Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása



Hasonló dokumentumok
68665 számú OTKA pályázat zárójelentés

VÖRÖSISZAP TALAJJAVÍTÓ HATÁSÁNAK KÖRNYEZETTOXIKOLÓGIAI ELEMZÉSE MIKROKOZMOSZ KÍSÉRLETEKBEN

MEZŐGAZDASÁGI SZAKIGAZGATÁSI HIVATAL KÖZPONT Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Budapest* Budaörsi út

A Talaj-és Növényvizsgáló Laboratórium szolgáltatásai

Az engedélyező hatóság a Zala (2) Komposzt forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja ki:

1. A készítmény kereskedelmi neve: Florimo komposztált marhatrágya. A készítmény OÁZIS komposztált marhatrágya megnevezéssel is forgalomba hozható

MSZ 20135: Ft nitrit+nitrát-nitrogén (NO2 - + NO3 - -N), [KCl] -os kivonatból. MSZ 20135: Ft ammónia-nitrogén (NH4 + -N),

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

Előadó: Dr. Haller Gábor Szám: 12164/2002. Tárgy: Poly-Feed műtrágya család forgalomba hozatali és felhasználási engedélye

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

dr. Solti Gábor: Földtani képződmények (alginit) alkalmazása a homoktalajok javítására

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István

Minták előkészítése MSZ : Ft Mérés elemenként, kül. kivonatokból *

A KÉSZÍTMÉNY NEVE: RADISTART STANDARD

ELŐADÓ: Botosné Olasz Zsuzsanna HATÁROZATSZÁM: 04.2/4389-2/2011 OLDALAK SZÁMA: 8 MELLÉKLET: Forgalomba hozatali és felhasználási engedélyokirat

Riolittufa a Mezőgazdaságban. Dr. Szabó Béla (NyF) és Nemes Gábor (CÉK)

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Indokolt-e határértékek szigorítása a szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásánál?

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

a NAT /2013 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Talajlakó mezofauna vizsgálata fahamu talajjavításra és tápanyagutánpótlásra történő hasznosítása során

VIZSGÁLATI JEGYZİKÖNYV TALAJVIZSGÁLAT

a NAT /2011 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Nemzeti Akkreditáló Testület. MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság 1118 Budapest, Budaörsi út / ; Fax: 1/

RÖVID ISMERTETŐ A KAPOSVÁRI EGYETEM TALAJLABORATÓRIUMÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRŐL

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Az engedélyező hatóság az OMEX szilárd lombtrágya termékcsalád forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja k.

Biohulladékok kezeléséből származó talajtermékenység-növelő anyagok minőségbiztosítási rendszere

Az engedélyező hatóság a HUN-VITAL Vízőr talajkondicionáló készítmény forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja ki:

A) Ásványi és nem ásványi elemek: A C, H, O és N kivételével az összes többi esszenciális elemet ásványi elemként szokták említeni.

a NAT /2006 számú akkreditálási ügyirathoz

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

TÁRGY: Goëmar Multoleo forgalomba hozatali és felhasználási engedélye

a NAT /2010 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

6. A TALAJ KÉMIAI TULAJDONSÁGAI. Dr. Varga Csaba

Szűkített (8 paraméteres) talajvizsgálat: ph KCl, K A, vízben oldható összes só, humusz, mész tartalom, P 2O 5, K 2O, nkcl oldható: (NO 3+NO 2)- N

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

Készitette: Szabó Gyula Barlangi kutatásvezetı Csorsza László barlangkutató

Talajvédelem. Talajok átalakítása és elzárása Talajok beépítése Talajművelés Talajok víztelenítése és öntözése Erózió, defláció Talajok szennyezése

Dr. Köhler Mihály előadása

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

TÁPANYAG- GAZDÁLKODÁS

Modern Mérnöki Eszköztár Kockázatalapú Környezetmenedzsment megalapozásához (MOKKA) 2. jelentés. BME III/4.b. 1.

Tápoldatozás és a hozzá szükséges anyagok, eszközök. Beázási profil különböző talajtípusokon

BÁNYAREM GVOP / 3.0 TANULMÁNY. (Rövidített verzió)

Szerves hulladék. TSZH 30-60%-a!! Lerakón való elhelyezés korlátozása

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

KOMPOSZT KÍSÉRLET KUKORICÁBAN

NEHÉZFÉMEKKEL SZENNYEZETT TALAJ ÉS VÍZ FITOREMEDIÁCIÓJA

Szalay Sándor a talaj-növény rendszerről Prof. Dr. Győri Zoltán intézetigazgató, az MTA doktora a DAB alelnöke

Dr Szabó Imre GEOSZABO Mérnöki Iroda Bt. MISKOLC XVII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás SIÓFOK, 2003.

TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

OTKA T Szakmai beszámoló. (Zárójelentés )

Mikrobiális biomassza és a humuszminőség alakulása trágyázási tartamkísérletben

Épületgépészeti csőanyagok kiválasztási szempontjai és szereléstechnikája. Épületgépészeti kivitelezési ismeretek szeptember 6.

90/2008. (VII. 18.) FVM rendelet. a talajvédelmi terv készítésének részletes szabályairól

A komposztok termékként történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése

Komposztált vágóhídi melléktermékek hatása szántóföldi növények terméshozamára. Összefoglalás

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZISZAP KOMPOSZTÁLÓ TELEP KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE 15 ÉVES ADATSOROK ALAPJÁN

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2014 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről

5. A talaj szerves anyagai. Dr. Varga Csaba

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

Előadás címe: A környezetszennyezés hatása a vizek halfaunájára. Mihelyt tudjátok, hogy mi a kérdés érteni fogjátok a választ is Douglas Adams

BIZTONSÁGI ADATLAP VESZÉLY. Elkészítés időpontja: Felülvizsgálat időpontja: Verziószám: 4

Bevezetés a növénytanba Növényélettani fejezetek 2.

Az engedélyező hatóság az Amalgerol forgalomba hozatali és felhasználási engedélyét az alábbiak szerint adja ki:

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Biopolimerek 1. Dr. Tábi Tamás Tudományos Munkatárs

A standardpotenciál meghatározása a cink példáján. A galváncella működése elektrolizáló cellaként Elektródreakciók standard- és formálpotenciálja

RÉSZLETEZŐ OKIRAT (2) a NAH /2014 (1) nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

NE FELEJTSÉTEK EL BEÍRNI AZ EREDMÉNYEKET A KIJELÖLT HELYEKRE! A feladatok megoldásához szükséges kerekített értékek a következők:

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Tápanyag-gazdálkodás

A BIOHULLADÉK SZABÁLYOZÁS ÁTALAKÍTÁSA Budapest, szeptember 10.

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

MAGYARORSZÁG GEOKÉMIAI ATLASZA. Északi-középhegység

4. Felszíni vizek veszélyeztetetts ége

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság

környezetvédelmi felülvizsgálatának tapasztalatai

Gyep technológiák tapasztalatok kisérleti eredmények. Mágori Tibor

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAH / nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

Nem betegség, éhezik. Tápanyaghiánya van. Tápanyaghiány. Június hónapban fokozottan jelentkezik a tápanyaghiány.

Ipari melléktermékek vizsgálata a növények tápanyag-utánpótlásában

Kis települések szennyvízkezelésének megoldása az üzemeltetési szempontok figyelembevételével. Böcskey Zsolt műszaki igazgató

a NAT /2007 számú akkreditálási ügyirathoz

KOMPOSZTÁLÁS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A SZENNYVÍZISZAPRA

A vizsgált/mért jellemzõ, a vizsgálat típusa,

a NAT /2008 számú akkreditálási ügyirathoz

Átírás:

KTIA_AIK_12-1-2013-0015 projekt Komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára és a komposztok toxicitása Szabó Anita Kamuti Mariann Mazsu Nikolett Sáringer-Kenyeres Dóra Ragályi Péter Rékási Márk Csathó Péter Lehoczky Éva

Bevezetés Tápanyag-szükséglet: Szerves trágya Műtrágya Komposzt

A kísérlet és a jelzőnövény Tenyészedény kísérlet: - számos kezeléskombináció - kontrollált körülmények - tápanyagellátás hatása a termés mennyiségére és minőségére Angol perje (Lolium perenne L.): - nagy egyedszám - gyorsan nő - jól bírja a körülményeket - kiválóan jelzi a beállított tápanyagkombinációk hatását (CHAMINADE, 1965)

Csíranövényteszt - gyökérnövekedés-gátlás vizsgálata Vizes komposztkivonat készítése: MSZ 21978-9 (1998) szabvány Gyökérnövekedés-gátlás vizsgálata: MSZ 21978/-85 szabvány Tesztnövény: fehér mustár (Sinapis alba L. - Budakalászi sárga) Értékelés alapja: csírázásbiológiai: csírázási %, gyökér- és hajtáshossz

A kísérleti talaj és a komposztok Talaj: - MTA ATK TAKI őrbottyáni kísérleti telep - szántott rétegéből származó - karbonátos homoktalaj ph (H2O) só H CaCO 3 össz-n AL - Ca AL - K 2 O AL - P 2 O 5 KCl - Mg KCl - S - % mg/kg 7,7 < 0,02 0,99 2,71 0,07 8083 49 155 136 4,1 A talaj foszforral jól, káliummal igen gyengén ellátott. A CaCO 3 szint alapján gyengén meszes, a humusz % a gyenge és közepes tartomány határán van. Komposztok: - hét különböző komposzt készítmény (I-VII.) - kódolással azonosítva, megnevezés nélkül A komposzt minták minőségét jellemző paramétereit a 36/2006 számú FVM rendeletben foglaltak szerint vizsgáltuk.

A kísérleti komposztok mért paraméterei Komposzt minta ph (H2O) összes só szerves C össz-n össz-p össz-k AL - K 2 O AL - P 2 O 5 össz- Ca KCl-Mg Térfogat tömeg - % mg/kg g/cm 3 I. 7,71 1,76 13,4 0,95 0,27 1,00 6655 3911 47289 887 0,87 II. 8,58 1,26 16,6 1,17 0,43 0,93 6122 4780 81082 933 0,78 III. 7,24 1,06 19,0 1,32 0,78 0,85 3681 10420 61615 919 0,68 IV. 6,89 4,90 29,3 2,38 2,08 1,54 11803 20339 47289 2298 0,49 V. 7,54 1,46 12,9 0,88 0,62 0,86 5811 8210 81082 870 0,92 VI. 7,22 1,02 13,2 1,05 0,72 0,71 2641 4399 61615 859 0,83 VII. 8,59 1,72 23,3 1,03 0,26 1,18 8648 3748 47289 981 0,68 minimum 6,89 1,02 12,9 0,88 0,26 0,71 2641 3748 81082 859 0,49 maximum 8,59 4,9 29,3 2,38 2,08 1,54 11803 20339 61615 2298 0,92 átlag 7,68 1,88 18,2 1,25 0,74 1,01 6480 7972 47289 1107 0,75 határérték* 6,5-8,5 <4 25< 1< 0,5< 0,5< 1,2%< <0,9 *a 36/2006 FVM rendelet által előírt határértékek

A komposztok potenciálisan toxikus elemtartalma Minta Elem As Cd Co Cr Cu Hg Ni Pb Se I. 5,41 0,188 4,54 18,0 45,9 < kh 13,9 83,4 0,639 II. 4,18 0,331 4,23 19,0 62,7 < kh 26,7 28,8 < kh III. 6,19 0,688 6,45 30,0 76,7 < kh 30,8 20,8 0,705 IV. 8,87 0,492 5,03 54,8 106 < kh 28,1 13,3 < kh V. 5,96 0,334 3,69 20,1 46,5 < kh 13,7 23,9 0,920 VI. 5,77 0,245 5,71 23,0 45,3 < kh 19,1 18,1 < kh VII. 3,72 0,286 3,54 49,4 68,8 < kh 13,6 30,3 < kh minimum 3,72 0,188 3,54 18 45,3 0 13,6 13,3 0,639 maximum 8,87 0,688 6,45 54,8 106 0 30,8 83,4 0,92 átlag 5,25 0,33 4,24 23,6 54,8 0 18,9 26,9 0,72 határértékek* 10 2 50 100 100 1 50 100 5 *a 36/2006 FVM rendelet által előírt határértékek

Alkalmazott módszerek ph, szárazanyag- és humusztartalom: MSZ 21470-2:1981 szerves széntartalom: MSZ-08-0012-6:1987 CaCO 3 %, só%: MSZ-08-0206-2:1978 makrotápelemek: felvehető PK: MSZ 20135:1999 összes N: MSZ 08-0012/10:1987 összes P, K: MSZ 21470-50:2006 potenciálisan toxikus elemek: királyvizes kioldás: MSZ 21470-50:2006

Kísérlet beállítása Komposzt kezelések: 0, 1, 3 és 5 tömeg%. 1 kg-os edények 1 héten át 18 C, sötét 7 komposzt x 4 komposzt dózis x 4 ismétlés 1,78 g fűmag/edény (Chaminade, 1965)

Öntözés Kelésig: 12 h 17 C, sötét 12 h 21 C, sötét Kelés után: 12 h 17 C, sötét 12 h 21 C, világos Kelés után: 8 nappal Kelés után: 15 nappal

Vágás Az I. vágás a vetéstől számított 5. héten volt. A vágást követően N pótlásra volt szükség. 34%-os NH 4 NO 3 oldat formájában kezeltük a talajokat. A II. vágás 5 héttel az I. vágást követően volt. Növényvizsgálatok: Friss- és száraz tömeg összes N, P és K, ill. Ca, Cd, Cr, Cu, Hg, Mg, Ni tartalom: MSZ 08-1783 sorozat, ICP AES műszer

Eredmények és értékelésük

Csíranövényteszt 1. ) csírázási százalék: 96 % - 100 % 2. ) csíranövények hajtáshossza: 16,2-24,1 mm 3. ) csíranövények gyökérhossza: 12,2-32,4 mm 4. ) hajtás- és gyökér hosszúság aránya 5.) hajtásnövekedés-gátlás: a kezelt mustár hajtáshossza a kontroll kezeléshez viszonyítva 6. ) gyökérnövekedés-gátlás: a kezelt mustár gyökérhossza a kontroll kezeléshez viszonyítva X = K M K 100 X a gyökér/hajtás növekedés-gátlás, % K a kontroll magvak gyökér/hajtás hossza, mm M a kezelt magvak gyökér/hajtás hossza, mm

Hajtásnövekedés-gátlás A komposzt kivonattal kezelt fehér mustár hajtáshossza 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Komposzt minta

Gyökérnövekedés-gátlás 200% 180% 160% 140% 120% 100% 80% 60% 40% 20% 0% A komposzt kivonattal kezelt fehér mustár gyökérhossza 0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 Komposzt minta

A komposztkezelések hatása az angolperje frisstömegére Komposzt Komposzt kezelés (m/m%) 0 1 3 5 1. vágás I. 5,63 6,69 8,82 10,69 II. 5,63 6,17 7,04 8,39 III. 5,63 5,98 7,23 7,71 IV. 5,63 8,12 13,15 17,44 V. 5,63 6,14 7,83 9,62 VI. 5,63 6,24 7,56 8,62 VII. 5,63 6,91 8,29 8,58 SzD 5% 0,43 2. vágás I. 2,16 5,17 7,20 7,98 II. 2,16 4,50 5,06 5,88 III. 2,16 4,22 5,79 6,45 IV. 2,16 6,68 12,08 16,82 V. 2,16 4,40 5,64 7,27 VI. 2,16 4,17 4,75 6,14 VII. 2,16 3,71 4,21 4,88 SzD 5% 0,33 SzD 5% 0,32 0,25

A komposztkezelések hatása az angolperje frisstömegére I. vágás 20,0 18,0 17,4 Friss tömeg (g edény -1 ) 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 5,6 6,7 8,8 10,7 5,6 6,2 7,0 8,4 5,6 6,0 7,2 7,7 5,6 8,1 13,2 5,6 6,1 7,8 9,6 5,6 6,2 7,6 8,6 5,6 6,9 8,3 8,6 0% 1% 3% 5% 2,0 0,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. SzD (5%) kezelés = 0,4 SzD (5%) komposzt = 0,3 Komposzt készítmények

A komposztkezelések hatása az angolperje frisstömegére II. vágás 20,0 18,0 16,8 Friss tömeg (g edény -1 ) 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 2,2 5,2 7,2 8,0 2,2 4,5 5,1 5,9 2,2 4,2 5,8 6,5 2,2 6,7 12,1 2,2 4,4 5,6 7,3 2,2 4,2 4,8 6,1 2,2 3,7 4,2 4,9 0% 1% 3% 5% 0,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. SzD (5%) kezelés = 0,3 SzD (5%) komposzt = 0,3 Komposzt készítmények

A komposztkezelések hatása az angolperje frisstömegére I. vágás I. II. III. IV. V. VI. VII. II. vágás I. II. III. IV. V. VI. VII.

A komposztkezelések hatása az angolperje száraz tömegére Komposzt Komposzt kezelés (m/m%) 0 1 3 5 1. vágás I. 1,40 1,80 3,01 3,30 II. 1,40 1,57 1,95 2,37 III. 1,40 1,45 2,01 2,29 IV. 1,40 2,35 3,63 4,74 V. 1,40 1,57 2,27 2,95 VI. 1,40 1,64 2,10 2,98 VII. 1,40 1,48 1,48 1,57 SzD 5% 0,14 2. vágás I. 0,73 1,52 2,07 2,40 II. 0,73 1,53 1,55 1,75 III. 0,73 1,34 1,57 1,78 IV. 0,73 1,83 3,23 3,99 V. 0,73 1,41 1,68 2,35 VI. 0,73 1,13 1,49 1,84 VII. 0,73 1,06 1,29 1,31 SzD 5% 0,13 SzD 5% 0,11 0,10

A komposztkezelések hatása az angolperje száraztömegére I. vágás 5,0 4,7 4,5 Száraztömeg (g edény -1 ) 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 1,4 1,8 3,0 3,3 1,4 1,6 2,0 2,4 1,4 1,5 2,0 2,3 1,4 2,4 3,6 1,4 1,6 2,3 3,0 1,4 1,6 2,1 3,0 1,4 1,5 1,5 1,6 0% 1% 3% 5% 0,5 0,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. SzD (5%) kezelés = 0,1 SzD (5%) komposzt = 0,1 Komposzt készítmények

A komposztkezelések hatása a biomassza produkcióra I. Vágás előtt I. komposzt IV. komposzt Kontroll 1% 3% 5% V. komposzt Kontroll 1% 3% 5% II. komposzt Kontroll 1% 3% 5% VI. komposzt Kontroll 1% 3% 5% III. komposzt Kontroll 1% 3% 5% VII. komposzt Kontroll 1% 3% 5% Kontroll 1% 3% 5%

A komposztkezelések hatása az angolperje biomasszájára I. Vágás előtt 1 % komposzt dózis Kontroll I. II. III. IV. V. VI. VII. 3 % komposzt dózis Kontroll I. II. III. IV. V. VI. VII. 5 % komposzt dózis Kontroll I. II. III. IV. V. VI. VII.

A komposztkezelések hatása az angolperje száraztömegére 5,0 II. vágás 4,5 Száraztömeg (g edény -1 ) 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,7 1,5 2,1 2,4 0,7 1,5 1,6 1,8 0,7 1,3 1,6 1,8 0,7 1,8 3,2 4,0 0,7 1,4 1,7 2,4 0,7 1,1 1,5 1,8 0,7 1,1 1,3 1,3 0% 1% 3% 5% 0,5 0,0 I. II. III. IV. V. VI. VII. SzD (5%) kezelés = 0,1 SzD (5%) komposzt = 0,1 Komposzt készítmények

A komposztkezelések hatása a biomassza produkcióra II. Vágás előtt I. komposzt IV. komposzt Kontroll 1% 3% 5% V. komposzt Kontroll 1% 3% 5% II. komposzt Kontroll 1% 3% 5% VI. komposzt Kontroll 1% 3% 5% III. komposzt Kontroll 1% 3% 5% VII. komposzt Kontroll 1% 3% 5% Kontroll 1% 3% 5%

A komposztkezelések hatása az angolperje száraz tömegére I. vágás I. II. III. IV. V. VI. VII. II. vágás I. II. III. IV. V. VI. VII.

A komposztkezelések hatása az angolperje szárazanyag-tartalmára Komposzt Komposzt kezelés (m/m%) 0 1 3 5 1. vágás I. 24,9 27,0 34,2 30,9 II. 24,9 25,4 27,7 28,3 III. 24,9 24,4 28,0 29,8 IV. 24,9 28,8 27,7 27,2 V. 24,9 25,7 29,0 30,7 VI. 24,9 26,6 27,9 34,6 VII. 24,9 21,5 17,9 18,6 SzD 5% 1,9 2. vágás I. 33,5 29,4 28,8 30,0 II. 33,5 33,8 30,5 29,7 III. 33,5 31,7 27,2 27,6 IV. 33,5 27,5 26,8 23,7 V. 33,5 32,2 29,8 32,4 VI. 33,5 26,7 31,2 29,9 VII. 33,5 28,5 30,5 26,8 SzD 5% 1,7 SzD 5% 1,4 1,3

A komposztkezelések hatása az angolperje szárazanyag-tartalmára I. vágás 40 Szárazanyag-tartalom (%) 35 30 25 20 15 25 27 34 31 25 25 28 28 25 24 28 30 25 29 28 27 25 26 29 31 25 27 28 35 25 22 18 19 0% 1% 3% 10 5% 5 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. SzD (5%) kezelés = 2 SzD (5%) komposzt = 1 Komposzt készítmények

A komposztkezelések hatása az angolperje szárazanyag-tartalmára II. vágás 40 Szárazanyag-tartalom (%) 35 30 25 20 15 34 29 29 30 34 34 31 30 34 32 27 28 34 28 27 24 34 32 30 32 34 27 31 30 34 29 31 27 0% 1% 3% 10 5% 5 0 I. II. III. IV. V. VI. VII. SzD (5%) kezelés = 2 SzD (5%) komposzt = 1 Komposzt készítmények

A komposztkezelések hatása az angolperje szárazanyag-tartalmára I. vágás I. II. III. IV. V. VI. VII. II. vágás I. II. III. IV. V. VI. VII.

Megállapítások A csíranövényteszt vizsgálatok alapján a komposzt mintáknak nem volt csírázásgátló hatása. A komposzt kezelések hatása a fehér mustár csíranövények gyökér hosszúságára nagyobb különbségeket eredményezett a kontrollhoz viszonyítva (2-szeres), mint a hajtás hosszúság esetében (1,3-szeres). Az angolperje biomassza tömegében jelentős növekedést idéztek elő a komposzt kezelések, melyek közül kiemelkedő hatású volt a IV. komposzt. A kontroll és a legnagyobb dózisú komposzt kezelések között az I. vágás idején kétszer, a II. vágás idején két-háromszoros különbségek adódtak. A IV. komposzt készítmény kiemelkedően erőteljes termésnövelő hatása annak magas N- és P-tartalmára vezethető vissza.

Köszönjük megtisztelő figyelmüket!