyásuk. Az EU sikeres szervezeti reformjáról van szó, amely után megkezdődhetnének Magyarországnak az EU-ba lörlénő belépéséről szóló szerződési tárgyalások. Úgy tűnik, hogy a frankfurti újságírónak, Georg Paul Heftynek igaza van becslésével: Magyarország, ha Isten és a politikusok is úgy akarják, az Európai Unió tagjává válik. Ez minőségileg valami teljesen újat jelent: a magyarok történelmük során először kapcsolódnak egy olyan szerződés szerinti sorsközösségbe, amely nemcsak közvetlen nyugati szomszédaikkal a németekkel, hanem a franciákkal, az angolokkal, a belgákkal, az olaszokkal és a spanyolokkal is összeköti őket egy vágy, amely víziónak is merész volt, most megvalósul [2]. Dr. Wolfgang Stnissburg, az RWE Energie AG. Essen igazgatója, valamint a külföldi és politikai elemzés központjának vezetője Szakmai lektor Dr. Tena,tyán$zky Tibor Gazdasági, jogi és adminisztratív szempontból is sok erőfeszítésre van még szükség ahhoz, hogy Magyarország egy egyesüli Európához ne csak hozzátartozzon, de egy kiélezett versenyben jó megállja a helyét. Magyarország jövőbeni tagsága az Európai Unióban bizonyára nagy jelentőségű a magyar gazdaság energiagazdaság számára. Az ilyen kulcsfontosságú iparba történő beruházások a dolog természeténél fogva nagy horderejűek és hosszú lávra szólnak. 1. Stabilizációs politika A következetes piacgazdasági irányvonal, valamint a politikai reformtörekvések megtartása és folytatása esetén abból indulunk ki, hogy Magyarország az elsők között lesz a közép- és kelet-európai országok közül, amelynek sikerülhet az Európai Unióba bekerülni. Ezt a becslést világos ismérvek támasztják alá. Az állami kiadások leszorítása a legnagyobb prioritású, mint ahogy ezt az 1995 márciusában végrehajtott stabilizációs politika bizonyítja. 1996-tól lassan növekvő gazdasági fellendülés várható. 1994-ben a bruttó hazai termék (GDP) kereken 55%-áí adta a privát gazdaság. Az infláció mértéke 1997-ben 20% alá kell, hogy visszaszoruljon. A magyar forint korlátlanul konvertibilis. Néhány még fennálló, a tőkemozgásra vonatkozó korlátozás ellenére a belföldi vállalati nyereség korlátlanul és adózásmentesen hazautalható. Elsődlegesen megoldandó problémái jelent Magyarország még mindig nagy külföldi adóssága, amely 1995 vegén kereken 32 milliárd dollár volt. A mull év őszén elfogadott három éves, a beruházásokat ösztönző és a további privatizációi szolgáló programban egyértelműen kinyilvánította a kormány, hogy a gazdaságpolitika szigorú piacgazdasági útját folytatja, és törekszik a külföldi adósság csökkentésére. Ilyen feltételek mellett várható a magyar gazdaság növekedése az elkövetkezendő években. Nem hagyható azonban figyelmen kívül, hogy Magyarország beilleszkedési folyamata részben hatalmas szociális problémákat okoz. A magyar munkavállalók reáljövedelme 1995-ben 10%-ot csökkent, és számos társadalombiztosítási juttatás is eltűnt. 2. EU-támogatás Az EU támogatja a közép- és kelet-európai reformfolyamatot, és már tíz országgal kötött társulási megállapodást. Ezek a kereskedelmi korlátozások aszimmetrikus, fokozatos leépítésével számolnak a közép- és kelet-európai országok javára. Egy ennek megfelelő megállapodás már 1994. február 2. óla életben van. Időközben az EU-országok piacaira a magyar exportnak kereken 52%-a jut. Ez a EU-exportrészesedés a magyar bruttó 1997. 90. évfolyam 2. szám 51

Villamos energia hazai termék 14%-ának felel meg. A mezőny messze legfontosabb kereskedelmi partnerc Németország, az exportrészesedés kereken 28%, az importrészesedés pedig kereken 23%. Ezek a számok a német-magyar szoros gazdasági együttműködést támasztják alá. A kereskedelmi korlátozások, ül. a fokozódó integráció által nyújtott támogatás az olyan országokban mint Magyarország, frissen visszaszerzett szuverenitásával többnek hat, mint egy egyszerű támogatás. Hangsúlyozottan szeretném kiemelni a szövetségi kormány és néhány német szövetségi tartomány 1995 őszén nyújtott milliárdos nagyságú hitelét, amelyet magyar részről a reformfolyamatok támogatásaként, valamint német részről a rendkívüli szolgálatok elismeréseként kaptak meg és fogadtak el a magyarok. 3. Külföldi közvetlen beruházások A külföldi tőke rendelkezésre bocsátása nemcsak a magyar reformfolyamat folytatása szempontjából döntő fontosságú. A hatalmas pénz- és beruházási eszközöket, amelyek a gazdasági rendszer lehetőleg gyors és sikeres átalakításához szükségesek, a reformországok aligha tudják saját erőből előteremteni. Hogy egyáltalán, és milyen mértékben sikerül a külföldi tőke mobilizálása, elsősorban természetesen a politikai és gazdasági keretfeltételektől, különösképp az elért piacgazdasági átszervezéstől függ. A következetes reform- és stabilitási politika ezért alapfeltétel. Az 1990-es. magyarországi nagy mértékű közvetlen külföldi beruházások a magyar gazdasági politikába veteti bi/almat tükrözik. Az 1990 és 1994 között a visegrádi országokra jutó kereken 11,6 milliárd dollárnyi külföldi közvetlen beruházásból Magyarországra 57%, azaz 6,6 milliárd jutott. Németország a külkereskedelemben is a legnagyobb külföldi partner a beruházásokat tekintve. 4. RWE részvétele a magyar villamosenergia-ipar privatizációjában A privatizáció lényegében két célt szolgál: egyrészről a privatizációból származó bevételeket a nagymértékű állami adósság lörleszlésére fordítják, és így pozitív makrogazdasági hatást kívánnak elérni; másrészről pedig az a cél, hogy az energiagazdaság szanálásához és modernizálásához szükséges magántőkét és know-how-t az országba juttassák. Az eladásból származó árbevételek nagyobbak voltak, mint azt a magyar állam várta volna. A tenderfeltételek segítségével olyan beruházókat sikerüli kiválasztani, akik a magyar energiaszolgáltatói vállalatok jövőbeli korszerűsítéséhez garanciául szolgálnak. Ajövő sikere természetesen attól függ, hogy a magyar állam kitart-e jogi ígéretei mellett, amelyek a tenderek keretein belül adottak voltak. Az RWE Energie AG (RWE Energie), Essen és az Energie- Versorgung Schwaben AG (Sváb Villamosművek Rt.), Stuttgart közösen részt vett a magyar helyi áramszolgáltatók és erőművek privatizációjában [2], A konzorcium az RWE Energie AG hangsúlyozott vezetésével (70%) két szakaszban szerzett, ill. szerez meg többségi részesedési a Budapesti Elektromos Műveknél (ELMŰ), az Észak-magyarországi Áramszolgáltatónál (ÉMÁSZ) és a MÁTRA Erőmű Rt.-nél. Az RWE Energie és az EVS konzoreiuma első lépésben az ELMŰ részesedések 46,15%-áí, az ÉMÁSZ részesedések 48,8%-át, valamint a MÁTRA részesedések 38,08%-át vette át. 1997 végéig minden esetre fennáll a további részesedésekre vonatkozó elővételi jog, összesen a részvények 50%-ára + 1 szavazati jogra. A Budapesti Elektromos Művek Rt. a magyar áramszolgáltató vállalatok közül a 6 legnagyobb piacú vállalathoz tartozik. A vállalat 4.500 knr-cn kereken 1,3 millió ügyfelet lát el Budapest területén, továbbá 9 városban és 119 községben Budapest környékén. 1994-ben az összértékesítés 7,8 GWh volt. 1994-ben a forgalom 408,6 millió DM, amelyet 4265 munkatárssal teljesítettek. A saját tőke 638,7 millió DM, a lartozás 114,0 millió DM volt. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. 15 500 km -es területeken kb. 695 000 ügyfelel lát el 34 városban és 609 községben. Az összértékesítés 1994-ben 4.7 GWh volt. 1994- ben 2930 munkatárssal 208,3 millió DM volt a forgalomból származó árbevétel. A tőkét 302,3 millió DM saját és 32,4 millió idegen tőke lelte ki. A MÁTRA Rl. erőműtársaság Visontán van 800 MW felszerelt kapacitással, és két külszíni műveléssel Visontán és Bükkábrányban. 1994-en 4739 munkavállalót foglalkoztatott acég. AMálraErőmű azegycllcn lignitet tüzelő erőmű Magyarországon. 1990 és 1994 között az átlagos kihasználtság 80%-os volt. A vállalati részesedések megszerzése az új cró'mű-kapacilások 2000 után esedékes építési jogával van összekötve. A magyar villamosenergia-gazdaságban meghirdetett tendereknek az összes versenyző közül legjobban az RWE Energie és az EVS konzorciuma felelt meg. így az a helyi áramszolgáltató vállalatok 40%-ához fér hozzá. Két helyi áramszolgáltató vállalatban is részesedik, valamint egy erőműben, amelyek Észak-Magyarországon találhatók, így a jövó'bcn ki lehet használni a közvetlen együttműködés nyújtotta lehetőségeket. Az ebben a térségben található barnaszenet hazai energiahordozóként a jövőben is használni lehet, ez egyben nagy szociálpolitikai jelentőségű. Az RWE Energie számára eddig ez a legnagyobb külföldi részvétel. Ez csak hangsúlyozza azt a jelentőséget, amelyet az RWE Energie Közép- és Kelet-Európának tulajdonít. A Magyarországon elért eredményeket az energiafogyasztók, a részesedő vállalatok és dolgozóik, valamint az egész magyar nemzetgazdaság érdekében sikerre kell vinni. Minden versenyképes nemzetgazdaság alapja egy biztos, méltányos árú energiaszolgáltatás, amelyre az európai integrációs folyamathoz van szükség. Az újonnan meghirdetendő, az MVM Rt. részesedésérc vonatkozó tender sok potenciális beruházó érdeklődését kelti majd fel így az RWE Energie-ét is. Ki kell várni, hogy a Paksi Atomerőművel való szoros Összetartás megmarad-e, és hogy az MVM Rt. a jövőben tiszta hálózati társaságként vagy poolkéní (single buycrként: egyetlen vevőként) lép fel, esetlegesen fennmaradó termelési kapacitásával. 5. A magyar villamosenergia-ipar korszerűsítése A többségi tulajdonba került és kerülő érdekeltségi vállalatoknál megszerzett befolyás a külföldi beruházóknak nemcsak nagy esélyt jelent, de rájuk nagy felelősséget is ró. Az RWE Energie már hosszú évek óta együttműködik az ELMÚ-vel és az ÉMÁSZ-szal, s ez megkönnyíti a közös munka kezdetét. A jelenleg is fennálló kihívásokat azonban amelyeket közösen kell leküzdeni nem szabad lebecsülni. A magyar villamoscnergia-gazdaság (rész-)privalizációjával az addifí fennálló vertikális szerkezet horizontális szerkezetté 52 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia alakult át. Míg korábban az MVM Rt. a termeléssel és a szállítással foglalkozott, valamim a villamos energia elosztását társasági jogilag és gyakorlatilag befolyásolta, mosl már az MVM Rt. és a helyi áramszolgáltalók, valamint az MVM Rl.-lŐI részben értékesített erőművek egy igazi vásárló-eladó helyzetbe kerüllek. A jövőben egyre fontosabbá válik az, hogy a villamosenergia-ipar mindhárom szintjén azaz a termelés, a s/állítás és az elosztás egy fair, és a piaci helyzetnek megfelelő értékképzés jöhet, ill. jön-e létre. Végül pedig az Energiahivatal állal elismert, az árképzésre vonatkozó kritériumoknak kell eleget tenni. A jövőre nézve piacgazdasági szempontból ki van zárva, hogy a helyi ellátó az energiát az MVM Ri.-lől drágábban veszi meg, mint azt részben közbenső finanszírozással a fogyasztóknak eladja. Ez a különös helyzet részben azzal magyarázható, hogy az MVM Rt. az energiafogyasztás naponla történő fizetéséhez ragaszkodik, míg a helyi áramszolgáltatók a fogyasztóknak a számlát a fogyasztást követően legkorábban 40. napon tudják kiszámlázni. Az ezzel kapcsolatos finanszírozási költségek a helyi áramszolgáltatóknak hatalmas összegeket jelentenek. Emellett ki kell használni a megtakarítási lehetőségekéi. Felelőtlen lenne, és egyben a helytelen út. az ilyen tisztázó megbeszélések nélkül a magyar fogyasztókkal egyszerűen kifizettetni a "számlál,,. Éppen az energiafogyasztókkal szemben kell egy korszerű marketingkoncepciót alkalmazni, amely korábban az állami vállalatokkal szemben tanúsított elhárító magatartásából kimozdítja. A fizetési morál javulása leginkább ezáltal várható. Reményt keltőek ebben az értelemben azok a pozitív elvárások is. amelyekel az áramszolgáltatás vállalatainak munkatársai fűznek a privatizációhoz. A magyar energiafogyasztók, az áramszolgáltatásban dolgozó munkatársak, de állami intézmények is nagy figyelemmel kísérik a megkezdett privatizáció további fejlődését Magyarországon. Az RWB Energie és az EVS által az új szövetségi tartományokban szerzett tapasztalatok összegyűjtése nagyon hasznos lehet, amennyire azok átüllelhetők. A szükséges beleélés mellett a jövő sikere attól függ. hogy a szanálás és korszerűsítés nem könnyű problémáit sikerül-e fair módon, közösen legyőzni. A magyar vállalatokat a jövőben is elsősorban Magyarországról fogják irányítani. A jól képzeli helyi munkatársak és a különleges motiváció nagy'segítséget nyújt, ezt továbbképzéssel kell kiegészíteni. A versenyképes szerkezetek kialakítása a munkahelyek hosszú távú biztosítása érdekében a legmagasabb prioritást élvezi. Aszociális összcférhetőség parancsolja az elkerülhetetlen hozzáigazításokat és változtatásokat. Az RWE Energie és az EVS már évtizedek óta együttműködik ezen a területen, és így széles körű tapasztalatokkal rendelkezik, amelyet know-how formájában visz be az együttműködésbe Kitekintés A megbízható és kiszámítható keretfeltételek felkeltették a külföldi beruházók érdeklődését Magyarországon, hogy tőkével és know-how-val beszálljanak az ország áramszolgáltatásába, és szanálásában, valamint korszerűsítésben közreműködjenek. Nem marad más, minthogy azt reméljük és kívánjuk, hogy egy ilyen kulcsfontosságú iparban ez a nagy részvétel toló- és húzóerőt fejtsen ki az egész magyar nemzetgazdaságra, és így meggyorsítsa Magyarország belépését az EU-ba. A privatizáció Magyarországon választott formája bizonyára elősegíti a többi közép- és kelet-európai ország még meg nem tett lépését. Irodalom [1] Dr. Woffgang Strassburg: A német villamosenergia-ipar válaszai az időszerű kihívásokra Elektrotechnika 1996. (89) 8. sz. 2] G. P. Hef'ty: Magyarország szerepe tegnap, ma és holnap az R. Olt (.g.): Der Riese erwacht. Ostcuropa nach 1989 c. könyvben; 1995, 82. old. Megalakult a Magyar Energia Hivatal helyi szervezete 1996. november 6-án 21 iovel megalakult a Magyar Energia Hivatal keretein belül működő. Magyar Elektrotechnikai Egyesüld Energia Hivatal Helyi Csoport elnevezésű helyi szervezet. Az új helyi szervezel a Hivatalban dolgozó egyesületi tagokból, továbbá olyan külső munkatársakból, akik az újszerű feladatok révén kerüllek kapcsolatba a Hivatallal, végül az 1995. év végén megszűnt Állami Energiafelügyelet helyi szervezetének a témák iránt továbbra is érdeklődő, aktív és nyugdíjas tagjaiból alakult meg. A Hivatal helyi szervezetének célkitűzései az alakuló ülésen elhangzott javaslatok alapján a következőkben foglalhatók össze: A Magyar Energia Hivalal tevékenységének támogatása és szakmai népszerűsítése; a/ elektrotechnika gyakorlata és fejlesztése általában és különös tekintettel a hazai viszonyokra; az energetika tudományával és gyakorlatával foglalkozók közötti kapcsolatok építése; a szakmai kultúra terjesztése, a hagyományok ápolása; az oktatási, tanácsadási, képviseleti, szakértői és véleményezési tevékenység és ennek fejlesztése az, átalakuló gazdasági viszonyok között. Az új szervezet tevékenységét minden szakmai érdeklődő számára nyitottan, egyrészt a Hivatal saját munkaprogramja. másrészt a MEE-en belüli más társosztályokkal (Villamosenergia Szakosztály, Világítástechnikai Társaság stb.), valamint a villamosenergia-ipar egyéb területein tevékenykedő természettudományi egyesületekkel (ETE) együttműködve szándékozik végezni A helyi szervezete elnöke: Horváth J. Ferenc, titkára: Szabó Lás-Jó Zsolt. Megalakult MEE-EN ERGO VILL szervezet Az ENERGOVILL-CSOPORT-nál megalakult az Elektrotechnikai Egyesület üzemi szervezete. A 21 tagból álló szervezet 1996. november 27-én tartotta alakuló közgyűlését, ahol megválasztották 3 íos vezetőségüket. Elnök: Barabás Imre, küldött: inolai István, titkár: Csaplár Gyula. Az 1988-ban 15 fővel alakult cég mára már több, mint 100 főt foglalkoztató, csaknem 1 milliárd forint forgalmat lebonyolító vállalatcsoporttá nőtte ki magát, amelynek 3 részvénytársaság és 2 kft. a tagja. Fő tevékenységei körük: villamos fővállalkozás, kábeles szabadvezeték hálózatok szerelése, távközlési hálózatok létesítése, installációs és technológiai villanyszerelés, közvilágítás létesítése és korszerűsítése, transzformátorállomások létesítése, energiatakarékos projektek szervezése és kivitelezés, villamos szakági tervezés, elosztóberendezések gyártása. A szervezet szeretne a gyártók és felhasználók közötti kapcsolatokat ápolni, megnövelni az információáramlást, hogy a legújabb hazai és nemzetközi eredményeket, technológiákat minél előbb a gyakorlatban alkalmazni és használni lehessen. Ennek érdekében szeretnék képviseltetni magukat az Egyesület szakosztályaiban és munkabizottságaiban, munkájukkal, lelkesedésükkel és szakértelmükkel támogatva azokat. 1997. 90. évfolyam 2. szám 53

ABB a világ egyik legnagyobb fogyasztásmérő gyártója Az Asea Brown Boveri Inc. a közelmúltbun megvásárolta a nagy múltra tekintő GEC Metering Nagy-Britannia legnagyobb háztartási és ipari fogyasztásmérő gyárát. Ezzel az ABB erősíteni kívánja jelenlétét a mérőórák piacán, és így a világ első három legjelentősebb villamos fogyasztásmérő gyártók egyikének nevezheti magát. Az új ABB cég az ABB Metering Systems Ltd. nevet kapta, Birmingham-tői északra, Stone városában 700 alkalmazottatfog lalkoztat. IEC Alpha AEM 500 elektronikus fogyasztásmérő Az ABB megvásárolta az amerikai Westinghouse fogyasztásmérő részlegét. Az a tudás és sok éves tapasztalat, amivel ez a cég rendelkezett, párosulva az ABB értékeivel egy most már bizonyítottan karriersorozat elindítója volt. Amerikában az ABB robbanászszerű sikert aratott az elmúlt évek folyamán az elektronikus elven működő Alpha fogyasztásmérő családjával. Ezt a sikert elsősorban az alkalmazott új mérési elvnek és az ebből eredő, felhasználónál jelentkező gazdasági előnyeinek köszönheti. Az ANSI szabványokra épülő amerikai piac meghódítása után Ázsia és Európa került előtérbe, ahol az IEC és a DIN szabványok szerint átépített fogyasztásmérő kezd elterjedni. így az Egyesült Államok, Kanada, Brazília és Argentína után Ausztrália, India, Oroszország, Románia, Svédország és Németország is gyárt Alpha fogyasztásmérőt. Hogy ebből a sorból Magyarország se maradjon ki, 1997 során az ABB Energir révén hazánk is részt vesz ezen készülékek gyártásában, maximálisan kiszolgálva az itt felmerülő igényeket. Egy- vagy kéttarifás, elektromechanikus, egyfázisú fogyasztásmérő Egy- vagy kéttarifás, elektronikus háromfázisú fogyasztásmérő A világszerte ismert General Electric Company GEC Metering cége megvásárlásával az ABB kiszélesítette a mérőkínálatát és így nem csak új fogyasztásmérő típusokat, hanem mérési rendszereket is ajánlhat az érdeklődők számára. Az egy- és kéttarifális bontásban is használható egy- és háromfázisú elektromechanikus mérők mellett egy- és kéttarifás elektronikus mérők, előrefizetó's mérők, valamint adatgyűjtő rendszerek és adatfeldolgozó szoftverek színesítik a termékpalettát. Ezzel a beruházással ABB jobban kiteraz jesztheti mérőeladását az IEC szabványokhoz igazodó országokban is. (X) Eíőrefizetős Smart Cacd" fogyasztásmérő Kérdéseikre válaszol: Bujdosó János okl. vili. mérnök 54 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia Rövidtávú on-line terhelésbecslés az ÉMÁSZ KDSZ-ben Dr. Kádár Péter, Dr. Mergl K. Attila, Vashegyi György, Hrivnyák Gyula, Orlay Imre 1. A terhelésbecslési feladat A terhelésbecslés a villamosenergia-rendszer irányításában megvalósítandó egyik alapvető funkció. Feladata, hogy lehetőleg nagy pontossággal meghatározza a várható terhelést az erőművek, ill. a hálózati üzemvitel felkészítése érdekében. Jelen összefoglaló a rövidtávú terhelésbecslés funkció megvalósítását ismerteti, az on-line adatok bázisán, a wattos terhelési igényre vonatkozóan. A rövidtávú terhelésbecslés (néhány órára előre) az on-line EMS (Energy Management System) része, míg a középtávú becslést (néhány hét távlatában) az üzemelőkészítésre, a hosszútávú becslést (néhány év távlatában) a hálózat tervezéséhez használják. A rövidtávú becslés eredményeit közvetlenül fel lehet használni a DSM-bcn (Dcmand Side Management pl. HFKV rendszer), az esetleges túlterhelés-előrejelzésben, lovábbá az áramszolgáltatók közt kialakulófélben levő energiabörzén is. 2. Terhelések az ÉMÁSZ hálózaton Az ÉMÁSZ Rt. a mintegy 800 MW átlagterhelés mellett 700 MW HFKV-be bevont, beépített fogyasztói kapacitással rendelkezik. A klasszikus kctpúpú" napi terhelési görbe köszönhelőcn a HFKV-nek ma már igen lapos, a spontán Icrhelcsigcnytől messze áll [Simon, 1994, Etech". Az la ábrán egy hétnek a napi terhelési görbéit, rajzoltuk egymásra. Jól látható, hogy a görbék nemcsak abszolút értékben, hanem (rendben is különbözőek. 3. A pillanatnyi terhelést befolyásoló tényezőik A következőkben néhány, a terhelés nagyságát, jellegét befolyásoló szempontot említünk mcy;. 3.1. A hangfrekvenciás körvezérlés hatása (HFKV) A HFKV vezérlés és annak hatása között nem tisztázható analitikus összefüggés, csak közelítő modellezése lehetséges. Ezért a HFKV terhelcsrészt nem választottuk külön, azt spontán kapcsolódó terhelésnek számítjuk. Ez a megoldás állandó kapcsolási menetrendet feltételezve megfelelő, amely az időjárási viszonyokat is jól figyelembe veszi, inig menetrendváltozás esetén átmenetileg a becslési hiba növekedését okozza. 3.2. A terhelésbecslés regionális felbontása A becslést szélsőséges esetben egyes fogyasztókra is el lehet készíteni, míg más esetben az egész országra kiterjedően is. Az Dr. Kádár Péter, Dr. Mergl K. Attila DYNAdata Kft.; Vashegyi György KFKI MSZKI; Hrivnyák Gyula, Orlay Imre ÉMÁSZ Rt., a MEE tagjai Szakmai lektor: Varga László aktuális becslés kiterjesztését annak felhasználása, ill. annak várhaló okozata határozza meg (pl. valamely vezeték túlterhelődése várható). Ennek megfelelően a becslés finomságának, felbontásának a felhasználáshoz kell igazodnia, ami az ÉMÁSZ területen általában nagyobb, mint egy alállomás, de nem biztos, hogy a teljes ÉMÁSZ ellátási területét magában foglalja. Az egyik legjelentősebb, állandó regionális különbséget okozó tényező az időjárás, a hőmérséklet-különbség. Ennek megfelelően célszerűnek látszik a TB-l úgy kialakítani, hogy lehetőség legyen az ÉMÁSZ részhálózatainak (régióinak) külön becslésére. Ennek tényleges kipróbálására a jövőben kerül sor. 3.3. Fogyasztási típusok Bár a terheléseket együttcsen becsüljük, mégis tisztában kell lennünk azokkal a terheléstípusokkal, amelyek az eredő terhelést alkotják. A következő csoportosítás nem általános érvényű, de az ÉMÁSZ esetében jól használható. Egyedi ipari nagyfogyasztók. Erre a csoportra jellemző, hogy a fogyasztásuk viszonylag állandó, de lökésszerűen, és előre nehezen tervezhetően a fogyasztás több százalékos változását is okozhatják (pl. hengerműsor indítása). A fogyasztást jelentősen befolyásolhatják iparpolitikai döntések, sztrájkok. Műszakváltásos fogyasztók. Ez a nagy ipari fogyasztás, ami a teljes fogyasztás több tíz százalékát teszi ki, alapvetően jól tervezhető. Jellemző rá a napi egy, esetleg több műszak, ill. az, hogy relatíve kis teljesítmények közel együttes bekapcsolása okozza a teljesítményigény-növekedést (pl. bányaüzem-felvonók). A fogyasztást jelentősen befolyásolhatják iparpolitikai döntések, sztrájkok. Kommunális (lakossági) fogyasztók. A fogyasztás jelentős részét kitevő, hosszú távon egyenletesen növekvő része a lakossági fogyasztás. Erre jellemző a reggeli kis felfutás, ill. az esti csúcsigény. A fogyasztást jelentősen az időjárási körülmények befolyásolhatják. Közüzemi fogy asztok. Ebbe a csoportba tartoznak alapvetően a közintézmények, hivatalok egy műszakkal. A fogyasztás viszonylag független a napi politikától, jelentősen függhet viszont az időjárástól. E csoportok mindegyike tartalmazhat a HFKV hatáskörébe vont hőfejlesztő fogyasztókat is, amelyek a csoportok spontán menetrendjét nemigen befolyásolják. 4. A terhelésbecslésre alkalmazott módszerek A következőkben néhány, általunk fontosabbnak tekintett módszert emelünk ki a kutatók állal publikált szinte megszámlálhatatlan megoldásból. A részletesebben bemutatásra kerülő statisztikai idősor-analízisen, a regresszión és a neurális hálózatokon kívül itt csak megemlítjük a zajos jelek 1997. 90. évfolyam 2. szám 55

Villamos energia prediktálására használatos Kalman-szűrűt [Park, T-PWRS. 1991], a prioritás-vektort [Rahman, T-PWRS. 1991], a korrelációs egyenleteket [Ba.su, T-PWRS, 1992] és a fuzzy logikát [Dash,ESAP, l993],ui.pe»wh'«ra,hp&es, 1995] alkalmazó megoldásokat. hétfő keűd - - szerda csütörtök - péntek szombat vasárnap 300 j M I 1+4 I t ) l-l I t-t 4-t t M M M I I I I I I I I I I I I t t M üfftiór a) i i i i i i i i i i i i PlTi'f n VM j^í i Vr *. (ii-n»i'm i 1't-tt i i 'm t b) 4.1. Statisztikai idősor-analízis A '80-as evek elején az OVT rekonstrukciója során zárlhurkú. automatikus, számítógépes frekvencia- és cscreteljcsílményszabályozást és gazdaságos teherelosztást valósítottak meg [Bányai, 1982, Etech]. Ennek részeként született egy rendszer, amely a fogyasztás rövid idejű on-line becslését végezte el. A szerzők leírása szerint ez már bizonyos mértékig adapliv volt. Az akkor kidolgozott és a rendszerbe beépített, átlagoló becslési módszer több év adataira támaszkodó, statisztikai módszerekkel készített előrejelzéssel dolgozik, és ezt használja fel a rendelkezésre álló mérési értékeken [Y(t)} kívül a várható terhelés eló'rejelzéséhez. A statisztikai idősor-analízissel nyert táblázatot rendszerterhelési menetrendnek {M(f)J nevezték. Apredikciól megvalósító eljárást leíró egyenlet a következő: y(t+d\t) = M(t+d) + A(í) + C(t) e(í). ahol: y(t+d\t) rendszerterhelésnek d lépésre előre prediktátt értéke: M(t+d) a rendszerterhelés menetrendi értéke d lépésre előre; A(f) a menetrend (KGST csereteljesítmény) és a tényleges rendszerterhelés különbségének átlaga az utolsó 5 percben; C(f) határolódó szorzótényező (0 < C < I); (/) Y(t) y{t\t-d), azaz az eltérés az elmúlt 5 percben ténylegesen mért rendszerterhelés állaga és a prediktált érték közt. Az egyenlet utolsó tagja (kifejtve: C(t) [X(t) y(t\t-d)]) tulajdonképpen egy pozitív visszacsatolás. Ezzel a prediklornál fennáll a belengés veszélye, amit csak megfelelő indítással és a C szorzó optimális megválasztásával vagy feltételekhez kötött aktualizálásával lehet elkerülni. Ez a C körülményes meghatározását és a futás során szigorú határolását követelte meg, ami ciklikus vizsgálatokat kíván. t [félóra] c) I. ábra. Terhelési görbék íi) egy hét napjainak; b) azonos napúké; c) igénynövekedések 4.2. Regresszió Egy másik, korábban sokszor alkalmazott megoldás a valószínűség-számítás köréből ismert regresszió. Ez gyakorlatilag egy determinisztikus összefüggés segítségével egy valószínűségi változó függését írja le egy másik valószínűségi változótól. Számításához elengedhetetlen a kél valószínűségi változó együttes eloszlásfüggvénye. Legegyszerűbb alakja a regresszió lineáris közelítése. A regresszióra alapozóit lerhclésbecslésnél korábbi adatok alapján meghatározható a terhelések eloszlása, és ismert az ezt befolyásoló időjárás is. A feladat tehát a (pl. másnapi) időjárás-előrejelzés alapján a terhelésértékek meghatározása. Ez óriási matematikai apparátus segítségével egy bonyolult eljárás, hiszen általában valamilyen optimalizáló eljárással is ki kell egészíteni. Ez a bonyolult eljárás ráadásul nem teszi lehetővé, hogy újabb változókat egyszerűen figyelembe vehessünk, ezzel javítva a hatékonyságot. Görög kutatók alkalmazták az autoregresszív átlagképzési kis szigetek szél/dízel-generátorainak 56 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia irányítására [Contwds, T-PWRS, 1991]. Közölt eredményeik azonban kicsit túlzónak tűnnek. Ugyanezt az eljárást alkalmazták kanadai \Mbamalu, T-PWRS, 1993), amerikai [Fan, T-PWRS, I994 és japán [Haida, T-PWRS, 1994] kutatók is. Ha a felügyelt villamos hálózat kiterjedése nagy, akkor egy ilyen rendszer igen nehezen képes a gyorsan változó időjárási adatokhoz alkalmazkodni [Higkley, 1993, CAiP). Ez már csak azért is így van, mert nem létezik semmilyen általánosan jól alkalmazható átfogó időjárás modell, annak ugyanis túl nagy a szabadságfoka, így csak rengeteg paraméterrel közelíthető. 4.3. Neurális hálózatok Leginkább az olyan feladatok megoldására alkalmas, amelyeknél nagy mennyiségű (korábbi) adat áll rendelkezésre; a kiménő- és bemenő adatok közt valamilyen összetett, ncmlináris összefüggés áll fenn. A neurális hálózatba nem kell a megoldási algoritmust be leprogramozni, azaz a kapcsolat leírásának (analitikus megoldásának) nem kell rendelkezésünkre állnia ahhoz, hogy a neurális hálózat felismerje és megtanulja ezt az összefüggést. E tulajdonságai miatt előszeretettel használják a tőzsdei árfolyamok és az időjárás előrejelzésére, képek zajszűrcsere, kézírás felismerésre stb. A villamosenergia-iparban elsősorban terhelésbecslésre, erőművi blokkok menetrendjének ütemezésére és védelmi kiértékelésre használják [Afergl, 1995, Etech]. A nemzetközi szakirodalom tanúsága szerint a terhelésbccslés feladatára az, 'Ermr Baekpropagation' hálók [Kádár, 1994, Elech] alkalmazhatók a legsikeresebben. Ezért mi is ezt a hálózattípust tartjuk szem előtt. A hálózatok alkalmazása hat fő lépésből áll. 4.3.1. Adatok Összegyűjtése A vizsgált jelenséget leíró és befolyásoló adatokból nagy mennyiséget kell összegyűjteni. Az adatoknak (mérésértékeknek) nem kell sterilnek" lenniük. Zajos, a folyamatból nyert adatok is elfogadhatóak, hiszen a neurális hálózatok nagyon hibatűrők; képesek megtanulni, hogy a zajt elnyomják, és így annak kevés befolyása legyen a kimenetre. Sőt, bizonyos cselekben a tanítás során szándékosan szuperponálnak bizonyos zajt a bemenő adatokra, ezáltal megelőzhetik, hogy a neurális hálózat csak a tanítóhalmaz adatait memorizálja, és így növeljék a neurális hálózat általánosító képességét. Ez azt jelenti, hogy a neurális hálózat képes egy nem tanult bemenőminta esetén is helyes választ adni, az ehhez a mintához közel eső tanult esetek alapján. 4.3.3. Neurális hálózat architektúrájának kiválasztása A neurális hálózatok több rétegből álló hálózatok (2. ábra). Az azonos rétegben lévő neuronok nincsenek kapcsolatban, nem hatnak egymásra. Az első réteg a bemeneti, amelyik nem végez feldolgozást, hanem csak a bemenő jelek tárolására szolgál. Az utolsó réteg a kimeneti, amelyik a kívánt kimeneteket biztosítja. E két rétegbe foglalt neuronok számát a beme- 2. ábra. Egy többrétegű Backpropagalion háló nő-és kimenő jelek száma meghatározza. A kél réteg közt helyezkednek el az ún. rejtett rétegek, amelyek a bemenő és kimenőjelek közti komplex kapcsolatot leképezik, így jelenlétük alapvető fontosságú. Jelenleg nem ismert általános szabály a neurális hálózat felépítésének helyes megválasztására. Ez azt jelenti, nem lehet előre pontosan meghatározni, hogy hány rejtett rétegre van szükség, és hogy az egyes rétegek hány neuronból álljanak. Csak bizonyos ökölszabályok szűrődtek le az eddigi kísérletek tapasztalataiból. Ilyen például, hogy a tanulás során a négyrétegű (két rejtett rétegű) neurális hálózat hajlamosabb lokális minimumba ragadni, mint a háromrétegű. Mivel ez utóbbi tanítása általában gyorsabb is. ezért előszeretettel alkalmazzák. A neuronok számának növelésével exponenciálisan nő a tanítási idő, hiszen az egyes kapcsolatokat jellemző súlyok beállítása (iteratív kiszámítása) hatványozottan több időt vesz igénybe. Ezért alkalmaznak néha csak részlegesen összekötött neurális hálózatokat a teljesen összekötöttek helyett. Amegoldás egy lehetséges architektúráját mulatja a 3. ábra. Jól látható a bemenetek kódolása és a különböző információk kombinálása a rejlett rétegben. Mint látható, ez a hálózat is csak 4.3.2. Adatok normalizálása A szokásos normált értékek [-1; +1] intervallumba esnek. Erre azért van szükség, hogy az egyes neuronok ne kerüljenek túlzottan telítésbe, cs így ne veszítsék el érzékenységüket a bemenő adatok változására. A normalizálás mellett, a különböző értékek kódolására is érdemes odafigyelni. Noha ez megnöveli a bemenő adatok számát, de általában finomít is a megoldáson. (Pl. a 'hét-napja' [0; 6] adat kódolása lehet: egybemenetű.v/6. három bemenetű bináris, vagy akár hét tüyuetlen bemenet.) Blas.í. ábra. Egy Backpropagation háló alkalmazás terhelésbucslésie 1997.90. évfolyam 2. szám 57

Villamos energia részlegesen van összekötve, a különböző információk egymásra hálásának megfelelően. 4.3.4 A hálózat tanítása A neurális hálózat műveleti egységei, a neuronok a bemenetükre érkező súlyozott jeleket összegzik, és egy kimeneti függvény küzbejöltével továbbítják azokat a következő réteg felé. A kimeneti (transzfer) függvényként leggyakrabban valamilyen szigmoid függvényt alkalmaznak (4. ábra). 4. ábra. A neuron modell: szummátor + nemlincaritás Az 'Error Backpropagation' hálóknál a tanítás felügyelt, azaz a neuráüs hálózatnak egyszerre mutatjuk a bemeneti jel vektort és a megkívánt kimeneteket. Az egyes neuronok közti kapcsolatokat súlyozó értékeket úgy módosítjuk, hogy a neurális hálózat által kiszámolt kimenetet összevetjük a megkívánt kimenettel, és az eltérést visszaszármaztatjuk ('back-propagalion! ). A módosítás egy ún. tanulási mérték szerint történik, ami azt irányítja, hogy az egyes esetekben a súlyok mennyire változhatnak meg. A nagyobb tanulási mérték gyorsíthatja a tanulást, de divergenssé teheti a folyamatot. (A súlyokat nem beállítjuk, hanem folyton, oda-vissza nagy lépésekben változtatjuk.) Egy kisebb tanulási mérték biztosíthatja a jó eredményt, de ekkor a tanulás rengeteg időt igényel. A konvergencia-kritériumot, azaz hogy meddig kell a tanítást folytatni, a tervező határozza meg. A tanulás során a korábban összegyűjtött adatoknak csak a kisebb részét használjuk fel, de ezeket többször egymás után bemulatjuk a neurális hálózatnak. Vigyázni kell azonban a sorrendre, mert ha nem véletlenszerűen csináljuk, hanem mindig azonos sorrendben, akkor a neurális hálózat a sorrendet fogja megtanulni. Mint már korábban említettük, szokás az egyes mintákat véletlenszerű, kis zajjal is elrongálni, hogy növeljük a neurális hálózat általánosító képességét, hiszen biztosítjuk, hogy kétszer nem látja ugyanazt a mintát. 4.3.5. A neurális hálózat tesztelése A tanultak ellenőrzésére használjuk az Összegyűjtött adatok nagyobb részét. (Tesztelésre általában nem használjuk a tanítóhalmaz elemeit.) Ezekkel ellenőrizhetjük a neurális hálózat működését. A pontosság mérésére a következő definíciókai használják: a tényleges és becsült terhelés mindenkori különbségének előjeles integrálja; a tényleges és becsült terhelés mindenkori különbség abszolút értékének integrálja; a tényleges és becsült terhelés különbségének százalékos eltérése; a tényleges és becsült terhelés különbség-négyzetek összege. Mint korábban már említettük, lehetséges a neurális hálózat túltanítása is. Ebben az esetben elveszti általánosító képességél, és csak a íanull mintákra emlékszik, ami egy valós alkalmazásban általában nem kielégítő. 4.3.6. Alternatív arcitektúra választása és újratanítás Az előzőekben nyert eredmények alapján dönthetünk úgy, hogy a kapott megoldás nem kielégítő vagy egyszerűen csak egy még jobbal akarunk találni, és ezért módosítunk a neurális hálózat felépítésén. Rejtett réteget adunk hozzá, a neuronok számát növeljük az egyes rétegekben, a neuronok közti kapcsolatokat módosítjuk stb., majd újrakezdjük a tanítási folyamatol. Legújabban az optimális struktúra kialakításához genetikus algoritmusokat használnak. Szokás az is, hogy a felépítés módosítása nélkül csak a neurális hálózat egyes paramétereit módosítjuk, és így kezdjük újra vagy folytatjuk (!) a tanílásl. Ez utóbbi eljárás azért lehet hasznos, mert például a tanulási mérték kezdetben nyugodtan lehet nagyobb, míg később egy kisebb mérték kedvezőbb. Ezt a módszert követve könnyebben eltalálható a neurális hálózat optimális tanílottsága is, a túllanííás előtti állapot. 4.4. Összefoglalás Egy igen jól kép/ell diszpécser saját tapasztalatai alapján képes a rövidtávú terhel esi gén y eket kb. 5%-os pontossággal megbecsülni, ha pontos időjárási- és rendszeradatok állnak rendelkezésre. Az alkalmazásra kerülő módszernek ezt felül kell múlnia! Arövidtávú terhelésbecslésrc alkalmazott korábbi analitikus megoldások igen bonyolult matematikai apparátusuk ellenére is ezt az értékel csak megközelíteni tudták. A pontatlanság legfőbb oka általában az időjárási adatok figyelembevételének nehézségeiből eredt. A gyors változások követése, és a rendszerek robosztussága ugyanis ellentmondó követelmények voltak. A neurális hálózatoknál az optimális architektúra kiválasztása nem triviális feladat, így az implementáció során iteratív lépésekkel kell kialakítani. Az általunk ismert adatok alapján azonban állíthatjuk, hogy a neurális hálózatok által szolgáltatott becslési adatok 2%-os pontosságot érnek cl. 5. A konkrét megoldás Az ÉMÁSZ Rt. új KDSZ-ének SCADA-EMS rendszerében rövidtávú TerhelésBecslési (TB) funkció is implementálásra került. A becslést egy háromrétegű, Quick Propagalion algoritmussal tanított neurális hálózat végzi. A működésnek két fő fázisa van: a neurális hálózatot néhány hetente az elmúlt időszak adatai alapján, a legutóbbi lényleges terhelési értékek figyelembevételével tanítjuk"; 58 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia 1 2 3 4 5 6 7 9 10 il 12 13 14 a hálózat félóránkénti automatikus indítással ÉMÁSZ összterhelésértéket becsül a következő 3 órára (6 félóra). A becslő algoritmus a VMS operációs rendszer alatt futó SCADA-EMS rendszer része, így az algoritmusnak mind bemeneti, mind kimeneti oldala a SCADA rendszerrel van kapcsolatban. Az /. táblázatban a mind a tanításhoz, mind a becsléshez felhasznált, a SCADA-ból nyert archív és on-line mérések listáját látjuk. A rendszer állal figyelembe vett mérések száma, csatornaszáma, relatív súlya a hangolás során könnyen változtatható. Sorszám Csatorna 1300 1300 1300 1300 1300 1300 13(10 1300 13 (KI 0 0 0 1411 1450 min. -1000,0-500,0-500,0-500,0-1000,0-1000,0-50.0-50,0 300,0 0,0 0,0 0,0-30,0 ío.o inax. 2000,0 1500,0 1500,0 1500,0 2000,0 2W0,0 50,0 50,0 800,0 100(1.0 1000,0 1000,0 45,0 45.0 Leírás ÉMÁSZ aktuális összterhelés ÉMÁSZ félórás összterhelés ÉMÁSZ összterhelés (1 órával korábbi) EMASZ összterhelés {í nappal korábbi) ÉMÁSZ osszterholcs (1 héttel korábbi) ÉMÁSZ összterhelés (2 héttel korábbi) ÉMÁSZ összterhelés utolsó differenciája EMASZ összterhelés utolsó előtti differenciája ÉMÁSZ összterhelés egy órás átlaga Naptípus Évszaktípus Félóra (1 48) Nógrádkövesdi átlaghőmréséklet Jászberényi átlaghőmérséklet A becslés eredményét a SCADA megjelenítő grafikus képén vizsgálhatjuk. Az 5. ábra egy ilyen, a SCADA-ból kinyert terhelésbecslési képet mutat. A terhclésbceslési funkcióról hosszúlávú tapasztalataink még nincsenek. Már az első beállításokkal sikerült az l...l,5%- os átlagos pontosságot elérni, amit a 6. ábra is mutat. Ezt alapvetően nem a terhelés abszolút értékének, hanem trendjének becslésével értük el. Ez az eredmény a nemzetközi szakirodalomban közölt adatokhoz képest is igen jónak mondható. Felmerül viszont a kérdés, hogy ez a nagyon jó eredmény vajon mekkora használati értékkel bír az üzemel irányító diszpécsei" számára. Úgy gondo)juk, hogy ez a pontosság jóval nagyobb, mint az üzemirányítási tapasztalatra alapozott szakértői becslés. Jelenlegi vizsgálataink viszont arra irányulnak, KÉPEHHYÜ I...'., l, 371 ÉMriSZ oaseteljuaitnény 9b.e.25. nap] félórás Adatok nun uíixarolt: «3 [twj 5. ábra. A lerhclésbeeslés eredményének grafikus megjelenítése a SC AD A-ban [MW] 510 543 566 568 490 443 423 6. ábra. 'Atlagterhelés Átlaghőmérséklet 1 összefüggés néhány nap adatai alapján hogy lehet-e, ill. milyen tényezők figyelembevételével lehetne növelni a pontosságot. Elemezve a rendelkezésre álló adatokat a következő megállapításokat tehetjük: A napi terhelési görbék jellegükben hasonlóak, de mind abszolút értékben, mind pedig a nap adott időpontjához tartozó trendjükben erősen különböznek (la-c ábrák). A nagy ipari fogyasztók egysegteíjesítménye az összfogyasztás néhány százalékát is kiteheti, ezért amennyiben ezek menetrendjét nem ismerjük a becslési pontatlanság a közölt százaléknál nem lehet kisebb. A napi 'Atlagterhelés Átlaghőmérséklet 1 összefüggése nem egyértelmű, azaz nem állítható, hogy kisebb hó'mérséklethez feltétlen nagyobb fogyasztás tartozik (6. ábra). Az együttes befolyásoló tényezők között az 1. táblázatban szereplő menynyiségek is ott vannak. A működő rendszer alapvetően nem napi átlaggal, hanem pillanatnyi értekekkel dolgozik. Az eddig elmondottakból is látni, hogy a terhelést befolyásoló tényezők közötti összefüggések igen nehezen meghatározhatók, ami a neurális hálózatos megközelítést indokolja. E megoldás továbbfejlesztéséhez a következő feladatokat kell még elvégezni: Tovább kell folytatni az egyes mérések szignifikanciájának vizsgálatát, kiválasztani a későbbi terhelést jelentősen befolyásoló (előrejelző) méréseket. Minél több archivált adaton kell a hálózatot tanítani. Meg kell vizsgálni, hogy az ÉMÁSZ összterhclésél lehel-e mint régiók terhelésének Összegét becsülni. Összefoglalás Összegezve elmondható, hogy az ÉMÁSZ-KDSZ EMS rendszerében sikeresen üzemel egy igen korszerű terhelésbecslő funkció. Az algoritmus hatékonyságának növelésére az ÉMÁSZ Rt. szakembereivel közösen vizsgálatokat végzünk. Ezek eredménye alapján a program könnyű hangolhalóságál kihasználva várható, hogy egy még pontosabb rendszer kerülhet üzembe. Az eddigi tapasztalatok szerint, a hálózat fogyasztói struktúrájának jellegéből adódóan,a becslés pontosságának elvi határát már megközelítettük. Irodalomjegyzék Bányai I. el al.: Frekvencia- és cseretelj esítmény-szabályozás és gazdaságos lerheléselosztás az Országos Villamos Teherelosztó számítógéprendszerén Elektrotechnika, 75. évf., 2. sz 1982. február, pp. 63 68 D. C. Park el al.: Electric load forecasting using an artificial nemid network [EEETrans. on Power Systems, Vol. 6. No. 2, May 1991, pp. 442^449 J. H. Park. Y. M. Park. K. Y. Lee: Composite modeling for adaptive short-term load forecasting IEEE Trans. on Power Systems, Vol. 6, No. 2, May 1991, pp. 450 457 1997. 90. évfolyam 2. szám 59

Villamos energia Cantaxis, J. Kohouris: Short lenn scheduling in a wind/diesel autonómom cnergy systcm IEEETrans. on Power Systems, Vol. 6, No. 3, August 1991, pp. 1161 1167 S. Rühnuiu. (!. Slucsiiui: A priorityvector basecl lechniquc for load forecasting IEEE Trans. on Power Systems, Vol. 6, No. 4, November 1991 pp. 1459 1465 S. N. Basti: Short term locaiized load prediction ÍEEE Trans. on Power Systems Voi. 7, No. I, February 1992, pp. 389 397 P. K. Dash el a!: Short lenn load forecasting using artifical neura! network with a fást learning algorithm Proceedings ot' tiie 4tli Symposium on Experi System Applications to Power Systems, Melbourne, AUS, January A 8, 1993, pp. 169 174 P.K. Dash, S. Dtixh, S. Ralinuin: A hybrid arlificia! neural nelwork-fnzzy expert syslem for shod lenn load forecasting Procceedings Ib ihe 4lh Symposium on Export System Applications to Power Systems, Melbourne, AUS, January 4 8, 1993, pp. 175 1980 G. A. N. Mbanmlu, M. E. El-Hawary: Load forecasting via suboplimal scasonal a u toregresi ve moiicls and iteratively reweightcd Icasl squares cslimation IEEE Trans. on Power Systems, Vol. 8, No.!, February 1993, p. 343 348 Megalakult a Mérnöki Kamara Január! 1-én megalakulta Magyar Mérnöki Kamara. Elnöke dr. Hajtó Ödön a korábbi mérnök Egylet elnöke lett. A kamarának minden olyan képesített mérnök, ill. üzemmérnök lehel a tagja, aki büntetlen előéletű magyar állampolgár. Praxist folytató tervező és szakértő mérnökök számára kötelező jellegű a kamarai tagság. A Magyar Mérnöki Kamara 18 területi (megyék szerint kereseti) kamarából épül fel. Az országos kamara szakmai tagozatokat is szervez, ill. megalakulása után működtet. hl 1996. évi LVIII. törvény legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, D. D. Highley, T../. Hilmes: Load forecasting by ANN IEEE Computer Applications in Power, Vol. 6, No. 3, July 1993, pp. 10 15 DK Kádár P, Di. Kovács A.: Neurális hálózatok c's alkalmazásuk a villamosenergia-rendszerben Elektrotechnika, 87. évf., 4. 82., 1994. április, pp. 163 167 Simon Kálmán: A teljesítménygazdálkodás aktuális kérdései és lehetőségei az ÉMÁSZ Rt-nél Elektrotechnika, 87. évf., 8. sz. T 1994. augusztus, pp. 367 371 J. Y. Fan. J. D. McDonald: A real-time implementáljon of short-term load forecasting for distribution power systems IEEETrans. on Power Systems, Vol. 9, No. 2, may 1994, pp. 988 993 71 Haida, S. Muio: Regression based peak load forecasting using a transformation techniqoe IEEE Trans. on Power Systems, Vol. 9, No. 4, November 1994, pp. 1788 1794 Mergl K. Attila: A Hopfield-háló vizsgálata védelmi kiértékelésre Elektrotechnika, 88. évf., 7. sz., 1995. július, pp. 346 350 D. K. Ranaweeiv. N. F. Hubele, G. G. Karady: Fuzzy logic for short term load forecasting Electric Power & Energy Systems, Vol., No., 1995. vízépítési, környezetvédelmi földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamos energetikai, gázipari szakterületeken" írja elő tagozat szervezését. Az alakuló küldöttgyűlésen elfogadott alapszabály legalább 50 fő kamarai tag kezdeményezésére további szakmai tagozat alapítását is lehetővé teszi, és ezt a választmány jóváhagyásához köti. A felsorolásól is látható, hogy Egyesületünk tagjai számára nagyon szűk a választási (hő- és villamos energetikai) lehetőség. Ezért kamarai tagjaink újabb tagozat (elektrotechnikai) szervezését indítványozták. A szervezés részleteiről a legközelebbi lapszámban adunk tájékoztatást. Sipos Miklós CoiI Winding / Insulation & Electrical Manufacturing '97 Exhibition & Conference Berlin Messe, Berlin, Germany. 10thto12th June1997 Send for TREE 1 entry tickets and details CW/I/EME Inc - 2 Rosemary Road, Parkstone, Poole. Dorset BH12 3HB England Tol: *44 (0) 1202-380661 or 1202-743906 Fax +44 (0) 1202-380661 or 1202-73601% E-Mail, coilwind@bournemoutb-net.co.uk Ali responses receive 'FREE' copy of 'CoiI W ind ing/insulation Buyer's Guide' 60 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia A terhelésprognosztizáció megoldása a DÉMÁSZ Rt.-nél Csóka Gábor, Dombi József, Fazekas Zoltán A gazdaság valamennyi területén fontos feladata a fogyasztói igények megismerése és ezek prognosztizációja. A villamosenergia-iparban e probléma hatványozottan jelentkezik, hiszen a villamos energiának mint nem tárolható terméknek mindig a pillanatnyi fogyasztói igénynek megfelelően kell rendelkezésre állnia. A prognosztizáció hiánya, vagy annak nem kellő pontosságú becslése, súlyos anyagi kihatásokkal jár, és nem csak az adott vállalat gazdasági helyzetét befolyásolja, hanem szélesebb értelemben elpazarolt energiaként jelenik meg a nemzetgazdaságban, egyben környezeti károkat is okozva. Az Önállóvá vált és napjainkban privatizált áramszolgáltató részvénytársaságok stratégiájában egyre hangsúlyozottabban szerepelnek az üzleti szempontok. A hatékony energia- és teljesítménygazdálkodási rendszerek kialakítása, fejlesztése ezeknek az üzleti szempontoknak az érvényesülését segíti elő. Az energia- és teljesítménygazdálkodási rendszernek része a szolgáltatói szintű igény minél pontosabb prognosztizációja. Az új villamos energetikai szabályozások, valamint a szállító (MVM Rt.) és az áramszolgáltatók között nagykereskedelmi szerződéses kapcsolatok érdekeltté teszik az áramszolgáltató társaságokat a várható fogyasztás minél pontosabb meghatározásában, mivel így jelentős költségmegtakarítást érhetnek el. A fogyasztói igényből származtatott szolgáltatói igény prognosztizációja nehéz feladat elé állította a DÉMASZ Rt. villamosenergia-vásárlással foglalkozó szakembereit, mivel a feladat megoldására semmilyen tapasztalatuk nem állt rendelkezésre. Két alapvető célt kellett, megvalósítani: 1. Képessé kellett válni a villamosenergia-vásárlás akár félórás bontású tetszőleges időtávú becslésére. 2. A becsült adatok alapján meg kellett határozni az optimális a legkisebb vásárlási költséget eredményező szerződéses értéket. Az időbeli folyamatok elemzésére és prognosztizációjára a statisztika idősoros modelljeit szokás használni (ARIMA, Box- Jenkins eljárás). Ezek az eljárások azonban nem mindenben felelnek meg a kitűzött célnak, a következő okok miatt: Az előrebecslés során az idősoros modellek a hirtelen változásokra késve reagálnak, hacsak valami periodicitás ilyen változásokat nem indukál. Csóka Gábor a DÉMÁSZ lít, közgazdasági szakokleveles energiagazdálkodási üzemmérnöke Fazekas Zoltán a DÉMÁSZ Rt. energiagazdálkodási üzemmérnöke Dombi József a matematika tudományok kandidátusa, a József Attila Tudomány Egyetem informatikai Tanszékcsoport docense, a Cygron Kutatásfejlesztő KA. tudományos vezetője. A MRF tagjai Szakmai lektor: Varga László Az átlagos eltérést csökkentik ugyan, de nem érzékenyek a kiugró rendellenes értékek becslésére, holott ezek határozzák meg döntően a villamosenergia-vásárlás területén az árat. A statisztikai módszereknél bizonyos esetekben a szakértők jobb előrejelzést tudnak adni saját tapasztalataikra hagyatkozva. Például különleges események bekövetkezésének hatását szakértők képesek pontosan megbecsülni. A szakértői tudás alkalmazása azonban a statisztikai modellben problémákat vet fel, ugyanis az alkalmazott modellek külső tudás bevitelére alapvetőn nincsenek felkészítve. A modellnek olyannak kell lennie, hogy annak ki- és bemenő paraméterei a szakértő számára az eljárás során mindenkor értelmezhetők maradjanak. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a matematikai és technikai paramétereknek a végeredményben nem szabad szerepet játszaniuk. A mindezeket figyelembe véve, továbbá a rendelkezésre álló adatbázis konkrét vizsgálatát elvégezve világossá vált, hogy tisztán statisztikai módszerek és megérzéseink" segítségével nem lehet jó, megbízható becslést adni a következő hónap félórás várható adataira, és az optimális lekötési teljesítmények meghatározására. Egy olyan rendszert képzeltünk el, amely a jelenleg ismert statisztikai eljárásoknál pontosabb eredményt ad, lehetőséget nyújt a szakértői tudás és ismeret rendszerbe vitelére, tehetővé teszi az un.,,eseti változások" kezelését (pl. jelentős nagyfogyasztó belépése, HKV időprogramok változása... stb.), a kiugró értékekre érzékeny, és könnyű, gyors munkavégzést tesz lehetővé. A projektben a DÉMASZ szakemberei, a szegedi egyetem kutatói és a megvalósításban fázisában a Cygron programozói vettek részt. Elkészült a Terhelés Prognosztizáló és Költség Optimalizáló (TPKO) szoftver, amely olyan eljárásokkal becsüli meg a várható igényeket, amelyeket ilyen formában még nem alkalmaztak. Meg kell említeni Varga László és Tihanyi Zoltán ilyen irányú munkásságát, akik 1995-ben Neural Networks Producing Depedable Systems szekcióban az Angliában tartott ERA konferencián egy rövid- és hosszú távú előrejelző rendszert ismertettek. Az általuk alkalmazott rendszer az Electronic Data Systems által kidolgozott az ADEPT (Advenced Demand Prediction Tool) volt. Az általuk használt becslési eljárás a TPKO-hoz hasonlóan neurális hálózattal dolgozik. azonban a két rendszer között lényeges különbségek vannak. A neurális hálózatokkal való tanulás, bár egyes eljárásainak elvei már évtizedekkel korábban megfogalmazódtak, csak a kilencvenes években terjed el. A robbanásszerű fejlődés oka, hogy a számitógépes fejlődés jelenleg ért el olyan szintet, ami 1997. 90. évfolyam 2. szám 61

Villamos energia megvalósításukat már lehetővé teszi. Ezek az eljárások matematikai szempontból szinte olyan kidolgozottsági szintet értek el, mint a statisztikai módszerek, és alkalmazásuk is olyan sokrétűvé vált, mint a valószínűség-számításé. A neuronhálózat tehát korunk matematikájának igen fontos eredménye az emberi agy számítógépes szimulációja olyan értelemben, hogy bemutatott (betanított) minták alapján képes összefüggések felismerésére, és ezekből általánosításra, vagyis új, eddig még nem látott mintákból is helyes következtetéseket képes levonni. A modern matematika és számítástechnika új területe a fuzzy halmazok elméletének széles körű térhódítása. Ennek az irányzatnak fő célkitűzését úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a humán fogalmak formális matematikai kezelését lehetővé tevő eljárások gyűjteménye. A TPICO e két paradigmát összekapcsolva alkalmazza, és további egyedi megoldásokat is bevezet (a leglényegesebbek egyike az, hogy nem magát a hibát tanítjuk, hanem a várható érték hibáját, ill. a tanulási anyagot lehetőleg monoton részekre bontjuk). Az algoritmus részletes ismertetése azonban a rendelkezésre álló keretet messze meghaladná, és nem e cikk feladata. Összefoglalva: a TPKO rendszerben a villamosenergia-forgalom félóránkénti értékének becslését flizzy értékelésen alapuló, ún. backpropagation" típusú neuronhálózat valósítja meg. Matematikai modellezéssel elemzések készültek az előző évek rendelkezésre álló adataiból, így kiszűrhetők voltak a fogyasztási befolyásoló paraméterek: az időjárási adatok (hőmérséklet, az égbolt fedettsége, szélerősség, a csapadék mennyisége); a nap típusa (hétköznap, hétvége, ünnep) és az évszak. A befolyásoló tényezők meghatározása után került sor a neuronhálózat első betanítására. Mivel a neuronhálózat automatikusan felismeri az összefüggéseket, nem volt szükség a paraméterek hatásmechanizmusának vizsgálatára. A feladat második része a neuronhálózatról kapott prognosztizált fogyasztások alapján a megadott szerződéskötési feltételeknek megfelelő havi optimális szerződéskötési szintek megállapítása. Megjegyezzük, hogy ilyen irányú optimalizálási eljárás teljesen egyedülállónak mondható, mivel az empirikus adatokból való előre becslés numerikus adataival dolgozik, és matematikai értelemben nem is áll elő a függvény analitikus formában. Ezt egy nemlineáris optimalizáló algoritmus végzi, amely a prognosztizált teljesítmény-görbékhez zónánként kiszámítja az optimális szerződési teljesítmény szint eket. Az algoritmus univerzális abban az értelemben, hogy célfüggvénye a szerződéskötési feltételek változása, vagy egyedi igények szerint rugalmasan módosítható. Jelenleg két optiinalizációs elv került beépítésre a rendszerbe. Az adatbázis alapjául a DÉMÁSZ területét jól lefedő telemechanikai rendszer által évek óta gyűjtött terhelési adatok, ill. az új elszámolási rendszer adathalmaza szolgált. A rendszer adatfeltöltéséhez a saját terhelési adatainkon kívül felhasználtuk az Országos Meteorológiai Szolgálat térségünkre vonatkozó adatait, és az 1996. évre a prognosztizáció során igénybe vesszük a Szolgálat hosszú távú előrejelzéseit is. Bár ezek megbízhatóságának függvénye az eljárás eredménye, a rendszer robosztussága miatt az optimalitás megmarad, amit a tapasztalataink is alátámasztanak. A program tesztelési időszaka lezárult. Az ellenőrzés és finomítás úgy történt, hogy a tárgyhavi adatok betanítása előtt az adott hónapra becslést végeztünk, majd ezt hasonlítottuk a már ténylegesen rendelkezésünkre álló félórás teljesítményadatokkal. Használhatóságát bizonyítja, hogy a korszerű statisztikai módszerekkel párhuzamosan történő becsléshez képest az átlagos hiba jelentős mértékben (5,1%-ról 3,6%-ra) csökkent. Az összehasonlítást eredményszinten végeztük, ugyanis a projekt árát jelentősen növelte volna, ha a feladatot ugyanazon feltételekkel statisztikai alapon is megvalósítjuk. Egy-egy nap összehasonlítása az /. ábrán látható, ahol egy hétköznapi, ill. egy hétvégi tényleges terhelés lefutás, valamint ezeknek a TPKO által, és a statisztikai módszerek alapján történt prognosztizációja látható. 1 3 5 7 /. ábra. DÉMÁSZ Rt. napi terhelési görbe {19%. 02. 07. és 1996.02, 11.) TPKO PROGN. MÉRT ÉRTEKEK STATISZTIKAI IDŐSOR ALAPÚ PROŰN A becsült és a tényleges lefutási görbék hasonlatossága a neuronhálózat tudását" bizonyítja. Az eltérések az adott félórára jellemző, előre pontosan nehezen becsülhető időjárási viszonyok alakulásából adódtak. A diagramból kitűnik a megszokottnál jóval hidegebb tél hatása. Ezért történt a kismértékű alulbecslés, amely a hagyományos becslésnél is jól látható. A tényadatokból való százalékos eltérést a 2. ábrán eloszlási diagramban ábrázoltuk. Ebből az is látható, hogy a pozitív és negatív hibák jól kiegyenlítik egymást, így a végső cél: a lekötési optimumszint meghatározása szempontjából igen jó, - 1... 1,5% körüli hibát tartalmazó eredményt kapunk. -;-: 2. ábra. A lény és a becsüli adatok közötti %-os eltérések eloszlása 1996. februárban (1392 félórára vonatkoztatva) 62 ELEKTROTECHNIKA

Villamos energia A TPKO az energiaszektor valamennyi területén alkalmazható eljárásokat tartalmaz, tehát minimális testre szabást követően pl. gázfogyasztás előrejelzésére is használható. Sőt, a bemeneti adatstruktúrák, és az egyes elemek egymásra hatásának vizsgálatával a neuronhálózat használható a gazdaság minden olyan területén, ahol megfelelő mennyiségű múltbeli adat áll rendelkezésre, és ezek felhasználásával kívánnak a jövőre vonatkozó döntés-előkészítést végrehajtani. A sikeres megvalósításért köszönetet kell mondanunk Somlai Norbertnek, a Cygron Kutatás-fejlesztő Kft. vezető programozójának, és a projektért felelős, egyben a feladatot legnagyobb részben megoldó Balogh Györgynek. Irodalom jegyzék Konferencia-előadások J. Dombi: Mathemaiical foundation forconstruclingincomparability measures. XIII Word Congress 011 Operational Research, 1FORS 93, Lisbon, 12 16. July 1993. J. Dombi: Data visualizatioii ín decision support models. Helsinki School of Economícs and Business Administration, 6. May 1994. J. Dombi: Towardsto a unitied theory of fuzzy sets. Lappenrenta University of Finland, 27. May 1994. J. Dombi: Determinatioii of weights with fmding cubical and spherical center of a Polyhedron, EURO XIII. Glasgow, 19 22. 1994. J. Dombi: Data visualization, decision support and comparibility measures, Xllth. International conference on Multipie Criteria decision making, Hagen, Germany, 19 23. 1995../. Dombi: Evaluation theory, XlVth Triennal Conference of the International Federation of Operational Research Socialies (IFORS), Vancouver, B. C. Canada. 8 12. July 1996. J. Dombi: Evaluation theory. A generál framework for solving fuzzy problems. International Panel Conference on Soft and Inlelhgenl Computing, Budapest, Hungary, 7 10. October 1996. L. Varga. Z. Tihanyi: Médium and short term electric load forecasting using artificial neural networks. ERA Conference on Neural Networks, 1995. Cikkek Dombi. J.. Porkoláb. /..; Measures of fuzziness. Annales Univ. Sci. Budapest., Sect.Comp. 12,69 78, 1991. Solymosl, T., Dombi. J.: Fitting functions to dala with error bounds: Fuzzy regression with ERRGO Operations research 1990, Fuzzy regression analysis (ed. Kacprzyk,./., Fedrizzi, M.). Omnitech Press, 1992. Dombi../., Lencsés. Gy.: On (he Boolean slructure of fuzzy logicai systems: a counter example, Acta Cybernetica 10/4, 317 322, Szeged, 1992. Dombi J.. Vincze, N.: Universal eharacterization of nontransiiive preferences. Mathematical Social Sciences, 27, 91-104 (1994). Dombi, J.: General framework for the ulilily-bascd and outranking methods, Fuzzy logic and soft computing ed by B. Bouchon-Meunier, R. R. Yager and L. A. Zadeh 7 published by Work Scientific 202 208. 1995. Varga L: Heti és havi villamosenergia-igények előrejelzése idősor-modellek alkalmazásával. MVM Rt. Közleményei. 1994/5--6. szám. 1997. 90. évfolyam 2. szám 63

Doktori dolgozatok Megvédett egyetemi doktori disszertációk Az egyetemi továbbképzés egyik kiemelkedő eredménye a doktori értekezések és azok nyilvános védése. Folyóiratunkban ezek eredményéről folyamatosan beszámolunk. Korondi Péter: Szünetmentes áramforrások csúszómód (sliding mode) szabályozása (1995) A dolgozat szünetmentes áramforrások egy- és háromfázisú inverlerének szabályozástechnikai kérdéseivel foglalkozik. Alapvetően két célt tűzött maga elé: egyrészt a csúszómód szabályozás elmeletének alkalmazását a teljcsítményelektronika, azon belül a szünetmentes áramellátás területén; másrészt egy új szabályozási algoritmus kidolgozását az aszimmetrikusan terhelt háromfázisú inverterek számára. A dolgozat egymást kiegészítő szemléletes geometriai megfontolások és egzakt matematikai eszközük segítségével elemzi az egy- és a háromfázisú inverter szabályozókörének működését. Állításait számítógépes szimulációval és kísérleti berendezésen végzett mérésekkel támasztja alá. Általánosan felírja olyan zárt szabályozási körre a csúszómód stabilitásának feltételét, amelyhez hasonló típusú szabályozási körök a teljesít ményelektronikában gyakran fordulnak elő. Ezeket az általános elveket alkalmazza az egyfázisú inverter működési fellételének nieghátárazására. Kapcsolatot teremt a feszültség-nullaátmenct lefolyása és a kimeneti feszültség torzítása között. Kidolgoz egy új kapcsolási stratégiái, amelyei kiegészít a zérus sorrendű tag kompenzálásával, és így alkalmassá tesz az aszimmetrikusan terhelt háromfázisú inverter szabályozására. Kimulatja, hogy a tűrési sávos szabályozás a csúszómód szabályozás egy speciális esetének közelítéseként fogható lel. Tóth Zsolt: Nyomottvizes energiatermelő atomreaktorok szabályozása, különös tekintettel a V213M típusra (1995) Magyarország erőműveinek a nyugat-európai egyesített villamosenergia-rendszerhez való tervezett csatlakozás miatt részt kell venniük a primer hálózati frekvenciaszabályozásban. Ez vonatkozik az eddig bázisüzemben működtetett egyetlen atomerőműre is. amelynek blokkjait emiatt teljesítményszabályozóval kell ellátni. A V213M reaktorok elavult szabályozóberendezései nem teszik lehetővé gazdaságos és megfelelő dinamikai tulajdonságú szabályozási mód alkalmazását. Hasonló reaktorokhoz eddig nem dolgoztak ki új szabályozási koncepciót. A szerző dolgozatában áttekinti a legnagyobb atomerőinű-gyártók állal alkalmazói! reaklorszabályozási koncepciókat. Ezután összehasonlítja a korszerű biztonsági elvek szerint megvalósult reaktorirányító rendszereket a V213M hasonló rendszereivel, javaslatokat téve ez utóbbi strukturális átalakítására. Ebben az új környezetbe kerül a reaktorszabályozó berendezés, meghatározva részben új funkcióját. A dolgozatban a szerző egy, az eddigiektől meglehetősen eltérő szabályozási stratégiát vizsgál. Módszere a számítógépes szimulációs futtatások eredményeinek összehasonlítása. Ebből a célból a szerző elkészítette a régi és az új szabályozási stratégia szerint működő szabályozó számítógépes modelljeit. Ezekkel, valamim a szabályozott szakasz, azaz a reaktor modelljével együttesen az egyes kapcsolásokat zárthurkú vizsgálatoknak veti alá. A vizsgálatok eredményeképpen bebizonyosodik az újfajta szabályozási stratégia és az ún. kombinált szabályozási mód alkalmazhatósága a V213M típusú reaktorok esetében. Az irodalomból megismert megoldások és az elvégzed kísérletek eredményei alapján a szerző javaslatot tesz a V213M reaktorokon alkalmazható teljesen új szabályozási koncepcióra és stratégiára. Ezek bevezetése előtt még sok számítást és kísérletei kell elvégezni, elsősorban a reaktor és az egyéb szerkezeti elemek gépészeli alkalmasságának bizonyítására. A javasolt szabályozási eljárás alkalmazása cselén a VVER440 atomerőművi blokkok hatásfoka javulhat, terheléskövető képességük javulhat. Mindezek mellctl a szerkezeti elemek terhelése csökkenhet, élettartamuk meghosszabbodhat. Halász Péter: Ipari szabályozások egy tervezőrendszere és ember/gép kapcsolata MS Windows operációs rendszer alatt (1995) A munka célja olyan módszerek, algoritmusok ismertetése, amelyek alkalmazhatók ipari és oktatási szempontokat egyaránt figyelembe vevő szabályozástechnikai tervezőrendszerben. Fontos, hogy a rendszer olyan legyen, amely a korszerű követelményeknek megfelel mind a felhasználói felület, mind a szolgáltatások sokfélesége szempontjából, ugyanakkor képes megszabadulni azoktól a kellemetlen problémáktól, amelyet a gyári" szoftverek rugalmatlanságajelent. A tervezőrendszer a napjainkban már egyre inkább hozzáférhető rendszerekkel ellentétben (amelyek szinte kizárólag a digitális szimuláció elve alapján működnek) analízis jellegű vizsgálatokat végez, ezzel egyaránt lehetővé téve az idő- és frekvenciatartománybeli vizsgálatot, ill. a frekvenciatartománybeli tervezést. A szerző áttekintést ad néhány jelenleg hozzáférhető rendszerről, valamint ismerteti azok legfőbb jellemzőit. A módszerek ismertetése során nagy hangsúlyt fektet a hatékonyságra, valamint a gyakorlati, digitális számítógépen történő megvalósíthatóságra. Ismerteti a munka során keletkezett megvalósítások tanulságait, valamint korrekcióit. Részletesen ismerteti a megvalósítás során realizálandó felhasználói felület, valamint különböző szabályozótervezési módszereket. Bemutatja a különböző alkalmazási lehetőségeket is. A szerző legfontosabb saját eredményének magát a rendszer létrehozását tekinti, ezen belül azokat a módszereket, amelyeket a hozzáférhető rendszerek nem képesek megfelelően kezelni. Ilyenek például a Bodc-diagramnál a fázismenet ciklikusságának problematikája, valamint a szabályozó zárt alakban történő méretezéséhez segítséget nyújtó, a vágási körfrekvenciát előállító egyenlet felírása. Takács György: Nagynyomású nátriumlámpák alkalmazástechnikája (1995) A dolgozatban a szerző saját vizsgálati eredményeire alapozva: nagy kiierjedésű külső és belső terek világítására ajánlja a nagynyomású nátriumlámpákat; megállapítja, hogy a nagynyomású nátriumlámpák jól szabályozhatók; javasolja a tervezési tényező 1,2... 1,1-szerese csökkentését; javasolja a megcsapolásos előtétek alkalmazását; megállapítja, hogy a nagynyomású nátriumlámpák színe a közlekedési jelzőfényekel csak kivételesen zavarja, erre az esetre pedig megoldást javasol; az üzemeltetés optimalizálására módszert ad a nagynyomású nátriumlámpák állapotának az égésfeszültscgbó'l történő megállapítására; megállapítja, hogy környezetvédelmi szempontból is előnyös a nagynyomású nátriumlámpák alkalmazása. Ismerteti a nagynyomású nátriumlámpák alkalmazásának elősegítése érdekében az általa kifejlesztett eszközöket: fényáram-szabályozókat, a világítási áramköri hibát meghatározó célműszert, az automatikus világításvezérlő-központot, a referencia-előtétekei, az energiatakarékos előtéteket, a szabadtéri világítási laboratóriumot. 64 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika A Hősök tere díszvilágítása, 1996 Debreczeni Gábor, Böszörményi Béla A szülőföld nemcsak kenyérrel és borra! táplál minket, hanem eszmékkel, érzelmekkel és hittel is. " (Anatole Francé) Ez az eszme minden nép számára más. Nekünk, magyaroknak az egyik ilyen eszme a Hősök tere, közepén a Millenniumi Emlékművel. Az emlékmű jelkép, a magyarság c/.crszáz éves fennállásai, nemzeti együvé tartozását jelenti (/. ábra). J. ábnt. Millenniumi Emlékmű nappali fényben Nézzük végig együtt a Millenniumi Emlékmű eszméjét, tekintsük át, hogy alakult építéstörténete és világításának története a kezdetektől máig. A Millenniumi Emlékmű története A magyar és társult törzsek szövetsége, Árpád fejedelem vezetése alatt a IX. század végén fokozatosan meghódította a Kárpát-medencét. Amíg szerte a világon birodalmak omlottak össze, országok és népek tűntek el a történelem süllyesztőjében, néha szinte nyomot sem hagyva maguk után, addig ez a maroknyi nép fennmaradt, s idén már a honfoglalás 1100. évfordulóját ünnepeljük. Az 1881. évben a főváros közgyűlése azzal a kéréssel fordult az országgyűléshez, hogy a honfoglalás ezredik évfordulójára állítsanak fel egy emlékművet, amely méltóan megörökítené a Előadás az 1996. évi Világítástechnikai Konferencián Debrecieni Gábor okl. gépészmérnök, a GE TUNGSRAM Világítástechnikai Állomás vezetője, a MBE tagja Böszörményi Béla okl. villamosmérnök, GE TUNGSRAM Fényrendszer Iroda, a MEE tagja Szakmai lektor: Haitser Imre magyarság történelmi múltját és a honfoglalást az utókor számára. Az ügyet kissé hátráltatta, hogy az Akadémia évekig nem tett elegei a hivatalos felkérésnek, miszerint eszközölje a magyarok bejövetele és az államalapítás pontos dátumát". Végül is 1892-ben törvénybe iktatták, hogy a honfoglalás 895-ben történt. A törvényt alig egy év múlva módosítani kellett a ma ismeri 1896-ra. Nem azért, mert új történeti fejlemények merültek fel, hanem a tervezett ünnepségek megfelelő előkészítésére bizonyult kevésnek az idő. Szintén az idő rövidségével magyarázták, hogy nem írtak ki nyilvános pályázatot az építmény építészeti kialakítására, hanem megbízták vele Schickedanz Albert műépítészt, a szobrok elkészítését pedig Zala György szobrászművésznél rendelték meg. A megbízott alkotók persze korántsem kaptak szabad kezet, az emlékmű ugyanis nemzeti üggyé lett. Mind a helyszín, mind az eredeti tervek több változtatás után nyerték el végleges formájukat, amelyet a következőkben ismertetünk. A félkör alakú, két részre osztott oszlopcsarnok amely 85 m széles és 25 m mély, mint valami hatalmas diadalkapu áll, arccal a város felé. Középpontján emelkedik a főcsoport talapzata a hét vezér szobrával, s innen szökik fel 36 méternyire egy sudár oszlop, rajta Gábriel arkangyal kétszeres életnagyságú, kitárt szárnyú alakja, kezében a Szent Koronával és a Kettős Kereszttel. Az oszlopcsarnok felső részét bronzból öntött jelképes szoborcsoportok díszítik. A baloldalin középen a Háború vágtató harciszekerén a fújó paripákat meztelen sisakos férfi hajszolja, ostor helyett kígyóval. Balszélen a Munka és Jólét kettős csoportja áll. A Munkát vállán kaszát vivő férfi, a Jólétet termést hintő nőalak szimbolizálja. A jobboldali oszlopcsarnokon középen a Béke nyugodtan léptető kocsijában olajágat hozó nőalak, jobbszélén a Tudás és Dicsőség szoborpárja áll. A Tudást jelképező férfi kezében kis antik szobrot tart, míg a Dicsőséget megtestesítő nőalak pálmaágat hordoz. A királygaléria oszlopai közölt a baloldalra Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, II. Endre, IV. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, jobboldalra pedig Hunyadi János, Mátyás, I. Ferdinánd, III. Károly, Mária Terézia, II. Lipót, I. Ferenc József szobrát tervezték. A királyszobrok alatti 14 domborművön az egyes királyok uralkodásának idejéből vett jelentős történéseket örökítettek meg. Az emlékműre az 1896. évi VIII. törvénycikkben 802 640 forintot irányoztak elő (az akkoriban megépült kisföldalatti 3,7 millió forintba került). Ugyanebben a törvényben elrendelték az ország hét pontján ezredéves emlékoszlopok létesítéséi is. Az emlékmű munkálatai 1896-ban kezdődtek meg. Mivel a fővárosban nem volt megfelelő nagyságú műterem, a MÁV a 1997. 90. évfolyam 2. szám 65

Világítástechnika Nyugati pályaudvar egyik raktárhelyiségét bocsátotta Zala György rendel kezesére. Itt készült el Árpád fejedelem és Gábriel arkangyal szobra. Ez utóbbi, még az 1900-as párizsi világkiállításon aranyérmet nyert, 1901-ben kerüli a diadaloszlop tetejére. A királyszobrok 1905-től folyamatosan készültek. Az első világháború miatt leállt munka 1926-ban folytatódott. Végül a Millenniumi Emlékművet az előtte elhelyezett Nemzeti Hősök Országos Emlékkövével együtt 1929. május 26-án avatták fel. A Nemzeti Hősök Országos Emlékkövét az első világháborúban elesett magyar katonák emlékére emelték. Az emlékművel a második világháború után átalakították, s helyére az Ismeretlen Katona sírja került. A tér 1932-ben kapta a Hősök tere elnevezést. A második világháború után a Habsburg uralkodók szobrai helyére erdélyi fejedelmek, és a függetlenségi mozgalmak hősei Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos kerültek, elnyerve így az emlékmű végleges alakját. Az alkotók szándéka szerint a szoborégyültcs előtt álló néző egyrészt feltekintve a szobrokra emelt fővel a magyar múltra emlékszik és a jövőbe pillant, másrészt az Ismeretlen Katona sírjára lenézve fejet hajt a Hősök előtt, akik a Hazáért áldozták életükéi. A Hősök tere másik két épületének (Szépművészeti Múzeum és Műcsarnok) építésze is Schickendanz Albert (mindkettőben közreműködött llerzog Fülöp). A Szépművészeti Múzeum az eklektikus építészet utolsó nagy példája. Az antik óriásokra emlékeztető, több részre tagolt főhomlokzata timpanonos, az oszlopos ormok között átkötő oszlopcsarnokokkal. A Műcsarnok görögös ízű, gazdag terrakotta színekkel pompázó, nyerstégla homlokzatú épület. Szeles előlépcső vezet lel a hatoszlopos, timpanonos főbejárathoz. 2. ábra. Közvilágítási oszlop (30-as évek) ; A Millenniumi Emlékmű világításának története 1935: az első világítási berendezés átadása. Ekkor csak a 36 m magas oszlop cs az angyalszobor kapott világítást a tér kandeláberein (2. ábra) elhelyezett fényvetőkről. Az oszlop szép egyenletesen volt megvilágítva, és az angyal hangsúlyozása is jól sikerült. 1938: az Eucharisztikus kongresszus alkalmából ideiglenesen az oszlopcsúcson levő angyalalak világítását erősítették. Ekkor a két múzeumhomlokzat is kapott némi derítést. 1948: sikerült a második világháború pusztítása után az eredeti állapotot visszaállítani. 1961: A világítás az egész emlékművet próbálta meg bemutatni (3. ábra). Az oszlopon kívül a királygalériál is megvilágították, és a Szépművészeti Múzeum homlokzatát is derítették. 3. ábra. Az 1961-és izzólámpás díszvilágítás 1970: Az új halogén izzólámpás világítás a korábbiakhoz képest más koncepcióval készült. Az oszlop világítását a tövéhez elhelyezett súrolófényekkel oldották meg, így a világítás alulról felfelé fokozatosan gyengült. Ezzel akarták kontrasztot teremtve az angyalalak világítását kiemelni, A Műcsarnok főhomlokzata is kapott egy kis derítést. A Szépművészeti Múzeum világításánál a főhomlokzat tagolását jelenítették meg. A főbejárati timpanont lényárvilágítással emelték ki, a főhomlokzatot szolidan derítették, az oszlopokat sziluettvilágításokkal mutatták be. 1972: Az angyalszobor világítását fémhalogénlámpákkal megerősítették. 1981: Megjelentek az új nagynyomású nátrium-és fémhalogénlámpák. Az oszlopot szintén súrolófényekkel világították meg, az angyal kiemelésére körszimmelrikus fény velőket használtak. A hét vezért azok lábaihoz elhelyezett fényvetők világították. A királyszobrokat a szobrok lábához elöl és hátul elhelyezett fényvetők emelték ki. A Szépművészeti Múzeumnál és a Műcsarnoknál a korábbi izzólámpás egységeket nappali fényű fémhalogénlámpákra cserélték. Díszvilágítás 1996 A szoboregyüttes állapota az idők folyamán romlott. A 90-cs évek elején végzett vizsgálatok megerősítették, hogy a központi rész (a vezérek, az oszlop, Gábriel arkangyal) felújítása nem halasztható tovább. A vezérek szobrait elszállítva 1995. március 1996. március között újították fel, míg Gábriel arkangyal szobrát a helyszínen restaurálták. A felújítással párhuzamosan felmerült egy új díszvilágítás létesítésének igénye is, hiszen az előző berendezés elöregedett, a felújított emlékműnél már nem tudta ellátni eredeti funkcióját. A főváros tett ugyan egy kísérletet pályázat kiírásra, de ez pénzügyi okok miatt meghiúsult. Ekkor döntött úgy a GE 66 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika TUNGSRAM vezetősége, hogy a millecentenáriumi évforduló tiszteletére az ugyancsak kerek évfordulót (részvénytársasággá alakulásának századik évfordulóját) ünneplő TUNGSRAM a fővárosnak, és ezen keresztül a magyar nemzetnek ajándékozza a Hősök tere díszvilágítását. Miulán nem kis fáradt.sággal sikerült az ötletet elfogadtatni a fővárossal, a legnagyobb csatákat a műemlék-felügy élettel kellett megvívni. Azt ugyan örömmel fogadták, hogy az emlékmű új világítási kap, de cl szerették volna érni, hogy se az emlékmű központi részére, se a koüonádokra, de ha lehet, abszolút sehova ne szereljünk fel semmit. Végezetül sikerült kompromisszumot kölni. Néhány adat - A díszvilágítást tervezte: Debreczeni Gábor, a GE TUNGSRAM Világítástechnikai Állomás vezetője. A kivitelezést vezette: Pék Ferenc, a GE TUNGSRAM Fényrendszer Iroda főmérnöke. Próbavilágítást tartottunk 1996. április 25-én, amelynek tapasztalatai alapján a végleges tervek elkészültek. A kivitelezés kezdődött: 1996. május 14-cn, befejeződött: június 25-én. A fényvetők beállítása 1996. június 26 27-én történt volt. Az elkészült létesítmény ünnepélyes átadása június 30-án Tervezési megfontolások Altalános cél A Hősök terén a díszvilágítás célja az, hogy a városképileg nagy jelentőségű együttest este fénnyel kiemeljük a környezetből. A fő nézési irány az Andrássy út felől van. Ezért törekedtünk arra, hogy a jól megvilágított diadaloszlop már messziről látható legyen, s a térre érkezve az építmény együttes egésze láthatóvá váljon. A három építészeti alkotásból természetesen nagyobb hangsúlyt kapott az emlékmű, amelyet a visszafogottabban megvilágított Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok fog közre. Világítási megoldás Ötlet szintjén felmerült, hogy szakítva a korábbi megoldásokkal az emlékművel sziluellvilágítással mutassuk be. Biztos, hogy ennek a megoldásnak is lettek volna érdekes részei, de elég gyorsan elvetettük. Hnnek csak egyik okát említenénk. A téren töltött esti órák során végig tapasztaltuk, hogy folyamatosan jöttek a turisták, s az idegenvezetők szoborról szoborra, domborműről domborműre mutatták be az emlékművet. Ezt látva úgy gondoltuk: a részleteket jól kiemelő, drámai, esetleg egy kicsit teátrális bemutalásra van szükség, hogy a nézőket rabul ejtse a hely atmoszférája, s valamit esetleg ismeretlenül is megérezzenek egy szép múltjából, történelméből. Ezért a fényárvilágítás mellett döntöttünk. Fényfo rrás választás Az előzőekben megfogalmazott célok eléréshez a Hősök tere világításának ki kellett emelkedni a környezet, vagyis a térre befutó utak világításából. A kiemelést kétféleképpen oldhattuk meg. Vagy egy nagyobb értékű, vagy egy más színű világítással. A Műcsarnok erősen színezett épületénél, valamint az angyalalak valósághű megvilágításánál mindenképpen jó színvisszaadású fényforrásokai kellett használni. Nagyobb megvilágítás esetén színkorrigáll nátriumlámpa jöhet szóba, de ennek a megoldásnak ellene szólt, hogy a környező részek megvilágítása is elég nagy, s ehhez képest kellett volna egy jóval nagyobb megvilágítást létesíteni, ami jelentős energiatöbblettel is jár. Ha a környezetből eltérő színnel emelkedik ki az építmény, a kiemelést kevesebb fénnyel is el lehet érni. Ezért inkább egységesen a 4000 K-es fémhalogénlámpát használtuk. Ez egyszerre jó színvisszaadása, a környezetből kiemel és energiatakarékos. Térvilágítás Már a tervezéskor felmerült, hogy a nátriumlámpás térvilágítás és a fém halogénlámpás díszvilágítás hogyan viszonyul majd egymáshoz, nem okoz-e problémát a keveredés. A próbavilágítás során érzékelhetővé vált, hogy az építmény együttes visszafogott megvilágítását megzavarja, elnyomja a túl erős nátriumlámpás útvilágítás. Világossá vált, hogy egységes összhatást csak a tér nátriumlámpás világításának fémhalogcn lámpásra történő cserélésével érhetünk el. Lámpatestválasztás 4, ábra. GE TUNGSRAM PF4-M400-as féinhalogénlúinpás fényvető Törekedtünk arra, hogy a lámpatestek amennyire csak lehel ne jelenjenek meg a világítási képben. Ez a műemlék-felügyelet érthető és akceptálható kérése is volt. igyckczlünk kis tömegbenyomású, lapos, a környezetbe belesimuló lámpatesteket (4. ábra) választani. Ahol lehetett, rejtetten szereltünk. A lámpalesteket - - a fények irányítását és az árnyékolást is szolgáló káprázásl gátló rácsokkal láttuk el. Sikerült elérni, hogy az emlékművel szemben állva a szélső oszlopokat nem tekintve lámpatest nem látszik a képben. Energiatakarékos világítási berendezés megvalósítása volt célunk. Korábbi világításoknál kellően nem hangsúlyozott, de kiemelésre érdemes részletek megvilágítását is szerettük volna megvalósítani. Itt például a királyszobrokra gondoltunk. Rajtunk kívül álló, de objektív korlátozó tényező volt a tervezés során az, hogy csak a meglevő világítási oszlopokat lehetett felhasználni, és a földbe fektetett kábelhálózathoz nyúlni nem lehetett. Az előzőekben megfogalmazott szempontok figyelembevételével, a próbavilágítás tapasztalatait is felhasználva a következőkben ismertetett és világítási elrendezési (5. ábra) alakítottuk ki. 1997. 90. évfolyam 2. szám 67

Világítástechnika 5. ábra, A Hősök tere és környezete 1996. évi díszvilágítása (helyszínrajz) PF4-M400 vályús fényvető thl PF4-M250 vályús fényvető MASTERPAK 70 fényvető CH SKS 150 asz. vályús fényvető C3 SKS 70 asz. vályús fényvető CJ Közvilágítási oszlop O SIIX 250 körszimm. fényvető # BEGA 70 körszimm. fényvető A központi szoboregyüttes talpazatában 12 db BEGA 70 W-os aszimmetrikus fényvető van. Ezekből 6 db az oszlop, 6 db pedig a vezérek kiemelésére szolgál. A központi szoboregyüttes kollonádok felőli oldalára szerelt 6 db PF4 400 W-os fényvetőt a kollonádok, és a bennük elhelyezett királyszobrok derítésére használtuk. Az V. VI. oszlopon elhelyezett 2 2 db PF4 400 W-os fényvető szintén az oszlopra van irányítva. Végezetül a 6. ábra. Árpád fejedelem kollonád szoborfülkék födémére elhelyezett szobrokként 2 2 db GE TUNGSRAM gyártmányú, MASTERPAK 70 W-os fényvetővel a királyszobrokat derítettük. Összesen 82 db fényvető van felszerelve 19,84 kw teljesítménnyel (8. ábra). Millenniumi emlékmű A tér négy oszlopára (1. IV.) 8 8 db fényvető került. Ezekből 2-2 db STLL 250 W-os körszimmetrikus fényvető az angyalszobor kiemelésére szolgál. A többi GE TUNGSRAM gyártmányú, PF4 típusú 400 W-os fényvető, az oszlop, a vezérszobrok (6. ábra) és a kolonnádok tetején levő szoborcsoportokra (7. ábra) irányul. Két fényvető az Ismeretlen Katona sírját deríti. #. ábra. Díszvilágítás 1996 Visszatérve az első világítás megoldásához, a 36 m magas oszlopot egyenletesen világítottuk meg, Gábriel arkangyal szobrát pedig ehhez képest is igyekeztünk kiemelni (9. ábra). A kollonádok és a tetejükön levő szobrok megfelelő ténykiemelésére törekedtünk. A királygalcria általános derítésén túl meg akartuk oldani a királyszobrok helyi világítással történő egyedi kiemelését is, ami eddig kevéssé volt sikeres. A világítást a természetes fény irányának megfelelően akartuk kialakítani. Egyedüli megoldásként a kollonád királyszobrok feletti középvonalában elhelyezkedő alacsony bemelyedésű ívet vettük számításba a fényvetők elhelyezésére. A királyszobrok többsége a középvonal előtt helyezkedik el, és ez nehezíti megvilágításukat. A próbavilágítás tapasztalatai alapján szobronként két oldalon 1-1 fényvetőt helyeztünk el, és így elkerülhetők voltak az éles árnyékok. A nagytömegű szobrokon és az oszlopokon jól szóródó fény derítést is ad, így sikerült néhány esetben a nappali {10. ábra) világítás hatásánál is jobb szoborvilágítást elérni {11. ábra). 68 ELEKTROTECHNIKA

Világítástechnika 9. ábra. Gábriel arkangyal 10, ábra. Szent László nappali világításban //. ábra. Szent László helyi világítással Szépművészeti Múzeum - A főbejárati homlokzatot a téren elhelyezett 3 oszlopon (VII. VIII. IX.) levő 10 db PF4 400 W-os lámpatesttel világítottuk meg. - Az oszlopsorok mögötti falfelületet a középső oszlopcsarnoknál 4 4 db 70 és 150 W-os aszimmetrikus GETUNGS- RAM gyártmányú, SUNPAK típusú fényvetővel, az oldalhajóknál 6 6 db SUNPAK 70 W fényvetővel, az összekötő oszlopsoroknál pedig 7 7 db MASTBRPAK 70 W fényvetővel deríletlük. A szélső timpanonok megvilágítására a magas fák takarása miatt nem gondoltunk. A főbejárat fölötti tetőzeti korlátokon oldalanként 3 3 PF4 250 W-os fényvető deríti a felső pillérsorl. A pillérek mögé a falfelület derítésére 11 db MASTERPAK 70 W fényvetőt használtunk. Összesen 61 db fényvető van felszerelve 9,96 kw teljesítménnyel. A Szépművészeti Múzeum görög templom ihletésű eklektikus épületénél a fényt visszafogottan kell alkalmazni, kihangsúlyozva az épületelemeket és a timpanon szoborcsoportját. A világítás feladata az oszlopok és az épület kontúrjainak a megvilágítása, valamint az oszlopok mögött elhelyezkedő falfelület egyenletes derítése. Meg kell világítani ezenkívül a központi timpanonban elhelyezkedő doinborművct, é.s deríteni kell a lépcsőt. A korábbi Hősök téri díszvilágítás talán legsikerültebb eleme a Szépművészeti Múzeum megvilágítása volt. Ezért az előző világítás alapkoncepcióján nem változtatva, célul tűztük ki, hogy még jobban kihangsúlyozzuk az épület tömegét és monumentalitását. Új elemként a korábbi fényvető-elrendezést nagyjából meghagyva, de természetesen újakra cserélve, a főbejárat feletti felső oszlopsort is megvilágítottuk. Sajnos ezt a berendezést csak a múzeum saját villamos hálózalára lehetett kötni, ezért csak nagyobb ünnepeken, ill. külön kérésre kapcsolják be. Műcsarnok A tér felőli homlokzatot és a timpanont a három oszlopra (X. XI. XII.) szerelt 10 db PF4 400 W-os fényvetővel, az oszlopok mögötti falfelületet 10 db MASTERPAK 70 fényvetővel világítottuk meg. Összesen 20 db fényvető van felszerelve 5,04 kw teljesítménnyel. A világítási feladat az oszlopok fénykiemelése, az oszlopok mögötti falfelület derítése, a timpanon és a majolikakép erőteljes megvilágítása, az oldalhomlokzatok derítése volt. Az oszlopok mögötti, a főbejárat felett elhelyezett színes kép megvilágítására korábban a Műcsarnok kezelésében levő 10 db 300 W- os halogén izzólámpás fényvető szolgált. Ezek meleg sárgás fénye elütött az alkalmazásra kerülő fémhalogénlámpákétól, ezért az egységes megjelenítés érdekében ezeket is fémhalogénlámpás lámpatestekre cseréltük. Sajnos ez a világítási rész is a Műcsarnok saját kezelésében van, így nincs mindig bekapcsolva. Közvilágítás A próbavilágítást követően a közvilágítást is lecseréltük. A tér oszlopaira 42 db M4A típusú 400 W-os fémhalogénlámpás úlvilágító lámpatestet szereltünk. Ezzel a kiegészítéssel vált teljessé a Hősök terén az új díszvilágítási berendezés. Értékelés A kitűzött fö célokat úgy véljük sikerült elérni. Úgy érezzük, az új világítás megépítésével jelentős előrelépés történt a Hősök tere mint nemzeti jelkép éjszakai látványban történő megjelenítése terén (12. ábra). A berendezés energiatakarékos voltát jól érzékelteti a táblázat. Míg a világítási eredmények terén előrelépés történt, a 1997. 90. évfolyam 2. szám 69