Gyermekjóléti Szolgálat Vép Szakmai program 2013. június
Tartalomjegyzék I. A szolgáltató, intézmény neve, székhelye, telephelye... 3 II. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői... 3 III. A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei... 4 III.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek... 5 III.2. Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja... 5 IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja... 6 V. Az ellátás igénybevételének módja... 7 VI. A gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módja... 7 VII. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok... 8 VII.1. Az ellátottak általános jogai... 8 VII.2. A szociális szolgáltatást végző jogai... 8 VIII. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái... 8
I. A szolgáltató, intézmény neve, székhelye, telephelye Az intézmény neve: Gyermekjóléti Szolgálat Az intézmény székhelye: 9751 Vép, Kolozsvári utca 3. II. Az ellátandó célcsoport és az ellátandó terület jellemzői A szolgáltatás munkája kiterjed Vép város és Bozzai község közigazgatási területén élő minden gyermekre. Az ellátottak köre a szociálisan hátrányos helyzetűek, nagycsaládosok, gyermeküket egyedül nevelő szülők, mentális problémával küzdő szülők és gyermekek, munkanélküliek, halmozott problémával küzdők, érdekérvényesítésben gyenge egyének, családok, a veszélyeztetett gyermekek, családok, devianciákkal élő szülők, gyermekek. A szolgáltatást a nők nagyobb arányban veszik igénybe, mint a férfiak. A gazdasági aktivitás tekintve nagyrészt inaktív keresők, illetve tartós munkanélküliek veszik igénybe a szolgáltatást. Családi állapot szerint legtöbben párkapcsolatban, gyermekkel élnek. Több elvált szülő esetén gyakori az anyagi, életviteli, foglalkoztatási problémák előfordulása. Egyedül élőknél jellemző a mentális-lelki problémák előtérbe kerülése. Iskolai végzettség szerint az alacsonyabb iskolai végzettségűek kérnek segítséget. Vép város állandó lakosainak száma 2013. január 1-jén: 3425 fő. Bozzai község állandó lakosainak száma 2013. január 1-jén: 317 fő A családi struktúrák változásai, valamint a lakosság anyagi helyzete romlásának következtében megnőtt az igény a személyes gondoskodási formák iránt. Ma már kevéssé jellemző a több generáció együttélése, ami megnehezíti a gyermekek gondozását. A lakosság életkor, nem szerinti megoszlása az alábbi Vépen: 0-5 év 6 14 év 15 18 év 19 54 év 55 60 év 61 100 év férfi,nő férfi,nő férfi,nő férfi,nő férfi,nő férfi,nő 84, 70 129, 134 83, 70 937, 915 185, 161 278, 379 Inaktív korúak (0-18 év, 61 éves és felettiek): férfi lakosság: 574 fő női lakosság: 656 fő Összesen: 1.227 fő
A lakosság életkor, nem szerinti megoszlása az alábbi Bozzaiban: 0-5 év 6 14 év 15 18 év 19 54 év 55 60 év 61 100 év férfi,nő férfi,nő férfi,nő férfi,nő férfi,nő férfi,nő 9, 9 15, 12 10,4 84, 72 23, 23 28, 28 Inaktív korúak (0-18 év, 61 éves és felettiek): férfi lakosság: 62 fő női lakosság: 53 fő Összesen: 115 fő III. A szolgáltatás célja, feladata, alapelvei A gyermekjóléti alapellátásnak hozzá kell járulnia a gyermek egészséges fejlődéséhez, jólétéhez, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a már kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családból történő kiemelésének megelőzéséhez. Ezt a szolgálat személyes segítő kapcsolat keretében valósítják meg. A gyermekjóléti szolgálat elsősorban a gyermekek védelmét, egészséges testi, lelki fejlődésének elősegítését tartja legfontosabb feladatának, de nem hagyja figyelmen kívül az olyan társadalmi problémákat (iskolázatlanság, munkanélküliség, alkoholizmus), amelyek a családon keresztül hatnak a gyermekre. A gyermek testi, lelki egészségének családban történő nevelésének elősegítése érdekében: a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásról való tájékoztatás, a támogatáshoz való hozzájutás segítése tanácsadás (mentálhigiénés, nevelési) ill. a tanácsadások igénybevételének lehetőségéről tájékoztatás, segítségnyújtás a tanácsadás felkeresésében szociális válsághelyzetben élő várandós anya segítése, támogatása hivatalos ügyek intézésének segítése, szükség esetén támogatások megállapításának, ellátások igénybevételének kezdeményezése A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében: a veszélyeztetettséget észlelő és jelzőrendszer működtetése a veszélyeztető okok feltárása, javaslat készítés ezek megoldására együttműködés a közoktatási intézményekkel, az egészségügyi szolgáltatókkal, különösen a védőnői szolgálattal, a háziorvosokkal, házi gyermekorvossal, valamint más érintett személyekkel és szervezetekkel A kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében:
a családgondozás, a család működési zavarainak oldása, elhárítása családi konfliktusok megoldásának elősegítése különösen a válás, a gyermekelhelyezés, a kapcsolattartás esetében egészségügyi és szociális ellátás, hatósági beavatkozások kezdeményezése a védelembe vett gyermek gondozási és nevelési tervének elkésztíése, és a szülővel és a gyermekkel fenntartott segítő kapcsolat során a szükséges változások elérésének segítése javaslattétel a gyermek családjából történő kiemelésére, a leendő gondozási helyre vagy annak megváltoztatására A családjából kiemelt gyermek visszahelyezése érdekében: javaslattétel a gyámhivatal felé a kapcsolattartás formájának, módjának megváltoztatására, ha a szülő körülményeiben, életvitelében változás állt be a nevelésbevétel felülvizsgálatakor javaslat készítése a gyermek további sorsát illetően a családjába visszahelyezett gyermek utógondozása a gyámhivatal határozata alapján A gyermekjóléti feladatok megvalósulását a komplex családgondozás, a családlátogatások, a felvilágosítások, információnyújtás, a tanácsadás, vagy családterápia, a családkonzultációs lehetőségek, a segítő beszélgetések, kérelmek, beadványok segítése, adományok közvetítése, intézményi támogató levelek megküldése szolgálja. III.1. A megvalósítani kívánt program konkrét bemutatása, a létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatáselemek, tevékenységek A szolgálat a védőnői szolgálattal közösen valósítja meg a Baba-mama klubot, ahol várandós anyákat és gyermekes családokat fogadnak havonta. A programnak a Vépi Művelődési Ház és Könyvtár ad otthont. A klub foglalkozásait átlagosan 4-5 szülő és 6-8 gyermek veszi igénybe. Fő témák a várandósság, a gyermeknevelés és a gyermekgondozás, mely témákban szakemberek is tartanak előadásokat. A szolgálat együttműködik a településeken működő helyi karitatív szervezetekkel, a segélyek és adományok osztásában segítséget nyújt. III.2. Az intézményen belüli és más intézményekkel történő együttműködés módja A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése érdekében a gyermekjóléti szolgálat veszélyeztetettséget észlelő- és jelzőrendszert működtet. Az észlelő és jelzőrendszer lehetővé teszi a gyermekeket veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetésének időbeni felismerését. Az észlelő és jelzőrendszer keretein belül figyelemmel kíséri a településen élő gyermekek életkörülményeit, szociális helyzetét és a szolgáltatások, ellátások iránti igényt. Az innen származó adatokat nyilvántartja és a jogszabályokban rögzített módon, használja fel.
Az észlelő és jelzőrendszer tagjaitól érkező jelzéseket fogadja és a veszélyeztetettség mértékéhez, valamint a család szükségleteihez igazodó intézkedéseket tesz. A jelzőrendszer tagjai: egészségügyi szolgáltatók (háziorvosok, házi gyermekorvos, védőnők) személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (Családsegítő Szolgálat,) köznevelési intézmények rendőrség ügyészség bíróság pártfogó felügyelői szolgálat társadalmi szervezetek, egyház, alapítványok A fenti intézmények és személyek kötelesek jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, továbbá kötelesek hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása, vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok fennállása, továbbá a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén. Ilyen jelzéssel bármely állampolgár és a gyermek érdekeit képviselő társadalmi szervezet is élhet. IV. A feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, a gondozási, nevelési, fejlesztési feladatok jellege, tartalma, módja A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások teljesítésével, ellátások közvetítésével, és szervező tevékenységgel biztosított. A szolgálat munkatársa figyelemmel kíséri a településeken élő gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét, meghallgatja a gyermek panaszát, és annak orvoslása érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket, elkészíti a védelembe vett gyermek gondozási-nevelési tervét. A szolgálat segíti a köznevelési intézmények gyermekvédelmi feladatainak ellátását. A szolgálat az önként segítséget kérő gyermekek és szülők kérésének megismerése után dönt a segítségnyújtás formájáról. Amennyiben elégséges, a szolgálat szolgáltatások közvetítésével segíti a családot, ha ez nem elegendő, alapellátás keretében családgondozást végez, melynek során pontosan meghatározza az elérendő célokat és az eléréséhez szükséges feladatokat, határidőket, felelősöket. Ebbe a folyamatba korának és állapotának megfelelően minden gyermek bevonásra kerül. Amennyiben a szolgálat a jelzőrendszer bármely tagjától jelzést kap, megvizsgálja a jelzés tartalmát és felkutatja a lehetséges információkat. Amennyiben szükséges, szintén alapellátás formájában kezdődik meg a veszélyeztetettség megszüntetésére irányuló munka. Amennyiben valamelyik fél együttműködési hajlandósága nem kielégítő, vagy a gyermekről érkezett jelzés
súlya indokolja, javaslattétel történik védelembe vételre. Védelembe vétel keretében az előírt feladatok tervszerű végrehajtásával történik a családgondozást. V. Az ellátás igénybevételének módja A szolgáltatás igénybevételét kezdeményezheti a kliens, hozzátartozója, vagy az észlelő- és jelzőrendszer bármely tagja. Magánszemélyek jelzése megtehető személyesen, telefonon, vagy írásban. A jelzőrendszer tagjai jelzést csak írásban tehetnek. Krízishelyzet esetén telefonos vagy személyes jelzés is lehetséges, de utólagosan kötelező az írásbeli jelzés. A szolgáltatás igénybevétele önkéntes, kivétel a gyámhatóság által határozatban a családgondozás igénybevételére kötelezettek. A szolgálat szolgáltatásai a lakosság részére ingyenesek. Az ellátások igénybevételének módja elsősorban önkéntes alapellátás keretén belül, az ellátást igénylő kérelmére valósul meg. Amennyiben a gyermek védelme az ellátás önkéntes igénybevételével nem biztosított, úgy a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény az ellátás kötelező igénybevételét elrendeli. Az igénybe vett ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó gondoskodik a törvényben meghatározott tájékoztatásról, melyről az igénybe vevő írásban nyilatkozik. Hatósági beavatkozás esetén a jogszabály kötelező együttműködést ír elő. Az önkormányzatok tájékoztatják a lakosságot, a gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó szakembernek az adott településen való elérhetőségéről, a szolgáltatás helyéről, idejéről, gyakoriságáról. A szolgálat látókörébe bekerülő gyermekekkel és családjaikkal való kapcsolattartás a családgondozás során folyamatos. Elsősorban a személyes kontaktusra helyezve a hangsúlyt a területi munka nagy jelentőséget kap a családgondozásban. A családlátogatás alkalmával egy teljes kép alakul ki az adott család életviteléről, családszerkezetéről, a családtagok egymáshoz való viszonyáról, amely jelentős mértékben hozzájárul a helyzet hiteles értékeléséhez, és a hatékonyabb munkavégzéshez. Ezen túl a kliensfogadási időben, szükség szerint telefonon és levélben történik a a kapcsolattartás a kliensekkel. VI. A gyermekjóléti szolgáltató, intézmény szolgáltatásáról szóló tájékoztatás helyi módja Az önkormányzatok a helyi televízió, sajtó közreműködésével, civil szervezetek tájékoztatásával, háziorvosok, házi gyermekorvos, védőnők tájékoztatásával, a köznevelési intézmények értesítésével, a hivatal hirdetőtábláján való közzététellel, az önkormányzat honlapján történő közzététellel tájékoztatják a lakosságot a gyermekjóléti szolgálatról.
VII. Az igénybe vevők és a személyes gondoskodást végző személyek jogainak védelmével kapcsolatos szabályok VII.1. Az ellátottak általános jogai A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi ellátást igénybe vevő ellátottak joga van szociális helyzetére, egészségi és mentális állapotára tekintettel a teljes körű ellátására, valamint egészségügyi szükségletei, speciális helyzete vagy állapota alapján az egyén ellátás, szolgáltatás igénybevételére. A szociális szolgáltatások során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A gyermekjóléti szolgálat a működését oly módon végzi, hogy figyelemmel legyen az ellátást igénybe vevőket megillető alkotmányos jogok maradéktalan és teljes körű tiszteletben tartására. Az ellátást igénybe vevőt megilleti személyes adatainak védelme, valamint a magánéletével kapcsolatos titokvédelem. Az együttműködés és az igénybevételi eljárás során különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátást igénylő adataihoz csak az arra jogosult személyek férjenek hozzá. A vezető köteles biztosítani, hogy az ügyfelekkel kapcsolatos dokumentációkhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá. A dokumentumokat elvinni csak indokolt esetben lehet. Amennyiben az ellátottat bármilyen sérelem éri, panasszal élhet az önkormányzat felé. Az önkormányzat 30 napon belül köteles a panasztevőt írásban értesíteni a panasz kivizsgálásának eredményeiről. A szolgálat vezetője az ellátottakat tájékoztatja az ellátott jogi képviselő által nyújtható segítségadás lehetőségeiről. VII.2. A szociális szolgáltatást végző jogai A szolgálatnál munkaviszonyban álló személyek esetében biztosítani kell, hogy a munkavégzéshez kapcsolódó megbecsülést megkapják, tiszteletben tartsák emberi méltóságukat és személyiségi jogaikat, munkájukat elismerjék, valamint a munkáltató megfelelő munkavégzési körülményeket biztosítson számukra. VIII. A szolgáltatást nyújtók folyamatos szakmai felkészültsége biztosításának módja, formái A gyermekjóléti szolgálat szakmai létszáma: 1 fő részmunkaidőben foglalkoztatott munkatárs. A munkatárs feladatainak pontos meghatározását a munkaköri leírás tartalmazza. A dolgozó folyamatos felkészültségének biztosítására éves továbbképzési terv készül. Vép, 2013. Varga Béláné vezető Kovács Péter polgármester