II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda Szállodavezetés és gazdálkodás Hotel Menedzsment Első kötet II.7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda Dr. Juhász László PhD Bachelor of Art Turizmus Vendéglátás 2005, 2010, 2015 Dr. Juhász László PhD. 1
II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda Vázlat Szállodavezetés és gazdálkodás I. I. Szállodaüzemeltetés elméleti alapjai 1. Szállodavezetés integrációja 2. Szállodagazdálkodás esszenciája 3. Szállodavezetés gazdálkodási környezte 4. Szállodák tulajdonjoga, használati joga és üzemeltetési formái 5. Szállodák és szállodavállalatok piaci fejlődésének szakaszai II. Piaci-gazdálkodás a szállodaiparban 6. Szállodaipar piaci elemei 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 8. Szállodák tevékenységei 9. Szállodai árak 10. Piaci-gazdálkodás tevékenységei III. Bevételgazdálkodás a szállodákban 11. Szobakiadás bevétel-gazdálkodása 12. Szállodai vendéglátás bevételei 13. Szállodák szabadidős turisztikai bevételei 14. Szállodák hivatásturisztikai bevételei 15. Bevételgazdálkodás elmélete Szállodavezetés és gazdálkodás II. IV. Szállodagazdálkodás szellemi és anyagi erőforrásai 16. Erőforrások a turisztikai vállalkozásokban 17. Élőmunka igény a szállodákban 18. Személyi ráfordítások tényezői 19. Szállodák költségei 20. Eredmény kimutatás a szállodákban V. Eredménygazdálkodás a szállodaiparban 21. Szobakiadási tevékenységének gazdálkodása 22. Szállodai vendéglátás tevékenységeinek gazdálkodása 23. Specializáció költségei 24. Általános tevékenységek gazdálkodása 25. Szállodagazdálkodás vezetői döntései VI. Szállodagazdálkodás speciális területei 26. Eszközgazdálkodás a szállodákban 27. Innováció, kutatás, fejlesztés és beruházás a szállodaiparban 28. Pénzgazdálkodás a szállodákban 29. Kontrolling gyakorlata a szállodákban 30. Minőségbiztosítás és biztonság a szállodákban Dr. Juhász László PhD. 2
II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda Tartalomjegyzék II. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda 4 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere 5 1.1. Szálláshely szolgáltatás rendszerének szolgáltatásai 6 2. Szálláshelyek áttekintése 8 2.1. Szálláshelyek fogalma 8 2.2. Európai jogharmonizáció 12 3. Szállodák 14 3.1. Szállodák kategorizálásának áttekintése 15 3.2. Szállodák besorolásainak jellemző ellentmondásai 19 3.3. Európai harmonizáció 20 4. Szállodák szakmai csoportosítása 33 4.1. Szállodák szakmai csoportosításának lehetőségei 33 4.2. Hívatás turizmusra specializálódott szállodák jellemzői 38 4.3. Szabadidős turizmusra specializált szállodák jellemzői 43 5. Magyarországi szállodák szobaszáma 55 6. Inspiráció 64 7. Virtuális szállodai témaköre 65 7.1. Üzemeltetési forgatókönyv 65 8. Ellenőrző kérdések 70 Összefoglaló 71 Szójegyzék 72 Referencia lista 77 Dr. Juhász László PhD. 3
II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda II. 7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda Cél a szállodavezetés tárgyának, a szállodáknak bemutatása, elhelyezése a turizmus és szálláshely szolgáltatás rendszerében. A klasszikus négy marketing eszköz M-4P, 1 minden szolgáltatási szakember számára ismert eszköz. Szállodavezetés tárgya a szálloda, a termék, a Product a marketing első P-je. A szállodák, mint termékek és a szállodákat üzemeltető gazdálkodó szervezetek is a gazdaság és a turizmus részei. A termék biztosítja a szolgáltatás lebonyolításának a helyét. A szálláshely szolgáltatás meghatározó része a turizmusnak. A turisztikai költések 40 százaléka szálláshely szolgáltatásban kerül kiadásra, a turizmus szatellit számla rendszer kimutatásai alapján. Napjainkban a már a M-7P modell a jellemző a szolgáltatási szakirodalmakban. Emberek (people) lehet az egyik kiegészítő eszköz, azzal az általános indoklással, hogy releváns szerepe van az emberi tényezőnek a szolgáltatásban, mert például a szállodai vendégek a szolgáltatás kapcsolatba kerül a szolgáltató alkalmazottaival, mert a szolgáltatás interakció (egymásra hatás) és tranzakció (ügylet lebonyolítás) a vendég és a munkatársak közt. Ugyanakkor csak a front line, első vonalban dolgozó munkakörök kerülnek rendre kapcsolatba a vendégekkel, londiner, portás, szobaasszony, felszolgáló és ezeknek a gazdálkodási terülteknek a vezetőmunkatársai. Folyamat (process) a szolgáltatásban a fogyasztás, az ügylet lebonyolítása kiemelkedő jelentőségű és ezért helyezi be a szakirodalom a munkafolyamatokat a marketing eszköztárba. A vendég részese lesz a tevékenységnek, a tranzakcióban és ez ténylegesen befolyásolja az elégedettségét. A zökkenőmentes munkafolyamat a vendégelégedettség egyik eleme, másik a felszereltség és harmadik a szolgáltatások kínálata. Fizikai megjelenés (physical evidence) is bekerült a marketing alap eszköztárába. Az előző felvetéssel ezt indokolni is lehet. A kiterjedés megállíthatatlan már M-9P modell is kezd ismertté válni. A Prospect a kilátás, a koncepció, a jövőkép elismerten fontos a marketingterv készítésben. A Planning maga a tervezés is ismerten fontos tényező a vezetés és gazdálkodás területein. A szerző már létrehozta az M-25P modellt, amely huszonöt, olyan P betűvel kezdődő angol szót tartalmaz, amely a szolágáltatás nyújtással és így a pici-gazdálkodással meghatározó összefüggésben van. Szálloda termék kialakítását és fejlesztését a tulajdonosok a vendégigényekre alapozzák. Elérő utazási motivációjú vendégeknek eltérnek az igényei a szálláshellyel kapcsolatban. A szálloda, a szolgáltatás helyszíne ezért a kialakítása és a szolgáltatáshoz kapcsolódó tárgyak megjelenése nagy szerephez jut a marketingeszközök között. Már közhely szintű, hogy a szálloda legyen egyedi és ennek marketing eszköze lehet a felszereltség a megjelenés. 1 Product Termék, Price Ár, Place Disztribúciós és értékesítési csatornák, Promotion Értékesítés ösztönzés Dr. Juhász László PhD. 4
II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda 1. Szálláshely szolgáltatás rendszere A szálláshely szolgáltatás rendszerét több szempontból is megközelíthetjük. Az egyik megközelítés szerint a turizmus statikus rendszerében a turizmus belső rendszerének intézményeit és azon belül a turizmusra jellemző, alapszolgáltatást nyújtó, vállalkozásokat elmezezzük. A szálláshely szolgáltatás a turizmusra jellemző alapszolgáltatást nyújtó vállazások csoportja. A turizmus környezeti elemeinek (intézmények és alanyok) részletes ismertetése a szálláshely szolgáltatás környezete fejezetben kerül sor. Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szálloda termék - tevékenységek Szálláshely fogalma tulajdonosok VENDÉG munkatársak realizált ellenérték szálláshely szolgáltatást nyújt üzletszerűen megszakítás nélkül létesítmény Szálláshely szolgáltatás A turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások között, a turisztikai termékek és szolgáltatások része a szálláshely szolgáltatás. Zárt szálláshely szolgáltatás területei például kollégium, korház. Szálláshely szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, Dr. Juhász László PhD, Docens BGF KVIFK Turizmus Intézet 1. Dia. Szálláshely fogalma. 2009. Szerző szerkesztése. Szálláshely-szolgáltatás 2 Üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása Szálláshely 3 Szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. Szálláshely szolgáltatás lebonyolításának helye a szálláshely, melynek meghatározó terméke a szálloda, panzió, kemping, üdülőház, közösségi szálláshely, egyéb szálláshely azon belül a falusi szálláshely. 2 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről 3 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről Dr. Juhász László PhD. 5
Szálláshely szolgáltatás kínálta a szállodákban a szobakiadás, mert az elszállásolás helye a szállodai szoba és az abban esetlegesen elhelyezett pótágy. Közösségi és egyéb szálláshelyeken a férőhelyek alkotják a kínálatot, mert többágyas szobákban az ágyak jelenthetik a kínálatot, turista és ifjúsági szállodákban. 1.1. Szálláshely szolgáltatás rendszerének szolgáltatásai - szálláshely szolgáltatások - szállodák, - közösségi szálláshelyek, - Egyéb szálláshely-szolgáltatás (559) Ebbe a szakágazatba tartozik az átmeneti vagy hosszabb időtartamú szálláshely-szolgáltatás egyágyas vagy többágyas szobákban vagy diákszállókon, diákok, (szezonális) vendégmunkások és egyéb személyek részére. Ebbe a szakágazatba tartozó szálláshelyek: - diákszálló - kollégium - munkásszálló - családi panzió, szoba bérbeadása - vasúti hálókocsi - második otthonbeli szolgáltatásokat - saját nyaralók és hétvégi házak, Turizmus Szatellit Számla Másik megközelítésben a Turizmus Szatellit Számláinak rendszerét vizsgálhatjuk. A TSzSz a turisztikára jellemző szolgáltató szervezetek és intézményeket a turisztikai kiadások nagyságát és összetételét foglalja rendszerbe. A Turizmus Szatellit Számláinak Rendszerében a szállodák helye a kínálati oldalon a következő, Nemzetközi ajánlás szerint, a szálláshely szolgáltatás helye a turizmusban. (A.) Turizmus specifikus termékek, (A.1.) Turizmusra jellemző termékek, (A.1.1.) Szálláshely szolgáltatások, (A.1.1.1.) Szállodák és egyéb szálláshely szolgáltatások, (A.1.1.2.) Második otthonbeli szolgáltatások. Hazai csoportosításban, a szálláshely szolgáltatás helye a turizmusban. (A.) Turizmusra jellemző termékek és szolgáltatások (A.1.) Turisztikai termékek és szolgáltatások (A.1.1.) Szálláshely szolgáltatás (A.1.2.) Második otthon (jelenleg nincs adat). Mindkét rendszerben kitűnik, hogy a szálláshely szolgáltatás szerves és kiemelt része a turizmusnak, specifikus és jellemző termék. A szálláshely szolgáltatásnál a nemzetközi Dr. Juhász László PhD. 6
elvárás elkülönítve kiemeli a szállodákat és egyéb szálláshely szolgáltatásokat. A szálláshely szolgáltatás a zárt, a közösségi és az egyéb szálláshely szolgáltatás. A szálláshely szolgáltatás vezetési és gazdálkodási döntései hasonlóak mind a három területen. A szállodavezetés döntéseit természetesen a három terület adottságai is befolyásolják. A szállodavezetést befolyásoló tényezők egyik eleme a szállodák adottságai voltak a szállodavezetés alapjai fejezetben. Zártszálláshely szolgáltatás Olyan egységek üzemeltetését jelenti, mely szervezeteknél a szállásszolgáltatás csak a másodlagos tevékenységek, szolgáltatások közé tartozik, tehát nem alaptevékenység. Sajátos zárt szálláshely szolgáltatók lehetnek az iskolai kollégiumok, a korházak, a munkásszállók és a laktanyák. Tehát az emberek elsősorban nem a szállás igénybe vétele miatt mennek ezekre a helyekre, de céljaik eléréséhez rövidebb, esetlegesen hosszabb távú ott-tartózkodás szükséges. Gondoljunk a korházra, ahol egy műtét után napokig bent fekszik a beteg, vagy a laktanyára ahol a kiképzés miatt kell hónapokig ott tartozódni, a katonának. Zártszálláshely szolgáltatás, a klub jelleggel üzemelő szervezetek jellemzője. Ezeken, a helyeken, más szolgáltatásokon kívül szállást is nyújtanak a tagoknak. Ilyen lehet egy vállalati vagy szakszervezeti üdülő vagy iskolai tábor. Ezeknél, a szállástípusoknál a szolgáltatásokat kizárólag az arra jogosultak vehetik igénybe. Ilyen tagság lehet, hogyha valaki egy cég munkatársa vagy egy erdei tábor esetében egy általános iskola tanulója. Dr. Juhász László PhD. 7
II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda 2. Szálláshelyek áttekintése 2.1. Szálláshelyek fogalma A szálláshely és szálláshely szolgáltatás alaprendelkezéseit a Kereskedelmi Tőrvény határozza. A szálláshely szolgáltatás üzleteinek működésének rendjét a 133/2007. (VI. 13.) Kormányrendelet, az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szabályozza. Szálláshely szolgáltatásnál a szállásszolgáltatás, a szobakiadás a kulcsszó illetve a minimálisan öt hasznosítható szoba megléte, amely a szállodák esetében 11 szoba. Az egyéb szálláshely szolgáltatásokhoz nem rendel kötelező kapcsolódó ellátást és szolgáltatást a rendelet, mint a szállodáknál. Kereskedelmi szálláshelyek jogi, rendelet szerinti csoportosítása Szálláshely szolgáltatás alaprendelete az osztályba sorolási rendelet volt. A 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet és annak módosításai az 54/2003 GKM illetve a 239/2009. (X.20) kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. Ez alapján a kereskedelmi szálláshelyeket jogi szabályozottság szerint a következőképen csoportosították. szálloda éteremmel gyógy-szálloda wellness-szálloda garni-szálloda apartman-szálloda panzió kemping üdülőház turista-szálló ifjúsági-szálló. A tíz kereskedelmi szálláshely csoportból hét a nevében is szálloda és csak a kemping, amely nem szálloda jellegű volt. A mindenkori szálláshely szolgáltatás alaprendelete segítséget kell, hogy nyújtson - a vendégek a kiválasztásban, - a szolgáltatóknak a minőségbiztosítási rendszer kialakításában, - a hatóság számára az ellenőrzésekben. A rendelet a felszereltséget, a kötelező szolgáltatásokat valamint a fakultatív szolgáltatásokat szabályozta és ezzel a kategória és létesítmény besorolást is. Tegyünk egy rövid eszmefutatást a rendelet áttekintésére. Szálloda étteremmel tipikus szállodai létesítmény egy melegkonyhás éteremmel és felsőbb kategóriában egy nem melegkonyhás, egyéb vendéglátó üzlettel. Minden szálloda (644) ide sorolódik, amely az összesből (878) nem gyógy (62), wellness (107) vagy apartman (48) és kastély (17). 4 A hazai statisztikai adatgyűjtés nem követi a rendeleti és szakmai csoportosításokat, így például a garni-szállodákról sincs statisztikai adatgyűjtés, bár külön besorolásban volt a működési engedélybeli elnevezéssel a szálloda. 4 KSH 2010 júliusi adatok. Dr. Juhász László PhD. 8
Gyógy-szálloda - az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, továbbá vendégei számára természetes gyógy tényező alkalmazásával saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít és megfelel a természetes gyógy tényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek, 2-5 csillagos lehet. Érdekes ellentmondás, hogy egy hosszabb 21 nap vagy rövidebb 7 napig tartó kezelésre a kétcsillagos besorolás jogilag engedélyezett volt. A gyógy-szállodák közel fele nem rendelkezett OGYFI 5 működési engedéllyel a gyógyászati szolgáltatásaikra. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. Működési engedély megnevezés szálloda. Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szálloda termék - tevékenységek Kereskedelmi szálláshelyek jogi csoportosítása 45/1998 IKIM rendelet 54/2003 GKM rendelet Felszereltség 12 terület I szálloda étteremmel II gyógy-szálloda III wellness szálloda Kötelező szolgáltatás IV garni-szálloda 7 szolgáltatási terület V apartman szálloda VI panzió VII kemping Fakultatív szolgáltatás VIII üdülőház 95 szolgáltatás IX turistaszálló (2-30 pont / tényező) X ifjúsági szálló csillag 1 * - 5 * * * * * Dr. Juhász László PhD, Szállodaigazgató - BGF KVIK Turizmus Intézet 2. Dia. Kereskedelmi szálláshelyek jogi szabályozása. 2004-2009. Szerző szerkesztése. Wellness-szálloda - az a szálloda, amely megfelel a minimum háromcsillagos szállodákra előírt követelményeknek, az egyes szállodai szaktevékenységeket, illetőleg a szálloda által nyújtott szolgáltatásokat az erre vonatkozó szakképzettséggel, rendelkező személyekkel látja el, az egészséges életvitelhez szükséges gasztronómiai, sport, relaxációs illetve wellness szolgáltatásokat nyújt, valamint közösségi programlehetőségeket biztosít, továbbá megfelel a kilenc pontban meghatározott feltételeknek, a létesítmény 3-5 csillagos lehet. Rekreációs vendég már nem lakhat kétcsillagos szállodában csak a gyógyulni vágyó. Wellness szállodára sincs külön megnevezett működési engedély. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. Működési engedély megnevezés szálloda. 5 OGYFI Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatóság, ÁNTSZ szakosodott intézete. Állami Népegészségügyi Szolgálat, amely például a gyógyászati kezelések és korházak működését is engedélyezi. Dr. Juhász László PhD. 9
Garni-szálloda - az a szálloda, amely megfelel a szállodára előírt követelményeknek, azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére, 1-4 csillagos lehet. Ez is egy nagy ellentmondása volt a rendeletnek. Itt csak egy - három csillagot szabadna engedélyezni, a szerző egyéni szakmai véleménye alapján. A szállodára volt külön megnevezett működési engedély. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket nem mutatja ki. Működési engedély megnevezés nem volt külön 2007 óta, csak egyszerűen szálloda. Apartman szálloda - az a szálloda, amelyben az ágyak több mint 80%-a berendezett és felszerelt háló és nappali szobával, valamint konyhával rendelkező apartmanban található, és megfelel a garni-szállodákra előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a kétszeres alapterületű szobaegységek méretébe az erkély és a terasz alapterülete is beleszámít, és legalább 11 szobaegységgel rendelkezik, 3-5 csillagos lehet. Apartman szállodára nincs külön megnevezett működési engedély. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. A működési engedély megnevezés szálloda. Panzió, fogadó - Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsősorban rövid időtartamú 6 tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban szállást és egyéb, a szállodánál szűkebb körű kiegészítő szolgáltatásokat nyújt, és panzió osztályba sorolták be. Működési engedély csak önállóan a panzióra adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön működési engedély szükséges. A panzió étteremmel és panzió étterem külön megnevezett működési engedélyek voltak 2007-ig. Most csak panzió megnevezés szerepel. A KSH adatszolgáltatás ezeket a létesítményeket kiemelten kimutatja. Kemping Sátorral, illetve lakókocsival érkezők elhelyezésére szolgáló közművesített terület, amelyet kemping osztályba soroltak. Üdülőház - a kempingben vagy egyéb zárt területén található üdülőházra is az üdülőház osztályba sorolási feltételeit kell alkalmazni. Azok az egyedi lakó vagy üdülőegységek, amelyek családok vagy kisebb csoportok elszállásolására alkalmasak, és megfelelően közművesített területen vagy kempingben, vannak, és amelyet üdülőház osztályba soroltak, (vállalati és egyéb üdülő jellegű épületek hasznosítása lehetősége). Turistaszálló - Magyarországon 2003. december 1-jétől egyéb kereskedelmi szálláshely kategóriába sorolt szállás. Nem tekinthető szállodának, hiszen szolgáltatásaiban elmarad a hotelek színvonalától. Az a kereskedelmi szálláshely, amelyben a férőhelyek általában 5 vagy annál többágyas szobában vannak, és turistaszállás osztályba soroltak (turista és menedékházak hasznosítása). 6 A KSH 2012.12.31. jelentése szerint a panziók átlagos tartózkodási ideje 2.32 nap, volt és ez 11%-kal alacsonyabba szálláshelyek 2.61 átlagos tartózkodási idejénél. Dr. Juhász László PhD. 10
II.7. Szállodavezetés tárgya, a szálloda Ifjúsági szálló - olyan egyéb kereskedelmi szálláshely, mely szolgáltatásainak választéka és technikai felszereltsége alapján nem felel meg a szálloda jellegű kereskedelmi szálláshely kategóriának. Az a kereskedelmi szálláshely, amely a fiatalkorúak és az ifjú felnőttek (35 éves korig) elszállásolására szolgál, és megfelel a külön jogszabályban előírt kategóriába sorolási követelményeknek (kollégiumok nyári hasznosítása). Szállodavezetés és gazdálkodás I. Szálloda termék - tevékenységek Kereskedelmi szálláshelyek részaránya és fejlődése egys e % 1998 szálloda 629 var %részarány 2005 22 836 Fejlődés 2013 27 1 024 34 62,8 11,1 40 1 225 39 1 019 33-9,7-6,8 0 0 0,0-9,4 panzió 1 128 turista 264 9 242 8 ifjusági 133 5 140 4 360 12 170,7 7,1 üdülő 369 13 401 13 393 13 6,5-0,3 kemping 283 10 273 9 8-9,2-1,7 3 053 100 8,8 0,0 ker szall 2 806 100 3 117 100 Szálloda +56 % 257 Szálloda + 5 pont Csökkenés turistaszálló -0,2 pont Kemping -3.3 % pont + 352 db Évi átlag 35 szállodanyitás Dr. Juhász László PhD, Szállodaigazgató - BGF KVIK Turizmus Intézet 3. Dia. Szálláshelyek fejlődési trendjei 1998-2013- Szerző szerkesztése. Kereskedelmi szálláshelyek kategorizálásának fejlődési trendjei A dia jól szemlélteti a szállodák piaci térhódítását a kereskedelemi szálláshely szolgáltatáson belül. A kereskedelmi szálláshelyek között a szállodák fejlődése a legdinamikusabb. A vizsgált időszakban 1998 és 2008 között a szállodák száma 56 százalékkal növekedett és ezzel piaci részarányát 4.7 százalékponttal növelte. Az elmúlt tíz évben évente, ez átlagosan évente 35 szállodanyitását jelentette. Ugyanakkor látható, hogy 2005 és 2008 év időszakában a szállodai egységek részaránya nem változott 27% maradt. A szállodáknál alacsonyabb ütemű a panziók fejlődése, de ez is évi átlagos 30 új panzió megnyitását jelenti. A piaci részesedése a panzióknak stabil 40 százalékos maradt az elmúlt tíz évben. Az egyéb kereskedelmi szálláshelyek fejlődési üteme elmarad a szállodák és panziók ütemétől. Sajnálatos módon a kempingek száma csökken, holott a potenciális kereslet kialakult ezen, kereskedelmi szálláshelyek iránt is. Várhatóan továbbra is a szállodák, és panziók fejlődési üteme nagyobb marad, mint a többi szálláshelyé. Dr. Juhász László PhD. 11
A hazai és nemzetközi osztályba sorolások hatósági, jogi célja lehet a kötelező felszereltség és kötelezőszolgáltatások minimális követelményének egységes biztosítása és a vendég tájékozódás segítésére a szálláshely kiválasztásnál. A szálláshelyek jogi csoportosításánál a felszereltség és kötelezőszolgáltatások területén a legfőbb szempontnak azt tartja a szerző, hogy - a vendégek a lehető legegyszerűbben megtalálják az utazási motivációs igényeinek legjobban megfelelő szálláshelyet, - szálláshely szolgáltatók rendelkezzenek egy szabályozott és elismert a minőségbiztosítási eszközzel, - a hatóságok a rendelet alapján a képesek legyenek hatékonyan és objektíven ellenőrizni az előírásaikat. A kereskedelmi szálláshelyek csoportosítása 2003 évben változott meg. A wellness és apartman szállodák ekkor kerültek be a külön megjelelődésbe. Addig csak a gyógyszállodák és garni szállodák voltak kiemelve a majd ezer szálloda közül. A következő változás időpontja az európai jogharmonizáció okán 2009 évben volt. 2.2. Európai jogharmonizáció A 2004. évtől és különösen 2009. évtől a fogalmak és specializálódott létesítmények új értelmezést kaptak. Ez alapján a szálláshely fogalma, szálláshely szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület. A szálláshely-szolgáltatás fogalma, az üzletszerű gazdasági tevékenység keretében rendszerint nem huzamos jellegű, éjszakai ott-tartózkodást, pihenést is magában foglaló tartózkodás céljára szálláshely nyújtása és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása. Ezzel egy időben a megváltozott a kereskedelmi szálláshely szolgáltatás megnevezés helyette szálláshely szolgáltatás tevékenység került elfogadásra. A rendeletalkotók 7 a következő fogalmakat határozták meg és ezzel törölték a korábbi tíz kereskedelmi szálláshelytípus megnevezést. Szálloda, panzió, kemping és üdülőház és ez most már egyezik 133/2007. (VI.13.) számú kormányrendeletben meghatározott működési engedélyek megnevezésével. A turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely megnevezése egységesen közösségi szálláshely. A fizetővendéglátás és falusi turizmus szálláshelyei pedig egyéb szálláshely megnevezésre változtak. Szálloda, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. 7 239/2009. (X. 20.) Kormányrendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről Dr. Juhász László PhD. 12
Csak az ágyak számának meghatározása az új a fogalomban, ez korábban nem volt. Ez részben befolyásolja az egy - két és családi valamint apartman-szállodák besorolását illetve ágyakkal való ellátását. Panzió, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, de legfeljebb tíz, az ágyak száma legalább tizenegy, de legfeljebb húsz. Szigorúbb a szabályozottság miatt nem lehet már 150 szobás panzió. Minden létesítmény 11 szoba és 21 ágy felett szálloda. 8 Kemping, az a külön területen kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben szállás céljából a vendégek és járműveik számára elkülönült területet (a továbbiakban: területegység), illetve üdülőházat (a továbbiakban együtt: lakóegység) és egyéb kiszolgáló létesítményeket (például tisztálkodási, mosási, főzési, egészségügyi célokat szolgáló vizesblokk, portaszolgálat stb.) biztosítanak, és amely legalább kilenc lakóegységgel rendelkezik. A korábbi megfogalmazáshoz képest sokkal pontosabb a meghatározás. Üdülőház, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, közművesített területen létesített szálláshelytípus, amelyben a vendégek részére a szállást különálló épületben vagy önálló bejárattal rendelkező épületrészben (üdülőegységben) nyújtják, függetlenül a szobák vagy ágyak számától. Közösségi szálláshely, az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben az egy szobában található ágyak külön-külön is hasznosításra kerülnek, s ahol az e célra hasznosított szobák száma legalább hat, az ágyak száma legalább tizenegy. Ez váltotta fel illetve vonta össze a turista és ifjúsági szállodákat. Egyéb szálláshely, szálláshely-szolgáltatás céljára hasznosított, az eddigiek közé nem tartozó, nem kizárólag szálláshely szolgáltatásrendeltetéssel létesített önálló épület vagy annak lehatárolt része, ahol az e célra hasznosított szobák száma legfeljebb nyolc, az ágyak száma legfeljebb tizenhat. Falusi szálláshely, Balaton Kiemelt Üdülőkörzethez nem tartozó települések. Valamint a gyógyhelyek kivételével az 5.000 fő alatti településeken, illetve a 100 fő/km 2 népsűrűség alatti területeken található olyan egyéb szálláshely, amelyet úgy alakítottak ki, hogy abban a falusi életkörülmények, a helyi vidéki szokások és kultúra, valamint a mezőgazdasági hagyományok komplex módon, adott esetben kapcsolódó szolgáltatásokkal együtt bemutatásra kerüljenek. A megnevezések részben pontosabbak lettek részben nem változtak. A közösségi és egyéb szálláshely megnevezés a valós új tartalom az EU harmonizációs változásoknak. 8 Ennek hatására is a KSH 2006.12.31. jelentése szerinti 13.4 üzemméret lecsökkent 2011.12.31. időszakra 11.4 átlagos szobára a panzióknál. Dr. Juhász László PhD. 13
II.7. Szállodavezetés tárgya a szálloda 3. Szállodák Alapfeltételek voltak a szálloda meghatározásához 2009-ig - legalább 11 szoba, - a férőhelyek 80%-a 1 vagy 2 ágyas szobában legyen, - ellátást (vendéglátást) nyújtson, - szolgáltatásokat nyújtson, - egy étteremmel, egyéb vendéglátóhellyel rendelkezzen. Az 2009 megfogalmazás meglehetősen szűkebb, - legalább 11 szoba, - legalább 21 ágy, - szálláshely szolgáltatás mellett egyéb szolgáltatás. Szálloda 54/2003 GKM rendelet Ezen rendelet szerint a szálloda az a kereskedelmi szálláshely, amely megfelel az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység feltételeiről szóló 133/2007.(VI. 13.) Kormányrendelet mellékletének a 4100. Szálloda pontjában meghatározott követelményeknek, és legalább 11 szobával rendelkezik. Szálloda 133/ 2007 VI. 13. Kormányrendelet Működési engedélybeli meghatározás 4100. Szálloda Külön jogszabályban meghatározott kereskedelmi szálláshely, amely a vendégek részére elsősorban rövid időtartamú tartózkodás céljára bútorozott vendégszobákban és/vagy lakosztályokban szállást és egyéb (pl. étel- és italszolgáltatás, parkolás, mosoda, bankettés konferencialehetőség, sportolási, szórakozási és pihenési) szolgáltatásokat nyújt, és valamely szállodatípus meghatározott osztályába sorolták be. Működési engedély csak önállóan a szállodára adható ki, egyéb más engedélyköteles tevékenység (pl. vendéglátás) folytatásához külön működési engedély szükséges. 239/2009. (X. 20.) Korm. rendelet a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. Szálloda az a kizárólag szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített szálláshelytípus, amelyben a szálláshely szolgáltatása mellett egyéb szolgáltatásokat is nyújtanak, és ahol a hasznosított szobák száma legalább tizenegy, az ágyak száma legalább huszonegy. Amennyiben megtekintjük a harmonizáció előtti és utáni megnevezéseket valamint a köztes működési engedélybeli meghatározást láthatjuk a fogalmi lazulást, különösen a szolgáltatások területén. A jogalkotó kizárja, hogy egy családi szálloda 11 szobás legyen és minden szobája egyágyas legyen, illetve a tulajdonosra bízza, hogy éri el a legalább huszonegy ágyat. Dr. Juhász László PhD. 14
3.1. Szállodák kategorizálásának áttekintése 9 A szállodákat 1-5 csillagig kategorizáltuk, 10 az 54/2003 osztályba sorolási kormányrendelet szerint. A besorolás alapja három tényező volt, - felszereltség (12 területen), - kötelező szolgáltatások (7 terület), - fakultatív (válaszható) szolgáltatások (95 tétel). A rendelet értelmében a szállodák számba vették az elemek meglétét és önbevallással a szállodát vagy bármely más kereskedelmi szálláshelyet az üzemeltető, önbevallással besorolt. A kitöltött nyomtatványt megküldték a Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalnak és a hivatal visszaigazolja a szálloda besorolását. A jegyző, a fogyasztóvédelmi hivatal és MKH rendszeresen ellenőrizhette a besorolás feltételeinek meglétét. Négy nagy hiba volt a rendszerben az önbevallást senki nem ellenőrizte, az osztályba sorolásnak nem volt időintervalluma, örökre szólt, nem voltak rendszeres időszakos ellenőrzések, nem volt naprakész a rendelet. 11 Felszereltség 12 Felszereltségüket tekintve 12 területen állít fel követelményeket a rendelet a szállodákkal kapcsolatban, 1.Vendégfogadás, recepció 2. Szobaegységek nagysága, 3. Szobák berendezése és felszerelése, 4. Vizesblokkok száma, 5. Vizesblokk berendezése és felszereltsége, 6. Vendégek részére biztosítandó tájékoztatás, eszközök, 7. Lift, 8. Parkoló, garázs, 9. Gazdasági és személyzeti bejárat, 10. Személyzet öltözete, egyenruha, 11. Tárolási lehetőség hűtőszekrényben, (Ez csak az egycsillagos szállodánál volt követelmény) 12. A szobákat és valamennyi mellékhelyiséget kötelező naponta takarítani. 9 54/2003 rendelet alapján, az egységes európai (Hotelstars) kategorizálás elkezdődött és 2012 év végére használatható lesz. 10 Kategória, Valóságot kifejező fogalom, azonos jellegűk lapján azonos osztályba (csoportba) sorolható halmazok. Színvonal, Kategóriához viszonyított állapot azonos halmazon belüli fejlettség mértéke. Minősé megfelelés, A szálloda által felállított követelményekhez, színvonalhoz való alkalmazkodás mértéke, a minőség. 11 2010-es kivezetése és 2012es várható megszűnésekor ugyanozok az elvárások szerepeltek a rendeletben, mint az alkotáskor 2003 évben. 12 A 239/2009 kormányrendelet tíz kötelező felszereltségre vonatkozó, engedélyezési követelményeként határoz meg. Dr. Juhász László PhD. 15
A területek alapvetően a meglétre, nagyságra és berendezésekre tesznek kötelező kitételeket. A felszereltség tekintetében is, mind sok más területen is a rendelet nem követte a fejlődő elvárásokat. Kötelező szolgáltatások A kötelező minimum szolgáltatásokat hét területen szabályozza a rendelet. A szálláshely szolgáltatók többsége a szerző feltételezése szerint, nem a rendelet előírása miatt cserél textíliát a vendég érkezése előtt vagy a vendég kérésére. Kiemelkedő kötelezőszolgáltatás a 8 illetve 12 fajta magyar minőségi borfajta kötelező kínálata. Kevesebb ellentmondást tartalmaz mind a rendelet többi része. A kötelező szolgáltatások területei, 1. Recepciószolgálat, 2. Textíliaváltás, 3. Étel és italkínálat, 4. Felszolgálás, 5. Egyéb szolgáltatások, 6. Szobaszerviz, 7. Légkondicionálás. 13 1.Recepciószolgálat 2 csillag, egy idegen nyelvismerettel rendelkező munkatárs látja el a szolgálatot. A tevékenységéért felelős személy éjszaka is elérhető legyen. 3 csillag, a vendégfogadó szolgálatot 24 órán át, ebből két idegen nyelven legalább napi 16 órán át, látják el. Csomagszállítást a vendég kívánságára a szálloda munkatársa köteles ellátni. 4 csillag, 24 órán át műszakonként legalább három idegen nyelven kell a vendégek rendelkezésére állni. Csomagszolgálat, legalább napi 16 órán át londiner által. 5 csillag, 24 órán át műszakonként legalább három idegen nyelven. Csomagszolgálat, legalább napi 24 órán át londiner által. 2.Textilváltás Ágynemű, legalább egyszer vagy akár háromszor hetente a szálloda színvonalától függően. Új vendég esetén azonban, a vendég érkezése előtt kötelező tiszta ágyneműt kell adni a vendégnek. A napi ágyazás szintén kötelező minden kategóriában. Fürdőszobai textíliák, kéz és fürdőtörülköző, kád elő kétnaponta. Vendég kívánsága szerint kötelező a fürdőszobai textília cseréje minden alkalommal. Mosás, vasalás, a mosatásra átadott ruhaneműt 24 órán belül tisztán vissza kell adni. A ruha, fehérnemű átvasalását a szállodának hétvégén is biztosítani kell. 3.Étel-, italkínálat Szezonjelleggel működő szállodában - legalább kétféle 3 fogásos menü, 13 A 239/2009 kormányrendelet hét kötelező szolgáltatást állít a szálloda üzemeltetési követelményeként. Dr. Juhász László PhD. 16
- a főfogásban 2-2 választási lehetőséggel. Büféebéd és büfévacsora - 5-5 fajta előétel, főétel, - 3-3 fajta leves, saláta és desszert, valamint - kétféle sajt. Egész évben üzemelő szállodában - a la carte ételválaszték, itallap, - legalább 12 fajta magyar minőségi borral. - az italrendelést szakmai tanácsadás segíti, csak ötcsillagos szállodákban. 4. Felszolgálás - reggeli 10 óráig, - szobaszerviz 24 órán át, - étel 11-23 óráig, szobaszerviz is, a fennmaradó időben kis étlap, - ital legalább 18 órán át, szobaszerviz 24 órán át. 5. Egyéb szolgáltatások - csomag- és értékmegőrzés, - üzenetközvetítés, - ébresztés. - telefax, - fénymásolás, - kulturális és idegenforgalmi információk nyújtása, - a porta továbbítja a vendég postai küldeményeit. - készpénzkímélő fizetés mód biztosított. - széf a szobákban vagy a portán, - bel és külföldi sajtótermékek árusítása, - repülőjegy konfirmálási lehetőség biztosítása, - fitnesz vagy gyógyászati centrum, - garázsszolgáltatások, kocsi rendező szolgálat, - konferenciaszolgáltatás. 6. Szobaszerviz az étterem nyitvatartási ideje alatt illetve magasabb kategóriákban 24 órás szolgálat külön étlappal. 7. Légkondicionálás a szállodai közös helyiségek légkondicionáltak bizonyos szállodai kategóriáknál. Fakultatív szolgáltatások 14 A fakultatív szolgáltatásoknak 95 választható szolgáltatási tétele volt. Ezek egyedi pontozása 2-től 30 pontig terjedt. A kereskedelmi szálláshelyeknek kategóriájuknak 14 A 239/2009 kormányrendelet fakultatív szolgáltatásokat elhagyja és a kategorizálás jogalkotójára bízza. Dr. Juhász László PhD. 17
megfelelő mennyiségű pontszámú fakultatív szolgáltatást kell nyújtani. A következő pontozási minimum határok voltak érvényben, 1*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 0 pont 2*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 25 pont 3*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 90 pont 4*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 130 pont 5*-os kereskedelmi szálláshelynél minimum 170 pont. A szállodák többsége a fakultatív szolgáltatások területén könnyen elérte a megkövetelt pontszámot és négy vagy öt csillagos besorolásba, helyezhette a szállodát. Összegzés A 45/1998. (VI.24.) IKIM rendelet öt szállodatípust emelt ki. Kettő nevezetesen a gyógy és a wellness valóban specializációra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasztásnál, mert a többnapos látogatók, a turisták két jól ismert utazási motivációját, célját foglalja magába. A gyógy-szállodára előírás volt, hogy saját gyógyászati részlegén önálló vagy más gyógyintézet kiegészítő szolgáltatásainak bevonásával, orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosít, és megfelel a természetes gyógytényezőkről szóló 74/1999. (XII. 25.) EüM rendeletben foglalt feltételeknek. Ennek a megfeleltetése volt az OGYFI minősítés, amellyel nem rendelkezett és nem rendelkezik a gyógy-szállodák mintegy ötven százaléka. A gyógyintézetek egyik típusa a gyógyszálloda és így törzs adatlappal kell, hogy rendelkezzen. Az adatlap tartalma meglehetősen komoly és sok határozott elvárást tartalmaz a gyógyszálloda megnevezés használatához. A szállodák kategória szerinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógyszálló és wellness elnevezésre vonatkozik egy nem túl szigorú kettős és ellentmondásos követelmény. 15 A wellness-szálloda osztályba sorolása lehetett három-ötcsillagos. A kategóriát a felszereltség és a kötelező szolgáltatások határozták meg. Így fordulhatott elő, hogy wellness-szálloda üzemel beltéri medencével, amelynek az egy vendégre jutó négyzetmétere nem éri el 0,1 négyzetméter szakmai mutatószámot. Itt lehet előremutató segítség a szakszövetségi besorolás. További kettő megkülönböztetés, hogy szálloda étteremmel és étterem nélkül nem jelent használható megjelölést a vendég számára. Hasonlóan az apartman-szálloda elnevezés sem utazási motiváció alapján született megkülönbözetés. Az étterem nélküli szálloda a garni szálloda és ez a szálloda megfelel a szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. Elfogadható, hogy kettő vagy három csillagos szállodák nem nyújtanak ellátást, de a négycsillagos garni szálloda, ellentmond a szakmai és a vendégelvárásoknak is. A kisebb nagyobb ellentmondások ellenére egy évtizeden át betöltötte a szerepét a rendelet. Az európai jogharmonizáció okán a jogszabályok módosítására volt szükség és ez a hármas díszharmóniát feloldotta. 15 A Wellness-szállodák szekciója, szövetsége felvállalta egy egyedi követelményrendszer kialakítását, de a gyógyszállodáknak, még szekciója vagy szövetsége sem alakult meg és ez igaz a gyógyhelyekre is. Dr. Juhász László PhD. 18
3.2. Szállodák besorolásainak jellemző ellentmondásai A korábbi rendelet öt szállodatípust, szakosodást emel ki, a jelenlegi egyet sem. A specializációkból kettő nevezetesen a gyógy és a wellness valóban szakosodásra utaló kiemelés és általánosan segíthet a vendégeknek a szálláshely kiválasztásnál, hiszen a többnapos látogatók, a turisták motivációjának két jól ismert utazási célját foglalja magába. További kettő megkülönböztetés, hogy szálloda étteremmel és étterem nélkül nem jelent használható megjelölést a vendég számára.. Nincs kiemelés a többi szakosodásra, bármely szálloda használhatja a kereskedelmi megnevezésében vagy reklámjaiban bármely szakosodásra utaló jelzőt, ez különösen érdekes lehet a versenyhivatal számára a gyógyszállodák, vagy például konferencia szállodák esetében. Apartman-szálloda elnevezés nem utazási motiváció alapján született megkülönbözetés. A szállodák kategória szerinti megkülönböztetésén kívül, csak a gyógy-szálloda és wellness szálloda elnevezésre vonatkozik egy nem túl szigorú kettős és ellentmondásos követelmény. Konferencia-szálloda elnevezés nem szabályozott, ugyanakkor utazási motiváció. 16 Kilencvenes évek elején, a szállodák országszerte rendezvény és egyéb kisebb nagyobb multifunkcionális termeket, különtermeket alakítottak ki. Ma már nincs olyan szálloda, ahol ne lenne egy vagy több különterem és ez igaz függetlenül a szálloda helyszínétől, kategóriájától vagy szakosodásától. Az osztályba sorolási rendelet kötelezte a négy csillagos szállodákat, hogy legalább egy különteremmel rendelkezzenek és az ötcsillagos szállodákat, hogy különtermek álljanak a vendégek rendelkezésére. A szállodák a kereskedelmi elnevezésükben használják a conference és vagy például a congress jelzőt a szálloda nevével együtt. Ugyanakkor a rendeletek a mai napig nem rendelkeznek a rendezvény-szálloda elnevezési lehetőségről, így arról sem hogy a konferencia szállodák különtermeinek száma ezek nagysága és berendezése valamint technikai felszereltsége milyen minimum elvárásnak kell megfelelni. Gyógy-szállodák esetében az osztályba sorolás lehetőséget ad kettőcsillagos gyógyszállodaműködtetésére. Ott ahol természetes gyógy-tényezőkkel orvosi ellenőrzés mellett terápiás lehetőséget biztosítanak és ahol a klasszikus kúra 14 napos, így a vendég tartózkodási ideje a leghosszabb, ott lehet a szálloda kétcsillagos. Ugyanakkor az apartman szállodáknak legalább háromcsillagosnak kell lennie, itt nem lehet két csillag. Wellness-szálloda lehetett három-ötcsillagos. A színvonalat a felszereltség és a kötelező szolgáltatások határozták meg. Így fordulhat elő, hogy wellness-szálloda üzemel beltéri medencével, amelynek az egy vendégre jutó négyzetmétere nem éri el 0,1 négyzetméter 16 A vendégéjszaka részaránya közel azonos az egészségturisztikai motiváció piaci részarányával 12-13%. Dr. Juhász László PhD. 19
szakmai mutatószámot. Itt lehet előremutató segítség a megfelelő szakszövetségi szakosodási névhasználat és kategória. 17 Garni-szálloda, az étterem nélküli szálloda, a garni szálloda és ez a szálloda megfelel a szállodára előírt követelményeknek azzal az eltéréssel, hogy a főétkezések közül csak reggelizési lehetőség áll a vendégek rendelkezésére. A garni szálloda lehetett egynégycsillagos. Elfogadható, hogy kettő vagy három csillagos szállodák nem nyújtanak ellátást, de a négycsillagos garni szálloda, ellentmond a szakmai és a vendégelvárásoknak is. 3.3. Európai harmonizáció Az európai jogharmonizáció okán megalkották a 239/2009. (X. 20.) kormányrendeletet, a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshelyüzemeltetési engedély kiadásának rendjéről. A két fő terület - az engedélyezési követelmények a kötelező felszereltség elvárásaival és - a működtetési követelmények a kötelező szolgáltatások elvárásaival. 1/A. Engedélyezési követelmény Az engedélyezési követelmények a korábbi osztályba sorolási rendelet tízpontos felszereltségre vonatkozó követelményeit tartalmazza. 1. Fogadóhelyiség, közös tartózkodó helyiség, étkező, 30 ágy felett recepció. 2. Lift csak 3 emeletnél magasabb épületben. 3. Csomag- és értékmegőrző helyiség. 4. A vendégek által használható telefon a fogadóhelyiségben vagy a recepción. 5. Szállodánként tárolási lehetőség hűtőszekrényben. 6. A szállodai szobaegység (szoba és hozzátartozó fürdőszoba) nagysága szobatípusonként a teljes szobaszám legalább 80%-ánál legalább 12 négyzetméter, a harmadik (3.) ágytól ágyanként további öt (5) négyzetméter. 7. A szállodai szobaegység berendezése. a) az ágy mérete (legalább 80x190 cm, ajánlott mérete: 100 200 cm), b) ágyanként: éjjeliszekrény vagy tárolóhely, olvasólámpa, ülőalkalmatosság, négy darab egyforma vállfa (női-férfi), c) ruhásszekrény, d) asztal, e) bőröndtartó vagy bőröndtároló, f) papírkosár, g) sötétítőfüggöny vagy zsalu, 17 A wellness-szállodákra vonatkozó követelményrendszer inkább a szállodavezetők és vagy a tulajdonosok egyedi elvárásait tartalmazta. Nem a wellness alapelvein alapuló vendégigény elvárás volt a fókuszban, hanem a versenytársak piaci belépésének gátlása, de azt acélt sem érték el a lobbista jogalkotók. Dr. Juhász László PhD. 20