DUNASZIGET 1 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ DUNASZIGET TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ VITAANYAG 2012. május Dsziget_konc_120504.doc
DUNASZIGET 2 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETŐ...3 1.1 ELŐZMÉNYEK... 3 1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, FELADATA... 3 2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ...4 3. A KÖZSÉG ADOTTSÁGAI EGY SWOT ANALÍZISBEN ÖSSZEFOGLALVA...7 4. DUNASZIGET JÖVŐKÉPE... 14 5. JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK... 15 1. GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE, HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA... 15 1.1 Mezőgazdaság lehetőségeinek felmérése, az adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági kultúrák használata...15 1.2 Állattenyésztés fejlesztése...16 1.3 Helyi ipar fejlesztése...17 1.3.1 Mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar, illetve környezetkímélő ipar fejlesztése...17 1.3.2 Erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ipari fejlesztések...18 1.3.3 Helyi termékek értékesítése...18 1.3.4 Szakképzés...19 1.4 Térségi munkafeltételek összehangolása, a fiatalok megcélzása...19 2. IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE... 19 2.1 Vízi turizmus...21 2.2 Ökoturizmus...21 2.3 Kerékpáros turizmus...21 2.4 Lovas turizmus...21 2.5 Bakancsos turizmus...21 2.6 Horgászturizmus, vadászturizmus...21 2.7 Hétvégiházas, üdülőházas idegenforgalom...22 3. ALAPVETŐ TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA ÉS MEGFELELŐ TELEPÜLÉSI KÖRNYEZET BIZTOSÍTÁSA... 22 3.1 Infrastrukturális fejlesztések...22 3.1.1 Úthálózat fejlesztése, minőségi javítása...22 3.1.2 Kerékpárutak építése...23 3.1.3 Közműhálózat fejlesztése...23 3.1.4 Alternatív energiahasznosítás...24 3.2 Ellátás javítása, szociális intézkedések...24 3.3 Vonzó lakókörnyezet, hagyományos településszerkezet...25 4. TELEPÜLÉSI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK MINT ALAPVETŐ HELYI TŐKE MEGÓVÁSA ÉS A VÉDELMET SZEMELŐTT TARTÓ FEJLESZTÉSEK... 26 4.1 Vizek megóvása...26 4.1.1 Az ártér...26 4.1.2 Mentett oldal...27 4.1.3 Felszín alatti vizek védelme...27 4.2 Védett területek...28 4.3 Környezeti elemek védelme...29 5. KÜLSŐ BELSŐ KOHÉZIÓ... 29 5.1 Helyi identitástudat erősítése, közösségfejlesztés...29 5.2 Településközi kapcsolatok...30 5.3 Határon túli együttműködés...31 KÉRDŐÍV ÖSSZEFOGLALÓ EREDMÉNYEK... 40 DUNASZIGET LAKOSAINAK, STRATÉGIAI SZEREPLŐINEK ÉSZREVÉTELEIT ÖSSZEGYŰJTŐ SWOT ANALÍZIS... 47
DUNASZIGET 3 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. BEVEZETŐ 1.1 ELŐZMÉNYEK Dunasziget község Önkormányzatának képviselőtestülete a község Településrendezési tervének elkészítésével a Völgyzugoly Műhely Kft t bízta meg. A Településfejlesztési koncepció, valamint a Településszerkezeti terv és a Szabályozási terv megalapozására készített Vizsgálat, helyzetelemzés munkarész 2012. januárjában készült el. Jelen koncepció elsősorban e vizsgálati munkarészben foglaltakra, a település lakosai által kitöltött kérdőívekben szereplő válaszokra, illetve a meghatározó települési szereplők és érdeklődők részvételével szervezett tanácskozásokon elhangzottakra épül. 1.2. A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJA, FELADATA A többször módosított, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 2006. évi L. törvény az önkormányzati törvénnyel összhangban, mely a településfejlesztést az önkormányzatok hatáskörébe tette a települési önkormányzatok feladatává jelölte ki a településrendezési feladatkör ellátását. A településrendezés eszközeiként: a településfejlesztési koncepciót, a településszerkezeti tervet, valamint a szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot jelölte meg. A településfejlesztési koncepció a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati területfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti művi adottságok mellett a társadalmi, gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. Megalapozza és meghatározza a település fenntartható fejlődését: az életszínvonal növekedését, az életminőség javulását, a faluközösség gyarapodását a település hagyományait, a rendelkezésre álló kulturális, térbeli, táji adottságait felhasználva és nem kihasználva. A Településfejlesztési koncepció a döntési mechanizmus működtetéséhez szolgál útmutatóul, s segítséget nyújt a település egyes érdekcsoportjainak, valamint a különböző szakágak közötti érdekek koordinálásához. A Településfejlesztési koncepció jelen változata egy javaslat, mely az összegyűjtött adatok, a visszaküldött kérdőívek, a település vezetőivel, lakosaival folytatott beszélgetések alapján került összeállításra. Végleges változatának kidolgozásához elengedhetetlenül szükséges a helyi döntéshozók, a település jövőjét magukénak érző vállalkozók, az itt élő polgárok, valamint mindazok véleményének figyelembevétele, akik a település jövőjéért felelősséget éreznek, s segítő hozzászólásukkal a jelen állapotok javításán kívánnak munkálkodni.
DUNASZIGET 4 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 2. VIZSGÁLATI ÖSSZEFOGLALÓ Települési alapadatok Dunasziget Terület 3589,2 ha Belterület 348,6 ha Zártkert Külterület 3240,6 ha Lakosság 1490 fő Regionális kapcsolatok, területi adottságok Dunasziget a Nyugat dunántúli régióban, Győr Moson Sopron megye északi részén, az osztrák és a szlovák határ mellett fekvő szigetközi település. A hármas határ közelsége több szempontból is jelentőséggel bír. Egyrészt sokan vállalnak munkát Ausztriában és Szlovákiában, másrészt nagy arányban jönnek külföldről idegenforgalmi célból Dunaszigetre. A településnek szoros kapcsolata a mintegy 15 kilométerre fekvő Mosonmagyaróvárral van, mely a kistérségi központ is egyben. Intézményfenntartó társulásban működik együtt Dunakilitivel. Bár tagja a LEADER nek, pályázni kevésbé van lehetősége. Közlekedés tekintetében aránylag jó helyzetben van a község: viszonylag könnyen elérhető ugyanis az M1 es gyorsforgalmi útról, mely Győr, vagy a főváros felé, illetve Ausztria irányába jelent kapcsolatot, másrészt Dunakiliti felé a 710 es úton Szlovákiába lehet eljutni. Természeti adottságok Dunasziget a Szigetköz szívében, az azonos nevű kistáj északi részén fekszik. A kistáj jelenleg is süllyedő medencerészlet, amit a Duna hordalékkúpja tölt ki. Az üledékek jelentős mennyiségű vizet tárolnak. A domborzat a területhasznosítást a talajvízmélység révén befolyásolja, ami már kisebb magasságkülönbség esetén is érezhető. A talajvíz a Duna elterelése következtében csökkent, azonban még így is magasan van. Felszíni vizeit a Duna és ágai képezik. Jelentős az árterület nagysága. A kistáj éghajlata mérsékelten hűvös, száraz, az évi napfénytartam 1900 óra, az évi csapadékmennyiség 550 mm körüli. Az éghajlat a gabona és kapásnövények termesztésének kedvez, az öntözés mely Dunaszigeten könnyen elérhető a kevés csapadék miatt indokolt lehet. Társadalmi adottságok Dunaszigeten 1490 en laknak. A település lakosságszáma az 1960 as évekig aránylag jelentős mértékben növekedett, majd lassú csökkenés jellemezte. Az utóbbi évtizedben a szuburbanizációs folyamatoknak köszönhetően ismét enyhe növekedést mutat, többen költöznek a csendesebb vidéki környezetbe. A település korszerkezete ez alapján öregedő, az öregedési index (1,22), ami a megyei átlaggal megegyezik, azonban a kistérségi átlagnál kedvezőtlenebb. Az utóbbi időben egyre jelentősebb a külföldiek többnyire szlovák állampolgárok beköltözése, illetve ingatlanvásárlása, mely kérdést a közeljövőben kezelni kell. Dunaszigeten az alapfokú szociális, oktatási és egészségügyi ellátás részben megoldott, illetve Mosonmagyaróváron a magasabb szolgáltatások is igénybe vehetők. Gazdasági adottságok Az állandó és az aktív korú népesség arányát tekintve Dunasziget jónak mondható, hiszen 70% körüli eredményt mutat. A településen 39 fő munkanélküli, ami 4% os munkanélküliséget jelent, ezzel Dunaszigeten a munkanélküliség aránylag alacsonynak mondható. A munkavállalók többnyire ingáznak a környező városokba, illetve sokan járnak dolgozni Ausztiába és Szlovákiába. Helyi munkalehetőség kevés van. A település gazdaságában jelentős szerepe van az idegenforgalomnak, mely a gazdag természeti értékekre alapul. Egyrészt sokan jönnek üdülni jellemzően rövidebb időre, illetve sokan rendelkeznek hétvégi házzal, ami adóbevételt jelent a községnek. A gazdaságban emellett kiemelt szerepe van a mezőgazdálkodásnak, a külterületen nagy arányú a szántóföldi művelés, melynek során főként gabonanövényeket, káposztaféléket termesztenek, illetve sokan foglalkoznak gombatermesztéssel. Állatok közül legjelentősebb a baromfitenyésztés, de többen tartanak lovakat, kecskéket, méheket, szarvasmarhát stb. Nagyüzemi jellegű állattenyésztés nem jellemző. A településen működő vállalkozások jó része az idegenforgalomhoz, vendéglátáshoz kapcsolódik.
DUNASZIGET 5 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Tájszerkezet, Településszerkezet Dunasziget a Szigetköz szívében fekvő település, táj és településszerkezetét is meghatározza a Duna. A folyó építőromboló munkája alakította ki a vidék arculatát, s a folyó és kisebb nagyobb mellékágai behálózzák a település területét. Jelentős tájformáló elemként a vonalas elemek dominálnak, melyek nemcsak a táj, de a település szerkezetét is aktívan befolyásolják. A település belterülete ennek megfelelően hasonlóképpen kanyarog, mint a Dunaág vonala, hiszen annak idején a folyó által kevésbé veszélyeztetett magaslatokra (illetve később a vízpartokra) települt. A korábbi szálláshelyek, tanyák csak viszonylag későn kezdtek települési formát ölteni, s a különálló településrészek csak fokozatosan nőttek össze. (Doborgazsziget ma is különálló belterületet képez.) Az összekapcsolódás ma is meglehetősen laza, s a szigeteket elválasztják egymástól a kacskaringós Duna ágak. Tájhasználat A község kialakulásában szerepet játszó Duna ma is a tájhasználatok meghatározó tényezője. A külterület nagy kiterjedésű, északkeleti részét elfoglalja a Duna ártere, ahol meghatározó a kisebb nagyobb mellékágak és az általuk közrefogott, s javarészt ártéri erdőkkel borított szigetek jelenléte. A település magas, majd 40% os erdősültsége is itt jelenik meg leginkább. Egyedülálló természeti értékei miatt ez a terület a Szigetközi Tájvédelmi Körzet részét képezi. A Duna elterelése miatt a Szigetköz vízpótlása műtárgyak segítségével megoldott, így ezek számottevő befolyással bírnak a terület vízháztartására, ezáltal közvetetten a természetes növényzet és a tájhasználatok alakulására. Az árvízvédelmi vonaltól délre, a mentett oldalon ugyancsak erősen befolyásolják a területhasználatokat a Duna ágak. Ezek (Zátonyi Duna és Gazfűi Holt Duna) nagy kanyarokat leírva keresztülszelik a külterületet, a vízfelületet többnyire keskeny sávokban általában ártéri ligeterdők kísérik. Nagyobb összefüggő erdőterület a Sérfenyősziget és Galambos között elterülő természetvédelmi oltalom alatt álló Vágott erdők, mely Halászi közigazgatási területét is érinti. A folyóágak közötti területeket többnyire nagy kiterjedésű szántóföldek borítják. Külterületen kis számban mezőgazdasághoz kapcsolódó, kisebb nagyobb kapacitással gazdasági területek, majorok is működnek, illetve Doborgazsziget belterületéhez kapcsolódva hétvégiházas üdülőterület, illetve az idegenforgalomhoz kapcsolódó egyéb főleg szolgáltató funkciójú területek találhatók. Belterületi területhasználat Dunasziget belterülete a Duna csallóközi oldalán fekvő anyatelepülésekhez kapcsolódó egykori szálláshelyekből alakult ki. A szálláshelyek, később apró egyutcás településekké nőttek, majd az 50 es évek településegyesítését követően alakult mai formájára, amikor az egyes településrészeket összevonták, és egy laza, a helyi domborzati formákhoz, és a Duna ágakhoz alkalmazkodott kanyargó településformát hoztak létre. A belterületet túlnyomó részt falusias jellegű lakóterület használat jellemzi. A lakóterületeket gyakran igen hosszú telkek alkotják, melyek hátsó része legtöbbször szántóként kerül hasznosításra, s így nemcsak kül, hanem belterületen is igen nagy a mezőgazdasági hasznosítású területek aránya. Az intézmények és szolgáltatások nem képeznek egységes településközpontot, hanem főként elszórtan találhatók, s megoszlanak az egyes településrészek között. A szolgáltatások közül több az idegenforgalomhoz, és a vendéglátáshoz kapcsolódik. Doborgazszigeten a lakóterületek mellett a Zátonyi Dunaághoz kapcsolódóan nagy a különféle üdülőterületek aránya is. Környezeti állapot Dunasziget környezeti állapota jónak mondható. A természeti területek nagy aránya, jelentős környezeti kibocsátó hiánya miatt a környezeti elemek szennyezettsége alacsony. A levegő szennyezettsége adódhat a lakossági fűtésből ugyanis viszonylag kevesen csatlakoztak a gázhálózathoz, vagy a közlekedésből, ami a kevésbé jelentős forgalom miatt adott esetben inkább a mezőgazdasági járművek által okozott porszennyezésből keletkezhet. A jelentős felszíni és felszín alatti vízkészletek miatt azok védelme kiemelten fontos, így a szennyvízhálózatra való rácsatlakozásokat szorgalmazni kell. Helyenként előfordulnak illegális hulladéklerakók főleg az egykori rekultiválatlan agyaggödrökben, vagy árkokban. Ezeket fel kell számolni, illetve létrejöttüket meg kell előzni. Értékvizsgálat Táji és természeti értékek Dunasziget külterületének jelentős hányada a Duna ártere a kisebb nagyobb Dunaágakkal és a közöttük fekvő megannyi szigettel értékes természeti terület, s így a Szigetközi Tájvédelmi Körzethez tartozik. Fokozottan védett terület található Sérfenyősziget és Cikolasziget között, s ugyancsak védett terület a Vágott Erdő. Natura2000 hálózathoz tartoznak a védett területeken kívül a holtágak, illetve az azokat kísérő erdő és gyepsávok. A védelem alatt álló, és nem védett területeken is számos védett növény és állatfaj él Dunaszigeten.
DUNASZIGET 6 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Épített értékek Dunasziget területén műemlék épület nem található. A település hagyományos építészetét képviselő építmények sajnálatosan az 1954 ben bekövetkezett nagy árvíz során nagyrészt elpusztultak, így a még meglévő értékes épületek igen rossz állapotban vannak. Ezek helyi védelme amennyiben még megmenthetőek a múlt értékeinek megőrzése és ápolása, illetve az identitástudat erősítése szempontjából javasolt. Közlekedés Dunasziget közlekedési kapcsolatai aránylag jónak mondhatók. A településtől délre halad ugyanis az 1 sz. főút, a 150 sz. főút és az M1 es autópálya, melyeken keresztül elérhetők a nagyobb városok Győr, Hegyeshalom, Budapest. A szomszédos Dunakiliti és Halászi, valamint a 15 kilométerre fekvő kistérségi központ, Mosonmagyaróvár a településen áthaladó 1407 sz. összekötő úton érhető el. Hiányoznak azonban a kerékpáros és vízi közlekedést biztosító útvonalak, melyekre lehetőség és igény volna a településen és a kistérségben. A településen belüli közlekedés feltételei többnyire rosszak. A főutakon és a gyűjtő utakon kívül a lakóutcák szűkek, szabályozási szélességük kicsi. Sok út burkolatlan, illetve a burkolat minősége gyakran rossz, ami a kicsi forgalom miatt inkább a település lakóinak okoz problémát. Az autóbusz megállóhelyek száma és elhelyezése az igényeknek megfelelő, a menetrendi járatok követési időközei megfelelőek. A nemzetközi Euro Velo6 hálózathoz tartozó Mosonmagyaróvár Győr kerékpárút a településtől 5 km re, délre húzódik, Dunaszigetet ennek alternatív útvonala érinti. Dunasziget közvetlen térségében úthálózati fejlesztéseket az Országos Területrendezési Terv (OTrT) nem tartalmaz. Dunaszigetnek jelenleg keleti irányú útkapcsolata (Püski felé) nincs, a Megyei Területrendezési Terv ezt a hiányt pótlandó, Dunasziget Püski összekötő út nyomvonalát jelöli. Közmű Dunasziget a közművesített települések közé tartozik. Közműellátására jellemző, hogy a vízellátás, a szennyvízelvezetés kezelés, a villamosenergia ellátás, a földgázellátás és az elektronikus hírközlés hálózati rendszere kiépült. Villamosenergia és vezetékes ivóvíz tekintetében az ellátás 100% osnak mondható. A vezetékes gáz kiépítettsége 100% osnak mondható, azonban mindössze a lakosság 44% a csatlakozott rá. A közcsatornahálózat kiépítettsége nem teljes körű, a hálózatra csatlakozók aránya viszonylag magas, körülbelül 78% os, a felszín alatti vizek védelme érdekében azonban el kell érni a 100% ot. A település jelenlegi vezetékes távközlési ellátottsága 64 % os.
DUNASZIGET 7 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 3. A KÖZSÉG ADOTTSÁGAI EGY SWOT ANALÍZISBEN ÖSSZEFOGLALVA Dunasziget településfejlesztési koncepciójának elkészítéséhez elengedhetetlen SWOT analízis készítése. Amellett, hogy a község adottságait erősségekre és gyengeségekre szétválasztva összegyűjtjük, az adottságokból adódó lehetőségek és a települést veszélyeztető tényezők is feltárásra kerülnek. A SWOT analízis készítéséhez a 2011. január 8 án és március 22 én tartott stratégiai megbeszélésen, valamint az egyéni interjúkon megfogalmazottak beépítésre kerültek. A SWOT analízis lehetőségei és veszélyei nem jelentik a jövőbeni fejlődés egyértelmű kimeneteleit, a valóságban a két fejlődési irány közötti események bekövetkezése várható, azonban törekedni kell, hogy értékőrző fejlődés induljon meg. REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATÁS TÁRSADALMI KOZHÉZIÓ ELLÁTÁS, SZOLGÁLTATÁS GAZDASÁG ERŐSSÉGEK (S) - A Szigetköz szívében ( középen ) fekszik - Mosonmagyaróvár (város, kistérségi központ) közelsége - Országhatár közelsége; Ausztria, Szlovákia viszonylag könnyen elérhető - Határon túli kapcsolatok (HU SK program) - Nagy múltú testvértelepülési kapcsolatok az anyatelepülésekkel, illetve Forstinninggel - Növekvő népesség (beköltözések) - Közösség, kultúra sokszínűsége - Alacsony képzettségű munkaerő is munkalehetőséghez tud jutni (bár sajnos nem helyben) - Szociális ellátás, idősgondozás erős a kistérségben - Befogadó települési közösség - Helyi újság - Működő óvoda, általános iskola;( 4. osztályig) - Az iskolában az alacsony gyermeklétszám miatt több idő jut egy gyermekre - Óvodai kapacitás a túlterhelt települések gyermekei számára - Művészeti oktatás az iskolában - Civil közösségek - Működő megújult művelődési ház - Posta; - Megfelelő egészségügyi ellátás - Polgárőrség - Sok, színes kisvállalkozás - turizmus, turisztikai vállalkozások jelenléte a településen GYENGESÉGEK (W) - Kevéssé meghatározó kistérségi kapcsolatok - Hiányzó (közlekedési) kapcsolat Lipót irányába - Kevésbé aktív LEADER csoport - Egyelőre viszonylag kevésbé jelentősek a településközi kapcsolatok - Elöregedő társadalom A növekvő népességhez nem járul hozzá a születések száma (Születések száma alacsony) - Helyi munkalehetőségek hiánya - Helyi munkaerő külföldi munkavállalása - Beköltöző külföldi állampolgárok helyben nem adóznak - Kevésbé aktív lakossági összefogás - Kis számú helyi közösségi rendezvények Általános iskola csak alsó tagozattal működik, alacsony gyermeklétszámmal A 8 osztályos oktatás hiánya miatt alsó tagozatba sem helyben íratják be a gyermekeket Munkába járás miatt más településre viszik a gyermekeket bölcsődébe, majd óvodába, iskolába Bankautomata hiánya - Nincs sok embert foglalkoztató gazdasági vállalkozás - Gombatermesztés szerepe, ereje visszaesett GAZDASÁG IPAR, - - Ipar szinte teljes hiánya - Fejlesztési kapacitást jelentő gazdasági területek hiánya - Tőkehiány GAZDASÁG MEZŐGAZDASÁG - Mezőgazdasági hagyományok - Mezőgazdaság, mint húzóágazat - Nincsenek nagy agrárvállalkozók - Többszínű mezőgazdasági szerkezet - Megművelt területek nagy aránya kevés a parlag - Családi gazdálkodási lehetőségek helyben - Magas talajvíz, illetve vízkivételi lehetőségek miatt magasabb vízigényű kultúrák is termeszthetők - Állattartás hagyományai - Változatos állatállomány (baromfi, disznó, kecske, bivaly, méhek stb.) - Helyi termékek (kecskesajt, méz, tojás stb.) - Nagy arányú erdősültség, mint a fafeldolgozás Az előállított termékek alapanyagként kerülnek értékesítésre feldolgozó ipar hiánya - Majorok nehéz megközelítése (településen keresztül) - Kiszámíthatatlan értékesítés - Az átvétel során kihasználják a termelőket Piac hiánya (élelmiszer, iparcikk stb.) Helyenként gyenge minőségű termőterületek Nagyrészt hiányoznak a jól értékesíthető, munkaigényes mezőgazdasági kultúrák A termelők összefogásának hiánya, értékesítés megszervezése probléma
DUNASZIGET 8 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ERŐSSÉGEK (S) GYENGESÉGEK (W) TERMÉSZET, KÖRNYEZET ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TELEPÜLÉSKÉP INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰVEK, KÖZLEKEDÉS IDEGENFORGALOM, ÜDÜLÉS - Egyedülálló vízi világ - Védett, fokozottan védett területek (Szigetközi TK) - Értékes természeti környezet a település közvetlen közelében - Egy főre jutó vízpart hossza, illetve a település területére jutó vízpart hossza kiemelkedő arányú a településen más településekhez képest - Változatos tájszerkezet - További védelemre tervezett területek - Védett növény és állatfajok - Természetközeli területek - Országos Ökológiai Hálózat - Natura2000 - Változatos tájhasználatok - Magas erdősültség (~38%) - Vizeket kísérő galériaerdők, mint mezővédő erdősávok - Tájképi szempontból is értékes változatos tájszerkezet - Többnyire kedvező környezeti állapot - Nincs jelentős szennyezési forrás - Kiépített szennyvízcsatorna hálózat - Épített környezet és a táj egyedülálló összhangja - Csendes, nyugodt település - Változatos, egyedülálló településszerkezet - Telkek vége a vízparton fekszik - Rendezett falukép; - Általában csendes, nyugodt falusias környezet - Változatos településkép - Helyi védelemre javasolható épületek, építmények - Változatos, többféle igényt kielégítő telekméretek - Jelentős lakóterületi tartalékok (foghíjtelkek, gyakran megosztható, mély telkek) - Külföldi ingatlantulajdonosok némelyike magára hagyja az ingatlanját - Megoldott elektromos energia ellátás - Megoldott ivóvíz ellátás - Kiépített szennyvízcsatorna hálózat - Megoldott gázellátás - Megoldott a települési szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása a faluban; - Szelektív hulladékgyűjtés lehetősége adott - Aránylag magas rácsatlakozás a szennyvízhálózatra - Vezetékes telefon és kábeltv hálózat - Megfelelő mobil vételi lehetőségek - Megfelelőnek mondható helyi/környéki autóbusz közlekedés - Turizmus, mint meghatározó gazdasági tevékenység - Sokszínű turisztikai kínálat - vízi turizmus - ÖKO turizmus - kerékpáros turizmus - lovas turizmus - hétvégiházas/üdülőházas üdülési lehetőségek - vadászturizmus - horgászturizmus - házi termékek, mint a turizmust színesítő kellékek - Nyugalom, tiszta, pihenésre alkalmas környezet - Értékes, könnyen elérhető természeti környezet - Strand - Országos kéktúra, illetve egyéb túraútvonalak - Nemzetközi Eurovelo hálózat alternatív útvonala érinti a települést - Országos, illetve határon túli, nemzetközi ismertség - Változatos szálláslehetőségek, turisztikai szolgáltatások A szezonálisan jelentős (vízi) turizmus kártékony hatásai a védett területeken Az autóval a természeti területekre behajtók zavarást okoznak Helyenként és időszakonként számottevő átmenő forgalom (levegő, zaj, rezgésterhelés) Nagy, egybe függő mezőgazdasági területek Intenzív művelés miatt a felszíni és felszín alatti vizek könnyen szennyeződnek Holtágak mellett közvetlenül fekvő lakó és üdülőterületek szennyezés forrásai Konfliktusokat okozó hulladékgyűjtés az üdülőterületeken Helyenként előforduló Illegális hulladéklerakók Veszélyes hulladékok elszállítása megoldatlan Településközpont hiánya Előfordulnak rossz állapotú, helyenként lakatlan és romos lakóházak; Helyenként rendezetlen porták; Egyes utcákban két oszlopsor rontja a településképet, s csökkenti az utcafásítás lehetőségét Helyenként igen rossz minőségű utak Burkolatlan utak Kerékpárutak, kerékpározási lehetőségek hiánya Püski, Kisbodak felé hiányzó közlekedési kapcsolat Csapadékvíz elvezetésének megoldatlansága Helyenként szűk utcák Gyalogos forgalom elválasztására legtöbb helyen nincs lehetőség Hiányzó járdák Helyenként rendezetlen külterületi dűlőutak Nem hasznosítottak a megújuló energiaforrások Településen áthaladóknak csak 30% a veszi igénybe a helyi szolgáltatásokat Az egyre több turista bizonyos szint fölött már zavarást jelent Szezonalitás Hiányzó nagy közönséget vonzó rendezvények, programok Szezonban szállások kapacitáshiánya Hiányzó kerékpárút hálózat Többnyire kihasználatlan marketinglehetőségek Pénzváltás, automata hiánya
DUNASZIGET 9 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ REGIONÁLIS KAPCSOLATOK, TÉRSÉGI SZEREPKÖR DEMOGRÁFIA, FOGLALKOZTATÁS TÁRSADALMI KOHÉZIÓ LEHETŐSÉGEK (O) Közlekedési kapcsolatok kiépítése hosszútávon, átmenő forgalom megfogása, turisztikai profitálás - Településközi, mikrotérségi kapcsolatok erősítése - Aktív részvétel a LEADER akciócsoportban, pályázatok kihasználása; - Részvétel a kistérségi társulás programjaiban, ill. koordinátori szerep vállalása egy egy testhez álló programban a kistérségben - Aktív kapcsolatápolás a testvértelepülésekkel - Határon átnyúló programok, közös pályázatok - Helyi munkalehetőségek teremtése - Közös teherviselés - Együttműködés: lakosság vállalkozók önkormányzat - Önkormányzat szervezőerőként lépjen fel - Vidéki élet felértékelődése - Fiatal értelmiség idecsábítása, megtartása - Szociális, gazdasági intézkedésekkel fiatalok/családosok településen tartása/vonzása - Tájékoztatás, információnyújtás (kis)térségi képzési programok indulásáról; - Népességmegtartó programok kialakítása; - Közösségi szellem, gyökerek megerősítése - Egyesületek, civil szervezetek aktivizálása, támogatása, együttműködésük megszervezése; - Kultúrház működésének támogatása - Fiatalok bevonása a település közösségi életébe - Fiatalok számára vonzó helyi kikapcsolódási, sportolási lehetőségek biztosítása - Idősek bekapcsolása a település közösségi életébe - Helyi kezdeményezések számára terület, helyiség biztosítása Helyi újság, mint kommunikációs csatorna kihasználása - Szlovák betelepülés kezelése, Szlovákok integrálása VESZÉLYEK (T) szezonban Lipót felé az átmenő forgalom jelentős, terhelést okoz A település a kistérségben, önkormányzati társulásokban nem tud jelentős szerepet betölteni Dunasziget alvótelepüléssé válik Közbiztonság romlása kihaló településrészek (Dózsa utca) Kedvezőtlen gazdasági folyamatok miatt a munkanélküliség növekedése; Külföldi munkavállalás következtében külföldre költözéssel csökkenhet az aktív korú népesség A településre beköltözők nem tudnak beilleszkedni a helyi társadalomba, elszigetelődnek A helyi közösségben rejlő erők a lakosság passzivitása folytán nem aktivizálódnak ELLÁTÁS, SZOLGÁLTATÁS GAZDASÁG Színvonalas közszolgáltatások biztosítása (pl. 8 osztályos - Az általános iskola és az oktatás fejlesztése ellenére a szülők iskola) továbbra sem helyben íratják be gyermekeiket. Iskola: Minőségi oktatás és pedagóguskar, specialitás, ami - Romlik a közbiztonság miatt vonzóvá válik egyéb települések gyermekei számára is Ökológiai gazdálkodás, mezőgazdálkodás (elméleti, és gyakorlati) oktatása az iskolában Községüzemeltetési cég felállítása (üdülőterületek, strand működtetése, zöldterületek karbantartása stb.) Helyi gyermekközösség identitásnövelő ereje, gyökerek erősítése Közlekedési infrastruktúra fejlesztése (ovibusz) a környező, túlterhelt települések gyermekeinek szállítása Dunaszigetre Bölcsőde létesítése Szlovák betelepülők gyermekeinek fogadása Közbiztonság megerősítése - Helyi erők, vállalkozások támogatása, megerősítése - Lakosságot eltartó gazdaság kialakítása - Több lábon álló gazdaság kialakítása - Önkormányzat szervezőerőként lépjen fel (gazdasági program) - Önkormányzat, mint érdekképviseleti szerv - Erdők faanyagára, mint nagy arányban rendelkezésre álló természeti erőforrásra támaszkodó lehetőségek kihasználása - Település marketing és menedzsment tevékenység erősítése A vállalkozók versenyképtelenek lesznek, a vállalkozások megszűnnek Állami fejlesztések elmaradása, lassúsága
DUNASZIGET 10 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ LEHETŐSÉGEK (O) VESZÉLYEK (T) GAZDASÁG IPAR GAZDASÁG MEZŐGAZDASÁG TERMÉSZET, KÖRNYEZET Környezetbarát ipar támogatása Új iparterületek fejlesztése Helyi vállalkozási terület kijelölése Új vállalkozások megtelepedésének segítése Kérelemmel alátámasztott, valós fejlesztések támogathatók, előre nem látható fejlesztések a következő tervkészítés során kezelendők - Biomassza, feldolgozás, raklapüzem, tűzifa feldolgozás - Mezőgazdasági termékek feldolgozására szerveződő ipar támogatása - Helyi termékek fejlesztése - Minőségi termékek ösztönzése; - Uniós, országos, megyei, pályázati lehetőségek - kihasználása - turizmus jelentős gazdasági húzóágazattá válik - Mezőgazdaság, mint húzóágazat fejlesztése - Mezőgazdaság, termőföld felértékelődése hosszabb távon - Élelmiszeripari feldolgozók létesítése - Bécs, Pozsony közelsége húzóerőként szolgálhat a helyi mezőgazdasági termelésre (feldolgozóipar, kapcsolódó infrastruktúra fejlesztési lehetőségei) - Kiegészítő lehetőség kezdetben a családok számára - Kis földtulajdonosok tájékoztatása, földek megóvása - Tájgazdálkodás, integrált gazdálkodás megvalósítása; - Kertészeti kultúrák, fóliás növénytermesztés (helyi fogyasztásra is) - A helyes mezőgazdasági gyakorlat betartása - Termelői, értékesítői szövetkezetek létrehozása, illetve kapcsolódás meglévőhöz; - Háztáji termesztésű zöldségek előállítása, csomagolása - Helyi piac - Állattenyésztés fejlesztése Természeti környezet, mint erőforrás hatékony megóvása Természeti értékek helyi védelme: (Belterületi) erdők megóvása Új erdők telepítése (támogatással) Rendezett településkép kialakítása ( Turisztikai túlterhelés megelőzése (vízi engedélyek, mint a Dráván) Az ártér területére a behajtás szigorúbb ellenőrzése (1 nyomtávon) Felszíni és felszín alatti vizek minőségének hosszútávú megőrzése A csatornahálózatra való teljes körű rácsatlakozás szorgalmazása, támogatása Fejlesztési területek kijelölésével egyidejűleg a csatornahálózat fejlesztése - Kapcsolódás, és aktív részvétel az Agrár környezetgazdálkodási programokban; - Környezettudatos szemlélet kialakítása (oktatás, tájékoztatás), ösztönzése; - Spontán bozótosodások felszámolása - Védett területeken az invazív és idegen fajok megtelepedésének megelőzése, a természetközeli állomány védelme - Vegyszerhasználat felmérése, szükség esetén korlátozás különösen a vízfolyások menti területeken; - Természeti értékek megóvása, fenntartása;tájékoztatás! - Fasorok telepítése a mezőgazdasági területeken külterületi utak mentén; - Mezőgazdasági technológiai korszerűsítés; - Alternatív energiaforrások kutatása, használata (napenergia, biomassza stb.) Új iparterület kijelölése konkrét befektetői szándék hiánya esetén tulajdonosi érdekeket sérthet Termőföldek elhagyása, művelés felhagyása Termőföldek idegen kézbe kerülése - Korszerűtlen, környezetszennyező mezőgazdálkodási technológiák további alkalmazása; Agrár környezetvédelmi célú támogatások elmaradása; Az értékesítés megszervezése elmarad, s a termelők jelentős bevételtől esnek el A turisztikából adódó túlterhelés miatt degradálódnak, megszűnnek a természeti értékek Az infrastuktúra (közlekedés) fejlesztésével növekedhetnek a környezeti problémák (szemét) és tovább nőhet a területek terhelése A növekedő beépítések miatt károsodik a település alapvető, gazdasági alapot jelentő természeti kincse, az értékes természeti környezet Az egyes beruházások veszélyeztethetik a felszíni, és felszín alatti vizek minőségét Elavult környezetszennyező mezőgazdasági technológiák alkalmazása miatt tovább károsodik a környezet; A nem megfelelő tápanyag utánpótlás miatt tovább romló talajminőség; Környezetvédelmi beruházások, intézkedések (pl.illegális hulladéklerakók felszámolása) elmaradhatnak; Helyenként túlzott mértékben elszaporodó hódok veszélyeztethetik a természeti értékeket, illetve a víz áramlását
DUNASZIGET 11 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ LEHETŐSÉGEK (O) VESZÉLYEK (T) ÉPÍTETT KÖRNYEZET, TELEPÜLÉSKÉP INFRASTRUKTÚRA, KÖZMŰVEK, KÖZLEKEDÉS Foghíjak beépítése Meglévő infrastruktúra melletti területek beépítése Szabályozott településkép: formai kötöttségek a beépítések során Organikus struktúra megőrzése Rendezett településkép kialakítása Egységes utcakép kialakítása Új lakóterületek, utcanyitások megfontolt kijelölése ( központosítás hosszú távon) ezzel nem csorbul a táj természeti értéke Faluszépítő mozgalom (előkertek, ház eleje, temetők, parkolók rendezése, virágosítás stb.) Tiszta, rendezett árkok, közparkok, gondozott porták Helyi építési szabályzat felértékelődése, mint önkormányzati eszköz - Települések közötti üres területek, tagoltság, épített környezet természeti értékek arányának megőrzése - Település szerkezetéhez illeszkedő területi fejlesztések - Átgondolt lakóterületi fejlesztések - Belső tartalékok kihasználása - Foghíjtelkek településképhez illeszkedő beépítése; - Hosszú telkek megosztási lehetőségeinek biztosítása utcanyitással - Településközpont, találkozási pont kialakítása - Helyi védett épületek, építmények kijelölése, felújításuk, hasznosításuk támogatása - Elhagyott épületek hasznosítása elsősorban lakó, üdülő, turisztikai vagy intézményi célra; - Porták rendbe tételének, rendben tartásának ösztönzése - Közterületek fejlesztése - Temetők területének fejlesztése - Esztétikus tájékoztató táblák kihelyezése Közművesítés Közúti kapcsolat, kerékpárút kiépítése Püski, Kisbodak irányába (szárazföldi közlekedés) Meglévő kerékpárút hálózathoz való csatlakozás, települési kiépítése, kerékpáros közlekedés infrastruktúrájának javítása Töltésen vezetett, aszfaltozott kerékpárút (vízügyi vonzatok vizsgálata) Belterületi utak megerősítése Iparterület fejlesztés során az utak teherbírását és minőségét is fejleszteni kell - járható utak, tiszta, felújított járdák biztosítása - Fontosabb külterületi utak javítása - Szükséges helyeken a csapadékvíz elvezetés megoldása - Szelektív hulladékgyűjtés szorgalmazása; - Alternatív energiaforrások használata (napenergia, biomassza) - Rácsatlakozási arány javítása Termállehetőségek megvizsgálása A Gazfűi és Zátonyi ágak körbeépítésével megszűnik az érték, amiért idejönnek szabálysértési eljárások elvétele a településtől nincs ráhatás A helytörténeti értékkel bíró épületek állapotának a romlása/pusztulása; A hagyományos településképbe nem illő épületek megjelenése illetve túlzott elszaporodása; Házak elhagyása, településrészek elértéktelenedése, gondozatlan településrészek kialakulása; A különféle funkciók (pl. állattartás, üdülőterület ), illetve a rendeltetésszerű használat is zavarhatja egymást A településen működő vállalkozók a település útjait használják, ez konfliktust okozhat A belterületen az erdészeti szállítás miatt bővítendő út megépítése környezeti veszélyeket, és konfliktusforrást jelenthet Külterületi utak járhatatlanná válása; Légvezetékek, légkábelek földkábelre történő cseréje
DUNASZIGET 12 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ IDEGENFORGALOM, ÜDÜLÉS LEHETŐSÉGEK (O) Helyi szolgáltatók megóvása, támogatása Helyi szolgáltatók összefogása, tevékenységek koordinálása Átmenő forgalom megtartása Vízi turizmus terhelhetőség vizsgálata, túlterhelés megelőzése (Látogatók létszámának korlátozása, illetve kontrollálása a szomszédos települések, illetve az egyéb érdekeltek Nemzeti Park, Vízügy, Erdészet, Önkormányzat összefogásával) Vízi kresz, hajók rendszámmal való ellátása Minőségi turizmus megvalósítása sok kicsi attrakció, széles kínálati paletta kell ( Vállalkozók több lábon állásának támogatása) Gazfűi Dunaágon csónakázás(kenuzás) (Eurovelo miatt) kerékpárút és kerékpáros fejlesztések (Kerékpárutak kiépítése, kerékpárszerviz, kerékpáros pihenőhely létesítése, működtetése) Dunasziget úti cél legyen, hírünk menjen a tájterhelhetőség figyelembe vétele mellett - Idegenforgalmi látnivalók összefűzése - Sétány kialakítása (belterületen) a Gazfűi ág mentén - A mentett oldal dunaágainak bekapcsolása a víziturizmusba, partmenti szolgáltatásokkal - Szélesebb rétegeket megcélzó, rendszeres, hagyományteremtő, több napos kulturális programok nemcsak Dunaszigetieknek - Kapcsolódás egyéb környéki rendezvényekhez - Környező településekhez kapcsolódó turisztikai kínálati paletta összeállítása, (közös cselekvési program kidolgozása), - A kínálat időbeliségének bővítése (szezonalitás csökkentése) - Tudatos, szervezett marketing( internetes megjelenés, kiadványkészítés(látnivalók, programok) önállóan, illetve térségi kiadványokban, honlapokon való megjelenés); - Idegenforgalmi infrastruktúra további tervszerű fejlesztése, szükségletek, igények felmérését követően - Természeti értékek bemutatása szervezett turizmus keretein belül - Tanösvény népszerűsítése - Idegenforgalmi társulás, Turisztikai Desztinációs Menedzsment (TDM) helyi szervezetének megalakítása VESZÉLYEK (T) Külsős szolgáltatók lerabolják a szezont A zsúfoltság miatt megszűnik a csend és nyugalom, amiért idejönnek A táj turista eltartó képessége véges sérül a vonzó, értékes természeti környezet Az egyes szereplők, szolgáltatók összefogása nem valósul meg (érdekellentétek, kommunikációs problémák) Nem sikerül kiküszöbölni a szezonalitással járó problémákat
DUNASZIGET 13 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ
DUNASZIGET 14 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4. DUNASZIGET JÖVŐKÉPE Dunasziget különleges település, melynek kincset jelentő értékeit a nemcsak Magyarországon, hanem talán Európában is egyedülálló adottságai jelentik. Ilyen a kézzel fogható közelségben fekvő, érintetlen természeti környezet, a kiterjedt dunai mellékágrendszer az ártéri oldalon, a mentett oldalon pedig a település, amely úgy kanyarog, mintha maga is folyó lenne, s a látogató, ahogy végighalad az utcákon, közben minduntalan belebotlik a Duna Gazfűi/Zátonyi holtágának egy egy szakaszába. A víz közvetlen közelsége és mindenütt felbukkanó jelenléte mindig is hatalmas vonzerőt jelentett mind lakóhely, állandó élettér, mind pedig a kikapcsolódás, üdülés szempontjából. A víz emellett alapját jelenti az értékes természeti környezet gazdagságának is ugyanúgy, mint ahogyan az ember megélhetéséhez (pl. halászat, mezőgazdaság) is mindig szorosan hozzákapcsolódott. Hiába azonban a sokféle módon hasznosítható természeti kincs, Dunasziget jelenleg számos gonddal küzd. A mindennapi élet, a településen élők, illetve a község létfenntartása egyre nehezebb, a gazdasági nehézségek sokrétűek. Kevés a helyi munkalehetőség, és bár a mezőgazdaság jelentős szerepet játszik Dunaszigeten, hiányzik az előállított termékek feldolgozása, és nehézkesen működik az értékesítés. A népesség elöregedő, kis mértékű növekedése pedig nem a fiatalok gyermekvállalásának köszönhető. A helyi lehetőségek híján külföldön munkát vállalók esetében könnyen fennáll a veszélye a kikötözésnek, elvándorlásnak, de a településhez való kötődés elmaradásának mindenképp. A feladat kézenfekvő: a sokféle módon kiaknázható települési erőforrásokkal való gazdálkodás során a megélhetés biztosítása, azon túlmenően pedig vonzó élettér kialakítása, a helyi élet felvirágoztatása. A megoldás kulcsa pedig a meglévő adottságok hatékonyabb kihasználása úgy, hogy annak során az adottságok fenntarthatósága nem csorbul, azaz hosszútávon továbbra is erőforrásként, katalizátorként működhetnek. Ehhez befektetésre is szükség van az adottságokat illetően, vagyis gondot kell fordítani a fenntartásukra, hogy azok minél tovább szolgálhassák a települési érdekeket. Emellett fontos, hogy Dunasziget erőforrásainak hasznosítása befektetésként, s ne pedig egyszeri használatként működjön, hiszen csak így biztosítható az erőforrások fennmaradása, és az, hogy hosszú távon is kiaknázhatók legyenek. A természeti kincsekkel való ésszerű gazdálkodás hatására a turisztika tényleges bevételi forrássá válhat. A mezőgazdasági adottságok szélesebb körű kihasználása, a termésszerkezet változatossá tétele, a kapcsolódó feldolgozóipar megvalósítása, és az arra épülő értékesítés megszervezése nagymértékben növelhetik a mezőgazdaság népesség eltartó képességét. A község gazdasági potenciáljának növekedése, a helyi munkalehetőségek biztosítása lehetővé teszi azt, hogy Dunasziget vonzó élettérré változzon, a fiatalok helyben maradjanak, csökkenjen a külföldön, vagy máshol a településen kívül munkát vállalók aránya. Biztosíthatóvá válik egy olyan települési infrastruktúra kialakítása, amely hozzájárul a község élhetőségéhez, javítja a lakosság komfortérzetét. Ezzel erősödik a helyi kötődés, javul az identitás tudat, ami elősegíti az elvándorlás mérséklődését és támogatja a község fennmaradását. A továbbiakban tehát Dunasziget legyen olyan település, mely erőforrásaival ésszerűen gazdálkodik úgy, hogy a település élhetőségének biztosítása mellett elsődleges cél a fenntartható fejlesztések megvalósítása, és a víz, illetve a természeti környezet elemeinek, a hagyományos táj és településszerkezetnek, mint Dunasziget alapvető tőkéjének megóvása mellett annak hasznosítása, de nem kihasználása.
DUNASZIGET 15 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5. JÖVŐKÉPET MEGHATÁROZÓ FEJLESZTÉSI IRÁNYOK A fentiekben felvázolt jövőkép összehangolt cselekvés nélkül csak álom marad. Fontos tehát, hogy a jövőkép megvalósulását meghatározó fejlesztési irányok, azaz egy cselekvési terv meghatározásra kerüljenek, hogy aztán azok megvalósításán a település döntéshozói, gazdasági szereplői és a lakosság együtt munkálkodhasson E fejezetben tehát megfogalmazásra kerülnek azok a településfejlesztési célok és feladatok, melyek megvalósulása révén elérhető a fentiekben felvázolt jövőkép. A jövőkép megvalósítása érdekében 5 tematikus cél határozható meg: 1. GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE, HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA 2. TURIZMUS FEJLESZTÉSE 3. ALAPVETŐ ELLÁTÁS, TELEPÜLÉSI INFRASTRUKTÚRA BIZTOSÍTÁSA 4. TELEPÜLÉSI, TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK MINT ALAPVETŐ HELYI TŐKE MEGÓVÁSA, ÉS A VÉDELMET SZEM ELŐTT TARÓ FEJELSZTÉSEK 5. KÜLSŐ BELSŐ KOHÉZIÓ MEGTEREMTÉSE 1. GAZDASÁG ÉLÉNKÍTÉSE, HELYI MUNKALEHETŐSÉGEK BIZTOSÍTÁSA Dunasziget fejlődésének gazdasági alapját a hagyományosan jelen lévő mezőgazdasági termelés, illetve a már most is nagy fontossággal bíró turizmus jelenti. Emellett a jelenleg igen csekély számú helyi munkalehetőségek körének bővítése egyrészt az Önkormányzatnak jelenthet valamilyen szintű bevételt, s így gazdasági alapot, azonban sokkal fontosabb, hogy a település lakóinak ne legyen szükséges külföldön, vagy akár másik közeli településen munkát vállalni, s oda beutazni minden nap. Intézkedési javaslatok - Helyi vállalkozások megtelepedésének támogatása - Helyi munkavállalók foglalkoztatásának támogatása - Szakképzési lehetőségek, átképzési lehetőségek biztosítása, illetve tájékoztatás - Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása - Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása 1.1 Mezőgazdaság lehetőségeinek felmérése, az adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdasági kultúrák használata Dunaszigeten mindig meghatározó volt a mezőgazdasági művelés. Bár a földek nem kiemelkedő minőségűek, azok között igen kevés a parlag, s ami csak lehetséges, művelés alatt áll. Ez várhatóan később sem lesz másként, különösen a földterületek fokozódó felértékelődése miatt sem. A termőföldek tehát Dunasziget alapvető természeti kincsét jelentik, melynek megfelelő kiaknázása jelentős gazdasági erővel bírhat, s egyben munkalehetőséget is biztosíthat a dunaszigeti lakosoknak. A termésszerkezetre pillanatnyilag a gabonanövények túlnyomó többsége jellemző. A palettát némileg színesítik a Nagysziget mellett termesztett káposztafélék, gyökérzöldségek, illetve fóliasátorban termesztett egyéb zöldségek is. E növények előállítása mindig jellemző volt a Szigetközre, korábban azonban sokkal jelentősebb volt arányuk. A termesztéshez szükséges adottságok ma is biztosítottak, és valamelyest visszaállítható régi jelentőségük ha nem is a teljes Szigetközben, de Dunaszigeten mindenképp. Adottságait tekintve Dunasziget szerencsés helyzetben van, hiszen az öntözéshez majd mindenhol rendelkezésre áll a szükséges víz. Ennek, valamint a viszonylag magas talajvíznek köszönhetően lehetőség nyílhat magasabb vízigényű kultúrák termesztésére, ami pedig a jelenlegi szárazodó éghajlati változások tükrében a későbbieken nagy jelentőségre tehet szert. A változások figyelemmel kísérése mellett fontos egy olyan, a helyi adottságokra épülő termésszerkezet kialakítása, aminek során jobban értékesíthető, piacképes, esetenként a helyi munkaerő foglalkoztatására is alkalmas, munkaigényesebb kultúrák előállítása történik. Szükséges ezért szakemberek segítségével a termőhelyi adottságok felmérése, és olyan kultúrák, hagyományos helyi fajták telepítése, amely ezeknek a leginkább megfelel. Így harmonikus tájszerkezet és területhasználat alakul ki, illetve jobb termésátlagok várhatók el. Bár a szigetközi gyümölcstermesztés az utóbbi időben nagymértékben veszített jelentőségéből, bizonyos fajták termesztése (pl. a Dunaszigeten is telepített bodza) ma is gazdaságos lehet. Ezek előállítása a megfelelő felvevő piac felmérése után mindenképpen támogatandó.
DUNASZIGET 16 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A szántóként gyenge hatékonysággal hasznosítható területek esetleg alkalmasak lehetnek alternatív növények, gyógynövények tömeges termesztésére, melyek egyre keresettebbek, s megfelelő minőség esetén könnyebben, illetve nagyobb haszonnal értékesíthetők. A felszín alatti vizek, az értékes ivóvízbázis védelme érdekében a mezőgazdasági termelés során racionalizálni kell a vegyszerhasználatot, s előnyt kell, hogy élvezzenek a biotermesztéssel, ökológiai gazdaságban előállított termékek. Ez a település azon törekvéseivel is összhangban áll, amelyek a természeti környezet megóvását, és az adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás megvalósítását hirdetik. Emellett Dunaszigeten kiváló lehetőségek is adódnak az öko és biogazdálkodásra, amelynek során előállított vegyszermentes, ellenőrzött minőségű termékekre egyre nagyobb kereslet van Európa szerte. A szigetközi térség Magyarország 3 legjelentősebb gombatermesztő térségei közé tartozik. Dunaszigeten is többen foglalkoznak/foglalkoztak gombatermesztéssel, azonban az értékesítés és piacra kerülés körülményeinek bizonytalansága miatt a gombatermesztés az utóbbi időben visszaesett. A megfelelő termesztési körülmények biztosítása tehát nem elegendő, nagy gondot kell fordítani a megbízható értékesítés megszervezésére is. Ahhoz, hogy a szántóművelés helyett/mellett egyéb, más jellegű növénytermesztés is nagyobb teret nyerhessen Dunaszigeten, mindenképpen a mezőgazdasági területek tulajdonosainak, illetve művelőinek szemléletformálására lesz szükség. Ehhez pedig elengedhetetlen a megfelelő tájékoztatás és a szükséges képzés megszervezése. Az új növények termesztéséhez a kapcsolódó feldolgozó ágazat is fejleszthető helyben, ami további stabilitást jelent a termelőknek. A termékek értékesítése helyi értékesítő hálózaton keresztül történhet, illetve támogatandó egy helyi piac kialakítása is, ahol elsősorban a helyben előállított termékek kereskedelme folyhatna. Dunaszigeten jelenleg a belterület nagy részén is a nagyméretű lakótelkeken sokan foglalkoznak háztáji zöldség és gyümölcstermesztéssel. A jelenlegi gazdasági folyamatok mellett könnyen elképzelhető a háztáji kiskertek felértékelődése, s az a gyakorlat, hogy amit lehet, sokan a saját kertjükben állítják elő. Megfelelő értékesítési lehetőségek biztosítása esetén a házilag előállított termények, termékek nemcsak kiadáscsökkenést, hanem akár bevételt is jelenthetnek a háztartások számára, mely a megélhetés szempontjából fontos tényezővé válhat. Támogatandó tehát a telkek ilyen jellegű szerepkörének a további fennmaradása, azaz a lakó mellett a házikert funkcióknak is a biztosítása a későbbiekben. Intézkedési javaslatok - Tájgazdálkodás, integrált gazdálkodás megvalósítása (adottságokhoz alkalmazkodó gazdálkodás) - Talajvédelmi intézkedések bevezetése, környezetkímélő mezőgazdálkodás - Mezővédő erdősávok, fasorok telepítése a mezőgazdasági területek mellett (utak, vízfolyások mentén) - Vízigényes kultúrák, helyi fajták termesztése - Hagyományos kultúrák (káposztafélék, gyökérzöldségek stb.) nevelése, fóliás növénytermesztés - Öko és biotermesztés megvalósítása - Gyógynövény termesztés - Helyi termékek fejlesztése - Feldolgozás megvalósítása - Háztáji termékek csomagolásának és értékesítésének megszervezése - Piac helyének biztosítása, működtetése - Helyi termékek közös védjeggyel való ellátása Dunaszigeti termék - Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása - Termelői, értékesítői szövetkezet létrehozása, (kapcsolódás meglévőhöz) - (Öko)tangazdaság létrehozása, ehhez kapcsolódó oktatás megszervezése - Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása 1.2 Állattenyésztés fejlesztése Dunaszigeten bár nagyüzemi szintű állattartás már nem jellemző, ma is sokan tartanak különféle állatot (lovat, tojótyúkot, kecskét, csirkét, bivalyt stb.) Az állattartás egyrészt habár manapság bizonytalan, de fontos megélhetési forrás, másrészt az előállított házias jellegű helyi termékek a turisztikához kapcsolódóan jól értékesíthetőek. Az állatok jelenléte falusias környezethez mindig hozzátartozott. Habár bizonyos területeken nagy hangsúlyt kap az üdülési funkció, az állattartás fennmaradását az állattartási szabályoknak megfelelve, a konfliktusok elkerülésével a későbbiekben is biztosítani kell.
DUNASZIGET 17 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Az egykor jelentős mértékű legeltetett állatállomány, szarvasmarha ma már alig található az egész Szigetközben, a legeltetés a településen mára szinte teljesen megszűnt, Dunaszigeten nagy arányú állattartásra szolgáló telep nem található. Az állattartás jövője jelenleg meglehetősen bizonytalannak tűnik, de több település összefogásával, speciális programok kidolgozásával gazdaságosan újraéleszthető lehet az egykor jelentős legelő állattenyésztés. A gyepeken védett területek esetében a Nemzeti Parkkal egyeztetve illetve a gyenge minőségű szántók helyén kialakított gyepterületeken újra meghonosítható lehet a legeltetés. Szomszédos települések együttműködésével közösen megvalósítható a kistermelők által előállított állati termékek feldolgozása vágópont, vagy kisvágóhíd létesítésével, illetve ugyancsak közösen kialakítható egy hagyományos, és jellegzetesen helyi termékpaletta. Intézkedési javaslatok - Helyi (állattartásból származó) termékek közös védjeggyel való ellátása Dunaszigeti termék - Gazdaságtalanul művelhető szántók gyepesítése, legeltetés - Legeltető állattartás visszahozása a gyepterületekhez kapcsolódóan - Hagyományos, magyar fajták tenyésztése - Helyi hús feldolgozása a szomszédos települések által közösen létrehozott helyi kisvágóhídon/vágóponton - Értékesítés megszervezése több település összefogásával - Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása - Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása 1.3 Helyi ipar fejlesztése A település adottságait tekintve kézenfekvőnek ígérkezik a környezetkímélő illetve a mezőgazdasági termeléshez, valamint az erdészethez kapcsolódó feldolgozóipari/gazdasági funkciók megtelepítése Dunaszigeten. Jelenleg gazdasági jellegű területek az egykori majorok helyén találhatók, de iparszerű tevékenységet csak az egykori Galambosi major területén végeznek. A helyi ipar fejlesztése történhet egyrészt a meglévő gazdasági/majorterületeken, illetve új gazdasági területek kijelölésével. Támogatandó továbbá a helyi kézművesipar. Az iparfejlesztés során megvalósuló építmények lehetőség szerint a tájba illőek, igényesek, egyediek legyenek. 1.3.1 Mezőgazdasághoz kapcsolódó feldolgozóipar, illetve környezetkímélő ipar fejlesztése Dunasziget mezőgazdaságát jellemzi, hogy főként alapanyagok kerülnek előállításra, s azok a feldolgozás hiányában hozzáadott érték nélkül kerülnek alacsony áron értékesítésre. Ezzel ellentétben a helyben megtermelt növényi és állati termékekre épülő feldolgozói háttér megteremtése számos olyan előnnyel jár, ami gazdasági szempontból több téren is kedvező változást hozhat Dunaszigeten. A változatos termésszerkezet létrehozására változatos feldolgozói háttér telepíthető. A feldolgozás megvalósítása jelentős mértékben megkönnyíti a termelők számára a megtermelt növényi és állati termék értékesítését. Az előállított alapanyag átvételére így úgymond garanciát jelenthet a helyi feldolgozás/tárolás lehetősége. A szállítási költségek jelentősen mérséklődnek, ez pedig manapság egyre fontosabbá váló szempont. A mezőgazdasági termelés, feldolgozás mellett egyéb más olyan környezetkímélő ipari tevékenység megvalósítása is elképzelhető, amelynek működése során nem csorbulnak Dunasziget természetikörnyezeti értékei. Az új gazdasági funkciók megjelenése foglalkoztatási szempontból is rendkívül fontos lehet, hiszen helyi munkalehetőséget biztosít a jelenleg többnyire máshol munkát vállaló dunaszigeti lakosság számára. A környezetkímélő ipari funkció megvalósítása történhet a már meglévő majorterületeken is, melyek többnyire lakóterületektől távol találhatók, s ilyen jellegű hasznosításuk támogatható. A későbbiekben ezeken kívül valószínűleg további gazdasági területek kijelölésére lesz szükség. Elhelyezésük az esetleges környezeti konfliktusok (lakó, üdülő pihenő funkció, sérülékeny természeti környezet) elkerülésével történhet.
DUNASZIGET 18 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1.3.2 Erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó ipari fejlesztések Dunasziget területének majd negyven százalékát erdőterületek foglalják el. Bár ezek nagyrészt természeti védelem alatt állnak, az állományok sok helyütt telepítettek, s rajtuk aktív erdőgazdálkodás folyik. Azonban hiába a magas erdősültség, az onnan kitermelt faanyag elszállításra kerül, s nem helyben hasznosul. Dunasziget területe helyet biztosíthatna egy fafeldolgozó üzem létesítésének, ami egyebek közt az alacsonyabb szállítási költségek miatt is vonzó lehetőséget jelenthet az erdőgazdálkodással foglalkozók számára. Az üzem emellett a helyi munkaerő foglalkoztatásában is fontos szerepet játszhat. Intézkedési javaslatok - Fafeldolgozás támogatása, helyi fából készült termékek előállítása - Helyi fából készült kézműves termékek, kisiparcikkek előállítása - Erdei termékek (gyógynövény, gomba stb.) gyűjtése (a védett területeken a természetvédelmi hatóság engedélyével) - Új erdők telepítése 1.3.3 Helyi termékek értékesítése A háztáji termelés már most is jelentős arányú Dunaszigeten, és számos kézműves terméket állítanak elő helyi termelők (kecskesajt, méz, tojás stb.) Emellett a nagy kiterjedésű mezőgazdasági területeken megtermelt árukra épülő helyi feldolgozói háttér megvalósulása esetén a helyi termékek értékesítését is minél hatékonyabban kell megoldani. A feldolgozott termék magasabb áron értékesíthető, amihez szükség van a megfelelő piac megtalálására, illetve az árucikk megfelelő bevezetésére, marketingtevékenységre is. Ennek megszervezése a leghatékonyabban értékesítési szövetkezeten keresztül képzelhető el, mely összefogja a helyi termelőket, és megszervezi az áruk átvételét, a piac megtalálást, az értékesítést stb. A helyi kötődésű értékesítési szövetkezeten keresztül lényegesen jobban érvényesíthetők a helyi gazdák érdekei is. A szövetkezet működhet főként a helyi, illetve emellett a környékbeli gazdák összefogásával is. A helyi alapanyagokra épülő, s ugyancsak helyi feldolgozó kapacitással előállított termékek joggal nevezhetők Dunasziget saját árucikkeinek. Ehhez kapcsolódóan bevezethető egy Dunaszigeti Termék védjegy, amely ezeket az árukat védené. Ennek megvalósulása valószínűleg reálisabb egy nagyobb rendszer részeként, mely a hasonló elképzelésekkel és mezőgazdasági profillal rendelkező egyéb szigetközi, vagy legalább a felső szigetközi településeket tömörítené. Így létre jöhetne egy Szigetközi Termék hálózat, melyhez az egyes települések tartozhatnának jellegzetes árucikkeikkel, a települések nevének feltüntetésével. A helyi termékek értékesítésére érdemes egy piacot létrehozni, ahol a kistermelők, az öko termelők, a helyi gazdák eladhatják az általuk termesztett zöldséget gyümölcsöt, illetve egyéb házi portékákat. Értékesítésre kerülhetnek a megvalósuló feldolgozó üzemben előállított dunaszigeti termékek is. A rendszeres időközönként tartott piaci napok idegenforgalmi szempontból is kiváló lehetőséget jelentenek, s megfelelő reklám mellett más településekről is vonzhatják az érdeklődő vásárlókat. Azonban nemcsak turisztikai vonzerőként, hanem a lakosság számára is fontos lehet, hogy a településen előállított termékeket helyben, (olcsóbban) tudják megvásárolni. A termékek megfelelő áron történő értékesítése, a helyi árucikkek népszerűsítése csak erős marketingtevékenység esetén érhető el. Ehhez mindenképpen szükség van szakember bevonására lehetőleg a helyi gazdák támogatásával. Intézkedési javaslatok - Helyi termékek előállítása, támogatása - Dunaszigeti Termék, Szigetközi Termék - Helyi termékek értékesítésének megszervezése - Értékesítési szövetkezet létrehozása - Piac területének biztosítása - Pályázati lehetőségek kihasználása - Marketing és menedzsment tevékenység megvalósítása
DUNASZIGET 19 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1.3.4 Szakképzés Nem elegendő azonban a gazdasági vállalkozások településre csábítása. A helyi munkaerő számára akkor jelent valódi lehetőséget az új gazdasági üzemek létesítése, s a befektetők számára akkor éri meg dunaszigeti lakosokat alkalmazni, ha a jövendőbeli munkavállalók az adott munkához szükséges megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Ehhez kapcsolódóan szükség lehet a település lakosságának ilyen szempontú felmérésére, illetve célszerű a lakosság számára betanítási, átképzési lehetőségeket biztosítani az új gazdasági vállalkozó segítségével, vagy a kistérség, illetve egyéb önkormányzati társulás keretében. A szakképzés fiatal korban is fontos, sőt a szemléletformálás ebben az időszakban a leghatékonyabb. Igazán lényeges továbbá, hogy a gyerekek olyan oktatásban részesüljenek, amit a későbbiekben jól tudnak hasznosítani, s azzal tudnak érvényesülni, s a közelben (akár helyben) is el tudnak helyezkedni. A 8 osztályos általános iskolai képzéshez kapcsolódóan így lehetőség nyílhat további szakképzés megvalósítására is. Az általános iskola keretein belül, az ökoparkhoz kapcsolódó tankertben megkezdett ökológiai szemléletű mezőgazdasági oktatás iránya folytatódhat a 8. osztály után akár egyéb keretek között is. Továbbtanulási lehetőséget ezután is biztosít a Mosonmagyaróváron működő Nyugat Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság és Élelmiszertudományi Kara, elhelyezkedésre pedig ezt követően helyben, illetve a környéken kínálkozhat lehetőség. 1.4 Térségi munkafeltételek összehangolása, a fiatalok megcélzása A népességmegtartás érdekében egyik legfontosabb tennivaló a fiatalok településen tartása és vonzása. Az ideális az lenne, ha Dunaszigeten (illetve közvetlen környezetében) lehetne biztosítani olyan munkahelyeket, ahol a településen élő fiatalok el tudnak helyezkedni. Ezzel biztosítható lenne a községhez való szorosabb kapcsolódás, illetve növekedne a fiatalok településen tarthatósága. Ez azonban a mai divatszakmákat (pénzügyi szektor, menedzsment, kommunikáció) tekintve nehezen megoldható. Szükséges inkább egy olyan szemléletformálás, ami megismerteti a fiatalokat azokkal a munkalehetőségekkel, amelyek nemcsak divatosak, de sokkal inkább változatosak, és melyekre ténylegesen is szükség van ma Magyarországon. segítve ezzel a későbbi elhelyezkedésüket. Az értelmiség letelepedését segítheti a helyi információs lehetőségek biztosítása, szélesítése. A megfelelő kommunikációs kapcsolatok megléte esetén Dunasziget vonzó lehet olyan fiatal értelmiségiek számára, akik értékelik a csendes, nyugodt körülményeket, és természetközeli vidéket, de közben számukra lehetőség nyílik ebben a környezetben otthonról, az internet segítségével dolgozni. Intézkedési javaslatok - Helyi munkalehetőségek bemutatása a fiatalok számára iskolai oktatás keretein belül - Hiányszakmák oktatása térségi összefogással - Gyakorlati lehetőségek biztosítása helyi vállalkozók segítségével - Fiatalok helyben történő elhelyezkedésének helyi vállalkozások ilyen irányú támogatása - Elektronius kmmunikációs csatornák fejlesztése - Uniós, országos stb. pályázati lehetőségek kihasználása 2. IDEGENFORGALOM FEJLESZTÉSE Dunasziget gazdaságának egyik kiemelkedően fontos ágazata a turizmus, mely emellett szorosan hozzátartozik a községről alkotott képhez. Dunasziget leginkább úgy ismert, mint a Szigetköz szíve, s a vízitúrázók paradicsoma is egyben. Ezen kívül nagy számú hétvégiházas, üdülőházas telek található Dunaszigeten, mely az idegenforgalmi adó által számottevő bevételi forrást jelent az Önkormányzat számára. A jövőben a feladat a már meglévő kiváló turisztikai adottságok megfelelő kiaknázása, azok megóvása mellett, s a turisztikai palettán már meglévő termékek összehangolása, összekapcsolása, illetve további színesítése. Dunasziget végtelenül gazdag természeti adottságaihoz a turizmus számos válfaja kapcsolódik. Ezek közül is talán a legjelentősebb a víziturizmus. Az ártéri oldal mellékágai rendkívül változatos terepet biztosítanak az evezés szerelmesei számára. A Szigetköz települései közül talán Dunasziget nyújtja a leggazdagabb terepet az ártéri erdők megismeréséhez. A védett, értékes területek a helyi, szigetközi élővilág és vidék megismerésére ezen kívül lehetőség nyílik ökoturistaként, vagy akár bakancsos, kerékpáros, illetve lovas turizmus keretein belül is. A turizmus ágazataira építve számos vállalkozó, szolgáltató működik a településen. A helyi turisztika, illetve a vállalkozások érdekeinek minél hatékonyabb érvényre juttatása miatt nagyon fontos ezek védelme és támogatása. Az idegenforgalmi fejlesztésekhez kapcsolódóan, a megfelelő háttér biztosítása érdekében mindenképpen szükség van ezen szolgáltatások körének bővítésére is, újabb, minőségi szolgáltatások megvalósításával. A vállalkozások érdekérvényesítő képességének növelése, és hatékony támogatásuk csak akkor képzelhető el, hogyha megtörténik azok összefogása, mely már bizonyos mértékben, önszerveződő formában jelenleg is működik.
DUNASZIGET 20 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A településen áthaladóknak csak mintegy harmada veszi igénybe a helyi szolgáltatásokat, ezért ennek az aránynak a javítása igen lényeges a turizmusból élők számára. Az átutazók megfogása mellett arra kell törekedni, hogy Dunasziget elsősorban célponttá váljon. Ez a szolgáltatások választékának bővítésével, egy komplex, egymásra épülő programkínálat összeállításával a szolgáltatók, szolgáltatások összehangolásával (Pl. vízi és lovas turizmus, vízi és kerékpáros turizmus, lovas és ökoturizmus stb.) az egész család számára, különböző korosztályok részére, illetőleg különféle érdeklődési köröknek megfelelően történhet. Ehhez az egyik legfontosabb szükséges, és jelenleg még hiányzó tényező a megfelelő marketingtevékenység, hiszen turisztikai attrakció tekintetében nem szenved hiányt Dunasziget. Célszerű a község belterületén egy olyan pihenőhely kialakítása, mely kiinduló pontként, illetve gyülekező helyként szolgálhat a túrák kezdetén, vagy végén, s ahol esetleg lehetőség nyílik egy egy kiránduló csoport számára a pihenésre, étkezésre, esetleg az otthonról hozott uzsonna elfogyasztására. Ez lehetőség szerint a település központjához közel helyezkedjen el, s tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető legyen. Lehetőséget kell biztosítani a településsel, illetve a Szigetközzel, valmaint a településen elérhető szolgáltatásokkal, programokkal kapcsolatos alapvető információk beszerzésére térkép, ismeretterjesztő, illetőleg szemléletformáló kiadványok formájában. Ez utóbbiban fel lehet hívni a figyelmet többek között a szemeteléssel járó környezetkárosítás veszélyeire is. Dunasziget idegenforgalmát tekintve nagy fontossággal bír a szezonalitás csökkentése. Ez a holtszezonban megrendezésre kerülő egyéb, az évszaktól viszonylag független rendezvényekkel kompenzálható, illetve olyan attrakciókkal, programokkal, amelyek speciálisan télen, és lehetőleg csak Dunaszigeten élvezhetők. Ehhez szükség van az idegenforgalmi infrastruktúra kapcsolódó fejlesztésére is, többek között a szálláshelyek fűthetőségének biztosítására. Bár Dunaszigeten számos kikapcsolódási lehetőség adódik, a turisztikai kínálat összehangolása a többi településsel rendkívül fontos. Egyrészt az egyes tevékenységek, programok egymásra építhetők a közeli települések részvételével, ami által gazdagodik a szervezett program, másfelől csak így küszöbölhető ki az adott területen az egymáshoz hasonló, így kevésbé kihasználható azonos kínálat. Kialakulása. Fontos tehát, hogy a környező, szigetközi települések az egyéni adottságokat és lehetőségeket kiemelve, egymás szolgáltatásait kiegészítve működjenek. E közösségben minden település megtalálva egyedi arculatát egy közös fejlesztési cél érdekében haladva erősödik. Sokat segíthet a turizmus fellendítésében egy erős, tudatos marketing tevékenység, amely jelenleg még jobbára hiányzik, illetve egyénileg, változó hatékonysággal oldanak meg a helyi vállalkozók. Ezt ugyancsak közös erővel eredményesebben lehetne kamatoztatni a későbbiekben. Intézkedési javaslatok - Helyi turisztikai vállalkozók és szolgáltatók összefogása, érdekképviseleti vagy érdekegyeztető szerv létrehozása - Szolgáltatók közötti kommunikáció megvalósítása, támogatása - Szolgáltatások összekapcsolása, komplex programok kidolgozása - Különböző célközönség számára kidolgozott turisztikai termékek - Aktív részvétel idegenforgalmi társulásban (pl. Szigetköz Turizmusáért Egyesület) - Turisztikai Desztináció Menedzsment (TDM) helyi szervezetének létrehozása környező településekkel - Turisztikai termékkínálat összehangolása a szomszédos településekkel - Idegenforgalmi infrastruktúra bővítése, további szálláshelyek biztosítása - Kempingezési lehetőségek bővítése ellenőrzött, szabályozott körülmények között - Vadkempingezés szankcionálása - Pihenőhelyek/gyülekező hely kialakítása a településen illetve külterületen - Turisztikai tájékoztató táblák a lehetőségekről az egyes túraútvonalak és a látnivalók megjelölésével a település központjában, illetve az útvonalakon és az egyes látnivalóknál - Idegenforgalmi kiadványok a látnivalókról, útvonalakról, szálláslehetőségekről, a kirándulás kapcsán igénybe vehető szolgáltatásokról - Tájékozódási lehetőségek biztosítása (pl. művelődési házban, vagy a polgármesteri hivatalban) - Kerékpáros turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (gumi fújás, javító műhely, alkatrész bolt stb.) - Pénzautomata, pénzváltási lehetőség biztosítása