10 HIBA amit ne kövessen el a Transzferárazásnál Hogyan kerülje el a több millió forintos bírságot? 1
Tartalomjegyzék Mit jelent a Transzferár és kiket érint a Transzferár szabályozás?... 3 Miért kell szabályozni a Transzferárat?... 4 Mi az a Transzferár dokumentáció?... 5 Kiknek kell Transzferár dokumentációt készíteniük?... 6 Milyen következményekkel jár a Transzferár dokumentációk hiánya?... 7 1. HIBA: Kapcsolt vállalkozások hiányos felmérése... 8 2. HIBA: Transzferár nyilvántartási kötelezettség megállapításának elmaradása... 10 3. HIBA: Vállalkozási méret helytelen meghatározása... 11 4. HIBA: Határidők a transzferárazásban... 13 5. HIBA: Kapcsolt ügyletek hiányos felmérése... 14 6. HIBA: Transzferár nyilvántartás minták buktatói... 16 7. HIBA: Módszer kiválasztásának problematikái... 18 8. HIBA: Tipikus hibák a dokumentációk tartalmában... 20 9. HIBA: Dilemmák a tanácsadó választásánál... 21 10. HIBA: További következmények figyelmen kívül hagyása... 22 Fontos információ a mulasztási bírságról... 24 Hogyan szerezze meg azonnal az Önt érdeklő transzferár információkat?... 26 2
Mit jelent a Transzferár és kiket érint a Transzferár szabályozás? A gazdasági események többsége független piaci szereplők között valósul meg. Ez történik akkor, amikor például bemegyünk vásárolni az áruházakba, és kiválasztjuk a kínálatból a számunkra megfelelő termékeket. Ebben az esetben az árakat az áruház szabja meg, aki számunkra egy független partner. A vállalkozások céljaik megvalósításáért üzleti partnereket keresnek, árajánlatokat kérnek egymástól és tárgyalásokat folytatnak az eredményes együttműködés érdekében. A közöttük alkalmazott árak általában az árajánlatok és ártárgyalások során a piaci viszonyoknak megfelelően alakulnak ki a felek érdekérvényesítési képességeinek megfelelően. Itt az árak valóban a piaci viszonyoknak megfelelően alakulnak: Előfordulnak azonban olyan esetek is, amikor egymással nem független vállalkozások kötnek egymással üzletet. Mikor nem független egymástól két vállalkozás? Röviden összefoglalva akkor, amikor az irányításuk egy helyen összpontosul. 3
Például ha valakinek két cégben is 50%-ot meghaladó tulajdonrésze van, akkor mindkét vállalkozás döntéseiben meghatározó befolyással rendelkezik. Így nem biztos, hogy a két cég közötti ügyletekben minden esetben a piaci viszonyok, a piaci árak érvényesülnek. Az egymástól nem független vállalkozásokat kapcsolt vállalkozásoknak nevezzük. Tipikus példája a kapcsolt vállalkozásoknak a nemzetközi vagy belföldi cégcsoportok, vagy a külföldi anyavállalattal rendelkező magyar leányvállalatok. Alapvetően ezeket a kapcsolt vállalkozásokat érinti a Transzferár szabályozás. A nemzetközi vállalkozások gyakran földrészeken át ívelő vállalat-hálózatokat alakítanak ki: Miért kell szabályozni a Transzferárat? A nem független vállalkozások irányított árakat alkalmaznak, ezek befolyásolhatják a költségeket, nyereséget és kockázatokat. Az ilyen cégek egymás számára transzferárakat számítanak fel árukért és szolgáltatásokért. A más-más országokban tevékenykedő kapcsolt vállalkozások (anya és leány) transzferárral befolyásolják az adott cégek adóalapját. 4
Ha az egyiket szigorúbb adórendszer érinti, mint a másikat, az adóköteles jövedelmet mindkét vállalat ez utóbbi országban igyekszik kimutatni. A transzferárak tehát a cégcsoportok belső elszámoló árai, amelyeket nemcsak a kereslet és a kínálat törvénye, hanem az adókikerülés és a vámok megspórolásának szándéka is alakíthat. A profitot olyan országokban mutathatják ki, ahol az adókulcsok rendkívül alacsonyak, és ez ellen a tendencia ellen az egyes államok Adóhatóságai szigorúan fellépnek. Melyik országban adózzunk? Mi az a Transzferár dokumentáció? A transzferár dokumentáció-készítési kötelezettség egy előírás, amelyet a Társasági adó törvény (1996. évi LXXXI. törvény) tartalmaz. A transzferár nyilvántartás arra szolgál, hogy abban a kapcsolt vállalkozások rögzítsék az egymás közötti ügyletük tekintetében a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általuk alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket. 5
Mindezt azért fontos bemutatniuk, mert ha az általuk alkalmazott ár (transzferár) eltér a szokásos piaci ártól, akkor az eltérésnek megfelelő összeggel módosítaniuk kell a társasági adó alapjukat. Az összes ügyletre elkészült a dokumentáció minden évre? Kiknek kell Transzferár dokumentációt készíteniük? A transzferár nyilvántartása minden piaci szereplő számára fontos, aki nem független féllel üzletel. Hiszen ha az Adóhatóság megállapítja, hogy ezekben az ügyleteiben nem piaci árat alkalmazott, akkor adóhiányra, mulasztási bírságra és egyéb következményekre számíthat. Tehát alátámasztani a transzferárakat minden esetben szükséges. Az előírások által nevesített klasszikus transzferár nyilvántartást pedig elsősorban a közép- és nagyvállalatoknak kell elkészíteniük, és folyamatosan vezetniük kapcsolt ügyleteik vonatkozásában. Ki minősül közép- és nagyvállalkozásnak? Erre a Kis- és középvállalkozásokról szóló törvény (2004. évi XXXIV. törvény) az útmutatást, azonban maga a besorolás egy elég bonyolult folyamat, így ezzel mindenképpen külön kell foglalkozni, ha nem egyértelmű, hogy egy vállalat melyik csoportba tartozik. 6
A besorolás három mutatószám alapján történik: 1. Árbevétel 2. Mérlegfőösszeg 3. Létszám Fontos, hogy a mutatószámokat úgy kell megállapítani, hogy az összes kapcsolódó és partner vállalkozás adatait egybeszámítjuk, majd ez után vizsgáljuk, hogy azok meghaladják-e jogszabályi határokat. Milyen következményekkel jár a Transzferár dokumentációk hiánya? Az ART (2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről) rendelkezései alapján a revizor minden egyes hiányzó transzferár nyilvántartásra 2 millió Ft-os bírságot szabhat ki. A nyilvántartásokat pedig ügyletenként kell elkészíteni! Ha már egyszer felszólított valakit az Adóhatóság egy ellenőrzés során, hogy mutassa be a hiányzó dokumentációkat, és ezt nem teszi meg, akkor pedig 4 millió Ft-os bírságra is lehet akár számítani. Ne hagyjuk figyelmen kívül, hogyha van is minden kapcsolt ügyletre nyilvántartás, de azokban akár egy apró hiányosság található, sajnos már az is több százezer forintba kerülhet. NÉZZÜK AKKOR A 10 LEGTIPIKUSABB HIBÁT, AMELYEKET A VÁLLALKOZÁSOK EL SZOKTAK KÖVETNI A TRANSZFERÁRAZÁSNÁL. 7
1. HIBA: Kapcsolt vállalkozások hiányos felmérése Sok esetben találkozom azzal a kérdéssel, hogyan és miért kell felmérni teljes körűen egy cégnél a kapcsolt vállalkozások körét. Miért fontos ez? Tipikus bírság kockázati tényező, hogy "elfelejtődik" egy vagy több cég, amikor felmérésre kerülnek a kapcsolt vállalkozások. Azután az adóellenőrzésnél a revizorok feltárják, hogy pl. van egy testvér-vállalat, akivel történt számlázás, és nem fordítottak figyelmet a felek a számlázásra, az árazásra, illetve a transzferár dokumentációk elkészítésére.. Akár kötelezett egy vállalkozás transzferár dokumentáció készítésére, akár nem, a kapcsolt vállalkozásokkal bonyolított ügyletek, számlázások kockázatot jelenthetnek! Miért? A szokásos piaci ár előírásoknál van 3 alapelv, amit MINDEN VÁLLALKOZÁSNAK alkalmaznia kell mérettől, nagyságrendtől, alkalmazottak számától függetlenül. Mi tehát a szokásos piaci árazás 3 alapelve? 1. Alapelv Ha a kapcsolt vállalkozások nem piaci árat alkalmaznak az egymás közötti ügyleteikben, az adóalapot módosítaniuk kell! Melyik adóalapot?? Sajnos lehet, hogy több adót is érint a módosítás: ÁFA, Iparűzési adó, Társasági adó, Illeték, stb. 2. Alapelv A szokásos piaci árat meghatározott 5 módszer valamelyikével kell megállapítani. Ha ezek egyikével sem lehet megállapítani, akkor lehet más módszerhez fordulni. A módszer választást indokolni kell! 8
3. Alapelv Ha nem az árat, hanem az elért hasznot vizsgáljuk és annak piaci voltát szeretnénk alátámasztani, akkor olyan független felek között megvalósult ügyletet kell találnunk, ami a mi ügyletünkkel összehasonlítható. És ez részletesen alátámasztandó! Kapcsolt vagy nem kapcsolt vállalkozás? Ahhoz, hogy el tudjuk dönteni, hogy bizonyos vállalkozások kapcsoltak vagy nem, rengeteg információra lehet szükségünk. Sokszor nemhogy a könyvelő, hanem még a tulajdonosi kör egy része sincs minden esetben tisztában azzal, hogy kapcsolt vállalkozással üzletel. Hogyan lehetséges ez? A kapcsolt vállalkozások transzferárazás szempontjából szükséges definícióját a Tao törvény (1996. évi LXXXI. törvény) tartalmazza. Alapvetően vizsgálni szükséges a szóban forgó cégek tulajdonosi körét, tulajdoni arányokat, szavazati jogok arányát, egyéb jogokat; üzletrészeit más vállalkozásokban; ügyvezetőinek státuszát más vállalkozásokban; más országban lévő telephelyeit. Mindezen adatok alapján el lehet indulni feltérképezni a kapcsolt vállalkozások körét. Össze kell szedni (néha vadászni) a megfelelő dokumentumokat, anyagokat, információkat, pl.: törvényi szabályozásokat társasági szerződéseket mérlegbeszámolókat üzletrész adásvételi szerződéseket magánszemélyek személyes adatait A bonyolult cégstruktúrák esetében előfordul, hogy nem is gondolnánk elsőre, hogy két cég kapcsoltnak minősül. Ezért nagyon fontos ezt az előkészítő munkát alaposan megtervezni. 9
2. HIBA: Transzferár nyilvántartási kötelezettség megállapításának elmaradása Kik kötelezettek transzferár nyilvántartás készítésére? A kérdésre az elsődleges iránymutatást a Társasági adó törvényben találhatjuk meg (18..). Alapvetően az alábbi kör transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett: az a gazdasági társaság, egyesülés, európai részvénytársaság, szövetkezet, európai szövetkezet és külföldi vállalkozó, kivéve a közhasznú nonprofit gazdasági társaságot és kivéve azt az adózót, amelyben az állam rendelkezik közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, aki az adóév utolsó napján kisvállalkozásnak nem minősül. Mi a helyzet az önkormányzati tulajdonú cégek transzferár nyilvántartásával? Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 2. -a definiálja az államháztartás állami és önkormányzati alrendszereit, ennek alapján az állam befolyása miatti kivétel a transzferár nyilvántartási kötelezettség alól nem értelmezhető önkormányzati döntő befolyással bíró társaságokra. Mit takar a transzferár dokumentáció készítési kötelezettség? A fenti körnek az adóévi társasági adó bevallás benyújtásáig köteles rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál általa alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket a Pénzügyminisztériumi Rendelet által előírt tartalommal elkészített transzferár dokumentációban. 10
Telephelyek vizsgálata A külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint az adózó és külföldi telephelye közötti ügyletekre minden fenti előírás érvényes. Speciális előírás vonatkozik a belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletekre, itt az árak módosítását és a nyilvántartást nem kell teljesíteni. (Ide nem értve, ha a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.) Látható tehát, hogy már annak körnek a meghatározása is igen összetett, akit érint a szokásos piaci ár alkalmazása illetve rögzítése. 3. HIBA: Vállalkozási méret helytelen meghatározása Hogyan állapítható meg, hogy vállalkozásunk kisvállalkozásnak minősül-e vagy sem? A Tao. Törvény az alapfogalmak között meghatározza, hogy a mikro-, kisés középvállalkozás kategóriákat a Kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvényben foglaltak szerint kell meghatározni. Tehát ismét egy előírás halmazból kell kibogoznunk a minket érintő elemeket. Melyik is ez a törvény pontosan? A 2004. évi LXXXI. törvény (Kikö. tv.), melynek is a 3.., 4.. és 5.. lesz érdekes számunkra. Transzferár dokumentáció készítés alóli mentesség: A Tao. Törvény a mentességet úgy fogalmazza meg, hogy nem kell transzferár dokumentációt készítenie annak, aki nem minősül kisvállalkozásnak. A Kikö. tv. pedig fordítva fogalmaz, azt mondja meg, hogy ki minősül kisvállalkozásnak. 11
Tehát a következőkben azt nézzük meg, mik a középvállalkozások ismérvei. Kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek: a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Mire következtethetünk ebből? Ha a létszám 50 fő vagy ennél több, nem beszélhetünk kisvállalkozásról. Ha a létszám 50 fő alatt van, de mindkét mutatószám a határérték felett, akkor sem. Állami tulajdonú cégek esete: Egyáltalán nem minősül még KKV-nak sem (mikro-, kis- és középvállalkozások együttes gyűjtőneve) az a vállalkozás, amelyben az állam közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati joga alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot. (Kivételek: Kikö. tv. 19.. 1. bek.) Mutatószámok meghatározása Figyelem! Ha cégünknek vannak kapcsolódó vállalkozásai vagy partnervállalkozásai, akkor a teljes kapcsolati körbe tartozó összes vállalkozás mutatószámait össze kell számítani! Mit jelent számunkra mindez transzferár szempontból? Elég, ha összeadjuk a kapcsolt vállalkozásaink adatait, és ha ezek a határértékek alatt vannak, akkor megállapíthatjuk, hogy nincs dolgunk a transzferár nyilvántartásokkal? A kapcsolt vállalkozások fogalma (Tao. tv.) nem egyezik meg a Kikö tv. (2004. évi LXXXI. törvény a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló tv.) fenti két fogalmával. 12
Nagyon leegyszerűsítve a két fogalom lényege: 1. Kapcsolódó vállalkozások: ebben az esetben a tulajdoni részesedés vagy a szavazatok többsége számít. 2. Partnervállalkozások: ha egy cég nem lesz kapcsolódó vállalkozás, de a tulajdoni részesedés illetve szavazati arány eléri a másik résztvevő cégben a 25%-ot, akkor már partnervállalkozássá válik. Látható tehát, hogy ahhoz, hogy teljes biztonsággal meg tudjuk állapítani, hogy kisvállalkozásnak minősül-e vállalkozásunk, fel kell állítani és el kell készíteni a teljes cégtérképet tulajdoni arányokkal együtt! Hiszen csak így tudhatjuk meg, hogy a transzferár dokumentációs kötelezettség fennáll-e cégünknél. 4. HIBA: Határidők a transzferárazásban Milyen határidőkre kell figyelnünk a transzferár nyilvántartások esetében? Sokan úgy gondolják, hogy egy határidő van: mégpedig az adott évi dokumentációkat el kell készíteni a következő év május 31-ig. Márpedig ez ebben a formában nem feltétlenül igaz. Lehet, hogy már hamarabb kérhetik! Hogyan lehetséges ez? És miért kiemelt jelentőségű nap minden vállalkozó számára a december 31-e? Általánosságban mindenhol azt halljuk, hogy a transzferár dokumentációt a következő év május 31-ig kell elkészíteni. Az igazság ennél picit bonyolultabb, mivel a nyilvántartást a társasági adó bevallás benyújtásáig már be kell fejeznünk! Valljuk be, nem szívesen várunk a társasági adóbevallás beadásával a legutolsó napig, sőt, ha már elkészült a mérleg, lehet, hogy 1-2 hónappal a határidő előtt a társasági adóbevallást (és az iparűzési adó bevallást is) beadjuk, hogy egyben letudjuk az évzárási feladatokat. 13
Ha a transzferár dokumentáció dátuma viszont későbbi, mint a társasági adóbevallásunk benyújtásának a napja, (de természetesen korábbi, mint május 31-e), akkor is számíthatunk mulasztási bírságra! A másik fontos dátum, amire oda kell figyelnünk, az a december 31-e, ugyanis ez az a nap, amikor egy vállalkozási év elévül. Az elévülési idő nem szó szerint 5 év, hanem általában 6 év. 2012. december 31-én tehát elévül a 2006-os üzleti év, mivel erről az évről 2007. május 31-ig kellett társasági adó bevallást benyújtani, és 2007. december 31-től számítandó az 5 év. Mely évekre kell tudnunk felmutatni a transzferár dokumentációinkat végül is 2013-ban? Ha az APEH 2013. május 31-e előtt kér erre, akkor a 2007-2011-es évekre, ha pedig május 31-e (vagy a 2012-es társasági adóbevallás benyújtása után J), akkor 2007-2012. évekre vonatkozóan. Ha felkészült szeretne lenni, érdemes tehát áttekinteni az elmúlt éveket is, hogy esetleg a szükséges adóalap módosításokat önellenőrzéssel megtegye, figyelve vállalkozásunk gazdálkodási ciklusaira, a különböző makrogazdasági körülmények hatásaira és a piaci trendekre is. 5. HIBA: Kapcsolt ügyletek hiányos felmérése Kiemelt jelentőséggel bír, hogy akár egyetlen hiányzó transzferár dokumentáció is 2 millió Ft-os bírsággal járhat. A transzferár nyilvántartásokat tehát ügyletenként kell elkészíteni. Ha hiánytalan ügyletlistát szeretnénk a kezünkben tartani, nagyon fontos, hogy az alábbi lépéseken végigmenjünk. 14
Ugye, nem szeretnénk, ha nagy erőt és energiát fordítva az előkészületi munkálatokra, végül mégis az lenne az eredmény, hogy egy-egy ügylet, esemény kimaradt? Foglaljuk össze tehát a legfontosabb lépéseket! 1. Térképezzük fel teljes körűen a kapcsolt vállalkozásainkat. 2. Állapítsuk meg, hogy transzferár nyilvántartás készítésére kötelezett-e a vállalkozásunk. 3. Készítsük el a cégtérképet. 4. Kérjük be a megfelelő nyilatkozatokat a kapcsoltság megállapításához. 5. Állítsuk össze a szükséges anyagok listáját. 6. Mérjük fel az összes ügyletet. 7. Foglaljuk táblázatba az eredményeket. 8. Tájékoztassuk a vezetőséget, tulajdonosokat a munkánkról. 9. Legyünk figyelemmel a határidőkre. 10. Különítsük el a megfelelő erőforrásokat a munkálatokra. 11. Ha tanácsadóval dolgozunk együtt, kérjünk tájékoztatást a munkatervről. 12. Igyekezzünk begyűjteni a megfelelő garanciákat és biztosítékokat a bírság ellen. 15
6. HIBA: Transzferár nyilvántartás minták buktatói A transzferár nyilvántartásoknak többféle típusa létezik, attól függően, hogy milyen ügyletre vagy ügyletekre szeretnénk azokat elkészíteni. Az egyes típusokat a Transzferár Rendeletből (22/2009. (X. 16.). Pénzügyminisztériumi Rendelet) ismerhetjük meg. Milyen nyilvántartások léteznek? 1. Egyszerűsített nyilvántartás Egyszerűsített transzferár nyilvántartásokat utoljára a 2011. évről lehet készíteni. Fő ismérve ennek a típusnak, hogy elsősorban adat jellegű információkat tartalmaz, és a szokásos piaci ár alátámasztását nem kell részletezni benne. Készítésének feltétele: a szerződés alapján történő teljesítések értéke áfa nélkül számított szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. 2. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása váltja fel 2012-től az egyszerűsített transzferár dokumentációkat. Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások gyakorlatilag: alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások, amelyek a nyújtó fél sem főtevékenységként nyújt, és az igénybe vevő fél fő üzleti tevékenységéhez sem kapcsolódik közvetlenül, és a nyújtott illetve igénybe vett szolgáltatások szokásos piaci áron a 150 millió Ft-ot nem haladják meg, valamint az igénybe vevő számára gazdasági vagy üzleti értékkel bír. 16
3. Önálló nyilvántartás Önálló transzferár nyilvántartás készítendő azokról az ügyletekről, amelyekre nem készíthető az előző két csoport szerinti dokumentáció. Tartalma igen sokrétű, adat jellegű információkat is tartalmaz, valamint nagy mennyiségű egyedi szöveges alátámasztásokat kell benne kidolgozni. Természetesen itt már a szokásos piaci ár levezetését és a módszert is alaposan be kell mutatnunk. 4. Közös nyilvántartás Közös nyilvántartást gyakorlatilag az új PM Rendelet (ld. fenn) hatályba lépésétől, azaz 2010-től kezdődő üzleti évekre lehet először készíteni. Két részből áll: a) fődokumentum b) specifikus nyilvántartások. Amennyiben a kapcsolt vállalkozások összefognak, és közösen szeretnének eleget tenni a nyilvántartási kötelezettségeknek, érdemes megfontolni e típusnak az alkalmazását. A fődokumentum a vállalatcsoport valamennyi, az Európai Unió valamely tagállamában illetőséggel rendelkező (a továbbiakban: EU-n belüli) tagjára vonatkozó közös, szabványosított információkat tartalmazza, a specifikus nyilvántartás(ok) pedig az adózó és kapcsolt vállalkozása(i) szerződésé(ei)t mutatja be. Hasznosak-e a minták? A nyilvántartásokra természetesen minták is alkalmazhatóak a transzferárazási feladatok hatékonyságának növelése érdekében. Azonban fontos tisztában lenni azzal, hogy a minták csak sablonokat jelentenek, azokat mindenképpen az egyedi igényeknek megfelelően szükséges átalakítani. Fontos azt is leellenőrizni, hogy az adott ügyletre valóban alkalmazható-e a kiválasztott minta, és tényleg minden kötelezően szükséges adatot tartalmaz-e. 17
7. HIBA: Módszer kiválasztásának problematikái Hogyan kell alátámasztani a szokásos piaci áron történő számlázást? A transzferár dokumentáció központi eleme az adott ügyletre vonatkozó szokásos piaci ár illetve ártartomány meghatározása. Ezt követően meg kell vizsgálni, hogy az alkalmazott árat tartalmazza-e a szokásos piaci ártartomány. Hogyan állapítjuk meg a szokásos piaci árat? A szokásos piaci árat meghatározott 5 módszer valamelyikével kell megállapítani. Ha ezek egyikével sem lehet megállapítani, akkor lehet más módszerhez fordulni. A módszer választást indokolni kell! Melyek ezek a módszerek? 1. Összehasonlító árak módszere: A módszer lényege, hogy a kapcsolt ügylet során átadott eszközért vagy szolgáltatásért felszámított árat összeveti a független felek által összehasonlítható körülmények között értékesített termék, szolgáltatás árával: ellenőrzött árak független árak Nemcsak a termékek, szolgáltatások összehasonlíthatóságát szükséges vizsgálni, hanem a piaci adatok, feltételek, üzleti tevékenységek árra gyakorolt hatását is. Ez a legközvetlenebb és legmegbízhatóbb módja a szokásos piaci ár alátámasztásának. Pontosan ezért nagyon körültekintően meg kell vizsgálni e módszer alkalmazhatóságát, mert egy ellenőrzésnél az Adóhatóság is ezt preferálja. 2. Viszonteladási árak módszere: Ez a módszer akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól beszerzett terméket, szolgáltatást a vállalkozás független fél felé továbbértékesíti. 18
Kapcsolt vállalkozás A mi Cégünk Független vállalkozás A viszonteladási ár az az ár, amelyen a mi Cégünk továbbértékesíti a terméket, szolgáltatást a független vállalkozás felé. Ezt az árat csökkenteni kell a viszonteladói árréssel (mely fedezi a viszonteladó felmerült költségeit és hasznát), így kapjuk meg a kapcsolt vállalkozások közötti szokásos piaci árat. 3. Költség és jövedelem módszer: A módszer a termék értékesítőjénél, szolgáltatás nyújtójánál felmerült költségekből indul ki. Ezt a költséget egy megfelelő általában költségarányos haszonnal növelik egy elfogadható nyereség elérése céljából. Költség + Haszon = Szokásos piaci ár 4. Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszer: Ez a módszer azt a - megfelelő vetítési alapra vetített - nettó nyereséget vizsgálja, amelyet a vállalkozás az ügyleten realizál. Megfelelő alap lehet például: költségek, árbevétel, eszközök, stb. Hasonlóan működik, mint a költség és jövedelem módszer, illetve a viszonteladási árak módszere. 5. Nyereségmegosztásos módszer: A módszer során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. E módszer célja, hogy kiszűrje a kapcsolt ügyletben lévő különleges feltételek nyereségre gyakorolt hatását. A megfelelő módszer kiválasztásához alapos elemzéseket kell végezni az ügyletre vonatkozóan, többek között szükséges elkészíteni az ún. funkcióelemzést is. 19
8. HIBA: Tipikus hibák a dokumentációk tartalmában Akár házon belül készítjük el, akár külső tanácsadóval gyártatjuk le a transzferár dokumentációkat, van néhány tipikus hiba, amire oda kell figyelnünk. Miért? Mert már egy apró hiba is hatalmas következményekkel járhat! Ha ugyanaz az apró hiba mindegyik nyilvántartásban szerepel, akkor annyiszor többszázezer forint lehet a bírság, ahány dokumentációnk van. Tehát már a nyilvántartások készítése előtt beszéljük át a forró pontokat a témáért felelős kollégával vagy az adótanácsadónál nyugodtan kérdezzünk rá az alábbiakra. Biztos, hogy minden ügyletünkre készült dokumentáció? Amire nincs írásos szerződés, azokat az ügyleteket is megvizsgáltuk? 100%, hogy nem hiányosak a nyilvántartásaink? A vonatkozó időszakban érvényes PM Rendelet minden előírását betartottuk? Az elévülési időn belül minden évre rendelkezésünkre állnak a dokumentációk? Indoklásra került, hogy miért pont azt a módszert alkalmazták az ár meghatározására? Bemutatásra és indoklásra került a felhasznált összehasonlító adatok kiválasztásának menete? Feltüntetésre került az összehasonlító adatok forrása? Részletezték, hogy miért készítenek összevont nyilvántartást? Megfelelő mélységben jellemezték a piaci jellemzőket, viszonyokat? 20
9. HIBA: Dilemmák a tanácsadó választásánál Ha tanácsadót választunk, ezt mi alapján tesszük? Például fontos, hogy hozzáértő, megbízható, a problémánk iránt érdeklődő legyen? Figyeljen ránk, és tegyen meg mindent, hogy a számunkra legjobb megoldást megtalálja? Precíz, hatékony legyen és mindemellett elfogadható árakon dolgozzon? Sokféle szempont alapján dönthetünk, és ehhez még személyes találkozó is jelentős mértékben hozzá tud tenni a véleményünk formálásához. Ha jól szeretnénk transzferár tanácsadónkat megválasztani, érdemes tudnunk néhány belső információt is. A magyar piacon elég sokan foglalkoznak transzferár tanácsadással ahhoz, hogy minőségi válogatással megtalálható legyen a mi szempontjainknak legjobban megfelelő partner. Nézzünk néhány belső tippet innen a tanácsadói oldalról -, ami segíthet a választásban: 1. Érdemes a kiválasztott cégnek utánajárni az interneten, megnézni a weboldalát, a transzferárazással foglalkozó információit, bejegyzéseit. Ezekből kiderülhet, mennyire tartja kiemelt területnek a transzferárat és a képet adhat a szakmai felkészültségéről. 2. Ha a kapcsolatfelvétel után alapos felmérés illetve személyes találkozó nélkül kap árajánlatot, nem feltétlenül lehet biztos abban, hogy az megalapozott és valóban személyre szabott. Kerüljük a felmérés nélküli árajánlatokat, nagy kockázattal járhatnak. 21
3. Fektessen rá hangsúlyt, hogy megtudja, a tanácsadó rendelkezik-e adótanácsadói, adószakértői felelősségbiztosítással. Manapság az ilyen típusú szolgáltatásoknál ez szinte kötelező. 4. Érdeklődjünk róla, hogy milyen garanciákat tud nyújtani a szakértő cég a transzferár nyilvántartások elkészítésével, felülvizsgálatával kapcsolatban. Az 5+1 éves (elévülésig tartó) mulasztási bírság garancia manapság még hiány elem, de ha nincs semmilyen garancia, akkor nem biztos, hogy az az ajánlat lesz a megfelelő. 5. Ha az árajánlat tartalmaz munkafolyamati lépéseket és iránymutatást arra vonatkozóan, hogy az Ön kollégáinak milyen mélységben és terjedelemben szükséges vagy lehetséges részt vennie az egyes feladatokban, akkor néhány kellemetlen meglepetéstől is megszabadulhat. 10. HIBA: További következmények figyelmen kívül hagyása Mit jelent a nem megfelelő transzferár? Ha a transzferár, tehát a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott ár eltér a szokásos piaci ártól, akkor bizony következményekre számíthatunk. Melyek ezek? Amennyiben egy adóellenőrzés során megállapításra kerül, hogy két kapcsolt vállalkozás között egy más árat kellett volna alkalmazni, akkor minden vonatkozó adókötelezettséget újra át kell számolni. Lehet, hogy ennek egy részét megteszi helyettünk az Adóhatóság, de emellett végig kell vezetni az utólagos ármódosítás hatásait minden érintett adónemen. Nézzük, milyen lépésekre számíthat ilyenkor egy cég? 22
Nézzünk egy példát: A vizsgált vállalkozás a magyar anyacégétől költség számlát fogadott be, és megállapításra került, hogy az ügylet piaci értéke alacsonyabb, mint amit elszámolt a cég. Tehát a költsége csökken ilyen módon. Mit szükséges még módosítani? 1. Ha a költség számlához levonható ÁFA kapcsolódott, akkor a különbség áfa tartalmát utólag be kell vallanunk (és adott esetben be is kell fizetnünk). 2. Meg kell vizsgálni, hogy az adott költséggel csökkentettük-e az iparűzési adó alapját. Ha igen, akkor az iparűzési adó bevallást is önellenőrizni szükséges, és a különbséget szintén be kell fizetni. 3. Mivel csökkent a költségünk (és talán a költségként elszámolandó iparűzési adónk is), valószínűleg növekedni fog a társasági adó összege. Ha pedig ez olyan évet érint, ahol még különadót is kellett fizetni, akkor ezt is át kell számolni. Mindezt szintén végig kell vezetni egy önellenőrzési folyamaton. 4. Ha változások olyan nagyságrendűek, ami miatt esetleg az adott évi beszámolónk nem felel meg a számviteli törvénynek, akkor sajnos előfordulhat, hogy a mérleget, eredménykimutatás is újra el kell készíteni, és ismételten közzétenni. Ha nem önellenőrzés keretében dolgozunk, mert az Adóhatóság már elkészítette ezeket az adatokat, a befizetési kötelezettség akkor is fennáll. Milyen fizetni való merülhet fel egy adóellenőrzés okán? 1. adóhiány 2. mulasztási bírság 3. késedelmi pótlék 4. önellenőrzési pótlék 5. közzétételi díjak 6. az utólagos munkák könyvelési és könyvvizsgálati díjai 7. ha ez a további évekre is kihat, akkor elindul újra a kör.. 23
Mit tudunk tehát tenni? Át tudjuk nézni az elmúlt éveket és meg tudjuk vizsgálni, hogy tényleg piaci árakon dolgoztunk-e. Az adóhiányt és a mulasztási bírságot, valamint a késedelmi pótlék felét (mert ez pont a duplája az önellenőrzési pótlék összegének) megspórolhatjuk, ha benyújtjuk a megfelelő önellenőrzéseket. + még egy tanács: a jövőbeli ügyleteit mindenképpen ELŐRE tervezze meg transzferár szempontból is, kérje ebben tanácsadó segítségét is így minden évet nyugodtabban zárhat. Fontos információ a mulasztási bírságról Hogyan kerüljük el a mulasztási bírságot? Néhány éve egészen egyértelművé vált, hogy egy vállalkozást nem csak egyszer 2 millió Ft-os bírsággal lehet sújtani, ha nem készültek el a transzferár nyilvántartásai. A nyilvántartásokat szerződésenként, azaz egész pontosan ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni, és minden egyes hiányzó transzferár dokumentációra egyenként kiszabható a 2 millió Ft-os büntetés. Ezért nagyon körültekintően kell eljárnunk, amikor felmérjük az ügyleteinket, és elkészítjük vagy felülvizsgáltatjuk a transzferár nyilvántartásainkat. 24