Egyesületi közlemények.

Egyesületi közlemények. (Az Országos Erdészeti Egyesület 1888. évi márczius hó 21-én tartott rendes választmányi ülésének jegyzökönyve.) Jelen voltak: Gróf Tisza Lajos elnök ő exja; Bedő Albert első alelnök; Balázs Vincze, Belházy Emil, Ghyczy Emil, Havas József, Kallina Károly, Nemeskéri Kiss Pál és Van ke Sándor választmányi tagok; Róth Ignácz és és Tomcsányi Gusztáv alapitó tagok, mint az épitési végszámlák felülvizsgálására kiküldött bizottság tagjai s végül Horváth Sándor titkár és Hantos János pénztárnok. Eleöd Jósa, Fekete Lajos és Tomcsányi Gyula választmányi tagok távolmaradásukat részint betegség részint hivatalos elfoglaltságukkal mentették ki. Elnök ő exja megnyitván az ülést, a jelenlevők helyeslése közben örömének ad kifejezést azon legmagasabb kitüntetés felett, melyben ő cs. és ap. kir. felsége közelebbről az igazgató választmány egyik tagját, Kallina Károly gödöllői m. kir. erdőmestert részesítette, mire a titkár a pénztár állásáról a következő jelentést terjesztette elő : I. Az egyesület bevételei folyó évi január l-jétől a mai napig összesen 10.081 frt 33 krra, kiadásai pedig ugyanezen idő alatt... 8.768 32 rúgnak, pénztári készlete tehát.... 1.313 frt 01 kr. A bevételekből 200 frt uj készpénz alapítvány fejében, 100 frt egy 100 frt névértékű 5%-os magyar papirjáradékkölcsön kötelezvényben tett uj alapítvány fejében, 2.191 frt 58 kr kötelezvényekben tett régi alapítványok törlesztésére s végül 1.030 frt a Wagner Károly alapítvány javára fizettetett be, a többi bevételi rovatokra tehát 6.559 frt 75 kr esik. A kiadásokból pedig 6.314 frt oly összeget képez, mely részben a Wagner Károly alapítványhoz részben a rendes

alaptőkéhez csatoltatott. A tulajdonképeni tényleges kiadás tehát a folyó kezelésben csak 2.454 frt 32 kr. Az 1.313 frt 01 kr. folyó pénztári készleten kivül a pénztárban őriztetik továbbá az egyesület letétjeképen 2.180 frt 36 kr, mely összeg egy 1.100 frtról szóló takarékpénztári könyvecskével egy 100 frt névértékű 5 / 0 -os m. papirjáradék kölcsönkötvénnyel és 980 frt 36 kr készpénzzel van képviselve, s a Deák Peren/ alapitvány pályadijait és a műszótár költségeinek fedezésére félre tett összegeknek azon részét képezi, mely a házépítés czéljaira való fordítás végett az alaptőkének kölcsönképen még nem adatott át. Mint idegen letét a pénztárban őriztetik továbbá takarékpénztári könyvecskékben és értékpapírokban 2.164 frt 10 kr, mely a házépítésnél foglalkoztatott vállalkozók által óvadék - képen tétetett le, továbbá 1.537 frt 56 kr készpénz, mely a most emiitett vállalkozók által részben ovadékkép részben a törvényes bélyegilletékek kiegyenlítésére tétetett le. Végül van az egyesületnek a magyar földhitelintézetnél 900 frt névértékű á 1 / 2 / 0 -os m. földhitelintézeti záloglevele, 600 frt 1860. évi sorsjegye és 415 frt 89 kr készpénze. A bejelentett adatok a pénztár tényleges készletével megegyezvén, a jelentés tudomásul vétetett. II. A titkár előterjeszti az épités ügyében kiküldött bizottság jelentését, megjegyezve, hogy a bizottság ülésein dr. Ámon Ede országgyűlési képviselő gyengélkedő egészségi állapota miatt nem jelenhetett meg, minél fogva nem is Írhatta alá a bizottság jelentését, mely a következőleg hangzik: Tekintés Igazgató Választmány! A mult hó 9-én tartott ülésben megbízni méltóztatott bizottságunkat, hogy az egyesület székházának felépítésére és berendezésére vonatkozó végszámlákat felülvizsgáljuk és az épület berendezési tárgyaival

együtt átvegyük s mindezek megtörténte után a végjárandóságok megállapítására, az esettleges pótlások és javítások elrendelésére s végül a művezető és ellenőrző építészek tiszteletdijának méltányos megállapítására nézve javaslatot tegyünk. E megbízatásunkban eljárván van szerencsénk jelentésünket s illetőleg javaslatainkat a következőkben előterjeszteni. A beterjesztett végszámlákat, melyeket Czigler Győző műépítész és Nendtvich Gusztáv ellenőrző építész megelőzőleg már külön-külön felülvizsgáltak és helyesbítettek továbbá azon nyugtákat, melyek alapján a közvetlenül utalványozott kiadások (például a telek vételára, épitési engedélyért, kiszökellésért stb. járó illetékek) teljesíttettek, részünkről is gondosan átvizsgálván s összehasonlítván a szerződésekkel és az engedélyezett hitelekkel, a műépítész és eílenőrző építész által megállapított végöszszegeket kivétel nélkül helyeseknek találtuk. Ennél fogva a végjárandóságokat részünkről a következőkben állapítottuk meg : I. Azon munkálatoknál és illetve kiadásoknál, melyek tisztán a házépítésre vonatoznak s illetőleg, a melyek a házépítésre engedélyezett hitelbe befoglalva voltak megállapítottuk: 1. a telek megszerzés költségeit (274 Dől á 50 frt) = 13.700 frt krral, 2. a kőműves munkákért Kauser Gyula végjárandóságát a mult választmányi ülésen bejelentett s részünkről is elfogadott pótszámla összegével együtt. 74.332,. 62 3. a kőfaragó munkákért Seenger Béla végjárandóságát 12.573 34 4. a vasmunkákért Oetl Antal végjárandóságát. 10.265.. 27

5. az ácsmunkákért (a fedélszék nélkül) Antony Tamás végjárandóságát. 6. az épület-asztalos munkákért Thék Endre végjárandóságát 7. a cserépfedő munkákért Umbach Rezső végjárandóságát '. 8. a lakatos munkákért Árkay Sándor végjárandóságát 9. mázoló munkákért Herzsán és Takács végjárandóságát 10. a bádogos munkákért Zellerin Mátyás végjárandőságát 11. a cementburkolati munkákért Walla József végjárandóságát 12. a karstmárvány munkákért a Scalmanini czég végjárandóságát... 13. az üvegesmunkákért Forgó és társa végjárandóságát a mult választmányi ülésen bejelentett és részünkről elfogadott pótköveteléssel együtt 14. a szobrász munkákért Verán József végjárandóságát 15. a vizvezeték és csatornázási munkákért a Cross Ch. E. L. czég végjárandóságát 16. a villamos jelző berendezésért Fischer Sándor vágjárandóságát.... 17. a kályhás munkákért Fischer J. czég végjárandóságát 18. a takaréktűzhelyek szállításáért Berkes Kálmán végjárandóságát.. 5.337 frt 52 krral, 18.113 72 2.101 68 8.144,. 68 3.803 47 2.737,. 74 1.398,. 94 5.970 99 1.991 78 1.650 24 6.474 32, 502, 60 4.175 47 1.192 84

19. a szobor müvekért Szécsi Antal szobrász végjárandóságát 1.000 frt krra), 20. a szobafestő munkáért Scholcz Róbert végjárandóságát 3.212 75 21. a vászon redőnyökért Tottis és Kren végjárandóságát 192 55, 22. az asphalt munkáért a magyar asphalt részv. társ. végjárandóságát.. 602 52 23. a légszeszberendezésért az ált. osztr. légszesz társulat végjárandóságát. 3.711 36 24. a fedélszéknél egyesületi költségen teljesített munkákért Gregersen Gusztáv végjárandóságát 616, 69 25. a műépitészi és épités vezetési munkákért Czigler Győző tisztelet diját. 5.400 Összesen. 189.203 frt 09 krral. II. Azon munkálatoknál, melyek a háziépitéshez tartoznak ugyan, de a melyek az e czélra kezdetben előirányzott hitelbe nem voltak befoglalva s illetőleg, a melyek nem voltak akkor előirányozhatok, megállapítottuk: 26. az épület risalithja által elfoglalt területért a fővárosnak fizetett illetéket. 100 frt krral, 27. a telekvételár után a kifizetés napjáig a fővárosnak fizetett kamatot. 146 13 28. a telekkönyvi átíratás alkalmával felmerült bélyeg és más költségeket. 46 85 29. járda fektetésért a fővárosnak kifizetett összeget 697 09 30. a termekben levő cserépkályhákban elhelyezett Meidinger kályhákért Heim H. czégnek fizetett összeget... 222, 85

31. Utólagos kőmives javítási munkák költségét.... ' 59 frt krral, 32. Légszesz-csapok utólagos áthelyezéséért járó költséget a nagy és kis teremben*) 48 79 33. a koszorú és bokréta ünnepélynél a munkásoknak adott jutalmakat... 642 60 34. Bérezik műépítész tiszteletdiját pályatervét 300 35. Nendtvich Gusztáv m. kir. mérnök tiszteletdiját 300 36. a Knopp és Veith czégnek feliratokért fizetett összeget 79 83 37. a Schlick gyárnak ólomlemezekért az erkélyoszlopok elhelyezésénél.. 25 20 38. az épitési engedély kiadásáért járó illetéket 131 20 39. a lakhatási engedély kiadásért járó illetéket 67 40. az épités ideje alatt tűzkár elleni biztositásért fizetett összeget.. 46 14 41. a kémények kipróbálására fordított költséget 8 90 42. a lakosztályok megjelölésére készült számok költségét 7,, 70 43. a termek menyezetének díszítésére kiadott összeget 589 60 44. a folyosók és lépcsőház falainak lábazati burkolatára fordított öszszeget. 578 84 Összesen. 4.097 frt 72 krral. *) Az áthelyezés az utólagosan készített gyüjteményszekrények elhelyezése folytán vált szükségessé.

III. Az egyesületi helyiségek bebútorozására és felszerelésére forditott kiadásoknál megállapítottuk: 45. Thék Endre számláját az egyesületi helyiségek részére szállított bútorokért, gyüjteményszekrények és más asztalosmunkákért.... 4.451 frt 19 krral, 46. Stetka Gyula tiszteletdiját Ő Felsége képéért... 1.000 47. a Thonet testvérek czég számláját székekért 601 75 48. ő Felsége kép-keretének aranyozásáért Picard H. számláját.... 20 49. Az egyesület látogató könyvéért fizetett összeget 50 Összesen. 6.122 frt 94 krral. IV. A gróf Forgách Károly által alapított agancsgyüjtemény elhelyezésénél: 50. Thék Endre számláját asztalos és kárpitos munkákért 1.010 frt 94 krral, 51. Berkes Kálmán számláját lakatos munkákért 211 20 52. Ehrlich Miklós számláját tisztítás és elhelyezéséért 419 27 Összesen. 1.641 frt 41 krral. Ezen felsorolt tételeket összegezve, az általunk megvizsgált és helyesnek talált végszámlák s illetve nyugták szerint az épités, bútorbeszerzés és felszerelés összes megállapított költségei (189.203 frt 09 kr + 4.097 frt 72 kr + 6.122 frt 94 kr + 1.641 frt 41 kr) = 201.065 frt 16 krra rúgnak, mely összegből 197.615 frt 16 kr tényleg ki is van fizetve. Megjegyezzük azonban, hogy az előbb felsorolt tételeken kivül, néhány vállalkozó utólag még kisebb összegekről szóló pótszámlát is terjesztett elő, melyeket azért nem vehettünk

figyelembe az előbbi összeállításnál, mivel azok jogosultsága felett előbb a tisztelt igazgató választmánynak kell határozni. Ezekről tehát később lesz szerencsénk véleményünket elmondani. Hogy az épitésnél elért eredményt más oldalról is megvilágosíthassuk az előbb felsorolt tételeket összehasonlitottuk egyszersmind a t. igazgató választmány s illetőleg a közgyűlés által engedélyezett hitellel is. E tekintetben mindenek előtt megjegyezzük, hogy az igazgató választmány 1885. márczius 25-én tartott ülésében az akkor bemutatott terv is előleges költségvetés alapján az épités költségeit a telekárával együtt kerek számban 200.000 írtra vette fel, később pedig, 1885. május 31-én midőn az elkészült részletes költségvetések alapján a 12 főbb munkanem vállalatba adása iránt megtartott ajánlati tárgyalások eredményei bejelentettek, ezek figyelembe vételével az épitési költségeket összesen 195.000 írtban állapíttattak meg, oly kijelentéssel, hogy az egyes munkanemekre felvett tételek között az átruházás joga megadatik az építő bizottságnak. Megjegyezzük azonban, hogy ezen összegbe csak a fentebb I. 1-25. alatt felsorolt, munkanemek voltak beleértve, mig a II. 26 44. tétel alá foglalt kiadások akkor nem vétettek figyelembe, mivel ezek természetüknél fogva akkor nem is voltak megállapíthatók. Ellenben bele volt foglalva ezen 195.000 frt hitelbe egy felől 700 frt a fővárostól megvásárolt telek átiratási költségeire és 1.962 frt 58 kr irodai bútorok beszerzésére. Ez utóbbi tétel azonban nem a szükségletnek megfelelően, hanem a többi kiadásoknak 195.000 írtra való kikerekitéseképen vétetett fel, azon megjegyzéssel, hogy miután ez az összeg az összes bútorok beszerzésére előreláthatólag nem lesz elég, a még szükséges kiadások más hitel terhére lesznek teljesitendők. Végül meg kell még jegyeznünk, hogy ezen 195.000 frtos hitelnek azon tételében, mely alatt az ácsmunkák költségei

voltak számításba véve, az ácsmunkáknak az a része is benfoglaltatott, a mely a Groedl testvérek által ingyen elkészített fedélszékre esett s a mely a részletes költségvetés szerint kerekszámban 4.000 frt értéket képviselt, de a mely most a Gregersen czég fentebb 24 tétel szám alatt kimutatott 616 frt 69 kr követelésének kiegyenlítése után 3.383 frt 31 krban állapitható meg. Ennélfogva, hogy a 195.000 frttal a fentebb I. 1 25. tétel alatt kimutatott tényleges kiadások helyesen összehasonlíthatók legyenek a 195.000 írtból a 700 frttal felvett, de telnem használt átiratási költségeket, továbbá a bútorokra előlegesen felvett 1.962 frt 58 krt és a Groedl által teljesített munkák értéket (3.383 frt 31 krt) előbb le kell ütni, melyesetben aztán az összehasonlítás következő lesz : Engedélyeztetett telekszerzésre és az első előirányzatba felvett tulajdonképeni házépítési költségekre (195.000 (700 + 1.962 frt58kr-r-3.383 frt 31 kr) = 188.954 frt 11 kr, és tényleg felhasználtatott ezen czimek alatt a fentebbi 1 25 tétel szerint.. 189.203,, 09,. mutatkozik tehát az előirányzattal szemben túllépés 248 frt 98 kr. Ezen magában véve jelentéktelen összegen kivül az első előirányzattal szemben természetesen a fentebb II. 26 44. tételek alatt kimutatott tételek 4.097 frt 72 krra rugó öszszege is túllépésnek tünnik fel, ezek azonban mint már megjegyeztük az első előirányzat készítésénél nem voltak figyelembe vehetők s ennélfogva később az igazgató választmány 1885. szeptember 15-én, október 23-án, deczember 20-án és 1886. április 7-én tartott üléseiben külön engedélyeztettek s illetőleg az 1885. és 1886. továbbá 1887. évi közgyűléseken jóváhagyattak.

Tényleg tehát ezen kiadások nem képeznek túllépést annál inkább mert egy csekély részlet kivételével azon megtakarítás terhére engedélyeztethettek, mely az ácsmunkáknál a Groedl testvérek ajánlata folytán eléretett. A III. czim alatt kimutatott bútor és felszerelési költségek, melyek összesen 6.122 frt 94 krra rúgnak, részben azon 1.962 frt 58 kr hitel terhére adattak ki, mely már a 195.000 frtos első hitel keretébe felvétetett volt, részben pedig az igazgatóválasztmány 1886. deczember 10. és 1887. április 7-én tartott üléseiben és az 1887. évi szeptember 18-án tartott közgyűlésén engedélyeztettek. Végül a IV. alatt kimutatott agancs-felállitási költségekre megkell jegyeznünk, hogy ezeket nem az egyesület viselte. Az agancsok felállításával járó kiadások fedezését ugyanis a gyűjtemény alapitója gróf Forgách Károly vállalta magára, s midőn az erre vonatkozó költségvetés elkészült és vele közöltetett, az ebben kimutatott 1.655 frt 20 krnyi összeget azonnal megküldte az egyesületnek. Ennélfogva nézetünk szerint azon 13 frt 79 krnyi megtakarítás, mely ezen munkánál az előirányzattal szemben mutatkozik, az adományozó grófnak lesz rendelkezésére bocsátandó. Egészben véve tehát véleményünk szerint az építkezés szigorú ellenőrzés mellett az engedélyezett hitel keretébe gondosan és takarékosan vitetett keresztül. Áttérve most a fentebb említett pótkövetelésekre, megemlítjük, hogy Kauser Gyula a vízvezetéki cső megfuratása czimén emelt s már a megelőző választmányi ülésen bejelentett követelésétől elállott; ugyanakkor bemutatott másik követelése pedig kiegyenlittetett s az erre vonatkozó kiadás a fentebb 2. alatt kimutatott összegbe befoglaltatott; hasonlóképen elállt követelésétől Zeller in Mátyás is, míg a Forgó és Társa

czég 4 frt 30 kros pótkövetelése kiegyenlittetett s a fennebbi 13. tétel alatt kimutatott összegbe befoglaltatott. Ezeken kivül a, mult választmányi ülés után pótkövetelésekkel állottak még elő: 1. a Cross Ch. E. L. czég, mely többféle apró javítás czimén 52 frt 10 kr kifizetését kéri; 2. Arkay Sándor lakatos, ki egyes munkálatoknak a költségvetéstől eltérő módon történt keresztülvitele czimén a végszámlájában felszámitott összegen felül még 163 frt 70 kr kifizetését kéri, és végül 3. Thék Endre, ki épitő-asztalos munkákról szóló számlájában két, a müvezetőség által kitörölt tételnek visszaállítását s illetőleg az ezen tételeknek megfelelő (63 + 42 frt 30 kr) 105 frt 30 krnyi összegnek pótlólagos engedélyezését kéri. Ezen követeléseket gondosan megvizsgálván, a müvezetőség véleményének meghallgatása után, részben nem találtuk teljesíthetőnek, a mennyiben olyan munkálatokra vonatkoznak, melyeknek felszámított költségei az egyesületet nem terhelhetik. Azonban a Cross czég pótszámlájának 3. tételét összesen 24 frt 80 kr követeléssel, továbbá Arkay követelésének egyrészét 49 frt 70 kr értékkel és végül Thék Endre 63 frtos követelését részünkről is méltányosoknak találtuk s ennélfogva ezeknek utólagos engedélyezését javasoljuk, megjegyezvén, hogy ezen utólagos kiadások, ha engedélyeztetnek, a fentebb I. alatt kimutatott épitési költségek közé lesznek sorozandók. Az épitési számadásoknak ezekben történt felülvizsgálásával egyidejűleg átvettük megbízatásunkhoz képest magát az épületet is, gondosan megvizsgálván, nemcsak az egyes lakosztályokat, hanem a padlás és pinczehelyiségeket is. Megemlítjük tehát, hogy ezen vizsgálat alkalmával egészben véve az épületet és annak alkatrészeit jókarban levőnek találtuk, mindamellett egyes lakosztályokban hiányokat is fedeztünk fel s ennélfogva

szükségesnek tartottuk ezekről a művezető ur közreműködésével részletes jegyzéket készíteni, melyet azon kéréssel van szerencsénk most előterjeszteni, hogy az abban kimutatott javításokat és pótlásokat elrendelni s illetve engedélyezni méltóztatnék. Ezen javításoknak egyrésze ugyanis olyan, melyeket a szerződések értelmében a vállalkozóknak megtérítés nélkül kell teljesíteni; foganatosításuk tehát a müvezetőség által egyszerűen elrendelendő. Vannak azonban oly javítások és különösen pótlások is, melyeknek teljesítésére a vállalkozók nem kötelezhetők. Ezeknek maximalis költsége a mellékelt kimutatás szerint öszszesen 450 frtra számitható. Tisztelettel kéljük tehát az igazgató választmányt, hogy ezen összeget pótlólag még engedélyezni és a kimutatásba foglalt munkálatok teljesítésére az elnökséget felhatalmazni méltóztatnék. Ezzel kapcsolatban megemlítjük azonban, hogy a lépcsőházi előtér festése, mely tudvalevőleg egy a téli fagyok által előidézett csőrepedés miatt beállott vízvezetéki zavarok folytán rongálódott meg, a "száraz idő beálltával szintén gyökeresen kijavítandó lesz, hasonlókép többféle javítást igényelnek azon 3 souterain helyiségnek falai is, melyek eredetileg gyűjtemények elhelyezésére jelöltettek ki, s melyekben jelenleg az országos kiállításon szerzett nagyobb kiállítási tárgyak vannak elhelyezve. Ezen javításokat azonban az előbbi kimutatásba nem vettük fel, mivel véleményünk szerint a most említett helyiségeknek jó karba hozása akkorra volna elhalasztandó mikor azoknak ezentuli használata felett végleges határozat hozatik. Meggyőződésünk szerint ugyanis ezen helyiségek gyűjtemények befogadására nem alkalmasak, czélszerü, sőt szükséges volna tehát a gyűjtemények számára ha lehetséges, más helyiséget jelölni ki, ezeket pedig a falak szárazzá tétele után másként értékesíteni. Áttérve most megbízatásunk azon részére, melylyel az építésnél igénybe vett műépítészek tiszteletdíjának megállapítása ERDÉSZETI LAPOK. 23

tekintetében véleményadásra hivattunk fel, van szerencsénk megjegyezni, hogy bár Czigler Győző műépítész megbízó levelében kivan kötve, miszerint a felajánlott 3 / 0 tiszteletdíj semmi szin alatt sem halndhatja meg az 5.400 frt maximalis összeget, mindamellett nekünk is az a nézetünk, hogy ehhez a megszorításhoz egyesületünk a jelen esetben méltányosan nem ragaszkodhatik. Mert azon teendők, melyeket Czigler ur megbízó levelének elfogadásával magára vállalt, kizárólag az egyesületi ház felépítésére vonatkoztak, holott ő tényleg ezen teendőkön felül az egyesületi helyiségek összes bútorzatának és felszerelési tárgyainak tervrajzát és költségvetését is készséggel elkészítette, az ezek alapján megrendelt munkálatok gondos és ízléses kivitelére felügyelt és a vállalkozók ezen munkákra vonatkozó számláit lelkiismeretesen felülvizsgálta, mindezekért tehát őt szintén megilleti legalább oly mérvű díjazás, mint a minő részére a tulajdonképeni épitési munkálatok után megállapittatott. Ennélfogva miután ezeken kivül azt is elismeréssel kell kiemelnünk, hogy Czigler ur feladatát minden tekintetben sikerrel s az egyesület érdekeinek megfelelő lelkiismeretességgel oldotta meg, van szerencsénk tisztelettel javaslatba hozni, miszerint részére a fentebb számításba vett 5.400 frt helyett 6.000 frt tiszteletdijat méltóztassék megállapítani, mely összeg körülbelül az összes épitési költségek 3 / 0 -ának felel meg. Hasonlóképen méltányosnak tartjuk s ennélfogva javasoljuk is, hogy Nendvich Gusztáv kir. mérnök tiszteletdija az épitési munkák gondos és lelkiismeretes ellenőrzése körül teljesített fáradozásaiért az eredetileg megállapított 300 frtról 500 frtra emeltessék fel. Végül hivatkozva a fővárosban uralkodó gyakorlatra, van szerencsénk javaslatba hozni, hogy Czigler ur megbízottja Fittler Kamii műépítész részére, ki az épitési munkálatokat

a helyszínén kezdettől végig vezette szintén 200 frt tiszteletdijat méltóztassanak megszavazni. Ezen összegek közül, ha engedélyeztetnek, a C z i g 1 e r t illető 600 frt pótlék, tekintettel az indokokra, melyek alpján engedélyezése javasoltatik, a bútor beszerzés és felszerelés költségei közé, a másik két összeg ellenben az épitési költségek közé lesz sorozandó, és ekkor az épitési költségek, számításba véve a fenébb javaslatba következő összegeket fogják mutatni: hozott pótköveteléseket is, a a) a házépítés költségei telekkel és illetékekkel együtt kifognak tenni ha a fentebb I. 1 25. tétel alatt kimutatott... 189.203 frt 09 krhoz hozzá adatik a II. 26 44. tétel alatt kimutatott összeg 4.097 frt 72 kr továbbá a pótkövetelések öszszege 137 50 s végül Nendtvich pótléka és Fittler tiszteletdíja.... 400,, Összesen. 193.838 frt 31 kr = 193.838 frt 31 krt;. b) a bútor és felszerelés költségei pedig: ha a fentebb kimutatott.. 6.122 frt 94 krhoz hozzáadatik a Czigler részére javaslatba hozott pótlék.. 600 frt kr Összesen. 6.722 frt 94 kr = 6.722 frt 94 kr. Együtt pedig az az összeg, melyet az egyesület sajátjából székházának felépitésére és helyiségeinek berendezésére kiad Ha ehhez hozzászámítjuk még az agaucsgyüjteniény elhelyezésének gr. F o r gá eh Károly által viselt költségeit, melyek fentebb mutattattak ki, a főösszeg, melyet az egyesület háza és az abban elhelyezett újonnan beszer- zett tárgyak értéke képvisel állapitható meg. 200.561 frt 25 kr lesz. 1.641 frt 41 krral 202.202 frt 66 krban

Ezen összegből miként már fentebb is emiitettük a végszámlákra vezetett záradékok és nyugták szerint, melyek további követelések támasztását kizárják, eddig ki van fizetve összesen 197.615 frt 16 kr, kifizetendő tehát még 4587 frt 50 kr, melyre mint a pénztári jelentésből kitűnik, a fedezet szintén rendelkezésre áll. Megjegyezzük azonban, hogy a kiadások fedezésére az egyesület jótékony alapitványai és az egyesület irodalmi letétjének egyrésze is felhasználtattak. E jótékony alapítványok tőkéje ugyan szintén az egyesület törzsvagyonát képezi, évi kamatjai pedig a házbérjövedelem megfelelő részének alapszabályszerüleg történt lekötése által minden időre biztosítva vannak; mindamellett czélszerünek tartanok, ha az egyesület jövő bevételeiből ezen jótékony alapítványokat fokozatosan ismét helyrepótolná s illetőleg külön kiszakítaná. Ami az egyesület pénztára által vezetett épitési számadást illeti, ezt egyidejűleg szintén felülvizsgálván, azt találtuk, hogy annak minden tétele pontosan megegyezik az épitési végszámlákból és nyugtákból merített fentebbi adatokkal, mindamellett ezen számadást részünkről nem zárhattuk le, mivel abba a lezárás előtt a részünkről jelenleg megszavazni kért pótkövetelések és tiszteletdijak is bevezetendők lesznek. Legczélszerübb lesz ennélfogva nézetünk szerint, ha a tisztelt igazgató választmány miután határozott javaslataink felett, bizottságunk tagjai közül kettőt vagy hármat ismét kiküld, azzal a megbízással, hogy a most engedélyezendő s illetőleg még kifizetetlen összegek kiszolgáltatása után az újonnan bevezetendő tételeket felülvizsgálják és a mennyiben kifogások nem merülnek fel, az épitési számadást véglegesen lezárják. Ezt annyival inkább szükségesnek találjuk, mert a végszámlákat a szerződésekkel együtt az illetékek kivetése végett az illetékkiszabási hivatalhoz rövid idő alatt bekellvén terjesz-

teni, később a felülvizsgálás és a számadás lezárása esetleg hosszú időn át nem lesz eszközölhető. Az illetékekről lévén szó, megemlítjük, hogy az egyesület pénztára a szerződéses vállalkozóktól a kifizetett összegek után esedékes bélyegilletékeket elismervény ellenében bevételezte s a kifizetés idejéig letétbe helyezte. Hasonlókép beszedte a pénztár, azon vállalkozóktól kiknek jótállási ideje még nem járt le, azon összegeket is, melyek kezdetben letett óvadékuknak 10 / 0 -ig való kiegészítéséhez szükségesek voltak. Ezen óvadékok természetesen csak a jótállási idő letelte után lesznek kiszolgáltathatók. Ellenben azon vállalkozók óvadéka, kiknek jótállási ideje már lejárt s a kiknek terhére utólagos javítási munkák nem rendeltetnek el azonnal, a többieké pedig az elrendelendő munkálatok teljesítése után fog kiszolgáltatni. Ezzel befejezvén jelentésünket, tisztelettel kérjük az igazgató választmányt, hogy előterjesztett javaslatainkat elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, 1888. évi márczius 19-én. Bedő Albert, Horváth Sándor, Tisza, Lajos, biz. alelnök. biz. előadó. biz. elnök. Luczenbacher Pál, Ghyczy Emit, Belházy Emil, Tomcsányi Gusztáv és Bóth Ignácz, bizottsági tagok. A választmány e jelentésből örömmel veszi tudomásul, hogy a házépítés az egyesületre nézve minden irányban kedvező eredménynyel fejeztetett be s egyszersmind a bizottság javaslatai alapján a következő határozatokat hozza: 1. a Chross Ch. E. Lewis utódai czég pótkövetelése a bizottság javaslatához képest 24 frt 80 krban, Árkay Sándor lakatos pótkövetelése 49 frt 70 krban és végül Thék Endre pótkövetelése 63 írtban állapittatik meg;

2. Czigler Győző műépítész tiszteletdija a kezdetben kikötött 5.400 frt helyett 6.000 írtban állapittatik meg: Nendtvich Gusztáv ellenőrző építész tiszteletdija a megállapított 300 frtról 500 frtra emeltetik fel és végül Fittler Kamill segéd-építész részére 200 frt tiszteletdíj engedélyeztetik. 3. A bizottság által egyes vállalkozók terhére felvett javítások teljesítése elrendeltetik: 4. a bizottság által javasolt azon pótlások és javítások teljesítésére, melyekre a vállalkozók nem kötelezhetők, nevezetesen a házmesteri lakás falainak portland czementtel való bevakolására, a második házmesteri lak deszkával való kipadolására, a mellék bejáró kapu nyilasainak rácscsal való ellátására a 6-ik számú lakásban két vízlevezető csőnek ólommal való burkolására s a takaréktűzhely füstcsövének áthelyezésére, 6 keménynek uj vas kupakokkal való felszerelésére, egy üvegfedéllap kijavítására és végül a középső légudvarra szolgáló kamara ablakok rácscsal való ellátására összesen 450 frt hitel engedélyeztetik; 5. azon épitési válalkozók biztosítéka, kiknek szerződésileg kikötött jótállási ideje lejárt, s kiknek terhére a fennebbi 3. pont alapján javítások vagy pótlások nem rendeltetnek el azonnal kiszolgáltatható, a többi vállalkozók biztositéka ellenben csak az elrendelendő javítások és pótlások teljesítése s illetőleg a jótállási idő letelte átán adható ki; 6. a bizottság által felülvizsgált, de véglegesen le nem zárt épitési számadás azon tételeinek, melyek a még kiegyenlítetlen követelések s illetőleg a fennebb 1. és 2. alatt engedélyezett követelések és tiszteletdijak kifizetése után fognak bevezettetni, felülvizsgálására s egyszersmind az épitési számadás végleges lezárására Luczenbacher Pál, Belházy Emil és Tomcsányi Gusztáv bizottsági tagok kéretnek fel;

7. végül a bizottságnak a jelenleg gyűjtemény tárgyak elhelyezésére használt souterrain helyiségek állapotáról tett jelentése alapján felkéretik az elnökség és a titkár, hogy a takarékossági szempontok figyelembe vételével arra nézve, hogy az emiitett gyűjtemény tárgyak ezentúl hol volnának legczélszerübben elhelyezhetők, a jelenleg ezen czélra szolgáló souterain helyiségek pedig minő átalakítás után és milyen módon volnának lehető czélszerüen értékesíthetők, a jövő közgyűlésig részletes javaslatot terjeszszennek elő. Az előbbiekkel kapcsolatban Ghyczy Emil választmányi tag azon kérdésére, vájjon a mostani határozattal az épitési bizottság feladata befejezést nyert-e, kimondja a választmány, hogy az épitési bizottság részére a felmentés a fentebb elrendelt és engedélyezett javítási munkák teljesítése és az épitési számadás lezárása és jóváhagyása után fog megadatni. Az épitési ügy letárgyalása után Bedő Albert első alelnök indítványára felhatalmazza a választmány az elnökséget, hogy a kis teremben elhelyezendő elnöki kép alá egy a képkeret kiegészítésére szükséges szekrényt készittesen és ennek költségeit a folyó évi hitel terhére utalványozhassa. III. A titkár jelenti, hogy a csemetenevelés ismertetésére hirdetett kisebb pályázatok határideje f. évi február végén lejárván, ezen időre több pályamunkát tartalmazó csomag érkezett be. A csomagok felbontatván, azokban a következő pályamunkák találtattak: I. A lucz és veresfenyő mesterséges tenyésztése - '. Jelige: Azok az idők elteltek, mikor még az erdő magától nőtt". Vicomte de Courval. II. Az erdei fenyő (Pinus sylvestris) és fekete fenyő (Pinus austriaca) csemeték nevelése". Jelige: Az erdő a sziv érzésének és az ész gondolatainak bűvös

uralkodója s nagyszerűségének hatalmával mindkettőt magához csatolja; nemesebbé teszi az érző szivet és megtérésre kényszeríti a meghasonló lelket". Bedő Albert. III. A tölgycsemeték nevelése". Jelige: A tapasztaltakat közölnünk kell". IV. A kőris és juhar csemetéinek kertekben való nevelése". Jelige: Munka után édes a nyugalom". V. A kőris és a juhar telepítése". Jelige: A fák tenyésztése a művelődéssel karöltve jár". VI. A szil és éger csemetéinek kertekben való nevelése". Jelige: Mesterünk a természet, tőle tanuljunk". VII. A tölgycsemeték neveléséről". Jelige: Kopáraink befásitásának sikere jórészt a csemeték okszerű nevelésében rejlik". VIII. Hogyan neveli tanitó ur akácz csemetéit". Jelige: Egyesüljünk, hogy erősödjünk". IX. Ákáczcsemeték nevelése". Jelige: Quid quid agis, prudenter agas et respice finem". X. A lucz- és vörösfenyő csemetéinek kertekben való nevelése". Aki mint vet ugy arat". XI. Ákáczfa termelés és tenyésztés módja". Jelige: Győzzön aki legjobban tud ákáczfát termelni". XII. Famagvak vetése, kikelesztése s a magonczok müveléséhez kívántató munkálatok módozata". Jelige:,, Győzzön a gyakorlat". XIII. A honi tölgyfáinknak vetése és annak kezelése, valamint erdőalakitásának ismertetése". Irta: ő s a p a y Lajos kertész, Gyomán. (Jelige nélkül). XIV. Az ákáczfának tenyésztése és annak honossága, valamint erdő és más fásításoknak ismertetése". Irta: ősapay Lajos kertész, Gyomán. (Jelige nélkül).

XV. a) A jegenye-, lucz-, veres-, erdei-, fekete- és sima fenyő csemeték nevelése". XV. b) A juhar- és kőrisfa csemeték neveléséről". XV. c) Az éger- és szilfacsemeték neveléséről". Jelige mindháromnál: Mindent a hazáért". Az- igazgató választmány a XIII. és XIV. számú munkákat, miután a pályázati feltételeknek nem felelnek meg, nem bocsátja pályázatra. Ezek tehát a magát nyíltan megnevező szerzőnek visszaküldetnek. A többi pályamunkák elfogadtatván, közülök az I., II., III., VII., X., XII. és XV. a) számúak Scholcz Rezső, Fekete Lajos és Tomcsányi Gyula tagokból álló biráló bizottságnak; a IV., V., VI., VIII., IX., XI., XV. b) és XV. c) számúak pedig: Illés Nándor, Kallina Károly és Hajós Gyula tagokból álló biráló bizottságnak adatnak ki. Az első biráló bizottságba azon esetre, ha annak valamelyik tagja a biráló tisztet el nem fogadhatná, póttagul Simenszky Kálmán fog felkéretni. A pályamunkák a biráló bizottságok tagjainak felosztva küldetnek meg azzal a kéréssel, hogy az átvizsgált munkákat egymásnak kölcsönösen küldjék meg, jelentéseiket pedig ha lehetséges, április hó közepéig terjeszszék be. IV. Az Erdészeti földméréstan" árát az igazgató választmány Cséti Ottó szerzőnek időközben beérkezett nyilatkozata alapján az egyesület tagjaira nézve 3 frt 50 krban, másokra nézve 5 frtban állapítja meg. V. A 17. számú lakás bérlőjének azon kérelmét, hogy a jelenlegi lakásbér 100 frttal mérsékeltessék, az igazgató választmány nem tartja teljesíthetőnek, ellenben a 8. és 14. számú lakásokra nézve felhatalmazza az elnökséget, hogy ajánlatok beérkezése esetében a kiadás iránt belátása szerint intézkedjék.

VI. A titkár bemutatja Umbach Rezső cserepes mester nyilatkozatát, melyszerint az egyesületi ház cserépfedelének jókarban tartását évi 40 frt átalányért elvállalni hajlandó, továbbá Fischer Sándor ajánlatát, melyben a villamos jelző berendezésének fenntartásáért és javításáért évi 10 frt átalányt kér. Az ajánlatok elfogadtatván, a titkár felhatalmaztatrk, hogy az illetőkkel a szerződést megkösse. VII. A múlt választmányi ülés óta a következő rendkivüli befizetések történtek és jelentetnek be: kötelezvényben tett alapitványaik törlesztésére fizettek: Bona Marino fi irtot; Földes János 50 frtot; H u d á k Lajos 10 frtot; S c h m i d t Soma 50 frtot: Bobok Tivadar IfiO frtot; özv. Miljkov i c s Mária 1fi0 frtot; Merényi Gyula 10 frtot; M u i c s István 40 frtot; gr. Khuen-Hederváry Károly 200 frtot; gr. Dese wffy Aurél 200 frtot; Schuszter József 10 frtot: Lászly István 40 frtot; Eggenhoffer Albert 12 frt 08 krt; Krausz József 10 frtot; Atzél Péter 500 frtot; báró Wenckheim Béla örökösei 50 frtot; Scultety Nátán 160 frtot; Mihály fi Mihály 2 frt 50 krt; Garlathy Oszkár 15 frtot. Tudomásul vétetik. VIII. A következő uj tagok vétetnek fel: Rendes tagoknak: Balogh József m. kir. erdőőr, ajánlja Gyenge Soma: Preisich Zsigmond fakereskedő, Petykó Antal és Molitorisz Emil főerdőörök. ajánlja Dávid János; Juda Sámuel ni. kir. főerdőőr, ajánlja Chrenoczy-Nagy Antal; Pfleger Ernő erdőmester és Tirtsch Rezső m. kir. közalap, műszaki dijnok, ajánlja Akantisz Rezső; Kolbenheyer Gyula hercz. erdészsegéd, ajánlja a titkár; Schanzer Ignácz kádárfa kereskedő czég főnöke, ajánlja Tomcsányi Gusztáv; Csorna Gusztáv hercz. erdőhiv. segéd, ajánlja Zareczky Tivadar; Terény Sándor m. kir. műszaki dijnok, ajánlja Fekete

Lajos; Gajdos István ni. kir. erdőőr, ajánlja Tomcsányi Gusztáv; Czermann Sándor alerdész, ajánlja Fogassy Géza; Gellért László erdőakadémiai hallgató, ajánlja Fekete Lajos. IX. Jelen jegyzőköny hitelesítésére Bedő Albert első alelnök és Belházy Emil választmányi tag urak kéretnek fel. K. m. f. Hitelesítésül: Bedő Albert, Tisza Lajos, I. alelnök. elnök. Belházy Emil, Horváth Sándor, vál. tag. titkár. Lapszemle. (Kon.) A famagvak kiválasztása, szedése és eltartása. Haladó szaktudományunk több oly öröklött szabályt, melyek még a közel múltban megdönthetlenül állottak fenn, vita tárgyává tevén, máris több fontos kérdésben szakított a mult idők ósdi felfogásával és hagyományaival s még mindig kerülnek felszínre önmaguktól oly kérdések, melyeknek a modern erdőgazdaság igényeihez képest való módosítása a mostani viszonyok folytán indolt és szükséges. Ilyen kérdés az is, hogy a famagvak kiválasztása, szedése és eltartásánál, mikre kell különös figyelemmel lenni az erdésznek. A famagvak csirázóképességének kipuhatolására szolgáló eddigi eljárás mellett a csiráztatás és a magvak kettévágása segélyével szokott azon százalék megállapittatni, mely a csirázóképesség mértékéül szolgál; arról azonban nem szereztetik meggyőződés, vájjon a mag egészséges, szép növésű fákról való-e, vagy nem-e vétetett túlságos fiatal vagy igen koros fákról Pedig a mezőgazdák már rég meggyőződtek arról, hogy sokkal jobb és nagyobb a termés, ha a legszebb magvak használtattak. Ép ugy sikerül a kertésznek is a legerőteljesebb egyedekről vett magvak által valamely fajt annyira tökéletesbiteni, hogy magát az ősalakot is alig lehet benne többé felismerni. Ilyenekkel foglalkozni az erdésznek ugyan nem áll módjában, mindazonáltal sokat tehet ez irányban, ha következőket tart szem előtt: A mag mindenkor nagyobb és jobb lesz, ha az egészséges és uralkodó (szabadon álló, szomszédjait túlszárnyaló) fákról szedetik,